A szovjet űrsikló, a Buran

2021. február 10. Maga Lenin

Maga Lenin nicknevű vendégszerzőnktől az elmúlt években már olvashattatok egy-egy bejegyzést. A Techstory-ról és rendkívül részletes cikkeiről is ismert írónak saját oldala is van, ami nem más mint a Modernwartech. Ma a szovjet űrrepülőről láthattok sok remek fotót.

A Szovjetunió úgy vélte, hogy nem maradhat le az amerikai Space Shuttle mögött, már csak azért sem, mert jelentős fenyegetést láttak benne. Eleinte ugyanis kétségtelenül volt katonai érdekeltség az USA programjában. A politikai vezetés ráadásul azt is parancsba adta, hogy lényegében másolják le a riválisuk megoldásait. A Buran programnak, mely hatalmas, összetett népgazdasági erőfeszítés volt, ezúttal 21 fotó állít emléket. Csak ezeket is végigkövetve, mintegy mellékesen, szó lesz még csillagháborús programokról, óriás űrrakétáról és rekorder szállítórepülőgépről is.

be_at.jpg

A Buran (11F35 jellel is ismert) és az Enyergija hordozórakéta szélcsatornában tesztelt modellje. Az űrbe jutáshoz kellő tolóerőt teljes egészében a rakéta adta, a Buranon csak az űrbeli manőverekhez használt, kisebb hajtóművek kaptak helyet

enyergija.jpg

Az Enyergija (11K25) egyik, a tényleges rakétával nagy mértékben egyező tesztpéldánya az indítóálláson, egy próba során. A valaha repült rakéták közül ez a második legerősebb a maga 100 tonnás teherbírásával

bbur177at.jpg

Az Enyergija első indítására a Poljusz nevű (17F19DM), katonai űrállomással a hátán került sor. Ebben egy 1 MW teljesítményű lézer volt, az amerikai SDI („csillagháborús”) műholdak megsemmisítésére. A start sikertelen volt, a Poljusz nem jutott ki a Föld körüli pályára

btsz2at.jpg

A BTSz-02 (БТС-02, Большой транспортный самолёт второй, Második Nagy Teherszállítógép), a Buran gázturbinákkal ellátott, légköri tesztrepülésre alkalmas verziója. Négy AL-31 hajtóműve azonos a Szu-27 vadászgépben lévőkkel. Ismert még OK-GLI rövidítéssel is

bep.jpg

Az űrrepülésre is alkalmas, első példány az építése során

ok-ks_at.jpg

Az OK-KSz, azaz a komplex elektronikai fejlesztésekre szolgáló összeállítás. Ez teljesen mozgásképtelen volt, csak a berendezések kipróbálására volt jó

vm-t.jpg

Mivel Moszkva mellett készült, a Burant el kellett szállítani valahogyan Bajkonurba, és az amerikai megoldáshoz hasonlóan, a szovjetek is a légi utat választották. Eredetileg egy régi bombázóból átépített, Mjasziscsev VM-T Atlant nevű repülőgépet használták erre, de ennek túl nehéz volt a Buran

gub3-18at.jpg

A Bajkonurban már egymásra szerelt Buran és Enyergija egy tesztre szolgáló épületben. A szállítást az űrrepülőtér egyes pontjai közt vízszintes helyzetben végezték, vasúti síneken

1535175938_bbur191.jpg

A Buran-Enyergija páros a szállítóeszközön (транспортном установочном агрегате, szállító-felállító berendezés). A rajta lévő két ember mutatja a méreteket

big12.jpg

Az indítóállásban. A Szovjetunió végnapjaiban már nem jutott pénz és energia a létfenntartó rendszerek és a pilótafülke teljes elkészítésére, ezért a Buran személyzet nélkül várta a startot

bbur256at.jpg

1988. október 28-án, amikor ez a kép készült, másnapra tervezték az indítást, de ez két hetet csúszott

start_at.jpg

A start pillanatai, 1988. november 15-én, hajnali 3 órakor. Egy előző kísérletnél 51 másodperc volt hátra az indításig, de az automatika akkor rendellenességet észlelt

bl.jpg

Az űrben megtett két körről nincsenek fotók, így ez már a landolás előtti pillanatokban, ismét Bajkonurban készült

b25.jpg

Már a pályán gurulva lassul a Buran, miközben a sztratoszférától vele lévő, kétüléses MiG-25 kísérőgép elhúz mellette

landgg.jpg

A megállást fékernyők segítették. A szovjetek máig büszkék rá, hogy a 60 km/h-s oldalszél ellenére néhány méterrel vétette csak el a pályán belül kijelölt talajfogási pontot az űrsikló robotpilótája

ut2_at.jpg

A megállás után végzett kiszolgálási tevékenység. A Buran csupán 7-8 hővédő csempét veszített el a visszatérése során a kb. 38 ezerből

bbur23.jpg

Egy igazán szovjet hangulatú fotó… Sajtótájékoztató a repülés után. Balról a második a Buran megalkotásában oroszlánrészt vállaló Gleb Lozino-Lozinszkij mérnök

an225-6.jpg

1989-re készen állt a Burant és a többi komponenst már simán elbíró, máig rekorder méretű An-225 Mrija is. Itt az első olyan leszállása látható, amikor a Buran is a hátán volt. A repülőgépről szerepel egy fotó az RLT egyik korábbi összeállításában is, mely ide kattintva érhető el.

an-225_gos.jpg

Az 1989-es, párizsi légiszalonra is elvitték a szenzációs párost a szovjetek. A fotón azonban Prágában, technikai leszállás során láthatók

vsat_j.jpg

A vég így érte utol a technikatörténeti jelentőségű Burant: 2002. május 12-én ráomlott a bajkonuri szerelőcsarnok, amiben tárolták. Az épületre senki sem költött, ami végül 8 ember halálához vezetett. A Buran az Enyergija egy nem működőképes próbapéldányán volt

ok_ks_so_at.jpg

Amint az OK-KSz is mutatja, több, különféle célú és kialakítású, a fejlesztést segítő „példánya” létezett a Burannak. Az OK-KSz ma Szocsiban tekinthető meg, míg az OK-GLI Sinsheimben

A Buran a lehető legrosszabbkor készült el, mivel a felbomló és csődbe menő Szovjetunió egyáltalán nem tudta finanszírozni a repültetését. Azonban (akkori értéken) még így is mintegy 20 milliárd rubelbe került a program. Az RLT mindig jól értesült és olvasott törzsközönsége biztosan hozzá tud tenni a sztorihoz a kommentekben további érdekességeket is!

Ha pedig érdekelnek hasonlóan bonyolult, csúcstechnológiás katonai programok, ajánlom figyelmedbe a modernwartech.blog.hu posztjait! Például a Buranról röviden említést tesz ez a poszt.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr8416400826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZON 2021.02.10. 12:50:36

Nem lett volna logikus, hogy landolás előtt valami "kezesebb" vadászgép váltsa le
a mérsékelten jó hírű MiG-25-öt ?

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2021.02.10. 15:36:53

@3uy: Azt mondjuk szerintem is érdemes kiemelni, hogy az űrsiklóval ellentétben a Buran képes volt legénység nélkül, automatikusan működni. Kár, hogy a próbautat kivéve nem is járt az űrben, ez a képesség bizonyos feladatokhoz kifejezetten jól jött volna, például ha az éppen fent lévő másik űrhajóról kiderül, hogy nem biztonságos. Meg mondjuk egy Űrsikló-Buran együttállás Föld körüli pályán mszép fotó lett volna :-)

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.02.10. 19:06:38

"Maga Lenin nicknevű vendégszerzőnk" Mi??? Azt hittem eddig, hogy tényleg maga Lenin írogat itt.

