Szovjet retrofuture 1936-1975

2015. február 10. JTom

A retrofuture szónak nincs jó magyar megfelelője. Jelentése körülbelül "a múltban elképzelt jövő" lehetne...

Hihetetlen egykori szovjet ifjúsági kiadványokra bukkantam, egészen a harmincas évek közepétől találhatunk benne technikai érdekességeket, de ami a legjobb: fantáziadús elképzeléseket a szocialista jövő technológiai fejlődéséről. Lássuk hogyan képzelték el az űrkutatást, a közlekedést, a nagyvárosi- és a víz alatti életet! Szerintem vannak olyan jók a képek, mint amerikai társáé a mára csaknem 150 éves Popular Science-ben megjelentek.

00.jpg

64-49736-russianmag_022-1373066203.jpg

1936. Ha ezek a tankok megvalósultak volna 1940-ig, lehet, hogy a németek nem támadták volna meg a Szovjetuniót...

 01_1936.jpg

...nem is beszélve erről a légvédelmi sugárfegyverről.

64-49737-russianmag_024-1373066215.jpg

Ez a szélerőmű nem áll messze a mai valóságtól, csakhogy a rajz 1936-os.

64-49738-russianmag_025-1373065719.jpg

1937. Sarkvidéki felfedezők hőlégballonnal. A ballonok és a léghajók nagyon népszerűek voltak akkoriban, nem csoda, hogy nehezen tudták nélkülük elképzelni a jövőt.

64-49743-russianmag_032-1373068200.jpg

1937. Szintén a sarkvidék. Lánctalpas hajó, amin egy repülőgép is van. A gépet egy daru tudja a jégre helyezni. A helyből felszálló helikoptert és a jégtörőt nem tudták elképzelni.

64-49748-russianmag_035-1373068229.jpg

1938. Kellőképpen fel nem készült kutatók a nulla gravitációban.

 64-49751-russianmag_041-1373068295.jpg

Léghajóval kombinált szélerőmű

64-49753-russianmag_038-1373068263.jpg

1938. Sarkvidéki kutatóállomás

64-49754-russianmag_040-1373068286.jpg

1938. Torpedóhasználat a hegymászásban

64-49755-russianmag_039-1373068267.jpg

1938. Ezt az Atlanti-falnál a németek valósították meg. Hatalmas bunker, lőszerek síneken szállítása...

64-49757-russianmag_045-1373068346.jpg

1941. Az első űrhajó ábrázolás

64-49766-russianmag_052-1373068836.jpg

1944-ben, így képzelték el az atomrobbanást

64-49771-russianmag_056-1373065955.jpg

1945. Zsúfolt moszkvai belváros, valamikor a soha el nem jött jövőben. A bal oldali ember meg lazán összedob egy hobbi-szputnyikot amíg piros a lámpa.

64-49778-russianmag_066-1373072994.jpg

1946. Gyorsasági rekordkísérlet

64-49793-russianmag_081-1373065948.jpg

1949. Május elsejei felvonulás helikopterről. A távolban az el nem készült Szovjetek Palotája.

64-49798-russianmag_083-1373068840.jpg

1949. Ez valószínűleg egy ekranoplán. Az ekranoplán, (határfelület-repülőgép, más néven párnahatás-repülőgép) átmenetet képez a légpárnás hajó és a repülőgép között, mivel a levegőben való haladásra merev szárny segítségével képes. A repülés alternatívájaként tekintettek rá a Szovjetunióban. Az elvet a húszas-harmincas évektől ismerték, az első komoly ekranoplán programok a Szovjetunióban a hatvanas években kezdődtek a Kaszpi-tengeren.

64-49806-russianmag_093-1373077058.jpg

1950. Ciolkovszkij 1903-as űrállomásterve

64-49808-russianmag_097-1373077082.jpg

1951. Szélerőművek

64-49809-russianmag_099-1373077100.jpg

1952. Az ömlesztett árut szállító teherhajó legegyszerűbb kirakása: fordítsuk meg!

64-49811-russianmag_098-1373077092.jpg

1952. Távcső

64-49814-russianmag_101-1373077110.jpg

1952. Ahogyan a rakéták kilövését elképzelték

64-49815-russianmag_103-1373077119.jpg

1952. Űrruha fémből. A műanyagok napi használata még messze volt.

64-49818-russianmag_106-1373077132.jpg

1953. Az óceánok mélyén

64-49820-russianmag_108-1373065736.jpg

1953. Szovjetek a Holdon

64-49822-russianmag_110-1373077151.jpg

1954. Szuperszonikus gépek Moszkva felett

64-49825-russianmag_114-1373077170.jpg

1954. Rádiótávcső

64-49829-russianmag_115-1373068841.jpg

1955. Remények szerint előbb-utóbb rátalálunk az idegenekre. Nem ők jönnek el hozzánk, hanem mi látogatjuk meg őket! Vagyis a szovjetek. Szemmel láthatólag a két napnak semmilyen gravitációs hatása sincs egymásra,

64-49830-russianmag_117-1373077208.jpg

1955. Ez valami összeszerelés lehet az űrben? Vajon mi? Mintha személy és tehervagonok lennének...

64-49831-russianmag_118-1373077225.jpg

1955. Nagyvárosi forgalom

64-49834-russianmag_119-1373077248.jpg

1955. Ilyen kézi búvármotort manapság gyakran használnak

64-49838-russianmag_125-1373079079.jpg

64-49840-russianmag_126-1373079081.jpg

1956. Szárnyashajó

64-49847-russianmag_135-1373068842.jpg

1958. Űrlift. Ez még ma is a tudósok legvadabb álmaiban létezik, de nem tettek le róla.

64-49849-russianmag_138-1373079104.jpg

1960. Repülő autó

64-49861-russianmag_148-1373079209.jpg

64-49864-russianmag_147-1373079206.jpg

1963. Helikopter a Marson. Két évvel Gagarin után, már a Marsban gondolkodtak.

90.jpg

1963. Nagy sebességű óceánjáró

64-49865-russianmag_020-1373065719.jpg

64-49868-russianmag_155-1373068843.jpg

A hatvanas években felvázolt holdbázisokról eltűntek a vörös csillagok.

64-49872-russianmag_159-1373068843.jpg

64-49875-russianmag_161-1373079252.jpg

91.jpg

1969. Űrvitorlásverseny, napszéllel 

64-49879-russianmag_166-1373079273.jpg

64-49881-russianmag_168-1373065734.jpg

64-49892-russianmag_175-1373065732.jpg

1971. "Égtengerek delfinjei"

64-49893-russianmag_183-1373068844.jpg

Jetson család

92.jpg

64-49894-russianmag_182-1373079329.jpg

64-49896-russianmag_184-1373072739.jpg

64-49897-russianmag_186-1373079350.jpg

1973. Tudományos szórakoztató központ

64-49899-russianmag_187-1373068844.jpg

64-49911-russianmag_196-1373068847.jpg

Autókaptár

64-49913-russianmag_199-1373079389.jpg

64-49914-russianmag_202-1373079401.jpg

1975. Előrenyilazott szárnyú repülőgép

Legközelebb megnézzük a német retrofuture legjobbjait!

via

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr887088945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JoeP · http://mivanvelem.hu 2015.02.10. 01:06:03

Nekem Boris Artzybasheff rajzai jutottak eszembe. (Mármint a technológiai jellegűek.)
Aki nem ismerné:
www.americanartarchives.com/artzybasheff.htm

aki mást mond az hazudik (törölt) 2015.02.10. 01:29:22

Na ebbol is latszik, hogy az ember keptelen a kereteken kivul gondolkodni. Meg a legkreativabb sci-fi iro, rajzolo is rabja a multnak, a koranak. Persze a jovokutatas joreszt ezert is mentes a felelossegtol. Semmi tetje nincs.

