Szvsz. a malacos a legkirályabb !!!! :)

Zseniális, mint mindig!

Viszont a Mussolinis képnél van egy elírás, azzal már tökéletes lenne!

Már nagyon vártam!

Japán esernyő készítő:
Türelmes a bácsi. Szinte hallom a csendes vízcsobogást, az ide illő zenét

IRA mártírok:
Végülis a történelem igazolta őket.

Rekorder mangalica:
Ez tényleg egy esztendőre szólt... Tisztelték is a tor előtt

Mussolini
Konteószagú a hölgy esete

Lingköpingi csendőr
Na, ez a fasza gyerek!

Market Gardena
Messze volt a híd... Hú de olvashatatlan szar a kapcsolódó könyv ...

Kanapévizsgálók:
Manapság más vért keresnek....

Ifjú Keith:
A rongyláb már megvolt

Ászok:
Szupercsapat. Mennyi volt az együttes eredményük?

Öreg Putyin
No, ebből nekem minden új volt.

Caracasi robbantás:
Nincs itt semmi látnivaló...

Etióp zsidó tanító:
Múltkor egy másik "elveszett" csoport került elő. Mondjuk az askenáziknak kellemetlen, pedig ők vannak abszolút többségben.

Virrasztók
Sose hallottam az INLA-ról.

Sapkarózsa csere
...azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa..."

Börgi
Kakaóiztosak?

Temporary Bush
Ezt elb@$tam...

Meglehetősen terror-témájú lett ez az első live válogatás! De a lényeg, hogy újra van. :)

Remek visszatérés jobbnál jobb képekkel!
Kár, hogy az unoka nem a nagyapja hivatását követte. Mindenki jobban járt volna egy szakács Putyinnal.

A mangaloca kép aranyos, de egy letűnt korszak vélt romantikája a szürkemarhával együtt. Biztosan szép volt, meg romantikusnak tűnhet visszaemlékezni rá. A mangalica egy zsírsertés volt, a sertések között is kifejezetten rossz csont/hús kihozatali aránnyal. Viszont iszonyú vastag szalonnája volt( a Svejkben van egy karakter, amelyik két arasznyi szalonnás disznóval dicsekszik.) A kép készítésekor kezdődött az első világháborút követő nagy korona infláció, bár még csak csendesen. A sertéshús 1922-ben 400 korona volt, borjú szintannyi, a zsír viszont az akkori kornak megfelelő nagy megbecsülésből eredően 780 korona, kilónként. Akkor még a zsír volt a menő, olajat nem nagyon használtak, az úri dolog volt nálunk. Ma viszont sajnos sem a mangalica, sem a szürkemarha (40 % felett csak a csont és a bőr ) már nem felel meg az elvárásoknak. Ez van.

@Galaric: Prigozsin volt a szakács... Gondolod jobb lett volna ha pl. Putyin a szakács és Prigozsin az elnök?

A billentyűzetet és az egeret minden vendég után takarították a BKing-ben?
Én meg mit veszekszek azé' hogy gép mellett nem eszünk!!

@5valve: ilyet nem gondoltam, nem mondtam. Szerintem egyértelmú a kommentem.

"1921. Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) két tagja Patrick Moran és Thomas Whelan - brit fogságban - ráz kezet másnapi kivégzésük előtt"

Háttérben meg egy Montgomery hasonmás?

@gigabursch:

Barkhorn 301, Hartmann 352, Steinhoff 176, Rall 275. Összesen 1104. Félelmetes számok.

@Yaesu:
Uhhhh....
Tényleg félelmetes számok.

@amundsen:
Akkoriban nem volt hűtő (sem), ergo az a hús volt jó, ami friss, mert a lábán jár. Ráadásul ezek nem igényeltek a hízásukhoz sem gázolajat, sem delejt.
Azóta kiderült jópár hazugság az étkezési olajokkal kapcsolatban is.
(Momentán olyan étteremben, ahol pálmaolajjal sütnek, kb semmit nem kérek – és nem csak amiatt, mert természet-károsító a termelésük –, dettó rühellem a hohóliai import GMO alapú napraforgó olajat is).
Nálunk még palacsinta is zsíron készül. Ég és föld a különbség!

