Az atombomba - Hirosima

#Podcast

2021. január 01. Hihetetlen Történelem

Folytatjuk az első atombomba történetét. A sikeres teszt után egy hadihajó szállította a bomba alkatrészeit Tinian szigetére, ahol az akkori legnagyobb amerikai katonai légibázis működött. 1945. augusztus 6-án hajtották végre az amerikaiak a világ első atombomba-támadását; ledobták a bombát Hirosima városára.
Az adásban bemutatjuk a bombázás előkészületeit, a támadást és a szörnyű pusztítást, valamint morális kérdésekre is keressük a válaszokat.

A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:

nagasaki_gate.jpg

Egy nagaszaki "torii" kapu, egy nappal a támadás után (1945. augusztus 10.).

uss-indianapolis-feature-onsite.jpgUSS Indianapolis, a hajó, ami az atombomba legfontosabb tartozékait Tinian szigetére szállította. A San Franciscóból indult hajó rekord idő alatt szelte át a Csendes-óceánt.

survivers_uss_bassett.jpg

A hajó legénysége teljesítette a küldetését, viszont két nappal később egy japán tengeralattjáró megtámadta és elsüllyesztette a hajót. Az 1196 fős legénységből csupán 317-en élték túl a támadást, ami mind a mai napig az amerikai haditengerészet legsúlyosabb katasztrófája. A hajó elsüllyedését körülbelül 900 ember élte túl, viszont az öt napos várakozás során a roncsdarabok között hánykolódó katonákat rendszeres cápatámadás érte. A fotón a túlélők egy része a USS Bassett hajó fedélzetén.

uss-indianapolis-poster.jpg

A történet sokakat megihletett, több filmet is rendeztek a témában. Legutóbb Nicolas Cage főszereplésével készült el egy "B" kategóriás film.

A történetet nagy részletességgel mesélik el az 1975-ös Cápa című kultfilmben is.

target_list.jpg

A lehetséges japán atombomba-célpontokat felsoroló, szigorúan bizalmas dokumentumból egy részlet. Látható, hogy megjelölték az optimális városokat. A lehetséges célpontokról többször is egyeztettek, az itt felsorolt városok megjelölése még egy korai (1945. tavaszi) egyeztetésen készülhetett.

tinian_airfields_1945_looking_north_to_south.jpg

Tinian szigete, ami a háború vége felé az amerikaiak legfontosabb légitámaszpontja volt. Innen indultak a nehézbombázók Japán bombázására, a háború végén pedig innen szálltak fel az atombombát ledobó repülőgépek.

5bca0a0d68dc9_image.jpg

B-29-es bombázók a sziget légibázisán.

100121-f-jz027-598.JPG

Az 509. repülőezredet bízták meg az atombomba ledobásával. Címerük mind a mai napig az atombomba bevetésének emlékét őrzi.

parsons_tibbets_briefing.jpg

Deak Parsons és Paul Tibbets tart eligazítást a küldetésről. Parsons volt az, aki a repülőgépen élesítette az atombombát, Tibbets pedig a repülőgépet és a küldetést vezette.

020930-o-9999g-005.JPG

 Az Enola Gay legénységének egy része, középen Tibbets ezredessel. A repülőgépet ő nevezte el Enolga Gaynek édesanyjáról, amit a gép orrára is ráfestettek pár órával az indulás előtt.

450806-o-zz999-067.JPG

A kevés légifotók egyike, ami a Hirosima feletti gombafelhőt mutatja, nem sokkal a detonáció után.

watch.PNG

Japán karóra, ami a támadás időpontjában, 8:15-kor megállt. A számlap vagy a mutatók minimálisan eltolódhattak a robbanás hatására, ezért tűnik úgy, mintha a kismutató 8 előtt járna.

ap_4508090422.jpg

A támadás után három nappal készített térkép, ami azt mutatja meg, hogy mekkora pusztítást végzett a bomba a városban. A számok fontos épületeket, gyárakat, infrastruktúrára vonatkozó épületeket jelölnek. A térkép mellé mellékeltek egy jegyzetet, ami azt mutatta, hogy az egyes számoknál lévő épületek mekkora károkat szenvedtek el, százalékban kifejezve.

hiroshima_before_after_atomic_bomb_1.jpg

Egy fotó még a háború előtti időből, ami a nyüzsgő Hirosima belvárosát mutatja.

hiroshima_before_after_atomic_bomb_5.jpg

Légi felvétel a még ép, sűrűn lakott belvárosról.

ap_450801053.jpg

Egy ember a romok között. A háttérben az egykori ipari kiállításoknak helyt adó épület, ami mind a mai napig áll Hirosima belvárosában, csak most már a Béke Emlékmúzeum részét képezi. Ez volt az egyetlen jelentős épület, ami a hipocentrum közvetlen közelében megmaradt.

hiroshima_before_after_atomic_bomb_25.jpg

A robbanás a teljes belvárost elpusztította. A támadást követően pár héttel már újra járt a villamos, viszont a törmelékek eltüntetése még sokáig tartott.

destruction-dropping-hiroshima-japan-bomb-august-6-1945.jpg

Fotó, ami jól megmutatja, hogy mennyire kevés épület maradt meg a támadás után. Az első napokban az ott élők számára is nehéz volt tájékozódni a városban, annyira felismerhetetlenné váltak az utcák.

