Basszus, ezek a plakátok... Olyan, mintha 1848 maradt volna itt, megállt volna a technika. Ha nem csak a plakátokon, hanem a valóságban is ilyen volt a hadi felszereltség, akkor vágóhídra küldték a magyar honvédeket. Komolyan, karddal, nyillal katonák a XX. században? Eszméletlen... :(

Remek, színvonal volt már akkor is, olyan mint a mostani migráncsplakátos.

Érdekes, bár ugyanilyen plakátokat más színekkel más országok is készítettek, szóval csereszabatosak.
Pozsonyban mostanában van egy ilyen kiállítás " sen skutocnost "címmel. (jelentsen is bármit).
Más.
" Magyar plakátok egy jövőnket meghatározó korszakból. "

Ezt hogyan értsük, milyen jövőnket ? A jelenlegi, 2016/17-hez képesti jövőnket?

@pannonfunk: " hanem a valóságban is ilyen volt a hadi felszereltség, akkor vágóhídra küldték a magyar honvédeket. Komolyan, karddal, nyillal katonák a XX. században?"

Őőő, azért gondolom tanultál te is XX. századi magyar történelmet, sehol nem volt szó íjjal nyíllal tankok ellen, igaz ? Haditudósító fényképeken sehol nincs íj nyíl, csak plakátokon.

@Sigismundus: igen, a jovo. Avagy te nem lattad a plakatot a "Celloveszet honvedelem" felirattal, es nem hallottad hiret a 197 uj cellovolde (igen, cellovolde...) megepiteserol...?

Szep osszeallitas, es roppant ismeros erzesek. Agymosas, agymosas, agymosas. Vannak dolgok, amik sosem valtoznak...?

@vanvelemenyem: De igen, sajnos. Csak még mindig nem tudom elhinni, pedig láttam/tanultam már egykét dolgot... :-(

Kemeny plakátok, néhány szívmelengető meg szomorú is, meg durva is.

Pannonfunk : remélem csak viccelsz

és semmi nem változott...

Valakinek nem megy a tömegkommunikációban és propagandában is alkalmazott szakrális és néptörténeti szimbólumok értelmezése, ennyi az egész.

Durva. Kb. mint a koreai propaganda nincsenek, szavak.

Háborús propaganda, ennyi.

Azt nem tudja valaki, hogy miért kellett a napraforgó, a ricinus, és a rostos növény a hadiiparnak?

UI: ezek a plakátok egész jók. @pannonfunk: a magyar hadsereg nem volt rossz a maga korában, a doni események nem azért történtek, hanem mert: hatalmas területet kellett volna védeni, a szovjetek a legmodernebbet kapták a szövetségeseiktől hatalmas mennyiségben, és a magyar fegyvereket, felszerelést, téli ruházatot nem -40 fokra tervezték, hanem a normál (bár akkor hidegebb, de mégis) közép-kelet-európai viszonyokra. Plusz egy nagyon fontos dolog: a szovjet hátország érintetlen volt, így ontotta a hadiipar a cuccot, hiszen az Urálon túlra telepítettek mindent.
Szegény Hitler biztos nem volt olyan térképe, amin az egész Szovjetunó rajta volt, talán azt hitte, hogy az A-A (Arhangelszk-Asztrahán) vonalon túl nincs semmi.... :DDD

Elég jól kirajzolja az ismeretes fordulatokat a szín- és formavilág alakulása. Sajátos kollektív történetmesélés lehetett, minden egyebet félretéve.

Szép összeállítás, köszi. Sokat még nem is láttam közülük.

Szerintem is jók ezek a plakátok.

Namely, gondolom a zsírtartalom miatt érdekesek ezek a növények, táplálóak, a rostok meg a ricinus meg a megfelelő eméstésről gondoskodott.

Szerintem ezek a plakátok hátborzongatóak. Szinte mindegyik azt sugallja, hogy a háború az egy szent dolog, amiben _mindenkinek_kivétel_nélkül_ részt kell vennie, így vagy úgy. Gondolom, nem volt nagyon tanácsos másképpen gondol(kod)ni erről. Ehh, van, ami nem változik.

@kovácspéterke: Talán az ipari felhasználás előbbrevaló. A dízelt meghajtja, nem?

