Ugyanaz a kereszteződés Marionban ma:
i.postimg.cc/TYScfQ6k/marion-now.jpg

Az a brit csatahajo eleg rozsdas

A mai kedvencem a térképrajzolós.

@gintonic.azigazi: Sós vízben volt, és nem épp a kinézet volt a lényeg akkor. Nem volt idő felújítani, még abban az évben vissza akarták szerezni a szigeteket. A pakliban benne volt, hogy az argentinok ki is szedhetik Exocet rakétával, ami végül is a "harmadik hordozójukkal" meg is történt (SS Atlantic Conveyor, ami igazából egy rekvirált konténerszállító volt). Amúgy rephordozó, nem csatahajó.

Az angol humorra jellemző, mikor elindultak délre, képes volt a sajtó ezzel a címlappal előrukkolni:
upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7a/The_empire_strikes_back_newsweek.jpg

Gadsden, Alabama most:
https://www.google.hu/maps/@34.0130975,-86.003789,3a,75y,311.35h,90.97t/data=!3m6!1e1!3m4!1sP6UDXKN_5myQueckvyo9Cg!2e0!7i13312!8i6656?hl=hu

@seadxdx: Az angolok értenek a címadáshoz. A leghíresebb eset tán, amikor Michael Foot-ot választották egy atomfegyver-leszerelési bizottság élére, egy cikk a legendássá vált "Foot Heads Arms Body" címmel jelent meg. Ezt azért nehéz űberelni...

Engem a fekete diákról készült kép fogott meg most a legjobban.
Durva, hogy 83 évvel a polgárháború után sikerült elérni, hogy egy déli állam (oklahoma) egyetemén fekete diák tanulhasson.
Egész egyszerűen hihetetlen, hogy az államilag támogatott rasszizmus milyen sokáig elfogadott volt az USA egyes államaiban.

1958. Karácsonyi nyüzsgés. Marion, Indiana, Egyesült Államok: Gyönyörű kép, nagyszerű autókkal.
1948. George W. McLaurin az első fekete hallgató az oklahomai egyetemen, elkülönítve a többi diáktól: Kicsit/nagyon idősebbnek tűnik az átlag diák életkornál, hogy került ő oda?
1950-es évek. Térképkészítők: Ki fogja kitalálni, hogy melyik város lehet?
1973. Gyerekek játszanak az utcán a Liverpool melletti Kirkbyben: Ezt a képet mintha már láttam volna itt. Érdekes tartása van a gyereknek, reméljük nem sérült meg.
2003. Kisiklott vasúti teherszerelvény a kaliforniai Commerce-ben: A Szökevényvonat cimű film jut róla eszembe.

@seadxdx: A Newsweek amerikai újság, lett volna angliai kiadása is?

@fareszjó: A térképeshez: Cambridge a tippem :)

@Galaric:
Több idősebb is van ott.
Szerintem ekkor szerelték le véglegesen. S talán épp a katonai múltja miatt nem merték zrikálni.

@fareszjó:
Szerintem ez Manhattan

@bioLarzen:
Ez a cím állati jó.

@seadxdx:
Igen. Az édesvíz sem az acélból barátja, de a sós víz meg főleg...
Valóban, az egy repülőgép hordozó.

@Galaric: A "volt" nem biztos, hogy helyes. Én is azt gondoltam, hogy régen vége a rasszizmusnak az ígéret földjén, de nem igazán úgy tűnik. Látva John Oliver műsorát (tudom, csak egy tv műsor, de azért elég aktuális témákról beszél), rájöttem, hogy a legkülönfélébb módon, nagyon sok megkülönböztetés éri ott még mindig a nem fehér embereket. (Csak egy példa: felértékeltettek egy házat. Ha az eredeti tulaj (fekete, jól szituált nő) mutatta be az ingatlanosnak, feleannyit "ért", mint amikor megkérte egy fehér férfi barátját, hogy mutassa be ugyanazt az ingatlant.)

A Dien Bien Phu-i harcmezőn egy repülő parkol a Bren (ha jól látom) felett? Az bőven lőtávon belül van mindkét fél számára.

Nagyon jó képek. Szinte mindegyikhez volt egy gondolatom:
- Azért Indianában mennyivel karácsonyibb már a hangulat, mint Alabamában
- A hóember se gondolta, hogy a történelem része lesz, mikor megépítették.
- Jól látom, hogy a corki villamos földúton jár? Még csak macskakő sincs lefektetve.
- A térképkészítők miből dolgoztak? Csak vonalzókat látni körülöttük.
- A lékhorgászról rögtön A szomszéd nője mindig zöldebb film jut eszembe.
- Iráni strand: csak egy egyszerű kép lenne pár strandoló nőről, ha nem következett volna be a fordulat. Így már történelem.
- Kisiklott szerelvény: nekem inkább a Száguldó bomba filmet juttatja eszembe Denzel Washingtontól.

@Galaric: És ez még egy korai siker. A 60-as években még javában tartott a szegregáció.

Köszönjük szépen! Szerintem a lékhorgász fickó a legmenőbb.

@gigabursch: Biztos, hogy nem Manhattan (nekem is az első gondolatom volt), mert az nem ilyen "karcsú derékban".

@jamboox: "A térképkészítők miből dolgoztak? Csak vonalzókat látni körülöttük."
Vélhetően már fent volt a papíron ceruzával minden, ők csak kihúzzák (gondolom, tussal, az lehet abban a feketének tűnő kis palackban mellettük. Na, arra figyelni, hogy azt ne lökjék fel... az a mesterség ;)).

És ez Cambridge-nek és Manhattannak se tűnik. Sajna, bár a neten millió helyen fellelni, sehol sem találtam rá magyarázatot. Egy helyütt azt írják, hogy a 80-as években készült a Boeing-nél, és repülőszárny-tervet készítenek - de ez elég nyilvánvalóan nem az a kép.

@jamboox: Plusz hiányzik a közepéről a Central Park - és úgy általában, más a kontúrja :)

Az utcaszerkezet alapján mindenesetre egy amerikai vagy kanadai településre tippelek.

@jamboox: Nekem is Manhattan lett volna a tippem, de ugyanarra jutottam mint te.

@ZON: Középen, bal oldalon mintha ténylég azt lehetne kibetűzni a térképen, de nem 100%.

@fareszjó: "George W. McLaurin az első fekete hallgató az oklahomai egyetemen, elkülönítve a többi diáktól: Kicsit/nagyon idősebbnek tűnik az átlag diák életkornál, hogy került ő oda?"
Bírósági döntés alapján. Az egyetemeken mindig voltak az átlagos egyetemistakornál idősebbek, nincs felső korhatár. Hogy ő konkrétan miért ennyi idősen lett egyetemista, arról nincs infóm - lehet, hogy ennyit kellett harcolnia a bíróságon... biztos megtalálni a pontos infót a neten, most nincs időm pontosan utánanézni.

@fareszjó: Na, remek, vakulok - észre sem vettem azt a bazi nagy feliratot :) - és így meg is van: az amerikai, Bostontól közvetlenül északra elterülő Cambridge-ről van szó: https://www.google.com/maps/place/Cambridge,+MA,+USA/@42.3786372,-71.0977001,13.5z/data=!4m5!3m4!1s0x89e370a5cb30cc5f:0xc53a8e6489686c87!8m2!3d42.3736158!4d-71.1097335

@gigabursch: Nekem 40-50 közöttinek tűnik a tag, nem vagyok képben az amerikai katonák átlagos életkorával, de szerintem ennél kevesebb lehetett. Ami fura, hogy a 50-es évek végénés a 60-as évek elején volt nagy botrány abból, hogy feketék megpróbáltak bejutni az egyetemekre, akkor neki hogyan sikerülhetett?

@fareszjó:
Ne mai szemmel nézd, hogy ki hány éves!
Aki átment a háború poklán, csípőből öregebb a feje, tekintete 10-30 évvel.

@bioLarzen:
Repülőszárny... Ez jó.

"@"sokatok:
Mentségemre szóljon, hogy egy pókhálós mobilon néztem a képet.

Tustinta:
Eszembe jut az ábrázoló geometria profunk idevágó mondata (prof Dr. Hajdú Endre): "...a rajzlapot le kell önteni tustintával, a rajz kész is, már csak pengézni kell!"

@fareszjó: Mea culpa. Azt hittem angol újság, nem néztem utána

Menőztök a térképekkel... akkor én is berakom Buffaloék gondolázásának helyszínét :D
https://www.google.hu/maps/@45.4324126,12.3412824,3a,45y,341.66h,97.94t/data=!3m6!1e1!3m4!1sU6L4V9YCxefJqqT7gBbN2A!2e0!7i13312!8i6656

(minimálisan más a nézőpont, de a jobb pozícióban - a Ponte della Paglia vonalából - sajna pont takarná a kilátást a vizibusz)

Köszi. Jó volt(ez is).

1910. Utcarészlet villamossal, Cork, Írország: Próbáltam róla információkat keresni és ezt találtam:
"Egy animált utcai jelenet Douglas faluban – a fotó dátum nélküli, de valószínűleg közép-Edward-korabeli. A bal oldali alak valószínűleg egy villamospálya-felügyelő, bár ez korántsem biztos. Fénykép a Fergus O'Connor gyűjteményből, az Ír Nemzeti Könyvtár jóvoltából."

Douglas egy városnegyd neve: "Douglas nagy kiterjedésű külvárosának közepén egy kompakt falu áll ismert márkák üzletközpontjaival, változatos éttermekkel és a hagyományos, roston sült húsokat vasárnapi ebédként kínáló kocsmákkal. A környék sportkedvelő közönsége a népszerű Nemo Rangers csapat hurling- és keltafoci-meccseire jár szurkolni a helyi pályára. A Ballybrack Woods egy gyalog- és kerékpárutakkal behálózott erdő, a Douglas Golf Club pedig egy százéves golfpálya dombos parkkal, kilátással Cork városára. ― Google"

@fareszjó: "akkor neki hogyan sikerülhetett?"
Mondom, bírósági úton.

@Galaric: @gigabursch: @fareszjó: 1887-es születésű a fekete diák, bár, valahol 1894-et írnak. Annyira nem olvastam utána, de úgy tűnik, hogy már tanított (természetesen egy feketék számára fenntartott) egyezemen, amikor az OU-re jelentkezett, így vagy a tudásvágy hajthatatta, vagy rendszerrel szembemenni, esetleg mindkettő.