hiroshima_before_after_atomic_bomb_17.jpg

Direction of Blast, olvasható a nyíl mellett a krétával írt szöveg. A robbanás során keletkezett hő hatására a közelben tartózkodó emberek egy jó része elpárolgott. Előfordult, hogy ezeknek az embereknek csupán az árnyéka maradt meg, mint ahogy a képen is. A fényhatás akkora volt a robbanáskor, hogy minden felület színét megváltoztatta, kivéve azt, amit eltakart éppen egy ember vagy pl. a híd korlátja. Ezért lehetséges, hogy a krétával jelölt ember és a híd korlátjainál is világosabb az aszfalt színe.

napjainkban.jpg

A Béke Emlékpark napjainkban, háttérben az Atombomba-dómmal. A Hirosima és Nagaszaki elleni támadásban több mint 200 ezer ember veszítette életét, túlnyomó többségük civilek.

Most, hogy a képek végére értetek, ne felejtsétek el meghallgatni a bejegyzés elején a podcastet!

További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.

Képek forrása: Wheelchair traveler; atomicheritage.org; Wikipédia; whiteman.af.mil; defense.gov; nationalgeographic.com; apimagesblog.com; rarehistoricalphotos.com; inboundambassador.com

hihetetlen_tortenelem_borito_640640.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr8716361774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

5valve 2021.01.01. 10:34:27

Szörnyű lehetett. Nem semmi, hogy a támadás után pár héttel már járt a villamos. De minek? Nem maradt ott semmi.... Emberek, hogy merészkedtek oda? Nagy lehetett a sugárzás. Mennyi idő kellett vajon a sugárzás megszűnésének?

hebebe 2021.01.01. 13:52:50

Nagy a rombolás de amennyire kivehető, ezek a lakóházak valamilyen könnyűszerkezetes épületek voltak.Nem nagyon látok a romok közt téglát, betont ilyesmit. Feltételezem hogy egy vastag falazatokkal épült klasszikus európai városban nem lett volna ekkora a pusztítás.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.01. 13:56:55

@hebebe: Nem lett volna.
A mai erős házak esetén néhány száz méteres körben pusztított volna csak a lökéshullám. A tűz az, ami igazából nagy pusztítást okozott ott is gondolom, mert könnyűszerk + fa volt. Meg egy robbanás után nincs ki és mivel oltson részben, vagy nem akarna odamenni a kiszóródás miatt.

fareszjó 2021.01.01. 15:40:51

Úgy tudom, hogy azért ezt a várost választották, mert a háború folyamán nem sokat vagy egyáltalán nem bombázták, így pontosabban fel tudták mérni az atombomba pusztító méretét.

M. Péter 2021.01.01. 18:36:12

@hebebe: A japán házak főleg fából és papírból készültek.

¿Qué tapas hay? 2021.01.02. 10:59:09

Érdekes, hogy mindkét atombomba-poszt címképe Nagaszakiról készült.

Az árumintacsarnok képéhez: Az árumintacsarnok épülete egyáltalán nem maradt épen, 100% szerkezeti kárral lebontandónak ítélték. Azután már a hatvanas években, amikor a környék már újjáépült, döntöttek úgy, hogy az épületet meghagyják emlékhelynek, felépítve ezzel is a "Japán a háború ártatlan áldozata" mítoszt. A betett kép is tökéletesen illik erre a gondolati vonalra. Az épület takarja a folyó túlpartján állva maradt épületeket. Ha a fotós picit jobbra fordítja a gépet, úgy a hídra vezető út túloldalán ott láthatta volna a kereskedelmi kamara 94%-ban épen maradt székházát ( www.icp.org/browse/archive/objects/ruins-of-hiroshima-chamber-of-commerce-0 ). A fotós háta mögötti terület így nézett ki: news.yale.edu/sites/default/files/d6_files/imce/Hypocenter720.jpg A GZ-hoz legközelebbi 100%-ban (szerkezetileg) épen maradt épület a Csijoda életbiztosító épülete volt ( s3.amazonaws.com/icptmsdata/u/n/i/d/unidentified_photographer_2006_1_53_408393_displaysize.jpg ), aminek a sarka a színes kép bal oldalán látszik. Ez az épület 70 m-rel volt távolabb a GZ-tól, mint az árumintacsarnok.

Az árumintacsarnok épülete viszont azért jelentős, mert ez volt a GZ-hoz legközelebbi hagyományos szerkezetű épület, amiből maradt is valami. A távlati képen látható álló épületek mindegyike a század első felében épült vasbeton-szerkezetű, földrengésálló épület volt.

gigabursch 2021.01.02. 12:27:04

Bárhogy is, de iszonyat.

@molnibalage:
Mekkora ma az üzemben tartott legkisebb, pusztítása képes atomtöltet? (Pl kilotonna mértékegységben, vagy bármi, ami ezt mérhetővé teszi.)
Mekkora az elméleti minimum?
Egy ilyen kisméretű atomtöltet után mennyivel kevesebb idő kell a sugárszennyezés biztonsági határértékeinek eléréséhez, szemben Hirosimai vagy a Nagaszaki vagy épp a kísérleti telepek terheléséhez mérve?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.02. 16:22:34

@gigabursch: Pár kt. A hidegháború alatt is volt változtatható hatóerejű bomba harcászati gépekhez.
A B43 vagy B83 is ilyen volt. A kt-ás tartománytól az 1,2 Mt-t fogta át az egyik.

