Napi érdekes - 395

2021. szeptember 06. JTom

Sziasztok! Remélem jól telt a nyár mindenkinek. Igen, mától teljes gőzzel robog az oldal, mindjárt itt az első Napi érdekes. Vágjunk is bele!

1884_kendall_green_bicycle_club.jpg

1884. A brit Kendall Green biciklis klub tagjai 

1905_the_defender_of_sakhalin_island_the_russian-japanese_war.jpg

1905. Az orosz Szahalin sziget egyik védője a japán-orosz háborúban

1914_people_in_front_of_buckingham_palace_after_the_declaration_of_war.jpg

1914. A háború kitörését ünneplő tömeg a Buckingham palota előtt

1919.jpg

1919. Francia férfiszépségverseny résztvevői

1933_a_german-jewish_ww1_veteran_wears_his_iron_cross_while_a_nazi_soldier_stands_in_front_of_his_shop_for_intimidation.jpg

1933. Zsidó üzlettulajdonos, világháborús veterán, Vaskereszttel a zakója hajtókáján beszél az üzlete előtt demonstráló zsidóellenes SA-katonákkal

1933_marlene_dietrich_is_detained_at_a_train_station_in_paris_in_1933_for_violating_the_ban_on_women_wearing_trousers.jpg

1933. Nadrágviselésért letartóztatott Marlene Dietrich a párizsi pályaudvaron

1941_german_soldier_is_on_fire_as_he_attempts_to_escape_his_burning_tank_eastern_front.jpg

1941. Égő egyenruhájú német katona próbál menekülni egy találatot kapott tankból a keleti fronton, a Szovjetunióban

1941_over_550_thousand_confiscated_radio_receivers_at_a_warehouse_in_oslo_by_order_of_the_german_military_government_in_norway.jpg

1941. Oslóban, a megszállt Norvégiában a lakosság által kötelezően leadott rádiók egy raktárnak használt tornacsarnokban. A megszálló hadsereg 550 ezer készüléket gyűjtött be néhány hét alatt

1942_native_villagers_carrying_wounded_allied_soldiers_to_an_american_aid_post_near_buna_new_guinea.jpg

1942. Pápua új-guineai bennszülötte egy sebesült brit katonát szállítanak egy elsősegélypontra, Buna közelében

1948_unloading_of_the_2cv_at_the_35th_paris_motor_show_at_the_grand_palais.png

1948. Megérkezett a jövő sikerautójának kiállítási darabja a párizsi Motor Show-ra. A Citroën 2CV-ből több mint 5 millió darabot gyártottak 42 év alatt

1950s_swimming_at_fleishhacker_pool_sf_304_m_long_filled_with_seawater.jpg

1950-es évek. A San Franciscó-i Fleishhacker uszoda 304 méter hosszú, tengervízzel töltött medencéje

1959_the_last_photo_of_buddy_holly_february_2nd_1959.jpg

1959. Az utolsó fotó Buddy Hollyról, az iowai Clear Lake-ben tartott koncertjén. A fénykép este 10 óra körül készült. A bérelt repülő, amivel lezuhantak, éjfél után nem sokkal járt szerencsétlenül

1960_bud_spencer_es_felesege_eskuvoi_fotoja.jpg

1960. Bud Spencer és felesége esküvői fotója

1961_11_year_old_terry_jo_duperrault_who_found_without_food_water_rescuers_found_her_almost_four_days_after_her_family_was_murdered_at_sea_by_captain_of_the_bluebell.jpg

1961. A 11 éves Terry Jo Duperrault, aki csaknem négy napig hánykolódott étlen-szomjan, a miután családi hajókirándulásokon Florida közelében hajóskapitányuk meggyilkolta saját feleségét és jacht utasait, a Duperrault családot

