Baromság.

@David Bowman: Csatlakozom!
Falun élek, itt is születtem, itt is elég sok ilyen ház van, de soha senki nem nevezte Kádár-kockának, és ma sem nevezi így! Legelőször egy internetes cikkben olvastam így nevezve, indexes vagy origos cikk volt, vagy nemtudom, nemis az a lényeg. Nyilván egy falu nem az ország közvéleménye, de ezen kívül se hallottam senkitől. Szerintem ezt csak valami szociológus palánta találta ki és írta le, meg magyarázott bele mindenfélét. Nyilván így is ráragadhat a név, majd esetleg, hosszú évtizedek alatt, de fogadni mernék hogy a nép magától nem nevezte Kádár-kockának.

Amúgy mi is ilyesmiben lakunk, de kicsit nagyobb, 10x10-es, és nem sátortetős, hanem tűzfalas.

Tolnai faluban felnove eloszor a rendszervaltozas utan olvastam a “kadar kocka” terminusz technikuszt es el is csodalkoztam de valoszinu ezt a kifejezest egy kardiganos - kordbarsonyos otodik keruleti bolcsesz talalhatta ki ‘90 utan, nem szemelyes elmenyeire tamaszkodva.

De ha a kadar kocka elnevezesnel maradunk : a videki parasztsag es a volt cseledseg ezekbe a hazakba koltozve LENYEGESSEN javitott az eletkorulmenyeiken, a szallasokon vagy faluk szelen levo, dongolt padlos sokszor nadteteju hazakbol - amelyek termeszetessen komfort nelkuliek voltak - ezekbe bekoltozve a sajat boren erezte hogy ez mar “mas vilag”. ( az otvenes evek villamositasi programja elkerulte a szallasokat, ott az aram alom maradt ) a kadar rendszer konszolidalasanak ez fontos eleme volt.

youtu.be/Cj4GAdB7P8Q

Ez a film Bugacrol szol, de szo van benne az altalam leirtakrol is.

Ja, hogy ez egy videó...

Egyébként már a háború előtt is építettek ilyen típusú házakat. Már akkor is létezett ez a típusterv.

Ahol megfelelő volt a talaj, gyakran 50-60 centi vastag vert fallal épültek.

@gintonic.azigazi: "a rendszervaltozas utan olvastam a “kadar kocka” terminusz technikuszt"

Mint ahogyan a Kádár korszak megnevezést is a rendszerváltozás után hallattad először :-)

A videóról meg csak annyit, hogy érdekes, bár rövid volt a bevezető, de mikor jön az érdemi mondanivaló?!?!

Főleg az ebben az évszázadban született könyvtárszakosok találnak ki olyan "retro" kifejezéseket amiket az akkor valóban élők közül senki sem hallott és nem is használt. Ez még nem lenne baj, de ezeket vezetik a Kádár kor ellen uszítva a Kádárizmus újrahúzásába, és szerencsétlennek lövése nincs arról, hogy a szocializmus embergyűlölő változatához asszisztál főleg amikor a Momentumosok megszólalnak.
(Na ez se valószínű, hogy átjut a cenzoron)

Átjutott. Egyelőre.

@MIG-31:
Ezen azért kár lovagolni! A Bűvös kocka is jóval megjelenése után lett Rubik-kocka nálunk, és most már a bűvöst kell magyarázni.
A Kádár-kocka meg szerintem találó név, és nem is degradáló, jól jellemzi a korszak építészetét, jobban közérthető, mint ha körülményesen körbe magyaráznánk.
(Kockaház egyébként foglalt, arról mindenkinek az emeletes sorház - leginkább panel - ugrik be.)

@Gösser söralátét: Pedig elég lükeségeket hadoválsz.

Úgy látom egyeseknek cinkes elfogadni, hogy Kádár-kockában laknak :))

@Gösser söralátét: te tényleg azt gondolod hogy ezen a kedvtelésből (értsd ingyen, just for fun) készített blognak cenzorai vannak akik épp a te értékes véleményedet fogják cenzúrázni nehogy eljusson a tömegekhez és befolyásolja őket? U jus' made ma day buddy.