Ebben szó van a hogyanról is.
htka.hu/2020/10/04/nuklearis-fegyverek/

kewcheg 2021.01.02. 16:35:08

Rossz ellensėget választottak az usákok.A" bajszos szart" kellett volna bombázni, felszabaditani keletről a szovjetunio rab népeit....

omron 2021.01.02. 18:33:23

@kewcheg: A japánok kezdték el húzgálni az oroszlán farkát Pearl Harbor-nál.

kewcheg 2021.01.02. 19:06:14

@omron: ...azt azért tegyük hozzá, hogy minekután teljesen körbevették, és nyersanyagaitól megfosztották....

törökkoppányi 2021.01.02. 19:23:00

Ja, hogy is hívják a nemzetközi jog szerint azt, amikor célzottan a polgári lakosság ellen indítanak a hadviselők támadást ?
Miért is folytattak eljárást a balkáni háború némely kulcsszereplői ellen ? (Szerb, meg Horvát katonák ellen is)

¿Qué tapas hay? 2021.01.02. 19:37:32

@gigabursch: A jelenleg is rendszerben lévő B61-es família legkisebb beállítható hatóereje 300 t. Korábban már volt itt szó arról, hogy milyen jellegű szennyeződések keletkeznek nukleáris/termonukleáris töltet robbantásakor. A hatóerő csökkentésével a szennyeződés fajlagos mértéke nő, mert a hasadó indítótöltet elműködéséből keletkező hasadványok mennyisége kb. ugyanannyi marad.

@molnibalage: Ez egy nagyon jó anyag lenne, de gyötrelem olvasni.

gall travis 2021.01.02. 19:45:38

Amit ritkán említenek,a Nagaszakit bombázó gép neve Bockscar volt.

omron 2021.01.02. 19:46:06

Miután a felszippantott por, hamu, törmelék viszahullott a talajra, mihez kezdtek vele? Tudták egyáltalán a japánok, hogy mi az az alfa sugárzás?

¿Qué tapas hay? 2021.01.02. 20:24:18

@omron: Hogyne tudták volna, ott is voltak atomfizikusok, még atombomba-projektjük is volt. De ettől még az utca jámbor népének fogalma sem volt az egészről. Bár most, 76 évvel később, ha megállítanál 100 embert a körúton, hogy mi is az az alfa-sugárzás, 99,7-nek fogalma sem lenne róla.

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ez egy jó cikk bár vannak érdekes megállapítások benne.
"Amennyiben léteznek bőröndbe rejtett atombombák, azok pár hónap – vagy még rövidebb idő – alatt használhatatlanokká válnak, mivel egyrészt elbomlik a hasadóanyag, másrészt az elektronikát nem lehet kellően megvédeni, s tönkreteszi a sugárzás!"
Számolgattam egy kicsit, egy 10 kg-os supergrade minőségű plutónium-töltet Pu-239 részéből évi 280 pg bomlik el. Nem tűnik komoly veszélynek.

gigabursch 2021.01.02. 20:55:46

@¿Qué tapas hay?: @Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @molnibalage:
Köszönöm!

Ilyen szempontból az U vagy a Pu a sugárterhelőbb bomba?
Főleg kis méretnél?

2021.01.02. 21:35:54

@5valve: Nekem is ez jutott, eszembe, de például az egyik külvárosból a másikba. A japán városvezetés egyébként nyilván nem tudta, hogy minden sugároz. Nem volt ám akkoriban mindenkinek GM számlálója.

2021.01.02. 21:39:54

@kewcheg: Hitler augusztusban már halott volt, halottat minek akarsz bombázni, te elmebeteg?!

2021.01.02. 21:40:49

@el qurro de georgchian: többen haltak volna meg a bombák nélkül. Amerikaiak és japánok is.

kewcheg 2021.01.02. 21:53:10

@hannibal_barcas_156: ...ööö, én kérek elnézést Öntől, ha félreérthető voltam, de a mondanivalómat 180 fokban félreértette.Az a gond, hogy valóban a führer is hordott bajuszt, de ez egy másik lenne, ha elolvasná még 1x.

kewcheg 2021.01.02. 21:57:38

@hannibal_barcas_156: ez a gond az egysíkú történelemszemlélettel, USA természetes szövetségének kellett volna lennie Németo. és Japán, és minden épelméjű, normális ország ellensége a komcsi szovjetunió, mármint ugye nem a népek, hanem a vörösök.A népeket fel kellett volna szabadítani.

2021.01.02. 22:01:13

@kewcheg: ha a Szovjatunióra gondoltál, akkor azzal az a gond, hogy:

1) Az ugye nettó agresszió lett volna a szövetséges ellen.
2) Nem tudom, mennyi bombájuk volt még tartalékban.
3) Sztálin nem adta volna meg magát. Lebombázhatták volna Moszkvát és Leningrádot, az eredmény csak az lett volna, hogy "lám-lám" az imperiál-kapitalista gecik tényleg gecik. Még a náciknál is nagyobb gecik.
4) A Szovjetuniót, még, ha meg is adja magát, megszállni, és megszállva tartani kurta nagy feladat lett volna, és nem hozott volna túl sokat.

MIG-31 2021.01.02. 22:21:14

@¿Qué tapas hay?: Ne haragudj, de melyik képen van szó az árumintacsarnokról? Végignéztem a képeket többször is, de látom, vagy csak vak vagyok.