A Buran a kedvenc űrhajóm volt, amikor még űrhajós akartam lenni. (Aztán nem hirdetett senki sem ilyen munkakört, űgyhogy váltottam.)

Inner Circle 2021.02.10. 19:33:52

Talán az IPM-ben volt annak idején egy összeállítás a szovjet űrsiklókról, és abban egy Szemjorka nevű példány is állt a hangárban.

hebebe 2021.02.10. 19:55:44

Háború nem lett és időközben a amerikai űrrepülő programnak is leáldozott.Mondhatnánk utólag hogy kidobott pénz volt az egész,de minek hiszen annyi ilyen felesleges erőfeszítés volt a Szovjetunióban,hogy eggyel több már nem oszt, nem szoroz.

Alick 2021.02.10. 20:57:18

@Fotósképző: 3-4 év múlva lehet újabb magyar űrhajós, érdemes mielőbb jelentkezni.
:)

Ződ2000 · http://egzostive.com 2021.02.10. 21:00:31

Aki élőben is kiváncsi rá, Speyerben megtekintheti
(egzostive.com/technik-museum-speyer-2018/).

Ez az OK GLI, ami szerintem a legdögösebb változat, a kiegészítő fúvókákkal. Ez a példányt eladták turistalátványossgnak, és kis kerólőúton jutott el végül Németországba. Speyerben egy nagyon gyönyörű vadiúj csarnokot kapott, amiben több űrtematikájú dolog került (ESA komponens, Szoljuz eredeti darabjai de olyan kommersz látványelemek mint Star Wars és Star Trek tematikájú makettek és legók ). És ez csak egy csarnok Speyerben :), mellette pedig ott van Sinsheim.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2021.02.10. 21:15:10

@Ződ2000: Szerintem a speyeriek méltóbb környezetet teremtettek a Burannak, mint amit az oroszok valaha is tudnának. Sajnálom hogy nem szerezték be a Luny usztájú Ekranoplánt (alias a Kaszpi-Tó szörnye), sokkal jobb helye lenne, mint ami most van (bár állítólag elvontatták).

Ződ2000 · http://egzostive.com 2021.02.10. 21:22:25

@SomiTomi: Aki találkozott már bármennyire is orosz haditechnikai propagandával az tudja, hogy az orosz hadicégek sosem voltak szerények, ha nagyot kellett mondani :)

15 év azért kellett a KGB-nek is a Buran "kifejlesztéséhez" :) (a NASA gondolom nem olyan hirszerzési aranybánya, mint egy angol-francia vegyesvállalat), ha már ennyit kellett szöszölni a "fejlesztéssel" legalább hergeljék már valamivel a kapitalista disznókat. :)

bemce 2021.02.10. 21:32:35

Moszkvában is van egy életnagyságú modell, amiben múzeum működik. Abban azt mondta az idegenvezető kiscsaj, hogy a Mig25 ezért kísérte leszálláskor, hogy leszedje ha elvéti az irányt.

gigabursch 2021.02.10. 21:40:24

@Ződ2000:
De az nem űrbe valópéldány volt.
Valahol olvastam az összes teszt, kiképző, és végül éles példény sorát.
Ha jól rémlik tulajdonképpen 6+1 korpusz épült. A +1 az az, amit azért építettek, hogy kipróbálhassák benne az egyéb vasak mozgatását (lásd fenti képek egyike).
A hatban benne volt az is, ami kapott sugárhajtóművet.
Két pld volt amelyik fullra az űrbe volt hívatott. Abból egy van Moszkvában.

Sequoyah 2021.02.10. 21:43:55

@3uy: Egy "hianyossagot" kijavitottak, nehanyat pedig ok raktak bele:) Sajna ott elbukott az egesz, hogy keptelenek voltak lemasolni a koncepciot, es a hajtomuveketet sehogy sem tudtak beleepiteni az ursikloba. Igy viszont az egesznek semmi ertelme, csak arra volt jo, hogy ok is mutogathassanak valamit a propagandaban.
Elvertek egy csomo penzt valamire amire a Szojuz sokkal alkalmasabb. Nem csoda hogy ezt a programot kukaztak eloszor, de mar a tervezoasztalon torolni kellett volna az egeszet amikor rajottek hogy nem tudjak beleepiteni a hajtomuveket...

Etniez 2021.02.10. 21:53:16

@bemce: A képen látható MIG-25-ön nem látható fegyverzet.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2021.02.10. 22:24:57

Tesztpéldány volt, viszont saját erőből fel tudott szállni, ami elég ritka dolog :)
Persze funkciója ennek sem volt, de jól érezték magukat ha hogy heccelik az amerikaiakat (meg gondolom az Enyergia modul nem volt készen).
Akkoriban biztos jól adta ki, de utólag az egész egy felesleges pénzszórás volt, miközben a lakosság jegyrendszerben éhezett.

3uy 2021.02.11. 07:12:30

@Sequoyah: Nem értek veled egyet. A beépített hajtóművek az amerikai űrsiklóban egy kifejezetten rossz koncepció: kizárólag felszállás közben használták, az űrben és leszállásnál már csak holt teher volt, és a repülések közötti karbantartás majdnemhogy többe került, mintha új hajtóművet gyártottak volna. Ezt miért másolták volna le? Ezeknek a hajtóműveknek sokkal jobb helyük van a rakétán - nem véletlenül van így a manapság újrafelhasználhatónak tervezett rendszereknél is.

Valójában a Space Shuttle pont ugyanakkora bukás volt, mint a Buran - a fő különbség, ahogy írtad is, hogy a szovjeteknek (akkora már oroszoknak) ott volt a Szojuz, ezért simán kukázhatták az űrrepülőt. Az amerikaiaknál ezzel szemben ez volt az egyetlen használható űrhajó a nyolcvanas évekre, mert nem fejlesztettek semmi mást, így kénytelenek voltak használni.

Azördögügyvédje 2021.02.11. 09:44:53

@3uy: Pár éve olvastam a neten egy nagyon érdekes cikket a Buran-programról, amit kommentelni is lehetett, és ott írta valaki, hogy a szovjet űrsikló programnál csak az amerikai volt nagyobb bukás, mert ők a sokszorosát égették el a szovjet program költségeinek, és évtizedeket áldoztak rá, (meg sajnos jónéhány űrhajós életét is) mire végül belátták, hogy abszolút zsákutca.
Nyilván kissé túlzó, sarkító vélemény volt, de sok igazság van benne.

Rozisoft 2021.02.11. 10:15:36

@Sequoyah: A fentebb hivatkozott logoutos cikksorozat alapján már csak azért is a rakétán voltak a főhajtóművek és nem a Buranon, mert a hozzá fejlesztett Enyergija esetlegesen holdrakétának is készült. Tehát koncepció volt, hogy legyen egy több mindenre használható rakéta, ami fel tudja vinni az űrrepülőgépet is.
Volt pár bejáratott hajtóművük, ha akarták volna lett volna mit beépíteni a a Buranba.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2021.02.11. 10:17:06

1. Az Gagarin, nekem a hűtőmön vigyorog hűtőmágnesként a kalugai upűrhajózási múzeumból :)
2. A Buran játszós makettváltozatát láttam élőben a nemzetek kiallításan Moszkvában, sajnos zárva volt, bemenni nem lehetett
3. Szerintem nem egyszerű másolat volt, sokkal fejlettebb, alapvetően robotpilótával tervezve, meg a hajtómű koncepció is sokkal ertelmesebb volt
4. A szojuz egyszerűbb és olcsóbb volt, maradtak annál inkább, nem volt már űrverseny sem

Köszi a képeket meg a cikket, Lenin elvtárs!

