bámulatos mire képes ma már a tudomány :)

@nandras01: Elmondanád még egyszer, hogy lehet birkavesével földrengést megelőzni?

Mekkora poszt, örök hála érte! :)

Az első képen a középkonzol alatt szépen látszik a full-full extra: a CD lejátszó! :)
Az első CD lejátszós autónk... hmmm nem is tudom mikor volt, de szerintem bőven a 1995-ös évek utáni időszakban... sőt, megkockáztatom a 2000-et is...

Engem a helymeghatározás módja érdekelne. A GPS műholdak előtt ez nyilván nem mehetett a mai módon. Adott lehet még egy iránytű, a kerék állásszögének, forgási sebességének ismerete, de az meg a megtett úttal arányosan egyre pontatlanabb... Komolyan érdekelne, ha valaki tudja a tutit ne habozzon leírni!

Mennyire paradox a 2. kep a tekerös autoradioval...

@szita szita péntek: Nem lehet, hogy az 1.képen látható, URH adók helyzetét megadó berendezés működött visszafelé is?

@szita szita péntek: Az utak mentén kifejezetten ebből a célból elhelyezett URH adók jeleit vette volna a rendszer és az alapján határozta volna meg a gépjármű helyzetét. A kísérleti fázison nem jutott túl, nagyon drága lett volna az utakat URH jeladókkal telerakni. A magas költségek miatt először az autópályákat mentén gondolták kiépíteni a rendszert, de ebből sem lett semmi. Az első kép aláírása is erről szól.

a 70-es években a megtett út alapján számolt néhány, inkább kísérleti jellegű autós navigáció, de azt sűrűn kellett frissíteni, így elég pontatlan volt, pláne, ha két hasonló kereszteződés 100 méteren belül volt. ezért is terjedhetett el a gps-szel csak a járművekben használatos navirendszer. mondjuk a képeken látható renault és mercedes rendszerről nincsen infóm :(

Peugeot QuasaR

Mi meg röfögtünk-pöfögtünk a Trabival itthon. :D Ezért "imádom" a ruszkikat.
(de ezt nem fejteném ki bőven, mert kitiltanának a blogról)

@fairlane: Köszi - ez új volt.

@Kagehiko Yamazaki: Ja, szép kontrasztot ad, hol tartott a technika 1986-ban. Tekerős autórádió meg commodore 64.

@Ditpet: Ezek mind koncepcióautók és kísérleti berendezések. Sorozatgyártásba nem kerültek.

Igencsak csudálatos innen nézve, de ott és akkor a fejlesztők mennyire élvezhették már, hogy a jövő formálásával próbálkoznak?

@Harrison Bergeron: Hát, nekik már a jelen volt, mi meg azt se hittük el amit kérdeztek :D! (Még szerencse, hogy valaki beírta ezek csak conceptek voltak, mert majdnem leírtam, hogy nem létezik, hogy ilyen autók voltak akkoriban :) ).

www.doubleyoudigital.nl/~cars_digital%20dashboards.php

Figyelemre méltó, hogy az autórádiók kezdenek "tekerős" vezérlésre visszatérni, ami szerintem ergonomikusabb is, mint a gombnyomogatós style.

@CernaGeza: Szükségszerű. Egyszer én is vettem gombnyomkodós rádiót, és nagyon elvonta a figyelmemet a vezetéstől, oda kellett rá nézni, meg leolvasni a kijelzőjét, meg megnézni, hogy a sok egyforma gomb közül épp melyiken van az ujjam, idegesített, úgyhogy visszatettem bele a 30 éves tekerős Clariont és nyasgem.

