Jelfogóktól a szuperszámítógépekig

2014. július 02. JTom

A blog rendszeres olvasójaként Sunsetjoy egy kisebb válogatást gyűjtött össze a számítástechnika elmúlt 60-70 évéből érdekességként. A saját bloggal is rendelkező szerző, aki már ITT is publikált, most egy - fotóblog lévén - sok képpel illusztrált számítástechnika-történeti összeállítással jelentkezett.

A blog képes műfajának megfelelően megpróbálkozom az elmúlt 75 év távlatából visszatekinteni a számítástechnika tudományos és szórakoztatási célra történő felhasználása terén jelentősebb és érdekes eseményekre (a digitális-elektronikus korszaktól). A válogatás nem tér ki minden egyes eseményre és hardverre a változatosság miatt- illetve az esetleges folytatás érdekében.

pdp1.jpg

A képek készítési ideje nem mindig tükrözheti a dátumot, főleg a korai időpontoknál.

Z1 rebuild.jpg

Konrad Zuse a Z1 mechanikus számítógép újjáépített változata mellett a berlini Műszaki Múzeumban.

Konrad Zuse német számítógépmérnök alkotta meg a Z1, Z2, Z3 és Z4 nevű mechanikus/elektromechanikus számítógépeit (1938-1945), amelyet (a Z1 utániakat lyukszalaggal) lehetett programozni. Bár a Z1 (amely még mechanikus számítógép volt) és a Z3 (elektromechanikus számítógép) is megsemmisült Berlin 1943-as bombázása során, de mindkettőt újraépítették (a Z3 fejlettebb változatot a hatvanas években, míg az első Z1-est 1986 és 1989 között).

colossus.jpg

1944- A Colossus számítógép működés közben

Teljesen elektronikus digitális (részben programozható) számítógép, amelyből 10 darab készült- feladata a rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtése volt (1500 elektroncsövet használt, másodpercenként 25 ezer karakter feldolgozására volt képes).

A híres Enigma titkosítási rendszer feltörése után akár napi 3000 üzenet megfejtése vált lehetővé, a legnagyobb titokban - hiszen a gép létezése (technikai felépítése még tovább, 2000 őszén került feloldásra a titkosítás alól) évtizedekre titkosítva volt, még a háború után is (nem is szólva 8 gép helyben történő szétszereléséről).

harvardmarkI.jpg

1944- IBM-Harvard Mark I

Automatikusan működő elektro-mechanikus számítógép, amely 800 kilométernyi vezetékelést, 3500 relét, majdnem 1500 kapcsolót és egyéb alkatrészt tartalmazott. Másodpercenként 3 összeadásra/kivonásra, 6 másodpercenként egy szorzásra, 15 másodpercenként egy osztásra volt alkalmas. Későbbi változataival pl. lineáris differenciál-egyenletek megoldásával a tengeri tüzérség részére számoltak lőtáblázatokat.

eniac.jpg

1947- Az ENIAC programozása közben

ENIAC, vagyis elektronikus numerikus integrátor és számítógép. A korabeli Mark II számítógépnél ötszázszor gyorsabb műveleti sebességével természetesen nemcsak a négy alapműveletre, hanem másodfokú differenciálegyenletek megoldására, röppályaszámításra alkalmazták. Ennek utódja volt az EDVAC, amely 1949-ben már Neumann János új elveit használó belső programvezérlésű elektronikus automata számítógép, amelynél a programok és az adatok tárolása már memóriában történt.

transistor1947.jpg

1948- John Bardeen, William Shockley és Walter Brattain

Az első tranzisztor germánium és egy aranylemez összepréseléséből lett létrehozva 1947 decemberében, amely később forradalmasította az elektronikai ipart- az elektroncsövek helyettesítésével az elektronikai eszközök fogyasztása és hibajavítási ideje jelentősen csökkent. Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley így később, 1956-ban kaptak fizikai Nobel-díjat a találmányukért, amelyet ennek az időpontnak a környékén kezdtek el igazán hasznosítani.

univac.jpg

1951- UNIVAC I

Az első kereskedelemben kapható sorozat-gyártott univerzális számítógép, amely számok mellett már szöveges információ kezelésére is képes volt. Háttértárként itt használtak először mágnesszalagot (a korábbi mechanikai háttértárakkal vagy a mágnesdobokkal, ferritgyűrűs memóriákkal szemben). Az első gépet az USA Népességnyilvántartó Hivatala vette meg és használta, de alkalmazták az 1952-es elnökválasztás végeredményének megjóslására is a szavazatok összeszámlálásának korai szakaszában.

ibm726.jpg

1952- IBM 726 mágnesszalag-rendszer

Nagy sebességű mágnesszalag-rendszer, 1952-ből. Sok helyen az első számítógéphez használt szalagos meghajtónak tekintik. Igazából azonban egy évvel korábban az UNIVAC I géphez készült UNISERVO volt az első (lásd a lenti képen).

uniservo.jpg

1951- UNISERVO, az UNIVAC I szalagos rendszere

rjohnsonibmhdd.jpg

1956- Reynold B. Johnson (az IBM fejlesztőcsoport vezetője) az egység előtt

1956 őszén megjelent az IBM 750 disk storage unit (amely az IBM 305 RAMAC számítógéprendszer része volt), avagy az első mágneslemezes háttértároló kb. 5 Mbyte kapacitással, 10 kbyte/mp átviteli sebességgel.

pdp1.jpg

1960- PDP-1 miniszámítógép

A mainframe gépeknél kisebb első minicomputerek híres képviselője, amelyeknél kisebb méret volt elérhető a tranisztorok és a ferritgyűrűs memóriák miatt. Első kereskedelmi forgalmú gép billentyűvel és monitorral, de mindössze 50 készült belőle. amiből mára csak három maradt meg múzeumban.

Erre a gépre írták MIT-hallgatók az egyik első (de nem a legelső) videójátékot, a Spacewar! címűt, amelyet utána ingyenesen, lyukszalagon terjesztettek a kutatók között.

ibm360japan.jpg

1966- IBM mainframe

IBM System/360 mainframe (nagyszámítógép) megérkezik a japán Tokai bankba, ahol addig kézi számolással, abakusszal végezték a számításokat. Az ilyen mainframe számítógépek eleve nagy teljesítménnyel bíró, egyéni alkalmazások futtatására és nagy mennyiségű adatkezelésre alkalmas megbízhatóságra és tartósságra épített monstrumok voltak. Az 1964-ben megjelent tranzisztor alapú számítógép nevében a 360 a teljeskörű, általános célú felhasználást jelezte- ára néhány százezer dollártól a millió dollárt meghaladó szintig terjedt kiszereléstől függően.

moademos.jpg

1968- Douglas Engelbart és a "minden demók anyja"

Douglas Engelbart, a tavaly elhunyt feltaláló-mérnök (az egér, a grafikus felhasználói felületek elődjei) a Mother of all Demos (http://youtu.be/yJDv-zdhzMY) néven elhíresült előadásban bemutatja a szerkeszthető hypertext, a grafika, a navigálás, szövegszerkesztés, egérkezelés, videókonferencia és a közös munka alkalmazását.

pongatari.png

1972-  Az ATARI: Ted Dabney, Nolan Bushnell, a pénzügyi vezető Fred Marincic és a készítő, Allan Alcorn

Megjelenik a PONG, az egyik legkorábbi (de kétségtelenül az első üzletileg sikeres) játéktermi videójáték,  amelyből részben az otthoni videójáték-ipar is elindulhatott az otthoni Pong-konzolok megjelenésével (1975-től).

odyssey.jpeg

1972- Magnavox Odyssey

A világ első otthoni videójáték konzolja, Ralph Baer találmánya, aki még a Brown Box nevű prototípusát (bemutató: http://youtu.be/SWiyxIBfrsI) 1966 és 1968 között készítette. Így később (a többieket megelőző időpont miatt) a Magnavox sikeresen perelhette be az Atari céget és más otthoni Pong-konzol gyártókat azzal, hogy az Odyssey tenisz játékáról mintázták a Pong játékprogramját.

masteribm.jpg

1974- Sakkprogram programozása

A Master sakkprogram tanítása-programozása IBM 360/195 (System/360 Model 195) mainframe számítógépen - a hetvenes évektől évente megrendezésre kerülő különféle sakkprogram-versenyekhez (ahol a névből adódóan számítógépen futó sakkprogramok algoritmusai mérkőztek meg kezelőik segítségével).

altair.jpg

1975- MITS Altair 8800

Az Intel 8080-as mikroprocesszorára épült mikroszámítógép, amely a megfelelő időben jelent meg építsd-magad típusú moduláris kiszerelésével, könnyebb programozhatóságával. Ehhez a géphez fűződik a Microsoft (illetve korábban Micro-soft, vagy előtte Traf-O-Data) alapítóinak (Paul Allen, Bill Gates) BASIC értelmezője, az Altair Basic, amelyet papírszalagon vittek bemutatni - ezzel indult el a Microsoft is.

wozniakjobs.jpg

1976 április- Steve Wozniak és Steve Jobs, az első Apple Computer felett

Júliusban megjelenik a Steve Wozniak által kézzel épített, Apple I néven ismert számítógép, az első Apple-termék. A cég pontosan arra alakult, hogy a gépet árulni kezdjék - bár az igazán várt siker az egy évvel későbbi Apple II számítógéppel (amely jóval több fejlesztést és kiegészítőt kezelt) indult termékcsaláddal jött el.

a2600.jpg

1977- Az Atari VCS (Video Computer System)

A későbbi változatkor Atari 2600-ra átkeresztelt otthoni videójáték-konzol bár a kezdetekben nem volt (a Pong-változatok mellett) sikeres, de amikor a programozók kitapasztalták képességeit, valamint sikeres játéktermi átiratok születtek, így 1982-re már 10 millió példányt sikerült eladniuk.

3380.jpg

1980- Az IBM 3380, a világon az első 1 GB feletti merevlemezegysége

Az IBM 3380-as merevlemezegységben (a ház mérete kb. 1m x 1m x 2m) a korai időszakban 2 darab HDA volt beszerelve, egyenként 1,26GB méretben (amelyek nem mellesleg darabonként 30 kg súlyúak). A képen ez a "kétdarabos" változat látható működés közben. A sorozat későbbi tagjai már elérték a "szekrényenkénti" 3781 MB kapacitást is.

vic20.jpg

1980- A Commodore VIC-20 és William Shatner

A híres Commodore 64 közvetlen elődje, amely megjelenése utáni első 2-3 évben elérte az 1 millió eladott példányt (volt olyan nap, amikor napi 9000 készült belőle). A képen Michael Tomczyk látható még a képen, aki a fejlesztésben és a gép marketing vonatkozásában játszott óriási szerepet. A VIC-20 hirdetésekben (videó- és képanyagban) William Shatner adta a reklám "arcát", valószínűleg nem sokkal az első Star Trek-film után.

"Hoppá! Ilyen volt az első számítógépem! 1987-ben 7.500 forintért vettem használtan magnóval. borzasztó drága volt. Utána 64-es jött, floppival." - JTom

osborne.jpg

1981- Osborne I, az egyik első hordozható mikroszámítógép

 Az egyik első hordozható (igazából a csomagban szállítható kifejezés illik rá, hiszen majdnem 11 kilogrammot nyomott) számítógép, kezdetben csak egy 13 cm átlójú képernyővel és gyenge SS/SD floppy lemezeket fogadó meghajtóval volt felszerelve. Kezdeti kevés előnyét hamarosan lekörözték a versenytársak, sőt később maga a gép utóda is rontotta az eladási mutatókat. Az akkoriban kedvelt CP/M operációs rendszert használta, amely a feltörekvő MS-DOS ellenében (pl. a Compaq Portable).

agat9.jpg

1984- Agat-9, szovjet számítógép

Korai számítógépek (Agat-7, Agat-9) a Szovjetunióból, az Apple II mintájára (nagyon hasonlít rá) korabeli Intel chipek másolatával. A hardvert bár oktatási célzattal tervezték meg, több esetben használták folyamatvezérlő rendszerként is, pl. kutatólaboratóriumokban. A gépet memóriával, floppymeghajtó-vezérlővel, soros/párhuzamos porttal, illetve számítógépes hálózathoz alkalmazható kiegészítőkkel lehetett bővíteni.

warholdebbiea1000.jpg

1985- Andy Warhol és Debbie Harry a Commodore Amiga 1000 hivatalos bemutatásakor

Andy Warhol és Debbie Harry volt az egyik fő attrakciója a multimédiás számítógépnek beharangazott Amiga 1000 bemutatójának. Andy Warhol a számítógép segítségével Debbie Harry (a Blondie énekesnője) bedigitalizált fényképét szerkesztette élőben egy korai állapotú rajzprogram segítségével nagyjából úgy, ahogy híres képeit is alkotta. Korábban Steve Jobs akart neki adni egy Macintosh gépet; akkoriban még nem érdeklődött a felhasználása iránt, de a haláláig fennmaradó időben számos ilyen Amiga számítógépet szerzett be és dolgozott velük. Megemlíthető még a híres Amiga felhasználók köréből Arthur C. Clarke író neve is.

segateradrive.jpg

1991- Teradrive, vagyis Sega Megadrive és egy 286-os egybeépítve

Kizárólag Japánban, a Megadrive megjelenése után majdnem 3 évvel kiadott IBM hibrid, vagyis egy olyan számítógép, amely a beépített rendszerrel tudott Megadrive játékokat futtatni. A három féle kiadás a javában idejét múlt processzorjában egyezett, amúgy elérhető memóriában és háttértár tekintetében különbözött (640 kB-2,5MB memória, 1 floppy-2 floppy+30MB HDD). Hasonló hardvernek tekinthető az európai "párja" a brit Amstrad MegaPC is, két évvel későbbről.

deepbluecasparov.jpg

1997 május- Az IBM Deep Blue szuperszámítógép és Garry Kasparov sakknagymester visszavágója

Garry Kasparov és az IBM gépe nem először találkozott, hiszen a sakkmasina már 1996 februárjában játszott a sakknagymesterrel, ahol az 4-2 arányban győzött 6 játszmából. A visszavágó már a számítógépes csapat 3,5-2,5 arányú győzelmével zárult - így elsőként győzött le számítógép világbajnok sakkozót egy versenykörülmények szerinti meccsen (szintén 6 játszma alatt).

Sikeres taktikájával ellentétben a visszavágón kivárásra alapozva azonban az utolsó játszmát feladta ("elvesztette a küzdőszellemét") a speciálisan sakkozásra készített 30 processzoros szervergéppel szemben.

Így juthattunk el napjaink több magos processzoraihoz, a hetedik/nyolcadik generáció konzoljaihoz - számos különös és érdekes állomáson keresztül. Ez a rövid válogatás expresszként vonult végig, de ha az utazóközönség igényli, indíthatunk új járatokat is...:)

Sunsetjoy - http://retemu.blog.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr736307117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2014.07.02. 09:16:38

Szuper összeállítás! Annyira hihetetlen, hogy egy ember életén belül mindez megvalósulhatott!

TheRminator 2014.07.02. 10:03:45

Itthon 1984-ben egy AT + 2 XT hálózatba kötve 1,4 millió Ft volt. 1985-ben a bizományiban árultam a C64-et, az alapgép, és a 1541-es floppy is 30e Ft volt. 1 doboz lemez 5e Ft volt hozzá, Parrot vagy BASF. Sógorom 1983-ban hozott németországból egy VIC20-at, akkor az 20e Ft-ot ért. Érdekes, hogy a honvédségnél is elég hamar volt számítógép, 1986-ban már C64, majd 1987-ben már egy XT számítógép ámbra szinű philips monitorral, 1 floppyval.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.07.02. 10:38:36

A valutaínség meg a Cocom miatt voltak ezek kva drágák. Jöttek is a magyar klónok, Proper-16 és társaik, még a kilencvenes évek elején volt dolgom ilyenekkel, hát viccesek voltak: cirill betűs TTL IC-k, tervezési hibás, össze-vissza drótozott panelok, az összes belső csatlakozó más volt, beleértve a kártyacsatlakozókat is: a szokásos ISA élcsati helyett szürke europa-csatlakozók voltak bennük, a tápon hatalmas matrica hirdette, hogy a Verőcsényi Vörös Csillag MgTSz terméke... annyira gány volt az egész, hogy egyik-másik igényes amatőr szebb készülékeket csinál... de mentek. Az Arcnet hálózat akár 60kB/s sebességgel is hasított (kicsit lassabban ment, mint egy floppy), szóval jó szar volt minden, a fene sem gondolta még akkor, hogy az olcsó, cigarettásdoboz méretű HD kamera felvételét percek alatt küldhetjük át a világ másik végére.

Ja, a témához vág még:
www.youtube.com/watch?v=f1N3gh9ogzw

Szelid sunmalac 2014.07.02. 13:38:40

Epp a Muzeumok ejszakajan a Rendormuzeumban botlottam bele egy idos bacsiba, aki szerenyen alldogalt egy szekrenymeretu gep mellett. Senki nem kerdezte, senki nem szolt hozza, pedig tomve volt a hely, megkerdeztem mi az a gep, mire kiderult, hogy az is valami hetvenes evekbeli gep, ami akkor csak az USA-ban, meg Mo.-n volt ,es o akkor kerult a rendorseghez, mint a gep. lyukszalagos gep volt, amin 16-os szamrendszer szerint kellett allitgatni a ketallasos kapcsolokat, hogy vialgito ledek segitsegevel megallapitsa melyik memorianal van milyen adat. Az installacios "szoftver" ket tekersz papirszalag volt (eredetiben mutatta a bacsi), es bizony meg ma is fejbol tudott mindent rola es megmutatta mi hogyan mukodik. Egy telexgeppel irtak hozza a lyukszalagot.

protézisesh 2014.07.02. 14:11:31

azért kellett hozzá pár látnok, meg jónéhány mérnökóra, mire ezekből a kattogó-villódzó mozdonyokból iPhone lett :)

A 11 éves gyerekem azt se hiszi el, hogy van (volt) olyan vezetékes telefon, amihez igazi drót tartozott... Az összes többi (GPS, net, kamera, stb) neki természetes, én meg minden alkalommal rácsodálkozom, mikor kézbe veszem. Mi lesz újabb 30 év múlva?

Túrós (törölt) 2014.07.02. 14:20:24

nekem van Atari 2600 vcs :P
Csak a color kapcsoló nem akar működni

rapitzsuakoloh 2014.07.02. 14:30:30

@Túrós: Nekem meg van hozzá 2 joyom ( a gép eltűnt valamikor)

Jáccunk egyet?

Túrós (törölt) 2014.07.02. 14:33:50

@rapitzsuakoloh: Nekem is van hozzá 2, de az a gyanúm hogy valami későbbi kiadások, nem a legelső tök egyszerű bot, piros gombbal a tetején. Ja meg van hozzá egy játékom, a Tennis :D Igazi multijáték!

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.07.02. 14:55:04

Vétettem egy technikai hibát (szóltak is érte): az IBM/360 pont nem tranzisztor-alapú II. generációs számítógép, hanem inkább integrált áramkörös, III. generációs.

Az IBM saját diszkrét logikás technológiája (SLT) volt bennük, amely hibrid átmenetet jelentett a tranzisztor-alapú és a fejlettebb, nagyobb sűrűségű integráltáramkörök között.

(amúgy JTom szinte mindent kimásolt a levelezésünkből és rakta tele linkkel a bevezetőt :)

BGy · http://babosi.blog.hu 2014.07.02. 15:02:36

A Műegyetemen abban a teremben, ahol az Ural számítógép volt, télen sem kellett fűteni.

Gy.Takács 2014.07.02. 15:08:41

Azért azt tegyük hozzá, hogy mai napig a legfontosabb és legbiztonságosabb rendszerek IBM Mainframe-n futnak.

Andie 2014.07.02. 15:09:39

Döbbenet látni ezeket képen, pedig anno tanultunk is róluk. 3 összeadás / mp? Hát ha megerőltetem magam, még fejben is megy :) (vicc)
Ezek voltak az igazi idők, srácok. Szivesen "megéltem" volna ezeket a szerkezeteket, izgi lehetett programozni. Nem azt mondom, most is az a .Net meg társai, de ez igazi kihívás lehetett. Lyukkártyán, 1 napos feldolgozási idővel, várni, izgulni, és a végén kijött valami bődületes hüjeség, mert elütöttél 1 lyukat :P

Én is a C64-el csöppentem bele ebbe a világba, 6 évesen, 1984-ben, (vagy '86ban?), és rögtön beszippantott. Demókat, játékokat irtunk, főleg assemblyben. Neki köszönhetem a mai szép hivatásomat.
Aztán persze a PC-k rohamos fejlődésével már alig tudtunk lépést tartani.

Meg is van még a jó öreg C64 a szekrény mélyén, floppyval, néhány lemezzel, talán még működik is!

dukeekud 2014.07.02. 15:15:43

Az a fantasztikus, hogy a maguk idejeben, mindegyik megfizethetetlen csucstechnologia volt. pl: az 1 GB-os IBM merevlemez, es nem gondoltak volna, hogy azt egyszer millioszor olcsobban es kisebb meretben is ellehet majd valahogy kesziteni. Persze nyilvan szamitottak nemi fejlodesre, de ha valaki egy 1Gb-os belyeg meretu memoria kartyarol beszelt volna, senki nem hitte volna el.

Törökátok 2014.07.02. 15:38:46

Van abban valami bizarr, ahogy belegondolok abba, hogy a zsebemben lévő nem is drága telefon fényévekkel többet tud, mint a posztban szereplő vasak összesen, és reálértéken szabad szemmel nem látható töredékükbe került...

fda 2014.07.02. 15:41:36

@Gy.Takács: Melyek ezek a rendszerek?

Karnamantra 2014.07.02. 16:27:14

Nagyon szuper régi tech képek, az eddigi kedvencem ez volt ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/12/26/vintazs_technika, de most van még egy :))

Karnamantra 2014.07.02. 16:31:32

@WebZ: 89%-kal kevesebb energia? zsír.

Tejinashi 2014.07.02. 17:18:22

Én a munkahelyemen kaptam az első PC-t 1987-ben. Ez egy Commodore PC-20 volt, 20 GB merevlemezzel, turbó alaplappal, ami azt jelenti, hogy 1 Mbyte memóriája volt, tehát már a felső memóriába lehetett tenni programot, ehhez egy Hercules monitor kártya volt, ami már grafikusan tudta kezelni a monitort és lehetett rajta játszani repülőgép szimulátorral :) A géphez még akkor egy 360 megás floppy egység tartozott. Az 1.2-es nagy floppy később jött csak. A printer egy Epson 100-as printer volt és ha vezérelni akartuk a listában, akkor ahhoz egy Letrix nevü programot használtunk :)

Gy.Takács 2014.07.02. 17:25:52

@fda: Minden olyan rendszer, aminél a rendelkezésre állás: 99,999%. Egyébként a hétköznapi életben banki, biztosítási rendszerek - de pl. a nyugdíjrendszer is - illetve az olyan alkalmazások, amelyeken akár több tízezer konkurens felhasználó dolgozik, mainframen futnak.

Azt tudtad, hogy egy ilyen architektúrán mindent kicserélhetsz úgy, hogy nem állítod le a gépet? Igen, a processzort is!

Gy.Takács 2014.07.02. 17:33:33

A probléma az, hogy annak idején megírtak pl. egy készlet rendszert egy PC AT-re (mondjuk DX2-re, 66 Mhz), az szolgáltatásaiban semmivel sem volt rosszabb, mint egy mai csili-vili pc-re írt, 4Ghz, 8 GB RAM, 500 GB merevlemezzel ellátott Win8-ra írt rendszer. A napokban találkoztam egy olyan vadiúj rendszerrel, ahol nem lehetett megadni cikkszám tól-ig paramétert. Vagy lehoztad az összeset, vagy egyet sem. :) És milliókba került.

fda 2014.07.02. 17:37:38

@Gy.Takács: Azért kérdeztem rá, mert kijelentetted konkrétan, hogy "a legfontosabb és legbiztonságosabb rendszerek IBM Mainframe" gépeken futnak.
Az meg így elég meredek.
Arra voltam kíváncsi, hogy melyek a legfontosabb rendszerek :-)

Én is dolgozok pár olyan géppel, amiken egy-egy upgrade árából van, aki házat építene, de azok épp nem Mainframe-ek. Viszont fontosak:-)

Az IBM Mainframe hegemóniája azért már igen nagyon régen megtört.

Gy.Takács 2014.07.02. 17:40:45

Helyesbítek: minden olyan rendszer, ahol magas a rendelkezésre állás igénye. A 99,999% az, amit egy mainframes cég általában garantál.

Gy.Takács 2014.07.02. 17:48:07

@fda: Nem, nem szó sincs róla! Nem tört meg a hegemónia. Sőt, ellenkezőleg!

Minden komoly rendszer mainframen fut. Ha elhagyod kishazánkat - lehetőleg nyugat felé, akkor ott már egy közepes cég is mainframet vesz.
A ház és upgrade hasonlat nem világos. :)

Melyek a fontos rendszerek?

Gy.Takács 2014.07.02. 17:54:04

@fda: Még egy utolsó megjegyzés: volt szerencsém olyan mainframes rendszerhez, ahol csak egy DB2-es táblában több mint egy milliárd rekord volt. És nem egy tábla volt...
Erre köss rá tízezer felhasználót akik ugyanazt az adatbázist gyepálják, aztán az egészet tedd rá középgépre vagy valami pc-s környezetre. Aztán nyomj egy Entert! :)

Karnamantra 2014.07.02. 18:15:26

Nekünk is volt C=64-ünk, mé a '80-as évek végén... csak játékra használtuk, magnókazettáról töltöttük be a nagy klasszikusokat... apu talán számlázásra is használta, mi kisiskolások voltunk...

Zsömle 2014.07.02. 18:40:04

@Tejinashi: Biztos vagy benne, hogy 20 GIGÁS volt az a HDD és a floppy 360 MEGÁS?! :) Szerintem egy nagyságrendet tévedtél...

fda 2014.07.02. 18:47:34

@Gy.Takács: "Melyek a fontos rendszerek?"
Fenti megjegyzésed alapján: azok a rendszerek, amik kizárólag az IBM Mainframe gépcsaládján futnak. Bárki mást használ, épp az IBM valamelyik másik családját vagy más gyártóét, valószínűleg nem megfelelő eszközzel dolgozik :-)

Autós példa, hogy az is értse, aki nem ismeri a mainframe-eket. Ha komolyan akarsz autózni, vegyél bmw-t, mert minden más szar.

Gy.Takács 2014.07.02. 19:18:11

@fda: Sajnálom ha ezt értetted ki belőle...

Gy.Takács 2014.07.02. 19:20:12

@Zsömle: 20 MB volt a vinyó. Nekem még meg van. (valahol)

fda 2014.07.02. 21:03:13

@Gy.Takács: Még az is lehet, hogy nincs köztünk nagy véleménykülönbség. Akkor nem egyértelműen fogalmaztál esetleg.

A lényeg, hogy még ma is létezik az IBM-nél mainframe nevű termékcsalád, aminek persze annyi köze van az ötvenes évektől folyamatosan így nevezett terméknek, hogy mindig az aktuális műszaki szerver-világszínvonal élvonalát hozza.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.07.02. 21:41:10

@Gy.Takács: No, ezen már én is sokat agyaltam... Annó a szakdogámat egy 386-oson írtam, win3.1 alatt futó wordben, és nem sok olyan funkciót tudnék a mai winwordben, amit amaz ne tudott volna. Akkor most hol a fejlődés? Mihez kellenek a 2,7GHz-es procik meg mi a fenével van tele a viccmesteren 50-100MByte helyet lefoglaló programok kódja?

Andrassy Gabor (törölt) 2014.07.02. 21:44:43

@Tejinashi: de legalább nem Wordperfectet... (mai csirkék kedvéért: a Wordperfect egy olyan szövegszerkesztő volt, aminek kezelőfelülete egy fekete képernyő volt bal fölső sarokban villogó kurzorral. Ha bármit akartál benne csinálni, azt olyan könnyen megjegyezhető billentyűkombinációkkal lehetett, mint pl. a ctrl+shift+f4. Ezeket az userek általában a billentyűzetre technokolozott géppapír darabokra írták fel. :))

Gy.Takács 2014.07.02. 21:49:48

@fda: Az a gond az ilyen blogokkal, cikkekkel, hogy egy lineáris fejlődést sugall, miközben erről szó sincs! Mintha a gépkocsik fejlődésének egyik pontja a gőzgépes meghajtás, a másik végén pedig egy F1-es autó állna. Ahogy az autók terén szükség van különböző igények kiszolgálására, mint hogy városi autó, teher gk, vagy a Caterpillar jellegű erőgépek, úgy a számítógépek is párhuzamos fejlődést mutatnak - igényeknek megfelelően. Tehát a mainframe, a middleware gépek, PC, játékkonzolok, tabletek, gk.-ban vagy háztartási eszközökben lévő szg.-i eszközök önmagukhoz képest fejlődnek.

Ahogy a mainframe nem alkalmas komoly játékok futtatására vagy pl. szövegszerkesztésre sem, úgy egy PC sem arra való, hogy üzletileg, politikailag, stratégiailag érzékeny alkalmazások fussanak rajtuk.

Sokan nem tudják, hogy mainframe architektúrát még az 50-es évek végén, a 60-as évek elején úgy alakították ki, hogy ne kerülhessen bele vírus. Nincs is. És az op.rendszerét matematikusok tervezték, nem sales managerek. :)

Vélhetőleg tényleg nincs nagy véleménykülönbség köztünk.

Pootj 2014.07.02. 23:29:29

Nekem volt Amstrad MegaPC-m :-) 386SX procival volt. Akkoriban kezdtem érdeklődni a CAD iránt és megdöbbenve tapasztaltam, hogy coprocesszor nélkül nem indulkt el az AutoCAD R10 :-( Aztán lehetett emulálni (!) utána már futott. Az emulálás annyit jelentett, hogy át lett verve a szoftver és az lett jelezve, hogy jelen van a coproci :-)
Az első játék ami futott rajta, az az LHX volt :-)

Ironpen 2014.07.03. 08:43:14

@Andrassy Gabor: milliónyi változás és fejlődés van az office programokban, de ezekhez a funkciókhoz a júzernek is kellene fejlődni ;) az, hogy te nem vagy képes kihasználni az új funkciókat, nem a program hibája...

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.07.03. 09:02:46

@Gy.Takács: Teljesen igazad van, ezért ajánlanám figyelmedbe a poszt legutolsó bejegyzését. :)

Ez inkább olyan ritkás kronológia volt, mint amikor egy vastagabb fa törzsén "végighaladsz", és a végefelé az egyik komolyabb faágra jutsz. Ott végigmehetsz az ágacskákon egészen a levelekig- de még mindig ott van az a bizonyos fa (a többi vastagabb ággal)...

@Pootj: Ejha!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.05. 12:22:08

@Ironpen: Amen. A 2007-es Office a régiebbiekhez képest akkor ugrás volt, hogy ihaj. Addig szinte nem is használtam, annyira szar volt. A 2007-es meg 300 oldalas doksit is csináltam és nem szenvedés volt az egész. Persze azért ezzel is volt jó sok dolog, amit sajnos nem lehet megcsinálni, de ezt már igenis használhatónak tartottam az átlaguser számára.

Tejinashi 2014.07.08. 04:39:58

@Zsömle: Bocsánat, igen, 20 MEGÁS volt a lemez :) köszi az észrevételt :)

Tejinashi 2014.07.08. 04:42:29

@Andrassy Gabor: Akkor arra is emlékszel még, hogy az FX-100-as printeren hogy lehetett betűtípust változtatni? A printer gombjait kellett nyomkodni és ha eltévesztetted, kezdhetted elölről :D

Andrassy Gabor (törölt) 2014.07.08. 07:36:09

@Tejinashi: Úgy IS lehetett, de a DIP kapcsolókkal is be lehetett állítani a kedvencedet. A magyar ékezetes betűket meg eprom cserével lehetett beletenni. A mai napig megvannak az átírt epromtartalmak lementve.
Megjegyzem vennék egy FX-80, FX-100 szintű kis printert, de olyat, ami soros portról is etethető. Egy célműszerhez kellene.
süti beállítások módosítása