Kopasz Szuzukis 2021.02.11. 10:22:33

@Sequoyah: És Te ezt most komolyan gondolod? Azok a mérnökök, akik megtervezték a vilég egyik legmegbízhatóbb és legnagyobb sorozatban gyártott rakétahajtóművét, nem lettek volna képesek beépíteni valahová? Akár egy vécéajtóra is. Az amerikai hajtóművekkel ellentétben a szovjet/orosz RD-hajtóműcsalád kerozin-oxigén vagy kerozin-dinitrogén oxid hajtóanyag párral működnek. Így jóval kevésbé kényesek az üzemi körülményekre, mint az amerikai hidrogén-oxigén hajtóművek. Akár be is építhették volna a Buranba. De minek? A plusz hajtóművek, tartályok csak a holtterhet növelték volna. Arra is megvolt már a terv, hogy a szükséges légköri manőverekhez hogyan építsenek be két, kisteljesítményű könnyű sugárhajtóművet.

Kopasz Szuzukis 2021.02.11. 10:24:36

@ZON: Azért a MIG-25, mert annak kellően nagy volt a sebessége, hogy a szintén nagy sebességgel visszatérő Burant követni tudja.

prokee · http://prokee.blog.hu 2021.02.11. 10:27:28

Egy kicsit hadd beszéljek haza, talán az első magyar nyelvű írás volt a Buranról:
prokee.blog.hu/2007/09/19/buran_az_orosz_ursiklo

Azóta persze eltelt kicsit több, mint 13 év, néhány dologról többet tudunk, néhány pedig aktualitását vesztette azóta.

MIG-31 2021.02.11. 10:44:02

@Ződ2000: @Sequoyah: Az nagyon durva leegyszerűsítés, hogy a Burant a KGB fejlesztette ki, ahogy az is, hogy teljesen az amerikai űrsikló másolata. Konkrétan nem igaz egyik sem. Természetesen a KGB nem fejlesztett semmit, nem az volt a dolga, és még úgy sem igaz, ha a fejlesztés alatt azt érted hogy ők szerezték be az információt. Természetesen szereztek információt is hozzá, ami szerintem minden esetben előfordul mindenkinél. A hozzászólások között vannak érdekes linkek, meg a neten is lehet találni sok jó oldalt róla, magyarul is. Az egyik linken olvastam tegnap, hogy az USA fejlesztések egy része nemhogy titkos nem volt, hanem simán hozzá lehetett férni állami adatbázisokban. A részletekbe nem megyek bele, de nem egyszerű másolat volt a Buran. Az olyan irányú összehasonlítások szintén értelmetlenek, amik néha előkerülnek netes körülményke között, valaki kijelenti hogy a Buran sokkal jobb volt. Ez sem igaz, mert teljesen sose lett kész. Sajnos a fejlesztések egy része a műszaki életben ilyen, nem minden készül el, nem minden válik be és nem kerül alkalmazásra, ez egy ilyen szakma. Ha leegyszerűsítve nézzük, akkor minden a Buranra költött pénz kidobott kopejka, mert sose használták. Közvetve viszont a kutatási eredmények azért nem vesztek el, a kifejlesztett rakéták, az An-225 repülőgép, stb. Ugyanígy sarkító vélemény az is , hogy az USA is megbukott a Space Shuttle-val. 30 évig üzemelt, 135 sikeres küldetést csinált. Viszont az is tény, hogy az eredeti célkitűzéseket nem sikerült mindent teljesíteni vele.
Azt szerintem ki lehet, jelenteni hogy a Szovjetunió rengeteg erőforrást áldozott a katonai és űr fejlesztésekre, míg mellette a polgári iparágak, infrastruktúra egyre jobban elmaradt a Világ élvonalától, összességében a gazdasága ki is fulladt rendesen. Érdemes lenne újraolvasnom a Buranról szóló mélyebb cikkeket (most kapásból a neten nem találtam, de papíron is volt, csak azt lusta vagyok előkeresni a kupacból), de összegszerűen is hatalmas összeg ment el a fejlesztésre. Az együttműködő vállalatok, kutatóintézetek száma is volt talán 100 körüli. Csak az An-225, vagy még a kistestvér 124 kapcsán olyan is volt, hogy először akkora szerelőcsarnokot kellett építeni, amiben össze tudták rakni. Ez persze nem egy nagy tudományos teljesítmény volt, de jól mutatja hogy milyen összetett feladatot végeztek.

Maga Lenin 2021.02.11. 11:01:17

@¿Qué tapas hay?: Persze, elgépelés volt a 2012, javítva.

@gigabursch: az a gyanús, ami nem gyanús!

@ZON: hát még az sem kizárt, hogy meg lehet találni, hogy pontosan ki repülte akkor azt a MiGet, de szerintem bőven elég nagy tapasztalata volt ahhoz, hogy ne okozzon neki gondot ez a feladat.

Maga Lenin 2021.02.11. 11:04:40

@Fotósképző: Hát persze, hogy az igazi, már megyek is vissza a mauzóleumba :)

@Inner Circle: igen, számos példány készült el teljesen különböző kialakítással, vagy még helyesebben szólva felszereltséggel. De ennek a részletezése bőven meghaladta volna ezt a pár fotót :)

TrebronC 2021.02.11. 11:07:59

@Alick: Köszi, ezt a cikk sorozatot kerestem már napok óta, de nem találtam, mert valamiért úgy emlékeztem, hogy az SG.HU oldalon jelent meg.

Maga Lenin 2021.02.11. 11:09:33

@Ződ2000: Nem sok munkája volt itt a KGB-nek, mert meglepően nyilvánosak voltak a tervek Amerikában. Maga a program összessége volt hatalmas feladat. Amint a poszt is bemutatja számos, magában is lenyűgöző, és különálló fejlesztés kellett hozzá, pl. az An-225, de a hővédő technológia is újnak tekinthető volt akkor.

@Sequoyah: ahogy más is írta, itt azért koncepcionális különbségekről is szó van a hajtóművek beépítettségét illetően. Ez nem igazán tekinthető hibának, vagy a szovjetek gyengeségének.

Maga Lenin 2021.02.11. 11:13:09

@MIG-31: köszi a részletes hozzászólást, ez a fajta szemlélet nem elterjedt, pedig nagyon sokrétűek a műszaki fejlesztések, és nehéz még a legközelebbieket is összehasonlítani egymással, pláne csak a puszta adatok alapján.

TrebronC 2021.02.11. 11:15:11

@Sequoyah: Eszük ágában sem volt beépíteni a hajtűművet a Buran-ba, mert az egy elhibázott, de politikailag szükséges koncepció volt.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2021.02.11. 11:18:17

Azért volt az a mig, mert gyors volt és nagy magasságra is képes, gondolom.