@CernaGeza: Áhh ez az állandó változtatási/megújítási kényszer sajna a fejlődés káros mellékhatása. Akkor is másnak kell lennie az újnak, ha az roszabb, mint a régi volt. A lényeg a másság, a különbözőség. (Engem pld. nagyon felb*sz, hogy egy olyan - megítélésem szerint eléggé bejáratott dologban, mint a billentyűzet sem igazán sikerül állandót alkotni, illetve megmaradni a bejáratottnál. Változtatnak a gombok méretén, kiosztásán stb. szal' ha megszoktad a billentyűzeted és cserélni kell, akkor nyomozz egy ugyan olyanért, vagy copj egy másfélével.)

"A Peugeot Quasan műszerfalát egy repülőgép is megirigyelhetné"

Két szó: Knight Rider! 8-) Jók ezek a retrofuturisztikus izék, nagyon jól estek! Köszi JTom!

@malenykij polgar:
JÚÚÚÚÚJJJB@ZZZ+! Köszi!
Ennyi ocsmányságot már rég láttam>-)))
Nem tudtam eldönteni, sírjak, vagy nevessek.
Kiégett a retinám...;-))

@szita szita péntek: Ja, ez nagyon bosszantó. Ennél csak az bosszantóbb, amikor olyat változtatnak, hogy vonzatai is vannak. Pl. kipurcan a régi alaplapod, sebaj, veszel egy újat, aztán csak lesel otthon, hogy ez szép és jó, csakhogy az új lapba másféle ram modul kell, meg másféle processzor kell, meg nincs rajta alaplapi PATA csak SATA, de még a ház furatai is másutt vannak... és akkor az embert ne üsse meg a laposguta.

"Így vezettek régen: retro autóelektronika"
Bravó!
Ez így blikk...
A könyvből vett idézetek az akkor fejlesztési irányokat, projekteket mutatja, azaz így nem vezettek, ilyen autók "nem léteztek".
Ugye a genfi autószalonok koncepciódemói sem a pillanat termékeit prezentálják.
A téma jó, de itt nem akarom az ócska blikket viszontlátni!

Nagyon jó poszt, mennyire más volt az elképzelés a jövő autóiról. Elég furcsán nézhettek arra aki retróról beszélt a 80as években... :)

A mai integrált autós navigációs rendszerek sem CSAK a GPS alapján határozzák meg a helyzetüket, hanem a CAN buszon keresztül megkapják a járműsebességet, a kormányelfordítás szögét és van bennük egy giroszkóp, hogy mindig tudják, merre áll az autó orra.
Így pl. alagútban is megbízhatóan tudnak navigálni. Ilyen alagutas kereszteződés van pl. Bécsben jónéhány.
Persze tény, hogy mihelyst van GPS-jel, az lesz az elsődleges pozícióforrás.

Tapasztalatból tudom, nekem az Opel Astra H-ban a DVD100 Navi így működik. Érdekes, hogy a járműsebességhez kell neki egy külön vezeték az ABS jeladótól, biztos ami biztos, de a többi adatot a CAN buszon keresztül kapja.

@Yatzo:
elnézést, hogy eddig nem válaszoltam, de gyíkká változtattak.
hál' istennek már elmúlt.

@grigorij: amúgy finoman ismét megjegyezném, hogy az index kiemelés esetén a címet és az ajánlót NEM ÉN ÍROM.
éppen ezért a hozzászólásoddal nem tudok mit kezdeni.
remélem a kedvedet nem vette el a későbbi idelátogatástól, hidd el tudunk érdekességeket mutatni és nem hiszem, hogy a cím a lényeg.

A belső egy dolog, a forradalmi tervek fantasztikusak, de számomra leginkább azért, mert mindezt akkortájt még szerethető, emberközeli, és nem ritkán kifejezetten szép, elegáns autók vonultatták fel. Ezek akkor tényleg egyediek voltak, nem olyan elcsépelt módon, ahogyan azt manapság rásütik bármire. Ez a szerethetőség és egyediség az, ami kiveszett az elmúlt uszkve 15-20 évben az autókból. Hiába a mindennél modernebb technológia, a sokszor sci-fit idéző technikai szint, ha a mai uniformizált autók többsége egyszerűen nem szerethető, nem őszinte, hanem művi marketingtermék, amelyeket a legkülönbözőbb európai szabályok kötnek gúzsba...

