A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:
1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A megszállás következményeként egyre komolyabb németellenes ellenállás alakult ki a fővárosban. A fotón német rohamtüzérek láthatók, akik turistaként ismerkednek a város nevezetességeivel a Halászbástyánál
Kép forrása: Fortepan - képszám: 155545
Az ellenállás részeként 1944-45-ben összesen több mint 300 ejtőernyőst vetettek be a határon túlról. Többségük nem tudta sikeresen végrehajtani az akcióját - vagy elfogták őket közvetlenül a földetérés után vagy a hiányos kiképzés miatt nem tudtak biztonságosan leérkezni, és életüket vesztették. Az egyik leghíresebb ejtőernyős Szenes Hanna volt, akit a határ átlépése után rögtön lekapcsoltak. A Margit körúti fogházba került, ahol megkínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után 23 éves korában kivégezték
Kép forrása: Wikipedia
Gömbös Gyula szobrát 1944. október 6-án robbantotta fel egy kommunista akciócsoport. Véletlen egybeesés, de a robbantást pont Gömbös Gyula halálának évfordulóján hajtották végre. „Ez a szobor jelképezett mindent, ami Magyarországon az elmúlt huszonöt évben aljas volt, dagályos, kapzsi, hazugan sovén, lelkendezően és fenyegetően öntelt” – írta naplójában 1944-ben Márai Sándor
Kép forrása: https://www.kozterkep.hu/9521/gombos-gyula-szobra#
A nyilas hatalomátvétel 1944. október 15-én történt. Ennek egyik első mozzanata az volt, amikor Otto Skorzeny, az SS hírhedt kommandós akcióinak vezetője elrabolta ifj. Horthy Miklóst, a kormányzó fiát a Március 15. téren. A fotón Skorzeny látható (középen) a Várban, a nyilas hatalomátvétel után
Ifj. Horthy Miklós elrablásának egyik szemtanúja egy piarista tanár, a híres Öveges professzor volt. Az ő beszámolója alapján ismerünk részleteket az emberrablás során kialakult lövöldözésről
Kép forrása: https://www.magyar-iskola.sk/2020/11/a-felejthetetlen-oveges-professzor/
Szálasi a hatalomátvétel napján, a Honvédelmi Minisztérium előtt
Kép forrása: Bundesarchiv/Faupel
A nyilas hatalomátvételt követően robbant ki a “Kis Varsó” néven elhíresült fegyveres felkelés a Józsefvárosban, a Népszínház utca - Teleki tér környékén. A légifelvételen a fegyveres felkeléssel érintett terület látható. A kép bal oldalán a Blaha Lujza tér a volt Nemzeti Színház épületével, jobb oldalon a Fiumei út és a Teleki tér
Kép forrása: Fortepan - adományozó: Magyar Királyi Honvéd Légierő - képszám: 109126
Október 15-én elkezdték összeterelni és vegzálni a zsidókat a Népszínház utca környékén, amikor több házból is lövéseket adtak le a zsidókat összeterelő nyilasokra. Az egyik ház, ahonnan lőttek, a Népszínház utca 31. volt
Kép forrása: Wikimedia
A környéken nagyon sok csillagos ház volt, ahonnan a zsidókat feltett kézzel a Városi Színházba (ma Erkel Színház) terelték. Ezt követően a lóversenypályára kísérték őket, ahol deportálással fenyegetőztek. A Tattersallban a legtöbb interjúalany elmondása szerint 15-étől 16-áig tartották fogva nyilasok és nácik a környékbeli zsidókat. A Tattersall után szörnyű halálhírek fogadták a hazaérkezőket. Az egyik túlélő így emlékezett vissza: „Mikor jöttünk vissza másnap, akkor tudtam meg, hogy több barátom meghalt… a kis Fagott Jóskát, Cencit, szegényt… ott laktak a Népszínház utca és Teleki tér sarkán, jó gyerekkori háverok; akkor a Blasszer Elvira, jaj de szép kislány volt!, udvaroltunk neki… a Teleki tér sarkán laktak; azokat agyonlőtték ott a nyilasok… ott nagy vérengzést csináltak, a Teleki tér és Népszínház utca sarkán rendesen lövöldöztek a nyilasok.”