MIG-31 2021.02.11. 11:18:33

@gigabursch: A legteljesebb felsorolást az egyik itteni linken találtam, ezek szerint:
OK-TVA - Hő-, mechanikai-, és akusztikai terhelési tesztekre épült. Jelenleg Moszkvában, a Gorkij Parkban áll. Látogatható, bejárható, de igen alacsony az érdeklődés iránta. Kívülről a Buran hasonmásaként festették le, beleértve a nevet is, emiatt a legtöbben össze is keverik az eredetivel.
OK-GLI - 1984-ben épült, repülési teszteket végzett. Saját hajtóművel rendelkezett, amely képes volt önálló fel- és leszállásra is. Repülésirányítási és automatikus landolási teszteket hajtották végre vele. Speyerben van kiállítva.
OK-ML-1 - 1982-ben épült. Hőterhelési és mechanikai teszteket végeztek rajta, majd Bajkonurba szállították, és az Enyergija csatlakozozó interface-ét tesztelték vele. Az eredeti elképzelések szerint az első lett volna, amely az Enyergija segítségével az űrbe emelkedik, majd onnan a légkörbe visszatérve megsemmisült volna. Jelenleg Bajkonurban áll, a környék iskolásai látogathatják. Az űrközpont vezetői emlékműként állítanák fel a városban, de odaszállítása közúton nem megoldható, a Moszkva-Taskent vasútvonal kereszteződésében egyszerűen nem fér el.
OK-ML-2 - 1983-ban készült el. A dokumentáció ("felhasználói kézikönyv") elkészítéséhez, az üzemanyagtartályok tesztjéhez, a legénység ki-beszállásának gyakorlásához, a hermetikus zárás ellenőrzéséhez és a karbantartási feladatok begyakorlásához használták. Ezután Bajkonurba került, az OK-ML-1-hez hasonló teszteket végeztek rajta. Jelenleg Bajkonurban, a MIK hangárban áll, fedél alatt.
OK-KSz - 1982-ben készült az elektromos rendszer tesztelésére. Jelenleg Moszkvában, az Enyegija Múzeumban áll.
OK-TVA - Napsugárzás- és nyomástesztek elvégzésére épült, helye ismeretlen.
OK-005 - Vákumtesztek alanya volt, helye ismeretlen.
OK-008 - Vibrációs tesztek alanya volt, helye ismeretlen.
OK-1.01 - Buran - A legismertebb darab, amely az űrrepülést végezte. 2002-ben megsemmisült a hangár tetejét karbantartó-felújító munkák közben leszakadt a tető, maga alá temetve 7 embert, és megsemmisítve a Buran-Enyergia párost.
OK-1.02 - Ptyicska - (eredetileg Burja, Vihar névre hallgatott) 1988-ban készült, a széria második tagjaként. Szinte teljesen elkészült, néhány elektronikus komponens hiányzik csupán. Jelenleg Kazahsztán tulajdona.
OK-2.01 - Második széria 1. - A Buranhoz képest sok szempontból (főleg a pilótafülkében) módosított modell építése 1993-ban, az orosz gazdasági válság beköszöntével állt le, 30-50%-os készültségben. Egy Moszkva közeli gyárban állt, ahol részben visszabontották, majd elszállították.
OK-2.02 - Második széria 2. - Hasonló sorsra került. 10-20%-ban készült el ugyanott, majd évekig állt a törzs a gyár udvarán, a puszta földön. Részben elbontották.
OK-2.03 - Második széria 3. - Szintén 1993-ban állt meg az építése, financiális gondok miatt. Teljesen elbontották, egy kép sem maradt róla az utókornak.

MIG-31 2021.02.11. 11:22:37

@Maga Lenin: Részletes cikket még nem írtál a Buranról?

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.02.11. 11:27:01

@MIG-31: kis türelmet, üzente hogy jönni fog, lehalt a DIGI netje

Maga Lenin 2021.02.11. 11:41:26

@MIG-31: Hát azért nem írtam én olyan sok cikket, csak hosszúak egyenként :) De linkelték a logout-ról a cikket, az nagyon jó. Meg a buran.ru is zseniális.

@JTom: Végre hál istennek megjött, köszi :)

MIG-31 2021.02.11. 12:32:57

@Maga Lenin: Mindet nem, de párat elolvastam már a modernwartechen. :) Igen jók, hosszú, hát igen, de ha a műszaki részébe is belemész, meg a történetébe, akkor annyi. De az úgy pont jó, mert speciális szakismeret nélkül is élvezhető, tehát nem kell hozzájuk repülőmérnöknek lenni. :) :) :)

Gerardus A. Lodewijk 2021.02.11. 13:59:02

Arról van esetleg valakinek információja, hogy miért pont csehszlovák lajstromjelet (OK) kapott, nem pedig szovjetet (CCCP)? Volt valami különös oka vagy előnye a csehszlovák lajstromozásnak?

hátramozdító 2021.02.11. 14:01:51

Nagyon szépen köszönjük! Nekem nem gyanús, hogy más blog is Bajkonúrozik, teljesen nyilvánvaló, hogy a háttérhatalom gyíkemberei klónozták és átprogramozták a jobbféle blogok szerzőit. Meg akit találtak, plö Lenin elvtársat, úgyhogy csak remélem, hogy nemsokára Nostradamus és Paracelsus is sorra kerül.

gigabursch 2021.02.11. 14:37:02

@Fotósképző:
Na, akkor büntetésből mond el háromszor egymás után hangosan hibátlanul, hogy:
Lenin mauzóleumának lelinoleumozása.

@prokee:
Köszönöm!

@MIG-31:
Neked is!

@Maga Lenin:
Még messze a tavasz, ne Virágozzunk felelőtlenül!
:-)

Sequoyah 2021.02.11. 15:41:51

@3uy: Azert kell beepiteni, mert vissza kellene hozni az ujrahasznositashoz. A koncepcio lenyege, hogy az ursiklon kivul csak egy nagy, buta es olcso uzemanyagtartaly van.
A Buran igy semmit nem hoz vissza, csak csupa olyan bonyolult technologiat ami magahoz a visszahozashoz kell.

Egy bukott koncepciorol van szo, mert tul draga az egesz ahhoz kepest hogy mennyit sporolnak az ujrahasznositassal, de azzal hogy epp a legdragabb alkatreszt meg ujra sem hasznositjak mert az eldobhato raketaba teszik, igy mar eselyuk sem volt hogy eletkepes legyen.

Sequoyah 2021.02.11. 15:43:00

@TrebronC: Igy van, epp ezt mondom en is. A Buran egy elhibazott, kizarolag politikai okokbol letrehozott project volt. Nem csoda, hogy ezt dobtak ki eloszor amikor elfogyott a penz.

MIG-31 2021.02.11. 16:55:40

@Gerardus A. Lodewijk: Milyen csehszlovák lasjtsromjel? Az OK-GLI, OK-KSz, OK-akármi csak a gyári jelölése, kódszáma. Orosz szokás szerint ugyanarra az eszközre többféle jelölés szolgált. Kezdve a GRAU kódtól, tervezési név, gyártmányjelzés, hadrendi megnevezés.
Ja és akkor még ott vannak a cirill betű miatt dolgok, valahol azzal jelölik, máshol lefordítják, átírják, de lehet hogy épp rosszul.
Kap tőlem egy virtuális hátbaveregetést az aki a Buran rendszerről leírja az összes megépült jármű jelölését, a tesztelésre szolgáló darabokét is! Ha csak 95% pontossággal, akkor is!

MIG-31 2021.02.11. 17:17:14

@gigabursch: Most látom hogy a felsorolásomban van is hiba. Az előttem linkelt prokee.blogról vettem a felsorolást, csak néhol rövidítettem rajta, hogy ne legyen túl hosszú a hozzászólás.
OK-TVA a hő-, mechanikai-, és akusztikai terhelési tesztekre épült, ez van a Gorkij parkban.
OK-TVI - Napsugárzás- és nyomástesztek elvégzésére épült. Ennél többet nem tudni róla, holléte ismeretlen. Ezt tévesen szintén TVA-nak írtam, nemtudom miért írtam bele a másolt szövegbe.