@Sigismundus: De amelyiken nem nyíl meg kard meg lovas huszár van, azon is olyan szuronyos puska, amit már talán az első világháború végén is elavult volt. Nehezen fogalmazom meg, hogy mi a bajom a plakátokkal, és bocs, ha hülyeségeket írok, nem vagyok a szakértője a témának, de talán leginkább @Sztavrosz7: kommentje az, ami áthozza azt az érzést, ami engem is eltölt ezen plakátok iránt. Durva propaganda, ahol a drága népet a száz évvel ezelőtti érzelmekkel kell megcélozni. Aki pl. abban a korban értett a haditechnikához, az mit szólt ezekhez a plakátokhoz?

@Namely: Volt egyébként a Don kanyar után még olyan jelentős hadi esemény, ahol tisztán vagy zömében magyar hadtest állt szemben szovjetekkel?

@Counter: És akkoriban volt technológia arra, hogy napraforgóból biodízelt gyártsanak?

@kovácspéterke: A rostos növények nem inkább szövetgyártáshoz kellettek?

@Namely: A nyersanyaghiányos hadigazdaságban mindenre szükség van (ez egyre erősebben érződött, ahogyan előrehaladtak a hadiesemények) . Részben az élelemezés, részben a felszerelés miatt (pl. rostnövények a ruhaneműkhöz, hernyóselyem az ejtőernyőkhöz, stb.).

Persze alapvetően propaganda az egész, néha színvonalasabb grafikákkal.
Kb. 8-10 év múlva az alkotók egy része vélhetően már termelési és imperializmus-ellenes plakátokat "gyártott" szakmányban...

@pannonfunk: Kárpátok védelme (kb. az 1. magyar hadsereg és nem hadtest)? Csak a románok a nekik jobban sikerült kiugrással egy kissé átírták az egész védelmi lehetőséget, délről megkerülhetővé vált minden, leginkább az Árpád-vonal...

@pannonfunk: Ne a plakátból indulj ki, mert úgy jársz, mint aki elhitte, hogy "roisszabbul élünk mint 4 éve", mert a plakáton ezt olvasta ;)

@pannonfunk: Való igaz, hogy az a "szuronyos puska" a Mannlicher 1895M valamely leszármazottja, amely bőven szerepelt az első világháborúban és azt megelőzően is. De ez semmivel nem volt korszerűtlenebb, mint a II. vh. kezdetén bármely hadsereg nagy tömegben gyártott gyalogsági alapfegyvere (pl. a német Karabiner 98K, vagy az orosz Mosin-Nagant 91/30, vagy az amerikai Springfield M1903). Ez volt "a gyalogsági puska", amit minden rajzoló jól ismerhetett. Képzeld el, ha ma megkérsz egy plakátrajzolót, hogy rajzoljon egy géppisztolyt, nagy valószínűséggel AK-47-est fog rajzolni, egy olyan géppisztolyt amit hetven éve terveztek és 1948-ban állították először szolgálatba. Ehhez képest a Mannlicher nem is volt olyan öreg a negyvenes években.

@bioLarzen: OK :)

Hát, azért a kortárs német vagy szovjet plakátok nagyságrendekkel jobbak, ezek között rengeteg a vizuális katasztrófa, a legfurább a génmódosított hadicél kislány, simán bevethető lenne most is rémálomindukátorként. Ezek plö vizuális szempontból lenyűgözőek: 1939-1945.blog.hu/2016/04/29/reklamok_a_harmadik_birodalombol
Mondom jól, vizuálisan, mint kompozíció, színek, stílus, kidolgozottság, arányok, ilyesmik, ez pedig ugye nem egyenlő a tartalommal, üzenettel.

@pannonfunk: Nemigen volt ilyesmi - termelt mennyiség, technológia, technika, logisztika, stb. A már a németek által iparszerűen gyártott "műbenzin" vagy fagázas megoldások mentek inkább (no, meg a zalai, román olaj, amíg volt rá lehetőség).
+ A korabeli magyar/német haditechnika alapvetően benzines volt, nem Diesel-alapú...

@Harrison Bergeron: Valószínűnek tartom, hogy azok, akik színvonalas plakátot tudtak készíteni az országban, mondjuk a filmekhez, többségében munkaszolgálaton voltak.

