Habár Magellánhoz kötjük a Föld első megkerülését, ő maga csak az út feléig jutott el. Az expedíció során minden olyan dolog megtörtént, ami egy vérbeli hajós- vagy kalóztörténetben megtörténhet: volt lázadás, lakatlan sziget, kannibálok, éhezések és viharok. Hallgassátok meg adásunkat, hogy megismerjétek Magellánnak és társainak izgalmas történetét.
A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:
Akkoriban két nagy, a tengeren is terjeszkedő hatalom volt Európában: Spanyolország és Portugália. Mind a két ország arra törekedett, hogy minél több, Európán kívüli területet kaparintson meg; vagy ha megszerezni nem tudja az idegen területeket, akkor legalább jó kereskedelmi útvonalat építsen ki, amivel biztosítani tudja az Európában nagyon ritka és ennek megfelelően igen drága nyersanyagok beszerzését. Magellán portugál létére a spanyol király zászlói alatt indult el a nagy útra.
A Fűszer-szigetek elérése volt Magellán elsődleges célja, de vállalkozása vakmerő volt. Még senki nem hajózta körbe a Földet, és sok legenda élt mitikus lényekről, amik a tengereket felett őrködnek. A kép egy 16. századi metszet, ami Magellánt mutatja a mitikus lények között.
Az utazás során Dél-Amerika partjainál lázadás tört ki, amikor az armada öt hajójából három Magellán ellen fordult.
Magellán cselhez folyamodott, és sikerrel visszaszerezte az uralmát mind az öt hajó felett. A lázadók büntetése néhol az inkvizíció kegyetlenkedéseivel vetekedett. Az egyik főszervezőt Magellán felnégyeltette és maradványait közszemlére tette.
Dél-Amerika partjainál hatalmas méretű őslakosokkal találkoztak a hajósok, akik nagy méretű lábukon furcsa csizmát viseltek, ezért adta Magellán ennek a vidéknek a Patagónia nevet. (Pata portugálul = mancs; az elnevezés kapcsán az elmúlt években több elmélet is született.) Magellán krónikása szerint az óriások kétszer olyan magasak voltak, mint az európaiak.
A két óceán közötti szoros megtalálása nem volt könnyű, ráadásul az öblök labirintusában többször eltévedtek. A flotta legnagyobb hajóján akkora volt az engedetlenség és a rebellis hangulat, hogy Magellán tudta nélkül megfordultak és visszahajóztak Spanyolországba. A tervezett egy héttel ellentétben öt hétig tartott, amíg a földrész nyugati oldalán végre megpillantották a Csendes-óceánt.
Magellán először Guam szigetét érte el, ami ma az Egyesült Államokhoz tartozik. A képen Magellán emlékművének a felavatása látható a szigeten, 1926-ban.
Magellán Mactan szigetén veszítette életét, még mielőtt elérték volna céljukat, a Fűszer-szigeteket. A helyi törzsek csatározásaiba avatkozott bele, ami végül vesztét okozta. Ezerötszáz bennszülött harcossal találta magát szemben, amikor hatvan állig felfegyverzett spanyol élén partra szállt a szigeten.
Legyőzőjét, Lapulapu törzsfőnököt mind a mai napig tisztelet övezi, amiért elűzte a szigetekről a betolakodó európaiakat.
Magellán halála után Juan Sebastián Elcano volt az, aki a flotta egyetlen megmaradt hajójával, a Victoriával visszaérkezett Európába 1522. szeptember 6-án. A három évvel korábban elindult 260 fős legénységből csak 18 ember kerülte meg Elcanóval a Földet, a többiek vagy hamarabb visszafordultak, fogságba estek, illetve meghaltak.
A Föld első megkerülésének útvonala
Habár Magellánról nem neveztek el földrészt, de az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő szoros ma is a portugál felfedező nevét viseli. Emellett neki köszönhetjük a Csendes-óceán, Tűzföld és Patagónia elnevezést. (A képen egy 1561-es térkép látható.) További érdekesség, hogy az első magyar Dél-Amerikában feltehetőleg egy Varga János nevű ember lehetett, aki Magellán Concepción nevű hajóján lehetett tüzérségi parancsnok.
Most, hogy a képek végére értetek, ne felejtsétek el meghallgatni a bejegyzés elején a podcastet!
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
Képek forrása: blog.geogarage.com; nationalgeographic.com; history.com; shippingwondersoftheworld.com; http://captainjohndesilva.blogspot.com; wikimedia; epa.oszk.hu