A valos szovjet technikai fejlodes viszont bizonyitotta, hogy maguktol semmi ujat nem tudtak osszehozni. A mai napig a nyugatrol lenyult technikat csiholjak az oroszok, meg ha visz oda valami nyugati ceg egy gyarat, akkor gyartanak valami ujat, de az is csak licensz.
Lada auto, FIAT. Raketatechnika a nemetektol. Buran ursiklo az is koppintott amerikai, TU-144 meg a Concorde masolata volt.
Sajnos, vagy szerencsere a kapitalizmusnal innovativabb tarsadalmi berendezkedest meg nem talaltak ki.
Erdekes, az iPhone-t meg az azon Angry Birds-t jatszo embereket senki nem josolta meg.
Meg a 80-as evekben is azt mondtak nekunk, hogy par even belul mindenkinek tudnia kell programozni, mert kulonben nem tud majd szamitogepet hasznalni. Bele se gondoltak, hogy lesz egy-ket elterjedt grafikus feluletu oprendszer. Az ember nem lat tul a sajat korlatain.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.10. 05:06:02

@aki mást mond az hazudik:

Minden idők legnépszerűbb játéka pont szovjet találmány: a tetrisz.

Tejinashi 2015.02.10. 07:54:02

Én azért annak örülnék, ha minél kevesebb fegyver lenne és nem lenne szükség ilyen tankokra és egyebekre...

Az hatvanas évek holdbázisainál az első kép érdekes, majdnem teljesen úgy néz ki, mint az Avatarban az a szerkentyű, ami a film végén is szerepel.

Érdekes, a szórakozást nem tudták tudomány nélkül elképzelni :D

Nekem Szíriusz kapitány jutott eszembe. Talán azért, mert ő is orosz :)

kekegsm 2015.02.10. 08:23:04

Sok minden megvalósult azért.

Autókaptár, Japánban már rengeteg van, máshol is terjed: www.youtube.com/watch?v=PgalH5f6-v4

A második képen látható csodatankoktól (T-35) nem féltek a németek, elkapták az összeset: albumwar2.com/wp-content/uploads/2013/03/39726.jpg

Alulról a 8. képen látható, elforgatható szárnyú gép is megvalósult, csak éppen a motor lett forgatható, és az utasainak fegyvere van: fc03.deviantart.net/fs71/i/2010/319/5/4/v_22_osprey_by_shelbs2-d32wqlb.jpg

zweitakt 2015.02.10. 08:37:12

@aki mást mond az hazudik:
Csak egy kiegészítés: A TU144 hamarabb repült, mint a Concorde. Igazi gond vele a fogyasztás volt, meg hogy a vasfüggönyön innen az idő nem volt pénz... Lásd még a Megáll az idő c. filmet!
A ruszkik nem csak a nyugatról koppintottak, sok saját fejlesztésük is volt, amit az amik koppintottak róluk. (pl. radartechnika) Már, ha nem a teljes kollapszus idejét, és az azt megelőző hosszú agóniát nézzük. Mindenki ott spórol a fejlesztési költségeken, ahol tud: a kémkedés a második legősibb szakma;-))

zweitakt 2015.02.10. 08:38:52

A képek fantasztikusak! És a színek kavalkádja bizonyítja: "A szovjetek tintaceruzát használtak!..." :-D

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2015.02.10. 08:48:00

@Tejinashi: A Szíriusz kapitány-könyvek borítói is ugyanebben a stílusban készültek, lehet, hogy azért.

Érdekes, hogy mindig a leghétköznapibb dolgokban lőnek a legjobban mellé, pl torpedóhasználat a hegymászásban.

Harrison Bergeron 2015.02.10. 08:48:53

Az űrállomás a 2001 Űrodüsszeiából különösen erős. Hiába, a cári Oroszország hagyományaira lehetett építeni ;)

szita szita péntek 2015.02.10. 09:21:08

Remek a cikk, de most egy kicsit kötözködős kedvem van:
"Ha ezek a tankok megvalósultak volna 1940-ig" - Megvalósultak, legalábbis nagyon hasonlít a t28-ra, amit 30-tól már gyártottak...
"jégtörőt nem tudták elképzelni" - Igaz, az első dízel jégtörőre még várni kellett 2 évet, de a 19. században voltak már gőzhajtásúak.
"Torpedóhasználat a hegymászásban" - Ha nem a víz alatt megy, akkor az inkább rakáta.
"Szemmel láthatólag a két napnak semmilyen gravitációs hatása sincs egymásra" - Lehet ikercsillag, ami egymás körül pörög és ezért nem zuhan egymásba. Hamár.

szita szita péntek 2015.02.10. 09:24:53

Az jutott még eszembe, hogy ezek a képek azért nem annyira a valóságtól elrugaszkodottak. Jó-jó vannak kivételek, de a többség nem csupán elborult fantázia rajz, hanem az akkori tudományos eredmények korrekt továbbgondolása.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.02.10. 09:44:12

@szita szita péntek: Én is erre gondoltam. És ezért felmerül a kérdés: vajon a rajzolóik rendelkeztek-e valamilyen tudományos háttérrel?

m_and_m 2015.02.10. 09:45:57

@aki mást mond az hazudik: "A valos szovjet technikai fejlodes viszont bizonyitotta, hogy maguktol semmi ujat nem tudtak osszehozni. A mai napig a nyugatrol lenyult technikat csiholjak az oroszok, meg ha visz oda valami nyugati ceg egy gyarat, akkor gyartanak valami ujat, de az is csak licensz."

Ez azért nem teljesen igaz. Nyilván, hogy a kutatás és fejlesztés rengeteg pénzt emészt fel. A SZU-ban ez többnyire a hadiiparai fejlesztésre költötték. És itt nem az Ural teherautóra gondolok, de pl. a szovjet rakétatechnika messze lekörözte a Natoét. A fejlődés másik motorja a fogyasztó piac, meg ugye nem működött. Sok-sok terméket ennek hatására hoztak, jelentettek meg a hétköznapi emberek számára létre a piacgazdaságban élő országok.
De pl minap olvastam a Sikorsky helikoptergyárról, ami a nevével ellentétben amerikai, de egy orosz mérnök alapította és nagyon sikeres és előremutató termékei vannak, de sok tekintetben mégsem sikerült megelőzni az orosz MI helikoptereket.

Szóval, árnyaltabb ez az "minden szar, ami orosz" kijelentés

aki mást mond az hazudik (törölt) 2015.02.10. 10:13:02

@m_and_m: nem szar minden, ami szovjet, csak
1. Lopott tervek alapjan vagy licensz alapjan gyartottak
2. Nem kapitalista versenyben, igy fejlodes nemigen volt egy ido utan

@zweitakt: ja, lopott tervek alapjan, de hamarabb repult a Tupolev gep... Ez mit sem valtoztat azon, hogy nem sajat kutfobol dolgoztak.
Atom es hidrogenbomban at a raketatechnikan es radarokon at mindent lenyultak. Amit nem, azt meg licenszia alapjan toltak.
Persze hiszen a versenypiac (ami nem volt) nem kesztette oket fejlodesre.