@mindenannyi: Nyilván, ha háború van, akkor az egész lakosságnak hadba kell állni! Ha 200.000 fiatal ember harcol a fronton, és nem akarjuk mészárszékre küldeni őket, akkor nem igen van lehetőség "másképp gondolkodó"-nak lenni. Szóval mindenkinek bele kellett tenni a munkáját, kényelmét stb., hogy akik a fronton harcolnak életben maradhassanak. Mert, gondolom, nem sok esély volt arra, hogy visszavonják a harctérről azt a 200.000 katonát, munkaszolgálatost, mint később a kiugrási kísérletnél meg is látszott, hogy kb 24 óra alatt megszálltak a németek.

balatonimuzeum.hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/item/1026-elsodort-vilag-plakat-almok-1910-1920
Idén láttuk ezt a kiállítást Keszthelyen a Balatoni Múzeumban. Ott is hasonló plakátok voltak, de jóval több foglalkozott a gyűjtéssel, adakozással, ruhát, élelmiszert kértek a harcoló egységek számára. És érdekes volt látni, hogy változott a plakátok mondanivalója az idő előrehaladtával :(

A felét már nyomtathatják is újra a Putyintól rettegők

@Namely: "Azt nem tudja valaki, hogy miért kellett a napraforgó, a ricinus, és a rostos növény a hadiiparnak? "

Nem sok olajkutunk volt akkoriban sem, ezekből meg ugye azt lehet kifacsarni

google : "World War II Propaganda"

@pannonfunk: "napraforgóból biodízelt gyártsanak? "

a biodízel miben különbözik attól a használt étolajtól amivel a balatoni palacsintasütős tankolja a szívódizelt?

@pannonfunk: "olyan szuronyos puska, amit már talán az első világháború végén is elavult volt." Az a helyzet, hogy a 2.WH-t is a legtöbb katona bármelyik oldalon állva egyszerű szuronyos puskával harcolta végig.

@CSL: Hát, a németek már 1944. március 19-én megszállták az országot.

@eßemfaßom meg áll: Az 1945. utáni események tükrében a plakátokon látható "vörös rém" fenyegetése egyáltalán nem tekinthető költői túlzásnak. Szerencsés az aki családjának ezt nem kellett személyesen is megtapasztalnia. A szovjet megszállás és függőség nem volt kellemes egyáltalán, nem hiszem, hogy adott esetben ez az oroszokkal minőségi különbséget jelentene.

@eßemfaßom meg áll: Felhasználási szempontból elsősorban a 80°C alatti viszkozitásban, illetve a szilártd szennyezőanyag-tartalomban.

@eßemfaßom meg áll:
Ismétlés a tudás anyja...
Mivel alapvetően benzinmotorokat használtak, a biodizel nagyon fel sem merült.
A lehetséges alapanyagok (pl. napraforgó) termelése eleve messze a mai színvonal alatt volt, így ezért sem volt értelme. Azon kívül ehhez a megfelelő technológiák sem álltak rendelkezésre.
Mivel széleskörben használható műanyagok sem nagyon léteztek, szinte minden "természetes" alapanyagú volt (fa, bőr, papír, textil, stb.), amihez meg kellett "termelni" a növényt/állatot.
Ne mai fejjel gondolkodjunk már...

@vino-et-veritas: ettől még a biodizel meg az étolaj kb ugyanaz és ez volt a kollega kérdése. Másrészt már jártak dizelvonatok a mávnál akkoriban tehát adott esetben azokba mehetett

Abba szinte biztos vagyok, hogy nem a katonák szotyizási igénye miatt termeltették.

Mondjuk a "téli ruhát honvédeinknek" plakát mindent elmond a sereg felszereltségéről és felkészültségéről.

@¿Qué tapas hay?: ""vörös rém" fenyegetése egyáltalán nem tekinthető költői túlzásnak"

ebben teljesen egyetértünk

Napraforgó(olaj) a margaringyártáshoz kellett, vaj nem igen volt.
A ricinus a nagyfordulatú repülőmotorok kenőanyaga volt már az első VH idején is. Biodízen üzemanyagnak is kiváló, rendkívúli a hidegtűrése. 2480 cp a viszkozítása.10C fokon.

Az olajos magvakból (pl. napraforgó) étolaj és margarin készült nem üzemanyag. A hagyományos disznózsírból hiány volt.