@gigabursch: Az 50-es/60-as években készült képeken mindemellett azért is tűnnek idősebbnek a fiatalok, mert ma már megszoktuk, hogy a tiniket, 20/30-asokat az öltözetük, frizurájuk is megkülönbözteti az idősebb generációktól - ez anno nem így volt, ezért könnyebben látja az ember 40-50-esnek a 30-40-eseket - hisz "öreg" ruhákban/frizurákkal láthatók.

@Roan: "vagy a tudásvágy hajthatatta, vagy rendszerrel szembemenni, esetleg mindkettő."
Szerintem jelöjük meg a C választ, Vágó úr...

A második világháborúban a rasszista Németország ellen hadat viselő USA épp olyan rasszista állam volt, mint Németország.

Az 1935-ös német faji törvényeket részben az USA törvényeiről másolták.

@Galaric: Igazad van, habár a polgárháborúnak ehhez pont semmi köze, az akkori nagy rabszolgafelszabadítási "hullám" inkább vollt politikai lépés a déli államokkal szemben, sem mint nagy emberbaráti gesztus a feketék felé.

Buffalo Bill 1906 június-júliusa folyamán 25 magyarországi településen fordult meg Bp-től Pancsován át Máramarosszigetig.

@gintonic.azigazi: VTOL/STOLrepülőgép hordozó

@seadxdx: @bioLarzen: Nekem angol humorból a kedvencem az volt (talán a Daily Mirrorban), amikor Harry 21-ik születésnapján lehozták azt a karikatúrát, hogy Harry először mehet kocsmába, a kocsmáros ennyit mond:
- The usual?

@Suzumebachi:
"A "volt" nem biztos, hogy helyes. Én is azt gondoltam, hogy régen vége a rasszizmusnak az ígéret földjén, de nem igazán úgy tűnik. Látva John Oliver műsorát (tudom, csak egy tv műsor, de azért elég aktuális témákról beszél), rájöttem, hogy a legkülönfélébb módon, nagyon sok megkülönböztetés éri ott még mindig a nem fehér embereket. (Csak egy példa: felértékeltettek egy házat. Ha az eredeti tulaj (fekete, jól szituált nő) mutatta be az ingatlanosnak, feleannyit "ért", mint amikor megkérte egy fehér férfi barátját, hogy mutassa be ugyanazt az ingatlant.)"
Először is, mihez van köze a közösségnek: a rendszer-szintű rasszizmushoz. Amit te példának hoztál fel, az egyéni szintű rasszizmus, amit nem lehet megszüntetni, és sem a médiasznoboknak, sem neked nincs ahhoz semmi közöd, hogy kiről mit gondol Sam bácsi a hatodik utca 412-ből. Az a magánügye.
Zoom:
"tudom, csak egy tv műsor, de azért elég aktuális témákról beszél"
Akkor egy kis médiaelemzés:
Az ilyen műsorok úgy készülnek, hogy megnézik, mit kér a megrendelő lobbi (ebben az esetben a politikai manipulátorok), és akkor készítenek egy manipulatív szemetet, amivel befolyásolják azoknak a gondolatit, akik nézik az agymosógépet (márha korábban volt a zombiknak olyan). A nagyérdemű pedig ennek hatására ott is rasszizmust lát, ahol nincsen, és mivel aktuális divat, hogy "hú de nagy rasszizmust kell találni" ezért aztán, micsoda véletlen, találnak is. Lásd pl a "whitening" szó használatának mellőzése a kozmetikai termékekben a blm csürhe gyújtogatásának hatására.
Amúgy az ingatlanos példa, ha valós is, nem megrendezett, uszító médiaszemét, mit bizonyít? Hogy egyéni szinten vannak olyanok, akik rasszisták. Az pedig magánügy, nemde? Ilyen alapok lehete egy műsor arról is, hogy "jé, Józsi bácsi 3 tojásból szereti az omlettet, míg Ben bácsit utálja azt".
A rendszerszintű rasszizmus már régen nincsen sehol nyugaton, de még néhány év, és a kinti négerek visszasírják, mint Dél-Afrikában az apprarheid-rendszert, mert ott a dolgos négerek jobban éltek, mint a mai anarchiában.

"1979. Iráni strand néhány hónappal az iszlám forradalom előtt"
Helyesebben "zárt, valszeg csak külföldiek által látogatott strand", ugyanis csupa európait látok ott.

"1948. George W. McLaurin az első fekete hallgató az oklahomai egyetemen, elkülönítve a többi diáktól"
Előnyök:
Van helye, nem dumálnak mellette, nem kérik el a jegyzeteit, nem kell a csoportmunkában mások helyett dolgoznia, nincs "ppsszz, szólj neki" (én már a mobil korában jártam egyetemre, de akkor is volt ilyen idióta, aki sms/stb helyett engem zargatott).
Hátrányok:
Mivel a fazon 61 éves volt itt, csajozni sem akart valszeg, tehát én hátrányt nem tudok.

"2003. New York-i rendőr egy harlemi lakásban, illegálisan tartott tigrissel néz farkasszemet"
Harlem: no comment.

@Namely:
apartheid

@Egon, az egér:
www.youtube.com/watch?v=C1Sw0PDgHU4

@Namely: Ennek én egy másik változatát láttam... :-O
www.youtube.com/watch?v=k_Gn6a3WbYw

@Roan: Ez egyértelműen "B" válasz, McLaurin a Langston-egyetemen (Oklahoma színesbőrűeknek fenntartott egyeteme) szerzett mesterfokozatot oktatástudományból; és tanított is ott. A Langstonnak nem volt akkreditált doktori képzése ezen a területen ezért jelentkezett az OSU-ra (akkoriban Oklahoma A&M). A pert azért nyerte meg, mert az államban nem volt csak színesbőrűeknek elérhető oktatástudományi doktori képzés, emiatt az OSU-nak nem lett volna szabad elutasítani faji alapon a hallgató felvételét a programba.
Nomost az akkori amerikai (jelenleg Magyarországon is használt) felsőoktatási képzési rendszerben teljesen értelmetlen 61 évesen doktori képzésre jelentkezni. Évtizedes egyetemi mesteroktatói karrier után újat nem fog tanulni (ellenben egy csomó fölösleges formalitást végig kell csinálni), amit elérhet az a doktori cím használatának joga.

@bioLarzen: Persze, most az jellemzőbb inkább, hogy a torschlusspánikban szenvedő ötvenesek próbálnak huszonévesnek látszani, és kétségbeesetten bizonygatni, hogy ők még mindig cool fiatalok. (legjobb példa a Totalcar masztodonjai (Sipos, Csikós, Bazsó))

@Suzumebachi: "A Dien Bien Phu-i harcmezőn egy repülő parkol a Bren (ha jól látom) felett?"
Az nem Bren, hanem egy FM 24/29.
en.wikipedia.org/wiki/FM_24/29_light_machine_gun

Olyan torpedós játékkal játszottam gyerekkoromban Bulgáriában, a '80-as években. Imádtuk! :)

@pripjatyfighter: Ahogy hangsúlyozták is, a tizenharmadik kiegészítés a jogi egyenlőségről, és nem a faji egyenlőségről szól.

@Galaric: mi köze a polgarhaborunak a rasszizmishoz? A “szabaditsuk fel a rabszolgakat” vagy szaz evvel utanna lett raragasztva. Az eszaki iparvidek urainak megtetszett a deli ultetvenyesek rabszolgainak munkaereje,, azert folyt a harc. A civil war utan szaz evvel kezdtek pedzegetni Chicagoban a feketek hogy nekik most tulajdonkepoen rosszabb....

@¿Qué tapas hay?: Bazso “a tesla hulyeseg” Gabor a legelvakultabb es legbutabb ujsagiro. Regen o volt az elektromos auto ellenes vonal frontkatonaja, allandoan cinkelte a Teslat es Muskot, most meg az elektromos autozas felkent katonaja es maga is epit egyet. Mindezek mellett szornyen buta. Csikosnak meg a rozsdas autok tetszenek es nem erti ezt a vilagot, erdektelen amit ir. A TC rol elment az esz ( Winkler ) azota ugyanolyan mint a tobbi autosoldal.

@Namely: az USA ban ( de legalabbis itt Californiaban ) bizony van rasszizmus. Ha buliban vagy akkor feketevel nem ulsz autoba mert tuti megallitanak. Ha feher vagy mehetsz a platon ( na nem a higwayon ) ha fekete vagy nem. Letezik, valos dolog a rasszizmus.

@bioLarzen: Ezt akkor is jól lehet érzékelni, ha az 56. okt. 23-i diáktüntetés résztvevőit nézed a fényképeken.

@jamboox: “ Azért Indianában mennyivel karácsonyibb már a hangulat, mint Alabamában”

Ahol van ho ott mindig nagyobb unnep. Miamiban mikor jon rovidgatyaban a telapo az olyan illuziorombolo.

@Suzumebachi: Nálunk is befolyásolja egy ingatlan értékét, hogy kik a szomszédok.

@gintonic.azigazi: Ez így nem stimmel, mert a déli ültetvényesek is fizethettek volna a munkaerőért. A rabszolgamunkával a farmgazdálkodóknak volt problémája, mert ültetvényesek ingyenmunkával előállított mezgőgazdasági tömegtermelése gazdaságtalanná tette az ő vállalkozásaikat. Ezért lett betiltva a rabszolgamunka és a kényszermunka.

@J.László:
A fogságba esett amerikai fehér tisztek kérvényezték a németeknél, hogy biztosítsanak külön WC-t a fekete és fehér hadifoglyoknak..

@Galaric:

A Pentagonba sem véletlenül épült olyan sok mosdó..

@fareszjó:

Államonként nagy különbség volt e tekintetben. sok múlott a kormányzó hozzáállásán..

@pripjatyfighter:

Lincoln hozzáállása a fekete rabszolgasághoz.:

24.hu/tudomany/2019/10/06/rabszolgasag-haboru-lincoln/

"Ha meg tudnám menteni az Uniót anélkül, hogy egyetlen rabszolgát is felszabadítanék, megtenném."

"Lincoln abban a hóbortos elképzelésben is hitt, hogy a korábban rabszolgává tett személyeknek nincs helyük az Egyesült Államokban, ehelyett vissza kell küldeni őket eredeti hazájukba: Afrikába vagy akár Dél-, illetve Közép-Amerikába."