@fairlane: azért az is vicces, hogy a koncepció megálmodásakor nem egyből derültek ki feketén-fehéren a várható költségek. Szerintem akkor is sejthette bárki, hogy telepakolni az utakat URH-adókkal horribilis költség, nem beszélve ezek folyamatos üzemeltetéséről, karbantartásáról.. Mindenesetre érdekes a visszapillantás a múltba.

@Andrassy Gabor: De már meg volt oldva

@kultúrpesszimista: Nem értem,miért volna jobban szerethető egy kockadett, egyesgolf, vásárosmerci, samara stb. mint egy kortárs autó?

@Andrassy Gabor: Mert annyira egyszerüek voltak,hogy nemvoltàl kiszolgàltatva nekik ugy mint a mai autoknak!Nyiss fel most egy mai motorhàztetöt és megérted a problémàt!

@samot: A trabant meg még egyszerűbb volt, mégsem sírom vissza. Az egyszerűségnek megvolt az ára fogyasztásban, karbantartásigényben, kényelmetlen utazásban.

Sajnos pont egy nagy durranás maradt le. Ugyanis a világon elsőként a Buick Riviera modelljeibe jelentek meg az érintőképernyős fedélzeti számítógépek 1986-ban (!!!). Érdemes megnézni a belinkelt videókat. Akár egy mai kocsi is megirigyelhetné.

www.youtube.com/watch?v=LoYSCuAwPUg

www.youtube.com/watch?v=E-f8L_vmW1A

@Andrassy Gabor: az egyes Golf speciel kakukktojás, az tényleg egy forradalmi és jövőbe mutató autó volt. Kategóriateremtő, újszerű, és a maga egyszerűségében szép. Nem véletlenül lett kultikus gép. A többi típus, amit említettél, felejthetők. A '80-as éveket azért nem épp ezek a kommersz típusok jellemezték, sőt...

@samot: félreértettél Te is. Nem (csak) arról van szó, hogy egyszerűbbek voltak, hanem 1) esztétikusabbak/szebbek/arányosabbak, 2) őszinték, vagyis nem akartak másnak látszani, mint ami, és ami nem mondható el a mai autók 90%-áról, 3) képesek voltak érzelmeket kiváltani, ami szintén nem jellemző a mai autók többségére.

Két dolog viszont abszolút tagadhatatlan:
a mai autók SOKKAL tartósabbak, jobban összeszereltek, mint a régebbiek, és SOKKAL biztonságosabbak is. Ami igaz, az igaz.

Azért a forrást (könyv) illene megjelölni a cikkben, még akkor is, ha sok-sok évvel ezelőtt jelent meg.

Ez a könyv nekem is megvan. Gyerekkoromban sokat nézegettem ezeket a csodákat.

Első ránézésre és azt hittem, hogy ezek a 70-es évek második felében készült ultramodern modellek, és nem értettem, hogyan voltak képesek a szükséges elektronikát ilyen kis helyre összezsúfolni. De aztán láttam, hogy 1986, az más. A Commodore 64-es akkor már valóban hódított, a legelső PC-kről nem is beszélve, így már hihetővé vált a dolog. Persze ettől még brutálisan drága felszerelés lehetett bármelyik itt látott, ha a kísérleti üzemen túljutott.

Az URH adókról annyit, hogy az első kép térképén egész Franciaország látható, vagyis annyira sűrűn nem lehettek az adók. Mellesleg még ma is az egész világon üzemel az az adóhálózat, amelyet a 60-as években kezdtek nagy lefedettséggel telepíteni – a repülőgépek részére. Egymást kiegészíti egy URH (VHF) tartományú hálózat (VOR) és egy középhullámú hálózat (NDB). Ezeknek a földi járművekben történő felhasználása minden gond nélkül megoldható lehetett, bár az URH adók a változatos domborzatot nem szeretik.