A ricinusolaj angol megnevezése castoroil a CASTROL olaj nevében is ezért szerepel.

A szerkesztők kihagyták a gonosz zsidókat ábrázoló plakátokat (zsidó bolsevizmus stb). Az tán nem kóser? Ez valami lepkefing-válogatás lehet.

@HowAreYouOneAVetésün?: köszönöm a megtisztelő véleményed. az igazság az, hogy én egy gonosz ........... vagyok, jelenleg a .............. párt fizetett ügynöke.
a pontozott vonalra beírhatod, amit szeretnél.

de ha már...
tudsz linkelni második világháborús magyar zsidós plakátot jó minőségben? ígérem belerakom a válogatásba, mint ahogyan eddig sem zárkóztam el semmi ilyesmitől, sem a javításoktól és meglehetősen büszke is vagyok a blog objektivitására.

Azt nem mondanám hogy a .... párt fizetett ülnöke lennél. De szerintem finoman tematizálsz.
A témánál maradva, olyan plakátot nem találok amin megnevezik a zsidó bolsevizmust, azt a propaganda teszi, a plakátok inkább csak utalnak rá. (ebből a szempontból visszafogottabbak mint a külföldiek)
Itt egy link amin van olyan ami nem szerepel itt.
mult-kor.hu/ezekkel-a-plakatokkal-volt-tele-budapest-a-2-vilaghaboruban-20150619?pIdx=3

@HowAreYouOneAVetésün?:
Továbbiak:
www.google.hu/search?q=nyilas+plak%C3%A1tok&espv=2&biw=1092&bih=635&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwjW8YHu8pnRAhWH2xoKHfv_AykQsAQIHg#imgrc=koAOtmKI0HQvyM%3A

@HowAreYouOneAVetésün?: azért nehogy ilyen minőségű képeket posztoljak már ide a FORTEPAN-ról.
és még egy: EGYIK SEM zsidóellenes és arról szólt a felvetésed eredetileg.
a google linken sincs semmi használható nagy méretű, jó minőségű ZSIDÓ ELLENES plakát, szóval szerintem hagyjuk... :)

@eßemfaßom meg áll:
Hogyne, de a plakátok alapján a hadifelhasználás a kérdés, s a polémia arról ment, miért nem "biodizelnek" használták a növényi olajokat.
Amúgy az élelmiszeripar "zsiradék-igénye" volt a lényeg ("margarin", konzervipar, stb.). Ahogyan már előttem írták...
A "speciális" olajok meg nem kellettek akkora mennyiségben (pl. ricinus, kendermag, stb.), ahogyan ezt szintén írták.

@eßemfaßom meg áll: Mert olyan sikeresek voltak?

@eßemfaßom meg áll:
Hogy is szól a vicc?
- Nemsokára lesz eurónk!
- Ja, rubelnek fogják hívni...

@HowAreYouOneAVetésün?: a letepert vörös gyújtogató kampós orra egyértelműen antiszemita szimbólum.
Persze, csak ábrázolják, nem "megnevezik", amint hiányolod.

Magyarország területén 1944.tavaszáig nem volt harci cselekmény! Máshol 1939. óta aktív háború volt.

Ezt tessetek fejben tartani!

@ZON: Az antiszemita, aki megmutatja az igazságot? A kommunizmus mind ideológiájában, és a legtöbb országban (pölö nálunk) a napi gyakorlatában is zsidó eszmeáramlat és politikai gyakorlat.

Elmebeteg vagy?

@Behajtó70: 'Magyarország területén 1944.tavaszáig nem volt harci cselekmény! Máshol 1939. óta aktív háború volt.'

Sehol sem volt 6 évig háború, egy csomó helyen meg egyáltalán nem volt harci esemény (pl. teljes Franciaország normandiát leszámítva, teljes Csehország, Spanyolország, Irország) - és ez csak Európa.

1939ben a világon csak Lengyelországban és Mandzsúriában volt háború, ebből Lengyelországban 3 hétig.

@conchita wurst: Meg Finnországban.

@Behajtó70: A hadigazdálkodás dominanciája már a '30-as évek óta tartott (pl. "győri program"). Azonkívül a közeli háborús események hatása alól nem vonhatta ki magát az ország (pl. nyersanyaghiány, elszigeteltség, függőség a német politikától-gazdaságtól, stb.). A "béke szigete" csak egy viszonylagos állapot volt...