"Lincoln uniós csapatainak egyes akciói óriási veszélyt jelentettek a szökött vagy gazdáik által felszabadított rabszolgákra."

@chrisred: Az amerikai polgárháborúval és a déli rabszolgák helyzetével kapcsolatosan ajánlom megtekintésre az Észak és Dél c. filmet. Patrick Swayze is játszik benne. (Hosszú, több részes feldolgozása a témának.) Swayze egy déli ültetvényes katonatisztnek tanuló fiát játssza, aki a katonai akadémián összebarátkozik egy északi gyáros fiával. Déli ültetvényesként mennyire megdöbben, amikor látja, hogy a "szabad" északi néger munkások az ő rabszolgáihoz képest milyen nyomorúságos körülmények között élnek. A rabszolgakereskedelem hamarabb megszűnt, mint a rabszolgatartás (nem volt utánpótlás), utána nagyon vigyáztak a meglévő és megszülető rabszolgákra, nagyon javultak a tartási körülményeik. Természetesen helytelen volt a rabszolgatartás, de a rabszolgafelszabadítással megszűnt a földbirtokosok gondoskodási kötelezettsége is. A jobbágyfelszabadítással is sok földműves rosszabbul járt, mint addig, mig a földesúr gondoskodási kötelezettsége fennállt. Örök dilemma, amit Petőfi is megírt: szabadság üres hassal, vagy rabság tele hassal.

@BölcsÉsz: szűkebb hazám BAZ számos példával bizonyítja ezt a tézist; egymástol pár kilométerre fekvő falvak ingatlanárai között többszörös különbség is lehet olyan okok miatt, amiket itt nem lehet leírni. Miskolc- Lyukó vagy Ózd menthetetlen, életek munkája ment tönkre.Ugyanaz a melós panel Csepelen ötszörösét éri az ózdinak, ugyanaz a beton, ugyanaz a vas, ugyanazok a melósok lakják....

A múltkori német hadifoglyok az USA ban poszt után megnéztem mi lett az európai táborok lakóival, ott írta az egyik tanulmány, hogy a Vietnamban harcoló "franciák" 90%-a német, magyar, román volt, de ukránok és bolgárok is voltak köztük szép számmal.

Akit meg zavar az amerikai rasszizmus, az műtesse a gyerekét olyan orvossal, akit az érdemei helyett kisebbségi pontszámmal vettek fel az egyetemre. A négerek segge ki van nyalva, egy arab vagy ázsiai sokkal jobban közutálat tárgya, de hispano elnök sem lesz egyhamar, az is biztos...

Már annyiszor feltettem a kérdést, és normális választ nem kaptam rá.
Az emberiség teljes tudása, - a teljes - arról szól, hogy valaki valahol megtapasztal vagy kitalál valamit, és ezt továbbadja a többinek. Neked nem kell megkóstolnod a piros bogyót, mert százezer éve valaki belehalt. Nem kell kitalálnod, hogy e=mc2 mert valaki kitalálta.
Szóval az egész, teljes tudásunk erre alapul, kivéve a rasszizmus. Mert azt simán elmondhatom bárkinek, hogy ne menjen a medve közelébe, vagy ne egyen piros pöttyös gombát, de ha egy fajról van negatív tapasztalatom, és ezt továbbadom, akkor rasszista vagyok. Miért a rasszizmus az egyetlen dolog ami felülírja az emberiség teljes tudását?

Azért 1973-ban még egy miskolc-avasi panellakótelep is tizszer jobban nézett ki, mint ahol az angol kölykök ugrálnak a matracra. Azért ott is elképesztő tömeges szegénység lehetett....

@tiltsál ki te gyökér: Javaslom, hogy mielőtt védeni kezded a rasszizmust, tájékozódj, hogy mi az.

@csorsza: Volt, biza. Sőt, nem kevés helyen van is.

A terkepen Cambridge lathato, jobb oldalon a kerulet hatara van, nem vizfelulet. Alul a bal also hidnal az MIT talalhato.
https://www.google.com/maps/@42.3493934,-71.0521634,7679a,35y,302.06h,27.02t/data=!3m1!1e3

A vietnami legionarius kepen balra fent a repter lathato, amit a katonak probaltak megvedeni. A kep a lenti rajzon a reptertol balra lefele levo poziciok valamelyikebol keszulhetett:
en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Dien_Bien_Phu#/media/File:Dien_Bien_Phu_zoom.svg

Ha jol nezem a villamos a douglas-i vegallomason all, mert a sinek nem folytatodnak.
en.wikipedia.org/wiki/Douglas,_Cork
A regi villamoshalozati terkep:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0f/Cork_City_Electric_Tramways.jpg
Igy elso ranezesre par meterrel all hatrebb mint a mai buszmegallo ami kivaltotta:
https://www.google.com/maps/place/51%C2%B052'35.0%22N+8%C2%B026'09.0%22W/@51.8767059,-8.4338661,96a,35y,285.33h,51.72t/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x0:0xcf901f92078b3562!8m2!3d51.876389!4d-8.435833?hl=en

@Fikalnyik Eugén:

Sok egykori Waffen SS katona keresett menedéket a Francia idegenlégióban. '44-ben még a muszkák ellen harcolt, '46-ban már a sárgák ellen.:)

Hű, az a torpedós játék nagy kedvencem volt anno (Leningrádban)! Persze ez is a 10+ évvel korábbi nyugati gépek leegyszerűsített másolata volt, mint a szovjet technika zöme. 1981-től gyártották.
Ezen a videón részletesen bemutatnak egy működő példányt: www.youtube.com/watch?v=lovpJjP6emw

@gintonic.azigazi: Utolsó bevetése volt.
"A Centaur osztály eredetileg HMS Elephant néven 1944-ben építeni kezdett negyedik egységét 1959-ben HMS Hermes (R12) néven állította szolgálatba a Royal Navy. A 28 000 tonnás hordozó 1982-ben brit zászlóshajóként szolgált a Falklandi háborúban. Az egységet 1984-ben leselejtezték, ezt követően 1987-ban India vásárolta meg, 2017-ig INS Viraat néven ennek flottájában szolgált."

@bioLarzen: a rasszizmust minden nap látjuk: Lakatus Polikarbonát eléd áll a sorba, kölcsönveszi a bringád, kiveri a fogad, és rosszabb esetben éjszaka téglával agyonveri a nyócvanéves nagymamád, aki egyedül él Csokvaományon.Még nem is ez a fő baj.Hanem mindemellett gyűlöl téged, ha az árokparton haldokolnál először is kifosztana, aztán letakarna gallyakkal, hogy ne vegyenek észre.Ez a roncstársadalom.És ez bizony már nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt hiába próbálják titkolni....

@chrisred: Ez teljes baromság. Az akkori középnyugaton a farmerek még nem voltak politikailag és egyébként sem olyan erősek, hogy ezt befolyásolni tudták volna. Egyébként a rabszolgatartók szinte csak ipari alapanyagot termeltek, amit külföldre értékesítettek, és ezért onnan is hozták be az iparcikkeket (már akkor sem mentek üresen sehova a hajók), és a késztermékeket. És ez az északi gyárosoknak nem tetszett, hiszen így nem volt délen piacuk.

@Suzumebachi: John Oliver egy balos angliai migráns, aki MINDENT rossznak lát Amerikában. A vallásosságtól kezdve a fegyvertartásig, az alacsonyabb adóktól a külpolitikáig, kétpártrendszeren át az amerikai vidékig mindent stb.

Ez amúgy jellemző az Amerikába szerződő angol showműsor-vezetőkre, mind ott folytatja, ahol a brit birodalmi helytartók abbahagyták a 18. század végén. Abbóo indulnak ki, hogy Amerikának olyanná kellene válnia, mint amilyen Anglia. Egy balliberlis buborékban éltek Angliában és ezt folytatják Amerikában is.

Ehhez hozzájön, hogy sajnos az amerikaiak mindenkit, aki a sok közül valamelyik brit akcentussal lebeszél, egyből 30 IQ ponttal intelligensebbnek tartanak, mint amilyen valójában.
Olivernek egy sima munkásosztálybeli brit akcentusa van.

Én nem mondom, hogy Amerika tökéletes, az egészségügy és az oktatás (tandíj) reformja sürgető lenne, de pont Oliver elég szenzációhajhász módon szövegel mindenről.

Angliában is átbasz az ingatlanos, ha kelet-európai vagy és a paki, néger se vegyülhet igazán britekkel.
Amerikában a nincstelenségnek, hátrányos helyzetnek nincs bőrszíne, Nyugat-Virginiában vagy Délen a fehérek ugyanolyan esélytelenek.
Az, hogy az ingatlanosok bepróbálkoznak azoknál, akikből kinézik, hogy átverhetőek, az nem intézményes rasszizmus. Nőket például mindenhol a világon át akarnak vágni "szakemberek", mesteremberek, tüzépesek. Nagynénémet, anyámat folyton meg akarták károsítani, mindig ott kellett lenni egy férfinak a családból, hogy ne legyen lehúzás.

@Fikalnyik Eugén: A (faji) megkülönböztetés nélküli világ azt jelenti, hogy nincs kvótanéger, teljesítmény alapján vesznek fel valakit. Ha pedig az illető tehetséges és motivált, szociális nehézségek esetén (tehát nem bőrszín, származás vagy társadalmi osztály alapján) esetén kapjon ösztöndíjat.