@ze11: Ja, lehetne, csak félő, hogy akkor a elkezd ugrálni a kiadó, hogy ilyen szerzői jog meg olyan szerzői jog, pedig nyilvánvaló, hogy ezeket a képeket ők is csak átvették valahonnan. :-p

@kultúrpesszimista: Az egyes golf? Mi volt benne forradalmi? 10 évet késett Autobianchi Primula utánzat csúnya német dobozdizájnnal. Ez csak annak volt forradalmi újdonság 1974-ben, aki addig egy uborkásüvegben lakott. :)

@Androsz: A hetvenes évek végén nyugaton már általánosan elterjedtek voltak a Z80 alapú mikrogépek, olyat pedig egy cipősdoboznyi méretben kényelmesen el lehet készíteni minden perifériájával és UV-EPROM hegyekkel, ennyi helyet bőven lehet szorítani bármelyik autóban. És az, hogy egy 1986-os könyvben jelentek meg, még nem jelenti azt, hogy ne lehettek volna már akkoriban is sok éves képek.Az internet előtt minden lassabb volt.

@Andrassy Gabor: Először is az első személyi számítógépek a mikroprocesszorok megjelenése után készültek el, hisz ezeket használták fel bennük. Márpedig az első 8 és 16 bites mikroprocesszorok '76-78 között kerültek a piacra.
Az IBM 1979-ben hozta forgalomba a PC számítógépét, amely egyébként még sokkal primitívebb volt a mostaniaknál, Az Apple sem volt egy garázscégnél több ebben az időben.
Nálunk viszont aránylag hamar elkészültek az első gépek, csak éppen a COCOM-lista miatti alkatrészhiány nehézkes volt a gyártás.

Szóval nem lehettek "sok évesek" a képek mert néhány évvel előbb fejlesztették ki az alkatrészeket hozzá.

Ami pedig a az I.Golfot illeti, egészen más volt a szerkezeti felépítése, mint az előtte szokásos autóké. Sokkal kényelmesebb, gyorsabb, és jobban vezethető. Teljesen új kategória.

@teddybear01: Golf = Trabant 603 (némi csúsztatással). Kísértetiesen hasonlított a négy évvel korábban Mittag elvtárs által megsemmisíttetett prototípusra és annak terveire, amiket a tervezők szerint mégsem annyira zúztak be.

MaCS

Innen valók a képek:
www.antikvarium.hu/konyv/karlovitz-kristof-lovasz-karoly-autorevu-15698

@kultúrpesszimista:

"SOKKAL tartósabbak" - nem igaz. Nyilván hallottál a tervezett avultatás fogalomról, vagy a downsizing irányzatról (kis hengerűrtartalmú, feltöltött motorok alkalmazása az emissziós és fogyasztási korlátok betartásáért).
A mai felszúrt, közvetlen befecskendezéses benzinesek, vagy duplaturbós dízelek sokkal hamarabb elhasználódnak, mint a "zöldségesmercinek" csúfolt 123-as sorozat SOKSZÁZEZER km-t kibíró, kotyogó
dízelei.Csak az a fránya emisszió, meg az öreguras dinamika miatt kihalásra ítéltettek.

@kultúrpesszimista: "SOKKAL tartósabbak, jobban összeszereltek, mint a régebbiek" - van egy 64-es Bogaram. Nem hogy nem rozsdásodik sehol, de egy mákszemnyi nyikorgás vagy zörgés sem hallatszik a gépből, sem meginduláskor, sem menetben. A motorjából sem egy szétrohadt valami hangja szól, hanem kis, halk kasztanyettek. Kiváló a fogyasztása (mai szemmel nézve is !), megfelelő a dinamikája a normális közlekedéshez. Ja, hogy rendszeres időközönként látja hozzáértő szerelő és mindent megkap a gép, ami a normális műszaki állapotához szükséges...
Rendesen használom, bár az igaz, hogy néha félek vele forgalomban a sok barom miatt.