Kép forrása: Bundesarchiv/Faupel; Szövegrészlet: https://merce.hu/2021/02/12/magyar-fegyveres-antifasiszta-ellenallas-a-kis-varso/
A fegyveres ellenállás három napig tartott, és tizenhárom Tigris tankot vetettek be a lázadás leverésére. Az egyik szemtanú így írt az incidensről: “Az utca szinte minden közeli háza egy kis erőddé volt kiépítve! Még a padlásokról is lőttek. A visszalövő németek szétlőtték a tetőket, cserepeket géppuskával. A falakban sokezernyi puska- és géppisztolylövedék becsapódása volt látható… háromméteres lyukak tátongtak a falakban. Több tucatnyi! Rengeteg ember harcolt a németek ellen [október] 15-17-ig! A németek meg a Teleki téri fabódék mögül tüzeltek a bennlévőkre. [...] Talán kilenc német halt meg! [...] Abban már az első nap meggyilkoltak is benne voltak! De sebesült sok volt. Hatalmas túlerővel szemben kellett harcolniuk! Így is csak tankokkal sikerült őket leverni!”
Kép forrása: http://hg.hu/cikkek/varos/12437-teleki-ter-2011; Szövegrészlet: https://merce.hu/2021/02/12/magyar-fegyveres-antifasiszta-ellenallas-a-kis-varso/
A “Kis Varsó” felkelés lázadói zsidó munkaszolgálatosok, lengyel cionisták, katonaszökevények, kommunista és szociáldemokrata munkások és civil emberek voltak
Kép forrása: Bundesarchiv/Faupel
Szálasi hatalomátvételekor a mátyásföldi katonai repülőtér vezetője, Győrffy Gyula ezredes azon kevesek egyike volt, aki megtagadta a harc folytatásáról szóló parancs továbbítását. Álláspontját a repülőtér tisztikarával is közölte. Feljelentették, majd a Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága kötél általi halálra ítélte, melyet kegyelemből főbelövésre változtattak. Ítéletének indoklásában „az oroszokhoz való átszökésre tett előkészület” is szerepelt
Kép forrása: Fortepan - Szent-Istvány Jenő - Képszám: 41567
Kiss János altábornagy az ellenállás egyik emblematikus alakja volt. A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett. Az egységes budapesti felkelést nem sikerült időben megszervezni, november 22-én a nyilas nyomozószervek, árulás révén tudomást szerezve a mozgalomról, annak több vezetőjét, köztük Kiss Jánost is elfogták. Kétheti kegyetlen vallatás után a nyilas haditörvényszék halálra ítélte, s a Margit körúti katonai fegyházban kivégezték
Kép forrása: https://koszeg.hu/hu/aktualis/hirek/kiss-janos-altabornagy-emlekere-13211.html
A budapesti antifasiszta ellenállás fontos szereplője volt a KISKA (Kisegítő Honvéd Karhatalom), aminek tagjai nyilasházakat támadtak meg, az embermentésben tevékenykedtek és a területükhöz tartozó ipari létesítményeket védték. Tevékenységüknek köszönhetően több ezer ember élte túl a vészkorszakot. Az egyik leghíresebb ellenálló az angyalföldi KISKA vezetője, Gidófalvy Lajos volt, akinek akkor veszett nyoma, amikor az Erzsébet híd felrobbantását próbálta megakadályozni társaival; sorsa a mai napig ismeretlen
Kép forrása: allamvilag.blog.hu
Most, hogy a képek végére értetek, hallgassátok meg a teljes történetet is! Az adást eléritek a fenti linken keresztül vagy meghallgathatjátok Apple Podcasten, Spotify-on és a többi podcast alkalmazásban.
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