A gadsdeni fotó előterében Indiana Jones közeledik zsebre tett kézzel:)

@CSOKKI MÁLNA: Megjegyzem, a hadifoglyokról szóló 1929. évi II. genfi egyezmény 9. cikke alapján ezt teljes joggal kérhették.
"A hadviselő felek, amennyire csak lehet, elkerülik, hogy különböző fajú, vagy nemzetiségű hadifoglyokat ugyanabban a táborban helyezzenek el."
(az 1936. évi XXX. tc. második rész 9. cikk mai napon hatályos szövege)

@gintonic.azigazi: elegánsan nem vesszed figyelembe, hogy másodrendű állampolgárok voltak saját országukban, Egy sor hátrányos megkülönböztetés érte őket pusztán a börszínük miatt. Ráadásul arra hivatkozol, hogy utána milyen rossz körülmények között éltek. A rendszerváltáskor mi is aztb gondltuk, hogy de jó lesz nekünk. Az hogy nem így lett kinek a hibája? A miénk? A kommunista renszeré? A nyugaté? Úgy kb. szerintem mindenkié.
Szóval azzal érvelni, hogy sokkal királyabb volt nekik rabszolgaként, mert az ültetvényes jó gazdaként gondoskodott a "szerszámairól" fedeztette őket, hogy legyen utánpótlás egy kicsit falsnak tartom, már ne haragudj.
Nem akarok felesleges vitát generálni nekem erről kb. ez a véleményem.
Emberek vagyunk mi is és ők is. A társadolomi problémákkal szerintem nem szerencsés magyarázni azt, hogy jobb nekik rabszolgaként,

@kewcheg: Na mondjuk azt, h egy rakoskereszturi miert er 3x annyit fel nem tudom fogni. Persze a magyar fizeteshez merten a komplett ingatlan arakat se ahogy az alberlet arakat se. A realitast nem ismeri. Mintha osztak atlagot kapnanak az emberek... Csokk ide meg oda meg a tobbi. Ezt tudjuk. Persze ez nem csak panelra ervenyes. Meg lehet nezni pl Kiskore vs Tiszafured -et akar. Ahol csak 40 km van de a telek es a teszem azt kadarkockas hazak kozt ugyan csak 2-3x -os a kulombseg.

Helló !

Cambridge :)

@Galaric: Mindenesetre messze nem lett annyival jobb a helyzetük Észak győzelme után, ahogy az sokak fejében él..Másodrendű állampolgárok maradtak, csak mondjuk nem volt gazdájuk, aki büntetlenül megölhette őket.

@¿Qué tapas hay?:

Ehhez képest megelégedtek a külön WC-vel.:)

@CSOKKI MÁLNA: Illetve nem maradtak, hanem lettek..előtte nyilván nem is számítottak állampolgárnak, csak ha felszabadították őket.

Épp Commercial-ban siklatni ... akkor a "téves reklám" értelmében azt mondanám, az egy spam volt. :D

@Galaric:
Azon azért érdemes elgondolkodni, hogy nálunk a Dózsa parasztfelkelés többek között a kilenced bevezetése miatt is tört ki, a 27% ÁFÁ-t meg zokszó nélkül fizetik ki a "szabadok" a többi adóval egyetemben és vigyorognak az összesen 80% feletti elvonásoknak. Milyen szar volt a jobbágynak, hogy nem költözködhetett szabadon, nálunk meg egy nátha miatt nem engednek ki a lakásodból, a jobbágynak saját földje volt, most meg a városi melós a bank lakásában lakik, amiről azt hiszi, hogy az övé, és 30 évig fizeti kamatos kamattal. A pénznek aranytartalma volt, ami meghatározta az értékét, most meg a levegőből gyártják, és ha olyanja van az elitnek, hétfő reggel megjelenik a varázsdobozban egy öltönyös figura, mond valamit és máris a felét éri a mani.
A vagyon felfelé száll, a szar meg lefelé, alul lenni sose volt jó, most viszont csúcsra járatják.

@Tejinashi: Ez a mai állapot:
https://www.google.com/maps/@51.8770976,-8.4357356,3a,47.8y,317.3h,96.69t/data=!3m6!1e1!3m4!1snzDZVaVZDQGUYdIa_lGAmg!2e0!7i16384!8i8192

@CSOKKI MÁLNA: ez a "gazda általi büntetlen megölés" egy picit szerintem túl lett dimenzionálva. Abból induljunk ki, hogy a déli ültetvényes
társadalom 99 százalékban úriemberekből állt, akik orvosként, bíróként, katonaként stb.működtették a Délt, amihez az anyagi hátteret az ültetvény adta./ épp ezért egy déli bíró megvesztegethetetlen volt.../ Az úriemberséghez pedig hozzátartozik, hogy az ember nem tesz ilyet, amit irsz.Persze voltak ott is moral insane- ek, akik megtették, de ezek nem voltak "úriemberek" a többi ültetvényes megvetette, és bottal is csak akkor piszkalta őket, ha muszáj volt.Mindamellett XIX.szazadi embereken ne kérjunk számon mai elvárásokat....

@Örömhernyó: Amerika tekintetében sokak szemében szálka a fegyvertartás, és hogy még mindig fontos a vallás.Egy ilyen nemzetet nem könnyű kicsinálni, ezert kell sunyi BLM, meg egyéb neomarxista modszereket bevetni, de reméljük igy se fog menni...

@kewcheg: A szökött rabszolgák például sztem nem mindig élték túl az utánuk indított hajtóvadászatot, és semmilyen törvény nem védte őket. Más rabszolgáját megölni természetesen nem volt szabad, mert az más tulajdonának megkárosítása lett volna.
Mindenesetre a rabszolgák életét nem védte törvény(csak mint más tulajdonát), míg például a jobbágyokét igen.

@bioLarzen: Na, akkor tessék, kérdezlek. Mi a rasszizmus? Mert manapság már mintha az is rasszizmus lenne, hogy Montenegrónak hívnak egy országot... Vagy hogy a néger focistára azt mondják, hogy fekete.

@CSOKKI MÁLNA: ez igaz, törvény nem védte, csak az erkölcs. Ha volt erkölcs, jol járt, vagy legalabbis nem jart nagyon pórul a szökevény, ha nem volt, akkor az szivás volt....Nem védem, mert elítélem, Amerika is talán jobban járt volna ha nem hajoznak át sokmillio négert, bár jelenleg ezek leszármazottai cserébe a világ egyik legjobb országának a teljes jogú állampolgárai....

@Fikalnyik Eugén: Jól összevissza kevertél mindent...
A kilencednek semmi köze nem volt Dózsához. Mégis mit gondolsz előtte nem volt adó? Tudod: tized -egyházé. kilenced- földesúré.
Aztán ugye a jobbágy nagy bruttójának valóban csak a két tizedét szedték el, ami 20% - ez nem sokban különbözik a jelenlegi 21% áfától, viszont ezért cserébe semmit nem kapott. És te az áfa mellett fizetsz egy rakat adót, de cserébe van út, mentő, tanár meg tűzoltó. Meg folyószabályozás, meg ilyenek.

@tiltsál ki te gyökér: a korban elvárható "közszolgáltatást" kapta, vasárnapi mise, keresztelés,esketés,temetés az egyház részéről, török általi el nem hurcolás, termés, lakóhely megvédése (jó esetben) az állam részéről....

@Suzumebachi: Az is rasszizmus ám ha fehérként bemész a fekete negyedbe, és belédkötnek aztán pocsékra vernek a bőrszíned miatt...és ez van bizony Európában sőt Mo.-is...Állami támogatás nélkül.

@tiltsál ki te gyökér:
*ásít*
Kevéssé érek rá kiselőadást tartani a Dózsa parasztfelkelés előzményei c. témakörben, ha majd általános iskolába fogsz járni, te is tanulni fogod.
Zsigmond után nem kellett megfizetni a kilencedet vagy megváltható volt természetben, mert a városba költözést akarta elősegíteni, de már korábban sem szedtek egy csomó helyen (nemesi adóparadicsom :)) Mátyás halála után lett visszaállítva, és csak pénzben lehetett megfizetni.
1492. évi XLVII. törvénycikk
mind a király, mind a királynő jobbágyaitól (kivéve a kőfallal keritett városokat), valamint a főpapok, mágnások és nemesek jobbágyaitól is a gabonanemü és bor kilenczed részét a földesurak javára be kell hajtani
1492. évi XLIX. törvénycikk
azok a jobbágyok is fizessenek a földesurnak kilenczedet, a kik mások földén birnak szőlőkkel vagy vetnek gabonát, különben örökségüket veszitsék el
1500. évi XXVII. törvénycikk
gabona- és borkilenczedet minden jobbágytól kell beszedni
1507. évi XV. törvénycikk
miképen fizessék a jobbágyok a tizedet és a kilenczedet

"És te az áfa mellett fizetsz egy rakat adót, de cserébe van út, mentő, tanár meg tűzoltó"

És bmeg röhögés nélkül leírta...
Adó témakörbe ne menjünk bele, mert ezen a blogon nem lehet aktuálpolitizálni.
Szerinted a mezővárosok infrastruktúráját miből építették, vagy a hadiadót mire fordították? Nem minden pénzt költöttek el cirádás hülyeségekre a királyok, még ha méretes balf@szok is voltak.

@Fikalnyik Eugén: Ja, hogy csak a nyolcadiknál tartasz? Ok. Akkor majd beszéljünk róla, ha érettségiztél.

Károly Róbert alatt is volt kilenced, Nagy Lajos pedig egységesítette, hogy minden jobbágy köteles a kilencedik tizedet befizetni.
Erre jössz te, hogy Zsigmond előtt nem szedték.
Kicsit furcsállnám, hogy Zsugmond ezt kivezette volna, lévén, hogy a háborúihoz pénz kellett, szóval még a rendkívüli hadiadót is bevezette, meg fél vármegyéket zálogosított el.
Frankón sikerült ide beidézned a Mátyás utáni adókat, csak komolyan azt gondolod, hogy 1514-ben fogták fel a 18 éve bevezetett törvényeket?
Ha kisebb lenne az arcod, akkor esetleg rájönnél, hogy a Budai Nagy Antal féle felkelésben volt szó arról, hogy 3 évig nem szedték az adót, mert rossz volt a pénz, aztán visszamenőleg is be akarta szedni.

És kibírom röhögés nélkül, hogy akkor 20% ból mit kapott a paraszt, meg hogy most mit kap a lényegesen többől.
Bár azt hiszem, neked már az is problémát okoz, hogy felfogd, hogy az áfa miért 21,8%..

@tiltsál ki te gyökér: 21% áfa...? cserébe tanár, meg tűzoltó? pláne ÚT? honnan teccik bejelentkezni??
@¿Qué tapas hay?: "legjobb példa a Totalcar masztodonjai (Sipos, Csikós, Bazsó)" minden szavaddal egyetértek, de kiegészíteném: még mindig jobb mint a napszemüveges műmájer gyökér vagy a pártközpontból szalajtott írni(-olvasni) nem tudó félcédulások. meg a mindezt egyben hozó Bolla...