@maxval bircaman szerkesztő: szuper, a sakkban is jok, az is eleg nepszeru, csak nem orosz
A Rubik-kocka meg magyar, a magyar ipar ehhez kepest...

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2015.02.10. 10:44:15

@kekegsm: Én abban a tudatban voltam, hogy orosz, de most elbizonytalanítottál. Leonida Néni viszont biztos orosz! 8-)

@Littlewood: Jajj már! Nem értesz te hozzá! Ez egy ilyen beavatási szertartás! Elhitették a csávóval, hogy az az igazi tökös hegymászó, aki azt a rohadás nagy torpedót fel tudja oda cipelni! Aztán mikor felért, akkor mondták meg neki, hogy a torpedó a vízben megy, most szaladjon vissza az alagútfúrógépért. 8-))))

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2015.02.10. 10:53:14

A címadó képen az egyik autó benne volt a szovjet prototípusos posztban is. Megvalósult.

randomuser1 2015.02.10. 10:55:18

kár, hogy ilyen dicstelen véget ért a szovjetunió, pedig mennyi sok szép és hasznos találmányt tudtak volna még az emberiség szolgálatába állítani!

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2015.02.10. 11:06:53

@aki mást mond az hazudik: Védje őket a fene, de azért ez a kijelentés nagyon sarkított.

A szovjetek technikai fejlesztései mind a katonai, vagy azzal szomszédos technológiákban mutatkoznak meg. Gondolj csak a T-34-re! Rengeteget tudtak gyártani és a relatíve egyszerű, de harctéri körülmények közt karbantartható és javítható technológia rávert a precíz és gyakran nagyon bonyolult német technikára. Nem volt elég erős a motor a vastag frontpáncélhoz? Óriási ötlet, megdöntötték a vékonyabb, tehát könnyebb első páncélzatot, amiről inkább lepattantak a lövedékek. A tornyát meg konkrétan egy darabból öntötték, ami akkoriban nem kis teljesítmény volt.

Szárnyashajók: Ebben a technológiában változatlanul ők a csúcs. @walter sobchak: ha itt vagy, akkor erről mesélhetnél bővebben, hogy miért nem foglalkoztak vele érdemben mások.

Űrkutatás: Hogy mennyire nem csak a szovjetek szerettek spórolni a fejlesztéseken: Az USA és a Szovjetúnió is ugyanabból a német rakétatechnológiából merített. V1, V2, és mérnököket is vittek szuvenírnek haza, nem kell túlmagyarázni.

Sugárhajtású repülés: Az USA, a britek és a szovjetek is bőven merítettek a német fejlesztésekből - bár tény ami tény, a britek azért ebben maguktól sem voltak olyan nagyon sokkal elmaradva a németektől.

zweitakt 2015.02.10. 12:06:30

@aki mást mond az hazudik:
A Concorde vs. TU-144 kérdésben azért járj egy kicsit körbe még.
pl itt: gepmadarak.repulnijo.hu/tupoljev/irasok/a-tu-144-es-mint-konkordszkij/
vagy itt: hu.wikipedia.org/wiki/Tu%E2%80%93144

Nem minden párhuzamos fejlesztés koppintás... Bár többször előfordult, hogy az elvtárs látott valami szépet és úrrá lett az "Én is akarok olyat!" Így lett pl a TU-134, és a TU-154 gép is. (minta: Caravell) De nem koppintás volt, hanem saját fejlesztés.
Sok tekintetben jártak előrébb a szovjetek, már amíg bírták lóvéval. Mert utána reszeltek. Mi itt valószínűleg már csak a reszeltek éveket éltük meg.
A szovjet/orosz haditechnika ma is világszínvonalú, és a légelhárítási technológiájuk sok tekintetben előrébb jár, mint az USA.
Ha néhány példát szeretnél, emlékezz csak arra a bizonyos U-2 kémgépre, ahol igencsak csodálkoztak, hogy leszedték őket odafentről... Vagy a kamcsatkai térségben amerikai berepülésekkor több meglepő elfogás, és elterelgetés történt, amire nem számítottak az amik. Ez is a fejlett radartechnikának köszönhető...

randomuser1 2015.02.10. 12:17:09

@Sam. Joe: szárnyashajójuk meg ekranoplánjuk azért van, mert egy időben komolyan ráfixáltak arra az ötletre, h a csapatokat gyorsan áthajózzák a beringszoroson.. másoknak a világban nem voltak ilyen bajaik, így,nem is fejlesztettek olyan gépeket amik amúgy semmire se jók :)

Ibn al-Haiszam 2015.02.10. 12:57:11

"1944-ben, így képzelték el az atomrobbanást"
Biztos hogy az atomrobbanás? Az amcsik hivatalosan '45 nyarán árulták el a ruszkiknak hogy ilyesmivel foglalkoznak, nekem meglepõ lenne, ha a ruszkik '44-ben kiraktak volna akár csak egy utalást is egy újság címlapjára.

Csak a kommentek miatt... 2015.02.10. 13:10:57

@m_and_m: Szerintem a egy hideghaboru mit sem er mindent behalozo, up-to-date kemhalozat nelkul, ezert a evekig tarto fejlesztesek erdekes modon fej-fej mellett tudtak haladni. De en ugy gondolom SZU (Oroszorszag) sokkal innovativabb volt mint pl az USA, legalabbis a vezeto technologikat (ur, hadi, atom, kozlekedes, stb) tekintve es a nyugat lopott inkabb technologiat, de legfokeppen szakembereket az oroszoktol. A szovjet eletkepbe nem terveztek a fogyasztoi tarsadalmat, igy arra a szegmensre nem pocsekoltak eroforrast, megoldottak licenccel vagy masolassal.
Erdekessegkeppen megjegyeznem hogy a Lada 1200 pl jobb minosegu volt, mint a licencalap Fiat 124. Ugyanis az oroszok nyersanyaggal (is) fizettek a tervekert, igy a rosszabb minosegu acelt exportaltak az olaszoknak, a jobol meg Zsigulit csinaltak.

A szovjet tudosoknak koszonhetjuk pl az atomeromuvet, interkontinentalis raketat, muholdat, es peldaul Gabor Denes elott 9 evvel hologrammot is csinaltak. Ok fedeztek fel a virusokat, ivhegesztest, nagyon hosszu a lista, nezzen utana, akit erdekel.

Tejinashi 2015.02.10. 13:20:40

@kekegsm: Én úgy emlékszem orosz, hiszen Viktor Szíriusz a neve. Megpróbálok utánanézni. A wikiből nem derül ki: hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Perfectmiss/Sz%C3%ADriusz_kapit%C3%A1ny_%28r%C3%A1di%C3%B3j%C3%A1t%C3%A9k%29

Ibn al-Haiszam 2015.02.10. 13:40:23

@tromf: "Ugyanis az oroszok nyersanyaggal (is) fizettek a tervekert, igy a rosszabb minosegu acelt exportaltak az olaszoknak, a jobol meg Zsigulit csinaltak. "
Volt nekik jobb minôségû acél, de abból egyáltalán nem Zsigulit csináltak, hanem haditechnikát.
Dimitrij Ivanovszkij, az elsô vírus felfedezôje nem lehetett szovjet tudós akkor (1892-ben fedezte fel)

Ibn al-Haiszam 2015.02.10. 13:51:37

Amúgy több sebbôl is vérzett a szovjet tudományos élet, az egyik ezek közül a nyersanyaghiány, lévén minden területen a haditechnika élvezett elônyt. A másik (ennél jóval komolyabb probléma) pedig a minden területet átitató bizalmatlanság, irígység és egymás feljelentgetése. Ezek tények. (egyetlen példeként említeném Szergej Koroljovot, akit ha nem küld gulágra a riválisa, Valentyin Glusko, akkor talán eljutnak a Holdra is.)

