A francia idegenlégió igaz története

2021. január 13. DDQ

A Légion étrangère-t bemutatni, a Légióról írni teljes részletességgel ezeken az oldalakon, a téma szerteágazó és hatalmas történelmi távlatokat érintő terjedelme miatt, lehetetlen. Hiszen csak a hadtörténeti előzmények, melyeket oly sok hadtudós kutatott már, több kötetre rúgnak. No és nem választható teljesen külön a történelem folyásától sem, ami szintén egy hatalmas ismeretanyag. S külön története van az egyes egységeknek, jelvényeknek, zászlóknak, katonáknak. Itt és most a Légió történetének jelentősebb állomásai szerepelnek, az érdekesebb mozzanatokkal a teljesség igénye nélkül.

DDQ

image_cr.jpg

Az ötvenes évek afrikai sivatagában...

Légió. Ha meghalljuk ezt a szót, máris szárnyal a képzelet. A „Légió”-hoz szorosan kapcsolódik a római légiók képe, a focivilág is előszeretettel használja a „légiós” kifejezést, de kaland, rejtelem, titokzatosság és sok-sok humor is megbújhat a jelentése mögött. Utóbbi Rejtő Jenő páratlan könyveinek köszönhető, melyek sokunk kedvenc olvasmányai a mai napig is. Ezek a valóságtól igencsak elrugaszkodott történetek egy fantáziadús, könnyed világba kalauzolják az olvasót. Az igazi Légió azonban lényegesen keményebb és zordabb hely. Csalogató és egyszerre félelmetes. Ismert, mégis titokzatos. Menekülést nyújthat a megszokott, unalmas hétköznapokból, lehetőséget adhat az újrakezdésre. De ennek meg is kéri az árát!
Belső világa mindig is titkoktól övezett volt, melyről kezdetben hiteles, pontos leírás nem igen akadt. A korai leírások megmaradtak inkább katonai berkeken belül, így az emberekben a Légióról élő képet a kitalált és misztifikált történetek, újságcikkek, romantikus elképzelések egyvelege alakította ki. Ma már lényegesen több adatot, tényt tudunk a Légióról, de azért a legendák még mindig ott keringenek a történetekben.

flag_of_legion-svg.jpg

A légió zászlaja 

 

A Légióról röviden

A Francia Idegenlégió egy speciális, francia katonai alakulat, amelyben francia zászló alatt, francia egyenruhában, francia tisztek irányításával több nemzetiségű ( idegen állampolgárságú ) katonák szolgálnak. Az Idegenlégiót a korábbi légiós alakulatoktól az egyedi toborzási, kiképzési módszerei, és az írott és íratlan törvényei, hagyományai különböztetik meg.
A Légió kialakulását az egyszerűség kedvéért egy konkrét dátumhoz szokták kötni: 1831. március 9. De megalakulása egy hosszú folyamat eredménye. Olyan régre nyúlik vissza az előzmények sora, s oly sok szálon fut, hogy jelenleg csak az egyszerűsített történet bemutatására vállalkozom.



Honnan is indult a Légió?


A Francia Idegenlégió (franciául: Légion étrangère ) elit katonai alakulat a francia hadseregen belül. 1831-ben alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mert az 1830. júliusi forradalom után külföldieket már tilos volt a francia hadseregbe sorozni.
A Francia Idegenlégió felállítását Lajos Fülöp francia király rendelte el 1831. március 9-én kiadott rendeletével, hogy az itt lévő jelentős számú önkéntest mégis hadászatilag hasznosíthassák. Kilenc nappal a megalakulása után kiadtak egy kiegészítő határozatot, amely leszögezte, hogy franciák nem léphetnek be a Légióba. Állítólag rengeteg férfi akart elmenekülni az addigi életéből, köztük jelentős számban családapák. A családok széthullásának megakadályozása érdekében is korlátozták a franciák belépését.

legiso_kaszarnya.jpg

Kaszárnya bejárat, Sidi Bel Abbes, Algéria 1880-1890 körül


A Légió története nem indult zökkenőmenetesen. Megalakulásakor a zavaros politikai és katonai viszonyok miatt nagyon sok külföldi tartózkodott Franciaországban. Ezek egy része a hadseregben szolgált, más része kalandorként került a hadsereg közelébe, vagy nem akart saját országában harcolni, politikai menekült volt, esetleg a törvény elől, vagy csak a saját élete elől menekült. Az új törvény lehetővé tette, hogy ez a vegyes társaság, eleinte komolyabb ellenőrzés nélkül felvételre kerüljön. Természetesen a sokféle náció, politikai nézet, emberi jellem és sors keveredéséből nem sok jó sült ki. A légió hírhedt, balhézós korszaka erre az időszakra vezethető vissza.
A francia társadalomban és a politikai viszonyokban erős kettősség volt jelen. Egyrészt szükségük volt egy erős haderőre, viszont tartottak attól, hogy majd francia földön is bevetik a szerveződő kétes hírű egységet. Ugyanakkor kívánatos volt a gyarmati terjeszkedés, amely viszont a honi haderő jelentős részét lekötötte, de csak csekély eredményt ért el.

lgi401.jpg

Légiósok egy helyőrségi kantinban, 1800-as évek második fele


Kialakult egy olyan helyzet, amelyben a „balhés” légiósok erősen szúrták a civil lakosság szemét, és egyes politikai erők is szívesebben látták volna távolabb ezt a haderőt.
A civilek és a légionáriusok közötti atrocitások (kocsmai verekedések, utcai összetűzések) kapóra jöttek a politikának, és minden adott volt ahhoz, hogy egy időre megszabaduljanak tőlük. A gyarmati terjeszkedés megakadása sürgős intézkedést igényelt, így - két legyet ütve egy csapásra - a Légió büntetésből a gyarmatokra került. Ez a büntetés azonban nagyon is hasznára vált az egységnek.
A Légió külföldre való áthelyezésének elsősorban katonai indoka volt, mégpedig az, hogy a francia gyarmati kalandozás, amely kezdetben nagyon jól indult Algériában, hirtelen megtorpant. Az egy helyben topogó gyarmati harcokat a Légió ottani bevetésével akarták kimozdítani a holtpontról. A törvények módosítása révén kikötötték, hogy a Légió csak az ország határain kívül vethető be, így - mindenki megelégedésre - sikerült megoldani a légió kérdését.


