A Magyar Tévéhíradó története 1957-től a rendszerváltásig.
Nagy örömömre szolgál hogy a sikeres MTI Archívummal való együttműködésünk után egy másik nagy szabású magyar közgyűjteménnyel is megállapodtunk hogy bemutathatjuk anyagaikat, így ma a Nemzeti Audiovizuális Archívumra (NAVA) támaszkodva készítettem el ezt a bejegyzést. A NAVA mozgóképeiből készült cikkeket mostantól több alkalommal is láthattok majd oldalainkon.
A már lassan hat és fél éves blogunkon a kezdeti években többször láthattatok mozgóképes posztot, de azok nézettsége messze elmaradt a fotós cikkekétől. Ennek elsősorban az volt az oka hogy akkoriban még viszonylag kevesen rendelkeztek pl. korlátlan mobilnettel és a felméréseink szerint a Ritkán Látható Történelem bejegyzéseit jobbára mobil eszközökön tekintik meg az olvasóink. Így a nagyobb méretű - beágyazott videót tartalmazó, így adatforgalom-zabáló - cikkek megnézésére kevesebben szánták rá magukat.
Azonban mára, az eltelt idő alatt mind a szolgáltatók fejlesztése, mind a felhasználók egyre profibb készülékei és nagyobb adatforgalmat is lehetővé tevő díjcsomagjai miatt reményeink szerint a mozgóképes posztok létjogosultsága is megnőtt. A NAVA hihetetlen gyűjteményéből tematikusan igyekszünk válogatni a jövőben, tehát mindig egy téma köré építenénk a posztokat és természetesen fotókkal is illusztráljuk majd a mondanivalót.
A Nemzeti Audiovizuális Archívumról bővebben a cikk végén, keretes írásunkban olvashattok!
A Magyar Televízió állandó adásának 1957. május 1-i indulása után heteken belül felmerült az igény a filmszínházakban a nagyfilm vetítése előtti filmhíradóhoz hasonló műsorra. Matúz Józsefné, aki 1957. május 15-én kezdett a tévénél, kimondottan azzal a céllal hogy egy heti rendszerességgel jelentkező, képes hírösszefoglaló műsort készítsen, több mint 28 évig maradt a híradó főszerkesztője - ezzel egész Európában rekordernek számítva - először lassan haladt a munkával. Állandó stábja nem lévén, mindig egy "ráérő" operatőrt, maga mellé rántva készült az adás. A mozgókép alá később készült a kommentár. Az első "híradó" 1957. július 2-án volt látható.
Az 1957-ben még Képes Krónika, majd egy rövid időre Keddtől-keddig névre hallgató program 1958 áprilisában kapta meg a Matúzné Rózsika által adott TV Híradó nevet. Ekkor készült az első - kamerával befordulós - főcím, amelyik még két változatban volt látható, utoljára 1979-től már színesben. Érdekesség hogy a kamerát a főcímben nem egy operatőr kezeli, hanem Dobrovits István gyártásvezető. Ennek egyszerű oka volt: az éppen elérhető egyetlen operatőr azt a kamerát kezelte, amivel rögzítették a mozdulatot. A főcím alatti zene oly annyira beleégett generációk agyába, hogy a friss hírekre szomjazók csapot-papot otthagyva rohantak a tévé elé ha meghallották a taktust.
1960-tól már minden este fél 8-kor jelentkezett az adás, immár külföldi riportokkal és vidéki tudósításokkal bővítve. Az amerikai UPI-tól és az angol Visnewstól már 1958-tól rendszeresen érkeztek napi aktuális anyagok, 1964-től a szocialista országok televízióit tömörítő Intervíziótól, és 1968-tól az Eurovíziótól is kezdtek jönni az adásba tehető felvételek.
Hogy a vidéki tudósítások időben a fővárosba érjenek sokszor komoly erőfeszítésbe került. Vonatvezetők, kalauzok, buszsofőrök, taxisok vagy egyszerű autósok segítsége nélkül nem sikerült volna.
Felkészülés a színes adásra 1979-ben:
Így készül a híradó egyik riportja Vajek Jutka szerkesztő-riporterrel:
Matúz Józsefné 1985 végén vonult nyugdíjba, utódja Aczél Endre lett, a híradó is átesett egy ráncfelvarráson:
1986. április 3. Sándor István, a megújult tv-híradó műsorvezetője. MTI Fotó: Friedmann Endre
Amikor még csak egy volt és fontos volt a híradó:
Az első "egyszemélyes" Képes krónikától hosszú út vezetett a 75 szakembert foglalkoztató híradóig.
A rendszerváltás után megjelenő kereskedelmi televíziózás más sztenderdeket állított fel a híradózásban. Az elbulvárosodás és a szenzációhajhászás segítségével a mindenáron fenntartandó nézettség lett az egyedüli mérőszám.
Matúz Józsefnével még utoljára 2007-ben, a halálának évében készült egy beszélgetés, amiben a tévéhíradó kezdeteiről mesél. Láthatunk benne részleteket az első, 1957-es híradóból, és az eredeti kamerás főcímet is:
A Nemzeti Audiovizuális Archívumról bővebben:
A Nemzeti Audiovizuális Archívum, azaz NAVA 2006 óta rögzíti, feldolgozza és közkinccsé teszi a magyar gyártású és vonatkozású rádió- és televízióműsorokat elsősorban oktatási-kutatási céllal. Működését törvények szabályozzák, melyek meghatározzák a tárolt műsorok kezelését. A szabadon, interneteléréssel bárhonnan hozzáférhető műsoraink száma meghaladja 420 ezret, melyek között lehetőség van csatorna vagy műfaji kategória szerint válogatni. A korlátozott hozzáférésű tartalmak - melyek száma mintegy 1 millió 350 ezer - NAVA-pontokban tekinthetők meg, ezekből körülbelül 2000 érhető el országszerte, ezek a csatlakozott könyvtárak, levéltárak, múzeumok és oktatási intézmények.
A NAVA-pont hálózathoz intézményi regisztrációval lehetséges kapcsolódni (online regisztráció + összekapcsolási megállapodás visszaküldése).
Közösségi profillal személyes bejelentkezésre van mód, az így elérhető funkciók: keresések mentése, kedvencek, megtekintendő videók, hibabejelentés ikonsorról. Korlátozott tartalmak megtekintésére ez nem jogosít.
A kulturális örökség megőrzése és ápolása érdekében a NAVA különgyűjteményeket és tematikus gyűjteményeket is befogad és kezel (pl. 100 magyar film, Mindentudás egyeteme, Mecenatúra Mozi, Tolnay 100, I. világháború, felekezeti gyűjtemények).
A NAVA kognitív fejlesztéseket is végez, amelyek a műsorok feldolgozását hatékonyabbá és bizonyos folyamatokat automatizálttá tehetik, így gyorsabbá és mélyebbé válhat a műsoranyag elemző feltárása. A kognitív, azaz gépi képfelismerő rendszer elsősorban személyek, tárgyak, tereptárgyak felismerésében segíthet, működési elve az emberi gondolkodás modellezésén alapszik. Az arcfelismerőt a https://cognitive.nava.hu/ oldalon bárki kipróbálhatja.
Jelenleg a NAVA-ban tárolt műsorok 3 307 991 GB adatmennyiséget tesznek ki, ez 3,1 petabyte, ami körülbelül 704 ezer DVD-re férne rá. A folyamatos rögzítés miatt természetesen ez a szám napról napra növekszik.
