Lengyelország lerohanása és felosztása
1939. szeptember
A híres fotó színesben. Ha Lengyelország lerohanásáról van szó, hajlamosak ezzel a képpel illusztrálni a német csapatok lengyel határátlépését. Valójában a fotó nem szeptember 1-jén készült, hanem két héttel később 14-én és nem a német-lengyel határon, hanem Danzig szabad város határán Kolibkinél, kimondottan propaganda célra.
"Ahogyan korábban ígértem, a blogon kronológiai sorrendben fogjuk követni a 75 éve történt eseményeket. Ma 1939 szeptembere van soron.
Azért néha ki fogunk lépni a lineáris eseménysorból, hogy visszaugorjunk az időben kicsit. Mindez a jobb megértést fogja segíteni, természetesen - ahogyan már nálunk megszokhattátok - rengeteg ritkán látható fotóval.
Számítunk mindenkire, akit kicsit is érdekel a téma, aki tanulja, tanulta és szívesen feleleveníti, vagy más szemszögből is kíváncsi rá. Továbbá nagyon számítok hozzáértőkre is, akik kiegészítik, vagy kijavítják a leírtakat.
Ha valaki érez magában kedvet, természetesen szívesen látjuk egy, vagy több poszt erejéig vendégbloggerként is! Rengeteg fotóval tudom segíteni a munkáját." - Jtom
Akkor vágjunk bele...
Természetesen a háború nem az első lengyelországi puskalövéssel kezdődött. Amikor az első német tankok átgördültek a lengyel határon, addigra már számtalan esemény megtörténte vezetett a tevőleges háborúhoz. Gondoljuk csak az Anschlussra, a Cseh-Morva protektorátus megalakítására, az Első bécsi döntésre, vagy a Német Birodalomban és Olaszországban végbement szélsőséges megnyilvánulásokra. Ezekről is olvashattok nemsokára, mintegy visszatekintésként az előzményekre. Tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a második világháború, az első világháború lezárásával már elkezdődött. Az akkor Németországra kényszerített feltételek elkerülhetetlenül generálták az eseményeket egy további háborúhoz. Hitler keleti területszerzési álmai - a végtelen orosz sztyeppék, mint német élettér - mellett meg kívánta valósítani a Franciaország elleni revansot és Anglia elpusztítását, de legalább is lefegyverzését. Később ez a kétfrontos háború vezetett szükségszerűen Német Birodalom bukásához.
Mégis ha a háború előtti utolsó heteket, napokat vizsgáljuk és keressük az okokat, láthatjuk, hogy a politikai sikerei teljében lévő Hitler kétségbeesve próbált ürügyet találni keleti szomszédjának lerohanására, amit végül néhány elszigetelt provokációra fogva indított el.
Előbb azonban - belátva, hogy immár puskalövés nélkül nem foglalhat el további területeket - 1939 nyarának végén Hitler döntő lépésre szánta el magát. Javaslatnak álcázott ultimátumban követelte a lengyel kormánytól Danzig azonnali átadását és a Kelet-Porosz német területtel való szárazföldi összeköttetés biztosítását - egy német autópálya és vasútvonal engedélyezését - lengyel területeken.
Az ultimátumot - nyugati segítségben bízva - a varsói kormány elutasította, így augusztus végére Hitler kitűzte a támadás megkezdésének időpontját és az azt megelőző megrendezett provokációk előkészítését.
Gleiwitz és a többiek
A megrendezett provokációk a "Himmler művelet" néven futottak a német titkosszolgálatok (az SD, az Abwehr és a Gestapo) "gondozásában" és azt a célt szolgálták, hogy a németek által saját területükön elkövetett provokatív cselekményeket a lengyelek nyakába varrják, ezúttal szolgálva ürügyül a "válaszlépésekre".
Ezek a következők voltak:
- a legismertebb: a német gleiwitz-i rádióadó megtámadása
- egy német vámépület elleni támadás Hochlindenben
- a stratégiailag fontos Jablonków vasúti alagút elleni támadás (ez a cseh-lengyel határon volt)
- egy erdészház elleni támadás Pitschen-ben
- a neuberschtisch-i kommunikációs állomás elleni támadás
- az Alt Eiche-i vasútállomás elleni merénylet
A gleiwitzi rádióadó elleni merénylet szolgált amolyan kirakateseményként, hiszen a külföldi (köztük brit és amerikai) újságíróknak is megmutatták a helyszínt.
A gleiwitzi rádióadó épületei
1939. augusztus 31. éjszakáján lengyel szabadcsapatokéhoz hasonló ruhába öltözött német ügynökök támadták meg és foglalták el az akkor Németországhoz tartozó felső-sziléziai Gleiwitz városkában működő adótornyot. Alfred Naujocks SS Sturmbannführer öt vagy hat embere élén behatolt az adótorony épületébe, a személyzetre pisztolyt fogtak és a pincébe zárták őket, majd megszakították az adást, és egy párperces, lengyel nyelvű felhívást olvastak be:
Alfred Naujocks SS Sturmbannführer
„Figyelem! Figyelem! Itt Gliwice beszél. Az adó lengyel kézben van. ... Elérkezett a szabadság órája...” a négyperces üzenetet a „Sokáig éljen Lengyelország!” felkiáltással fejezték be.
