Testvérszerelem vezetett gyilkossághoz 1962-ben egy Szolnok megyei kis faluban. Ennek az esetnek a leírásával kezdődött Mág Bertalan alezredes (1911-2001) elképesztően sikeres írói karrierje.
A Felvidéken született Mág Bertalan életének első harminc évéről keveset tudunk. A Szabad Nép riportja szerint (1947. november 27.) műszaki rajzolóként kereste a kenyerét. Mindenesetre "ő volt a felszabadulás utáni első detektívcsoport vezetője." (Labdarúgás, 1985. szeptember 9.) Ez volt a legendás Mág-csoport. Nem könnyű elhinni, hogy egy minden szakmai előélet nélküli pályakezdőre bíztak volna ilyen feladatot a világháború utáni legnehezebb időkben, amikor Mág nyilatkozata szerint "olyan alvilági banditizmus volt hazánkban, amely a legsötétebb Chicagóban vagy a vérszomjas Szicíliában fordul csak elő. Naponta 10—15 gyilkosság történt, egyéb bűncselekményekről nem is beszélve". (uo.) A Szabad Nép említett 1947-es riportja szerint: "680 előállítása volt a csoportnak ebben az évben.,, májusban 210 évi fegyházat osztott ki a statáriális bíróság azok között, akiket a csoport szállított... belügyminiszteri dicséretet is kaptak..."
Szabad Nép, 1947. november 27.
Folytatjuk a szocialista Magyarország bűncselekményeit bemutató sorozatunkat immár a tizenkettedik résszel, ami - mai is, mint mindig - az Arcanum adatbázisa segítségével készült.
Mág "Berci" húsz éven át súlyos bűnügyek tömegét derítette fel. Ő volt ebben az időszaknak az elsőszámú sztárdetektív. Csak a rendszerváltás után került nyilvánosságra, hogy az ÁVH kötelékében is tevékenykedett.
1966-ban, 55 éves korában ment nyugdíjba a Belügyminisztérium bűnüldözési alosztályának vezetőjeként. Két évvel később jelentek meg első írásai az általa felderített bűncselekményekről. A Tükör 1968. március 19-én jelentette meg a Nyomoz a Mág-csoport című tíz részes sorozatának első darabját, mely az eltűnt vőlegényről szólt.
A sorozat beharangozója. (Tükör, 1968. március 12.)
Egy meg nem nevezett Szolnok megyei kis faluban élt a Palotás család. "Miután 50 hold földjük nagy részét a földosztáskor felosztották, megmaradt két tanyájukkal és 10-12 hold földjükkel mindvégig egyéni gazdálkodók maradtak." A detektív a korabeli politikai korrektség kedvéért ténybelileg kissé inkorrektül fogalmaz. 50 holdas gazdák földjét a földosztáskor (legalábbis törvényesen) nem vehették igénybe. A kuláknak minősülő Palotás családot nyilván földjük "felajánlására" kényszerítették. 1962-re már csak nagyon kevesen maradtak a szövetkezeteken kívül, azok a kevesek pedig ellenséges, reakciós elemnek számítottak.
A Palotás házaspárnak két fia és egy lánya volt, s az egyik fiú, Jani éppen sorkatonai szolgálatát töltötte, a másik, Pista a gazdaságban dolgozott. A 27 éves leány, Mariska már elérte azt a kort, hogy ne nagyon halogathassák tovább a férjhez adását. A politikai sémáknak megfelelő leírás szerint a maradi gazdaként gondolkodó szülők hozzájuk gondolkodásban, módban és tekintélyben is passzoló férjet kerestek neki. Találtak is ilyet Szende Dániel személyében. A Szende família szintén félszáz holddal rendelkező tekintélyes gazdacsalád volt. Az ő megmaradt földjükön viszont már a szövetkezet gazdálkodott. Dániel nem dolgozott a szövetkezetben, ő a vasúthoz szegődött.
Az öreg Palotás állítólag azzal szédítette Szende Danit, hogy "őhozzá egy tisztességes, módos, dolgos, szép gazdalány való, akinek van, de főleg lesz földje — már amikor a tsz-rendszer összeomlik ... s Dani is visszakapja az övékét, a kettő együtt már lehet akár száz hold is...". Aligha valószínű, hogy a detektív hiteles forrásból ismerhette volna egy ilyen beszélgetés tartalmát, de fejlett politikai érzékénél fogva nyilván tudta, hogy kell egy ilyen beszélgetést pártszerűen elképzelni.