Julian Harvey kapitányt valószínűleg hatodik felesége életbiztosításának megszerzése vezérelte, amikor elkábítva a vízbe akarta dobni, ám az asszony ellenállt, és fellármázta a hajót bérlő családot. Ekkor Harvey mindenkit meggyilkolt a fedélzeten, csak az alsó szinten alvó Terry Jo maradt életben. A hajó elsüllyesztésével együtt Harvey azt gondolta hogy a kislány is meghal majd. Amikor a hajó süllyedni kezdett, a mentőcsónak - amivel Harvey elhagyni készült a hajót - eloldódott, és a gyilkos a vízbe ugrott hogy utána ússzon. Ekkor volt annyi ideje Terry Jónak, hogy a fedélzetről eloldja a mentőhálót, amiben aztán három és fél napot töltött ülő állapotban, mielőtt megmentette egy arra járó teherhajó. Harvey addigra már Floridában volt, ahol a parti őrség kihallgatása után egy motelszobát bérelt. Amikor hírét vette, hogy a kislány megmenekült, tudta hogy lebukott. Azonnal öngyilkos lett, számtalan eret vágott fel magán. Terry Jo felépült, megpróbáltatásairól könyvet írt, jelenleg Wisconsinban él, három gyermeke született.

 

1975_a_south_korean_soldier_forcibly_cuts_a_young_man_s_hair_in_front_of_others_during_a_nationwide_crackdown_on_men_with_long_hair.jpg

1975. Dél-koreai katona erőszakkal vágja le nyilvánosan egy fiatal férfi haját Szöulban. A hosszú haj viselését tiltották erkölcsi megfontolásból az országban, de később a nyugati hatásokat már elfogadták

1983_a_soviet_soldier_in_kabul_during_the_soviet-afghan_war.jpg

1983. Szovjet katona Kabulban, a szovjet-afgán háborúban

1984_danish_royal_guard_sharing_a_beer_with_some_punks.jpg

1984. A dán királyi őrség tagjai szolgálat után

1985_michael_jackson_donated_1_5_million_to_the_brotman_memorial_hospital_to_establish_the_burn_center.jpg

1985. Michael Jackson meglátogat egy beteget az általa adományozott másfél millió dollárból létrehozott égési központban, a Brotman Memorial kórházban, a dél-kaliforniai Culver Cityben

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr116679366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 11:32:43

Hát igen, a bajusz nagy divat volt a 20. sz. első felében, ahogy a 4. képen látható. Kíváncsi vagyok, mikor jön megint divatba. A mai szakállas ecsetfejeket mindenesetre nehezen tudom bajusszal elképzelni.:)
Elnézve a képen szereplő "szépfiúkat", most már kicsit jobban értem, hogy a Hallo hallo! c. sorozatban miért volt oda minden nő a pincérlányoktól az ellenállás tagjaiig René Artois-ért.:))

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 11:34:20

@Frady Endre:

Talán, mert akkoriban még nem volt okostelójuk, amit egész nap nyomkodhattak. Mással ütötték el az időt.:)

chrisred 2021.09.07. 11:38:56

@Jadeite: Azért ez sokkal valószínűbb, Szahalint bőven az újkorban fedezték fel az európaiak.

chrisred 2021.09.07. 11:42:20

@Frady Endre: Európában Napóleon óta, vagyis mintegy száz éve nem volt nagy háború, fogalmuk sem volt arról, hogy mi vár rájuk.

chrisred 2021.09.07. 12:03:51

@CSOKKI MÁLNA: Franciaország 1870. július 19-én üzent hadat, és szeptember 2-án letette a fegyvert. Ez nagyjából hat hét. A sedani csatának 5 ezer halottja volt, a tizede az áldozatoknak Waterloonál.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 12:28:28

@chrisred:

hu.wikipedia.org/wiki/Sedani_csata

"A sedani csata, mely 1870. szeptember 1-jén zajlott le, a porosz–francia háború legfontosabb, döntő csatája volt. Az ütközetben egy teljes francia hadsereg semmisült meg, és adta meg magát a poroszoknak a francia császárral, III. Napóleonnal együtt. "