@gigabursch: Kedves gigabursch kolléga: Természetkárosító a pálmaolaj termelése ? Ez egy akkora nagy megtévesztés, hogy ihaj ! Maga a pálmaolaj egy szó szerint finom termék. Beletunkolsz jófajta kenyérrel (mint a frissen sajtolt olívaolajnál szokták, csak az ugye elegáncsosabb) igen ízletes és egyáltalán nem ártalmas az egészségre. Egy annak rendje-módja szerint helyesen érlelt szájban omlós mangalica szalonna ropogós serclivel maga a mennyei lakoma, és nem leszel tőle beteg. Szuperfinom és nem egészségtelen. A helyzet az, hogy például repceérés idején rápillantanál egy műholdképre, akkor egyharmad észak-európa sárga. Ez szép. Csakhogy repce hozama (szétagrotechnikázva, vegyszerezve, ami a vegyiparból csak jöhet) átlagosan 1600 liter olaj hektáronként.( Nálunk ez max 1300 liter per hektár, nagyon le vagyunk maradva) Nyugati vetőmagbrossúrákban akár 2000 liter per hektárral is kecsegtetnek, ami azért meseszámba megy már.. Az olajpálmából hektáronként lejön a legprimítívebb termelési körülmények között is úgy 6000 liter. (Hatezer liter) A baj a túlkezelésével van.

@amundsen: Volt olyan margaringyártóktól kiindul világhülyítés is, hogy a vaj egészségtelen. A bálnák nem azért ritkultak meg mert az anyjuk 12 százalékos zsírtartalmú tejjel szoptatta őket, de a fókatej sem az alacsony zsírtartalma miatt lett a fókaborjak megtizedelője. Szerintem. A zsír nem ősellenség. Aki például bármilyen pörköltet olajjal kezd az szerintem b betűs.

@amundsen: Teljesen értelmetlen mondatot sikerült telcsin lepötyögni. Helyesen így van: ..."annak rendje-módja szerint helyesen érlelt, szájban omlós mangalica.." hiányzott egy frány kis vessző. szalonna ropogós serclivel

@amundsen:
Kóstoltam. Borzalom. Számomra.

Konyhai körülmények'
Magasabb a hőtűrése, emiatt szeretik a szakácsok. Emiatt tönkremegy a sült krumpli íze, a rántások, fűszerek íze.

Termelési mennyiség:
Ez újdonság volt, köszi.
Mondjuk a vegetációs időszak pont 3-4-szer annyi ott, mint a többinek errefelé...

@amundsen:
A népszerű – és szerintem nem alaptalan – utcai bölcselet szerint a disznóhús és egyéb termékeinek egészségtelenségét érdemben zsidó orvosokhoz lehet kötni. Ugyanez a marha viszonylatában a hindu táplálkozási tanácsadó orvoskörökhöz.

@amundsen: A mangalica igazi előnye akkor érvényesül, ha szabadtartású. Így minimum két év alatt került vágósúlyba. Azáltal, hogy magának túrta az ennivalót, különösen jó lett a húsa. Sajnos a mai mangalicák nagy része már nem így nő fel. Épp mostanában vettem egy darab mangalica angol szalonnát, mennyei volt.

Keith Richards képe alá rossz évszám került: nem 1945, hanem 1778....

Keith Richards képe alá rossz évszám került: nem 1945, hanem 1778.... Vagy a kép 1945-ben készült, de akkor a képen Keith dédunokája látható, mármint a hölgy az.