Az első négy évben csak Algériában tevékenykedett a Légió, amely ekkoriban még csak hat zászlóaljból állt, és egy adott zászlóaljon belül általában azonos nemzetiségű férfiak harcoltak. Az anyaországtól való távolság növelte a csapategységet, jó hatással volt a fegyelemre, valamint tompította a kezdeti megítélés negatív elemeit. Volt ugyanakkor egy kedvezőtlen hatása is, mert a külön nemzetiségre bontott zászlóaljak között veszélyes méreteket öltött a rivalizálás. Ezek a belső konfliktusok komoly intézkedéseket vontak maguk után.
Az igen vegyes képet mutató legénységi állomány, a sokféle indíttatás, a kritikus fegyelmi helyzet kihívás elé állította a parancsnokokat. A Légió kezdeti útkeresésének fontos szakasza a fegyelmezési rendszer kialakítása volt. A harc nélküli időszak, a viszonylagos nyugalom, a tétlenség a legrosszabbat hozta ki az állományból. Megszaporodtak a véres belső harcok, szökések, öngyilkosságok, lakossággal való összetűzések. A megoldás a fölösleges energiák lekötése lett. A katonákat kemény fizikai munkára fogták, alaposan elfárasztották őket, utakat, erődítményeket építtettek fel velük. A kivételesen kemény, már-már kényszermunka jellegű szolgálat aztán meghozta az eredményét. Egyrészt kirostálta az alkalmatlanokat, másrészt a csapatot összekovácsolta.

Királyi rendelet az Idegenlégióról:


A Francia Idegenlégió felállításáról szóló királyi rendeletet Lajos Fülöp írta alá 1831. március 10-én. E rendelet így szól (nem szó szerint):
1. szakasz: Idegenekből álló légiót kell felállítani. E légió elnevezése Idegenlégió lesz.
2. szakasz: Az Idegenlégió zászlóaljai ugyanolyan alakzatúak legyenek, mint a francia sorzászlóaljak, azzal az eltéréssel, hogy nem lesz elitszázaduk. A századokat lehetőleg azonos nemzetiségű, azonos nyelvet beszélő emberekből kell összeállítani.
3. szakasz: Az illetmény (zsold) és az ügykezelés tekintetében az Idegenlégió a francia ezredekhez hasonlítson. Az egyenruha kék színű legyen, egyszerű, piros szegővel, ugyanolyan színű nadrággal és "Idegenlégió" feliratú sárga gombokkal.
4. szakasz: Minden idegennek, aki be akar lépni az Idegenlégióba, önkéntesi szerződést kell aláírnia.
5. szakasz: A szerződés nem szólhat kevesebb mint három, és több mint öt esztendőre.
6. szakasz: A felvételét kérelmező idegen nem lehet 40 évesnél idősebb és 18 esztendősnél fiatalabb; testmagassága legkevesebb 1,55 méter legyen. Ha a fenti feltételeknek megfelel, még a következő okmányokat kell bemutatnia: 1. születési bizonyítvány, vagy más, ezzel egyenértékű irat; 2. erkölcsi bizonyítvány; 3. igazolás, amelyben az illetékes katonai hatóságok megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik a katonai szolgálathoz szükséges erényekkel.
7. szakasz: Amennyiben a felvételét kérelmező idegennek nincsenek birtokában az előző paragrafus 1. és 2. számú pontjában előírt okmányok, akkor tábornok elé kell küldeni, aki dönt felvételéről.

Mint látjuk, ez, a 7. szakasz volt tulajdonképpen az a rés, amelyen át bárki besurranhatott az Idegenlégióba. Egyébként az iratok kötelező bemutatása nagyon hamar kimaradt az újoncfelvételi gyakorlatból. A többi, meglehetősen enyhe feltétel mindenkit a Légióba vonzott, akinek valamilyen okból búvóhelyre volt szüksége. Hogy mennyire eltért az előírás a gyakorlattól, azt legjobban az 1830. március 18-án kibocsátott pótutasítás bizonyítja. Ez megtiltotta a nős férfiak és a svájci származásúak felvételét a légióba, pedig éppen a volt svájci zsoldosok és a Hohenlohe-légió maradványai szolgáltatták a légió állományának alapját. Sőt az Idegenlégió első parancsnoka, Stoffel ezredes, aki a Hohenlohe-légióban szolgált korábban, svájci volt.

legion-marching_1.jpg

Észak-Afrika, a nagy menetelések kezdete

 

A Légió Afrikába megy

A Légió felállítása, mint említettem, nagy riadalmat keltett a francia parlamentben. Vajon ezeket a kétes összetételű csapatokat, ha sokáig állomásoznak még francia földön, nem lehet-e majd felhasználni a júliusi monarchia ellen?

Éppen kapóra jön Algéria meghódítása arra, hogy a Légiót a tűzvonalba küldjék távol Franciaországtól. 1832. áprilisában az Idegenlégió még Franciaországban állomásozó zászlóaljai átkelnek a Földközi-tengeren és 1832. április 27-én első ízben harcba indul a Légió.

Itt szembesültek a sivatag kegyetlen viszonyaival, a mindent ellepő és mindenhova befurakodó homokkal, a hőséggel, az állandó vízhiánnyal. A végtelennek tűnő menetelések a kínzó homokban, a folyamatos fegyverkarbantartás, a spórolás a vízzel, rendkívül erősen próbára tette az állományt. A helyzetet az is rontotta, hogy egy meggondolatlan támadás, és egy oázis kifosztása ellenük hangolta a helyi törzseket. Az arab lovasok, melyek jól ismerték a sivatagot, rejtőzködve követték a csapatokat, időnként megtámadva őket.

