Gyermekvédő akció a világháborúk után

#Podcast

2021. január 29. Hihetetlen Történelem

Az I. világháború után a Gyermekvédő Liga az árva, elszegényedett és éhező gyerekek tömegét utaztatta ki Nyugat-Európába, ahol néhány hónap alatt testileg-lelkileg erőre kaptak, és úgy tértek vissza Magyarországra. A célországok között szerepelt Hollandia, Belgium, Svédország, Anglia és Svájc. Voltak gyerekek, akik évekre kint maradtak, sőt valaki soha nem is jött haza. Az akció keretében 1920 és 1930 között több mint 60 000 gyerek vett részt a Gyermekvédő Liga által szervezett utazásokban. A gyermekvonatok programot a második világháború után is be akarták indítani ismét, viszont a hatalom hamar véget vetett az efféle nyugatra tekintő törekvéseknek.

A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:

1286001.jpg

 

13-0.jpg

"Elindult az első gyerekvonat Hollandiába". Az Est, 1920. február 10.

fe_800_0_03_magyar_gyerm_angliaba.png

Az Angliába tartó gyermekvonat indulása. Tolnai Világlapja, 1920.szeptember 1.

hongaartjes-cimlap.jpg

A fennmaradt fotókon gyakran lehet látni, hogy a gyerekek nyakában egy kartonlap lóg. Erre volt felírva a gyerek és a befogadó család neve, valamint a címük

utlevel.jpg

Egy személyazonossági igazolvány, amit a kiutazó gyerekek használtak ideglenes útlevélként. (Köszönjük a kommentben érkezett olvasói fotót.)

fe_800_0_44_college_bridgewater.jpg

Magyar lányok a bridgewateri iskola, azaz a College udvarán. Annak érdekében, hogy a gyerekek ne maradjanak ki a tanulásból, a legtöbb befogadó család gondoskodott arról, hogy iskolába járjanak a befogadott magyarok. Ennek ékes példája Hollandiában volt, ahol ideiglenesen több helyen is magyar-holland iskolát nyitottak a vendégek számára

roeselare_1927_2_grid2_fekvo_lead.jpg

Magyar gyermekek csoportja egy ünnepség alkalmával Roeselaréban, Belgiumban

04-1-768x1009.png

A Gyermekvédő Liga egy rövid szótárat állított össze a Belgiumba induló gyerekek részére a legfontosabb szavak jegyzékével. A nyelvi akadályok sok esetben akadályt jelentettek eleinte, de a gyerekek gyorsan megtanulták az idegen nyelvet. Előfordult az is, hogy valaki úgy érkezett vissza Magyarországra, hogy a kint-tartózkodása alatt elfelejtett magyarul.

kindertreinen-holland-belga-konferencia-18-thumb.jpg

A gyerekek utaztatása eleinte nem volt annyira népszerű, ezért mindent bevetettek, hogy növeljék a program népszerűségét. Ennek keretében Krúdy Gyula játékos könyvet írt "Liga Gida Kalandjai" címmel, ami egy külföldre utazó tabáni gyerek történetén keresztül mutatta be a gyermekvonatokat

cci20170306_00001queen-999x840.jpg

Róth Miksa műhelyében, Nagy Sándor tervei alapján készített Magyar Ablak, amely a hágai Noordeinde Királyi palotában található. Az üveg Vilma holland királynőt a magyar gyermekek védelmező anyjaként mutatja be. Egy magyar egyesület ajándéka volt a királynő 25 éves trónjubileumára

000066_ecw.jpg

1921-ben a holland királynő tiszteletére a mai Városligeti fasort átnevezték Vilma királynő útjára, mely nevet 1950-ig viselte

jegyzet_2019-12-13_105543_jpg_1300x0_q85_jpg_500x500_q85.jpg

A program annyira sikeres volt, hogy a holland befogadócsaládok egy csoportja Magyarországra látogatott 1924-ben, hogy megismerje hazánkat. A fotó a Városligetben készült, ahol 15 000 magyar gyerek fogadta az érkező holland szülőket

 

rethelyi_konyv3_2014_354.jpg

Holland gyerekkönyv az ötvenes évek elejéről: egy vézna "kismagyart" patronál holland pajtása.

keleti_pu_1921_hollandiabol_hazatero_gyerekek_xiii_kocsiban_utaztak.jpg

A képen Hollandiából hazaérkező gyerekek láthatók a Keleti pályaudvaron. A táblán látható szám azt a kocsit jelöli, melyben ezek a gyerekek utaztak (1921)

144488428_260975742218914_8809096802779489125_n.jpg

1948-as fénykép a holland kísérők egy csoportjáról. MREZSL 11.fond Ökumené iratai (Köszönjük Szabolcs olvasónknak a fotót!)

Ezt a hollandiai gyermek-azonosítókártyát pedig kReaktor nevű állandó olvasónk küldte, a nagymamájáé volt (jár a köszönet érte is):

20210131_103616.jpg

 

A második világháborút követően rövid időre ismét beindult a gyermekvédelmi akció, viszont pár év után, a kommunista hatalomátvételt követően leállították a programot.