@gigabursch: Bocsánat, de igen valószínű, hogy te már "finomítottat" kóstoltál. Eredetileg, pláne hidegen sajtolva kissé zavaros, kifejezetten barnásvörös. Tudtad, hogy a hasonlóan sajtolt napraforgó olaj fehéres zavaros és erőteljes szotyiízű ? Sajnos maga a finomítás mamár egy alkimista folyamat. Sikerül is például a napraforgóolajat aranysárgává tenni. (A tenyésztett lazac gyárilag például pontyhús színű. Lenne. De ott is működik a vegyészet. A tenyésztőnek mutat a takarmányelőállító egy színskálát: Milyen színűt tetszik parancsolni?) Szóval a pálmaolaj nem önmagában vacak, csak ha kezelésbe veszik a vegyészek..

@amundsen:
Lehet, hogy igazad van. Passz.
De majd keresünk egy jó kis pincegádort, aztán bor, lilahagyma, só, paprika, sajt és megkóstóljuk a mindenféle zsírok mellett a pálmaolajat is.

@gigabursch:
Különböző kenyerekre kenve.

Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) két tagja Patrick Moran és Thomas Whelan - brit fogságban - ráz kezet másnapi kivégzésük előtt

...csk az sok artatlanul meggyilkolt ne lenne....

Azt hittem szobeszed hogy Putin pja szakacs volt

A nemet aszok: hat igen, a jo szakmunkasokra mindig szukseg van, lasd Von Braun

@amundsen: olajjal kezdeni a porkoltet az automatikus kizaras Minden falusi barati tarsasagbol plusz hire megy hogy buz-i +nemisiszikrendesen

@amundsen: "Természetkárosító a pálmaolaj termelése ? Ez egy akkora nagy megtévesztés, hogy ihaj !"

Azért mielőtt ezt leírtad, utána nézhettél volna. Óriási mennyiségű erdőt irtanak ki az ültetvények miatt, ezekben a pálmaolaj erdőkben pedig a korábbi biodiverzitásnak töredéke marad. Arról nem beszélve, hogy a fák kb. 25 évig élnek, aztán lehet máshol újra erdőt égetni, az elpusztult ültetvény helyén meg évtizedekig alig nő másfajta növény. Malajziában és a Fülöp-szigeteken is a helyiek ugyanezt állították a helyiek, nem a számítógép előtt ülve szereztem az információimat.

@ZX: Kedves ZX ! Utánanéztem. Szerinted a száz és ezer hektárnyi repceföld, a még nagyobb egybefüggő területű gabona és kukoricatáblák ugye gyönyörűek ? (Azok) Azokhoz szerinted köves pusztaságokon láttak nekik, vagy esetleg gyönyörű mérsékelt övi erdők voltak, amiket ki kellett irtani. Jóemeber: 1960-ban kb 180 millió tonna zöldséget termeltek a Földön. Ma ez a szám kb 1,2 milliárd tonna. Ez csak zöldség. Kérdezd meg ezeken a kultúrföldeken élő állatokat, madarakat, hogy mit szólnak a június végi aratás után, hogy hoppá, nincs kaja.. Körös-körül tarló, pusztaság. (Konrad Lorenz még dumált velük, te is tudsz, csak akarni kell, vagy kapcsold be a telcsiden a fordító funkciót: csirip-csirip cmd-c-c,dv és már megy is. Vagy a számítógép monitoráról nézz fel az égre, és számold a madarakat, úgy biodiverzitásilag, tehát ami berreg és csíkot húz, az nem biztos, hogy madár, ha repül is, de valami appocskával akár ellenőrizheted is. Európában úgy nagyjából nincs már humusz a földeken. (Kérdezz meg egy agrárszakembert, ne csak a számítógép előtt ülj.) Ha elolvasol egy csak néhány évtizede készült, termesztett növények -zöldség, gyümölcs, gabona -beltartalmi értékeiről szóló táblázatot, köszönő viszonyban sincs a mai, valós értékekkel. Ott meg pusztíccsák a bidiverzitást,..