Az előző felsorolásomban 13db szerepelt, a részlegesen kész, vagy csak elkezdett példányokkal együtt. De most külföldi wikipédián ír egy fa modellt is. Nagyjából talán jó a felsorolásom, de ezen a wikipédián egyes példányokhoz 5-féle elnevezés is van.
A lista teljes pontosítására nem vállalkozom.
De a virtuális hátbaveregetés továbbra is áll annak, aki megcsinálja.

Maga Lenin 2021.02.11. 17:54:53

@MIG-31: Nem kell, de megkaptam már, hogy mit képzelek, hogy ilyenekről írok, amikor nem vagyok az :)
Na és az ilyen-olyan, félig-meddig elkészült példányok felsorolására pont az általad is talált bizonytalanságok miatt nem is vállalkoztam, de nem is illett volna ide.

Maga Lenin 2021.02.11. 17:59:22

@Sequoyah: Nem biztos, hogy jól értem, hogy most akkor az STS-re vagy a Buranra írtad, de utóbbira nézve: eredetileg az Enyergija oldalsó "gondolái" visszatértek volna. Az ehhez kellő ejtőernyők tartályai ott is voltak rajta végig, csak már erre se volt pénz. Most a középső részt nem tudom fejből, de már megvoltak a koncepciók arra, hogy az összes hajtóműve visszatérjen, és ismét felhasználható legyen. Az kétségtelen, hogy a néhány startja során ez nem valósult meg. Na, de, látjuk, a legrosszabbkor lett kész az egész komplexum.

Sequoyah 2021.02.11. 18:38:58

@Maga Lenin: Oke, de akkor minek kell a szarny a Buran-ra? Mit hoznak egeszen pontosan ott vissza?
Kepzeld el, hogy fognak egy Szojuzt, raknak ra szarnyakat, meg egy egy csomo seged-berendezest csak hogy visszahozzanak mit? A Szojuzt? Es megkaptak a Buran-t:) Az eddig is vissza tudott jonni.

Amirol te beszelsz, az gyakorlatilag az koncepcio, amit ma a Space X valosit meg.

Az STS epitese nem volt hulyeseg, csak utolag derult ki hogy nem gazdasagos. A Buran-t viszont nyilvanvalo masolat, es onnantol fogva hogy a legertekesebb reszt (a hajtomu) kivettek bele, mar a koncepcionak sincs ertelme. Gondolom erre a tervezok is rajottek, de ha a politika azt parancsolta hogy meg kell epiteni, akkor meg kell epiteni, es ha nemet mondanak, lehet vehetek is a vonatjegyet a gulagra...:) Szoval inkabb epitettek valami hulyeseget amit be lehetett mutatni a politikusoknak.
Hogy miert nem sikerult megepiteni annak sok oka lehetett roviddel a Szovjetunio osszeomlasa elott. Ha nem kapnak penzt akkor nehez innovativnak lenni...

MIG-31 2021.02.11. 19:04:13

@Maga Lenin: Nemis azért írtam, ennek a blognak a témájába és stílusába kb. ennyi fér bele, ez itt így jó.

MIG-31 2021.02.11. 19:07:44

@Maga Lenin: Csatlakozom. Én is olvastam ilyet, hogy a Buran rendszer egyes részeit többször felhasználóra tervezték. Csak nem mertem leírni, mert most rákeresve nem találtam meg ezt. De szerintem a tegnap linkelt anyagok között is volt róla szó, most hogy írod már emlékszem hogy rajt voltak az ejtőernyők tartói, csak a tesztek során nem alkalmazták, műszerek voltak bennük? Csak aztán olvastam azokat, meg még mást is, meg régen. Szóval töredékek voltak a fejembe. :)

Gerardus A. Lodewijk 2021.02.11. 19:09:36

@MIG-31: Köszönöm a pontosítást.
Egy képet - upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/ff/OK-GLI_Technik_Museum_Speyer_2008_12.JPG - jobban megnézve most már én is látom, hogy légijárműként természetesen CCCP (latin betűvel SzSzSzR) volt a lajstromjel elején. Közben utánanéztem, és arra jutottam, hogy az OK (latin betűvel is OK) az oрбитальный корабль (latin betűvel orbitalnüj korábl, azaz égitestet [Földet] megkerülő hajó) rövidítése.

MIG-31 2021.02.11. 19:09:48

@Sequoyah: Ne haragudj, de szerintem ezt kicsit túlgondolod. A Buránt és rendszereit nem hozzánemértő dilettánsok tervezték.

3uy 2021.02.11. 19:16:17

@Sequoyah: Messze nem a hajtómű a legértékesebb rész, hanem a rakomány. Míg a Szojuz vagy az Apollo visszatérő moduljában három ember fér el szűken és nagyjából semmi más, az űrsiklók bármelyik korábbi űrjárműhöz képest hatalmas raktere visszafelé is működik. Ne feledjük, hogy ez a hidegháború korszaka, ezért fontos szempont volt, hogy elférjen benne akár egy elfogott ellenséges katonai műhold is.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.02.11. 20:09:11

@Alick: Igen, már magam is felfigyeltem erre a hírre. Vettem is 2 db nagyobb, 2 kg-os súlyzót az edzésekhez, meg visszaragasztottam néhány kihullott fogamat, továbbá sokat nézegetem Farkas Bertalan fiatalkori fotóját. Remélem, sikerül a felvételi!

@Maga Lenin: Na, megnyugodtam! Tudtam, hogy élsz még, a majzóleumban meg csak egy báb van. Megyek is és leporolom a kredencen a téged ábrázoló szobrocskámat.
(Amikor évekkel ezelőtt először olvastam a nicknevedet, fél napig röhögtem! Köszönöm és gratula így utólag is! ;) )

@gigabursch: Oké, elmondtam, igaz, kiesett az egyik visszaragasztott fogam közben! De, akkor most te mondd ki gyorsan, helyesen, háromszor egymás után (ez egyik családtagodnak, szemből, közelről): plüssnyuszis moszkvics slusszkulcs!

A Buranhoz: emlékeim szerint már a megjelenésekor is egyértelmű (és kimondott cél) volt, hogy egyrészt újrafelhasználható részegységekből áll, másrészt a "puttonyában" sok mindent le tud hoz a Zűrből. Éppen ez volt a lényege (mint az usa társának is).

Rozisoft 2021.02.11. 20:12:40

@Sequoyah: Azért az űrrepülőgépek nem csak az újrafelhasználhatóságról szóltak. Hanem arról is, hogy nem csak az űrbe képes terhet szállítani, hanem a visszafele is. Az oroszoknak a progresz terherűrhajó nem tér vissza, a szojuz néhány száz kilót tud hazahozni a legénységen kívül. Ezzel szemben az amerikai STS 15 tonna teherrel képes landolni. az oroszoké meg a tervek szerint 20 tonnával.
Erre a képességre lett volna igény, de nem volt elég nagy, hogy életben tartsa ezen koncepciókat. Az STS-eket használták az űrrállomáson keletkezett kutatási anyagok, megvizsgálandó alkatrészek visszahozására is.

gigabursch 2021.02.11. 20:26:52

@Fotósképző:
Ahh, ez nudli...

Level2:
Ede, de bedezodoroztad magadat!

Level3:
Retkes streccs dressz reccs-stressz teszt.

Sequoyah 2021.02.11. 21:31:34

@Rozisoft: De, az STS-t eppen az ujrahasznosithatosaggal adtak el, hogy evente tobb 10, akar 100 inditast is lehet vegezni veluk egy flottaval szamolva, olcson. Ez volt a nagy kovetkezo lepes az urbejutas olcsositasa iranyaban.