 

Most, hogy a képek végére értetek, ne felejtsétek el meghallgatni a bejegyzés elején a podcastet!

További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.

Képek forrása: magyarnarancs.hu; elte.hu; magyarnemzet.hu; napszava.hu; hang.hu; evangelikus.hu; hvg.hu; litera.hu; reformatus.hu

hihetetlen_tortenelem_borito_640640.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr816404664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bratya 2021.01.29. 07:41:05

A II. Világháború után is volt ilyen. Én még találkoztam egy nénivel, aki kint járt tizenévesen a II. VH után egy holland családnál egy évig és az ottani - akkori - holland gyermektársaival még a 90-es évek elején is levelezett. Egy szoc otthonban dolgoztam segédápolóként és a neki küldött leveleket én olvastam fel neki, mert egyrészt nem látott már jól, másrészt valamennyit tudtam hollandul. Sőt nekem diktált leveleket, amiket én írtam meg hasonló okok miatt.

5valve 2021.01.29. 09:58:34

Ők árva gyerekek voltak nekik találták ki vagy vegyesen? Szülők hogy tudták elengedni a gyerekeket....

Hihetetlen Történelem 2021.01.29. 10:10:20

@5valve: Vegyesen voltak árvák és nem árvák. Hát az elengedés természetesen nem volt egyszerű, nem véletlenül jelentkeztek az elején kevesen, ezért volt szükség a propagandára. Viszont ha nem tudtál ételt adni a saját gyerekednek, akkor ez még így is egy jó lehetőség volt.

GöTi 2021.01.29. 11:55:51

Nekem volt egy "belga nénikém".
Nagymamám szülei egymás után 2 éven belül meghaltak - nagyjából a spanyolnátha időszaka volt ez a sírkövük dátumai szerint.
Nagymamámnak 3 fiú testvére volt és egy kislány, a legkisebb. Nagyi fejezte be a testvérek felnevelését: a fiúkból juhász, kőműves, ortopéd cipész lett.
A kislány belga nevelőszülőkhöz került. 14 éves korában hazajöhetett, és eldönthette, hogy visszamegy-e. Igen kemény élethelyzet volt, de szétnézett, és visszament az egyébként gyermektelen, szerető nevelőszüleihez.
Tartotta a kapcsolatot az itthoni családdal, néhányszor hazalátogatott, nagyon nagy megrázkódtatás volt neki a testvérek viszontlátása, és a visszindulás is.

várom a levelet 2021.01.29. 12:36:04

Mőricz Zsigmondtól olvastam egy novellát. a lánya is kint volt egy lelkész házaspárnál.elég poroszos nevelési módszer volt.de még mindig jobb,mint itthon éhezni.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.01.29. 12:58:13

Érdekes történet. Az érkező holland szülőkkel készült fotó biztosan a Városligetben készült? Nekem túl nagy és magas a "hegyoldal", szerintem még 100 éve sem volt ekkora magaslat ott. Talán inkább Rákosmezőn készülhetett a fotó...

Drizari 2021.01.29. 13:12:43

Az utolsó fotón látható nők ruhaviselete nekem gyanús, mintha évtizedekkel korábbiak lennének ....

Hihetetlen Történelem 2021.01.29. 13:49:53

@Drizari: Ott a fotó és a leírás nem tartozik szorosan egymáshoz. A fotó 1921-es. Második világháború utáni jó minőségű fotót nem találtunk.
@Fotósképző: :) Ezen mi is gondolkoztunk, de a forrás egyértelműen így hivatkozott rá. A feltöltés előtt még rá is kerestem a Királydombra, hogyan néz ki pontosan. Azt tudom elképzelni, hogy a 20-as években a növények még jóval kisebbek voltak a Városligetben, így a tér is nagyobbnak tűnhetett. Végül is a Gellérthegy is fák nélkül még teljesen másképp nézett ki a 20. század elején. Persze az is elképzelhető, hogy máshol készült a kép, csak a forrás volt pontatlan.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.01.29. 14:24:28

@Hihetetlen Történelem: Hát, nemt'om, de itt nem látok ekkora hegyet: hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosliget#/media/F%C3%A1jl:A_V%C3%A1rosliget_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tele_az_%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1sa_el%C5%91tt.jpg
A Királydomb eleve gyakorlatilag egy sitthalom, amit egyrészt a 64 vármegye földjéből 1896-ban (lehet, hogy ez máshol van), másrészt a szétbontott vásári épületek és egyéb városligeti földből "építettek" az 1970-es évekk végén. De az biztos, hogy nem akkor, mint ezen a fotón. Láttam a saját szememmel. ;)

gigabursch 2021.01.29. 14:29:27

De jóm téma, és de jó, hogy a kommentelők közt van akinek van személyes élménye, érintettsége.
Nyomokban hallottam csak róla eddig.

lutria 2021.01.29. 14:39:29

@Hihetetlen Történelem: A mostani "királydomb"1975-ig nem létezett,a városliget átépítése miatt az ottani BNV épületek bontási anyagából készült.Annyira sík terület volt korábban hogy fenyves,jégpálya,épületek és BNV területe volt ott.Szerintem Pesten nincs is a képen látható nagyságú ~30+méter magas domb,lehet hogy inkább az akkoriban frissen ledózerolt Tabán van a képen.