J.László 2015.02.10. 13:51:47

Úgy tudom, kettős csillagból álló rendszernek nem lehetnek hosszú ideig bolygói, mert azok előbb-utóbb kidobódnak a rendszerből.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2015.02.10. 14:40:48

@Sam. Joe: Tényleg az lehet. Akik meg a háttérben állnak, azok nyilván átdobták a torpedót a túlsó oldalra, mert semmi akkora cucc nem látszik, ami kilőhette volna. Na ők az igazán kemények.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2015.02.10. 15:29:54

@Emmanuel Goldstein: Azért a szárnyashajót én nem nevezném semmire se jónak, de biztos van valami gyíkja, ami miatt nem terjedt el. Sajnos itt véget ér a tudásom. Valaki, szárnyashajó ügyekben jártas?

@Littlewood: Így van. Hiszen ők már veterán hegymászók! 8-)

kekegsm 2015.02.10. 17:49:57

@Tejinashi: Valamelyik könyvben említették, hogy a horvát tengerpartról származik, talán Zadar. De lehet, hogy rosszul emlékszem.

kekegsm 2015.02.10. 17:55:15

@Sam. Joe: Leonida Néni pedig mintha grúz lenne, ez is benne van valamelyik könyvben emlékeim szerint.

randomuser1 2015.02.10. 19:42:43

@Sam. Joe: az a gyíkja, hogy drága az üzemeltetése és az építése, cserébe annyit tud, h gyorsabb mint a többi hajó, de lassabb mint e gyközepesen pusztulat autóbusz közúton... amúgy se az oroszok fejlesztették ki, csak a mai napig leginkább ők ragaszkodnak a gyártásához így ha valakinek ez a perverziója, legfőképpen tőlük tud venni.. mint ahogy kétéltű repülőt is, bár utóbbit gyárt kanada is, mert azok se teljesen fixek...

objekt678 2015.02.10. 19:45:58

Az első képen szereplő tankot gyártották ( helyesebben építették:59 példányban 1935 és 1939 között ) csak nem T28, _ mint fentebb kommentelő szita szita szita péntek írja hanem T35 típusjelzéssel.)
Lassú volt, drága,öt tornyot vezényelni nehéz, amúgy egy Vickers ( angol ) ötlet lenyúlása volt.
Az oroszok minket számtalanszor elnáspágoltak 1849, 1914, 1945, 1956.
Ez nem a mi háborúnk.

objekt678 2015.02.10. 20:16:39

@objekt678: elnáspángoltak.
Az orosz egy nagyon érdekes európai faj: Nagy Lajos idején Magyarország nagyobb kiterjededésű volt mint az akkori oroszok.
1860-ig a Csendes óceánig jutottak.
II. Miklós sárga majmoknak tartotta a japánokat: 1904-05 ben japán szarrá verte őket.....

Pootj 2015.02.10. 21:34:20

Az exoskeleton csak nekem tűnt fel? Mostanában arra is nagyon ráizgultak nyugaton. Tiszta Bolygó neve halál :-)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 00:33:39

@aki mást mond az hazudik: Ez így önmagában akkora téveszme, hogy szavak alig vannak arra. Mennyire részletezzem?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 00:35:41

@m_and_m: Ez sem egészen pontos. Mit értesz rakétatechnika alatt...?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 00:37:33

@tromf: Ez sem igaz. Ne vedd sértésnek te és más sem, de akik ennyir nincsenek képben legalább a HT vonalon levő eltérésekkel és más tényezőkkel, azok miért akarják ennyire megmondani a frankót...?

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2015.02.11. 00:52:06

aki mást mond az hazudik: az ifon és társai épp hogy távolabb vitték és viszik a számítástechnikát az emberektől... és közelebb viszok a lüke játékokat meg azt hogy ha egy ikon másik helyre kerül akkor már az egész rendszert nem tudják kezelni :D

billy reed 2015.02.11. 02:46:47

@aki mást mond az hazudik:
Hát, eléggé szemellenzős, hogy ne mondjam inkább érzelmi ez a "bizonyítás".
Tessék kicsit körbejárni a kérdést.
Kiindulópontnak a National Geographic Magazine 1986 októberi számának vezércikke: Soviets in Space. Are they Ahead?

"Mi is azt hittül, hogy a Szovjetunió vezetői, tudósai, lakosai kizárólag bunkósbotokat lóbáló szakállas bolsevikok voltak. Nagyot tévedtünk"
Az idézet a Manhattan-tervben részt vett egyik tudóstól származik...

Before · http://azbeszt.blog.hu 2015.02.11. 04:57:28

@Pootj: ha az exoskeleton alatt ugyanazt a képet érted, mint én, akkor az nekem is feltűnt, de nem Alienes viszonylatban. Azon a képen annyira durván nyilvánvaló a hasonlóság a Pacific Rim óriásrobotjaival, hogy az nehezen lehet véletlen...

Zsömle 2015.02.11. 07:32:20

@kekegsm: Leonida néni a rosztovi dohánygyárban dolgozott fiatal korában, Viktor Szíriusz anyjánál lakott, szóval szerintem mindketten oroszok. :)

nyelv-ész 2015.02.11. 07:32:49

Az egyik képaláírásban szerepel Ciolkovszkij neve, és egy évszám: 1903. A modern rakétatechnika jelentős mértékben az ő munkásságán alapul, tehát nem von Braun találta fel a rakétát.

A szárnyashajó pedig bár nagyon jópofa masina, de finoman szólva nem épp gazdaságos. Nyilván a Szovjetúnióban ez nem volt szempont, hiszen a gyatra út- és vasúthálózat miatt még így is megérte a szibériai folyókon ilyeneket járatni. A fejlett ipari országok inkább utat, vasutat, repülőtereket építettek, illetve a vízi közlekedésnél maradtak a hajónál. Korábban volt cikk a franciák kísérleti sugárhajtású vonatáról. Az is azért bukott meg, mert fajlagosan nagy volt az üzemanyagfogyasztása.

Alhazred 2015.02.11. 08:06:50

@objekt678: azt azért ne feledjük, hogy nagy lajos uralma alatt nem csak magyar- hanem lengyelországot is értjük, amihez a közös uralkodón kívül közünk nem volt.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 08:08:28

@nyelv-ész: Ciolkovszkij "csak" egy egyenletet állított fel, ami azért nem a világ teteje. A műszaki megvalósítsása magának a rakétának "picit" más...

Muad\\\'Dib 2015.02.11. 08:38:21

@aki mást mond az hazudik:
Remekül előadtad azt az urban legendet, amin mindenki röhög, aki látott már tudománytörténettel foglalkozó könyvet életében. Meglehetősen sok szovjet fejlesztés volt ,ami kiemelkedő szintet hozott, elég csak az űrkutatásban elért eredményeikre gondolni. Helyesen azt kellett volna írnod, hogy szinte soha nem voltak képesek kiaknázni - és megfelelően, hosszútávon megvalósítani - egy kutatás során elért eredményeket, mert kommunista rendszer ennek korlátja volt.

smsvriandrscsb 2015.02.11. 08:58:27

@aki mást mond az hazudik: Azért az IS-re még mindig Szojuzzal repülnek. :) De amúgy igazad van. Jómagam viszont imádom a retro-futurizmust, a jövő, ami nem történt meg. Future that never happened, zseniális.
Szovjet futurizmusra hajazó lemezjátékok is voltak anno, még Magyarországon is. Még lehet a pincében találnék holdjárót vagy "képregényt".