@amundsen:
"1960-ban kb 180 millió tonna zöldséget termeltek a Földön. Ma ez a szám kb 1,2 milliárd tonna"
Annyi csak a különbség, hogy 1960ban a többségét szabad földön termesztették, most meg a többsége üvegházakban növekszik, ahol többszörös termésátlagok érhetőek el. Amúgy a zöldségfélék az egyik legkisebb területigényűek. A területek döntő részét az ipari növények, az állati- és emberi fogyasztásra használt gabonafélék, illetve az általad is írt repce és napraforgó foglalják el. Így a pálmaolaj valóban jobb választás, mint a repce.

"és számold a madarakat, úgy biodiverzitásilag"
Jelenleg a madárfajok többsége jelentősen több egyedszámmal bír, mint mondjuk az 1980as években. Európában legalábbis. Ez elsősorban a lényegesen hatékonyabb mezőgazdaságnak köszönhető - lásd a fentebb írt üvegházakat.

"Európában úgy nagyjából nincs már humusz a földeken"
Annyira azért nem kell aggódni. Ott van csak kevesebb humusz, ahol állandó a mezőgazdasági termelés. A többi helyen azért nem olyan rossz a helyzet. Ráadásul az utóbbi 1-2 évtizedben már sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy mennyi vegyszer meg műtrágya kerüljön az adott földre. A legrosszabb helyzet pl. idehaza az 1980as évek voltak. Azóta sokat javult a helyzet.

"Ha elolvasol egy csak néhány évtizede készült, termesztett növények -zöldség, gyümölcs, gabona -beltartalmi értékeiről szóló táblázatot, köszönő viszonyban sincs a mai, valós értékekkel."
Tudnál ilyet mutatni? Annyiszor olvastam már, de még soha nem találtam erre hiteles adatot.

"Ott meg pusztíccsák a bidiverzitást"
Az európai országok többségében, így nálunk is, jelenleg kb. kétszer annyi erdő található, mint mondjuk az 1960as években. De világviszonylatban is növekszik a természetnek visszaadott területek aránya, még ha lassan is.

@manyokipeter:
No, azért pár pontosítás elfér...

Erdők mennyisége:
Csak Magyarországon lett kétszerese és Trianon óta.
Sok alulerdősödött országban (Nbr tagállamok) szánalmasan kevés volt, van és nem is tűnik úgy, hogy növekedne).
Másrészt, hogy Szlovéniában lemegy az erdősültség 47-ről 45 %-ra, az meg kb senkit se érdekel.

Termőföldek szántása:
Örvendetesen bővül idehaza a szántásmentes (no-till) technológia. Okai: elfogyott humusz, rossz víztartó képesség, gyors kiszáradás => zuhanó hozam.
(Érdeklődőknek ajánlom a Hektár magazint a TeCsőn.)

Intenzív zöldség termesztés.
Itt valóban sok gond van a beltartalmi értékekkel. A mennyiség tényleg az egekben, de az ízek, zamatok sehol. S egy szabadföldi eper még mindig olyan, hogy a sok himi-hümi hozzá sehol nincs. Akárcsak az összes többi.

Madárfajok:
A mezei- vagy épp a háziveréb kb kihalás szélén, mindeközben a településeken éjszaka a betelepült vércsék, karvalyok, héják belvárosi környezetben, kiváló közvilágítás mellett teszik a dolgukat.
Ma már nincs teregetésca belvárosi házak tetőterén, így nincs is galambfészek kifosztás, a populációra meg hozzánőtt a ragadozó réteg.
Tehát nagyon vegyes a kép.

Az biztos, hogy nem biodiverzitás barát az, hogy 400-500 ha egybefüggő mezőgazdasági kultúrák vannak.
Ezt amúgy az agrártámogatásokkal viharosan át lehetne alakítani, persze hiszti az lenne... Egy dolog kell hozzá: Szándék.

