Repülőgép-eltérítések a Szovjetunióban I. rész
"A keleti blokkban a repülőgép-eltérítések amik a szabad világ felé kényszerítették a gépeket kétszeresen sem voltak a szovjet híradásokba valók. A kommunista ember nem bűnözik és a fennálló rendszer a lehető legjobb, miért is akarna bárki a "hanyatló nyugatra" szökni? Ez volt az alaptézis és egy-egy géprablás ezt a tézist ingatta meg alapjaiban. Pedig nem egy és nem is két eset fordult elő. Eltussolni is nehéz volt, lévén a fogadó országok sajtójában általában nagy port vertek fel az esetek. Ezekből válogattuk ki a legérdekesebbeket a most induló sorozatunkban, amit állandó szerzőnk DDQ jegyez" - Jtom
Illusztráció. A kommandós-akcióval végződött 1983-as repülőgép-eltérítési kísérlet a Szovjetunióban
Az első repülőgép-eltérítés, ami a széles nyilvánosság tudomására jutott, 1970-ben történt. Mivel a szovjet érában olyan esemény, amely negatívan befolyásolta volna a kommunizmus megítélését, nem kerülhetett nyilvánosságra. Így nem számoltak be bűnbandákról, emberölésekről, balesetekről sem. Az, hogy ténylegesen melyik volt az első gépeltérítés, még az irattárak titka. Jelen eset azért kapott nagy nyilvánosságot, mert érintett volt benne Törökország. Így nem tudták érvényesíteni a hírzárlatot, s az elkövetés módja, valamint az elkövetők utóélete is bővelkedett fordulatban, tragédiában.
1970. október 15-én az Aeroflot An-24-es repülőgépe (244-es belföldi járat, Antonov An-24b, CCCP-46256, személyzet 4 fő, utasszám 45 fő, közöttük némely források szerint 17 nő és egy gyermek) rendben felszállt Batumi repülőteréről, hogy Krasznodarba szállítsa utasait. A felszállást követően öt perccel, amikor a gép már 800 méteren volt, Brazinszkasz Pranasz és a vele utazó Algirdasz nevű 13 éves fia, akik az első üléseken foglaltak helyet, elővették fegyvereiket, két lefűrészelt csövű vadászfegyvert.
A fedélzeten lévő légi utaskísérőt Nagyezsda Kurcsenkót fenyegették meg elsőnek, hogy a pilótákat arra kényszerítsék, vigyék a gépet Törökországba. A légi utaskísérő megpróbálta figyelmeztetni a pilótákat, valamint megakadályozni, hogy bejussanak a pilótafülkébe, erre az idősebb Brazinszkasz tüzet nyitott. Nagyezsda azonnal meghalt, s a lövöldözésben többen megsérültek. A szemtanúk elmondása szerint több fegyver is volt a gépeltérítőknél, valamint egy gránát is. A későbbiekben 18 lövés (más források szerint 24) nyomát találták meg.
A gép pilótája Georgij Csahrakija a gerincén kapott lövést, azonnal lebénultak a lábai. A navigátor Valerij Fagyejev a tüdején, vállán és a karján sérült meg, a fedélzeti mérnök Hovannesz Babajan szintén a mellkasán sérült. A legjobban a másodpilóta járt, Sulikó Savidzét az mentette meg, hogy az ülés fémváza felfogta a lövést. A pilóták a kavarodásban még leadták a vészjelzést, de hamarosan a litvánok uralták a gépet. A súlyosan sérült személyzet ezt követően még megpróbálkozott azzal, hogy kijátssza a géprablókat. A parancsnok Kobuleti felé vette az irányt, hogy az ottani katonai támaszponton szálljon le. Erre Pranasz megfenyegette, hogy a nála lévő kézigránáttal felrobbantja a repülőgépet. Arra utasította, hogy úgy repüljön, hogy balra legyen a tenger, dél felé tartsanak, és kerülje a felhőket. Ezt követően a pilóták alacsony magasságra ereszkedtek, majd átrepülték a határt. A gépet és a személyzetet ért súlyos sérülések ellenére eljutottak a törökországi Trabzonba.
A gépeltérítők átadták a gépet az utasokkal együtt a török hatóságoknak. A Szovjetunió kérvényezte a kiadatásukat, de török kormány ennek nem tett eleget, viszont ugyanígy elutasították a politikai menedékjog kérelmüket is. A vérengzésért az idősebb Brazinszkaszt 8, a fiatalabbat 2 év börtönbüntetésre ítélték. 1974-ben egy általános amnesztiában kegyelmet kaptak, mindketten kiszabadultak. 1976-ban megpróbálkoztak az USA ankarai nagykövetségén menedékjogot kérni, sikertelenül. Ezt követően - még abban az éveben - Venezuelában bukkantak fel, s itt repülőre szálltak Kanada felé. Kanadába nem jutottak el, ugyanis amikor a repülő leszállt New Yorkban, mindketten eltűntek.