¿Qué tapas hay? 2021.01.02. 22:34:37

@MIG-31: A 17. és a 21. képen látható. (Az eredeti japán 物産陳列館 kissé szabados magyar fordítása)

MIG-31 2021.01.02. 22:39:02

@molnibalage: És a nukleáris tüzérségi lövedékek azok mekkora hatóerejűek voltak?

omron 2021.01.02. 22:40:05

@¿Qué tapas hay?: Lehet rosszul fogalmaztam, de a romeltakarítókra gondoltam, ők tudták-e, mennyire veszélyes? És hogyan lehet ellene védekezni?

Fánkevő Fáncsi 2021.01.02. 22:41:16

@el qurro de georgchian: úgy hívják háborús bűntett, és a II. világháború óta soha el nem évülő bűntettnek számít. És kimagyarázni sem lehet, hogy a "háború befejezését segítette elő". Bármilyen nemes is a cél azt bűnnel, népirtással nem lehet kieszközölni. Nem értem, hogy miért nem indult soha eljárás az elkövetők, kiagyalók ellen, vagy tévedek talán ?

MIG-31 2021.01.02. 22:41:42

@¿Qué tapas hay?: Oké, kösz. Én csak 19 képet látok. :)

¿Qué tapas hay? 2021.01.02. 22:52:47

@omron: Honnan tudták volna? És ha tudták is volna, akkor mit tudtak volna csinálni? Mint mindenre, erre is az idő hozott megoldást, két hét után már nem volt jelentős veszély.

MIG-31 2021.01.02. 23:06:06

@¿Qué tapas hay?: Igen, az atombombás pdf nagyon jó, de sajnos túl tudományos szerintem. Nem bántva az alkotóit, de egy olyan ember számára aki úgymond laikus a témához, mert nincsenek ilyen irányú fizikai ismeretei, az egy részét nem tudja hová tenni, mint ahogy én sem. Én magam gépészmérnök vagyok, de ilyeneket nem tanultunk. :) Ennek ellenére végigolvastam, de voltak részei amiket csak átlapoztam, pl. a képletes részeket. Nagyon részletes és átfogó mű az biztos.
Nehéz belőni azért hogy kellően szakszerű is legyen, de egy átlagos olvasónak is emészthető, de érdekes is legyen.
A modernwartech.htka.hu ebből a szempontból szerintem egy civil érdeklődőnek jobb.

MIG-31 2021.01.02. 23:08:12

@¿Qué tapas hay?: Ja hogy ez!!! Így már világos! Kösz! :) :) :) Én csak az árumintacsarnok szót kerestem, de egyik kép alatt se találtam. :)

gigabursch 2021.01.02. 23:38:51

@hannibal_barcas_156:
Dögölj meg Brendel a neved napján.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.01.02. 23:41:18

Volt egy cikk egy szerencsétlen japán flótásról, akinek Hiroshimában volt dolga valamiért, amikor a nyakukba kapták az atomot.Valahogy túlélte, 1-2 napot kuksoltak a pincékben, aztán mikor már javult a helyzet, akkor elindult hazafelé.Na hová?Nagaszakiba... Asztaqrvaélet.És azt is túlélte, igaz, elég kínkeservvel.Ha megtalálom a cikket, belinkelem.

Alex Z 2021.01.03. 00:07:43

Ez egy szimpla háborús bűntett volt, amit a mai napig nem vizsgáltak ki.
Ha Japán vagy Németország rendelkezett volna bombákkal és New York meg Chicago megsemmisül, akkor az rémtett. Így, hogy a "jó fijjug" csinálták, dicsőség. A történelem szánalmas, ha csak eléd rakott könyvekből meg filmekből (hahaha) tanulod.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.01.03. 00:18:21

Nahát, igazából két cikket mostam össze emlékezetben valamiért, ezekről van szó:
.
index.hu/tudomany/til/2015/07/11/atombomba_tulelo_hirosima_nagaszaki/

illetve,

index.hu/kultur/2017/08/30/meghalt_a_nagaszaki_atomcsapas_tuleloje/

Külön-külön is eléggé durva.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.01.03. 00:33:46

@hannibal_barcas_156: ritka nagy paraszt vagy, úgyhogy most el is búcsúzunk

MIG-31 2021.01.03. 00:38:36

Hát ez jó hosszú volt, de meghallgattam, közbe olvastam a kommenteket és én is írtam.
Nem fogom az egész szöveget érinteni.
Kicsit vicces ahogy a 2 beszélgető moralizál, kezdve olyanokon hogy milyen dolog már hogy egy nő nevét, ráadásul az anyja nevét adta az atombombát szállító és ledobó repülőgépnek.
A katonaság egy szakma. Nekem nem ez a szakmám, de hobbiból olvasgatok katonai témájú cikkeket, fórumokat. És ennek a szakmának a feladata a harcolás, az ellenség legyőzése, ami során az ellenséges katonából is hal meg, sajátból is, és sajnos civilek is. Ha úgy tetszik emberölés, gyilkolás, és most nem menjünk bele abba hogy minek mi a jogi definíciója.
A katonaságnál békeidőben is bevett dolog, hogy becenevet adnak a gépüknek, akár rá is festik, előszeretettel festenek hölgyeket a gépekre, nincs ebben semmi különös, a katonák is emberek. Ugyanígy a lelőtt gépek után felfestik a trófeát jelképező csillagot/zászlót akármit.
Meg hogy szegény lakosságnak parancsszóra le kellett bontani a házaikat? Igen, a háború ilyen. Egy város evakuálása is parancsszóra szokott történni. Ugyanígy előfordult az is, hogy parancsszóra kivezényelték a polgári lakosságot erődítést építeni, lövészárkot ásni.
A háború sokszor kifordítja az embert emberi mivoltából. Egy totális háború főleg. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez alapján mindent el lehet nézni. De sajnos a háborúknak vannak civil áldozatai, a csecsemőtől az aggastyánig. Az idézett gyerekes példa az érzelmekre akar hatni. De én ilyen helyzetben azt mondanám, hogy akkor inkább a másik ország gyerekei haljanak meg, mint a saját országomé.