Apró kis semmiség..:D

név jelenik meg 2021.09.07. 13:05:06

@Guszty: Ezt a mai USA-ban is sikerült elérni:

"Egy szélsőséges esetben egy 2020-as Chevrolet Corvette 26 000 dollárral (7,7 millió forinttal) többet ér, mint egy évvel ezelőtt új autóként - derül ki az Edmunds.com elemzéséből. Az emberek tavaly nyáron átlagosan 81 000 dollárt (24 millió forintot) fizettek a vadonatúj Corvette-ekért. Most viszont egy egyéves használt Corvette jelenlegi kiskereskedelmi értéke körülbelül 107 000 dollár (31,7 millió forint).

A tavaly nyáron vásárolt Jeep Wranglerek az Edmunds.com szerint most átlagosan körülbelül 3200 dollárral érnek többet. Egy Subaru Ascent nagyjából 1600 dollárral, egy Honda Civic pedig 1700 dollárral ér többet."

Krisztián Károly Györe 2021.09.07. 13:17:44

OROSZ BELSŐ GYARMATOSÍTÁS. A kis nemzetiségeket rendszeresen elavult maradinak ábrázolták. Ezek a régi családi relikviákat nem viselték nem használták, ám utánozva a briteket, felsőbbrendűséget mindenáron bizonyítandó képek készültek.. Ezek több száz éves cuccok. Láncing kikopott a 18.sz elején végleg, már az akkori pisztolyok átütötték. a tatár félsisak is kb ekkorra. a jezail(hosszúcsövű) muskéta 1878 után már az afgánoknál is kikopik(Star wars filmekben buckalakók használnak hasonlót)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.09.07. 13:18:22

@hidegsegg: Kösszy, rögvest nekilátok elolvasni! :)
@chrisred: Napóleon a hibás! AZONNALMONNYONLE!!! :)
@CSOKKI MÁLNA: Időelütés? Ez az! Éljenek az okos(telótlan) emberek! :)

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 13:37:08

@Frady Endre: Más kor volt. Akkoriban még párbajoztak is. Krúdy, Gárdonyi is párbajozott. Utóbbi ült is emiatt pár hetet Szegeden. Ma már felfoghatatlan, hogy egy sértés miatt fegyverrel vegyen valaki elégtételt, még akkor is , ha ekkor már ritka volt a halálos kimenetelű párbaj,és többnyire első vérig vívtak.

hidegsegg 2021.09.07. 13:38:47

Emlékszem, hogy irigyeltek minket keletnémet barátaink, hogy viszonylag hamar új autóhoz juthattunk Magyarországon. Náluk ha gyerek született, beadták az igénylést és 18 év múlva meg is érkezett a Trabant. Nem vicc, 18 évet vártak egy Trabantra.

chrisred 2021.09.07. 13:39:42

@CSOKKI MÁLNA: Azt hiszem, félreértetted, nem azt írtam, hogy nem voltak sorsdöntő, birodalmak sorsára kiható ütközetek, mert Sedan mellett Könggrätz is annak számít. Csak hogy ezek rövid ideig tartó háborúk, kevés véráldozattal járó ütközetek voltak, szemben mondjuk a napóleoni háborúk hatalmas tömegű áldozatával (mondjuk az orosz hadjáratban elvesztett félmillió katonával) vagy mondjuk a verduni vérszivattyúval. Úgy hogy Európában nem is volt igazi tapasztalat arról, hogy mit is jelent a háború kifulladásig modern fegyverekkel. Amerikában a polgárháborús tapasztalatok viszont még relatíve frissek voltak, nehéz is volt a lakosságban harci kedvet előidézni.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.09.07. 13:43:51

@CSOKKI MÁLNA: "Ma már felfoghatatlan, hogy egy sértés miatt fegyverrel vegyen valaki elégtételt"
Felfoghatatlan?! Nem hallottál még kocsmai késelésről?
Mindenesetre egy rendezett körülmények között lebonyolított fegyveres párbaj még mindig tisztességesebb, mint például savval leönteni a másik embert egy vélt vagy valós sérelem miatt...