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 09:04:25

"betegesen militarizált jövőt vizionáltak, amiben még a hegymászáshoz is torpedókat használnánk"

Rakétákat, ahogy már korábban is írták. Másfelől akkor a poszter szerint az egész űrkutatás is egy betegesen militarizált dolog?

"Szemmel láthatólag a két napnak semmilyen gravitációs hatása sincs egymásra"

Egy állókép alapján ezt miből is gondolja a kedves poszter?

@zweitakt:

"emlékezz csak arra a bizonyos U-2 kémgépre, ahol igencsak csodálkoztak, hogy leszedték őket odafentről... Ez is a fejlett radartechnikának köszönhető..."

Nem feltétlenül (nem tudom, lehet hogy úgy van, ahogy írod), bár ezt nem azért mondom, mintha - sok itteni kommentelőhöz hasonlóan - lebecsülném a szovjet-orosz tudományos potenciált. De emlékszel még arra, amikor a délszláv háborúban a szerb hadsereg egy magyar katonája lelőtt egy amerikai lopakodót? Mint kiderült, ez azért sikerült, mert túlságosan elmaradott volt a radarjuk, és a lopakodó álcázása a fejlettebb szoftverrel működő radarokra lett kitalálva.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 09:17:21

"1969. Űrvitorlásverseny, napszéllel "

Azt hiszem, Arthur C. Clarke-nak van egy elbeszélése, amelyben az űrvitorlásverseny egyik részvevője hajótörést szenved az űrben.

"1958. Űrlift. Ez még ma is a tudósok legvadabb álmaiban létezik, de nem tettek le róla."

Lehet fikázni az oroszokat (kérdés, mi értelme van az illető russzofóbiájának demonstrálásán kívül), de pl. az űrlift is orosz ötlet, Ciolkovszkijé. Ő még úgy képzelte el, ahogy a rajzon is szerepel, vagyis toronyként. Arthur C. Clarke (Fountains of Paradise, 1979) már nanoszálakkal képzeli el.

Big Blaster 2015.02.11. 09:29:55

@Muad\\\'Dib: Jó meglátás és sajnos igaz ez kis hazánkra is. Rengeteg innovatív kutató, mérnök, feltaláló volt itthon is, akikből nem lett volna senki, ha itt maradnak, mert nem volt lehetőségük az akkori politikai, gazdasági, ideológiai viszonyok között sikeressé válni. Aki tehette, elment valahová külföldere, ahol ki tudta bontakoztatni a tehetségét. Ez nagyon szomorú és az talán még inkább, hogy ilyen tekintetben nem sok dolog változott. Jelenleg is sokkal nehezebb itthon érvényesülni, sikerre vinni egy találmányt, mint pl. Amerikában. Nem csoda, hogy aki teheti és komoly tervei vannak, az nem itthon fog céget alapítani.

Big Blaster 2015.02.11. 09:39:14

@smsvriandrscsb: A szocializmus retro futurizmusához kapcsolódóan két könyvet tudok ajánlani. Mindkettőt imádtam annak idején.
1. Nyikolaj Nyikolajevics Noszov: Nemtudomka Napvárosban (gyerekeknek, de számtalan futurisztikus dolog van benne)
2. Fehér Klára: Földrengések szigete (ifjúsági regény, amely egy technikailag magasan fejlett világban játszódik)

fifibá55 2015.02.11. 09:39:15

A vitát a SZU és az innováció kapcsolatáról ráhagyom a tanult kommentelőkre. DE: mitől függhetett ennek a periodikának a mindenkori ára? Egyes korai példányokon 1 rubelt meghaladó ár szerepel, ez igen nagy pénz volt akkoriban ilyesmiért, pláne, hogy a Komszomol KB adta ki. És kilóg abból a sorból is, hogy központilag meghatározott, alacsony, változatlan ár, évtizedeken keresztül.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 10:09:56

@fifibá55:

Lehet, akkoriban ingyen osztogatták a Komszomol-tagoknak, és akkor mit sem számított a ráírt ár.

@Big Blaster:

Én is olvastam mindkettőt kiskoromban. Kb. ebből az időszakból való Marton Béla Utazás a Vénuszra című ifjúsági sci-fi kalandregénye is. Ebben szerepel pl. antianyagmeghajtású űrhajó, amellyel két hét alatt elérhető a Vénusz, nem csak Föld-Vénusz együttállás esetén.

Orszag 2015.02.11. 10:10:58

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az már nem az oroszok hibája, hogy kebab removerék egy '60-as években gyártott radarral harcoltak. De lehet ,hogy csak az vezette sikerre őket, hogy egy magyar volt a lokátor parancsnoka, és rájött, hogy hosszabb hullámra állva bizonyos körülmények között észlelhető az F-117-es. Egyébként a nyitott mikrókra kilőtt AGM-88-asokat is egy magyarnak köszönhetik a szerbek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 10:14:35

@Orszag:

"Egyébként a nyitott mikrókra kilőtt AGM-88-asokat is egy magyarnak köszönhetik a szerbek."

Erről nem hallottam, írnál róla részletesebben? (Vagy link.)

Roan 2015.02.11. 11:05:49

@aki mást mond az hazudik: Egyrészt, nem biztos, hogy a valódi feltalálóé a nagyobb érdem, lehet, hogy azt illeti nagyobb elismerés, aki használhatóbbá, elterjedtebbé tette a találmányt (pl. James Watt sem találta fel a gőzgépet, csak korszerűsítette, mégis őt tartjuk a feltalálónak). Másrészt, az AK-47 elterjedtsége jelzi, hogy haditechnika terén azért tudtak maradandót alkotni.

Roan 2015.02.11. 11:13:28

@Zsömle: Jajj, mosat egy világ dőlt össze bennem... Annyira nem voltam Szíriusz-fan, de a szereplők nekem inkább nemzetközinek tűntek, így hagyott némi teret a fantáziának. Most meg tessék, ennyi idő elteltével kiderül, hogy rosztovi dohánygyár...

2015.02.11. 11:15:55

Tipikus szovjet mentalitás: ami lő, áttör, emelkedik, cafatokra szaggatja az eget, nagyot dörren, az menő. Közben meg imperialista áltudománnyá kiáltják ki a genetikát, akire Liszenko, a nagy szovjet biológiai tótumfaktum rámutat, az hipp-hopp a Gulagon találja magát, Hruscsov olyan földeket töret fel Kazahsztánban, amire 1000 éven át csak legyintettek, mert tudták, hogy csak a vesződség lenne vele, Brezsnyev meg szibériai folyókat akar visszafordítani Közép-Ázsia felé, ez szerencsére nem sikerült neki, de az Aral-tavat azért hazavágták, hogy nehogy már - hát nem vagyok eldőlve.

Dr. Fred Edison 2015.02.11. 11:18:29

Azért ha jól látom a mai valóságtól nem túl eltérő szélerőműveken ablakok is vannak, tehát emberek dolgoznak benne.

velőtanya 2015.02.11. 11:21:30

Szeretem ezt a műfajt, olvastam/láttam is elég sok ilyen anyagot mindenféle országból, az egyik kedvencem éppen egy magyar összeállítás az 1920-as évek végéről a Tolnai Világlap évkönyvében, "Milyen lesz a világ 2000-ben" címmel (vagy valami ilyesmi).