Csak két hét múlva kerültek kézre, s egy időre újra őrizetbe. A hosszadalmas menekültügyi eljárás során 1980-ban politikai menekültként az új szabályozás alapján menedékjogot kaptak, de ezt később visszavonták. Az amerikai litván közösség nyomására, akik felháborodtak a döntés miatt, ugyanis így kiadhatók voltak a szovjet hatóságoknak, az USA területén maradhattak, de nem kapták meg a hivatalos politikai menekült besorolást. A Szovjetunió a felbomlásáig igyekezett elérni, hogy a két gépeltérítőt kiadassák. A kiadatást Washington elutasította, ez is szerepet játszott abban, hogy 1984-ben bojkottálták a Los Angelesben rendezett olimpiát.
Gépeltérítők őrizetbe vétele
Pranasz Brazinszkasz
1924-ben született Litvániában, 1955-re már a hatóságok látókörébe került, gazdasági bűncselekmény miatt. 1955-ben és 1965-ben el is ítélték. Litvániából átköltözött Üzbegisztánba, ahol másodszor is megnősült. Ezt követően került sor a gépeltérítésre, melyet azzal magyarázott, hogy a litván ellenállási mozgalom tagja. (Valamilyen kapcsolata lehetett egy litván föl alatti mozgalommal, mert édesapját azok ölték meg „tévedésből" 1949-ben.) A gépeltérítést, elmondása szerint két rozsdás fegyverrel hajtották végre. Tagadta, hogy ő kezdte volna a lövöldözést, állítása szerint a gépen lévő két biztonsági őr nyitott rájuk tüzet. Szerinte ennek során sérült meg a pilóta és a navigátor valamit, ekkor halt meg a légi utaskísérő.
Santa Monica-ba költözött fiával, ahol festőként dolgoztak. Kezdetben megpróbáltak erősebb kapcsolatot ápolni az Amerikában élő litvánokkal. Eljártak a csoportgyűlésekre, s a gépeltérítést hazafias tettnek beállítva igyekeztek pénzhez jutni. Egy könyvet is írt, ebben próbálta megmagyarázni tetteit. A litván közösség megosztottan véleményezte a gépeltérítést, s a többség elítélte őket erőszakosságuk miatt. Nem tartották hazafias cselekednek, mert emberáldozatot követelt. Ennek ellenére volt, aki támogatta őket, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy Amerikában maradhattak. De az adománygyűjtés nem volt sikeres. Évek múltán elmaradtak a csoportos találkozókról, s visszahúzódó életet éltek. A Szovjetunió felbomlása után sem keresték a kapcsolatot Litvániával, nem szándékoztak hazatérni.
Pranasz lassan leépült, egyre inkább foglalkoztatta az, hogy a KGB figyeli, és meg fogja ölni. (A Lietuvos Rytas újság információja szerint arab terroristákat is felbéreltek a szovjetek, hogy megöljék őket.) Paranoiás lett, állandóan rettegett, szűkebb lakó környezetében is tartottak tőle, főleg, hogy ismerték erőszakos múltját. 2002-ben végül gyilkosság áldozata lett, Saját fia Algirdasz végzett vele kaliforniai otthonában, agyonverte egy baseball ütővel.
A jobb oldalon az idősebb, balra a fiatalabb Brazinszkasz
Algirdasz Brazinszkasz
Pranasz első házasságából származott, s 13 éves korától az apjával volt. Életéről keveset tudni, látszólag mindvégig kitartott az apja mellett. Amerikában felvette az Albert Victor White nevet. Támogatta őt akkor is, amikor kezdett leépülni. Védelmébe vette, amikor a viselkedése miatt apját megszólták a litván közösségben. 2002-ben egy szóváltás után mégis ő volt az aki meggyilkolta apját kaliforniai otthonában. 16 évig tartó börtönbüntetéséből nemsokára szabadul.
Nagyezsda Vlagyimirovna Kurcsenkó
1950. december 29.-én született az Altáj területen. Jogi pályára készült, de végül halasztott és addig mint légi utaskísérő helyezkedett el. Alig 20 éves volt amikor az Aeroflot 244-es járatán megpróbálta megakadályozni hogy a gépeltérítők bejussanak a pilótafülkébe akik (pontosabban Pranasz Brazinszkasz) közvetlen közelről meglőtték. Halála után megkapta a Vörös Zászló kitüntetést, utcát és iskolát neveztek el róla. A Hisszar egyik csúcsa, egy haditengerészeti tartályhajó és egy szovjetek által felfedezett kisbolygó is viseli a nevét. Az An-24-es gépet felújították, s a lány fényképével a kabinban még évekig repült.