A velencei képen latszik, hogy akkoriban a gondola még nem turistajármű volt, hanem mindennapi közlekedési eszköz. Ma már ilyen ütött-kopott gondolát nem látni Velencében. Bozzasztó magas kaszt a gondolieriké. Mikor kajakoztunk ott, figyeleztettek minket, hogy a gondolák érinthetetlenek. Nehogy nekikoccanjunk, kerüljük messzire, mert ha megkarcolódik, elszabadul a vaffankúló pokol!

@tiltsál ki te gyökér:

Az első jobbágyok részben korábbi rabszolgák voltak, részben korábbi szabad parasztok.

@tiltsál ki te gyökér:

Ott volt még a kötelező robot is.

Nem akarom én itt a tartalmas vitát megzavarni, de jelezném, hogy a 27% áfakulcs esetén a bruttó érték adótartalma 21,26%

Németek Indokínában:

idegenlegiojelvenyek.blog.hu/2019/09/14/nemet_ujoncok_ss-ek_az_idegenlegioban

"A német nemzetiségű légiósok akkori körében a háború után "jól hangzó" titulus volt az ex-SS-tagság. Bár többen állították, mint ahányan szolgáltak a soraikban."

Ezt nem lehetett egyszerűen igazolni a tetoválással?

@Robert William: hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA

"Így a rabszolgaság megítélésében elvi kérdéseken túl erős gazdasági érdekek is fűződtek. Északon a farmerek kis parcellák foglalásában voltak érdekeltek, ezzel szemben a déliek ültetvények kialakításában. Amikor egy új állam felvételre került, felmerült a kérdés, hogy engedélyezzék-e ott a rabszolgatartást, hiszen ha engedélyezik, akkor az északi farmereknél jóval tőkeerősebb déli birtokosok felvásárolhatják a jó minőségű termőföldeket és ültetvényeket hoznak létre rajtuk, ha pedig nem, akkor kisbirtokos farmok jönnek létre. A kérdés tehát a kisbirtok kontra nagybirtok versengésének is tekinthető."

@kewcheg: A kilencedért a földesúrnak a jobbágy felé az alábbi kötelezettségei voltak:
1. A földesúr kötelességei: →jobbágytelek, →közlegelő, erdő-, nádas-használat, →kocsmatartás biztosítása; vadkárok elleni védelem; a →jobbágy személyének és vagyonának védelme minden esetben. Különös része e kötelességnek az, hogy jobbágyainak magánjogi aktív pereit nemesekkel szemben, mint felperes képviselte. Büntető és polgári ügyekben ugyanez a megfelelő ügyész (földesúri, vármegyei) feladata volt; a földesúr tartozott a jobbágy gyermekeinek →gyámságát viselni. A szülők halála u. vagyonukat a földesúr részéről kiküldött tiszt a bíró és az →esküdtek jelenlétében összeírta. A hagyatékkal a →végrendelet értelmében jártak el, ha ilyen nem volt, a hozzátartozók érdekében a földesúr elrendelte a hagyaték eladását, v. a vagyonkezelést az általa kirendelt gyámra bízta, aki azt bizonyos díjázás fejében a földesúr ellenőrzése mellett vállalta el. Az árvák eladott vagyonának gyümölcsöztetéséről is a földesúrnak kellett gondoskodni. –

@chrisred:

Lincolnék már belementek volna egy olyan alkotmánykiegészítésbe, hogy szövetségi szinten a továbbiakban semmilyen körülmények között nem szabályozható a rabszolgaság. A Dél mégis ki akart válni. Mi a megfejtés?

"A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. Vietnámot kettéosztották. Aztán jöttek az amerikaiak..."
Ezt ugyebár úgy tetszik érteni, hogy jött a "csúnya USA, és le akarta igázni a hős" Észak-Vietnámot.
"Véletlenül" kifelejtődött az a tény, hogy az agresszív, oroszbáb északi diktatúra támadta meg a déli, sokkal fejlettebb és demokratikusabb, nyugatbarát délieket. Mint ahogyan az amerikaiak távozása után be is teljesítette szándékát, leigázva, bedarálva, megnyomorítva a déli országrészt.
Tíz évvel korábban, egymillió nyugati katona élete árán az északkoreai-, oroszbáb diktatúra dél elleni támadását hárította el a szabad világ. Meg lehet nézni az északi- és a délkoreai nép élete közti különbséget! Ezt a gyalázatot védi az, aki a vietnami háborúról hazudik.

@Fülig José: "21% áfa...? cserébe tanár, meg tűzoltó? pláne ÚT? honnan teccik bejelentkezni??"
Én Bp-ről. Melyik nincs itt tanár vagy tűzoltó?
Bár titeket olvasgatva tanár tényleg hiányszakma lehetett..

@¿Qué tapas hay?: Maguktól nem jöttek volna rá.

@tiltsál ki te gyökér:
Azért mert ez utóbbi egyszerűen _ÜZLET_!
Az oka még üzleti titok.

@kewcheg:
De ha még szóbahozod, sőt, ha kiállsz tisztesség és a becsület mellett, akkor rögtön megkapod, hogy nácifasisztarasszistatrappistabesenyőpista vagy.

@tiltsál ki te gyökér:
Azonban akkor jársz el helyesen, ha ezt a nettó 78,74%-ot még redukálod a nettó bér teljes adótartam hányadával (szja, munkáltatói járulékok, stb).
Szóval a teljes elvonás - így fejből - 54 % körüli.
A másik oldalon még ott volt a kapuadó, füstadó, vásári és vám illetékek, ebek harmincadja, rendszeres rendkívüli adók, stb., Ráadásul az akkori jövedelem termelés mellett..
Magam részéről meg se lepődnék, ha a két elvonási érték végeredményben összecsengene.

Aki esetleg teljes választ adna (vagy egy ideillő pontos és kellően informatív linket), annak megköszönném!
Meg talán a többiek is, mert érdekes kérdéskör.

@Dettori:
Jó ideje olvasom az idevágó vietnamihaboru.blog.hu/?layout=5 oldalt. (Kb. 5-6 éve)
Azért van dêliek és a demokratikusabb jelző finoman szólva is kizárja egymást. Antagonisztikusak.
De bárki bármit is mond:
Kipics.ztak onnan mindenkit, sőt még a szomszédban is rendet tettek.

@Takács Miklós:
Köszönöm, ezt szépen összeszedted.
Iskolában nem tanítják így.

@chrisred:
Te meddig hiszel még történelmi kérdésben a Wikinek?

@Rollende Landstrasse:
:-)
Vaffankúló...
Az meg mi?

@Alick:
Ennek a kvótanégeenek az ellentéte a küszöbmajom?
Ami a világ egyik legliberálisabb filmjének egy jól definiált része:
youtu.be/iFmEixw5WzM

@CSOKKI MÁLNA: Lehetett volna, mint ahogy százféle magyarázatot lehetett kitalálni a tetoválás hiányára. Mindazonáltal, a német szárazföldi haderő túlélőinek kb. 5,5%-a szolgált a Waffen-SS kötelékében. Szóval azért olyan nagyon sokan nem lehettek. Nagyon szeretem én ezt az idegenlégió-blogot, mindazonáltal a HJ-tagságnak különös jelentőséget tulajdonítani nagy tévedés. Gyakorlatilag az 1918 és 1934 között született minden német állampolgár volt HJ-tag (kivéve a zsidókat, illetve az elismert kisebbségek (dánok és lengyelek) közül azokat, akik az ifjúsági szolgálatot valamelyik nemzetiségi szervezetben töltötték le).

@gigabursch: www.urbandictionary.com/define.php?term=vaffanculo

@tiltsál ki te gyökér: így - így, papagáj...

@gigabursch: "Azért mert ez utóbbi egyszerűen _ÜZLET_!
Az oka még üzleti titok."
Ezt nem tudom mire írtad.

Az inniánok a velencei gondolában erősen szürreálisak... :D
Az írországi villamos alatti sínek eléggé a semmibe vesznek...
A két usákiai karácsonyi utcarészleten durva, hogy mennyire egyformák a kocsik.

@¿Qué tapas hay?: Tapasz kolléga, régen járhattál már a Totalcar oldalán.Csikós lassan pont egy éve nincs már ott...
:-)))

@CSOKKI MÁLNA: Eddig nem arról volt szó, hogy a déli államok miért akartak kiválni.

@gigabursch: Ez nem hit kérdése, egyszerűen ott találtam neten összefoglalóan leírva ezt a szöveget, amiről egyébként sok ezzel foglalkozó történekmi tanulmányban olvashatsz, ha megvan otthon, vagy elmész könyvtárba.

Vicces: a déli államok úriemberek voltak, a földesuraknak pedig rengeteg közelezettségei voltak a jobbágyokkal szemben.
Csak az úriemberség nem volt jogilag definiálva, a rabszolgaság meg igen, és a nem úriemberek kiszolgálták az úriembereket, hogy azoknak ne kerüljön kosz a körme alá.
A jobbágyok jogosultságait pedig senki nem kérte számon a földesuron, aki különben echte úriember volt mindig.
Vicces a rasszizmus ferdítgetése is. Mert hát miért rasszizmus az igazság kimondása? Tán, mert ritka nagy ökör vagy, mikor bőrszínhez rendelsz negatívumokat, akár fehér vagy, akár néger, akár cigány. Sőt esetleg a saját bőrszínedhez, meg kizárólagossággal pozitívumokat.

@chrisred:

Ez most kijelentés vagy kérdés?

@¿Qué tapas hay?:

Sztem a HJ tagságnak nem tulajdonít jelentőséget, csak megemlíti. A szövetségesek meg ugye a tetoválást keresve próbálták megtalálni a hadifoglyok tömegében a korábbi SS-eket. Véleményed szerint nem mindig tetoválták őket?

@CSOKKI MÁLNA: Milyen írásjelet látsz a végén?

@chrisred:

Pontot, de elsőre. kérdésnek tűnt. Szóval, szted miért akartak kiválni, ha az a bizonyos alkotmánykiegészítés örökre biztosította volna a számukra, hogy szövetségi szinten nem szólnak bele a rabszolgatartásba?

Aki rajta hasal, annak csak térkép e táj. :DDD

@gigabursch: Ez mekkora jelenet! Rég láttam ezt a filmet, akkor is csak egyszer. Erre a részre emlékszem: www.youtube.com/watch?v=WnphL3-b02M
Milyen beteg már, mikor mondja hogy szexuális megkülönböztetésért most beperelhetné a céget.
Amúgy tényleg van ilyen kifejezés amerikában hogy küszöbmajom?