@MaCS_70: urban legend.

A Volkswagen konszern a hatvanas évek végén felvásárolta az Audit(meg néhány más autógyárat) és így egy csomó kidolgozott és kipróbált autótervhez jutott.

Az 1. Golf közvetlen elődjének, a Volkswagen Pólónak az elődje az Audi 50 volt. Gyakorlatilag a teljes hajtáslánc és elrendezés onnan jött, a karosszéria csak néhány apróságban különbözött. A Golf meg kissé nagyobbra lett építve.

Mellesleg a Trabant tervezője is az Audiról nyúlta le a kocsi elrendezését, meg a Fiat 127-esről. Csakhogy kissé pocsékabb lett az eredmény. Ez szokásban volt a keleti blokkban, aztán verték a mellüket, hogy milyen modern, élvonalbeli cuccot hoztak létre, pedig csak másoltak.

@Zus: Minden időben gyártottak kiváló minőségű autókat.
Pl. a Rolls-Royce valaha legyártott példányainak mintegy fele mind a mai napig üzemképes, bár egy részük persze a mai forgalomban nem jár.

A Bogár annyira egyszerű szerkezetű, hogy nem sok minden mehet tönkre benne, ezért megbízható. Sajnos a mai előírásokat nem igazán tudja, de arról senki sem tehet.

@fairlane: Ez a dolog ma is létezik, amikor bármelyik mobilban kikapcsolom a gps-t, a látható wifi hálózatok neve és térereje alapján nagyjából még mindig tudja hol vagyunk.

Ehhez hozzáteszi az iránytűje és egyéb szenzorai adatait is...
Nemsokára városokban ez a rádióiránymérés alapjait használó dolog pontosabb poziciot(!) ad, mint a magas házak közt amugyis nehezen vehető GPS holdak.

Miből gondolom ezt? Abbol az egyszerű tényből, hogy most "szór ki" az egyik kábeltévé szolgáltató MINDEN ügyfelének egy saját wifit, kérdés és kérés nélkül.

Nemsokára egyetlen utcasarkon százával, ezrével lesznek látható hálózatok, ha elkészül az uj városi térerő térkép is ezekről, a telefon akár egy beton parkolóház szuterén részében méterre tudja majd, hol van éppen.

@teddybear01: Kedves, hogy kijavítasz, kár, hogy csupa hülyeségre. Az intel 4004-es processzor 1971-ben jelent meg, a z80 1976-ban. A CP/M operációs rendszer 1977-ben került a piacra, ezzel szemben az első IBM PC csak 1981-ben.

Az egyes golf szerkezeti felépítése pedig rohadtul nem volt újszerű az 1964-ben piacra került Autobianchi Primulához képest. Nesze, itt a röntgen rajza:
www.autominded.net/brochure/autobianchi/Autobianchi%20Primula%2010.jpg
Orrmotor keresztbe, mcPherson felfüggesztés, önhordó hatcback karosszéria. Echte egyes golf. Na jó, a svábok a hátsó tárcsafékeket lespórolták. :-p

@Andrassy Gabor: Nem jól tudod, de azt nem először veszem észre, hogy hiányos a tudásod.

I4004 ugyan 1971 november 15.-én jelentették be - de csak 1972-ben kezdték forgalmazni.
I8008- 1972-ben jelentették be és forgalmazni is kezdték. Párhuzamosan fejlesztették a 4004-es procival, egy időben is bejenthették volna a 4004-essel, de az ártott volna a kisebbik proci forgalmazásának.