A Palotás-ház. (Tükör, 1968. március 19.)
Danit összehozták Mariskával. Gyorsan megtörtént a lánykérés, az eljegyzés, aztán az esküvő 1962. november 19-én, szombaton. Volt nagy lakodalom, népes vendégsereg, mulatozás hajnalig. Vasárnap még rendet csináltak, és hétfő hajnalra eltűnt a vőlegény. Legalábbis így írja Mág. De ebben a leírásban valami nem stimmel. Tudniillik 1962. november 19-én hétfő volt. Tételezzük föl, hogy csak két dátum keveredett össze. 19-én tűnt el Szende Dani, és akkor 17-én lehetett az esküvő.
Mariska azt vallotta: amikor hétfőn hajnalban felébredt, már üres volt mellette az ágy, azt gondolta, elment szolgálatba az ura, és őt tapintatból nem ébresztette fel.
Dani nem került elő. A faluban mindenféle szóbeszéd járta: elmenekült az arától, öngyilkos lett, "disszidált". Kihallgattak mindenkit, aki tudhatott valamit. Átkutatták alaposan (?) a környéket, országos körözést adtak ki, a szomszédos országokban is kerestették a felszívódott vőlegényt, aztán lezárták az ügyet azzal, hogy „bűntett alapos gyanúja nem forog fenn”.
Két évvel később, 1964 nyarán azonban "felsőbb utasításra" ismét megnyitották a Szende-dossziét, és a nyomozást Mág Bertalanra bízták. Azt nem tudjuk meg, hogy mi váltotta ki ezt a "felsőbb utasítást".
Mindenkit újra kihallgattak. A családtagok vallomása ekkor is egybehangzó volt és megegyezett a két évvel korábbival. De voltak apró gyanús jelek. Szende Dániel állítólag kék munkásingben ment a szolgálatba, de a MÁV tájékoztatása szerint két ilyen inget kapott a cégtől, és mindkettő megvolt. Továbbá Dani meleg alsóneműjét is megtalálták két évvel azelőtt az ágy mellett, holott az eltűnés napján hideg volt, havas eső, a távozónak fel kellett volna vennie azt a meleg alsóneműt. Az újranyitott nyomozás alkalmával megkeresték azt a vasutast, aki kint járt Palotáséknál, hogy a munkából hiányzó Szende hollétéről érdeklődjön. Ő mondta, hogy a széken ott volt a vasutas sapka, és a háziak csak zavartan hallgattak, amikor megkérdezte, miért ment el az ifjú férj télvíz idején sapka nélkül.
Az ara bátyja, Pista az esküvő alatt feltűnően kedvetlen volt, szinte a szavát sem lehetett venni, és erre nem adott kielégítő magyarázatot.
Szende Dániel (Tükör, 1968. március 19.)
Róza néni, Palotásék szegény rokona, cselédfélesége két évvel azelőtti vallomásával egybehangzóan azt állította, hogy amikor ő elment a háztól, hat, fél hét felé, már csend volt, és mindenki lefeküdt, hiszen az előző éjjel nem aludt senki, vasárnap napközben pedig takarítottak, mosogattak, rendet csináltak. Csakhogy mások látták Róza nénit kijönni a Palotás házból a nyolc órakor végződő mozielőadás után. Mivel ők pontosan el tudták mondani, hogy mit adtak a moziban, és miről szólt a film, a vallomásuk hitelesnek tűnt.
Az ifjú párnak berendezett (döngölt föld padlós) szobában szennyezés már igencsak halvány nyomaira bukkantak. Az ágy mellett falról, az ágy előtti linóleumról és a padló földjéből mintát küldtek a fővárosi laboratóriumba, ahol kimutatták az emberi vér nyomait. Ekkor már bizonyítottnak látták, hogy ott gyilkosság történt, és letartóztatták az egész családot. Az egymástól elszigetelt családtagok aztán lassan vallani kezdtek.