Egy ilyen térképet hogy lehet használni? Rákúsznak? Vagy felrakják a falra és létráról böngészik? Vagy összetekerik és elrakják, jó, ha van?

@Namely: persze, hogy nem látsz hátrányt, mert nem akarasz.

Az gondolom nem tűnt fel, hogy mennyire megalázó a helyzet és milyen intézményesített rasszizmus látható a képen.

Néha nyisd ki a szemedet is, hátha többet fogsz látni.

@Fikalnyik Eugén: Bármikor. Ugyanis felvenni fel kell, de a vizsgát nekik is le kell tenniük.

Öngól.

@tiltsál ki te gyökér: Mert buta vagy, azért.

Azt javaslom neked, hogy ne baszogasd a medvét. Akkor sem, ha barna, ha fekete, ha jeges vagy grizzly.

Nem a szín számít, hanem a faj.

Égés.

@Etniez: Zsenikém, az megvan, hogy a barna medve, a fekete medve, a grizzly medve és a jegesmedve négy külön állatfaj?? Égés..

@CSOKKI MÁLNA: Eleve az SS-tagoknak csak egy kisebb hányada kapott vércsoport-tetoválást: a korai, milícia-jellegű SS-ben szolgálók, a halálfejesek, később a Waffen-SS-tagok. De ott se mindenki. A nem-német alakulatok tagjai, vagy akik kiképzés után pl. a Wehrmachttól kerültek áthelyezésre, azok csak kérésre. A háború vége felé már az utánpótlásként érkezőket sem tetoválták.

@¿Qué tapas hay?:

Esetünkben német Waffen SS tagokról volt szó, illetve azokról, akik ezt akarták elhitetni magukról.. Bár nem tudom milyen előnnyel járt ez, hisz szinte bárkit felvettek , aki egészséges volt, és elég fiatal. Legalábbis ez derül ki a fenti cikkből. Lehet, hogy magasabb induló rangot reméltek ettől?

@kewcheg: Pont hogy nem. Ha szerinted ma panelban csak gyári melósok laknak és minden panel lepattant, akkor nagyon el vagy tájolva.

@gintonic.azigazi: "A TC rol elment az esz ( Winkler )" LOOOOL LOOOOL LOOOOOL Winkler meg az esz, egy mondatban... na hallod...

@CSOKKI MÁLNA: Nem hiszem, hogy a Légió, mint hivatásos hadsereg bármilyen jelentőséget tulajdonított egy apró tetovált betűnek, ami az illető vércsoportját jelölte. Adott esetben ez egy alakulatba kerülve jó belépő lehetett ("egy igazi Waffen-SS, micsoda kemény fickó), de ugye ezt a hírnevet a gyakorlatban is meg kell szolgálni. Hordhat a katona bármilyen tetoválást, ha akár a napi laktanyai életben, gyakorlaton, vagy harcban csődöt mond, utána ujjal mutogat majd rá mindenki: "No ott az a balf@sz Waffen-SS, az ilyenek miatt vesztették el a németek a háborút".

@geegee: Hát, mióta a diszgráfiás analfabéták átvették ott a hatalmat, azóta nem nagyon járok oda. A YT viszont a minap dobott fel valami TC-s videó-ajánlót, Csikóssal a címképen.

@CSOKKI MÁLNA: Erre is simán meg lehet találni a válaszokat, röviden: az északi államok egyre növekvő gazdasági és lakosságbeli túlsúlya miatt. Nyilvánvaló lett a számukra, hogy azt a központi pozíciót, amit korábban betöltöttek az Unión belül, elvesztették, és nekik kell alkalmazkodni a többséghez. És ez azzal jár, hogy fel kell adniuk az életmódjukat, a kultúrájukat, ami a déli államok elitje számára katasztrófával ért volna fel, hiszen ők az Államokon belül az európai arisztokrácia megfelelői voltak.

@CSOKKI MÁLNA: a fekete ember és a fehér ember külön faj?

@Etniez:

Nem, de a fenti analógiádból kitűnik, hogy szerinted a barna medve, a fekete medve a grizzly medve és a jegesmedve egy faj, csak más színűek.:)) Jobban kellett volna figyelni biológia órán.:)

@chrisred: Hát de épp arról van szó, hogy az alkotmánykiegészítés garantálta volna számukra, hogy maradhat rabszolgatartó életmódjuk, gazdasági rendszerük. Lincoln egyáltalán nem akarta rájuk erőltetni a rabszolgatartás megszüntetését, ahogy az a köztudatban él..

@CSOKKI MÁLNA: A rabszolgatartás ennek a gazdasági érdekellentétnek csak az egyik szelete volt. Ott volt a vámok kérdés, az északi iparosodott államok a magas vámokban voltak érdekeltek, hogy megvédjék a belső piacot a külföldi termékektől, míg a déli államok gazdasága elsősorban a külkereskedelmtől függött. Lincoln programja, mivel az északi államok támogatták, a magas vámok fenntartására épült.

@Etniez:
Általában egyetértünk a legtöbb kérdésben, ebben viszont nem.
A vizsgakövetelményeket mindig az átlaghoz igazítják, a kedvezményezettek lehúzzák a színvonalat. Azért inkább egy Columbián végzett doki nyúljon hozzám, mint egy detroiti állami egyetemen kiképzett kvótazseni, bár nyilván ilyen választás nem létezik, ez csak gondolatkísérlet. Ha neked bejön, hogy kilóra méregessék a származást, akkor minden bizonnyal a numerus clausus is elfogadható. Én semmilyen formában nem támogatom a kivételezést, ahogy a hátrányos megkülönböztetést sem, a kettő viszont mindig együtt jelenik meg.

@chrisred:

A magas vám Dél különválása esetén is adott lett volna..

@CSOKKI MÁLNA: Északon. Ha a déli tagállamok szuverén államot alkotnak, olyan vámot alkalmaznak, amilyent akarnak.

@CSOKKI MÁLNA: @Etniez: Szerintem ebbe a kérdésbe nem érdemes belemenni. Ha mindenképpen iderángatjuk a taxonómiát, akkor:
1) az emberi nemnek (Genus Homo) jelenleg egy élő faja (Homo sapiens) van, a többi emberi fajok (Homo erectus, neandervölgyi ember stb.) kihaltak.
www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=180092#null
2) a medvék nemének (Genus Ursus) négy élő faja van (fekete-, barna-, örvös- és jegesmedve) A medvefajokon belül viszont vannak másodlagos alfaji besorolások
Genus Ursus: www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=180541#null
barnamedvék: www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=180543#null
3) ha a fajon belüli jelentős morfológiai és viselkedési különbségekre kell példa, akkor ott vannak a farkasok faja (Canis lupus) ahol az alfajok között (sőt alfajokon belül is) komoly különbségek vannak www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=180596#null

@chrisred:

De te nem arról beszéltél, hogy Észak milyen védővámokat alkalmaz?

@¿Qué tap@¿Qué tapas hay?:

Egyébként, ha jól tudom a Wehrmachtnál is be akarták vezetni a vércsoport tetkót, csak a tábornokok, haderő hivatalnokok érdektelensége miatt nem valósult meg.
Sztem a légiónál leszarták akkor, hogy ki volt a Waffen SS tagja, csak ezt a jelentkezők nem tudhatták, ezért próbálták ezt kamuzni, vagy akár épp eltitkolni, mert féltek a következményektől. Valszeg a háború vége után közvetlenül inkább az utóbbi lehetett.

@¿Qué tapas hay?:
A faj definíciója egy elég nehéz kérdéskör:
Alapesetben egymással szaporodási
közösséget és életmód azonosságot fenntartó élőlények csoportja a faj.

Csakhát:
Tud egymással utódnemzésre alkalmas egyedeket létrehozni a:
- vadmcska és a házimacska
- különböző tigrisek
- különböző oroszlánok
- különböző tigrisek és oroszlánok
- jegesmedve akár az eurázsiai, akár az amerikai barnamedvékkel.
(S akkor ne menjünk bele a növényekbe..., ahol a tölgyek hibridizációja kimeríti a genetikai és botanikai horror kategóriát az ezzel foglalkozó tudósok szerint)
De pl a ló a csacsival nem.

Namost!
A jegesmedvét önálló fajként tartjuk nyilván? Igen!
A barnamedvét is? Igen!

Nem olvastam utána, csak rádióban hallotakra tudok hivatkozni:
A két (három) medvefaj között állítólag kisebb a genetikai különbség, mint az európai ember és mondjuk az afrikai feketék között, pedig mind a két csoport elég heterogén.

Nincsenek könnyű helyzetben sem a tudósok, sem a tudományos eredményekre, adatokra êpítő politikusok.
Igazságot meg az hirdessen, aki minimum megváltó.

@Club Sandwich:
Lehet rajta vitatkozni.
Csikóst sajnáltam, hogy elment a TC-től. A többiből egyet se! A Vályit kifejezetten és permanensen rühellem. És nem azért, mert felvidéki vagy mert rajong az olasz kocsikért. Egy tapló barom.
Sturcz Anti szerintem az elmúlt 4-5 évben sokat fejlődött, a többi fiatal is alakul.

Gajdán meg főnyeremény!

Karotta meg igen, sokat változott. A világ is. Az nem baj, ha valaki újra értékeli néhány kérdésben az álláspontját.

Szerintem.

@CSOKKI MÁLNA: Nem. Én arról beszéltem, hogy az északi államoknak milyen vámrendszer volt a kedvező, ennélfogva az északi többségű Egyesült Államok milyen vámokat alkalmazott. Ami a déli államoknak nem volt megfelelő.

@chrisred:

És mit segít ezen, ha kiválnak?

@Fikalnyik Eugén: nem támogatom a diszkriminációt. A pozitívat sem, csak anyagi helyzet alapján, nem "vagy" hanem "és" alapon.

Az én osztályomon 2 zsidó és egy fekete orvos is van, mind a hárman nagytudású, korrekt és csupaszív orvosok, ugyanolyan protokollt követnek, döntés alapján nem tudod soha, hogy ki hozta a döntést. Rájuk bíznám az életem bármikor.

@CSOKKI MÁLNA: akkor külön faj, de lényeg remélem átmenet. Nem a szín számít és ostoba az, aki rasszokban gondolkodik.