Az első IBM-PC egy maximum négy floppy kezelésére képes, I8086-os rendszerrel épült készülék volt, 78-ban. A következő modell az IBM-PC junior volt, még ez is I8086-ra épült, max. 4 floppyval. Egyik sem terjedt el olyan nagyon, mindegyik fennmaradt példánya múzeumok féltett kincse.
Az első vinyóval is felszerelt PC jelent meg 81-ben, ez volt az IBM-PC/xt. Később, kb. 85-ben jelent meg az első IBM-PC/AT, ez már I8286-os procira épült.
Stb.

A CP/M operációs rendszer nem készült el az IBM-PC piacra dobásáig, ezért az IBM mérnök-programozóinak kellett összedobni egy lemezről betölthető operációs rendszert, hogy legyen valami, ami képes egyáltalán működtetni. Ezt nevezték Dirty-DOS-nak amit aztán Bill Gates, a Microsoft első vezetője tulajdonképp aprópénzért átvett, és MS-DOS néven továbbfejlesztett.
A kezdetekkor egyáltalán nem az MS-DOS volt a legnépszerűbb operációs rendszer, gyakorlatilag minden kisszámítógép-építő megírta a saját operációs rendszerét, csakhogy az IBM-PC-klónok terjedtek el leginkább, azokon meg futott az MS-DOS.

A CP/M később eltűnt a süllyesztőben, pedig a kezdetekkor azt akarták, hogy minden I8086-asra alapuló rendszert működtető operációs rendszer legyen.

@Andrassy Gabor: Nem volt elődje a Golfnak, de az elsőkerék-meghajtást nem lehet sokféle módon beépíteni egy autóba.

A legelterjedtebb meghajtott mellső kerék rendszer a Mcpherson-rendszer, a motort meg többnyire keresztben szokás beépíteni, mert így egyszerűbb. Mellesleg talán az Audi fejlesztői épp úgy felhasználták a Moris Mini felépítését, mint ahogy a hatvanas évek szinte minden kisautó-építője.

Mellesleg nem jön be az általad linkelt kép.

@teddybear01: hülyeség, az IBM 5150, amit leírsz, 1981 áprilisában jelent meg. Az IBM 5160 (közismert nevén XT) meg 1983 márciusában. Az IBM 5170 (avagy AT) 1984-ben. A CP/M operációs rendszer már a V2.2 változatnál tartott, és negyedmillió példányt adtak el belőle, mire az IBM 5150 megjelent.
Az elsőkerék hajtást nagyon sokféleképpen be lehet építeni egy autóba, tanulmányozd a Traction Avant, Wartburg, VW Passat stb. röntgenrajzait, és okulj! Mellesleg a McPherson futómű elsőképp az 1949-es Ford_Vedette-ben jelent meg, amely egy klasszikus kardánhajtásos kocsi.
Ha nem jön be a kép, használd a googlit: Autobianchi Primula. A wikipedián van egy link egy korabeli katalógusra, ott megtalálod a röntgenrajzot is, amit fentebb belinkeltem. :-p

@ZON: minden szavaddal egyetértek, rosszul fogalmaztam. A tartósságot itt magára a karosszériára, szerkezeti elemekre értettem. Régebben (20-30 éve, és régebben) a gyártóknak komoly gondja akadt a rozsdásodással. Pár gyártót (Volvo, Saab, nagyobb Mercedesek) leszámítva az összes cégnek komoly kihívás volt ez. Az olaszok, japánok, francia, de még a német autók is előbb-utóbb elkezdtek rohadni. A vétel során komoly szempont volt az, hogy melyik gyártó hány év átrozsdásodás elleni garanciát vállal. Manapság ez már nem szempont.

@kultúrpesszimista: ebben teljesen igazad van. Egy gépkocsi értékének nagyobb része a karosszéria, drágábban , nehezebben javítható (gyári szintet megközelíthetően). Emlékezetem szerint a 100-as "szivar" Audi készült elsőként teljesen galvanizált karosszériával, szerintem a sértetlen példányok (bár ilyenek legközelebb talán a Hold árnyékos oldalán léteznek ), a mai napig rozsdamentesek.
De az biztos, hogy ha egy Multijet,dCi,FSI motor elmegy 200 E km-t, a tulaj rebegjen el egy hálaimát, míg egy előkamrás dízel kb. ott lett bejáratva.