 

 

A tűzkeresztség

Az első igazi sivatagi csata Maison Carrée erődjének falai előtt következett be. A felpaprikázott sivatagi harcosok rárontottak a Légióra. Négy rövid, de igen gyors lovasrohamot vezettek a katonák ellen, majd amilyen váratlanul érkeztek, olyan gyorsan távoztak is. A légiósok csekély veszteség árán ízelítőt kaptak a sivatagi harcmodorból, de ami a legfontosabb : átestek a tűzkeresztségen.

Érdekes adalék a történetben, hogy kezdetben nem csak harcoló alakulatként léptek Afrika földjére, hanem sokfelé erődítményeket is emeltek.
Például utat építettek a Duala és Bugarik közötti mocsaras vidéken át, s ezt az utat még fákkal és maguk fúrta forrásokkal is szegélyezték. Az út ma is megvan, és a "Légió Útja" nevet viseli. A Légiót dicsőítő krónikások valóságos himnuszokat zengnek a légiósok békés építőmunkájáról. Villebois-Mareuil ezredes erről a tevékenységről mint a légiós elhivatottság tetőfokáról beszél: "Meneteltek nyugatról keletre, és amikor hallgattak a fegyverek, városokat emeltek, szűzföldet törtek fel."
A Légió a következő időszakban részt vett a Sidi-Chabelnél vívott harcokban (1832. november 11.), jelen volt az Arzew és Mostaganem erőd elfoglalásánál, majd a Moulay-ismaeli csatában is. 1834-ben légiósok áttörték Bougie városnál a kabil csapatok ostromzárát, és egyesültek a várost védelmező 4. légiós zászlóaljjal.
Lassanként legenda szövődött a Légió köré, amelyet Napóleon császári gárdájával hasonlítottak össze. De talán éppen ezért, a légió kezd kényelmetlenné válni az anyaország bizonyos körei számára. 1834. február 26-án békét kötnek Abd el-Kaderrel; a francia kormány elismeri az emír fennhatóságát Oran (Ouahran) területén, azonban ugyanazon év júliusában Algériát mégis francia birtokká nyilvánították.
Az 1832-1835 közé eső Afrikai hadjárat megalapozta a Légió hírnevét, összekovácsolta az egységeket, és mivel megszerezték a kellő tapasztalatot is, a haderő potenciális erejévé válik.

 algeria_roham_1857_rajz.jpg

A Légió Algériában rohamoz, 1857

 

Az elveszett Légió - A Légió Spanyolországba megy

VII. Ferdinánd király halálával trónviszály tört ki Ferdinánd leánya és bátyja, II. Izabella és Don Carlos infáns között. A nemzetközi porondon Anglia és Portugália II. Izabella mögött sorakozott fel, Franciaország pedig hatalmi pozíciójának megőrzése érdekében katonai egységek küldését határozza el.
A választás az Afrikai hadszíntéren megedződött, és jó hadi teljesítményt nyújtó, de politikailag újra kikezdett Idegenlégióra esett. 1835. augusztus 17-én a franciák átadták az alakulat feletti ellenőrzést a spanyoloknak, valamint ezen a napon történt meg a már említett átalakítás, amikor a nemzeti zászlóaljakat összevonták.
A spanyol kalandnak kettős eredménye volt. Egyrészt a megújulás, hiszen egységes lett a vezénylés nyelve, és szerkezetileg is átalakult. A Légió megszolgálta a belé vetett bizalmat, elvégezte a rábízott feladatot. Másrészt a fejlődés és helytállás ellenére, mégis a Légió vesztét jelentette a kaland.


A Légió 4000 katonája érkezett spanyol földre, s hamarosan beolvasztották őket a spanyol hadseregbe.
Több véres csata után, a kezdeti haderő felmorzsolódott. Alig három zászlóalj maradt a Légióból. Ez a három zászlóalj 1837. július 2-án Barbastro mellett egy végső nagy kézitusában csapott össze az ellenség hasonlóan szervezett csapataival. Az a csupán fél zászlóaljnyi légiós, aki túlélte a csatát, súlyos terhet jelentett a spanyol kormánynak a változó politikai viszonyok között. A spanyol királyi kormány ennek következtében lemondott a Légió szolgálatairól. Szélnek eresztette a Tarragonánál másfél évvel azelőtt partra szállt 4000 fős haderőből megmaradt alig 400 katonát. Más források szerint 500 fő körüli volt a túlélők száma.

Ami biztos, hogy az elbocsátott egységek nyomorúságos körülmények között érkeztek haza. A felmorzsolódott, elveszett egységek pótlására új Légió létrehozását rendelték el. Az új Légióba a maradék létszámból feltehetően alig 159 veterán lépett be. Ők sem jártak jól, bár beléphettek az új Légióba, elvesztették minden korábbi rendfokozatukat, beosztásukat, kitüntetésüket. A régi Légió elveszett.

Az új alapokra állított légió meglehetősen más emberanyaggal dolgozott. Az új szervezetben sokkal több volt a harcedzett katona, amelyek más országok feloszlatott egységeiből érkeztek. Előfordult az a furcsa eset is, hogy akik korábban valamely ellenséges haderők zászlajai alatt egymás ellen küzdöttek, most egymás bajtársai lettek.

legios_1890_evekbol.jpg

Egy légiós 1890 körül

 

A Légió harcai

Az újjáalakított haderőt visszaküldték Afrikába, egyenesen Algírba. Itt ismét belevetették magukat az Abdel-Káder emír elleni hadjáratokba és megint Algéria lett a Légió otthona. Ők feleltek a hadjáratok sikeréért és az ottani európai lakosság biztonságáért.
De nem csak afrikai hadszíntereken kellett helytállniuk, hanem szerte a világon. 1854-56 között a Légió egységeit átdobják a krími háborúba. Innen, kis pihenő után az 1859-es osztrák-francia háborúban harcolnak, közben megjárták Itáliát is

ultima_carga_a_balloneta_calada1.jpg

A cameroné-i kitörés, korabeli rajzon, 1863

 

Legenda születik - A Légió Mexikóba megy

Az 1850-es évekre Mexikóban igen zavarossá vált a belpolitikai helyzet, polgárháború dúlt évekig. Politikai és gazdasági érdekek csaptak össze, s nem csak a helyi függetlenségi vágyak, hanem az európai gazdasági és politikai érdekek is beleszóltak a dolgok alakulásába. A háború finanszírozása rengeteg pénzbe került, s ennek a hatalmas összegnek a megtérülése kétségessé vált a hitelezők szemében, ezért úgy döntöttek, hogy közös haderőt küldenek Mexikóba. Tervük nem járt sikerrel, s egy idő után már csak a Franciaország képviseltette magát a földrészen. Mivel a francia expedíciós haderő nem tudta döntésre vinni a dolgot, igény mutatkozott a Légió bevetésére.
1863 márciusában két francia hajó érkezett a Mexikói partokhoz, a Saint – Luis és a Wagram. A Légióra itt nem csak a harcok vártak, hanem jó pár betegséggel is meg kellett küzdeniük. A Légió Mexikói tartózkodása kezdetén rendészeti feladatokat látott el, szállítmányokat kísértek, rendfenntartásban működtek közre.