Az atombombát kifejlesztették, a háború még tartott, egyszerűen "be kellett" vetni. Egy eszköz volt. Aki meghalt annak igazából a végeredmény szempontjából mindegy hogy atomtámadásban halt meg, hagy hagyományosan porrá bombázott városban égett el, tüzérségi tűzzel lőtték rommá a várost, vagy szuronyrohamban. Szerintem is nagyban hozzájárult Japán megadásához a bevetése.

Igen, sajnos az életben történnek szar dolgok: háború, hadifogság, gyilkosság, kilakoltatás, deportálás, kényszerlakóhely kijelölés, átnevelőtábor, államosítás, stb...
Talán Sztálin mondása volt: egy ember halála tragédia, millióké statisztika.
A törikönyben volt egy kép a II.vh-nál, az olaszokról Afrikában. Alatta ilyesmi képaláírással: a háború talán legtisztább formája a sivatagban megvívott csata volt. Civil lakosság alig volt. Az egész olyasmi volt, mint egy nyílt terepen lévő pólójáték.
Szerencsére még nem volt részem háborúban, és a leírtaktól függetlenül szar lenne nekem is egy háborúban részt venni, katonaként is, civilként is. Addig jó míg csak kommentelünk ilyenekről.

Aki még nem látta ezt a filmet, annak ajánlom, témába vág. Nem feltétlenül a története az érdekfeszítő.
videa.hu/videok/film-animacio/masnap-1983-93H3TxROFfYWy12P

omron 2021.01.03. 00:52:47

@¿Qué tapas hay?: Ha voltak atomfizikusaik, akár tudhatták is volna.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:24:00

@¿Qué tapas hay?: Ne az Pu239 alfabomlásával számolj, hanem a 2-3 (esetleg 5) százalék Pu240 spontán neutron emissziójával, ami hasadást hoz létre a töltetben!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:28:49

@gigabursch: Az urán termikus neutronokra hasad, kritikus tömeg kb 25 kg. A plutónium gyorsneutronokra is, kritikus tömeg 2 kg. Mivel az uránnak csak kis része hasad el, viszont sok U235 fog be neutronokat és alakul U236-á, mennyiségileg az urán bomba több szemetet szór szét. A sok U235-ről nem is beszélve. Egy modern Pu239 bomba, ami 2 kg, 60 százaléka elhasad, viszont durvább izotópok, pl amerícium keletkeznek.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:32:58

Az atombomba bevetése kiváltotta az oroszok reakcióját.
Hirosima augusztus 6.
orosz hadüzenet augusztus 8.
Nagaszaki augusztus 9.
orosz támadás Mandzsúriában augusztus 10.
japán kapituláció augusztus 15.

Világos az összefüggés, nem?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:37:10

@JTom: Köszönjük! Brendel tevékenysége naplózva.

"Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu
2021.01.03. 08:35:48
Brendel Mátyás innen is röpült

"JTom · ritkanlathatotortenelem.blog.hu2021.01.03. 00:33:46Szűrés
@hannibal_barcas_156: ritka nagy paraszt vagy, úgyhogy most el is búcsúzunk"

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:38:42

@Alex Z: A történelmet a győztesek írják. Ez már csak ilyen. Nem vitás hogy háborús bűn volt. Ahogy Drezda bombázása is.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:41:25

@¿Qué tapas hay?: "két hét után már nem volt jelentős veszély." - azért ez nem így van, mert 1 mikrogramm plutónium a tüdőbe kerülve tuti tüdőrákot okoz.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:43:51

@hannibal_barcas_156: "A köcsög blogger a faszomnak tilt le szavakat!" - hehehe.. szívsz matyika? :-))

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 08:44:48

@hannibal_barcas_156: "2) Nem tudom, mennyi bombájuk volt még tartalékban" - még három bombára való cuccuk volt akkor.

gigabursch 2021.01.03. 09:35:57

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Off
Attól tartok, hogy ez a küszöbmajom direkt csinálja, hogy egy ilyen listában fennmaradjon a neve.
On

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 10:43:45

@MIG-31: Ott van a linkelt anyagban, kereshető.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 10:44:26

@MIG-31: Azt a részét ugord át és kész. Ennyi.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 10:47:15

@Alex Z: N+1-edjére is.
Emiatt senkit nem is citáltak a LW-tól Nürnbergben London és más bombázása miatt sem.
Kicsit unalmas ezt hallgatni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 10:48:36

Hehehe.. már el is tűnt a matyi! Köszi blogger!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 10:48:41

@MIG-31: Én még nem hallgattam meg, de előre félek ez alapján.