@chrisred: ez mikor akadályozta a propagandistákat bármiben?

@vino-et-veritas: a kollega konkrétan a biodízelről beszélt.én erre válaszoltam.

A margarin olyan nagy szerepet játszik az életemben, hogy eszembe se jutott a létezése :) de tényleg az tűnik a leglogikusabbnak

@conchita wurst: rosszul olvastad a mondatot, nem ezt írta ZON, ezért az offenzív kirohanásod is alaptalan, jobb lenne ha elnézést kérnél, mielőtt a kommentszabályok megsértéséért én tiltalak ki.
köszönöm.

@JTom: @ZON: Elnézést kérek, elragadtattam magam.

Értékesnek tartom ezt a blogot, amit nem sok másikról lehet elmondani, köszi a munkádat..:)

@conchita wurst: köszönöm, minden rendben. Boldog Új Évet!

@conchita wurst: kicsit utána kéne olvasnod, a gugli világában már nem nagy dolog. Persze csak annak, akinek megy az olvasás. Ja, meg a történelmet direkt hamisítók sem szeretnek keresni. Kínosak a találatok.

Segítek: gauleiter, gestapo, anschluss, Jugoszlávia, Olaszország, London bombázása, Észak Afrika...stb

@vino-et-veritas: de azért gránátok nem szaggattát a házatok tetejét, ugye? És tankok sem lőtték az óvodát. És bombázó rapülők sem szórtak gyújtöbombákat, ugye?!

Gondolkodj már el azon, hogy milyen hitvány hülyeségeket írsz a relativitásól!

@conchita wurst: Ha nemcsak az augusztus utáni időszak számít 1939-ből, akkor a konfliktusokhoz hozzáadhatjuk a magyar-szlovák kis háborút (márc. 23 - ápr. 4.), bár ez igazából játék volt a másik kettővel összehasonlítva.

@Behajtó70: Na, hátrébb az agarakkal!
A háború hatása csak halottakban, meg romokban mérhető?

@eßemfaßom meg áll: Pedig nem túl egészséges, végülis egyfajta "műanyag". Éljen a vaj!

@conchita wurst: semmi gond, velem is előfordul. B.Ú.É.K. mindenkinek !

@vanvelemenyem: lőterekkel semmi baj, az a baj, hogy ez is olyan állami pénzszórás lesz, mint a stadionépítés. Szlovákia és Csehország tele van lőterekkel és ezerszer szabadabb a fegyvertartás, mégsincs semmi baj ott

@Sigismundus: azt hittem viccelsz, de látom te komolyan azt hiszed, hogy a 20. század közepén íjjal lőttek tankra a honvédek. Az igaz, hogy a háború alatt rohamosan fejlődött a hadiipar, a szovjet tankok páncélzatát már nem ütötték át a háború korai szakaszában rendszeresített tankelhárító ágyúk. De íj és nyíl? Na ne!

Az amerikai vagy szovjet háborús propagandaplakátok se voltak se grafikailag, se üzenetükben különben, mint ezek. Szerintem kifejezetten magas művészi színvonalat mutat egyik-másik.

@Sigismundus: bocs, előzőt pannonfunk-nak szántam

@Sztavrosz7: a háborús propaganda mindenütt ilyen. Nem magyar sajátosság ez.

@mindenannyi: "Szinte mindegyik azt sugallja, hogy a háború az egy szent dolog, amiben _mindenkinek_kivétel_nélkül_ részt kell vennie, így vagy úgy."

A háború egy olyan dolog, ami elér, akár akarod, akár nem. A lengyeleket elérte a német, majd az orosz oldalról is. A baltiak se kérték, a finnek se. Sehol a világon nincs olyan, hogy valaki nem vesz részt benne, mert nem akar. Amerikában, Oroszországban se volt ellentmondás.