1863. április 30-án egy konvoj megerősítésére kiküldték az 1. zászlóalj 3. századát, melyet Jean Danju százados vezetett. Cameroné-nál az egységet megtámadta a mexikói hadsereg lovassága. A légiósok a Hacienda de la Trinidad gazdaságba szorultak vissza, ahol a végsőkig harcoltak. Maga Danjou is meghalt, és az utolsó három harcképes túlélő feltűzött szuronyokkal kirontott az addigra már lángoló házból, de egy franciául beszélő mexikói ezredesnek köszönhetően sikerült a tisztességes megadást elérni. A légionáriusok megtarthatták fegyvereiket és elláthatták a sebesülteket, a halottakat pedig teljes katonai tiszteletadással temették el.
A fenti leírás a Légió hivatalos oldaláról származik, de a források ismernek ettől eltérő befejezést is. Vitatják a százados döntését is, hogy a haciendára vonult vissza, hiszen ha tovább megy, találhatott volna erősítést is… A történetírók szerint a csatában az egység teljesen megsemmisül, és csak mintegy 15 sebesült katona esik fogságba. Később ezeket a katonákat egy fogolycsere során átadták a Légiónak. Bárhogyan is történt, abban mindenki egyetért, hogy a katonák példásan helyt álltak, s igen szorongatott helyzetükben sem adták fel a harcot.

A camerone-i ütközet napja a Légió legfontosabb ünnepévé vált, Danjou százados fából készült keze pedig a legfontosabb ereklyéje lett, melyet a Légió múzeumában őriznek. A mexikói bevetés 1866 decemberében ért véget.

 hand_of_captain_danjou.jpg

 Danju százados fából készült keze, a Légió múzeuma, 1998

 

További harcok

 

A mexikói kaland, bár legendássá tette a légiósokat a kívülállók számára, igen sok gondot okozott. A Légió belső szerkezetét erősen megviselték a veszteségek, a bevetések sora alatt elmaradtak a fejlesztések, modernizálások. Leépítés következett be a francia haderőben, s ez kivetítette hatását a hadvezetésre is. A soron következő francia – porosz háborúban a Légió ismét megállta helyét, de súlyos veszteségeket szenvedett. A Légió ekkor szinte a mélyponton volt, hiszen időközben a belé vetett bizalom is gyengült, mivel majdnem 60%-a az önkénteseknek német volt ekkorra. Nem segítette a helyzetüket a silány ellátás és a kiképzés alacsony színvonala sem.
Lassan azért magára talált hagyományai mentén haladva, s eredményesen vett részt a francia gyarmati harcokban. Természetesen miután a szükséges fejlesztéseket és pótlásokat megkapta. 

 

Világháborúk sora

Az első világháború elején sok külföldi özönlött az Idegenlégióba, annak okán, hogy romantikus hevületük miatt, sokan nem akartak kimaradni a harcokból. Fiatal amerikai önkéntesek is jelentkeztek legionáriusnak, mert országuk csak később lépett be a háborúba s más esélyét nem látták, hogy részesei legyenek a világégésnek.
A megnövekedett létszám lehetővé tette új gyalogezredek (régiments de marche, RM) kialakítását. Az alakulat ebben a háborúban vívta ki az „elit” jelzőt . Rengeteg ádáz  ütközetben (például hangard-i erdei harcok) kiemelkedően teljesítettek a nehéz körülmények és a nagy veszteségek ellenére is. Nem hivatalos adatok szerint a Légió a nyugati fronton 11 000 katonát vesztett.

1935_legiosok_oszverekkel_a_marokkoi_hegyekben.jpg

1935. Légiósok öszvérekkel a marokkói hegyekben. Előszeretettel használtak öszvéreket a hegyi és félsivatagos területeken, de még több sivatagban is, nem csak teherhordásra, hanem hátasnak is.

Öszvérek a lovak és tevék helyett, de miért?

Több előnye is volt a vetélytársaival szemben! Mivel az öszvér menettempója közel jár az ember sétájához, vagyis 5-6 km/h körüli sebességgel halad, így egyiküknek sem kell lassabban vagy szaporábban szednie lábát a közös menethez. Ezentúl elég erős két katona poggyászának hordozásához és a lóval ellentétben jól bírja a szomjúságot is. Ezenkívül az öszvér naponta 3 kiló árpát eszik meg, szemben a ló által igényelt 5 kilóval. A Légió rendszabálya az öszvérekre az 1880-as években:

"Az öszvér („brèle”) a legfigyelmesebb gondozás tárgya legyen; egészsége a légiós legfőbb gondja. Az öszvérek ápolásának minden nap meg kell történnie. A tisztnek (rendszerint őrmester) reggel és este szemlét kell tartania az állatokon. A jól felszerelt légiós öszvérének jólétét az övé elé helyezze. Ha egy öszvér (hadi helyzeten kívül) megsérül, annak vezetője 15 nap börtönnel büntetendő és a továbbiakban gyalog kell járnia minden felszerelésével együtt."

Az első világháború után, 1921-től a Légiót teljesen megreformálták, 1922-ben Észak-Afrikában öt légiós ezred működött (ebből négy Marokkóban) és ekkortól kezdték meg a hadsereg motorizálását.