David Bowman 2021.09.07. 13:54:31

@lollerkutya: Ráadásul a háború előtt tervezték.

David Bowman 2021.09.07. 14:01:07

@JTom: Volt egy angol hülye, aki a partraszállásnál nyíllal és kardal irtotta az ellent. Állítólag egészen eredményes volt.

David Bowman 2021.09.07. 14:06:37

@octy: Szomszédunknak mindig két ezeröcsije volt. 3 évesen eladta új árban, és befizetett a következőre.

palóc_betyár 2021.09.07. 14:10:04

@daneel1976:
Valószínűleg VDV
Kb. Légideszant a jelentése.

David Bowman 2021.09.07. 14:21:14

@gigabursch: Nem értem, miért nem tettek minden tankba pár vödör vizet?.

queenagi 2021.09.07. 14:28:31

Férfiszépégverseny: tudom, hogy más a szépégideál, de a a gatyák aztán végképp agyonvágták az összképet
Szahalini katona: először azt hittem a Gyalog galopp forgatásán készült a kép...
I. VH kitörése: hihetetlen ez a tömegpszichózis, ahogy mindenki örül nyilván valami magasztos dumát adtak be, miért harcolnak, de hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy háborúkban meg szokás halni... Számomra mindig is érthetetlen volt ez a háború iránti rajongás: pl. fiúk hazudnak az életkorukról, hogy felvegyék őket a seregbe és ők is mehessenek harcolni. A Tű a szénakazalban David-je is azért lesz egy morózus undok alak, mert nem bírja elviselni, hogy az autóbalesetből származó bénulása miatt nem mehetett pilótának a háborúba. Még szégyen is volt, hogy nem háborús a sérülés, hanem békeidőben szerzett!
Marlene Dietrich állati jól nézett ki!
A norvég rádiókkal kapcsolatban elgondolkoztató, hogy rádiós dobozokban vannak a használt rádiók leadva. A tulajok eltették a dobozokat, és nem dobták ki a megvásárlás után, hanem eltették? Bár valamire még jó lehet alapon...
Michael Jackson: égési osztályokon a legszigorúbb a higiénia, hiszen a testtakaró sérül, ami elsődleges védekezése a szervezetnek. Súlyos égéssérültek nem is az égésbe, hanem valamilyen fertőzésbe halnak bele. Az ott dolgozóknak gatyáig le kell vetkőzniük és steril ruhában mehetnek be. És akkor Michael bemehetett a hülye jelmezkesztyűjében és még hozzá is ér a beteghez?

Fredddy 2021.09.07. 14:42:54

@fareszjó: egy PzKpfw 38(t) a másik tank, a csehszlovákok a megszállás után tovább gyártották a németeknek. A háború első felében viszonylag elterjedt volt, még a magyar hadseregben is volt vagy 100 darab előle.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 15:09:17

@Frady Endre: Azt az indulat szüli, és nem jellemző manapság, hogy írók, újságírók késelnék meg egymást, így véve elégtételt egy szóbeli sértés miatt. Ez ma nem elfogadott társadalmilag.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.09.07. 15:19:07

@CSOKKI MÁLNA: Ja. Putyin se hívja ki a neki nem tetsző újságírókat párbajra, hanem megmérgezteti, agyonlöveti vagy felakasztatja őket. ha szerencséjük van, akkor csak börtönbe vagy átnevelő szibériai munkatáborba mennek...