Visszafele nem nagyon hoztak semmit, es igeny sem volt ra. Mellekesen meg volt ra a lehetoseg, de sosem volt elsodleges cel. Elvetve hasznaltak csupan, akkor is csak azert mert elfert.

Sanda gyanu 2021.02.11. 21:36:45

@Sequoyah: Nekem még megvan a Szovjetunió c. magazin ama példánya, ami hosszú oldalakon keresztül számol be a Buran repüléséről. Simán le vannak írva olyan technikai részletek a cikkben, hogy amcsi űrsiklónál, ahol a hasa alatt csak egy bazi nagy tartály van és az űrsikló hajtóműveit használják a meghajtásra, ott rohadt bonyolult dolog átszivattyúzni a hajtóanyagot a tartályból az űrsiklóba, plusz rohadt bonyolult szétkapcsolni a csőrendszert, amikor leválik. Ezzel szemben a Buran és az Enyergija egy-egy önálló egység, mindegyik önálló hajtóművel és gyakorlatilag szinte csak egy szimpla "kapocs" tartja össze őket. Ebből a szempontból például jobb a Buran, mert egyszerűbb. Illetve én kissé túlzásnak tartom a Buran hátsó hajtóműveire azt mondani, hogy azok csak pozícionáló fúvókák. Nyilván nem annyira erős, mint az amcsi űrsikló Rocketdyne Aerojet hajtóművei, de képes meghajtásra.

Ha lennének ilyen összehasonlító ábrák a cikkben, akkor ezek oszlatnák a homályt azok szeméről is, akik csak azért előítéletesek a Buránnal szemben, csak mert az orosz/Szovjet technológia:

images.newscientist.com/wp-content/uploads/2001/06/dn936-1_575.jpg?width=778

www.buran.fr/bourane-buran/img/STS-Buran-grand.jpg

Maga Lenin 2021.02.11. 21:39:56

@Sequoyah: A szárny nem csak azért kell, hogy visszahozzanak valamit, hanem, hogy 3 g körül legyen a belépéskor a túlterhelés csúcsa, azaz, elvileg már nem csak különlegesen kiképzett űrhajósok bírják ki az utazást. Így specialistákat is fel lehet küldeni, akikre szükség lenne pl. egy ellenséges űreszköz vizsgálatánál, de eddig fizikailag korlátokba ütközött az igénybe vételük. A szárny bizonyos manőverezhetőséget is ad, ami a leszállóhely kiválasztását könnyíti meg. Igaz, ehhez az eredetileg tervezett szerinti, légköri használatú hajtóművek még fontosabbak lettek volna.
Ez egy szubjektív vélemény, de amit a SpaceX bohóckodik, az nevetséges. Kizárólag pénzügyi oka van ennek az álló rakéta száll le a farkára elgondolásnak. Már 70 éve tudták a mérnökök, hogy egy egyfokozatú, repülőtérről induló és oda leszálló űrhajó a jó megoldás. Ez mára meglehetne egyébként, de ez a kérdés nagyon nagyon messzire vezet :)
Az kétségtelen, hogy nagy szerepet játszott a végső kialakításban a politika a Burannál, de a könnyen elérhető STS tervek miatt amúgy is meglehetősen logikus volt lemásolni a szisztémát. A tervezett katonai alkalmazás is végig ott volt, ahhoz ez a fajta kialakítás relatíve előnyös volt. Én azt se gondolom amúgy, hogy "elsőként szántották be" ezt. '90 körül és utána 1-2 év alatt konkrétan mindent beszántottak, akkora krach volt.
Az SSME hajtómű tényleg nagy fegyvertény volt az STS-ben, és ezt valóban képtelenek voltak lemásolni a szovjetek, de mindig figyelembe kell venni, hogy az egyedi igényeiket általában így is nagyon jól megvalósították. Az, hogy nem tudták lemásolni, valóban a technológiai hátrányukat jelzi szerintem is, de igazából nem is feltétlen volt rá szükségük. Pl. a Buran aerodinamikailag hatékonyabb volt, mert nem kellett rá a két dudor hátul, ahova az STS-en szorultak a manőverhajtóművek az SSME-k miatt.
Amúgy hidd el nem akarok veled direkt semmiben se egyetérteni, de az igenis egy iszonyú nagy innovációs kényszer, ha nincs pénzed. Az viszont igaz, hogy ezen a helyzeten csak a hihetetlenül jól eltalált innováció segít igazán, szóval azért nem is egyszerűsíti a helyzetet. De ez megint csak teljesen szubjektív benyomás, le se írom, honnan van :)

Maga Lenin 2021.02.11. 21:43:13

@Fotósképző: Ja épp az utóbbi időszak bizonyította, hogy éltem, élek, élni fogok... :)

@gigabursch: "a Lenin mauzóleum lelinóleumozása"

@Sanda gyanu: A Buranon lévő hajtóművek csak pályamódosításra alkalmasak, feljuttatásra egyáltalán nem.

Sanda gyanu 2021.02.11. 21:56:21

@Maga Lenin: Nem is állítottam ezt, nem arra volt kitalálva, hogy feljuttasson, ez tény. De nem is volt rá szükség, hiszen alapjaiban tök más volt a két rendszer.

Ajánlom a rajongók figyelmébe popularmechanics idevonatkozó cikkét a rajongóknak, ott azért nem kutyaütők írkálnak:

www.popularmechanics.com/space/rockets/a9763/did-the-soviets-actually-build-a-better-space-shuttle-16176311/

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.02.11. 23:19:06

@Maga Lenin: Igen, és eljön újra a mi időnk! A fényes csillagunk ragyogni fog újra! Na, megyek, megnézem, égnek-e a gyertyák a képed előtt a pincében. A bajtársak sokszor nem figyelnek erre...

Sequoyah 2021.02.11. 23:42:06

@Sanda gyanu: Meg egyszer leirom, az egesz STS koncepcio LENYEGE hogy csak egy eldobhato tartaly van a hasan. Hogy a koncepcio lenyeget kihuztak, azzal nem "javitottak" rajta, hanem az egeszet kikukaztak.
Ugy nez ki nem tudtak megoldani vagy a hajtomu elhelyezeset, vagy a bonyolult pumpa-rendszert, ezert csinaltak helyette valamit aminek ertelme ugyan nincs sok, de propaganda-celokbol lehet mutogatni, hogy nekik is van ilyen.

Ez olyan, mint amikor a Lada autot jobbnak allitjak be a nyugati autoknal, mert minden modern fejlesztest kihagyva belole strapabirobb:D

Sequoyah 2021.02.11. 23:50:42

@Maga Lenin: Az, hogy "barhova leszall" az nem egy komoly fegyverteny, igazabol tok mindegy hogy hol szall le. De egyebkent ez a konstrukcio nagyon specialis, hosszu reptere igenyel, ami nagyon keves van, szoval nem szall le akarhol...

Specialistakat fel lehet kuldeni egy Szojuzzal is. Ha valamiert sok embert kell felkuldeni, azon nem segit a szarny. Csak egy picit nagyobb Szojuz kell. Levagjak a Buranrol a fulket, rateszik a Buran raketajanak a tetejere, a szarnyakat pedig kidobjak, es kapnak egy konstrukciot ami kb ugyanannyit tud, toredeke penzbol, viszont biztonsagosabb.