A két világháború között Marokkói és Szíriai hadszíntéren harcoltak lázadók ellen, de 1927-re ezek a lázadások javarészt felszámolásra kerültek. A második világháború kitöréséig viszonylagos nyugalomban teltek a Légió napjai. A lovasezredet (Régiment Étranger de Cavalerie – REC) is ekkor hozták létre, mivel idejétmúlt volta ellenére a sivatagban hatásosnak bizonyult.


A második világégés érdekes helyzettel szolgált a Légió számára. Amikor a németek megszállták Franciaországot, az alakulat egy része a Vichy-Franciaországot támogatta, amíg a többiek a „Szabad Francia Erők”-höz álltak át. A szíriai harcokban egymás ellen is harcoltak, de később már az egész Idegenlégió a Szabad Francia Haderőhöz csatlakozott. Kiemelkedő esemény volt a csaták sorában a 13. könnyűdandár győzelme a Német Afrika-hadtest felett Bir-Hakeimnél.

bir_hakeim_1942.jpg

Roham Bir Hakeim közelében, 1942


1945-re az Idegenlégió bebizonyította létjogosultságát, letette legendás névjegyét a történelem asztalára.
A háborúk sora nem szakadt meg a nagy világégések elmúltával. Következett Indokína, ahol a Légió újra bevetésre került. Bár a légiósok sok legendás ütközetben vettek részt, és arattak győzelmet, a háború végül vereséggel zárult a franciák számára. Indokína annyi újdonságot hozott, hogy itt már bevetésre kerültek az új ejtőernyős egységek is.

A francia gyarmati függetlenségi háborúk sokáig elhúzódtak, s bár a Légió tartotta magát az Afrikai területeken, végül elhagyta Afrikát. Megbukott a IV. Köztársaság, s De Gaulle megbuktatására irányuló megmozdulásokban az Idegenlégió 1. ejtőernyős ezrede is részt vett, így ezt az alakulatot fel is oszlatták. Az Idegenlégió új otthona Aubange lett.


Bár felmerült a Légió feloszlatásának gondolata is, ezt az elit jelleg miatt hamar elvetették. Hozzájárult a megmaradáshoz a körülötte kialakult mítosz, a legendák sora, és ezek együttes demoralizáló hatása az ellenfelekre nézve.

323.jpg

Behajózásra várva 1960. Észak Korzika, a cél Afrika


Megkezdték átalakítását: több ezredet megszüntettek vagy összevontak, és a francia érdekekkel összhangban a világ válságban lévő területeire küldték őket bevetésre. Csádban háromszor avatkoztak be helyi konfliktusokba (1969–1970, 1978–1979, 1983–1984), végeztek mentéseket Dzsibutiban (1976), Zaire-ben (1978) és Gabonban (1990), békefenntartási feladatokat hajtottak végre Libanonban (1982–1983), majd a Balkánon (1992), Ruandában (1994), valamint részt vettek az Irak elleni Öbölháborúban is. S a bevetéseknek ezzel még nincs vége...

1956_crabs_of_the_french_foreign_legion_on_duty_in_the_former_indochina.jpg

1956. Légiósok mocsárjáróikkal (crabs) Francia-Indokínában

77zpdlqqahgfqdyvs.jpg

Az algériai NLF (Nemzeti Felszabadítási Front) tagjainak elfogása 1954-62 között

8a6bf4a_469815791-2rei-elias-21.jpg

Légiósok díszszemlén az ezredforduló környékén

 

Mit árul el magáról a Légió manapság? Nézzünk be hozzájuk a honlapjukon keresztül :

Fiatalos, lendületes, modern. Az átlag életkor 23 év, s erre az életkorra jellemző, hogy az egyén már rendelkezik bizonyos élettapasztalattal, érett személyiség, s van már harci gyakorlata is. A légió nem akar meggyőzni senkit, mindenkinek saját magának kell elsősorban bebizonyítania, hogy ide akar tartozni. S mindenkinek saját magának kell meggyőznie a Légiót, hogy ide tartozik.

 

Szerződéses kötelezettségvállalás

Az eredeti ötéves szerződés hat hónapos próbaidőt tartalmaz, amely egyszer meghosszabbítható. A légiós karrierje egymást követő, egymásra épülő szerződésekkel folytatódik, amennyiben a légiós úgy dönt. A szerződés megkötéséhez előírás, hogy legalább 17 és fél évet betöltse a jelentkező, a felső korhatár 40 év, és teljesítenie kell a fizikai alkalmassági követelményeket.
A szerződés, mely a légiós és a Légió között jön létre, egy bizalmi szerződés, amely mindkét fél részére erős elkötelezettséget jelent. Az első szerződés öt évet ölel fel (benne a próbaidővel) és ez az öt év Franciaország kizárólagos szolgálatában telik, tisztelettel és hűséggel, híven a Légió hagyományaihoz.
A Légió elvárja, hogy a jelentkező, a majdani légiós elfogadjon mindent feltétel nélkül, amit a szervezet jelent. Le kell mondania az előző életéről, el kell távolodnia a világtól, s feltétlen hűséggel és elkötelezettséggel tartozik a Légiónak. Ezért cserébe a Légió lesz a családja, kölcsönös megbecsülést, esélyegyenlőséget, bajtársiasságot kínál. Mindez a kölcsönös segítségnyújtás és szolidaritás rendszerén alapul, a nehéz időkben született erős testvériséget is jelent.

A Idegenlégió felkészít a szolgálat utáni életre is, komoly erőforrásokat mozgósítva a francia társadalomba való integráció érdekében.

5939299367_7aa78629c9_b.jpg

A Légió toborzó kamionja, 2000-es évek


Toborzás és az Idegenlégió mindennapjai


A Légióval kapcsolatban rengeteg tévhit terjedt el a világban. A legnépszerűbb talán, hogy bűnözőket, bajkeverőket és más kétes alakokat vár a soraiba. Eleinte így volt, de manapság már szigorú feltételekhez kötik a felvételt, a jelentkezők felét különböző okok miatt (fizikai, pszichológiai, egészségügyi alkalmatlanság) általában elutasítják. Ha kiderül az illetőről, hogy büntetett előéletű vagy házas, akkor általában azonnal megszakítják a felvételi eljárást. Az illető családi állapota azért fontos, mert a Légió élete egyáltalán nem családorientált. Később azonban légiósok is házasodhatnak, de ennek vannak előfeltételei, például a civil név visszaállítása. A névváltoztatás nem kötelező, de a belépő önkéntes kérheti azt.