Alapos házkutatást tartottak, találtak vérnyomot a Palotás papa nadrágján is és a küszöb alatt is. A bizonyítékok hatására Mariska jelentkezett, hogy mindent be akar vallani. Ez volt a minden: "A rendcsinálás után, úgy 5 óra körül bement a szobájába... Hamarosan utána ment a férje is. Amikor belépett, ő már ágyban volt. A férje is levetkőzött, melléje feküdt, de ő távol tartotta magától... A férje dühösen azt mondta: 'Te valamit titkolsz előttem!', majd fölkelt, kiment a konyhába és egy késsel a kezében tért vissza. Erre — vallotta Mariska — ő is fölkelt. A férje közelebb akart lépni hozzá, de megbotlott a linóleumszőnyeg szélében és elesett. Egyetlen hangosat jajgatott, aztán hason fekve csendben maradt. /.../ — Mit tettek a halottal? Azt felelte, hogy nem emlékszik rá pontosan, mert az esettől annyira megrémült, hogy azt sem tudta, mi történik vele meg körülötte. Azt hiszi, a férfiak kivitték valahova a halottat. — S miért nem jelentették a történteket a rendőrségen? — A szégyen miatt, hogy így veszekedtünk a nászéjszakán."
Palotás Mariska és Pista. (Tükör, 1968. március 19.)
Idősebb Palotás azt vallotta, hogy amikor meghallotta, hogy a fiatalok a szobájukban veszekednek, odafutott, de a Dani akkorra már halott volt. Ekkor lett az ő nadrágja véres. A család minden tagjának volt egy olyan verziója a történtekről, amelyben ő nem járult hozzá Dani halálához.
Pista verziója szerint: "— Dani azzal gyanúsította Mariskát, hogy nem szűz, ezért fel akart öltözni, s közben azt kiabálta, hogy ö ilyen családban nem marad! Ezt a család becsülete miatt nem engedhettük meg. Azt akartuk, hogy Dani csillapodjon le, utána aztán ottmarad békében." Mariska azt vallotta, hogy ő akkor is szűz volt, azóta is az maradt, ő soha senkivel. Danit azért nem engedte közel magához, mert "beteg volt". Vagyis menstruált. (Úgy látszik, ötven évvel ezelőtt ez a szóhasználat még annyira közkeletű volt, hogy az olvasónak nem is kellett megmagyarázni, mit értett Mariska ez alatt.) Ám sajnos az is kiderült, hogy éppen azért tartották az esküvőt az eredetileg kiszemelt időpontnál egy héttel később, mert éppen az eredeti időpontban volt az ideje Mariska havi "betegségének".
Róza néninek is felfrissült időközben a memóriája. Bevallotta, hogy Palotásné kérésére mondta azt, hogy ő már hatkor hazament. Igazából tényleg nyolc után ment haza, addig segített a vérnyomokat eltüntetni.
A fiatalok hangos veszekedése mindenkit a szobájukhoz kergetett, de a nőket kitessékelték onnan. Róza néni két éves késéssel szépen elmondta, hogyan látta a szobában történteket a verandáról az ablakon keresztül: "Dani öltözött, felvette már a nadrágját és a csizmáját, fölül csak az atlétatrikó volt rajta, s közben ilyeneket kiabált: 'Hát ezért adta hozzám a lányát, János bátyám! Már értem. Aki ilyen, az nem kell nekem! Egy percig sem maradok ebben a házban!' Fogta is a kiskabátját, és indult volna ki. De elébe állt Pista és azt mondta: 'Innen pedig nem mész ki élve!' Dani félrelökte az útjából Pistát. Odaugrott erre az idősebb Palotás, de Dani őt is félretaszította. Ekkor lépett elő Jani és Dani útjába állt. Dani ököllel az arcába ütött. Janinak vérezni kezdett a szája. Az idősebb Palotás és Jani most Danira vetette magát, Pista pedig kifutott a konyhába, felkapta a mángorlófát és a két oldalról lefogott Danit fejbe csapta. Az ágyra rogyott, az arcából csurgott a vér. De mozdult, és fel akart állni. Ekkor Pista megint fejbe ütötte a mángorlófával. Dani lecsúszott a földre, minden csupa vér volt körülötte, s hangosan kezdett nyöszörögni. Arra nem emlékezett Róza néni, hogyan került Mariska kezébe a kés, de egyszer csak azt látta, hogy Mariska egy nagy késsel odalép Danihoz, lehajol és beledöfi a kést a mellébe."