S végezetül következzen egy lista, amit kizárólag a Ritkán Látható Történelem olvasóinak gyűjtögettem össze!
Eltérített An-24-esek, és ahová eltérítették:
- United Arab Airlines, 1967. február 7., Amman
- Misrair (később UAA és Egyprtair) , 1969. augusztus 18., El Wagah Egyiptom
- LOT, SP-LTK, 1969. október 19., Tegel
- LOT, SP-LTB,1969. november 20., Bécs
- LOT, 1970. június 5., Koppenhága, Dánia
- LOT, 1970. augusztus 7., Berlin
- LOT, 1970. augusztus 26, Ausztria
- United Arab Airlines, 1970. szeptember 16. – a fedélzeten tartózkodó biztonsági tiszt elhárította a támadást
- Balkan Bulgarian Airlines, 1975. június 28. Görögország
- Aeroflot, CCCR 46806, 1977. május 26., Svédország
- Balkan Bulgarian Airlines, 1977. június 18., Szerbia
- LOT, SP-LTH, 1977. október 18., Ausztria
- Aeroflot, 1978. november 10., Törökország ( meghiúsult)
- LOT, SP-LTB már másodszor, 1980. december 4, Tegel
- LOT, SP-LTB , harmadszor, 1981. január 10., meghiúsult
- LOT, SP-LTI, 1981. július 21, NSZK
- LOT, SP-LTI, másodszor, 1981. augusztus 5. , meghiúsult
- LOT, SP-LTC, 1981. augusztus 22., NSZK
- LOT, SP-LTG, 1981. szeptember 18., 12 fő téríttette el, NSZK
- LOT, SP-LTK, másodszor, 1981. szeptember 22., meghiúsult
- LOT, SP-LTP, 1981. szeptember 26., meghiúsult
- LOT, SP-LTG, másodszor 1982. április 30. Itt 8 gépeltérítő volt, de akadt a gépen 6 biztonsági tiszt is. A gép így is eljutott Nyugat Berlinbe…
- Aeroflot, 1982. november 7., Törökország
- LOT, SP-LTG, harmadszor, 1982. november 22, Tűzharc volt a gépeltérítés közben, ugyanis az egyik biztonsági tiszt volt a gépeltérítő. A fedélzeten tartózkodó másik őr lőtt rá, amikor elhagyta a gépet.
- Balkan Bulgarian Airlines, LZ-AND 1983. március 7. Négy késekkel felfegyverzett gépeltérítő Törökországba akarta vinni a gépet. A pilóta addig manőverezett a géppel, amíg Várnában szállt le, itt a biztonsági erők lelőtték az egyik támadót, a többit elfogták.
- Aeroflot, 1985. december 19. A másodpilóta volt az elkövető, Kínában egy mezőn szálltak le üzemanyag hiány miatt.
- Cubana, CU-T1262, 1987. március 11, A Havannai felszállás után három utas kísérelte meg eltéríteni a gépet az USA irányába. Az utasok szembeszállottak az eltérítőkkel, ennek során felrobbant egy kézigránát, 13 ember sérülését okozva. Az egyik gépeltérítőt egy rendőr lelőtte a fedélzeten, a többit elkapták.
- Aeroflot, 1989. január 21. Egy utas még gurulás közben megkísérelte eltéríteni a gépet egy fegyverrel, tűzharc tört ki. A személyzet sebesüléseik ellenére megakadályozta az eltérítést.
- Aeroflot, 1990. október 7., A személyzet és utasok megakadályozták.
- Aeroflot, 1991. március 4, Meghiusult, a géprabló belehalt a saját gránátja okozta sérülésbe.
- Cubana, 1994. május 8, A pilóta kizárta a másodpilótát a gépből és Miamiba repült.
- Congo Air, 2000. december 1., Két gépeltérítő a Goma (Kongó DK) repülőtérre vitte a gépet, a fedélzeten lövöldöztek, egy ember meghalt.
- Cubana, 2003. március 31. Egy ember, két gránattal Key Westbe (Florida, USA) vitte a gépet.
- Daallo Airlines, 2009. november 2., Szomáliából Dzsibutiba tartó gépen a fegyveres gépeltérítőt az utasok legyűrték.
Szerző: DDQ
Források: www.revolvy.com, Wikipedia, bashny.net
Képek: Softmixer.com