MIG-31 2021.01.03. 11:34:44

@molnibalage: Úgy tettem, mint írtam is. :) Megtaláltam a tüzérségi lövedékek adatait is, de ott is egy csomót ír róluk mire van kt adat is, meg tudom, nem te írtad. De például elolvastam még tegnap éjjel az írásod a MiG-25 cikkben szereplő blődségek javításáról, valaki belinkelte a bőrönd-atombombákat, és ugyanazon az oldalon volt. Na az egy abszolút olvasmányos, közérthető írás, minimális diagram van benne, képlet egy se, és mégis hiteles érdekes és tartalmaz információkat. Persze mindegyik más közönségnek készült, gondolom én.

PiszkosFreddy 2021.01.03. 12:26:15

Érdekes, olvasmányos poszt volt -mint mindig- sok ezidáig általam nem ismert információt megismerhettem, köszönöm szépen.
A hsz-ek is szórakoztatóak voltak -mint mindig. XD

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 12:44:03

@MIG-31: A MiG-25 alapvetően más stílus. Ha valaha is készül összehasonlító anyag az vadászgépek repülési teljesítményéről, annak megértésére, hogy mi és miért és mi a vége abban azért lenne diagram... :)

¿Qué tapas hay? 2021.01.03. 12:45:21

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ebben igazad van, túlzott egyértelműséggel feleltettem meg a szövegben szereplő "bomlás" kifejezést a töltet radioaktív bomlásával, ami jószerivel a töltet tönkremeneteléért legkevésbé felelős.
A "jelentős veszély" esetében nem véletlen fogalmaztam így, ugyanis ez attól függ, hogy hogyan definiáljuk a jelentős veszély fogalmát. Az én értelmezésemben a "nincs jelentős veszély" ezesetben arra vonatkozik, hogy a sugárterhelés következtében kialakuló determinisztikus, akut egészségkárosodás esélye - mondjuk a csapást követő egy órához képest - elhanyagolható. A tüdőrák számtalan rizikófaktora közül a Pu-inhaláció egy a sok közül. Hogy ez az adott esetben mennyire releváns, azt csak már a statisztika sikamlós mezején lehetne kiértékelni; ami szerintem egy blogkomment kereteit meghaladja.

@MIG-31: A bomba-cikknél én nem a tartalom komplikált volta miatt találtam gyötrelmesnek az anyag elolvasását, hanem a formai igénytelenség miatt, ahogyan ez az egyébként remek tartalom megjelenik.
Külön köszönet, hogy a podcastot végighallgattad és értékelted. Amire a témával kapcsolatban a legkevesebb szükség van, az a sehová nem vezető moralizálás.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.01.03. 13:23:45

@¿Qué tapas hay?: Nagyon kevés formázással sokkal szebb lehetne az a pdf, de valamiért nem kapta meg. Pedig én megcsináltam volna.

ZON 2021.01.03. 13:47:01

@gall travis: Köszi ! Pont tegnap néztem a B-29-es bombázóról szóló filmet, és beugrott, hogy a második
atomgép nevét nem is tudom... Aztán kiment a fejemből, hogy rákeressek.

hebebe 2021.01.03. 14:15:53

@omron: Talajcsere volt kb 50 cm-nyi,ha jól tudom.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.03. 14:41:44

@JTom: Ha szisztematikusan kihajítod, akkor abbahagyja, nem kellek én. Pár szót tilts le, mint pszichopata, fidióta, mongol, stb mert akkor kínlódnia kell a megfogalmazással. Már több helyen megtettek moderátornak, azokra a helyekre oda se dugja az orrát. Újra csak akkor fog jönni ha címlapos vagy és sok a komment.

MIG-31 2021.01.03. 18:11:23

@molnibalage: Értem. Persze ha szigorúan szakmai oldalról közelíted meg, a hozzáértők számára, akkor kellenek a diagramok meg az összefüggések. :) :) :) De nincs is vele ám bajom, csak itt előjött. Megnézem ha belefutok és olyan hogy érdekel a téma, aztán legfeljebb átlépem amihez lövésem sincs. Én sose fogok beleokoskodni a kommentek között a mély szakmai részébe az ilyesminek.
De például a Ka-50-ről is egy nagyon jó 10.részes ismertetőt olvastam, tudod melyik az. :)

Alex Z 2021.01.03. 18:19:02

@molnibalage: Ahogy normálisan és tárgyilagosan gondolkodó és élő emberként az is unalmas, hogy ezek a nácik meg japánok, meg úgy általában véve az egész világ, aki nem nekünk tapsol, az mind-mind rossz ember volt és lesz.

Liquid_ 2021.01.03. 23:47:26

A pilóták fiatalsága... 25 évesen egy harcokban részt vett katona már nagyon is veterán korú volt. Ilyen volt az élet akkoriban.

gintonic.azigazi 2021.01.04. 21:49:59

A háborukat nem szabad elvesziteni. Mi magyarok tudjuk jól.

Japán elvesztette, kapott egy atomot utánna alkotmányt a legyözöktöl. Felénk is ez volt atom nélkül.

gintonic.azigazi 2021.01.04. 21:52:56

A pilóta detroiti volt - ledobta az atomot Nagasakira, de ott 3 hét és jàrt a villamos és 19 év és járt a gyorsvasút. ( olimpiara lett kesz 1964 re ) Detroit hol van most? Az elet hosszutavon igazsagos.