Az egyik tanulság szerintem is az, hogy mennyire nehéz és ritka dolog az out-of-the-box gondolkodás: még az olyan cuccok is, amik ma is futurisztikusnak számítanának, többnyire csak az akkori folyamatok és trendek extrapolációi, legfeljebb az extrapoláció skáláját nem találták el. Szintén meglepő az egyes jövőbelátások közötti sok hasonlóság (mondjuk nem zárnám ki azt sem, hogy egymástól is átvettek ötleteket). Érdekes még az is, hogy ami akkori nézőpontból kb. egyformán reális/valószínű/értelmes irány volt (annak alapján, ahogy a források említik őket), azok közül egyes dolgok szinte egy az egyben megvalósultak, mások viszont soha nem jutottak a megvalósításnak még az előszobájába sem - és mai szemmel azt sem érteni, hogy mi lett volna az értelmük. Például legalább két ilyen forrásnál emlékszem arra a vízióra, hogy a városokban az utcák és a járdák valami speciális strapabíró üvegből készülnek majd.

A legérdekesebb viszont az, hogy a mai életet leginkább befolyásoló tudományágak, trendek, fejlesztések valamilyen formában szinte mind megjelennek a jóslatokban, még azok is, amelyek mondjuk a közlekedéshez vagy az űrkutatáshoz képest kevésbé lerajzolhatóak vagy megfoghatóak, tehát pl.a biotechnológia, miniatürizálás, nanotechnológia, géntechnológia, mobilkommunikáció, stb. Még a társadalmi változások előrejelzésében is (ezeknél persze inkább az ilyen előrejelzések szöveges részére gondolok) vannak meglepően jól elkapott és leírt szálak. Egy kivétel van: az informatika-internet vonal fejlődése és hatása/szerepe a mai világban. (Elsősorban a hétköznapokban, tehát pl. az elég hamar megjelenik, hogy valami számítógép-féle irányítja majd a holdbázist meg a szupervonatot, de hogy az emberiség többségének 1) lesz otthon egy olyasmikre képes komputere, mint ami most nekem van, 2) azon keresztül állandó kapcsolatban lesz egy olyan valamivel mint a web - ez még csírájában sem merül fel (és így nyilván mindezek összekötése sem a mobilkommunikációval.)
A kivételnek is van viszont kivétele (persze ez sem a 30-as, hanem a 60-as évekből, de így is elképesztő teljesítmény szerintem), ez pedig Olaf Johannesson egy félig scifi, félig tudományos esszéjének némelyik fejezete: The Great Computer: A Vision (1968), ami magyarul is megjelent A nagy számítógép címmel. Érdekesség (nekem), hogy csak nemrég tudtam meg véletlenül: ez egy írói álnév, és a szerző valójában Hannes Alfvén plazmafizikus, akinek a nevét és valamennyire a munkásságát is már ismertem, de nem kötöttem össze az aliassal:)
en.wikipedia.org/wiki/Hannes_Alfv%C3%A9n

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 11:35:12

@zweitakt: Az U-2-es leszedése nem pusztán a radartechnika érdeme volt, nyomonkövetni már korábban is tudták őket. Inkább a rakéta kinematikája volt a fontosabb. Az Sz-75 renszer rakéta kinematikai képessége kellett, hogy adott indítási távolság és aspektus mellett is képe legyen a rakéta felmászni olyan magasra és még minimálisan manőverezni a korrekciókhoz.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 11:35:56

@Orszag: Elég sok téveszme van ebben az igen rövid kommentben...

Zsömle 2015.02.11. 12:02:20

@Roan: Pedig ezt a tényt majdnem mindegyik részben elmondták, "bezzegamikormégarosztovidohánygyárbandolgoztam" hangsúllyal. :) És nekem mindig az volt gyanús, hogy hogyan lehet, hogy ötszáz év múlva még áll a rosztovi dohánygyár, ráadásul van, aki dohányzik is egy zárt, kevés levegőjű holdbázison. :)
Egyébként igen, nemzetközi csapat volt: Berci és a szülei magyarok, Otto Steff német, lenhajú Aino valami finn (vagy svéd, már nem emlékszem pontosan) stb.

Roan 2015.02.11. 12:22:07

@Zsömle: Most, hogy mondod, tényleg beugrott ez a dohánygyáras beszólás. Volt persze a népek barátsága utánérzés, de Szíriusz nekem valahogy egyik nemzethez sem tartozott, na most ennek vége.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.11. 12:40:13

@fifibá55:

Ez a műfaj nem tartozott az ideológiailag fontosak közé, ezért az ára nem volt dotált.

A szovjet sci-fi műfajban még a rendszerkritikusság is megbújt sokszor.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.11. 12:45:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Vagyim Sefner sci-fi novelláit is ajánlanám. Ezekben több esetben is szabályosan ki volt nevetve a szovjet rendszer. Pl. amikor feltalálják az új modern konzervnyitót, mely több tonna súlyú, ezért körzetenként csak egy van belőle. A háziasszony előveszi otthon a konzervet, aztán felöltözik, elmegy a körzeti konzervnyitóhoz, ott leadja egy ablakban a konzervet, sorszámot kap, majd alig 15 perc várakozás után átveszi a kinyitott konzervet egy másik ablaknál.

Vagy a szovjet sci-fi csúcsfilmje, a Kin-Dza-Dza, melyből kultuszfilm lett, sőt kihatott az orosz nyelvre.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.11. 13:11:18

@tromf:

Eleve a szovjet gondolkozás az volt, hogy természettudományok a lényeg, s minden más másodlagos. Furcsa ez, mert az ember arra számítani, a propaganda miatt nem így kellett volna lennie. De mégis így volt.

A szovjet iskolarendszerben is érezhető volt ez: a kémia, a matematika, a fizika, a biológia voltak a fő tárgyak.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.11. 13:12:24

@aki mást mond az hazudik:

A tetrisz viszont orosz, máig a legnépszerűbb számítógépes játék.

TBal 2015.02.11. 13:18:53

@Pootj: "Az exoskeleton csak nekem tűnt fel?" basszus, ex-okostelefonnak olvastam... :)

Amúgy a Deep Space 9 terveit ezexerint a ruszkiktól nyúlták?

króm nickel 2015.02.11. 13:23:39

A szovjet rakétahajtóművek sokkal hatékonyabbak voltak mint az amerikaiak. Olyan fajlagos tolóerőt tudtak, hogy az amcsik nem hitték el. Az összeomlás után sokat eladtak az USA-nak. A Cygnus rakéták ma is a 60-as években leselejtezett, eredeti szovjet hajtóművekkel repülnek.

zweitakt 2015.02.11. 13:39:32

@molnibalage: Stimmel, csak ennyire nem akartam belemászni a Volhov/Dvina szépségeibe.
A földi telepítésű légelhárító rakétarendszer három lábon áll: Egy jó radartechnika, egy jó rakétatechnika és egy jól kiképzett személyzet...
Amúgy a szovjet technikát azért herótozzák sokan, mert az azokkal vívott közel- s távol-keleti háborúkban alul maradtak az izraeli-amcsi-francia fegyverekkel szemben. Már amíg arabok kezelték azokat.;-) Erről sok dokumentumfilm szól, hogy amikor a szovjet tanácsadók megunták, hogy riadóra imádkozni kezdenek, ahelyett, hogy élesítenék a fegyverzetet/felszállnának, ők maguk ültek gépre, és vadásztak...
No, ennyit a fjordokról...