@pannonfunk: "olyan szuronyos puska, amit már talán az első világháború végén is elavult volt"

A szovjetek fő fegyvere a Mosin-Nagant volt, még a magyar Mannlichernél is korábbi modell. A franciák újabb fejlesztésű gyalogsági puskával voltak felszerelve (MAS 36), mint a németek, mégis lenyomták őket, mint a bélyeget. A "szurony", vagy inkább bajonett ma is hasznos lehet.
A magyar Mannlicher módosítva lett spitzer lőszerhez, nagyon pontos, jó puska volt, nagyon precíz szerkezet, de pont emiatt a zord orosz télben a mocskos lövészárokban hajlamos volt elkoszolódni, meghibásodni. Amerikában ma is lőnek a Mannlicherekkel, népszerű gyűjtők körében, sokkal értékesebb is, mint mondjuk egy durva orosz Mosin-Nagant.

@conchita wurst: a magyar (meg a német és lengyel) emlékezetben is a kommunizmus, bolsevizmus egy zsidó gyökerű ideológiaként volt jelen.
A lengyeleket megtámadta Trockij Leó vezetésével a Vörös Hadsereg az I. vh után. Rengeteg lengyel plakát már akkor 1919-1921-ben nagy kampósorrú vérszomjas zsidóként ábrázolta a kommunista szovjet fenyegetést.
A magyarországi Tanácsköztársaság vezetésében is 1 fő nem-zsidó volt. A 2. vh után hatalomra segített kommunista elitben is szinte mindenki zsidó volt. Rákosi (Rosenfeld), Gerő (Singer), Péter Gábor (Eisenberger), Farkas Mihály (Lőwy), Révai (Lederer).
A németek is Marx, Karl Liebknecht meg Rosa Luxemburg alapján azonosították a kommunizmust a zsidósággal.

@karandash: Nem tudom, ez konkrétan milyen statisztika, de a Tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának 18 tagjából 11 volt zsidó származású. De hasonló adatot a Nyugatban publikáló szerzők származásáról is nyugodtan készíteni, ugyanis a mesterségesen rendi társadalommá befagyasztott Magyarországon lényegében a városi sváb és zsidó családok tagjai jelentették a polgárságot.

@chrisred: "...a mesterségesen rendi társadalommá befagyasztott Magyarországon lényegében a városi sváb és zsidó családok tagjai jelentették a polgárságot."
Itt van valahol a lényeg. A "klasszikus" polgárság elsősorban nem magyar "eredetű".
Amúgy a német eredetű polgárságról (amelyik többé-kevésbé szintén asszimilálódott) általában kevesebb szó esik, pedig hatásuk nem volt teljesen elhanyagolható a magyar történelemre (még főleg a Monarchiában, de később is, pl. tisztikar, stb.).

@karandash: Mondom, hogy nem vagyok a téma szakértője, de ha pl. Budapest ostromáról szóló képeket nézek a neten, az orosz katonák kezében tipikusan ilyen fegyverek vannak:

static.origos.hu/s/img/i/1312/20131220budapest-1944ben-karacsony-a-haboru2.jpg?w=666&h=444

@vino-et-veritas: Ezért voltam bizonytalan, hogy ki tekinthető vezetőnek a Tanácsköztársaság idején, mert például a német származású Stromfeld Aurél volt a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke.

@chrisred: Ja, de van számos más terület is (pl. egyházak, gazdaság, politika, stb.).

@pannonfunk: hidd el, nem a kézifegyverek döntöttek el háborúkat már akkor se. A katyusa, tankok, nehéztüzérség, aknavetők, légifölény, majd Japán esetén az atombomba volt döntő. De főleg nyersanyagok, ipari kapacitás, húsdarálóba betolható emberanyag mennyisége.

Az általad linkelt képen látható PPS géppisztolyokkal meg kínai klónjaikkal felszerelt több százezer kínai "önkéntes" veszett oda a koreai háborúban olyan amerikaiakkal vívott harcban, akik M1 Garand puskákkal meg M1 karabélyokkal voltak felszerelve.

Ami a doni magyar hadsereget illeti, a fő baj az volt, hogy a téli felszerelésük roppant hiányos volt, ráadásul nem volt mélysége a vonalnak, egyszerűen túl nagy volt a terület, amit tartani kellett volna nekik. Amiről pedig senki se szokott beszélni, az az, hogy a vereség kezdetét jelentő urivi hídfőnél történt szovjet áttörést megelőzően a szovjet már a magyar csapatoktól a délebbre elhelyezkedő német, olasz és két román hadsereget is szétvert, már '42 decemberében ezzel teljesen lehetelen helyzetbe hozta a magyar alakulatokat, a németek által beígért erősítés pedig sose jött meg, akármit is ír a marxista történelemírás, lehetett volna sokkal nagyobb katasztrófa a Donnál, mint ami lett.
A fegyverekhez amúgy is kevés lőszert kaptak, volt olyan a Don mentén, hogg kiadták parancsba, hogy hetente és csövenként 1 lövést adhat le egy ágyú, ilyen körülmények közt persze nem lehet háborúzni, közben az oroszoknak akkor már korlátlan lőszer és fegyverutánpótlásuk volt.