@ZON: így-így...

@teddybear01: Bizonyára van egy nagy adag fantázia is a Trabant 603 - Golf I történetében -- de igazságtartalma is akad. Nekem húsz éve egy nagy német autógyár magas beosztású vezetője mesélt róla.

MaCS

@Sam. Joe: Nekem is az tetszett a legjobban ;) De otthonra nem kéne.

@MaCS_70: Tudod elég merész azt állítani, hogy egy fióknak tervezett és csak egy elfelejtett prototípusként megépített autó az elődje az egyik legsikeresebb, legnagyobb példányszámban megépített autónak. Persze a középszerűek mindig megpróbálnak nagyoknak látszani. De nem fog nekik menni.

"Nekem húsz éve egy nagy német autógyár magas beosztású vezetője mesélt róla."

Melyik? Az IFA volt igazgatója?

@teddybear01:
Nagyon vicces, de nem nyert. Nem az IFA embere volt, maradjunk annyiban, hogy a világ egyik legnagyobb presztízsű autómárkájának egyik európai felső vezetője volt az illető, ennek megfelelő ismeretanyaggal.

A 613-as pedig pont annyira készült a fióknak, mint a 601-es -- csak a pártideológia közbeszólt (amint az majdnem megtörtént a 601-es esetében is). Günter Mittag miniszter döntött a protopípus megsemmisítéséről, mielőtt azt Honeckernek bemutatták volna -- a teljes dokumentációval együtt.

MaCS

@MaCS_70: Tökmindegy hogy minek tervezték, a fiókban kötött ki, mint annyi más terv. Ez van, miért is erőlködsz? Ráadásul az egyetlen prototípuspéldányt szépen betolták egy raktárba, ahol nem nagyon jártak a Volkswagen fejlesztőmérnökei.

Ami pedig az előd-kérdést illeti, régen közismert, hogy pont az Audi új kiskocsi tervei miatt vásárolta fel a Volkswagen a céget. A Bogár ugyanis ekkorra végképp kifutott az európai piacon, a saját fejlesztések meg nem voltak igazán sikeresek.

Hogy a pasi hisz ebben? Bárkit meg lehet vezetni...csak eléggé dörzsölten kell hozzáfogni.

Mindegy, hihetsz benne. Részemről lezártam a témát.

@RÁJEN: A Turbo Boost nekem kicsit hiányzik amúgy.

totalcar.hu/magazin/kozelet/2013/06/22/husz_dolog_amit_nem_tudtal_a_trabantrol/

"- hogy a négyütemű Trabantokba épített Volkswagen-motor valójában a Barkas Werkében készült Karl-Marx Stadtban készült (a mai és egykori Chemnitz) – bár valójában az 1966-68 között létezett, majd elhalt cseh-NDK-s közös motorprojektből származtatható, így a négyütemű Trabantba épített Volkswagen-motor tulajdonképpen egy Trabantba épített Trabant-motor, amelyet Volkswagenbe is építettek?"

"- hogy Werner Lang maga mesélte el, hogy a bezúzott Trabant 603 prototípusok terveit a hatvanas évek végén nyugatnémet márkáért eladták az Audinak, aki ezek alapján építette meg a teljes Golf-család alapjául szolgált Audi 50-et?"

@Andrassy Gabor: Nem is pont arra gondoltam, hanem picivel felette a Krankenhaus mar pont matrix LCD panel. Tehat a technika epp adva volt.

Meg annyit tennek hozza a bejegyzeshez, hogy nagyon tetszik es egy kisse hianyolom a Fiat Tipo DGT müszerfalat. Ugyan nem volt uttörö es borzalmas negy siker sem, de sorozatgyartasba ment. Anno a ´90-es evek elejen olyan futurisztikus volt, mint egy ürhajoe.