A tisztek nagy része francia, illetve akiből tiszt lesz egy idő után, annak fel kell vennie a francia állampolgárságot. Bár franciák hivatalosan nem lehetnek a legénység tagjai, mégis sok francia szolgál az alakulatban. (A felvételnél is tudják a francia állampolgárságot, csak nemzetiségileg máshová titulálják őket.) Általában belgának vagy svájcinak vallják magukat, ami többé-kevésbé magyarázatot ad francia hangzású nevükre és kitűnő nyelvtudásukra.

5b479f7965ce9.jpg

Utász katonák díszegyenruháikban, akiknek egyetlen "fegyverük" a fejsze, kitüntetéseiket pedig a tradicionális bőrkötényükön hordják. Nekik nem hogy megengedett, hanem egyenesen kötelező a szakállviselet


Jelentkezni csak a francia csendőrségeken, illetve az Idegenlégió saját toborzóközpontjaiban lehetséges. A francia nyelv ismerete nem alapfeltétel, a kiképzés alatt biztosítanak nyelvoktatást. Az újoncoktól a legtöbb személyes holmit elveszik (többek között az útlevelet is), és rengeteg teszten (intelligencia, egészségügyi és különféle interjúk) esnek át az aubagne-i bázison. Ha ezeken túljutottak, akkor az Idegenlégió kiképzőbázisára, Castelnaudaryba szállítják őket. Itt négy hónapos kiképzésen vesznek részt, amely három részből (erőnléti, fegyverismereti és taktikai) áll, és a végén egy sor vizsga következik.


A tényleges belépés csak sikeres vizsga után történik meg, ahol az illető nemet is mondhat. Ha elfogadja a szerződést, akkor öt évig kell szolgálnia a Légiót, valamint ekkor osztják be a kilenc ezred egyikébe.
A légió létrejötte óta mintegy 600 ezren szolgáltak soraiban.


Az Idegenlégió legismertebb „ruházati cikke” talán a 'képi blanc', a fehér kepi. A tisztek és az altisztek általában fekete kepit viselnek, felső szegélyén piros arany vagy ezüst zsinórsávokkal (ezek is a rendfokozatot mutatják). További része még a fejfedőnek az állszíj (tiszteknél és tiszthelyetteseknél aranyozott, a többieknél fekete) és a kendő, bár ez utóbbit csak régebben használták.

belmondo-a-la-legion-etrangere.jpg

Jean-Paul Belmondo légiósokkal 2018-ban

A Légion étrangère mára egy korszerű, a világ minden táján, gyorsan és hatékonyan bevethető, ütőképes erővé vált. Hasonló a vezető katonai hatalmak speciális egységeihez, mégis egyedi, és különleges. Annak ellenére, hogy a mai világban, minden és mindenki "szem" előtt van, a Légió megőrizte titokzatosságát. Jelen van a közösségi médiában, szerepel a híradásokban, könyvek jelennek meg róla az ott szolgált katonák tollából, blogok mutatják be a belső világát, saját honlapja, toborzó kamionja van, de hűen őrzi hagyományait és legendás hírnevét. Bár a modern világ része, mégis letűnt korok romantikájával és misztikumával fűszerezett sejtelmes légkör lengi körbe. 

 

DDQ

 

Az "...igaz története" sorozatunk első részében a Vörös Hadsereg Frakcióról olvashattatok:

_01_2.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr9914940070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.01.13. 08:42:48

Nehéz ennyire tömör összefoglalót írni, de sikerült.

Ami kérdés felmerült bennem:
Nők? Vannak nők az Idegenlégióban?

DDQ · https://www.facebook.com/Menetszel2016/ 2021.01.13. 09:32:26

@gigabursch: Erre semmilyen adatot nem találtam, sehol nem említenek hölgyeket. Még fényképet se találtam, amin lenne.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.01.13. 10:55:19

@gigabursch: @DDQ: vannak! 2000 óta lehetővé tették a nők belépését is. keressetek rá így: "Les femmes dans la Légion etrangere"

seepheerd 2021.01.13. 12:45:06

Itt pedig egy "igazi" légiós erőd, Algériában, a Szaharában. Nem egy nagy dolog.... képzeljük el, ha körülvette vagy 100 nomád harcos.
(Az utolsó pár fotó)
mayree-uh-uh.blogspot.com/2019/06/sivatag-munka.html

Dobri 2021.01.13. 13:05:30

@gigabursch: Nők a légióban? Vannak, de nem légiósok! :D Az ejtőernyős ezredben van pár női katona akik az ernyők javítását végzik. Ők valamelyik francia reguláris ejtőernyős ezredből vannak pár évre átvezényelve. Meg bármelyik légiós ezredben felbukkan elvétve pár nő, akik pénzügy vonalon dolgoznak az ezredben. Őket meg valamelyik ellátó francia ezredből vezénylik át. Nők nem jelentkezhetnek! Tehát azok a nők akik ott szolgálnak nem légiósok, hiába hordják a légió zöld barett sapkáját. Hogy légiós legyen valaki annak az a feltétele, hogy hordta vagy hordja a fehér kepit. Tehát a tisztek közül is csak azok tekinthetőek légiósnak, akik légiósként kezdték. A többi csak a légióban szolgáló tiszt, de nem légiós.
Amúgy szolgált egy nő a légióban! A II.VH utáni káoszban sikerült jelentkeznie, felvették, azonosító számot kapott, de amint kiderült a dolog le is szerelték. Itt az életrajzi könyve: www.libri.hu/konyv/susan_travers.batrake-a-holnap.html

Zacskóstej 2021.01.13. 13:07:05

Minden tiszteletem a légióé, de azért általában a legnagyobb skilljük az, hogy meghalnak.

