1967. Bennszülött vizitérkép a Marshall szigetek környékéről, Mikronézia.
1890. San Francisco, Telegraph Hill. Még a pusztító földrengés előtt.
1906. San Francisco belvárosa a földrengés után.
1907. Amerikai gyerekmunkások a Port Royal kikötőben. Napi 12 órában osztrigát válogattak.
1915. A titokzatos Tesla-torony. Nem egyértelmű, hogy mire használta, de valószínűleg a szabad energiához, vagy a vezeték nélküli energiatovábbításhoz van köze.
"Az első Világ Rendszer erőművet kilenc hónap alatt üzembe lehet helyezni. Ennek az erőműnek a segítségével gyakorlatilag 10 millió lóerőnyi (7,5 milliárd watt) villamos energia áll a rendelkezésünkre folyamatosan további költségek nélkül."
"Ha üzemanyagot használunk energia kinyerésére, akkor nagyon hamar eltékozoljuk a tőkénket. Ez barbár, szörnyen veszteséges módszer és az eljövendő nemzedék érdekében azonnal be kell szüntetni." -Nikola Tesla
1930-ban New York lakói nagy csodának voltak szemtanúi. A korszak nagy luxusautója, a Pierce Arrow hangtalanul suhant végig az utcán. Ez Tesla autója volt. Ekkor a nagy feltaláló már 70 éves volt. Ezt az autót tulajdonképpen egy 1800 fordulat/perc maximális fordulatszámra képes villanymotor hajtotta. Azonban a legnagyobb csoda az áramellátásban volt. Ugyanis nem akkumlátort alkalmazott, hanem egy máig ismeretlen működési elvű vákuumcsövet. Ez a szerkezet a műszerfal mellett volt, és két hosszabb cső állt ki belőle. Valószínűsíthetően vagy szabad energiát használt, vagy vezeték nélküli energiatovábbítással oldotta meg a motor ellátását.
1918. Brit cirkálóról megfigyelő ballont engednek fel.
1920. Római (!) híd maradványa Wadi al Murr, Moszul, Irak.
1927. Surrey reptér, Anglia. Lindbergh, miután átrepülte az Atlanti-óceánt és Párizsban landolt, kicsit átugrott Angliába is.
1929. Virágárus, Madridban.
1936. Mercury gőzmozdony a Cleveland-i pályaudvaron.
1936. Épülő San Francisco-Oakland Bay híd éjszakai kivilágításban.
1942. Bálnavadász bennszülöttek Alaszkában.
1945. London, Piccadilly. Katonák, rendőrök és civilek táncolva ünneplik a háború befejezésének hírét.
1955. Riói strand. Brazília.
1966. Természetes termálvízben fürdőzők. Kanada, Brit-Kolumbia.
1967. Neil Armstrong űrhajós lebeg a vízen kiképzés közben.
1969. Homokvihar Kuvaitban.
1975. KFC Abu Dhabiban.
1975. Orchideaszüret Hawaii-on.
1983. A Columbia űrsikló egyik visszatérése. Húsz év múlva, 2003-ban ebben a járműben halt meg hét űrhajós.
"A Columbia űrrepülőgép helyi idő szerint 2003. február 1-jén, 9:16-kor szállt volna le a Kennedy Űrközpontnál. Egy órával korábban gyújtotta be a fékező hajtóműveket. 9:00-kor megszakadt a kapcsolat az irányítóközpont és az űrrepülőgép között. A közvetítésekben már csak a űrrepülőgép maradványai látszottak. A katasztrófát a CAIB bizottság vizsgálta. Eredményként az alábbi nyilatkozat szolgál (Scott Hubbard, a szakértői bizottság egyik tagja): „A Columbia szárnyának elülső bal oldali belépő élén támadt sérülést az indításkor az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról leváló szigetelőanyag okozta, ami az űrsikló megsemmisülését és a rajta utazó hét asztronauta halálát okozta.”
A belépő élen ütött résen a Föld sűrű légkörében történő visszatéréskor forró gáz áramlott a Columbia bal oldali szárnyának a belsejébe, ami elolvasztotta a szárny fém szerkezetét és ennek következtében az űrrepülőgép mintegy 60 kilométeres magasságban darabokra szakadt." - Wiki
- Richard Douglas Husband, parancsnok
- William Cameron McCool, pilóta
- Michael Phillip Anderson, kutatásfelelős
- David McDowell Brown, kutatásfelelős
- Kalpana Chawla, kutatásfelelős
- Laurel Blair Salton Clark, kutatásfelelős
- Ílán Rámón, kutatásfelelős