Az elmúlt időszakban Afganisztán a nemzetközi figyelem középpontjába került. Az amerikai katonák kivonulása után újra a tálibok vették át a hatalmat. Az aggasztó események késztettek minket arra, hogy áttekintsük, hogy mik is történtek az elmúlt 40 évben az országban, kik és hogyan próbáltak meg uralomra törni a szétszabdalt földön, milyen is az afgán társadalom, milyen problémákkal kellett szembenézniük az amerikai katonáknak 2001-től.

A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:

Egy besúgással vádolt férfit kísérnek kivégzésre 20 kilométerre Kabul határától (1980)

Két női orvostanhallgató konzultál női professzorukkal (jobbra), egy testrész modelljét tanulmányozva (1962)

Afgán nők rövid szoknyában, Kabul utcáin a 70-es években

Jól felszerelt afgán gerillaharcosok (1980)

Afgán civilek menekülnek a szomszédos Pakisztánba a harcok elől (1980)

Ronald Reagan amerikai elnök afgán felkelőkkel találkozik a Fehér Házban, akikkel a szovjet atrocitásokról tárgyal, és támogatásáról biztosítja őket (1982)

Szovjet katonai parádé Kabulban 1983-ban, a Saur "forradalom" 5. évfordulóján, amikor az afganisztáni kommunisták átvették a hatalmat az országban

A szovjet kivonulás előtt elkezdtek szervezni egy kommunistabarát afgán hadsereget, aminek az lett volna a célja, hogy megvédje az ország kommunista vezetését a szovjetek kivonulását követően. A képen újoncokat képeznek ki, 1989 februárjában

Párhuzamot vonva: Amerikai kiképzés a leendő afgán rendőrség tagjainak (2010)

Kivonuló szovjet csapatok (1989. február)

Az 1500 éves Bámiján-völgyi Buddha-szobor, melyet a tálibok 2001-ben felrobbantottak

A 12 főből álló speciális egység tagjai, akiket helikopterrel vetettek be az amerikai-afgán háború elején, hogy megvédjék és segítsék Hamid Karzait (középen, turbánban), a későbbi afgán elnököt. A csapat tagjai 2001 decemberében súlyos utcai tűzharcba keveredtek a tálibokkal, melyben végül légicsapást kértek saját magukra. Az incidensben az amerikai kommandósok közül hárman életüket veszítették, és Karzai közeli barátai közül is többen meghaltak. A légicsapást után 5 perccel műholdas telefonon keresték Karzait, és tudatták vele, hogy őt választották az ideiglenes afgán állam elnökéül

Az Északi Szövetség katonái örülnek, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapást hajtott végre egy tálib támaszpont ellen, Tora Bora közelében (2001)

Egy női szavazatbizottsági tag várja a beérkező szavazatokat az urnák mellett a 2005-ös demokratikus választásokon

Basera (13) és Saira (10) várja az oktatás elkezdését egy kabuli iskolában (2005). Az amerikaiakkal együtt az oktatás helyzete jobb lett a városokban, de vidéken drasztikus változás nem következett be, és a gyerekek többsége továbbra sem kap megfelelő oktatást. A felnőtt lakosság körülbelül 60%-a írástudatlan

Amerika vezetői élőben követik az Oszama bin Laden elleni kommandós akciót. A képen látható Barack Obama elnök, Joe Biden alelnök és Hillary Clinton külügyminiszer is (2011. május 1.). Az akció során pakisztáni rejtekhelyén csaptak le bin Ladenre, ahol lelőtték

Az Afganisztánba érkező amerikaiak nem voltak tisztában az ország belső viszályaival, törzsi kultúrájával, sokrétű hagyományaival és vallási viszonyaival, emiatt sokszor téves katonai döntéseket hoztak (C-17-es repülőgépen Afganisztán felé tartó katonák, 2010)

Afganisztán törzsi megosztottsága nagyrészt a földrajzi adottságaira vezethető vissza. Egy ilyen országban kiépíteni a központi hatalmat szinte lehetetlen. Ez sem a szovjeteknek, sem az amerikaiknak nem sikerült. Az ország vezetőjét ezért is szokták gúnyosan "Kabul polgármesterének" nevezni, mivel az ott hozott döntéseknek gyakran semmilyen hatásuk nincsen vidéken

Az amerikaiak tájékozatlanságát az afgán kultúra iránt jól tükrözi az az akció, amikor az új afgán zászlót próbálták népszerűsíteni a fiatalok körében. Olyan labdákat gyártottak le, amiken az afgán zászló körül a szomszédos országok zászlói is látszódtak, többek között Szaúd-Arábiai zászlója is, amin a Koránból olvasható egy idézet: „Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája." Az ő vallásukban egy ilyen szent szöveg labdára festése és rugdosása nem elfogadható, így az amerikaik kénytelenek voltak bocsánatot kérni a figyelmetlen akciójukért. A képen kabuli gyerekek fociznak

Afganisztán felel a világ ópiumtermelésének 90 százalékáért, és az afgán gazdaság egyharmadát is a drogkereskedelem adja. Az ópium alapanyagának számító mák termesztése fellendült a 90-es években, hogy végül 2000-ben betiltsák a tálibok, amit egészen hatékonyan tettek. A betiltás célja az volt, hogy nemzetközi elismerést és segélyeket kapjanak nyugatról, és úgy gondolták, hogy azt az ópiumkészítés betiltásával könnyen elérhetik. A tálibok tiltása után 10 százalékára esett le az ópiumtermesztés egy év alatt. Amikor viszont megjöttek az amerikaiak, akkor hirtelen mindenki megint mákot kezdett el termeszteni. Több akció is irányult arra, hogy a máktermesztést megakadályozzák, beszüntessék, de ezek mind kudarcot vallottak. A képen bottal próbálják meg irtani a mákgubókat

Az amerikai intervenció kudarcként könyvelhető el. Végül húsz év után az amerikaiak elhagyták az országot. A képen amerikai katonák tüzelnek vissza a támaszpontjukat ért tálib támadást követően, 2009-ben. Az egyik katonát az ágyából riasztották, rajta még a pizsamája van

Tálib harcosok a kabuli elnöki palotában, 2021 augusztusában

Most, hogy a képek végére értetek, hallgassátok meg a teljes történetet is! Az adást eléritek a fenti linken keresztül vagy meghallgathatjátok Apple Podcasten, Spotify-on és a többi podcast alkalmazásban.

További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.

Képek forrása: theguardien.com; businessinsider.com; wikimedia.com; gulte.com; rarehistoricalphotos.com; apnews.com; cnn.com