hungarisztan 2015.02.11. 14:09:13

Gyönyörű, igényes rajzok. Ami feltűnő, hogy mennyire beépült már az áramvonalazottság mindenbe, aminek nagy sebessége van - sokszor még olyanba is, aminek nincs, vagy teljesen stacionárius, pusztán a dinamikusság sugallmazása révén, ami így egy egész kor szimbólumává vált. Hová sietett ennyire mindenki? Illetve hova akart ennyire utazni, helyet változtatni (a víziók túlnyomó többsége a helyváltoztatással van kapcsolatban) mindenki? (Pláne a SZU-ban, ahol még a szabad utazás is korlátozott, de legalábbis gyanús/megfigyelendő volt, sőt, pár évvel korábban konkrétan még tombolt a sztálini tisztogatás?) Egy másik érdekes aspektus, hogy ilyen előremutató víziókkal etették a népet, miközben az - különösen vidéken, különösen az elmaradt országrészekben - sokszor még a valódi kajában is szűkölködött, mert a kollektív gazdálkodás elvitt mindent... Vajon mit szólt ehhez az újsághoz Szása bácsi, aki fekete kenyéren és a szibériai kemény fizikai munkán kívül nem sok mindent látott élete során?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 14:38:33

@maxval bircaman szerkesztő:

"Vagyim Sefner sci-fi novelláit is ajánlanám."

Köszönöm a tippet, egy könyvet megtaláltam az nCore-on: A szerény zseni, ebben 4 novella van, de nincs köztük a konzervnyitós. Tudsz esetleg más letöltési forrást is? Lehet angolul vagy németül is. Oroszul sajnos nem tudok.

Az nCore-on megvan a Kin-dza-dza is, nemsokára azt is leszedem.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 15:53:05

@króm nickel: Ez sem egészen igaz, mert álakaították azokat. Cifu erről ís írt. az SG.hu több topikjában. A fajlagos tolerő meg önmagában sokan nem ér, ha kis abszolút tolóerővel párosul. Az Saturn V rakétához hasonlót a Szu cirka 20+ évvel később volt képes összerakni... Voltak olyan területek, ahol a szovjetek előrébb jártak, de generálisan a '80-as évekre reménytelenül lemaradtak. A COCOM lista nem viccből létezett és az szovjetek sem merő passzióból próbálták ott megkerülni ahol csak lehetett...

Orszag 2015.02.11. 16:29:41

@molnibalage: Melyek azok? Az Sz-125-ös rendszert talán 1959-ben állították rendszerbe, és ez állítólag egy régebbi darab volt. A hullámhossz-piszkálgatást maga Dani hdgy. mondta. A nyitott mikrós dolgot pedig először olyantól hallottam, aki ott lövöldözgetett Szerbiában, de először talán Irakban használták. Elég vicces módszer, de állítólag működik, ami nem lenne nagy csoda, mivel a mikrohullámú sütők hasonló hullámhosszakon üzemelnek, mint egyes radarok.

Orszag 2015.02.11. 16:32:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ld. a fentebbi hozzászólásomban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.11. 18:45:49

@Orszag: A freki állítgatásban semmi rendkívüli nem volt és nem okozott drámai változást. Békeidőben elvileg tiltották, mert zavarhatta a civil kommunikációt. Amennyire lehet tudni, egyes személyzetek csinálták, amkior a gyakorló szovjet M2.0+ sebességgel hasító MiG-25-re dolgozást gyakorolták és a sikeres személyzetek jutalmat kaptak.

Az, hogy kismértékben odébtolták a frekint még nem okozott drámai változást a rendszerben, Dani alakulatán kívül mások is indítottak F-117-re, csak ők nem voltak elég gyorsak és szerencsések sem. A HMZ és a megsemmisítési ablak rendkívül kicsi volt, szerencse is kellett, hogy az F-117 pont a megfelelő helyen legyen.

A mikrós dolog meg UL. MiG-21-es radarral is megvan ugyanez a sztori.A Samsim készítőjétől és Zord Gábortól meg sok más illetékestől vannak az infók...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 21:43:33

@maxval bircaman szerkesztő:

Elkezdtem olvasni a könyvet, és az első novellában ott van a konzervnyitó:

"Istenem, milyen értetlen vagy! - kiáltott fel Szvetlana. - Nem kell minden háziasszonynak megvásárolnia ezt az Izét. Egy városban elegendő egy darab. Majd valahol felszerelik a város központjában, mondjuk a Nyevszkij proszpekten. És ott fog működni a VEKNI, a Város Egyetlen Konzervnyitó Izéje. Ez nagyon kényelmes lesz. Mondjuk, vendégek érkeznek hozzád, és ki kell nyitnod a sprotnikonzervet. Nem kell hozzá sem konzervnyitó kés, sem fizikai erőkifejtés. Egyszerűen fogod a konzervdobozt, leszaladsz az utcára, elutazol a VEKNI-hez, leadod a dobozt az átvevőben, fizetsz öt új kopejkát, és nyugtát kapsz róla. Az átvevő ráragaszt egy cetlit a konzervdobozra, és ráállítja a futószalagra. Te meg beülsz a váróterembe, kényelmesen elhelyezkedsz egy fotelban, és végignézel egy kisfilmet a konzervekről. Rövidesen szólítanak az ablakhoz, te felmutatod a nyugtát, s nyomban megkapod a nyitott konzervdobozt, és szép nyugodtan hazamehetsz a Vasziljevszkij-szigetre. Hát nem pompás?!"

kekegsm 2015.02.12. 07:51:54

@Zsömle: Én dolgoztam Dublinban fiatalkoromban. Akkor lehet, hogy én ír vagyok?

kekegsm 2015.02.12. 08:02:17

@nyelv-ész: Előbb nézz utána a dolgoknak, csak aztán kommentelj.

en.wikipedia.org/wiki/Hydrofoil

www.mahartpassnave.hu/webset32.cgi?MAHART@@HU@@125@@GOOGLEBOT

A szárnyashajó egy teljesen működő hajózási forma, Homgkongtól a görög szigetvilágig használják mindenfele.

kekegsm 2015.02.12. 08:12:30

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
"Mint kiderült, ez azért sikerült, mert túlságosan elmaradott volt a radarjuk, és a lopakodó álcázása a fejlettebb szoftverrel működő radarokra lett kitalálva."