Itt Angliában jól látszik, hogy a white trash pont ugyanolyan, mint egy random borsodi szegregált, bronxi gettólakó függetlenül a színétől, vallásától, lakhelyétől. A szociális helyzet a mérvadó.

@tiltsál ki te gyökér:

Szerintem világosan leírtam a dolgokat, ha nem kapizsgálod, akkor figyelmedbe ajánlom a New York Times bestseller listáján állócsillagként bepókhálósodott remekművemet, címe: "A kilenced".
Megérted (?) majd belőle, hogy a kilenced egy tulajdonképpeni korabeli iparűzési adó volt, és így miért sakkoztak vele ész nélkül. A méltán népszerű író több fejezeten keresztül ecseteli részedre, hogy Újlengyel vagy Vasboldogasszony nem mai találmány, Nagy Lajos pont azért akarta egységesíteni a kilenced szedését, mert a nemesek gyakran eltekintettek tőle. Később Zsigmond és Mátyás már előszeretettel cseszett ki a nekik nem tetsző földesurakkal, és adott kedvezményt komplett mezővárosoknak a bevételeik rovására és ellenségeik megfingatására (nahát, ez valahonnan ismerős). Matykó halála után pedig az alsóbb osztályokra támaszkodás helyett a hűbéresi rendszert erősítette tovább Jagelló barátunk, miközben elkártyázta a királyi vagyont. A törvények részletes bemutatásával elénk tárul majd az elnyomás minden lépcsőfoka pl. a kilencedet vadászati és halászati életmóddal megkerülő parasztságot a XVI. század elején már létében fenyegető, fenti tevékenységektől eltiltó törvénycikkek sora. A nemesi lobbi teljes tárháza kibontakozik számodra az olvasmányos mű mind a 670 oldalán (hangoskönyvként is megvásárolhatja, akit a betűk zavarnak). Megismerheted belőle Budai Sebestyén tiszttartó szomorú történetét, aki kora Tállai Andrásaként próbálta behajtani a fizetni nem akaró Cegléd kilencedét, és akik fizetség helyett egyszerűen agyonverték 1508-ban. A mezővárosi elégedetlenséget az író-történészgéniusz pontos számokkal ecseteli, pl. a pár ezres lélekszámú Ceglédről néhány évvel később közel kétezren csatlakoztak Dózsához, de ugyanilyen arányok voltak Mezőtúron, Gyulán stb. Nem véletlenül említi meg ez a páratlan histórikai aranybánya a múlt századelőn kialakuló történészi különbözőségeket a Dózsa felkelés kapcsán, amely akár pl. Márki Sándor (figyelem MZP veszély) és Mályusz Elemér között volt (Szabó Ervin marxista vonalát szándékosan kihagyva). Bár nem voltak kortársak, nem ez volt felfogásbeli ellentétük oka. Míg előbbi az 1848-ban elindult és a dualizmusban kiteljesedett, korábbi Dózsa-kép átformálásában és rehabilitálásában jeleskedett, utóbbi már a Horthy korszak elismert kutatójaként egyfajta korai polgári forradalomként kezeli a parasztfelkelést. Az immár 27-dik kiadást megélő, azonnal elkapkodott „A kilenced” c. mű elismert szerzője is ez utóbbival ért egyet: a gazdagodó és önállósodó parasztság, amely a polgári átmenetben folyamatosan hatalmi akadályokba ütközik, már ellenségként tekint a nemességre, amely nem egyszerű osztályharcként jelenik meg, hanem már teljes társadalmi struktúraváltásért kiált. A percízen kidolgozott nemzetközi hírű tanulmány minden nézetet figyelembe véve külön megemlíti az egyébként elszegényedett kisnemesi származású Dózsa ezt megerősítő (állítólagos) kiáltványát is, amelyben a királynak engedelmességet fogadnak, de elutasítják a földesúri alá-fölé rendeltséget. A lázadás leverése után, még ebben az évben azonnal bebetonoznak minden törvényt, így a kilenced története évszázadokig velünk marad. Ezért az utolsó fejezetben Kovács Ákost megszégyenítő modorossággal merülhet el a nyájas olvasó a már-már bulvárba hajló érdekességek között, hogy milyen módszerekkel próbálták kikerülni a parasztok a kilenced fizetését, a földesurak pedig ezt behajtani. Hogyan lettek földművelőkből pásztorok, akik aztán botpénz formájában csengették a nemesség jussát, vagy éppen hogyan dolgoztak még a XIX. század elején is robotban az óbudai szőlőtermelők megváltandó a kilencedet, miközben nyugaton jó pár körrel előrébb tartva gépesített gazdaság működött és munkásjogokat meg proletár forradalmat vizionáltak. Azok, akik a vaskos kötet olvasása után még mindig nem jutnak el a felismerésig, hogy pár év érlelődés nem sok idő társadalmi kérdésekben, gondolkodjanak el azon, hogy miért tud hatalomban maradni valaki lassan két évtizedes dolgok mantrázásával.
Ha pedig mégis túl száraznak találnád nem létező könyvemet, ajánlom bármelyik általános iskolai tankönyvet (látom a törin kívül egy matek és egy szövegértés munkafüzet sem ártana), ismeretlen ismerősként mutatkozhattok be majd egymásnak.

@Etniez:

Karmikus igazságszolgáltatás:

dailyarchives.org/index.php/stories/1757-the-killing-of-elin-krantz-the-story-of-a-swedish-no-border-activist-raped-to-death-by-african-migrant

eu.cincinnati.com/story/news/crime/crime-and-courts/2019/03/21/art-academy-professor-corrina-mehiels-killer-found-guilty-d-c/3232149002/

@CSOKKI MÁLNA: Hogy onnantól maguknak állapítják meg a vámokat.

@molnibalage: tudom, hogy nem.Én is siman ellaknék egy szépen megcsinált panelban, csak egy a gond: szeretett autoimnak nincs garázs.Még venni se lehet....

@chrisred:

Dehát nem arról volt szó, hogy Észak védővámokkal akarta védeni az északi kisbirtokosokat a Dél mezőgazdasági exportjától? Ha Dél kilép, attól nem tud előnyösebben exportálni északra.

@gigabursch: Tudtommal az tekinthető fajnak, aminek utódai is képesek az utódnemzésre.
Ezért azon fajok, aminek utódjai terméketlenek külön fajok.

Csokki málna ezzel szemben simán rasszista hülyeségeket firkál, ahogy látom.

@gigabursch: Valyival kapcsolatban egyetertunk, az ev hirekent eltem meg es virtualisan pezsgot bontottam, mikor vegre eltunt a kepbol.

A tobbi meg kivagyi nagyarckepcsarnok, kivetel nelkul... Az egesz bandaban egyetlen normalis arc van / volt, akinek mindig elolvastam minden irasat: Zach Daniel. A tobbi kb. emlitesre se melto... max. negativ peldanak.

@molnibalage:
Igen, az iskolában mi tanultunk egy egyszerű, viszonylag jól alkalmazható definíciót. Azonban:
Ha figyelmesen elolvasod még1× amit írtam, akkor látod, hogy felsoroltam olyan önálló fajokat (önálló fajként nyilvántartott 'csoportokat'), amiknek az utódai is többszörösen visszakeresztezhetők, mégis önálló fajként futnak. Ráadásul a macskák és medvék ilyetén spontán keresztezése mindenféle aktív emberi behatás nélkül végbemegy általában a határterületen.

No, meg egy olyan párosítást is írtam, ami tényleg meddő zsákutca marad (öszvér), ráadásul erre spontán igen kevés alkalom van, bár ebben az esetben mindkét állatfaj sokév(tíz?)ezredes, emberrel közös múltja a háziasítással magát a spontaneitást ki is üti.

Épp ezért is nehéz (ma már) a faj pontos (kvázi: akadémiai szintű), és egyszerre mégis könnyű definícója (ill. annak a megalkotása), mert ránézésre a fenti medvék kellően elkülönültek életmódjuk, életterük és kinézetük - de még a normál szaporodásuk miatt is (másik időszak!) - alapján, aztán mégis gond nélkül hibridizálhatók egymással akárhanyadik fokon. Emberi behatás nélkül!
Ennek tükrén át viszont az, amit - még egyszer mondom, hogy - a rádióban hallottam a genetikai eltérések mértékéről, (sajnos - nem sajnos) értelmezhetetlenné teszi tudományos alapon a 'rasszista dumát'. (Nekem a rasszista duma, meg a fajgyűlölet szöveg köbö annyi, mint a szellentés iránya a hátsómból. Érdektelen.)
Nem tudom hol az igazság, ellenben sokkal tanulságosabb, hogy ez is egy olyan kérdéskör, ahol még bőven van mit kutatnia a tudománynak és tanulnia az emberiségnek.

A tudományos definíciókról:
Nem ritka egyébként a tudományos világban, hogy beálltak egy könnyű, jó definícióra, majd kiderültek a határai, aztán azóta is keresik már sokadjára a tényleg egzakt és kikezdhetetlen meghatározást.
Ezzel kapcsolatban a fizikáról olvastam egy nagyon frappáns gondolatot:
Jött Newton és minden világos lett. Jött Einstein és minden elsötétült.
:-)
Ugyanis az átlag ember felfogó képességének a határiahoz Newton fizikája jól passzolt - és épp elég is.
Azonban a magasabb szintű dolgokhoz édeskevés - viszont emiatt már egy átlag ember számára egy totál értelmezhetetlen történetté válik az egész.
Az általam leírt (és a nagytöbbségünk által is alkalmazott) faj definíció megfelel gondolatiságában és egyszerűségében a newtoni fizika kereteinek. Csakhát a fent felsorolt példák ellentmondást mutatnak.
A jelenleg viszont szinte évenként reszelgetett tudományos definíciók sokasága (és ilyen a faj is) - no, az nem egyszerű embernek való.

@CSOKKI MÁLNA: Ilyesmi szóba sem került. Értelmetlen is lett volna, mert egy országon belül nincsenek vámok. Arról volt szó, hogy az északi államoknak a magas vámok voltak kedvezőek, hogy megvédjék az ipari termelésüket a külföldi olcsóbb, elsősorban brit ipari termékek behozatalától a belső piacra.

@chrisred:

Na és ha Dél kilép, Észak nem védte volna hasonló protekcionista logika mentén kisbirtokos termelési rendszerét az olcsóbb déli mezőgazdasági termékektől vámokkal?

