Bizonyára sokan emlékeztek arra, hogy pár éve több cikk is megjelent a nemzetközi és a magyar sajtóban arról, hogy Mianmar (az egykori Burma) területén gyakorlatilag népirtás folyik, a mianmari hadsereg a rohingya kisebbség eltüntetését tűzte ki célul.
Mostani adásunkban annak járunk utána, hogy kik a rohingyák, hogyan kerültek Délkelet-Ázsiába, és honnan ered a feszültség a muszlim kisebbség és a buddhista Mianmar között, valamint a jelenkor eseményeit is bemutatjuk. Lejjebb görgetve egy képválogatást tudtok megnézni és a podcast adásunkat is meg tudjátok hallgatni.
2015. Egy rohingya lány alultáplált öccsét tartja a karjaiban egy sittwei táborban, Mianmarban. Az országban maradt rohingyák egy jó részét internáló táborokba terelték össze, és ott tartják őket.
Arakan (Rakhine) egy tengerparti régió a mai Mianmar területén, Ázsiában. A muszlim közösségek már a 8-10. század óta élnek ezen a környéken, a rohingyák idáig vezetik vissza származásukat.
A II. világháború alatt a britek által létrehozott militáris gerilla egység, a V-Force. Tagjai között jórészt rohingyák kaptak helyet, akik a britek oldalán követtek el atrocitásokat a megszálló japánok és a szabad Burma mellett harcoló buddhisták ellen.
1946. Burma "alapító atyái" tartanak találkozót. Ekkor még nem jelentett problémát, hogy különböző nemzetiségű emberek laknak az ország területén. Jobbról a negyedik személy U Nu, az ország első miniszterelnöke. Tőle kettővel jobbra M. A. Gaffar, rohingya vezető. 1948-ban sikerült kiharcolni az ország függetlenségét és kiválni a brit gyarmatbirodalomból
Korabeli rohingya igazolványok és földhivatali papírok, amik jól mutatják, hogy régen minden jog megillette őket is
1978. Az első nagy menekülthullám. A rohingyák egy része a katonai atrocitások következtében kénytelen volt elhagyni Burmát és a szomszédos Bangladesben letelepedni
1982. Ne Win tábornok diktatúrája új állampolgársági törvényt hoz: A rohingyákat megfosztják állampolgárságuktól és nevük használatát betiltják. Ezután már csak "bengáli bevándorlóknak" nevezik ezt az etnikai népcsoportot. A törvénnyel együtt megszűnik számukra a közoktatás, az egészségügyi ellátás, a szabad helyváltoztatás szabadsága, és megjelenik a születések és házasságok korlátozása
1992. Myanmarban létrejön a Nasaka nevű militáris szervezet, aminek elsődleges célja az északi határ ellenőrzése lenne. Ezzel szemben, a hatalmukkal visszaélve és egyfajta "rendfenntartó" erőnek titulálva magukat, a rohingya lakosság ellen követnek el véres bűncselekményeket. Felgyújtják a falvakat, nőket erőszakolnak meg, ellenőrzik a rohingya házasságokat és a születéskorlátozást (rohingyáknak csak két gyerekük születhet)
1990-es évek: Aun Szan Szu Kji politikai aktivistát 1989 és 2010 között házi őrizetben tartották. Kritizálta a katonai diktatúrát és szabad választásokat szeretett volna. A béke és demokráciáért tett erőfeszítései következtében 1991-ben Béke-Nobel-díjat kapott. 2015-ben, immár szabadlábon, megnyerte a választásokat és az ország elnöke lett. Mindenki azt gondolta, hogy győzelme a rohingya népirtás végét fogja jelenteni, de szemet hunyt a vérengzések felett. Sőt, az elmúlt 5 évben többen menekültek el az országból, mint az előtte lévő 25 évben
2015. Az ország katonai vezetője találkozik Aun Szan Szu Kji kormányfővel. A háttérhatalom valójában a katonaság, ami az ország "demokratikus" vezetésének háta mögött bármit megtehet
Napjainkban is gyakoriak a rohingyaellenes tüntetések, amiket gyakran nacionalista buddhista szerzetesek szerveznek
Cox's Basar: A világ legnagyobb menekülttábora Bangladesben. Az ide menekült és itt élő rohingyák száma 745 000 fő
További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.
Képek forrása: nytimes.com; wikimedia.org; exhibitions.ushmm.org; stevemccurry.com; cnn.com; opindia.com