Hihetetlen Történelem 2021.01.29. 15:02:17

@lutria: @gigabursch: @Fotósképző: Akkor lehet hogy valóban a Gellérthegy. A forrás oldal alján a Városligetre hivatkozik: rkk.reformatus.hu/gyermekvonatok
De ez akkor szinte biztos, hogy tévedés.

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2021.01.29. 15:04:37

Az én nagymamámat (1918-ban született) 3 évesen küldték ki Svájcba, egy gyermektelen, szigorú lelkészhez. Számomra felfoghatatlan volt, hogy lehet egy 3 évest így elküldeni, és egyébként nagymamámban is mély nyomokat hagyott, mert korához képest nagyon sok emléke maradt a "svejci" időszakról. Ha jól emlékszem, talán volt egy házvezetőnő is a lelkésznél (feleség nem), de arról szó sem volt, hogy kicsit enyhítették volna egy 3 éves szorongását, magányát.

Konyvtaroslany 2021.01.29. 15:09:25

@gigabursch: Az én anyai nagymamám is volt kint az I. Vh után Belgiumban. Emlékszem, gyerekkoromban sokat mesélt róla. Érdekes, hogy ő rendszeresen a "felhízlalni" igét használta - ez utalhat arra, amit a post elején írtak, hogy itthon éhinség volt, nem volt kaja.

Örömhernyó 2021.01.29. 16:12:02

@5valve: Szerintem régen kevésbé voltak aggodalmaskodók az emberek. A gyerekek sokkal önállóbbak voltak. Eleve egyedül őrizték a libát, disznót vidéken, hordták az ételt, vizet a mezőgazdasági munkák idején. Aztán később, amikor egy szakmát kellett kitanulni, akkor inasként a mester családjánál majdhogynem szolgaként élhettek.
Ráadásul volt a családoknak átlag 3-4 gyereke, nem volt ritka, hogy fiatalon meghalt egy gyermek valami fertőző betegségben (torokgyík, himlő, gyermekbénulás), egy szülőknek a gyerek elvesztésére többnyire az volt a reakciója, hogy csináltak még egyet. A gyerekeket szerették, de nem voltak úgy kiszolgálva és megkímélve az élet viszontagságaitól.
Ma szerintem sokkal nagyobb félelem van az emberekben. Jeffrey Epstein Lolita Express repülőgépéről és pedó szigetéről, szektákról, pedofil katolikus papokról és gyerekeket molesztló tanárokról szólnak a hírek naponta. Régen meg volt a zsákos ember, ami azért nem olyan konkrét fenyegetés, csak általános ijesztgetése a gyerekeknek.

Nagyapám a harmincas években kamaszként a barátaival biciklivel bejárta a (csonka) Magyarország nagy részét. Aludtak szalmakazalban, padlásokon, a falvakban adtak nekik egy szelet kenyeret, egy bögre tejet, ettek (loptak) gyümölcsöt a fáról, dinnyeföldről, néha megkergette őket egy kutya vagy egy paraszt, de hazaértek. És utána diplomás ember lett belőle, nem kallódott el.

Kismy 2021.01.29. 22:07:53

@bratya: bizony, hogy volt. az én apám így volt Svájcban. és ő is levelezett az ottaniakkal, akik minden karácsonyra csokit küldtek aztán nekünk :)

omron 2021.01.30. 18:18:54

@Örömhernyó: A hetvenes.nyolcvanas években be lehetett járni az országot autóstoppal. Lehet Európát is, azt nem próbáltam. Tíz percen belül mindíg fölvett valaki. Akkor megfogadtam, hogyha lesz valaha autóm, mindenkit fölveszek. Rendszerváltás után tudtam kocsit venni, tudod amikor zajlott a menyország túriszt. Szerencsére eltűntek a stopposok, mert nem mertem volna megállni. Ha van közbiztonság, akkor a gyerek is visszajön, meg hát Belgiumban se volt sharia.

¿Qué tapas hay? 2021.01.30. 19:56:35

Feleségem nagyapja voltt kint Hollandiában, hatéves korában tán egy évig. Ő azok között volt, akik jószerivel elfelejtettek magyarul, úgy tanulta újra a nyelvet hazajövetele után.

Miután ez alapvetően egy képes blog, itt egy kép: www.tothem.hu/MISC/PUBLIC/utlevel.jpg
Ilyen igazolványt kaptak a gyerekek a kiutazáshoz. Sajnos a fogadó család neve már lekopott, hiába, a tintaceruza nem időálló.

Hihetetlen Történelem 2021.01.30. 20:38:48

@¿Qué tapas hay?: Köszönjük az érdekes kiegészítést! A bejegyzésbe felvettem az általad küldött fotót. (Ha nem gond.)

duplasuzy 2021.01.30. 21:28:17

1913-ban született nagymamám volt Hollandiában - nem árvaként. Mindig visszavágyott (látogatóba), és emlegette a gyermektelen házaspárt, akik befogadták, ha jól emlékszem valami tanyára.
süti beállítások módosítása