Az akciót megelőző nap a Gestapo letartóztatta a német állampolgárságú sziléziai, Lengyelországgal szimpatizáló aktivista Franciszek Honiokot, akit szintén lengyel ruhába öltöztettek, méreginjekcióval kivégeztek. A holttestet lőtt sebekkel a helyszínen hagyták, majd a német ügynökök elhagyták az adótornyot és visszatértek Németországba.
De nem mindegyik provokációs akció végződött ilyen sikerrel. Az egyik gyakorlatilag viccbe fulladt, lévén, hogy Hitler az előzőleg kitűzött augusztus 26-i - a háború megkezdését jelző - időpontját az utolsó pillanatban módosította szeptember elsejére. Azonban a már 25-én elindult provokatőrök és kommandósok nem mindegyikét sikerült visszahívni. Így járt a stratégiailag igen fontos Varsó-Bécs vasútvonalon lévő Jablonków-alagút elleni kommandóakció Abwehr különítményének vezetője Hans-Albrecht Herzner hadnagy is. Ők a parancs szerint megkezdték az akciót és bár a lengyelek által aláaknázott alagutat nem tudták elfoglalni, de Mosty állomást igen.
Hans-Albrecht Herzner hadnagy és emberei
Kínos visszavonulásuk után Eugen Ott őrnagy a Zsolna környéki német parancsnokság vezetője hivatalosan kért elnézést a szomszédos terület lengyel parancsnokától Józef Kustroń tábornoktól, mondván egyik renegát egységük önhatalmúlag cselekedett. Az alagutat végül szeptember 1-én reggel 6 órakor - 75 perccel a német hadigépezet megindulása után - robbantották fel Witold Pirszel mérnök-ezredes emberei.
A módosított időpontban azonban 1939. szeptember 1-én hajnali 4.45-kor megindultak a német csapatok Lengyelország ellen. Németország Lengyelország ellen 1,8 millió katonát, 2800 tankot, kb. 3000 repülőgépet valamint 10 000 ágyút vetett be.
Német gépesített egységek Varsóban egy gyönyörűen újraszínezett fotón
A háború első fázisának képei az alábbi mozaikgalériákban (majd' minden képhez tartozik képaláírás is):
%20Lengyelorsz%C3%A1gban..jpg)
Lengyel ellenállás képei:
%20Renault%20FT-17%20breszt-litovszk.jpg)
Varsó közelében:
A Harmadik Birodalom Lengyelországot a területén élő német nemzetiségűek ellen elkövetett etnikai tisztogatással is vádolta. Erről azóta sem bizonyosodott be, hogy valóban megtörténtek volna a háború megindulását megelőzően, ám tényszerűen dokumentálható a szeptember 1-je utáni eseményekben. Tény hogy miután a német csapatok átlépték Lengyelország határát, több ízben követett el a lengyel lakosság spontán pogromokat a német kisebbség ellen. Mintegy 3.400-an haltak meg ezekben a támadásokban. A külföldön élő német nemzetiségűek Lengyelországban is létrehozták a két világháború között a Selbstschutz nevű félkatonai szervezetet, amely a német ajkúak védelmét volt hivatott szolgálni, természetesen az Vaterland támogatását élvezve. A fent említett spontán pogromokat természetesen a Selbstschutz megtorlásai követték. Bizonyítékok híján nehéz utólag megállapítani az áldozatok számát és a "Ki kezdte?" kérdés is megválaszolhatatlan. Az alábbi galériában a lengyelországi németek ellen elkövetett kegyetlenségek képei láthatóak.
Varsó ostroma:
Háború Kelet-Lengyelországban:
További fotók Lengyelország lerohanásáról:
Lengyel megadások képei:
Szeptember 17-én Lengyelország keleti határait a Vörös Hadsereg 650 ezer katonával és 5000 tankkal átlépte két helyen: a fehérorosz és ukrán fronton. A szovjetek ezzel teljesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum-hoz csatolt titkos záradék határozatait. Az agresszió hivatalos oka a Kelet-Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelme, valamint a lengyel nép háborútól való megóvása volt.
A lengyel Határvédelmi Hadtest nem tudta feltartóztatni a támadást. Edward Rydz-Śmigły marsall még szeptember 17-én, a román határon kiadta a parancsot, hogy a hadsereg a legrövidebb úton kivonuljon Romániába és Magyarországra. Nem adott ki viszont egyértelmű parancsot a harcra a szovjet hadsereg ellen, a kormány és az elnök pedig hivatalosan nem hirdettek ki háborút Lengyelország és a Szovjetunió között. Ez zavart idézett elő a katonák és parancsnokok között, aminek következtében kb. 250 ezer többségben nem ellenálló katona és tiszt fogságba esett. Közülük több mint tízezret lemészároltak Katynban.
A felosztott Lengyelország
A szovjet bevonulás képei:
Hadifoglyok:
