Új sorozatot kezdünk ma, ha érdekelnek régi egykor nagyhírű eleink, tartsatok velünk!
A képen középen egy török pasa ül a magyar urak társaságában. A "Tűzpasaként" is emlegetett férfi nem más mint Széchenyi István gróf ifjabbik fia, Ödön. Eddig érdekesen hangzik? Lássuk a történetét!
Széchenyi Ödön 1897-es budapesti látogatásakor magyar tűzoltó tisztekkel
Széchenyi István mindkét fia örökölte apjuk technikai és tudományos újdonságokra való nyitottságát, és eltökéltségét a közállapotok jobbítására, de talán a kisebbik fiú, Ödön mutatta fel a látványosabb eredményeket. Az 1862-es londoni világkiállítás megtekintése után nem jött azonnal haza: beállt a londoni tűzoltókhoz („Fire Brigade”), hogy közvetlenül szerezzen tapasztalatot az akkor legkorszerűbb ilyen szervezetnél. Hazatérve könyvet is írt a témáról és szervezett egy – akkor még - önkéntesekből álló tűzoltó csapatot is (1863).
Mivel a hivatásos tűzoltó egyesület létrehozására beadott kérelmét először elutasították, figyelme egy időre másfelé fordult: hajóskapitányi vizsgát tett és „Hableány” nevű gőzösét saját kezűleg irányítva utazott az 1867-es párizsi világkiállításra. A Dunán felfelé hajózva érte el a Majnát, majd a Rajnán, a Marne-on és a Szajnán keresztül ért a francia fővárosba, ahol óriási lelkesedéssel fogadták. Hajóját aranyéremmel, őt magát Becsületrenddel tüntették ki. III. Napóleon császár kétszer is meglátogatta hajóján.
A Hableány a Szajnán
...és a Balatonon (ez utóbbi persze rekonstrukció)
Aztán megint a tűzvédelem következett: Nagynehezen mégiscsak megérkezett az engedély a hivatásos tűzoltó egyesület létrehozására és hozzákezdhetett ennek szervezéséhez. (Csak hivatásos tűzoltóktól volt elvárható a folyamatos készenlét.) Bár a szervezés is elég vontatottan haladt, 1869 végén hivatalosan megalakult, 1870 elején munkába is állt a „Nemzeti Torna- és Tűzoltó Egylet”. (A tornászokkal való egyesülésre a létszámhiány miatt volt szükség.) Épp időben ahhoz, hogy a Nemzeti Színházban 1871. szeptember 13-án keletkezett tűzzel sikeresen megküzdjön, kiérdemelve a pestiek elismerését.
"...az 1871-ik év szept. 13-án d. u. 6 órakor hirtelen kigyulladt a Grassalkovich-magtárból átalakított melléképület, mely a színházzal fa-folyosóval volt összekötve. Az átalakított magtár a benne tartott rengeteg díszlettel együtt teljesen leégett, de gróf Széchenyi Ödön tűzoltóinak mégis sikerült ember feletti munkával a színházat megmenteniök. A mentésben részt vett a színház valamennyi tagja a legkisebbtől a legnagyobbig. Még Benza Ida is szivattyúzta az egyik vízipuskát.”
Széchenyi folyamatosan korszerűsítette egyesületét (pl. Európában az elsők között volt gőzhajtású tűzoltó-fecskendőjük),
Az első hazai gőzfecskendő másolata
Egy korabeli gőzfecskendő
30 méteres tűzoltólétra
miközben egyéb terveken is dolgozott (pl. a budavári sikló is az ő kezdeményezése és tervei alapján épült).
A gőzgépes sikló 1870-ben
És nem csak Pest-Budán (1873-tól Budapesten) szerzett elismertséget magának: 1874-ben a török szultánnak mutathatta be csapata felkészültségét, aki ezek után őt bízta meg az isztambuli tűzoltóság megszervezésével.
Isztambul lángokban (az 1870-es években igen gyakori vendég volt a tűz)
Isztambul egy nagy tűzvész után
Ott végzett munkájával annyira meg volt elégedve az udvar, hogy megkapta a „pasa” címet, anélkül, hogy hitéről le kellett volna mondania. Mivel első házassága tönkrement, Isztambulban újra házasodott, végül ott is halt meg (1922-ben), ott is van eltemetve egy keresztény temetőben.