@molnibalage:

Mi a "rasszista hülyeség". Gyere, mesélj, mi fáj..

@gigabursch: Karotta az agyatlan villanypápa...
Sturcz amit levágott, amikor felmerült, hogy több 30-as zóna lesz és esetleg 50-es, kb. ott írta le magát nálam...

@CSOKKI MÁLNA: Az ember bőrszíntől függetlenül egy faj.
Pont.

@molnibalage: Hol állítottam ennek az ellenkezőjét?

@molnibalage:
Nem gondolnám.
Karotta delejes dolgai mögött nekem mindig ott figyel a statisztika alapelve: "a negatív eredmény is eredmény".
Az, hogy ő így adja elő..., nos, az az ő dolga. A villanyos Porschéja pl érdekes cikksorozat lett és várom a további fejleményeket.

Napi politikai határterület és nem kívánok jobban belemenni (itt a blogon):
Sturcz 30-as cikkeit nem olvastam, sőt számomra Budapest (és az agglomerációja) alapvetően érdektelen.
Mikor ritkán arra járok van hol letennem a kocsit, elszállásolnom magam és amihez kell, ott BKV-zok.
Nincs időm, erőm és kedvem dugókban rohadni. Attól sokkal fontosabb a létem.

@molnibalage:
A tudomány jelenlegi állása szerint...

@CSOKKI MÁLNA: A "volna" fejtegetéseknek nem sok értelmük van. Észak nem akarta, hogy Dél kilépjen.

@CSOKKI MÁLNA: Akkor bocs, lehet hogy elnéztem egy sort, hogy ki írt be hülyeséget.

@gigabursch: Az egyik néhány hónappal korábbi előadásnál, ahogy elcsukló hangon szopta tövig a villanyt és tartott önostorozást, meg a "népemnek" hívott egyeseket.
Irritáló volt.
A műszaki realitások az infra és már terén szóba sem kerültek.

@chrisred: Persze hogy nem akarta. Lincolnék még egy rabszolgatartás megmaradását garantáló alkotmánykiegészítést is felajánlottak a déli rabszolgatartó államoknak.

@chrisred:

De akkor miért akart kilépni mégis Dél. Megint csak ide jutunk vissza..Hisz pontosan tudták, hogy ezután csak komoly vámokkal exportálhatnak mezőgazdasági termékeket Északra.

@CSOKKI MÁLNA: Nyilván, az északi államok számára nem volt kedvező opció az ország kettészakadása.

@CSOKKI MÁLNA: A déli államok mezőgazdasági terményeinek első számú felvevőpiaca Anglia volt. Arról nem beszélve, ha a Dél az északi államoknál kedvezőbb vámot biztosít a külföldi áruk számára, akkor a déli államok kikötői kiemelt szerephez jutottak volna az atlanti kereskedelemben, míg a magas vámok miatt ezek a városok lassan elsorvadtak.

@chrisred: A vámok kérdése évtizedek óta érdekellentéteket szült, mégse vezetett kiváláshoz. Volt fontosabb ok is ennél, ami a déli államok kiválását motoválta..

@CSOKKI MÁLNA: Nyilván folyamatos feszültséget jelentett, de konkrétan 1860-ban fogadta fogadta el a Kongresszus az új védővámrendszert (Morrill Tariff), ami azt jelentette, hogy 15%-ról 37%-ra emelkedett a vám szintje. A törvény pedig 1861-ben lépett hatályba.

@chrisred: Hasonló évtizedekkel korábban is volt, aztán visszacsökkentették. A vámok kérdésénél jelentősebb ok is volt Dél kivállására.

@chrisred:

"Arról nem beszélve, ha a Dél az északi államoknál kedvezőbb vámot biztosít a külföldi áruk számára, akkor a déli államok kikötői kiemelt szerephez jutottak volna az atlanti kereskedelemben."

?

A brit export elsődleges felvevőpiacai az északi, sűrűn lakott államok voltak, nem? Hiába szállítanak a kivált Dél kikötőibe, a magas vámot akkor Dél-Észak határán kell megfizetni.

@CSOKKI MÁLNA: Már ha az északi államokba szállított árukról lenne szó. Pont azért voltak a magas vámok, hogy a belső piac a brit áruk helyett a hazait vásárolja. A déli államok kikötőiből egész Latin-Amerikát elláthatták volna.

@chrisred:

Észak akkor is védhette volna védővámokkal a saját gyártóit, ha Dél kiválik.

"A déli államok kikötőiből egész Latin-Amerikát elláthatták volna. "

Na és Latin-Amerika kikötői..?

A kérdésem továbbra is az, hogy mi volt a fő oka Dél kiválásának, mert nem a vámok.

@CSOKKI MÁLNA: "Észak akkor is védhette volna védővámokkal a saját gyártóit, ha Dél kiválik."

Nyilván, ahogy a polgárháború alatt még emelték is a vámok szintjét, de nem ez volt a kérdés.

"Na és Latin-Amerika kikötői..?"

Azok sokkal távolabb vannak Angliától.

"A kérdésem továbbra is az, hogy mi volt a fő oka Dél kiválásának, mert nem a vámok."

Már leírtam, azt is, hogy a vám nem maga az ok, hanem az Unión belüli északi túlsúly egyik következménye.

@chrisred:

Az megvan, hogy Jamaica brit gyarmat volt? Innen könnyen elláthatták Latin-Amerikát.

"Már leírtam, azt is, hogy a vám nem maga az ok, hanem az Unión belüli északi túlsúly egyik következménye. "

Van egy lényegesebb konkrét ok. Ez a kérdés.

@CSOKKI MÁLNA: És az megvan, hogy a XIX. század közepén milyen infrastruktúra állt rendelkezésre Jamaicában a kontinensnyi méretű távolsági kereskedelem kiszolgálására?

"Van egy lényegesebb konkrét ok. Ez a kérdés."

Már korábban felmerült, hogy a kérdések végén jellemzően kérdőjel van.

@chrisred:

Jamaica és a Brit-szigetek között már a 17. sz. második felétől élénk szállítmányozás zajlott, ahogy később a Brit szigetek és India között is. Miből gondolod, hogy a brit kereskedelmi flotta számára problémát jelentett volna a Latin-Amerikával folyatott közvetlen kereskedelem..?

"Már korábban felmerült, hogy a kérdések végén jellemzően kérdőjel van"

Előző kommentem végét nem lehet kérdésként értelmezni. A valódi ok a rabszolgasággal kapcsolatos, de persze nem az, ami a köztudatban él, miszerint Lincoln fel akarta szabadítani a déli államok rabszolgáit..

@chrisred: @CSOKKI MÁLNA: Jamaica a Karib-tenger és kisebb mértékben a Mexikói-öböl "kiszolgálása" tekintetében lehetett jelentős. Az Antilláktól keletre és délre fekvő dél-amerikai területek a géphajók korát megelőzően "hazulról" könnyebben elérhetők voltak.

@CSOKKI MÁLNA: "Előző kommentem végét nem lehet kérdésként értelmezni. "

Szerintem se, mégis ez került a végére: "Ez a kérdés."

"A valódi ok a rabszolgasággal kapcsolatos, de persze nem az, ami a köztudatban él, miszerint Lincoln fel akarta szabadítani a déli államok rabszolgáit."

Azt hiszem, ez a része ki lett tárgyalva, és ugyanúgy igaz rá, hogy az északi államok növekvő túlsúlya miatt vált Dél számára az Unión belül a pozíciójuk trabszolgatartás kérdésében.

@chrisred:

Igen, a második "Ez a kérdés" mondat nem értelmezhető kérdésként. A kérdést két kijelentéssel tettem fel. Az első kijelentő mondatomat jellemeztem úgy, hogy az a kérdésfelvetés. Mint pl. "Korunk nagy kérdése ez."

"Azt hiszem, ez a része ki lett tárgyalva."
Nem lett eléggé kitárgyalva. Dél elsősorban nem attól tartott, hogy Észak bármilyen eszközzel is fel tudná számolni a déli államokban a rabszolgaságot. Távlati szempontjai voltak.

@CSOKKI MÁLNA: Pont arról van szó, hogy az első mondatodban nem kérdést vetettél fel, hanem állítottál valamit.

@chrisred: Igen, hogy létezik egy az általad felhozottaknál lényegesebb ok. Ez egy állítás. Vajon ismered e? Ez meg egy kérdés..

@CSOKKI MÁLNA: Nem tudom, amíg nem határozod meg, hogy szerinted mi ez a fontosabb ok.

A Dien Bien Phu-s képen biztos legionáriusok vannak? Ők csak egy kisebb részét tették ki a francia erőknek Indokínában. Persze lehet hogy ott csak ők voltak, ezt nem tudom.

@chrisred:

Az újonnan felveendő államok kérdése a kulcs. Ezekben Észak szempontjai kerültek volna túlsúlyba a felvétel utáni években, és nincs rabszolgatartás. Ellenben, ha a déli államok saját szövetséget hoznak létre, ide is lehet csatlakozni.

1958. Karácsonyi nyüzsgés. Marion, Indiana, Egyesült Államok

Most így néz ki a kereszteződés: https://www.google.com/maps/@40.5578579,-85.6588871,3a,75y,67.13h,85.22t/data=!3m6!1e1!3m4!1sFdQG5WjzGSzx8psUjIgThA!2e0!7i16384!8i8192

@CSOKKI MÁLNA: Ha ezeknek az államoknak a lakossága a Dél felé hüzott volna, akkor az Unión belül is megváltoztatták volna az erőviszinyokat a déli államok javára, szóval ezt nem érzem valós érvnek.

@Sojuz: Helyszín helyesen:
https://www.google.com/maps/@40.5578579,-85.6588871,3a,75y,67.13h,85.22t/data=!3m6!1e1!3m4!1sFdQG5WjzGSzx8psUjIgThA!2e0!7i16384!8i8192

@Takács Miklós: "a rabszolgafelszabadítással megszűnt a földbirtokosok gondoskodási kötelezettsége is"

Ahogy annó valami régi rabszolga (talán egy filmben) megfogalmazta: "Akkor értéket képviseltem, ha megbetegedtem gyógyítottak, mert az volt a gazda érdeke. Most a gyárban ha nem tudok dolgozni kirugnak és mehetek ahová akarok"