Clarence Saunders álma - az automata bolt - első tagja Memphisben (Tennesseeben) nyílott meg 1937-ben. A feltaláló-tulajdonos szerint a következő öt évben a sorban nyíló üzletek évente 5 milliárd dollárnyi forgalmat fognak lebonyolítani.

KEEDOOZLE, azaz: "key does all" ferdítve, kb. a "kód elvégez mindent". Hogy miért nem látunk százával ilyen üzleteket az Államokban? Mindjárt megtudhatjuk.

Clarence Saunders a feltaláló-tulajdonos

Az automata bolt ötlete már inaskorában megfogant az ifjú Clarence fejében. Milyen jó is lenne, ha nem kellene fárasztó munkával a polcokat töltögetni, kerülgetni a vevőket a piszkos ládákkal.

Szóval a kísérlet nem volt hosszú életű, alig három hónap után (bár forgalma nagyon nagy volt) a bolt bezárt. A pontos okokat nem tudni, de valószínűsíthetően a vásárlási szisztéma nem volt elég gyors. A nagy forgalmat nem bírta el az üzlet, az emberek sokat álltak és vártak, leginkább egymásra, hogy felszabaduljon egy "kulcs", amivel elkezdhetik a vásárlást, hogy odaférjenek a szekrényekhez és szemügyre vehessék a árukat, majd a pénztárnál (egy volt mindössze) és az áruátvételnél is. A logisztikai problémákról nem is beszélve, mert kielégítő méretű raktár híján az áruk gyakran gyorsan elfogytak és a kor felkészültségi szintjén nem lehetett naponta többször árut rendelni a gyártóktól.

Sorbanállás a KEEDOOZLE előtt

Rövid átszervezés után, körülbelül egy év múlva az üzlet ismét megnyílt, majd szinte azonnal - a korábbi problémákkal újra szembesülve - megint bezárt. A feltaláló ezután mintegy tíz évet várt és próbálta tökéletesíteni a rendszert, aztán 1948-ban ismét megpróbálkozott vele. A poszt képei az 1948-as, memphis-i Poplar és Union Extended sarkán nyílt KEEDOOZLE üzletben készültek. A blokkok lyukkártyaként is működtek ekkorra, tovább növelve a papírszalag hosszát. Az egykori sok lyukat a szekrények mindegyikén egyetlen dokkolóval és kódokkal helyettesítették. A vásárlótér már csak kb. egy harmadát foglalta el az épületnek, a többit a raktárak és az áruválogatók/feltöltők, csomagolók használták.

Korabeli újsághirdetés

Kevesebb, mint egy év után azonban ez az üzlet is bezárt. Az egész mechanizmus nagyon bonyolult volt, egy apró hiba az egész rendszert megakasztotta. A dolgozói létszámon sem lehetett spórolni, ahogyan ezt egy automatizált üzlettől elvárták, sőt a KEEDOOZLE-ban mintegy háromszor annyian (!) dolgoztak, mint egy hasonló méretű átlagos boltban. Bár a vásárlótérben három dolgozót láthattak a betérők, a színfalak mögött csaknem tucatnyian dolgoztak azon, hogy a szisztéma folyamatosan működjön.

Saunders haláláig ötletelt tovább a teljesen automatizált üzleten, több lehetséges brand-et is levédetett, ám ezek megvalósítására sosem került már sor. 

Az eredeti - 1937-ben nyílt - KEEDOOZLE üzlet működéséről a Popular Science készített egy rövid dokumentumfilmet, amit a képre kattintva nézhettek meg (sajnos nem tudom beágyazni, mert PopSci 300 Euró-ért árulja a jogait:)).

A fotók a LIFE magazintól valók