@Kagehiko Yamazaki: Ja, technika az volt, csak akkor még normálisak voltak az emberek, és belátták, hogy egy vacak autórádióban semmi szükség nincsen pontmátrix kijelzőre, tekerővel is ugyanúgy szól.

@Andrassy Gabor: Aztan megiscsak belattak a zemberek, hogy a szintezeres hangolas pontosabb, nem kell vezetes közben a potit tekergetni es az RDS/EON pedig plusz informaciot is hordozott.

@Kagehiko Yamazaki: Nem erről van itt szó, hanem arról, hogy ma már két filléres IC-ben benne van az egész miskulancia, sokkal olcsóbb, mint megcsinálni egy korrektül működő mechanikus programválasztót, a parasztvakító faktorja meg sokszorosa, úgyhogy drágábban lehet eladni az olcsóbban előállított rádiót, így aztán dupla a profit. Az meg, hogy a gombnyomkodás meg a kijelző olvasgatás elvonja a vezető figyelmét, no az senkit sem érdekel. Maximum elüt majd egy-két gyerekes anyát a zebrán, no és, proli jut is, marad is, a lényeg hogy dőljön a pénz a sok szar rádióért.

Emlékszem a képekre, nekünk is megvolt a könyv (bár ez szerintem inkább ilyen ikea katalógus-szerű formátum volt, keményebb matt lapokkal)

@Andrassy Gabor: Pedig annak pont az az elönye, hogy nyomsz egy plusz vagy egy minusz seek-et es automatikusan belövi neked a legközelebbi adot a lehetö legpontosabban es igy nem terelödik el a figyelmed a vezetesröl. Nyilvan egyet ertek veled, ezert nincs otthon usb bemenetes erösitöm, hanem valamelyik youngtimer Yamaha "amiben meg volt anyag". LOL. Bar radiom azota nincs, hogy mar nem volt ertelme hallgatni a Petöfi radion a kivansagmüsor 2-töl 5-iget.

@Kagehiko Yamazaki: Ezt rengeteg autórádió tudta korábban is. Pici villanymotorral. Nekem is volt ilyen autovoxom a kormányváltós nagypolszkimban. De a Blaupunkt, Becker drágább modelljei, és rengeteg amerikai rádió is tudta. Németül "sendersuchlauf" a funkció neve, ha ráguglizol, láthatsz jópár félét.

@Andrassy Gabor: Még az első Ladánkban, 1975-ben volt egy kacskaringós úton beszerzett Philips rádió, ami mechanikusan tárolta el az adókat. A széles gombot kellett nyomogatni, az ember érezte, ahogy dolgoztatja a mechanikát, a mutató meg ugrált a skálán. Így gombnyomásra lehetett váltani a Kossuth és a Petőfi között -- és persze minden hullámsávon működött, bár itthon értelemszerűen csak a középhullámot használtuk.

Üdv: MaCS

@MaCS_70: Ja, ez volt a középkategória. Én egyébként most is ilyet használok. Odatekerem, kihúzom a gombot, visszanyomom, és jézus. És nincs kijelző, meg menü, meg nem kell az egészet újraprogramozni, ha valamilyen szereléshez le kell vennem az akkusarut, és ami a legszebb az egészben: ezt senki sem akarja kilopni a kocsiból. Nyáron simán ott merem hagyni az ócskapiac parkolójában lehajtott tetővel, és még ott sem nyúlkálnak bele. :)

Légzsák hegyek! :-)

@trollsalab: És akkor még nem is beszéltünk a világ legrusnyábbnak minősített Aston Martinjáról a Lagondáról.

www.netcarshow.com/aston_martin/1976-lagonda/1600x1200/wallpaper_07.htm

Kár, hogy kimaradt.