Dobri 2021.01.13. 13:09:43

Légiósok díszszemlén az ezredforduló környékén kép, pedig csak max. 3 éves. Már nem a FAMAS gépkarabélyuk van ami pár éve lett lecserélve. Ezen a képen lévő laktanyában voltam én is '96-'01 közt.

M. Péter 2021.01.13. 13:27:48

A sivatagban szandálban vagy papucsban mentek? (1. kép)

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2021.01.13. 14:08:38

1831 és 1961 között 600 ezer külföldi nemzetiségűből 4000 magyar volt.
Közéjük tartozott három magyar, akik 1945-ben kerültek oda, és a Légió három legtöbb kitüntetéssel rendelkező hősi halottjai, (1959, Algéria). Adjudant Szuts, Adjudant Tasnady és Adjudant-Chef Valko.

Dobri 2021.01.13. 14:21:09

@JTom: Ez pont az amiről írtam! Olyan szakirányú a végzettségük ezeknek az altiszt és tiszt nőknek ami kell a légióba és átvezénylik őket ernyőt varrni meg pénzt számolni. Máshova nem mehetnek a légión belül.

Etniez 2021.01.13. 14:55:42

Szerintem nehezen lehetne fegyelmet tartani a legióban, ha nők is lennének.

BölcsÉsz 2021.01.13. 16:07:29

"A két világháború között Marokkói és Szíriai hadszíntéren harcoltak lázadók ellen, "
A gyarmatosítók ellen harcolók miért lázadók?
Ezek szerint a Rákóczi-, és az 1848/49-es szabadságharc is lázadás volt?

Csokis · http://csokis.blog.hu 2021.01.13. 16:31:36

@BölcsÉsz: Az osztrák terminológia szerint ma is az.

BölcsÉsz 2021.01.13. 17:13:43

@Csokis: A magyar terminológia szerint viszont a marokkóiak, szírek ellenállása miért?

Pierr Kardán 2021.01.13. 17:45:22

Az első képen melyik Potrien őrmester?

Borogy 2021.01.13. 18:03:11

Az idegenlegio igy foglalhato ossze a legjobban: "Ha az akcio nem jol sul el, akkor nem a Franciak voltak, ha az akcio jol sul akkor a Franciak voltak."

kekegsm 2021.01.13. 21:28:28

@Zacskóstej: "Minden tiszteletem a légióé, de azért általában a legnagyobb skilljük az, hogy meghalnak." -> Telepítsd újra aCall of Duty-t szerintem...

De Wer 2021.01.14. 08:55:55

Nagyon jó kis poszt! Jelenleg hány fős az idegenlégió? A Wiki szerint 9 ezred + 1 hadtáp. Talán 10 ezres a létszám? Az állomásozás is érdekes: a légió 90%-a francia földön teljesít szolgálatot: Dél-Franciaországban, Korzikán és csak 10% van távol (Francia Guyana, Emírségek). Plusz a titkos bevetések, szerte a világban, de leginkább Észak-Afrikában. Viszont nem tudni, hogy ezeket hol, milyen létszámmal vetik be.

Dobri 2021.01.14. 09:29:29

@De Wer: A wiki hülyeséget ír! Kb. 9000 fő, 3db nem harci ezred( felvételiztető, parancsnoki, kiképző) és van 8db harci ezrede. Ebből 2 állomásozik Franciaország tengerentúli területén. 1 Dél-Amerikában és 1 az Indiai-óceánon egy szigeten. Mivel az idegenlégió egy sima harcoló alakulat, így alkalmatlan titkos bevetésekre és nem is csinál olyanokat! Az összes munkájára a francia parlament ad engedélyt.

Konzervtigris 2021.01.14. 09:43:49

Tök érdekes volt, bár azért jelzem, hogy Rejtő is elég kemény helynek ábrázolja, lásd pl. a Csontbrigádot...

toncsi64 2021.01.14. 11:19:07

Azt lehet tudni, hogy az utászkodáshoz miért elengedhetetlenül szükséges a szakáll ? Hagyomány vagy csak "jampi" :)

Dobri 2021.01.14. 11:28:30

@toncsi64: Hagyomány és tisztelgés az elődöknek. Mivel a régi időkben az Ő feladatuk volt az ellenséges akadályok szétverése fejszével a roham előtt, így elég nagy volt az esélye, hogy meghaltak. Náluk volt szokás a szakáll hosszával jelezni, hogy pár rohamot túléltek. Innen van a díszelgő fejszés, bőrkötényes, kesztyűs légiósok ruházata is, mert az elődök is olyat viseltek.

Gukker 2021.01.14. 11:41:49

@BölcsÉsz: Nem igazán értem, mi a probléma a terminológiával?
Egyébként igen, technikailag az 1848/49-es szabadságharc is lázadás volt.

Pepibubó 2021.01.14. 12:10:19

@Dobri: Tetszik, hogy végigcsináltad, gratula! Egy közeli ismerősöm gyereke ment oda nemrég, és jobbnak tűnik a hely, mint a híre, ami megelőzte, mint amennyire a szülők kétségbe voltak esve. Van egy kérdésem, amit az ismerőstől nem akarok kérdezni, de ha nem titok és válaszolsz, megköszönöm. Nagyságrendileg mennyi a havi jövedelem ebből? Mondjuk amit félre is lehet rakni.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.01.14. 12:20:14

@Konzervtigris: A Csontbrigád többnyire mulatságos regény. Rejtő írt tényleg nem mulatságos légiós regényt is, az egyik ilyen, ha jól emlékszem, A pokol zsoldosai. Rejtély, az van a történetben, de mosoly egy percnyi sincs. Csak háború, mocskos háború.

Dobri 2021.01.14. 12:32:22

@Pepibubó: Nem egy cserkésztábor, de nem kell minden hülyeséget elhinni a légióról! Nem olyan mint amilyennek a kocsmapultnál szokták mesélni az alkeszok.
Én már lassan 21 éve, hogy leszereltem, így csak kb. infóim vannak a dologról. Amíg az ember nem lesz szakaszvezetői vagy őrmesteri rendfokozatban, addig számára minden ingyenes, tehát a teljes összeget arra költi amire akarja. Mennyit tesz féle, az az ő dolga.
A kezdő alap nettó havonta olyan 1300euró körül van. Ahogy halad előre a ranglétrán, a fizetés is követi. Ehhez jönnek hozzá a pótlékok. Gyakorlatozás alatt kint töltött este, ejtőernyős pótlék, hétvégi szolgálat, stb. Ha meg külszolgálatra megy, akkor kb. 2,5x többet kap havonta.