@Head Honcho:

Ha valamit nem értesz, nem más készülékében van a hiba.

@JTom:

Nem ez lenne az első ezekben a blogokban. Sajnos sok helyen nem jelzik a cenzorálást csak az elküldés után.

@konrada: Mondjuk léteznek a Kádár korban épült valóban kocka épületek. Az egy emeletes lapos tetős házakra gondolok. Bár nem annyira elterjedtek, mint a poszt témájául szolgáló épületek.

@MIG-31: gondolom azért nevezik így, mert a 90%-át a ma is meglévő házaknak a Kádár korszakban építették, Kádár János jóváhagyásával, hogy a népeket ki kell vakarni a vidéki nyomorúságból;)
Azért ezen ne húzd fel magad szerintem...

A Kádár-kocka kifejezést én is csak a rendszerváltás után hallottam. Viszont mifelénk már előtte, a '80-as években is kockaház volt az ilyen házak elnevezése, a régi fajta, hosszú parasztházat gangos háznak hívták.

@Pierr Kardán: nono, peldaul a Kadar - kolbasz ( gumibot ) sajnos a hatvanas evek eleji tsz beszervezesek ota kozis,ert volt, 1972-es Erzsebet hidi akcional sokan kaptak belole kostolot, a kadar kocka ‘90 eves eleji talalmany de nem azert mert megszunt akkora a kadar rendszer es retorzio nelkul lehetett szidni hanem mert felnevelodott es irogatni kezdett egy olyan nemzedek aki visszatekintve mar nem latta olyan veszelyesnek azt a rendszert, sokak kozulok visszamenoleg emlekirataikban mar “akkor” rendszerellenesek voltak - persze csak az emlekeikben. Nekem mindig furcsa volt hogy a hetvenes evek ilyen olyan igazgatoi a kilencvenes evekre hogy vedhetlettek a kommunizmus ellensegeive de ez nem tartozik a blog temajahoz

@konrada: rubik kocka pl amerikaban mindig rubik kocka volt, innen szivargott vissza magyarba az elnevezes, elnyomva az eredeti magyar megnevezest. Amugy amig a Matchbox ceg nem karolta fel a dolgot a kutya enm ismerte, nem is ismerhette.

@konrada: Mit értesz lovagolás alatt? Itt egy cikk, amire lehet reagálni, amivel kapcsolatban lehet kommentelni.
@tatárfejű kutya: Nem értem miből gondolod, hogy felhúztam magam...csak leírtam a véleményem.

@tatárfejű kutya: Speciel engem is zavar, hogy ezt a kifejezést használják rá, felénk "árvizes ház" néven fut. Fura mint ahogy pargit inget ma "favágó ingnek" titulálják. Én is tolnai megyei vagyok és az 56-os árvíz után a fél várost ezekkel húzták fel. Sosem hallottam, hogy ne szerették volna sem azt hogy korszerűtlenebb lett volna, mint a család többi tagjának akár a tömésfal akár a vályog háza. Ezt is vagy a koszorú létét és nem meglétét is említhette volna a videó illetve, hogy mennyi részben készült téglából a ház. Azon a részen amikor az olcsó építőanyagokból a tüzépről részhez ért a videó nyilvánvaló volt hogy fiatal készítette a videót. Ez a kettő nem volt csak igaz az akkori építkezésre. Anno azért tartott 2 évet az építkezés mert nem volt valami ami kellett. Pl a mi házunk is ami 1980-ban épült abba a radiátor az alföld túlsó végéról jött de volt ami zalából. Ment az okoskodás és a trükközés hogy összejöjjön. Mielőtt elfelejtem nagyszüleimé Manzárdtetős volt.

@eq2:

"Anno azért tartott 2 évet az építkezés "

Haverom egy ilyen árvízes kockában lakik Szabolcsban, és most felújításnál panaszkodik mindig a ház minőségére, hogy a házat 1970 májusában öntötte el a Tisza és az új házba már az év október-Novemberében be is költöztek, szinte teljesen kész volt. Ami persze meg is látszik a minőségen..derékszög meg hasonlók ismeretlenek:)
De már 50 éve áll és fog is még 50 évig, kisebb felújítások/alakítások segítségével.

Akkor konkrétan a témáról is legyen szó, nos. Szerintem egyébként ez a cikk nagyon röviden elintézi a témát, mind a szöveges rész, mind ugyanaz elmondva hanggal.
Csak visszatérek a névre, a népies szleng szerintem sose nevezte Kádár-kockának, nem úgy mint a Moszkvában Hruscsov idején épült paneleket Hruscsovkának becézték.
Típustervek valóban léteztek, még a 80-as években is, és típusterves házat annyiban olcsóbb és egyszerűbb volt építeni, hogy nem kellett terveztetni (kifizetni a tervezőt és az engedélyeztetést), csak kiválasztani a típustervet, fizetni valami pénzt, megkérni az építési engedélyeket, aztán lehetett ásni az alapot.
Azt nem értem miért keveri bele a cikkíró Tüzépen beszerezhető anyagokat, meg a kivitelezés egyszerűségét. Illetve gondolom hogy egy hosszabb, máshol megjelent cikkből vette át.
Hiánygazdálkodás valóban volt. Sokat kellett menni az anyagok után, esetenként protekciót keresni, csúszópénzt adni. Ezekkel együtt is tanácsos volt az építkezés megkezdése előtt elkezdeni az anyagok beszerezését, akár 1-2 évvel, az én szüleim például így csinálták. Már itthon volt a parketta, a radiátorok, tégla, meg sok minden. Amúgy meg tető szempontjából nem a sátortető a legegyszerűbb, hanem a tűzfalas kockaház hullámpalával. Egy nap lefedte a tetőfedő. Az ács meg 2 nap alatt összeütötte. A házat akkor is szakemberek építették, kőműves, ács, villanyszerelő, tetőfedő, vízszerelő, festő. Anyagok meg ugyanazok kellettek a kockaházhoz is, mint más alakú házhoz, ugyanígy tégla, kavics, fa, ajtó-ablak, cserép, stb. A négyzethez közelítő alapterületből annyi előny keletkezhetett, hogy ugyanakkora alapterülethez kisebb tetőfelület elég, mintha mondjuk egy L-alakú ház lenne.
A szabályozás meg az évek előrehaladtával szigorodott, 80-ban már nem lehetett úgy építkezni, mint 60-ban. És ahogy több pénz lett a népnél, úgy a 70-es évek vége, 80-as évek eleje, akkor már nem a sátortetős 2 szoba-konyha-fürdőszoba kockaházakat építették. Amúgy még ezek a 2 szoba+konyha+fürdőszoba házak is minőségi ugrás volt a megelőző idők lakáskörülményeihez képest. Akkoriban megszokott volt falun a kettes, hármas közösudvar, gyakorlatilag elől egy ház-egy család, hátul is 1-1, vagy elöl 2 lakás 1 házban, plusz hátul. A miénk is hármas közös udvar volt. Ezek a kockaházak meg általában egy új utcába épültek, vagy a régi helyére, de már saját telekre. Ezen kívül praktikus az elrendezésük is, nemigazán vannak benne kihasználatlan terek. A 3 szobás verzióban például középen van egy előszoba, ami lehet étkező vagy nappali. Az előszobából nyílik a 2 első szoba, hátra a konyha és a kisszoba, szomszéd felé meg a fürdő, WC.
A támogatás alatt a kamatmentes munkahelyi kölcsönt érti gondolom, meg az alacsony és fix kamatú OTP kölcsönt. Meg azt, hogy mindenkinek volt munkahelye, sőt kötelező volt dolgozni. Aki menni akart egyről a kettőre, az falun nyomta a háztájit, nyomta a disznókat, vagy épp bikákat hizlalt, fóliasátrazott, szedte az uborkát, málnát, és jött a pénz, tudott házat építeni, új autót venni. Persze cserébe nem igazán járt színházba meg hasonlókba, szóval ez volt az önkizsákmányolás. Gyakorlatilag akkoriban 2 fiatal ha összekerült, és ha a szülők nem tudták anyagilag segíteni, de szorgalmasak voltak, tudtak teremteni maguknak egy összkomfortos házat.

Szóval lehet emögé ideológiát kreálni, de ez egyszerűen inkább praktikum volt.

@eq2: A 2 éves építkezést nem mondanám általánosnak. Igen sokan tavasztól őszig felhúzták a házat, és télen már bent laktak. A miénk is a régi ház bontásával együtt 2 hónap alatt tető alatt volt, de az adásvétel elhúzódása miatt csak későn tudtunk nekiállni, ezért tavasszal folytatták. Mindezt jó minőségben, a kor színvonalán. Amit ma sokan esetleg minőségi hibának rónak fel, az akkor nem volt még előírás, ezért nemis csinálták. Például a falak hőszigetelésére akkoriban (80-as évek) megfelelt a Rába-tégla Terranova vakolattal, vagy a pincét nem kellett szigetelni, se vasalni a betonját. Tiplit befúrni utálok, mert biztos a Rába-tégla lukjába megy. :) :) :)

Fater és a testvére az Isten háta mögötti békás területen bontott le egy régi házat, abból kapták meg a téglát. Máshogy nem lehetett az 1980-as évek vége felén kistéglához jutni. Ma az a baj, hogy nem engedik újra felhasználni a bontott téglákat, így még egy szöget vertek a kisemberek házhoz jutásához. Feleségem mamája meg az 1960-as évek elején Szolnok mellett a férjével épített fel egy vályogházat. Kiásták az agyagot, jött a mester és felhúzták. Még mindig jó állapotban áll. Na például ilyen sincs a napjaink elektronikus naplós baromságával.

A "kockaház" kifejezést régen is használták (Hofi 81-es lemezén is hallható), de Kádár-kockának csak a rendszerváltás után kezdték hívni.

@MIG-31: kepben vagy, meg mikor jott Andropov es levitte a vodka arat 30%-kal akkor az akkor ujnak szamito felliteres kiszerelest egybol “andropovkanak” nevezte el a Szovjetunio halas nepe:) egyebkent o volt az elso es nem brezsnyev aki az ujevi poharkoszontot vodkaval mondta el. ( ami a “ketdekas” volt nekunk az volt az oroszoknak az “andropovka”, hat igen, a nagy Szovjetunioban ez is nagyobb volt:D )

Amugy a magyar epitoipar ket regi ellensege az egyenes volt meg a derekszog

A lényeget már megírták előttem, de mindenképpen még egy szavazat, hogy ezt a háztípust a maga idejében senki nem hívta Kádár-kockának. Amúgy a hetvenes évek végétől leáldozott a népszerűsége, utána már az emeletes, nyeregtetős házak lettek menők, az utca felé kötelező erkéllyel az emeleten. A háztípus egyébként lényegesen korábbi, a harmincas-negyvenes években is épültek ilyenek, de akkor jellemzően manzárdtetővel.

Igazából a poszt célját nem teljesen értem. Ha Időutazó videóinak reklámozása a cél, akkor a YT-on található 145 videóból lehetett volna jobbat találni (vagy csak jobbat lehetett volna találni). Bár erőltetett jópofáskodás és tárgyi tévedések azokban is fordulnak elő megfelelő mennyiségben, de legalább a huszonkét másodpercnyi (a 2:57-ből) like-koldulás hiányzik az elejükről. (Legalábbis amihez eddig szerencsém volt.)