@manyokipeter: Nagyon nem mindegy az az erdő: Ültetnek egy császárfa erdőt (Paulownia tomentosa) oszt hat év múlva learatják, vagy egy fenyőt és az 25 év múlva megy a fakombájn alá. Ez mondjuk Németország. Nálunk papírfa vetés akad, meg az energiafák. Csak az erdőgazdaságoknak vannak valódi erdejeik, a többi csak papíron az, amúgy egyszerű faültetvények A tápanyagtartalomról itthon legutoljára talán az 1990-es évek közepén jelent meg valami értékelhető. ( Senki nem fog egy évig írni egy szakkönyvet, hogy kiadják ötezer példányban, amiből elkel kétezer és a terjesztő, meg a nyomda és adó elviszi, a maradék az övé...amennyiben esetleg megkapja.) Külföldi: 5/1977 British Food Journal: Historical changes in the mineral content of fruits and vegetables. Német: Schweizer Zeitschrift für Ernährungsmedizin 1/2004). Itt is vannak laposföld hívők, akik kimutatják , hogy a nagyapjuk által ültetett dinnyefa termésének összetétele semmit sem változott az utolsó jégkorszak óta, erre Gyurcsok József szelleme a tanújuk. Ezekkel nem nagyon lehet mit kezdeni.

@amundsen: Kérdezd meg, miért sikolt egy biokémikus együtt az agrármérnökkel, mikor látja, hogy viszik égetni a szalmát. Ezelőtt húsz évvel drága pénzért adtál a lovardákban a lószart. Ma ingyen föl is rakják, ha elviszi valaki. A vetésforgó abból áll, hogy kukorica-repce-napraforgó-takarmánybúza-kukorica-rep.. Az a föld még pétisót sem lát. Ott a növény alatt nincs már semmi humusz. A "vecsési" káposztád és a "hevesi" dinnyéd alatt sincs. Magyar kruplo meg már nincs, meg egyéb zöldség se. Senki nem fog ilyennel babrálni, mikor a fenti "vetésforgóval" az éves munkanapok száma bizony csak harminc, annak is fele hómifiszba..drága barátom, úgy nagyjából ez a helyzet KERTMAGYARORSZÁGON. Egy kétezres faluban van hat csirke, Budapesten meg párszázezer tyúk meg kappan.

@amundsen:
Huhhh...
Ne haragudj, de itt egy "kicsit" túltoltad a bringát. Erősen információhiányos vagy.
Ez nem szégyen és nem bántás, csak állapot.
Ha valamihez igazán és vitathatatlanul sok ismeretem van, nos, az az erdő.
Szerintem inkább kérdezz. Kifejtős válaszokat igénylő kérdéseket.

Tényleg szívesen válaszolok rá.
Alighanem másoknak is épülésére válik.
(Az agrárium többi része, vagy épp a hajózás az csak igen erős műkedvelői szint nálam. Bár az aktív hajós szolgálati könyv sem egy konfekciótermék...)

@gigabursch: Kedves Gigabursch ! Itt az első kérdés: Miért nevezünk erdőnek egy mértani alakzatban elültetett max két évtizedes időszak után tarra vágni tervezett , valóban akár fákból álló, de csakis azonos fajikból álló ültetvényt ? Akár nyárast papírhoz, akár bármely más fajból állót hántoláshoz, vagy rostfának valót.

@gigabursch: "Csak Magyarországon lett kétszerese és Trianon óta. Sok alulerdősödött országban (Nbr tagállamok) szánalmasan kevés volt, van és nem is tűnik úgy, hogy növekedne)"
EU jelentés 2020ból:

- Az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9%-kal nőtt. A 227 millió ha erdővel Európa területének több mint 1/3-a erdővel borított.
- Az európai erdők fatömege és a benne tárolt szén az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt, mivel az erdőterület bővült, és a növedéknek csak egy részét termelték ki. Az évi nettó fanövedéknek mintegy 3/4-ét termelik ki.
- A kitermelt faanyag mennyisége [nettó fakitermelés] nőtt, elérve az 550 millió m3-t, ami 40%-kal több, mint 1990-ben.
- A biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal, a tájvédelemre kijelölt terület 8%-kal nőtt.
- A genetikai megőrzési egységek száma 1990. óta körülbelül tízszeresére nőtt.
www.fataj.hu/archiv/2020/12/192/202012192_Europa-erdei-2020.php

"Másrészt, hogy Szlovéniában lemegy az erdősültség 47-ről 45 %-ra, az meg kb senkit se érdekel."
2020-as EU adat szerint 58%. (Más forrás 2021ben 61-et ír.)

