Egy krimisorozat annyira sikeres, amennyire a nyomozó karaktere. A magyar krimitörténet legsikeresebb karaktere Linda. Aki ellenállhatatlan. Vidám, pozitív, energikus, empatikus, okos, szellemes, bátor, vonzó; szeretni is tud, ütni is, szupergörl is, szerény, de öntudatos hétköznapi lány is - eredeti és tökéletes krimifőhős, akit pontosan az alakítójára szabtak. Mindenkinek ad rá okot, hogy el legyen tőle bűvölve. A nézők imádták, a kritikusok utálták. Ezeknek is, azoknak is megvolt rá az okuk.

A főszereplő az ikonikus Babettán, a reklámfotón kivételesen klumpa nélkül

Mint a Linda fenn a fán... (Görbe Nóra). (Film, Színház, Muzsika, 1986.január 11.)

Görbe Nóra színész lánya ugyan, de mégsem. Szülei elváltak, vidéken élt az édesanyjával, apját alig látta, és még gyerek volt, amikor meghalt. Nehéz elképzelni két különbözőbb színészegyéniséget, mint a keserű és tragikus sorsok hordozására teremtett Görbe Jánost és a tömény életörömöt sugárzó Nóra lányát. 

Gát György, Linda megteremtője és Görbe Nóra (első) férje a lerázhatatlanság bajnoka. Nyolcadszorra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Addig világosítóként, kábelesként, kameramanként, segédoperatőrként járta a televíziós szamárlétra alsó fokait. 1974-ben született meg benne Linda (eredetileg Kata) ötlete, aki úgy verekszik és sikítozik, mint Bruce Lee, csak sokkal kedvesebb, viccesebb, hétköznapibb - és nő. Mégpedig egyszerre lányos és fiús nő. Hosszú évekig nem voltak vevők az ötletére, míg végül leforgathatott három kísérleti (pilot) részt, amelyekhez még főcím sem készült. Ez azonban nem zavarta a rendezőt abban, hogy már a forgatás kezdetén úgy tájékoztassa a sajtót, hogy tizenhárom részes bűnügyi filmsorozat forgatása kezdődik 1981 júliusában. (Hétfői Hírek, 1981. május 18.) Augusztusra a beígért epizódok száma hétre csökkent (Hétfői Hírek, 1981. augusztus 10.)

Gát György (becenevén: Pörkölt) rendező és a balján Szabó Gábor (az egyik) operatőr. (Film, Színház, Muzsika, 1981. augusztus 22.)

A pilot részek meggyőzték az illetékeseket, és még néhány részt megrendeltek, mielőtt a három kísérletit 1984 novemberében bemutatták volna. Végül összesen tizenhét 50-60 perces epizód készült el. A 4-10. részt 1986-ban, a többit 1989-ben mutatták be. Végül 2000-ben még leforgattak és 2002-ben bemutattak egy öt folytatásos, összefüggő Linda-történetet. Az ötlet megszületésétől az utolsó rész bemutatásáig 28 év telt el, mialatt tökéletesen megváltozott a magyar világ. 

Az első részekben a rendőrök elvtársazzák egymást, és Linda főnökének az asztalán még Lenin-szobrocska fogja a port. Az utolsó részekben a több éves amerikai tartózkodás után hazatérő Linda már up-to-date FBI-os tapasztalataival emeli föl a Nyugathoz a hazai bűnvadászatot. 