Nem szoftverkérdés, hanem hullámhossz kérdés. A P-15 radar olyan hullámhosszon dolgozik, amit a Nighthawk pilótája nem vett komolyan (elavultnak tartotta, azt hitte, nem fogja bemérni), és elkezdte végrehajtani a bombázófeladatot. Csak éppen a kinyílt bombakamrában lévő bomba nem lopakodó. A radar befogta, és utánna már a sok foltocska között nyomon tudták követni a kezelők.
(A lopakodó nem láthatatlan, csak kicsi a visszavert céljel. Szóval egy ilyen gép könnyen összetéveszthető egy madárral)

nyelv-ész 2015.02.12. 09:58:28

@kekegsm: Szövegértés? Nem mondtam, hogy nincs, csak hogy nem terjedt el. Az, hogy turisztikai célra a világ számos pontján használják, még nem jelenti azt, hogy emberek milliói azzal ingáznak munkába menet. A MAHART szárnyashajója is ilyen: hiába jár Budapest és Esztergom között, az emberek mégis vonattal vagy busszal járnak dolgozni.

nyelv-ész 2015.02.12. 10:05:29

@molnibalage: Ciolkovszkij csak egy ellenpélda az "oroszok mindent csak másoltak" teóriára. De ezen felesleges pörögni, ugyanúgy, mint azon, hogy pl. a rádiót Popov, Marconi, vagy Tesla találta-e fel.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.12. 10:21:41

@kekegsm:
@Orszag:

Köszönöm a részletes infót, így világosabb. A pontos okot nem tudtam, csak valami rémlett, hogy valahol a régi típusú radart nevezték meg okként.

teddybear01 2015.02.12. 18:02:01

@nyelv-ész: Leállhatnál. Szárnyashajók járnak menetrendszerű kompként például Makaó és Hong-kong között, de a horvát tengerparton a szigetek között is használnak Meteor típusú szárnyashajókat. Nem csak a Dunán, de a volt szovjet folyókon is gyakori a szárnyashajó.
Azon kívül mind a mai napig használnak szárnyashajókat az orosz haditengerészetnél, de még az amerikai haditengerészet is használ szárnyas járőrhajókat.

A szárnyashajó kb. kétszeres sebességet tud elérni ugyanazon motorteljesítménnyel mint egy ugyanakkora normál hajó. Egyszerűen sokkal kisebb a szárny homlokellenállása, mint egy hagyományos hajótestnek.

teddybear01 2015.02.12. 18:14:52

@molnibalage: Azért elolvashatnád Ciolkovszkijtől a Távol a Földtől című könyvet. Ezt 1920-ban adták ki először. Ebben gyakorlatilag részletesen leírja a forgó mozgással gravitációt előállító, gyűrű alakú űrállomást, a súlytalanságban, üvegházakban történő növény termesztést, a holdra szállást és a Hold kutatását, a bolygóközi kutatást ember vezette űrhajóval, stb.

Szóval Ciolkovszkij mindazt leírta 1904 és 1914 közötti kutatásai összefoglalásában, amit aztán Braun és Koroljov vezetésével valósítottak meg.

teddybear01 2015.02.12. 18:27:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A srácok kihagyták a legfontosabbat. A P-15-ös radar az URH-sávon belül dolgozik. A készülékben használt frekvencia hullámhossza cirka megegyezik az F-117-es fizikai méreteivel, így a gép fémváza gyakorlatilag dipólkén, rezonátorkén működik. Ennél fogva mindegy, hogy mivel kenik be a gép felületét, ebben a sávban mindenképp jobban veri vissza a radar felé, mint a modernebb, jóval magasabb frekvencián működő modernebb radarok.

Dani az interjújában azt mondta, hogy minden felpiszkálás ellenére csak 17 kilométeren belül tudták észlelni a támadó gépet, és csak ezen a távolságon belül lehetett rávezetni a rakétát. Korlátozott hatótáv és korlátozott lehetőség.
Viszont a sikerben jelentős szerepet játszott az hogy az amerikai pilóta rutinszerűen repülte le a támadást, azaz mindig ugyanazon az útvonalon és mindig ugyanazzal a sebességgel repült be a szerb területre. Kiszámíthatóvá vált, azaz sebezhetővé.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.12. 18:56:06

@teddybear01:

Neked is küszönöm a plusz infót, így már teljesen világos és érthető.

"Szóval Ciolkovszkij mindazt leírta 1904 és 1914 közötti kutatásai összefoglalásában, amit aztán Braun és Koroljov vezetésével valósítottak meg."

Wernher von Braun tudomásom szerint inkább csak a rakétameghajtással foglalkozott, az egyéb aspektusokkal nem. Ami érthető is, nam kis mérnöki teljesítmény megoldani, hogy egy tűszerű rakéta egyenesen haladjon, ne térjen el az iránytól. És akkor ez mág csak a vezérlés, maga a meghajtűs technikája erre jön.

Ciolkovszkij viszont részletekbe nem ment bele, akkoriban nem is vol meg a műszaki lehetősége ennek.

teddybear01 2015.02.13. 06:00:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Ciolkovszkij viszont részletekbe nem ment bele, akkoriban nem is vol meg a műszaki lehetősége ennek. "

Dehogynem. Ciolkovszkij például felvázolta a "rakétavonatot", a több fokozatú rakétát, a saját üzemanyagával hűtött, folyékony hidrogén és oxigénnel üzemeltetett rakétahajtóművet, meg nagyon sok minden egyebet. Megvalósítani persze nem sokat tudott belőle, de azért utat mutatott. Megérdemelt volna egy Nobel-díjat szvsz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.13. 10:23:16

@teddybear01:

Azt hiszem, akkoriban politikai okokból kizárt lett volna, hogy egy szovjet-orosz Nobel-díjat kapjon. :(

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.02.13. 10:37:47

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Abban a korban legalább két orosz is kapott és, ha születési helyet nézzük, akkor három. Egyáltalán nem volt kizárt.

SonicFuckin'Boom 2015.02.16. 11:20:58

A CéCéCéPé mindent visz a képeken :)

rezgaras 2015.02.16. 17:03:33

Az első képen szereplő autók Dolmatovszkij tervei, a 60-as években az Autó-Motor is bemutatta őket. autokadabra.ru/shouts/73364

Az 1946-os szám versenyautója valójában az 1938-as világrekorder Railton Special-t mutatja (en.wikipedia.org/wiki/Railton_Special)

Az 1960-as repülő autó egy amerikai terv koppintása.

Az 1972-es "convertiplane" a Bell XV-3-asra megy vissza, érdekes a dupla szárnyas megoldás! en.wikipedia.org/wiki/Bell_XV-3

mocor2 2015.02.27. 10:10:39

Valaki mesélte, hogy itthon az egyik szárnyashajóhoz komolyabban hozzányúltak, és nekiálltak variálni a szárnyállásokkal is. Soha többé nem tudták helyreállítani. Az elvtársakat kellett hívni rendbetenni, akik alig pár óra alatt végeztek vele, és hasított, mint új korában.

praktica MTL 5 2015.06.23. 20:48:22

"Ha ezek a tankok megvalósultak volna 1940-ig, lehet, hogy a németek nem támadták volna meg a Szovjetuniót..."
Volt a T 35-ös öt toronnyal. Úgy lőtték ki őket, mint a nyuszikat... nagy nyuszikat.

praktica MTL 5 2015.06.23. 20:56:06

"1946. Gyorsasági rekordkísérlet" nem fantázia. Megvolt ez a rekordautó, egy ideig a leggyorabb volt. Vagy tán máig a leggyorsabb robbanómotoros autó? Nem tudom.
Az egyik szárnyshajó sem fantázia. Én is utaztam ilyenen.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2015.06.23. 22:17:45

@praktica MTL 5: nem is mondtuk, hogy fantázia, hanem azt hogy:
"...elképzeléseket a szocialista jövő technológiai fejlődéséről" ;)

gigabursch 2015.06.25. 09:58:16

1903-ban Ciolkovszkijnál vörös csillag a Nemzetközi Űrállomáson?

Megelőzte a korát.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.06.25. 10:02:53

@gigabursch:

Erős a gyanúm, hogy a vörös csillagot utólag rajzolták rá, 1950-ben.
süti beállítások módosítása