"Ez egy szubjektív vélemény, de amit a SpaceX bohóckodik, az nevetséges. Kizárólag pénzügyi oka van ennek az álló rakéta száll le a farkára elgondolásnak."
Ez miert lenne nevetseges? Nyilvan penzugyi oka van, soha senki nem is allitott mast, ugy mondod ezt mintha ez valami titok lenne:D Soha semmi mas celja nem volt a Falcon 9-nek, minthogy ugyanazt csinalja mint a tobbi raketa, csak toredeke aron, es ezt a celjat maradektalanul teljesitette. Egy maximalisan sikeres, bizonyitott, es lathato fejlodest eredmenyezo projectre mondod hogy nevetseges?

Itt MINDEN arrol szol, hogy a felloves olcso legyen, es a $20000/kg-os arat levigyek $2000-re, vagy meg lejjebb. Ez volt az STS celja is. A felloves ara a gatja ma az ur kolonizalasanak, urallomasok epitesenek, az urbanyaszatnak es ugy mindennek.

Sequoyah 2021.02.12. 00:26:48

@Maga Lenin:
"Az, hogy nem tudták lemásolni, valóban a technológiai hátrányukat jelzi szerintem is"

Nem feltetlenul. Lemasolni valamit nem olyan egyszeru. Ezzel inkabb csak a kezuk volt megkotve, mikozben epp az a technologia ami szukseges hozza nem allt a rendelkezesukre. Lehet ha realisztikus celokat kapnak, es nem mondjak meg a politikusok hogy hogyan oldjak meg, akkor akar egy meroben mas, viszont akar jobb konstrukciot is alkottak volna.
Az oroszok mindig is arrol voltak hiresek, hogy a mernokeik jok voltak, de a politikusok elcsesztek lehetetlen parancsokkal, viszont cserebe forrasokat nem biztositottak.

gigabursch 2021.02.12. 07:33:34

@Sequoyah:
Pont az volt a lényeg az űrsiklóknál, hogy tudjon visszafelé is hozni (és újra felhasználható legyen).
Nem véletlenül épít erre elég sok sci-fi és azt súroló film.
Nem fejből találták ki a filmalkotók, hanem megnézték mire alkalmas, aztán rittyentettek köré egy sztorit.
Ezt az akár száz fejlövést nem tudom honnan veszed, ugyanis ez 3-4 naponkénti Indítást feltételez.
Ez pedig az indulás-munka-visszaérkezés-ellenőrzés-feltöltés-indítást jelent.
Szerintem ne dobálózz a számokkal!

Rozisoft 2021.02.12. 10:17:52

@Sequoyah: Nem vitatkozom veled abban, hogy az újrafelhasználhatósággal, és annak olcsóságával adtál el az STS-t. Viszont több helyen is azt olvastam, hogy a hadsereg azon igénye, hogy ellenséges kémműholdakat visszahozzon a földre, növelte a méretét az eredeti tervekhez képest az űrsiklónak. Tehát az eredeti tervekben igenis szerepelt, hogy visszahoznak vele dolgokat az űrben. Aztán a technika ellépett ezen igény mellett.

Habár nem fogott be végül kémműholdat, azért azon tulajdonságát, hogy képes teherrel landolni, nem csak elvétve használták ki. A Spacelab modult fejezetten emiatt tervezték. 25 küldetést hajtottak végre vele, azért ez több mint elvétve.

Egyetértek veled abban, hogy a szovjetek nem a Buránra rakták a főhajtóművet, ezzel kiherélték az amerikai koncepció "újrafelhasználható ezért olcsó" lényegét. Jó lenne mondjuk látni egy összehasonlító elemzést, mennyivel drágább lett volna egy fellövése a Burannak mint az STS-nek. Az orosz program egyértelműen az amerikai STS-re adott válasz volt, Nem csak azért kukázták mert annyival drágább lett volna működtetése, mint az amerikainak, hanem azért mert szinte mindenre volt már olcsóbban működő megoldásuk. Akkoriban azért mér tudható volt, hogy nem jött be a húde olcsó STS koncepció az amerikaiaknak se. :)

Maga Lenin 2021.02.12. 12:51:47

@Sequoyah: Ez egyáltalán nem így van, nagyon nem mindegy, hova szállnak le. Egy kiépített reptérre, vagy a tundrába valahol, ahol 1 nap, míg odaér a mentőcsapat. És hangsúlyozom, azért sem mindegy, mert sokkal durvább a kapszulás leszállás, mint az űrsiklós. Egy SSTO-t megvalósító űrrepülőgép feltehetőleg légköri repülésre is alkalmas hajtóművekkel bírna, tehát majdnem bármelyik repteret használhatná. Amúgy még az STS-nél is, ha véletlen egy rövid pályára kényszerült volna valaha, szinte kizárt, hogy átvágódott volna a pályáról való lecsúszást követően, tehát még így is jóval biztonságosabb lett volna.

A SpaceX-et csak a pénz érdekli, nem úgy mondtam, mintha ez titok lenne. De távolabb lépve azért más szempontokat is figyelembe lehet venni. Ha folyton csak az aktuális költségcsökkentésre koncentrálunk, sose lesz senki, aki megfizesse az innovációt, ami végül szélesebb körű és ugyanolyan olcsó lehetőségeket biztosítana. Ne csak a pénz szempontjából nézd, én nem ezt teszem, ez a különbség a véleményünkben.

Az SSME-nél a "lemásolást" az előzményekből vettem át, helyesebb lett volna az "elérni ugyanazt a technológiai szintet". Bár remek hajtóműveket csináltak az oroszok már akkor is, az LH-LOX kombónak nincsenk párja specifikus impulzus szempontjából. Tehát távlatilag ez igenis a lemaradásukat jelentette, hogy nem lett egy LH-LOX, ÉS többször felhasználható, ÉS nagy tolóerejű hajtóművük. Az aktuális és észszerűen elérhető céljaikat láthatóan persze megoldják, nincs ezzel gond, de az SSME igenis nagy bravúr, ami érdekükben állt volna, hogy reprodukálják.

David Bowman 2021.02.12. 13:24:15

@3uy: + egy különös átok is ült az egész programon. Mind3 kiképzett pilóta elpatkolt egy éven belül.

David Bowman 2021.02.12. 13:28:24

@Fotósképző: Most épp hirdetnek. Eddig is volt többször európai válogatás. Többek között legalább két természettudományos diploma szükségeltetik.
Én végképp letettem erről a tervről, amikor megláttam az űrklotyót.

David Bowman 2021.02.12. 13:30:56

@Inner Circle: 6 db ilyen-olyan példány készült belőle. A fent említett kettőn kívül egy el van adva Dubaiba, egy meg egy moszkvai játszótéren áll. Egy vagy kettő áll a bajkonuri pusztában üres héjig lopva.

David Bowman 2021.02.12. 13:33:16

@Ződ2000: Most teszik múzeumba. abból is sok van, sokféle.

David Bowman 2021.02.12. 13:37:06

@Ződ2000: Csak a formája hasonlít. Már a működési alapelve is más. Mondják, hogy az oroszok nem tudtak újraindítható hidrogénes motort fejleszteni. Valószinűleg igaz, így lehet hogy véletlenül, de még jobb is lett. Még jobb csak akkor lett volna, ha hagyják a fenébe az egészet, és fizetnek mindenkinek egy sört.

David Bowman 2021.02.12. 13:39:38

@bemce: Hát, a képen a MiG-25U fegyvertelen.

David Bowman 2021.02.12. 13:46:03

@Azördögügyvédje: Néhány? 14! A teljes szovjet űrprogramban 4 halott űrhajós volt. (Fele annyi űrhajósból.) A földi személyzetből is baleseti halott lett egy nagyobb amerikai csoport. Nitrogénbe fulladtak.