¿Qué tapas hay? 2021.01.05. 00:14:04

Hát, nem nagyon járt ott villamos három hét után. A háborút követően az első villamosvonalat 1945. november 25-én helyezték forgalomba Nagaszakiban, de azt a város déli részén a főpályaudvar és Hotarudzsaja között. Az Urakami-völgyi vonal déli szakasza 1946. február 1-jén állt üzembe, a GZ mellett Szumijosiig vezető szakaszt 1950. szeptember 16-ig állították helyre.
Hirosimában nem vacakoltak ennyit, aug. 7-én az Udzsina vonalon (www.japanairraids.org/wp-content/uploads/2010/09/Hiroshima-aerial-A3374.jpg) megindult a villamosközlekedés, a város belsőbb részein ideiglenesen helyreállított felsővezetékekkel, egy vágányon augusztus 9-én; összesen három motorkocsival (413, 501, 503). A posztban lévő kép valamikor október 14 - november 26 között készülhetett.

Amúgy melyik pilóta volt detroiti?

¿Qué tapas hay? 2021.01.05. 00:35:09

@gintonic.azigazi: Nem teljesen. Felénk az oroszok kivéreztették a kommunista blokk országait és úgy letaposták, hogy azóta se tértek magukhoz.
Japán kapott egy atomot, elvesztette a háborút, majd kapott a nyakába egy fehér császárt, aki "demokratizálni" akarta az országot, de a japánok az első naptól bolondot csináltak belőle. Aztán a japánok a maguk alapos módján megnyerték a békét az Egyesült Államokkal szemben.

omron 2021.01.06. 21:34:31

Amerikai középiskola.
Nos gyerekek ki mondta azt, hogy adjatok nekik szabadságot, vagy halált?
Kiku: Ezmegaz amerikai hős 1799-ben.
Nos gyerekek ki mondta azt, hogy csak azt sajnálom, hogy egyetlen életem van, amit a hazámért áldozhatok?
Kiku: Ezmegaz amerikai hős 1801-ben.
Tanár: Szégyelhetitek magatokat! Csak Kiku tudott válaszolni, pedig ő nem amerikai, hanem japán.
Egy hang a hátsó padsorból.
Baxxátok meg a japánokat!
Ki mondta? Csattan fel a tanár.
Lee Iacocca 1982-ben - jön a válasz.
Ki mondta! Csattan föl a tanár.

David Bowman 2021.01.07. 18:07:22

@omron: Ez egy 80as évekbeli vicc, amikor épp a japóktól fosott Amerika.

David Bowman 2021.01.07. 18:26:44

www.dailymotion.com/video/xtfphe
16 perctől kell nézni. Az egész film jó.

gigabursch 2021.01.08. 12:47:38

@David Bowman:
Ami még sok-sok bővítés kapott.

Amire emlékszem, hogy a japán srác neve Suzuki volt a viccben
valaki: - Ez a Szuzuki egy szar!
Suzuki: - Valentino Rossi, 1997… mitomén melyik GP futam.

omron 2021.01.11. 19:05:20

@David Bowman: Igen, tudom, Iacocca könyvében olvastam. Aki azért habzott, mert a japán autógyárak állami támogatással exportáltak, nekik Detroitban meg egymás ellen kellett fejleszteniük, nehogy rájuk verjék a kartellezés vádját.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.02.01. 21:18:41

Meghallgattam a második részt és sajnos legszörnyűbb félelmem igazolódott be. Már elnézést, de erősen az az érzésem volt, hogy két galamblelkű hippibölcsész próbálja osztani az észt, amiről fingja sincs és még az sem szúrt szemet, amikor a saját állításaik mondtak ellent a logikának...

Olyan benyögések, hogy a mérleg egyik irányba billent...?
Aha...

Első körben a két szerző nézze ezt végig.
youtu.be/lnAC-Y9p_sY

Na, akkor amikor olyan egetverő marhaságot csak úgy kijelentettek, hogy úgyis hamar feladták volna a partraszállás után a főszigeteken....

* Maga a podcast mondta, hogy FŰEVÉSRE vonatkozó tanácsokat toltak fentről, biztos azért, mert fel akarták adni...

* A szigetek védelmét egy nemzet tömeges öngyilkosságaként képzelték el, a gyerekeket (!) oktatták arra, hogy hogyan dobják oda életüket. Lándzsákat osztogattak a népnek, hogy majd azzal menjen baznairohamra.

* a japán főszigetek felé közeledve minden sziget elfoglalása egyre nagyobb relatív emberáldozattal járt, Okinava volt 12 ezer halott és 30 ezer feletti sebesült. Az a sebesült az sok rokkant ember takar. Nézegessetek képeket háborús arcsérültekről, ha ez annyira relativizálni akarjátok.

* Az a benyögés, hogy az 500k halott teljes légbőlkapott lenne, akkora hülyeség, hogy arra szavak nincsenek. Nézzétek meg mekkora Japán, mivel védték volna, mekkora terület. Na, akkor nézzétek meg Okinavát.

* A japánok minden téren a tömeges öngyilkos bevetésekben gondolkodtak. A kamikazék elég komoly gondot jelentettek. Na, azt tervezték sokadik hatványra emelni.

Folytassam még?
A II. vh alatt - ezen lehet keseregni 70 évvel később a kib*szott békés világban egy mikrofon mögül - de a totális háborúban mindenki legitim célként kezelte a civil lakosság bombázását, mert ők dolgoztak az üzemekben, ami a fegyvert a frontra viszi. Ez van...

