Nagyon jók ezek a régi képek! :)
Egy másik, szintén 1964-ban elkészült új híd, a püspökmolnári vasúti Rába-híd átadásáról szóló újságcikk: kugi.blog.hu/2014/05/09/389_otven_eve_tortent
További képek és előzmény a posztban található linkeken.

Ez ritka érdekes poszt volt, eddig az egyik kedvencem a blogról! :)

Nekem az érdekes volt, hogy bár néha megemlítették a hős szovjet katonákat, mégsem fröcsögött a propagandától ez a dia. Teljesen vállalható.

A Petőfi hídra most is egy patkó alakú úton kell felmenni, ha a rakpart felől megyek. Ezek szerint ez visszakerült, vagy nem arra gondolnak amire én.

@Tejinashi: Szerintem erről van szó:
img2.indafoto.hu/9/1/101621_d51149c4f66a830ab068fee250c325ee/14005669_6b6e435d632ee36c7a3739828cb61b63_l.jpg

A két felhajtóág között fordultak a villamosok.

@¿Qué tapas hay?: Ez egy nagyon jó kép, köszi, most már értem :)

Milyen szemérmesen csak Boráros-téri hídnak nevezik az eredetit. :-)

Jó pap holtig tanul. Azt hittem, nagyjából jól ismerem a Budapesti hidak történelmét, de a Petőfi-pontonhídról most olvastam először. Ez a mai nap nyereménye.

Egy érdekesség a Kossuth-hídról: szétbontás után az acélszerkezet anyagát Szegedre szállították és a Szabadtéri Játékok ideiglenesnek szánt nézőterét húzták fel belőle. A terv az volt, hogy évente szétszedik, de végül erre nem került sor egyik szezon után sem. Sőt, a gyengülő szerkezetet folyamatosan erősítették alkalomszerűen ráhegesztett segédtartókkal, míg végül egy szétszedhetetlen monstrum lett belőle. 1992-ben vágták szét és modern mobil nézőteret használnak azóta a Dóm téren.

Tehát aki volt abban az időben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, tulajdonképpen a Kossuth-hídon üldögélt.

A Margit híd a háború után könnyedebb szerkezettel épült újjá, a csuklós íveken ingaoszlopok tartották a pályalemezt, ami akkor vasbetonból készült. A legutóbbi felújításnál nem csak a tönkrement pályalemezt dobták ki, hanem a modernebb statikai modellt is, visszaállították az acéligényesebb, nehézkesebb megjelenésű X rácsozású tartókat. Valójában nem az 1872-es szerkezetet állították vissza, mert annak idején szegecselt szerkezetként épült, hanem állítólagos műemléki megfontolásokból létrehoztak egy új, hegesztett kivitelű, formájában eredetinek látszó tárgyat. De még ez sem igaz teljesen, mert a parti ívek helyett a 70-es években épült vasbeton gerendahidat meghagyták, csak az acélszerkezetű hídhoz hasonló régieskedö díszítéssel látták el, igencsak megkérdőjelezhetően autentikus elemekkel. Az egész tetejébe pedig a híd középvonalába zömök lábazatú felsövezeték tartó oszlopokat tettek, emiatt a villamospályákat szét kellett húzni több, mint fél méterrel, ennyi a híd szélességéből elveszett. Persze-persze ki is szélesítették, de vajon hány milliárdba került ez a fél méternyi használhatatlan sáv a sosemvolt oszlopok "müemléki" helyreállítása miatt? A forgalmi sávok pedig továbbra is szűkek. Eleink azért elegánsabban építettek hidat.

@Szaban: A felsővezeték-tartó oszlopokat a mai járművek műszaki környezetéhez kellett igazítani. Nem lehet a régi villamosokra szabott űrszelvénnyel és palettanyomással, fezeték-feszítéssel modern járműveket közlekedtetni. Hiába műemlék, ettől még egy létező, működő, funkcióját betöltő építmény a híd, melyet időnként a kor követelményeihez kell igazítani. A Lánchíd sem az első formájában látható, hiszen szélesebb az úttest, a kapuívek, sőt még a lánc szerkezete és a függesztőtagok szerkezete is.

@Rollende Landstrasse: Ez teljesen igaz. Ami azonban ebből nem következik, hogy a felsövezeték tartó oszlopokat a két villamospálya ürszelvénye közé, ilyen túlméretezett vastagsággal kellene elhelyezni. Mindegyik hídat modernizálták amikor újjáépítették, vagy felújították. A szerkezet cseréje itt az ellenkező irányba ment. A felsövezeték tartó oszlopokkal pedig egy olyan megoldást vettek elö, ami a hídon sohasem volt, és belvárosi környezetben sem tapasztalható. A pályák közötti (sokkal karcsúbb) oszlopok általában több (olcsóbb) hellyel rendelkezö, feszítésre alkalmas házakkal nem határolt, külvárosi zártpályás szakaszokon szokásos. A felújítás előtt a hídon, ahogy sok más helyen a járdán elhelyezett oszlopok közé volt kifeszítve a felsövezeték függesztökábel. Ez a modern villamosoknál nem müködik? Akkor most a körúton is le kell venni a házak faláról és a pályák közé tenni? Vagy csak a magyarázat sántít?