"Okai: elfogyott humusz, rossz víztartó képesség, gyors kiszáradás => zuhanó hozam."
Az utolsó pont a fő ok. Kiszáradás. Ez meg ugye elsősorban a folyószabályozás miatt van. Ez nyilván magával hozza a gyengébb talajminőséget. De ettől még a túlzott használat és az agyon műtrágyázás már koránt sem akkora gond, mint korábban volt. Nem mondom, hogy minden jó lett, de tény, hogy van javulás. És már a vízgazdálkodásnál is van előrelépés, egyre több tavat létesítünk a vízmegtartás végett. Remélem folytatódik.

"Itt valóban sok gond van a beltartalmi értékekkel."
Egy érdemi forrást tudnál adni rá?

"A mezei- vagy épp a háziveréb kb kihalás szélén, mindeközben a településeken éjszaka a betelepült vércsék, karvalyok, héják belvárosi környezetben, kiváló közvilágítás mellett teszik a dolgukat."
Így van, a természet teszi a dolgát. Az életképes fajok elszaporodnak, a kevésbé életképesek lecsökkennek. Pl. ahol gyerekkoromban verebeket láttam tömegével, ott most feketerigókat látok. Meg egy rakás másik olyan madarat, amelyek városi környezetben korábban nem voltak, avagy ilyen mértékben nem voltak jellemzőek, még ha elő is fordultak (kék- és széncinegék, mezei poszáták, tengelicek, vörösbegyek, de láttam már sármányt, szajkót, csuszkát meg egyszer még kékbegyet is). Ez azt mutatja, hogy korábban a veréb gyorsabban tudott alkalmazkodni a városokhoz, de mostanra ezt más fajok is megtették. És így szépen kiszorítják a verebet. Persze nálunk még veréb is akad, főként olyan helyen, ahol búza- vagy kukoricaszemeket tud szedegetni. Szerintem a verebek egyedszámának visszaesése talán a zártabb feldolgozóegységek miatt is lehet. A veréb a táplálékának jó részét emberi kezelésű takarmányszemekből szerzi, ennek beszűkülése pedig az egyedszámát fogja csökkenteni. De ez csak azt jelenti, hogy eddig is csak azért volt sok, mert a települések korábban kedveztek neki, nem pedig azt, hogy miattunk halna ki. Mindettől függetlenül összességében lényegesen több a különféle madárpopulációk száma, mint akár 50 évvel ezelőtt, mind a városokban, mind a természet által használt területeken. Ezt én javulásnak veszem.
Amit amúgy hiányolok a városokban, az a fecske. Persze mivel az emberek ma már nem tenyésztenek nagyobb testű háziállatokat a városokban, ezért drasztikusan visszaesett a fecskék száma, mivel ezzel az elsődleges sarazóhelyeik szűntek meg, amiből a fészkeiket tudták megépíteni. De a szúnyogpermetezés visszaszorításával, mesterséges sarazóhelyek megteremtésével, a fészkek békén hagyásával, meg persze a Szíria környékén átvonuló fecskék vadászatának megszüntetésével újra lehetne növelni az egyedszámukat. Hiszen az élelemszerzésben nincs érdemi konkurensük, ragadózó meg megint csak nem sok van, ami veszélyt jelentene rá. Nem lenne baj, ha növekedne a városokban a molnár- és füstifecske egyedszám.

"Az biztos, hogy nem biodiverzitás barát az, hogy 400-500 ha egybefüggő mezőgazdasági kultúrák vannak."
Én csak azt jegyeztem meg, hogy van előrelépés, összességében javul a helyzet, nem olyan rossz már, mint volt korábban. Bízzunk benne, hogy ez folytatódni fog.