David Bowman 2021.02.12. 14:34:29

@Maga Lenin: Ha még tudnád, hogy terveztek Hidrogén-Fluor motort is!

Sequoyah 2021.02.12. 16:27:34

@gigabursch:
"Pont az volt a lényeg az űrsiklóknál, hogy tudjon visszafelé is hozni (és újra felhasználható legyen)."
Pontosan forditva. Messze a legfontosabb az ujrafelhasznalhatosag, olcsosag, es a leszallas utani minel hamarabb rendelkezesreallas volt. Az hogy visszafele is tud hozni az egy "jo ha van" tulajdonsag, de ez csak ugy mellekesen. Nem nagyon hasznaltak, nem nagyon volt igeny se ra. Nem is tudom hogy volt-e egyaltalan olyan kuldetes ahol visszahoztak valami nagyobb dolgot amit mashogy nem tudtak volna, es komoly veszteseg lett volna nem visszahozni...

"Ezt az akár száz fejlövést nem tudom honnan veszed, ugyanis ez 3-4 naponkénti Indítást feltételez."
Havonkenti fellovessel terveztek. 6 peldany keszult el, az mar kapasbol 72 lehetseges felloves. De egyebkent tobbet terveztek, csak aztan tul draganak bizonyult. Ezert is irtam oda, hogy ez flottaval szamolva.

@Rozisoft
"Nem csak azért kukázták mert annyival drágább lett volna működtetése, mint az amerikainak, hanem azért mert szinte mindenre volt már olcsóbban működő megoldásuk."
Igen, epp ez a bajom, hogy az akkor rendelkezesre allo informaciok alapjan soha nem lett volna szabad megepiteniuk. Az Amerikaiaknak ez egy logikus kovetkezo lepes volt, csak utolag derult ki hogy zsakutca. Ezzel nincs is baj, az innovacio az mar csak ilyen... De mikor a Buran epult, mar nagyjabol lattak hogy hogy mukodik az ursiklo, es azt is lattak, hogy nem hogy javitani nem tudnak a hatekonysagan, de igazabol rosszabb lett. Ezert mondom, hogy gyanus hogy ez mar csak politikai okokbol epult meg, mert mernoki szempontbol a sajat megoldasaikat kellett volna tovabbfejleszteni.

Sequoyah 2021.02.12. 16:30:05

@Maga Lenin:
"A SpaceX-et csak a pénz érdekli, nem úgy mondtam, mintha ez titok lenne. De távolabb lépve azért más szempontokat is figyelembe lehet venni. Ha folyton csak az aktuális költségcsökkentésre koncentrálunk, sose lesz senki, aki megfizesse az innovációt, ami végül szélesebb körű és ugyanolyan olcsó lehetőségeket biztosítana."

Ezt most nem ertem. Eloszor leirod hogy az a baj hogy a koltsegeket nezik csak. A vegen pedig az a baj hogy nem lesz szeles koru olcso lehetoseg? De hat a koltsegcsokkentesnek pontosan az a lenyege, hogy szeles koru es olcso hozzaferest biztositson. Epp ez a lenyege a Space X-nek. Gyakorlatilag te is epithetsz ma mar otthon egy CubeSat-ot, es berelhetsz neki helyet a kovetkezo fellovesen, olcsobban mint barmikor korabban.

David Bowman 2021.02.12. 16:46:40

@Sequoyah: Politikai okból készült katonai célra. Amire egyébként a Spirál alkalmasabb lett volna.

David Bowman 2021.02.12. 16:48:54

@Maga Lenin: A holdraszállás óta a leginnovatívabb cég a SpaceX. Megcsinálták a szent grált. Újrafelhasználható rakétát, ami szépen visszajön a helyére, és gazdaságos is.

gigabursch 2021.02.12. 20:06:29

@Sequoyah:
Ugyanaz az anyag és munka egészen más költség volt a vasfüggönyön két oldalán.

Sequoyah 2021.02.12. 20:10:03

@gigabursch: Igy van. A Szovjeteknek mindez sokkal dragabb volt, ok nem engedhettek meg maguknak bukott projecteket.

omron 2021.02.13. 14:09:39

@3uy: Ez elégé döbbenetes. Az amerikaiak tényleg beáldoztak jópár embert az űrverseny megnyeréséért, az oroszok meg inkább szoftvert írtak, mint embereket, veszteséglistára.

gintonic.azigazi 2021.02.13. 20:02:51

@Kopasz Szuzukis: igen. A szu25 volt egyedul olyan gyors, bar ez szerintem szu31

gintonic.azigazi 2021.02.13. 20:06:49

@gigabursch: szovjeteknel ha kellett egy jo áramlástan mérnök akkor ment a távirat és jött a mérnök. USA ban - talán a hatvanas éveket kivéve - meg kellett fizetni az embert.

gintonic.azigazi 2021.02.13. 20:12:28

@Fotósképző: már leirtam itt párszor de én személyessen ismerem Farkas Bertalant és nagyon büszke vagyok rá:) ö - ezt már elmondta nyilvánossan is - nagyon szivessen segitene a második magyar ürhajósnak felkészülni, szóval lesz aki segitsen : )

Amugy szerintem - tudom regivágásu vagyok - ember többet nem erhet el minthogy elhagyja ezt a bolygót és megnézi a csillagokat, megtapasztalja - ha csak nagyon rövid idöre is - milyen az élet a világürben.

3uy 2021.02.13. 22:26:09

@omron: Ez azért nem teljesen helytálló. A Vosztokot pont azért tesztelték olyan sokszor Gagarin előtt, mert jól tudták, hogy nem sikerült különösebben biztonságosra tervezni. A Voszhod még rázósabb volt, itt elkövették ugyanazt a hibát mint később az űrsiklóknál, azaz indítás közben semmilyen menekülési lehetőség nem volt - szerencsére csak kétszer repült, gond nélkül. Műszaki szempontból a Mercury - Gemini - Apollo némileg biztonságosabb volt ezeknél, az amerikaiak csak később kezdték elbízni magukat. A Szojuzt meg elindították Komrovval félkészen, halál is lett a vége (bár az Apollo 8 is hasonlóan "bátor" indítás volt, csak nekik mázlijuk lett).

gigabursch 2021.02.14. 09:54:39

@gintonic.azigazi:
Ez az, amiből @Sequoyah: egy szót sem értett meg.

MIG-31 2021.02.14. 10:25:38

@gintonic.azigazi: Szerintem MiG-25-öt és MiG-31-et akartál írni, csak elégpelted. :) Szu-31 nincs, Szu-25 van, de az pont hogy lassú, már ezekhez képest.
A pontos típusa (wikipédia szerint) MiG–25PU–SZOTN, a MiG–25PU-ból egy példányban átépített repülőgép, melyet a Buran szovjet űrrepülőgép különböző tesztjeinél, a legénységek kiképzésénél, valamint az egyetlen, személyzet nélküli űrrepülés visszatérésénél használtak az űrrepülőgép külső megfigyelésére.
A PU a vadász kiképző változata, külsőre az a legszembetűnőbb, hogy az orra 2 ülésessé van fabrikálva.

gintonic.azigazi 2021.02.14. 15:36:03

@MIG-31: mikor leirtam mar eszembe jutott hogy a mig 25 egy subsonic csatarepulo ( a Warhog a10 kommunista párja kb )

gintonic.azigazi 2021.02.14. 15:42:25

@MIG-31: a szervezetemet egy olyan betegseg tamadhatta meg hogy keverem a MIG et a SZU val :D

gintonic.azigazi 2021.02.14. 21:53:21

@JTom: látens konzisztens MIGrén :D
süti beállítások módosítása