Linda kollégái, akik folyamatosan zrikálják: a munkaidőben hamisan hegedülő Handel (Harsányi Gábor), a kétbalkezes nyomozó (Balázs Péter), a nikotin- és kávéfüggő halottkém (Bánffy György) és főnökük (Deme Gábor, akinek hirtelen halála után a hasonló karakterű Vayer Tamás látványtervező kapta meg a szerepét)

Lindát többnyire vicces karakterek veszik körül. A reménytelenül kis színész apuka (Bodrogi Gyula), annak bővérű, sznob és nagyszájú barátnője (Pécsi Ildikó) és végül Linda epekedő osztálytársa, majd kedvese, férje végül elvált férje, a szeretetreméltóan ügyefogyott, pipogya, de Lindáért tűzbe menő taxis (Szerednyei Béla). Az első részekben még méltó ellensúlyt képvisel Linda főnöke, Eősze Gábor százados, aki igyekszik a rendőri munkát szabályos és szakszerű mederben tartani, és az ebből a mederből mindig kiugró Lindát féltésből is, szakmai rendszeretetből is féken tartani. Deme Gábor (A Princz a katona, az Őrjárat az égen, az Egy óra múlva itt vagyok, és persze a Linda dramaturgja) játszotta az első részekben ezt a figurát, és súlyt adott neki, de ő fiatalon és váratlanul meghalt. A helyébe lépő Vayer Tamás, a sorozat látványtervezője súlytalannak bizonyult a főnök szerepében.

Jelenetek a Fotómodell című epizódból. Balra fent Linda a későbbiekben leszúrt fotómodellel (Sáfár Anikó), lent az egyik gazfickóval, jobbra pedig bemutatja karatetudását és fehérneműjét (Film, Színház, Muzsika, 1981. augusztus 22.)

Görbe Nóra kis korától balettezett, művészi tornázott. Sportos leány volt jó fizikai adottságokkal, amelyekre Linda kedvéért szupergörlhöz illő képességeket épített. A forgatás előtt hosszú ideig tanult karatézni, és zöld öves mester lett. Ezen felül lovagolt, terepmotorozott, úszott (bár elég csúnyán). Edőcs István korábbi ökölvívóbajnoktól, bunyós filmekben alkalmazott verekedő statisztától megkérdezték (Népsport, 1983. július 29.), hogy mi volt a legkellemetlenebb filmszerepe: "A Linda című filmben Görbe Nórának ki kellett rúgnia a cigarettát a számból. Ez a jelenet sehogyan sem akart összeállni. Nóra vagy harmincszor pofánrúgott, amíg sikerült a produkció. Az apró színésznőnek hiába volt mindössze 35-ös cipője, a sok rúgást azért megéreztem. Igaz, meg is fizették...". 

A Fotómodellben Linda közlekedési rendőrként kalandozik bele egy súlyos drogos bűnügybe. "Kitanítottak sok mindenre, még a közlekedés irányításának trükkjeire is, hiszen volt egy jelenetem a Lánchídnál, ahol ez volt a dolgom. A forgalmat persze nem lehetett előre megrendezni, a felvétel rejtett kamerával ment a hídról. Beöltöztem egyenruhába, kiálltam az út közepére, s a tanultak szerint elkezdtem integetni. Ahhoz, hogy teljesen megbénítsam a budai forgalmat, elegendő volt két perc. Az autósok szidtak, mint a bokrot, minden voltam, csak szép lány nem. Összeszedtem minden tudásomat, de a dugó nemhogy kisebb lett volna — tovább nőtt." (Szabad Föld, 1984. december 22.)

A főnök akcióban. Elől Eősze Gábor (Deme Gábor), mögötte egyik kétbalkezes beosztottja a sok közül (Balázs Péter) (Film, Színház, Muzsika, 1981. augusztus 22.)