@amundsen: "Csak az erdőgazdaságoknak vannak valódi erdejeik, a többi csak papíron az, amúgy egyszerű faültetvények"
www.fataj.hu/archiv/2020/12/192/202012192_Europa-erdei-2020.php
Kiemelem a lényeget:
- A biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal, a tájvédelemre kijelölt terület 8%-kal nőtt.
- A genetikai megőrzési egységek száma 1990. óta körülbelül tízszeresére nőtt.

"Külföldi"
A forrásod nevére keresve találtam egy elég jó felmérést ezügyben. Itt látszik, milyen mértékű is a csökkenés:
www.tandfonline.com/doi/epdf/10.1080/09637486.2021.1981831?needAccess=true
A nátrium, a vas és a réztartalom csökkent erősen (kb. felére), ami mondjuk lehet, hogy a kevesebb és tudatosabban használt szerek használata miatt is lehet. Nem tudom. A kalcium, magnézium 2,5 és 9%-al csökkent 1941 óta, ami, mondjuk ki, elhanyagolható. Ebben én még nem látok akkora végzetes problémát.

A második hozzászólásodban meg inkább indulatot látok, mintsem érveket.

@manyokipeter: Tudtommal a verebeket betegség gyérítette meg (egész Európában ).

@manyokipeter: Ha igazad van, akkor szó szerint boldog vagyok, hogy tévedtem. A természetjárást csak műkedvelőként gyakorlom, ha az adataid jók, akkor örülök. Itt-ott járva nekem valami nagyon hiányzott: az pedig a madárfütty a tarlókon. Szeretek sétálni, de örömmel fogadom el, hogy tévedtem és csak a fülemmel van baj. A termőtalaj pusztulása és ezzel összefüggésben a rajta termő növények beltartalmi értéke sajnos szomorú valóság. Előszőr valamikor az 1990 évek közepén olvastam a Természet Világában erről. Sok tanulmány nincs erről, mert pokoli drága az ezzel kapcsolatos vizsgálat, valamim biztosan akad. A vitaminok csökkenéséről van abban a svájci vizsgálatban valami, bár az emlékezetem szerint csak gyümölcsökkel foglakozik. A zöldségekkel nagyon más a helyzet, értelem szerint, hiszen azok csak max kilenc hónapig vannak a termőföldben. De nem terhelem ezt a kellemes blogot ide nem illő dolgokkal. Lényeg, hogy a mangalica , ha tényleg külterjesen tartják, akkor finom. Létezik ilyen Magyarországon, de igen-igen ritka. Bekerített néhány tízhektáros földeken tartják, mint a spanyolok a pata negrát, esténként szórnak nekik zsákból valami gabonát. A vágása meg úgy történik, hogy bezárják a kaput, úgy szórják a szemet, aztán beljebb és beljebb szorítják kisebb és kisebb karámokba. Nem egy öleb, hogy füttyentésre odajöjjön. Indulat ? Az van. Strasbourg( Straßburg) egyik kétezer lakosú elővárosa Plobsheim szupermarketjében (SuperU, magyarul szüperü) 12 tizenkét féle helyi, francia hagyma-csak a száraz, a frisset nem számolva volt. Sokkal nagyobb áruház, mint egy budaörsi Auchan-ami egyébként arrafelé a lecsúszott arabok beszerzőhelye-a bejáratnál ki van írva, hogy délelőtt tízkor és délután ötkor van nyers tej (lait cru). És akkor ne legyen indulat bennem az itthoni pont pont pont izét látva a hazai időzőjeles kínálatot látva? Megállok egy zöldséges pultnál és paprikapiros lesz a fejem, hogy szemét közül kell válogatnom egy állítólagosan jó mezőgazdasággal rendelkező országban. Hozzátéve, hogy szerencsére valóban élnek itt igazi gazdák, de sajnálatosan ritkák.

@amundsen:
Fogok hosszabban válaszolni, csak baromira nem volt időm.