A régi időutazós rovatot támasztom fel a mai gyors képösszeállítással. Apropója lehetne az is, hogy a fotókat a magyar Almásí Pál készítette, akiről a cikk végén egy rövid életrajzot is olvashattok.

Egy autó a chilei-argentin határt jelző tábla előtt. Ez a határ az Andokban húzódik a Mendoza-Santiago autóút mentén

Az argentin Mendozából a chilei Santiagóba vezető út

Egy férfi lazacot fog a Rio Minetue folyóban, Pucon közelében

Horgász ül lakókocsija előtt egy folyóparton, Pucon közelében

Munkáscsalád és otthonuk San Felipében


Gazdag birkafarm-tulajdonos és családja Valparaisóban

Egy férfi gyermeke sírjánál Santiagóban

A Húsvét-sziget (ami Chile része) egyik kőalakja Viña del Mar egyik sétányán

Szállodaépület La Serenában

La Serena

Halászhajók Quintában

Kilátás Valparaisóra, Chile fő kikötőjére és második legnagyobb városára

Chilei csavargó

Fűrészárut rakodnak a Punta Arenas-i kikötőben

Kikötő Punta Arenasban



ALMÁSY PÁL / Paul Almásy (Budapest, 1906. május 29 – Thoiry/Franciaország, 2003. szeptember) fotóriporter. A Berzsenyi Gimnáziumban tett érettségit, majd politikai tudományokat tanult Budapesten, Bécsben, Heidelbergben. 1928-ban végzett. Újságíró lett, az első fotóriporterként szelte át a Szaharát. riportjait fotókkal illusztrálta, amelyek a Berliner Illustrirte Zeitung-ban jelennek meg. 1937-től Párizsban él. 1938-tól a francia kormány külföldi tudósítójaként fényképezett a francia gyarmatokon. 1940-től három éven keresztül a svájci kormány hivatalos tudósítójaként fotografált Európában. Ezt követően a II. világháború végéig az amerikai hadsereg vezérkara mellett hivatalos tudósító. 1945 és 1949 között Európa háborús pusztításának nyomait fotózza. 1950-1951 között a Szövetséges Haderők Főparancsnoksága (SHAPE) hivatalos tudósítójaként az indokínai háborút, Ausztráliát, Óceániát fényképezi. 1952-től a WHO, UNESCO, ILO, FAO hivatalos tudósítója. 1961-ben létrehozta Togo fotóarchívumát, és a WHO részére elkészíti Az eszkimók élete c. fotódokumentációját. Bejárta az egész világot, fényképeket készített; a világ szinte valamennyi országában megfordult. Képein a borzalom, a pusztulás, az elképzelhetetlen szegénység sohasem önmagáért való, szenzációhajhász elem. Paul Almásy elsősorban humanista volt, az is maradt… Képírás, sajtófotó. Bp., 1979. és a többi könyvéből, előadásaiból fotóriporterek ezrei tanultak. Archívumában több százezer képét őrzik. 1970-ben kinevezték a Francia Nemzeti Fotómúzeum ügyvezetőjének. 1972-től a Francia Újságíró Továbbképzési Központ tanára. 1972-től tizenkét éven át Az Europhot fotóriporter-csoport elnöke. 1975-ben lett a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) tagja. 1978-ban Franciaországban kiállítást szervez A magyar fényképezés (1850–1980) címmel. Az 1980-as évektől itthon is tanít, a Bálint György Újságíró Iskola és a Nemzetközi Újságíró Iskola tanára. 1984-től a World Press Photo zsűritagja. 1987-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki.