Nemcsak a pofán rúgott bokszbajnok és a dugóba dirigált autósok, hanem Görbe Nóra is megszenvedte olykor a forgatást. Leginkább talán a Piros, mint a kármin című részben, amelynek elején leöntik őt vörös festékkel és még a kislánya, Gát Anna is megbetegszik: "Izgalom a stábban: ma festenek először pirosra. Az előszobát nylonnal terítik le, a fürdőszoba is hasonló sorsra jut, előkészítenek egy vödör piros temperát. A következő a jelenet: miközben Bodrogi Szent Sebestyénként modellt áll Pécsinek, én talpig pirosban megjelenek a színen. Gyönyörű sárga csipkés ruhában, fehér zokniban állok be a kádba és Romwalter Mari elkezd festeni, örült látvány lehet, mert mindenki rémülten néz rám. Megcsináljuk a felvételeket, majd ketten fél óráig sikálják rólam a festéket. Nem sok eredménnyel, mert a fejbőrömről még otthon is pereg a piros. Közben magánéletem izgalmai: kislányom kötőhártyagyulladást kapott, kitiltották a bölcsődéből, azonnal orvoshoz kell vinni. A felvételek közben telefonon szervezem, hogy bevigyék a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézetébe. Kiderül, egy hétig otthon kell maradnia. Gyógykrémet és cseppet írnak fel, amit a Linda-stáb tagjai váltanak ki és viszik azonnal a gyereknek, mialatt azt próbálom kitalálni, mi lesz a jövő héten, ki fog vigyázni Annára, hiszen a forgatás nem állhat le." (Ifjúsági Magazin, 1985/9.) 

Linda pirosban, a tükörben az apja, aki modellt állni készül a Görbe Nóra által fent leírt jelenetben, a tükör mellett pedig a rendező a párját instruálja (Ifjúsági Magazin, 1985/9.)

A jelek arra utalnak, hogy a rendező eredetileg kicsit erotikusabbra vette volna a sorozatot, mint amilyen lett. Ebben a vörös festékes részben egy dunai szigeten, egy festőtáborban buknak le a képrablók, s a szöveg szerint Linda akthoz áll modellt. A szereplők végig aktról beszélnek, a papa össze is gyűjti a pucér lányáról készült képeket, hogy ne kerüljenek más szeme elé. Egyszer távolról látunk is egy másik, valóban meztelen modellt, és Görbe Nóra más filmekben mutatkozott is ruha nélkül, biztosan nem rajta múlott a dolog, de egy ilyen széles nézőközönségnek szánt tévésorozatban a nyolcvanas évek közepén - úgy látszik - mégsem merték levetkőztetni. Amikor modellt állni látjuk, nem látszik semmije, ami nem látszhat egy decens hölgyből. 

Linda modellt áll (Film, Színház, Muzsika, 1986. január 11.)

Zappe László a Népszabadságban (1982. november 6.) már az első epizód bemutatása után négy nappal levágta a Lindát: "a Lindával aligha az a baj, hogy sematikus, együgyű a történet, s főképp nem az, hogy kriminek, még mulatságos, vidám nyomozási eseménysornak is túlzottan egyszerű. /.../ ...egyszerűen kevés jó ötlet dúsítja fel a szimpla cselekményt, s mert nincs meg az a ritmusa, ami szinte biológiai ingerként késztet részvétre, ellenszenvre, gyűlöletre, megbocsátásra, meghatódásra, haragra, könnyre, de leginkább kacagásra. Ezért kellene még gyakorolni. Igaz, nem biztos, hogy a gyakorlást a televízió nagy és költséges nyilvánossága előtt kell kezdeni." A központi pártlap kritikusa nyilván tisztában volt azzal, hogy a sorozat jövőjéről ekkor még nem döntöttek. Az első epizód utáni gyors állásfoglalás nyilván ezt a döntést igyekezett befolyásolni. 