Drizari 2021.01.14. 13:51:33

@Dobri: A Légió egyenértékes az amerikai tengerészgyalogosokkal?

Dobri 2021.01.14. 14:06:17

@Drizari: Az egyik oldalon van 9000 fő, alap harcjárművekkel ami nekik kell a másikon meg kb. 175ezer fő harckocsikkal, repülőkkel, helikopterekkel rendelkező brigád! NEM ÖSSZEHASONLÍTHATÓ! Viszont ha veszünk egy légiós lövész, utász szakaszt, századot vagy ezredet és egy azonos feladatú bőrnyakú alakulattal mérjük össze, akkor azonos eredmény jön ki. Mind a kettő komoly cég.

Drizari 2021.01.14. 14:12:09

@Dobri: Igen, így gondoltam az összehasonlítást. Köszi.

pitcairn2 2021.01.14. 14:16:41

Attól tartok nemsokára komoly konkurenciája lesz az Idegenlégiónak:)

Foreign nationals to be allowed to join British army

www.theguardian.com/uk-news/2018/nov/05/foreign-nationals-to-be-allowed-to-join-british-army

bár egyelőre csak a Nemzetközösség felé nyitottak

ami azért magában foglal pár milliárd embert:)

pitcairn2 2021.01.14. 14:19:14

és az amerikai hadsereg is egyre inkább ebben utazik

The U.S. Military Helps Naturalize Non-Citizens

www.military.com/join-armed-forces/eligibility-requirements/the-us-military-helps-naturlize-non-citizens.html

Csokis · http://csokis.blog.hu 2021.01.14. 14:32:00

@BölcsÉsz: Mert az ember hajlamos a szövetségesek terminológiáját átvenni. A törökök Mátyás alatt rablóhadjáratokat indítottak a déli országrész ellen, honfoglaló őseink viszont kalandoztak Európában. Iván Tüskevics hős partizán önfeláldozóan támadt a náci megszállókra, Abu ben Bumbum viszont gyilkos terrorista merényletet követett el a rendet biztosító amerikai csapatok ellen Irakban.

toncsi64 2021.01.14. 16:29:37

@Dobri:
Köszi ! Sejtettem, hogy valami ilyesmi lehet az ok :)

Macropus Rufus 2021.01.14. 16:30:33

@JTom: én úgy tudom, hogy már régebben is lehettek nők ott. Ha jól tudom (de javítsd ki, ha tévednék) egy bizonyos Susane Travers volt az első nő a légióban, de az még bőven 2000 előtt volt. Sőt, ő volt az egyetlen akinek a légió engedélyt adott, hogy beléphessen.

www.wearethemighty.com/mighty-history/susan-travers-french-foreign-legion/

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.01.14. 16:35:40

@Macropus Rufus: igen, így igaz. itt a kommentfolyamban is volt már róla szó fentebb.

nincs1agy 2021.01.14. 20:34:03

@Csokis: Apró különbség, hogy a magyar törzsek gyakran egyik vagy másik háborúzó fél zsoldjában harcoltak nyugaton, amely felek éppúgy dúlták egymás területeit. Még nem létezett egységes Német-római Császárság. Sőt a Honfoglalás környékén a magyar törzsszövetség a Keleti Frank Királyságot támogatta a morvák elleni háborújában.

horex · http://horex.uw.hu/ 2021.01.14. 23:23:10

Szabó János
a La Légion marche c. légiós dal pl. egy az egyben a Waffen SS induló..."

Ugye te zeneakadémiát végeztél? Tuttam!
Azért mert néhány ütem úgy tűnik mintha, az még nem az egy-az egyben
soundcloud.com/user-868203169/hearts-of-iron-iv-panzerlied-german-march
www.youtube.com/watch?v=9zNvoQGWeN8

horex · http://horex.uw.hu/ 2021.01.14. 23:42:10

@horex: Bocsánat, tévedtem, ez a Páncélos induló
A Wafen SS induló az Erika
Hááát hogy hajaz-e a légiós indulóra...
sonichits.com/video/Waffen_SS/Erika
www.youtube.com/watch?v=9zNvoQGWeN8

Medgar 2021.01.15. 09:28:49

@horex: Várom a bocsánat kérésed...

Medgar 2021.01.15. 09:33:55

A modern légióról első kézből: francia-idegenlegio.blog.hu/
de szerintem @Dobri is naprakész :):

nincs1agy 2021.01.16. 16:03:33

@horex: Hát ez kb. annyira hajaz az Erikára, mint a Hull a pelyhes a Csendes éjre.:D Egyébként sztem az Erika nem a Waffen SS indulója volt. A Wehrmacht-on belül elsősorban a szárazföldi erők körében volt népszerű,

gintonic.azigazi 2021.01.17. 04:58:33

"igaz tortenete.."

ez fosztokepzo. Hatamon felall a szor ha olvasom "igaz tortenete" miert, ki akarna hazudni rola?

Medgar 2021.01.17. 10:09:48

@nincs1agy: De nem is erről dalról van szó, hanem erről: www.bitchute.com/video/TUFVShAXaWdH/.

30-06 2021.03.01. 18:53:50

@Dobri: Harcoló beosztásban nők csak a Spanyol Légióban vannak

30-06 2021.03.01. 18:59:05

Azért hiányolom belőle Kolwezi-t, ahol a 2. REP 24 órát kapott a bevetésre. Még elegendő szállítógépük sem volt, az amerikaiak dobták őket, aztán volt talán 5 fő veszteségűk, pedig az akkor rendszeresített egyéni fegyvereik lényegesen gyengébbek voltak a lázadókénál. Ezt követően aztán volt egy jelentős fejlesztés.
süti beállítások módosítása