Amúgy a japánok még a szutyok helyzetükben is megpróbálták bombázni USA-t, a vicces ballonos próbálkozás. Tehát nem azért nem atomoztak le USA várost, mert nem akartak. Mert nem tudtak. De vígan folytak emberkísérletek biológiai fegyverekhez és szúrták fel szuronyra a kínai csecsemőket is.

Na, akkor az USA friss elnökével, akkor közlik, hogy

A változat
Szóval partra kéne szállni a japán főszigeteken. Majd elé tették az okinavai veszteséglistát. Meg a háború várható költségeit és az, hogy jó esetben 1 év vérontást. Mindkét oldalon. Több százezer amerikai rokkant és halott és fantáziádra bízom a japó veszteségeket.

B változat
Hát elnök úr, volna itt a titkokban készülő fegyver aminek bevetése LEHET, hogy eléri azt, hogy lezárja ezt háborút és nem kell meghalnia annyi amerikai embernek.

Ja, és ti 70 év távlatából nézitek. Az USA elnökének fogalma sem lehetett, arról, hogy a császár vagy bárki más mit gondol a japán vezetésben. Mert nem gondolatolvasók. Azt látták, hogy Okinava után sem adták fel.

Na, ezek után a kedves podcast szerzői melyikre szavaznának, ha ők lettek volna az USA döntéshozói? Az USA elnökének nem a japán életek védelme és érdekek védelme a feladata. Pont.

Azt a részt meg, hogy a szovjeteken keresztül reménykedtek. LOL.
A japán diplomáciai ámfokfutás megtette a magát. A szovjetekkel kötött megnemtámadási szerződés is lejárt. Európában leverték a nácikat. A japán közeledést és a diplomáciát úgy hajtották el, hogy a fal adta a másikat. Ezek után mennyi ész kellett ahhoz, hogy kitalálják mi jön? Az 1905-ös orosz háború során elvesztett orosz pozi visszaszerzése.

Aztán a jenkik nyakába varrni, hogy nem fogalmaztak elég egyértelműen? LOL
Amúgy a másik bejegyzésnél említettem Richard R. könyvét. Ott ezt is tisztázzák, de ezt egy ilyen "minőségű" adás után én fel nem túrom nektek, az hóttziher. Anno a HTKA.hu-n kiposztoltam, talán keresővel meg lehet találni.

Amúgy a homályos fogalmazás mestere a császár beszéde volt háború végéről. Nem ismeritek a szöveget? Igazi gyöngyszem, mert arról, hogy vereség, egy szó sem esik. Na ennyit a homályos fogalmazásról...

De inkább befejezem, mert ez önmagában eléggé felnyomta a vérnyomásom.

Szóval bocsánat, de én egy ekkora ******* adás után én kicsit magamba néznék, hogy ezt mégis hogyan sikerült összehozni. A gyanúm beigazolódott. Mindenféle himihumi források és erősen egyoldalú politikai beállítottságú, csak adott narratívát elfogadó eszmék tejesztése volt ez az adás. Semmi más. Ez nem ismeretterjesztés volt, ez inkább politikai propaganda 70 év távlatából és magas lóról.

Olyan mocskosul gusztustalan, egyoldalú és logikátlan izé volt, hogy én asszem a többi eddig meg nem hallgatott adásra nem vagyok eztán már kíváncsi...

¿Qué tapas hay? 2021.02.01. 23:06:16

@molnibalage: Azért megjegyezném, hogy a Rhodes-könyv is tartalmaz elfogult moralizálást, nem keveset; legfőképp a XIX. fejezet. Dehát az jórészt japán forrásokból született. Mindazonáltal a 813 oldalas könyvnek tán öt százalékát sem teszi ki a tárgyszerűtlen filozofálás, ami nem rossz arány.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2021.02.02. 09:35:57

@¿Qué tapas hay?: Olyan keveset, hogy nem emlékszem rá. A könyv túlnyomó része műszaki vonalon mozgott.
A podcast legnagyobb problémája az elfogultságon túl, amikor két saját állításából ellentmondó hülyeséget jelent ki.

pitcairn2 2021.02.02. 10:08:10

@molnibalage:

hadbírósággal fűszerezett feltétel nélküli kapituláció doktrína = totális háború...

1945 nyarán különben már csak egy dologhoz ragaszkodott a japán vezetés:

a császár sérthetetlenségéhez

kb. ennyi "feltételük" volt...

és ami a legszebb:

a kapituláció után ezt gond nélkül teljesítette az amerikai vezetés mivel így egyszerűbb volt irányítani Japánt...

summa summarum

a Japán ellen elkövetett atomtámadások elsősorban nem Japán legyőzéséről szóltak (hiszen akkor már ez kb. tényállás volt...) hanem az alábbiakról:

1. demonstrálni kellett, hogy képesek használni az új fegyvert és
2. ezzel a potenciális riválisoknak is üzentek...

pitcairn2 2021.02.02. 10:10:55

@molnibalage:

nem a tengelyhatalmak álmodták össze a "hadbírósággal fűszerezett feltétel nélküli kapituláció" doktrínáját...

Roosevelt's WWII Policies of Unconditional Surrender and the Morgenthau Plan

mises.org/library/roosevelts-wwii-policies-unconditional-surrender-and-morgenthau-plan-0
süti beállítások módosítása