@gintonic.azigazi: Tudod, én az a fajta vagyok, hogy amihez nem értek, ahhoz nem nagyon szoktam hozzászólni, így vagyok például a koronavírussal, annak az ügyében nem olvashattok tőlem semmit. Ellenben sok netes fórumozóval, aki egyszer a nukleáris energia szakértője, majd a bioenergia, elektromos hajtás, napelemek, világpolitika, pénzügyek, esőerdő, nemzetközi jog, radarok, lopakodó repülők, stb...
Az Andropovkaról nem hallottam, pedig a Szu története egyik kedvenc témám. Hát igen a ruszkiknál mindig is kardinális kérdés a vodka. Gorbacsovnak egyik legnagyobb baklövése volt az alkoholizmus ellen indított harc, ami igencsak szovjetesre sikerült, így utólag azt mondják több kárt csinált vele, mint hasznot.
Akkor tudod mi a különbség a brácsa és a nagybőgő között? A nagybőgő a Szovjetunióban végzett. :) :) :)
A magyar retroban van egy jó bejátszás, biztos ismered, azt mondja: "kénytelenek vagyunk eltűrni, hogy az illető többet iszik a kelleténél" Meg hogy nem kívánom a munkát.
Nekem nincs rossz tapasztalatom a magyar építőiparral.
Mondjuk azért egy olyan családi ház építést, ahol végig ottvan a tulaj, több családtagjával részt vesz a munkában, tehát odafigyel a dolgokra a tulaj, hisz magának építi, az nagyon nem ugyanaz, mint egy állami építkezés. Pedig aztán akkoriban is fogyott a sör a tsz kőműveseknél a nap folyamán.

@MIG-31: hajaj, koronavirus szakertokkel, laposfold hivokkel, reptilianusokkal en mindig ugy szoktam ahogy irja Szechenyi Odon a vizilovadaszatot: semmi hirtelen mozdulat, felkeszulni a tavozasra nyom nelkul :D

Laktam Moszkvaban kb egy evet, 91 ben, az Andropovka kozismert pedig, magyarazasra nem szorulo. Az megvan hogy a “moszkvaban vegzett” volt mindenben a nagyobb, volt az a belorusz banyaterepjaro, arra is azt mondtak hogy ez is egy Zil csak moszkvaban vegzett :D

@¿Qué tapas hay?: A poszt célját én sem igazán értem, meg az itt megszokott bejegyzésekhez képest nagyon rövid is.
Szerintem is a 80-as években ez már nem volt annyira egyeduralkodó, mint korábban. Ha a falunkban végigmegyek az utcán, jól be lehet lőni nagyjából, hogy melyik mikor épült.
Én annyiban ideologizálnám meg a kérdést, hogy ugye a szocializmus kezdetén még azért a szegénység is nagyobb volt, szűkebbek voltak az anyagi lehetőségek, valamint a rendszer is az egyenlősdit hirdette (pl. öltözködésben, lakhatásban, keresetekben). Szerintem ez az építkezésekre is rányomta valamennyire a bélyegét, meg aztán divatirányzatok is mindig voltak azért, csak akkor ezt nem így mondták, persze azért mindig megpróbáltak valahogy túltenni a szomszédon. És akkoriban a tanácsok nagyon szigorúan megszabták az utcaképet. Egyik utcába csak sátortetőset lehetett építeni, másikba elöl tűzfalasat, a harmadikba oldal tűzfalasat. Nálunk is valaki akart a házba előre garázst, és nem engedték meg neki, mert nem illik bele az utcaképbe. Amúgy ilyenhez most is van joga az önkormányzatnak asszem, csak nem veszik egyformán szigorúan.
Szóval a 80-as évekre a rendszer ideológiája is enyhült, pénz is egyre több lett a népnél, egyre nagyobb és szebb házak épültek. Az ebben az időben épült házakon már jelentős különbségek vannak, pl. Bramac cserép vs. hullámpala, hagyományos ablakok-SOFA, ajtók, radiátorok.

