Ezen a hétvégén előfizetés nélkül próbálhatja ki az Arcanum adatbázisát! Olvasson, kutasson 200 éves újságokban! A cikkből kiderül milyen érdekességekre lehet benne bukkanni.
Több éves gondos, lelkiismeretes munkával elkészült Neumann János regényes életrajza (Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak). Ettől ösztönözve elkészült két napos munkával egy blogbejegyzés a könyv hőséről (Atombombát Moszkvára), amely fényt derített az Arcanum segítségével egy sor fontos dologra, amely Neumann életének történetéhez szervesen hozzátartozik. Miként reagáltak a korabeli lapok a tudós külhoni sikereire, milyen vállalkozások vezetését örökölte meg apjától, miként értesült az olvasó a házasságairól, a súlyos autóbalesetéről, mikortól hallgatott róla származására való tekintettel a sajtó, miket lódítottak a Horthy-korszak hozzá való viszonyáról a világháború után, mennyire nem vett tudomást a hazai sajtó a heves antikommunizmusáról, arról, hogy a legteljesebb véleményegységben volt azokkal az amerikai politikusokkal, akiket a fegyverkezési verseny héjáiként támadtak, mennyire elfogadott lett a már halott Neumann, amikor az élő Teller Edét hevesen átkozták ugyanazért az álláspontért, amelyet Neumann is képviselt?
A Népszava születésnapos cikke az 1978-as karácsonyi számban
Nincs az a biográfus, akinek annyi ideje, türelme és olyan szívós feneke lenne, hogy oldalak millióit átlapozva mindezt kibányássza a könyvtárak sajtóállományából. De ha volna is, honnan jutna eszébe, hogy ki kellene kérnie a Film, Színház, Muzsikát, mert abban is talál érdekes adalékot. Mennyire minimális annak az esélye, hogy beleakadjon egy hírbe, amelyből kiderül, még szocialista brigádokat is elneveztek arról az emberről, aki még a nukleáris fegyver bevetését is el tudta volna képzelni Moszkva ellen.
Aki eddig még nem jött rá, pillanatokon belül rá fog ébredni, hogy magyar érdekeltségű életrajzot és történelmet írni az Arcanum által digitalizált 17 millió oldalban való keresgélés nélkül nem lehet. De önéletrajzot, memoárt írni sem.
Fontos tudni, hogy az '56-os forradalmat még azok is forradalomnak nevezték egy ideig, akik leverték. De meddig? Az Arcanum segítségével ezt pár perc alatt meg lehet állapítani. De egy történész gőzhangya hiába tölti a drága idejét a szempusztító mikrofilmolvasó előtt a könyvtárban, nem fog eszébe jutni, hogy a Népszabadság apróhirdetései között keresgéljen, ahol december 7-én például megjelentettek egy hirdetést, miszerint kétezer forint jutalmat adna a hálás tulajdonos annak, aki segít megtalálni "a forradalom napjaiban eltűnt" Skodáját.
Népszabadság, 1956-12-07 / 27. szám
Az Arcanumon nyomon követhető, melyik lapban meddig volt forradalom a forradalom. (Érted fojtunk vérbe, nem ellened című bejegyzésben benne van a válasz.)
Az Arcanum, a Hungaricana hatalmas dokumentumtárával, levéltárával, a Fortepan egészét (is) magában foglaló képtárával, interaktív térképgyűjteményével és a megyei lapokat is tartalmazó sajtógyűjteményével együtt kimeríthetetlen kincsesbánya, mely a nagyobb történelmi témák kutatása mellett a mikrotörténelmi és magántörténelmi búvárkodás lehetőségeit is úgy kitágította, ahogy arról korábban álmodni sem lehetett.
Mikrotörténelem. Olvasunk Mándy Iván csodálatos kis könyvében, A villamosban a 14-es számot viselő "gyilkos" villamosról. A 14-es villamosra több mint ezer találatot ad az Arcanum 1910-től (amikor a villamosjáratokat megszámozták) napjainkig. Végigkövethetjük, mikor, merre járt, miért változtatták az útvonalát, mikor mit panaszkodtak rá, mikor kit ölt, sebesített meg, ki esett a kerekei alá, mikor ütközött autóval, másik villamossal, mikor szaladt bele egy bérházba, melyek voltak a balesetveszélyes pontok az útvonalán. Olvassuk az Automobil Motorsport-Turizmus című lapban, hogy évek óta könyörögnek, tegyenek közlekedési lámpát a veszélyes útkereszteződésbe, mert baj lesz. És pár hónap múlva olvassuk a lapokban, hogy baj lett. (A gyilkos villamos)
Ahogy az Automobil Motorsport-Turizmus című lapot sem jutna eszébe halandónak megnézni, s ha eszébe jutna, sem tudná, hol lelheti föl, úgy még sok-sok másikat sem, ahol az Arcanum találatot jelez és a kutató fontos adalékot talál. A HVG újságírója például aligha tudott volna az első világháború éveinek sanyarú cipőhelyzetéről és a "papírtalpú bakancsok" ügyéről olyan meglepő (és megkapó) részletekben gazdag cikket írni, ha az Arcanum nem mutatja meg neki, hogy a szakmai lapokban, a Bőriparban, a Bőripari Szemlében, a Czipész Szaklapban hol és mit írnak arról, ami őt érdekli, és hogyan védik a szakma becsületét a szélhámosokkal szemben.
Magántörténelem - valóságos példa: egy rokon évtizedekkel ezelőtt, diákkorában újságírással próbálkozott. Az ember kedveskedhet (vagy kellemetlenkedhet) néki azzal, hogy előkeresi hajdani írásait, és csokorba gyűjti őket a számára. (hacsa)
Kedvet kapott hozzá? Próbálja ki előfizetés nélkül az Arcanum kereshető és folyamatosan bővülő adatbázisát!