Kuczka Péter (Kritika, 1985/3.) dicsérete is leminősítéssel ért fel: "azon kell csodálkoznunk, hogy alkotói milyen ügyesen és tempósan rakták össze a cselekményt és a figurákat, a tartalmakat és a formákat, innen-onnan megmaradt hulladékokból, pontosabban forgatókönyvírók és gegmenek tudatalattijából feltörő B-kategóriájú filmek foszlányaiból." Boda István (Hajdú-Bihari Napló, 1986. május 21.): "Linda megint a nézettségre apellál. Nincs is más mércéje, nincs is más érdeme. Jobb híján ezt a gondolkodást-okoskodást nevezzük 'lindaságnak', amely sajnos nemcsak a szerzőket minősíti. A közízlést is." Lőcsei Gabriella a Magyar Nemzetben (1986. szeptember 24.) így "védte meg" Lindát: "Kérem én védelmembe veszem Lindát. Nem csupán emberbaráti megfontolásból, hogy tudniillik: ha valakit, valamit minden komoly ember szid, gyaláz és ócsárol, legalább akadjon a komolytalan lelkesedők mellett egy félkomoly, aki kiáll a megtámadott mellett. /.../ Egyetlen pillanatig nem gondolhatta komolyan egyetlen néző sem..., hogy mifelénk olyan, vagy hozzá hasonlatos rendőrlányok száguldanak a nagyvárosokban, mint ez a mindig talpraesett, kicsit spleenes díszpéldány. /.../ Homályban marad a lényeg, a megoldás, az előkészített, fölvezetett elméncség. Időnként unalmasak a tévésorozatokban és a televíziós vígjátékokban úgy látszik kötelező érvényűvé tett, állandósított helyzet- és jellemkomikumok... de mindezekkel együtt és mindennek ellenére a rendszertelen jelentkezésű Linda nézhető, eredeti televíziós program. És ráadásul: a miénk."

A 2000-ben forgatott utolsó részek Lindája (Kisalföld, 2002. március 23.)

A 2000-ben forgatott utolsó évadot csak két év és hosszú hezitálás után mutatta be az állami televízió. Ez a Linda már valóban messze sodródott az eredetitől, és keveset őrzött meg annak vonzerejéből. Linda itt világot járt, amerikai tapasztalatokkal felvértezett szakember, aki korának minden manírját felveszi. Vegetáriánus, ezotériával, pszichológiával, távol-keleti misztikával foglalkozik. A sikolyai és csapásai sem a régiek. Újságíróvá komolyodott fiatalkori bumfordi szerelmétől elvált, csepűrágó apja természetgyógyász lett...

A korábbiaknál is kegyetlenebb kritikák fogadták ezt a középkorú Lindát. "Az új Linda a merő képtelenség a maga provinciális esztétikájával. Mondjuk meg őszintén: nincs annál szánalmasabb, mint mikor valaki a maga epigonizmusát a látszat eredetiségével akarja - szeretné - hitelesíteni." (Boda István, Hajdú-Bihari Napló, 2002. március 27.)  "De a Linda még az ismert hazai mezőnyben is ámulatot tudott kelteni. Kirívó olcsóságával, avíttas modorával, butus 'filozófiájával' úgy kínos az egész, ahogy van. És azt kínálta egyik legfőbb tanulságként, hogy a színészet nem olyan, mint a biciklizés, amit ugye nem lehet elfelejteni. Az egész sorozat Görbe Nórára épül, akinek finoman szólva nem használt a hosszú kihagyás; már ama szerény színészi eszközöknek sincs birtokában, amelyeket Linda együgyű szerepe támaszt." (Bori Erzsébet, Népszava, 2002. március 26.)

Veszprémi Béla, Linda apja (Bodrogi Gyula). (Film, Színház, Muzsika, 1981. augusztus 22.)

Linda felnőttek és gyerekek körében egyaránt roppant népszerű volt. A hatására kedveltebb lett a rendőrség, sokkal több fiatal nő jelentkezett rendőrnek, mint korábban. A gyerekek, a fiatalok megrohanták a karateklubokat. Görbe Nórát lelkes rajongók hada rohanta le, amerre járt. Lindának szólították gyerekek és öregek. Lindaként adta el a lemezeit, Lindaként mondott esti mesét a tévében, lemezen, kazettán. Linda-szafari címen regény jelent meg, Linda-képregényeket adtak ki, Linda-pólókat árultak stb.

Linda-lemezek (Ring, 1990. január 17.)

Egy Linda-dal, Mennyből a rendőr: https://www.youtube.com/watch?v=b11an7meeYo

Autó-motor, 1986. január 15.

A rendőrlány kalandjairól szóló mindhárom sorozat - regisztráció nélkül - szabadon megtekinthető az MTVA archívumában.