Ami még megérne egy posztot, az a házakhoz házilag épített különféle előtetők, teraszok, jellemzően acélból és drótosüvegből, különböző színekben, ami aztán egy idő után mindig beázott. Az elején meg színes műanyag hullámlemezből. Azokat megcsinálták akkoriban, üvegszál erősítésű vagy nemtudom, de 40-50 évesen se égette el a nap, amit még nem dobtak le. Meg a hulladéklemezből készült kerítések, tudod mikor kivágás után a hulladék lemeztáblából kerítés lett.

@gintonic.azigazi: jólvan, én nem éltem kint.
A szocialista építőiparhoz kötelező mű a Brigádeltérítés című tévéjáték. Egy kis délutáni limonádé, vagy hogy mondják.

Nem kádárkocka, csak típusház témában. Az öcsémnek 82-84 között építettek házat, Tolna néven futott a típusterv. Lehetnek valakinek egyéni elképzelései, ha rossz tervezőt fog ki, akkor az megtervezi, amit kértek, ha jót, esetleg szól, hogy mi nem praktikus. Ez egy két szintes, padlásos épület, és minden a helyén van. Már kipróbálták, mielőtt kiadták típustervnek. Nem tudok elképzelni jobb beosztású házat. Megúsztuk a terveztetést, befordítottuk az épületet 180 fokkal, hogy a terasz a nagy kertre, szőlőre nézzen, ne az utcára, és apa, ahogy megvettük a tervet, megvette a parkettát is, és egy évig hagyta száradni a padlásunkon. Ezt nem magyarázom. Nincs baj a típustervekkel, ha valaki „csak” élni akar egy házban.

@MIG-31: a mellekepulet epitesben a legmesszebbre ( hol mashol ) a Szovjetunioban mereszkedtek, igazabol FAK/Oroszorszagban, van valahol errol egy youtube video ( cirill keszlettel kell rakeresni ) a Bajkonur kornyeki mellekepuletekrol, mutatjak eloszor az eredi alkatreszt beepitve a raketaba/urhajoba majd hogyan hasznaltak fel mellekepulethez. Peldaul egy fekezo lap - ez egy ketszer egymeteres racsozott fem lap, eredetileg valami fekezo funkcioja lehetett de mint kiderult kivaloan alkalmas garazsbejarot meghosszabitani barati beszelgetesekhez, hirtelen jott vodkazashoz. Volt egy olyan emeletes haz ahova a felso szintre egy repuloterekrol ismert beszallo letra ( teljes meretu, a videot keszito narrator ilyenen szallt be egy IL-62be ) az oldalan meteres betukkel az eredti tulaj Aeroflot, narrator megjegyzi hogy valoszinu nem lopott a dolog mert szem elott van, emlekszek tovabba meg egy mobilgarazsnak hitt dologra ami alatt egy moszkvics husolt na az a saljut urallomas vedoburkolata volt megtoldva a radiuszt hullampalat alkalmaztak. Felirat nincs orosz nyelvtudasu baratot szerezzetek akivel nezitek, elegge vicces en nevettem rajta sokat

Hát mondjuk a maga idejében az első világháborút sem hívták első világháborúnak. :D

@arthurthedent: Nekem is csak másodszorra esett le, hogy a David Suchet-féle Poirot fiélmekben Poirot mindig "Nagy háború"-ról beszél. Nyilvánm a II. világháború előtt senki sem nevezhette I. világháborúnak. Ahogy I. István sem I. istván volt, csak István király. I. sorszámot csak az utána következő István királyok után kapott.

Kádár-kocka: Én a 90-es évek első felében hallottam először, de nem tartom kizártnak, hogy a fogalom régebben is létezett.
Hozzá kel tenni, hogy a 80-as években ezzel a fogalomkörrel még mit se tudtam volna kezdeni.