@Szaban: Igen, a magyarázat sántít. A Combino villamosok nagyobb áramfelvétellel működnek, ezért az átmeneti ellenállás csökkentésére nagyobb a palettanyomásuk, mint a korábban ott közlekedő ICS villamosoknak. A nagyobb palettanyomáshoz viszont erősebb felsővezeték-feszítés is kellett. A felújítás előtt a felsővezetéket keresztsodronyok tartották, melyek a világítási oszlopokhoz voltak kötve. Meg kellett erősíteni a lámpaoszlopokat, hogy elbírják a feszesebb rendszert, ez akkor derült ki, mikor egy próba során megrogyott az egyik. A filigrán, régi kinézetű lámpaoszlopoknál ez a módszer szóba se jöhetett. Ezért kellett külön felsővezeték-oszlop a két pálya közé.

A Körúton a házakra erősített kereszt-tartósodronyok addig feszíthetők, míg a falba épített kampó bírja. Ott nincs ez a probléma.

Kiváló az anyag, jöhet még hidas poszt a későbbiekben is!

@Rollende Landstrasse: Szia!

És mi a helyzet a Petőfi híddal? Nem tudom mikor fogják azt olyan szinten felújítani, mint a Margit hidat, de itt meg tudták oldani a felsővezeték tartók elhelyezését a lámpaoszlopokon. Gondolom kényszerűségből, mert az egész hidat mégsem lehetett akkor emiatt átépíteni. (az oszlopokat megerősítették, és azóta is folyamatosan molyolnak a pályaszerkezet alatt. )

@KAMA3: A Petőfi-hídon egészen más lámpaoszlopok vannak. Nem lehet egy lapon említeni a Margit-híd hajszálvékony dísztárgy-kandelábereivel.

Pazar ez a dia!

Olyan jó 15 éve hallottam a Kossuth Rádión - talán a Rádiószínház kebelében készült - rádióműsort, melynek témája az volt, hogy épül a Kossuth-híd, de még sok a nehézség, és jön a jég, de végre megmenekül az építkezés, mert:
- ...Jönnek a szovjet jégtörők!

Kérdéseim:
- Tudja-e valaki, hogy ez melyik/milyen színdarab lehetett
- Hallotta-e valaki rajtam kívül, azaz ismerős-e bárkinek?
- Tényleg volt-e ilyen gond az építkezésnél?
...
- Milyenek voltak a szovjet jégtörők?

Előre is köszi minden infót!

@gigabursch: Ez alighanem Háy Gyula Az élet hídja c. darabja lehetett, rádióra átdolgozva. gabormiklos.blogspot.hu/2015/02/az-elet-hidja-1951.html

Az építkezésnél nem hiszem hogy ilyen gondok voltak, ez inkább Háy műve a drámai hangulat fokozásáért. A híd alépítménye 1945 novemberére elkészült, a Dunán a jégzajlás ezen a télen január 7-én indult meg és január 10-re váltak használhatatlanná az ideiglenes hidak (Közraktár, Ferenc József, Böske, Manci). Ekkor már a Kossuth-híd gyalogos forgalomra alkalmas volt.

Szovjet jégtörő volt sokféle, még folyami is, de nem hiszem, hogy jutott belőlük ilyen magasan a Dunára is. Nem volt akkoriban egyszerű felhajózni a Fekete-tengerről, másrészről a Duna budapesti szakasza jórészt hajózhatatlan volt - elsősorban a szükséghidak, illetve a hídroncsok miatt.

@¿Qué tapas hay?: ez az a Háy Gyula, aki később börtönbe került 56-os szerepvállalása miatt? na neki aztán jöttek a szovjet jégtörők...
Moldova (akkor még Reif) György tanára volt kb. erre emléxem Moldova - akit egyébként nagyon szeretek - önéletrajzi könyveiből

@JTom: Igen, ő az. Az '56 utáni "szovjet jégtörőkkel" kapcsolatosan Háynak forint-fillérre tudnia kellett mibe fog neki kerülni az a bizonyos rádióbeszéd. Tehetséges drámaíró és műfordító volt, de politikai "életművéért" nemigen lehet tisztelni.

@¿Qué tapas hay?: @JTom:
Köszönöm a válaszokat!
Ezt kerestem.

Néhány aktuális jégtöréses videó
A jégtorlaszon való átjutás
youtu.be/hOZlL95vXCc
youtu.be/zAXHfuAsAhQ

Utána a bontás lentről:
youtu.be/J6q_kP7dB-0
youtu.be/AsBxyMujkKE

Egyébként most az a különös helyzet van, hogy a szerb és horvát barátaink egymást túllíicitálva szidják az elmúlt évek saját kormányzatait, ugyanakkor a magyar jégtőrősöket hősként ünneplik.
Tegyük hozzá: Megérdemelten.