Palotásné, aki a családban a nadrágot viselte, mindenkit megesketett, hogy a történtekről soha, senkinek, semmilyen körülmények között semmit nem mondanak.
A holttestet néhány napig az udvaron, kukoricaszár alatt rejtegették, aztán Palotás papa trágyázáskor kivitte a határba és elásta.
A gyilkosság indítéka derült ki utoljára. Akkor, amikor a két testvér, Mariska és Pista ezt is bevallotta: "Régi viszony volt közöttük. Akkor kezdődött még, valahol kinn a mezőn, amikor Mariska 13 éves, Pista meg 16 volt. És azóta is tartott, szüntelen. Pista szerette Mariskát, Mariska is Pistát, de nem mertek szólni róla senkinek. Annyira titkolták a kapcsolatukat, hogy még az anyjuk sem gyanított semmit. Mariska nem akart férjhez menni Danihoz — máshoz sem —, de az anyja ráparancsolt... Pista viszont őrült féltékeny volt. Mariska azért, hogy csillapítsa őt, megígérte neki: ...nem lesz nászéjszaka.” Hát így.
Palotás Mária 15 évet, Pista 12 évet kapott. Azt pontosan nem tudjuk, hogy a többieknek hány év börtön jutott, csak annyit közöl velünk a szerző, hogy "hasonló büntetést kaptak a család többi tagjai is".
Csak Róza néni halt bele a gyilkosságba. Ő a kútba ugrott, mielőtt Palotásnéval szembesíthették volna.
Mág Bertalan. (Labdarúgás, 1985. szeptember.)
A NAVA archívumából egy az üggyel foglalkozó dokumentumfilm, (köszönet Patkós Ildikónak a beküldésért):
A történet egyik főszereplője Patkós (Palotás) Mária a börtönben
A nyugalmazott alezredes a nyugdíjban eltöltött évtizedeiben egykori államvédelmis kollégájával, Berkesi Andrással együtt megteremtette a szocialista krimit, és hatalmas sikereket ért el. Mág az általa közelről ismert, jelentős részben általa felderített bűnügyek regényesítésével óriási olvasótábort hódított meg. Több mint harminc könyv és számos film, tévéjáték őrzi a munkásságát.
A bűnügyeket nemcsak regényesítette, hanem át is politizálta. Bánki Éva szerint: "Ő volt a bűnügyi regény átpolitizálásának egyik kezdeményezője (a magyar irodalom talán legmerészebb történelemhamisítója)./.../
Korai műveiben sváb nagygazdák gyilkolnak magyar parasztcsemetéket, arisztokraták lopóznak a szocialista Magyarországra, hogy munkásszármazású szűz lányok meggyilkolásával döntsék meg a szocialista államrendet. Ellenforradalmárok papokat öldösnek, hogy ezt is a kommunisták nyakába varrhassák,/.../ emigránsok a szolnoki Tisza-híd felrobbantására készülnek, a nyugati határszélen gyilkos bandák szerveződnek, hogy a disszidálni vágyókat kirabolják és elpusztítsák. Mág 'irodalmi' alteregója, Magos őrnagy a nyomozások során mindenkit kikérdez 1956-ról. A tanúk megerősítik, amit a hivatalos propaganda is sulykolt: az 'ellenforradalmárok' részegen 'huligánkodva' a dolgozó nép vagyonára - és a szűz lányaira - törtek." (Napút, 2010/5.)
Garas Dezső Mág alteregójának, Magos őrnagynak a szerepében. (Film, Színház, Muzsika, 1978. november 4.)
- hacsa -
Maradj még! >>>
Még lehet regisztrálni az újabb blogtalálkozónkra, amelyet közösen a Nagy Háború bloggal és a Napi Történelmi forrás szerzőivel tartunk az Arcanum szervezésében Budapesten a Fővárosi Levéltárban!
Az ingyenes rendezvényre regisztráció szükséges, amihez a linket ITT találjátok! Siessetek, mert a terem mérete adott és betelhet.
Komoly ajándékokra is számíthattok a helyszínen!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!