Az urivi és scsucsjei áttörésnél is megtagadták a németek a Cramer-csoport bevetését, mert nem hitték el, hogy ez az igazi főtámadás, csak egy szovjet megtévesztő mozdulatnak tekintették. A Cramer-csoport Führer-közvetlen volt, Jány nem rendelkezhetett vele, de még a német tábornokok se. Sok ilyen nonszensz volt, hogy Hitler így belenyúlt hadsereg vagy akár hadosztálytartalékok bevetésébe. Ez teljesen ellentmond a józan katonai észnek. Kevés ember, kevés fegyver, lőszer, ráadásul Hitler dilettáns módon beleugatott a legalsó szinteken is mindenbe (pl. nem engedélyezte a visszavonulást). A németek pedig elkezdték a magyar katonát szardarabként kezelni úgyhogy a magyarok többsége eldobta a puskát és elindult gyalog hazafelé a hómezőn át.

Scsucsjénál ráadásul a szovjet beletámadott a váltásba. A friss magyar alakulatok akkor érkeztek meg a frontra, a régiek adták volna át a fegyvereket, vezették volna be a friss csapatokat az állásokba, erre jött a szovjet támadás. El lehet képzelni mekkora katasztrófa, káosz volt.

@karandash: És még az is gyengítette a harcértéket, hogy a nyári felvonulás és a hídfőcsaták során elveszítették az állomány kb. 10 %-át és felszerelés egy részét. Ezt megfelelően nem pótolták.
Bocs, de a "marxista történelemírás" nélkül is katasztrófa volt a vállalkozás, legfeljebb ma már árnyaltabban és többet tudunk...

Szép öszzeállítás, egy része képes levlap formában (is) megjelent. Egy javítandó: az Erdélyi Hadikiállítás az I.VH-s, 1917-ben volt.

Rendkívül erős anyag, gratulálok!
A fentről (azt hiszem) 28. plakátot, a "Váratlan vendég" címűt, a külső párkányon álló randevúra sminkelt nővel, a légyottra ejtőernyővel érkező katonával és a célkereszttel egyszerűen nem bírom értelmezni.:D Valaki segítene...?
Érdekes, hogy mindegyik "Vörös veszedelem" plakáton, ahol látható a vöröskatona arca, utal a zsidó-bolsevik összeesküvésre is. Az "Ez a sors várna ránk" plakát hátterében egyértelműen a szemüveges zsidó kinézetű alak az értelmi szerző, aki gazul meghúzódik a szép szál katona mellett aktakukacoskodva.:)
Egyébként a plakátok művészi színvonala szerintem magas, háborús propagandának remekek. A gránáttal széttépett kezű kislány kifejezetten szívfacsaró az arcára fagyott torz rémülettel. És ne felejtsük el, a plakátok célja az volt, hogy széles néprétegeket vonjanak be az aktív háborús erőfeszítésekbe, nem pedig a kritikai, elgondolkodtató ábrázolás...

@Ernoke: A "Váratlan vendéget" az alkotója sem gondolhatta komolyan az ejtőernyős hátából kieresztett csinórokkal és a persze a célkereszttel. Meg aztán mit keres a "barátnője" a párkányon? És grafikailag is az egyik leggyengébb darab.

A "vörös rém" esetében talán egy kissé egyszerűbb a "megfejtés".
A "Rombolás ördöge" kimondottan egy "szokásos", vörösfejű, vicsorgó "ördögábrázolás".
A "vörös rém elleni" és a "szibériás" plakáton valamiféle halálfej/koponya látszik.
Az "Ez a sors..." plakáton a szemüveg utalhat Berijára is. Akkoriban már a "csúcson" volt és persze szemüveges, de grúz...

@vino-et-veritas: A kislány valószínűleg - öntudatos honleányként kicsípve magát - ablakot pucol.