Etniez 2021.09.07. 15:26:57

@Tejinashi: Úgy, hogy egy trasszos kesztyűvel fogdossa?

hidegsegg 2021.09.07. 15:29:52

A koreai hosszúhaj terápiához hasonló jelenség nálunk is előfordult, igaz nem központilag elrendelt eljárásként, de megtűrt hatósági túlkapásként. KMK-ért bevitt "huligánok" megrendszabályozása során történt kényszerhajvágás meg koptatott farmer szétvagdosása.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 16:11:53

@Frady Endre:

Akárcsak a CIA és az MI5, ha úgy adódik. Mindenesetre ma az erőszakos elégtétel vétel társadalmilag elítélt, míg száz-százötven éve nem volt az, bár a törvény már büntette a párbajt.
Eszerint a gondolkodásmód szerint nyilván a hazát fegyveresen szolgálni is dicsőség volt a többség számára. Persze ők sem láttak a jövőbe.

MIG-31 2021.09.07. 16:12:36

@bioLarzen: Egészséges erotika (1985)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.09.07. 16:50:03

@CSOKKI MÁLNA: Még az 1940-es évek elején is volt példa párbajozási hajlamra. Az Aranycsapat szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások c. könyvében leírja, hogy amikor a második zsidótörvény következtében megszüntették az MTK-t és egy küldöttség bement az akkori sportért felelős nagyember hivatalába ez ellen tiltakozni, olyan szóváltás keletkezett, hogy ketten párbajozni is akartak, amit csak az akadályozott meg, hogy az MTK érdekében fellépő úriember által megnevezett segédek (az egyik a szakmunkás végzettségű Sebes Gusztáv lett volna) nem voltak érettségizett úriemberek, miáltal a párbaj nem volt lefolytatható.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 16:54:55

@Frady Endre: Igen és akkor is szívesebben katonáskodtak az emberek, mint ma. Még a szocializmusban is.Sokkal maszkulinabb, patriarchálisabb volt a társadalom. Régen ciki volt, ha valakit kiszuperáltak. A rendszerváltás után még örült is neki.

Jadeite 2021.09.07. 17:13:54

@chrisred: a napóleon-korabeli, illetve korábbi csatákban viszonylag kevesen haltak meg; a seregek jellemzően több embert veszítettek járványok és dezertálások miatt, vagy épp a fagy következtében, ahogy a téli hadjáratban. Az 1860as évektől ez megváltozott, mivel a modernebb seregekben ekkorra kezdték leváltani a lassú elöltöltős muskétákat a hátultöltős, huzagolt puskák (pl Chassepot), amik a korábbiaknál sokkal jobb gyűzgyorsaságuk és pontosságuk miatt elképesztő pusztításokra voltak képesek. Az 1860as és 70es évek háborúiban nem voltak ritkák a tízezres veszteségek csatánként.

Örömhernyó 2021.09.07. 18:08:12

1919-ben Franciaországban én értelmezhetetlenül szép férfi lettem volna.
Szerintem a fényképen látható felhozatal viccnek is rossz. A tüdőig felhúzott csíkos gatyó kötelező tartozék volt? Mellizmok fejlesztése (vagy bármilyen izomé) nem volt divat.

A Szahalint védő orosz vitéz mintha eltévedt volna pár száz évet.

Marlene Dietrich letartóztatása külön vicces, mert ugye Párizsban, a liberális fertő és züllés európai fővárosában tilos volt a nadrágviselés a nőknek. Bezzeg a csúnya náci Németországban...

A koreai hajnyírás nem meglepő, a 80-as évek végéig kemény szélsőjobboldali, félfasiszta katonai diktatúra volt, amit az amerikaiak támogattak. Fehérterrorral, saját polgárok mészárlásával és titkosrendőrséggel... Hasonlóképp, mint Közép-Amerika sok országában, Dél-Vietnamban vagy Tajvanon. Attól, hogy kommunistaellenes volt egy rezsim a hidegháborúban, nem volt feltétlenül normális, demokratikus, liberális.

A hajótörött kislány, Terry Jo története döbbenetes. Ha ő nem éli túl, nem találják meg a tengeren, akkor az elkövető gazdagon és nyugodtan éli le életét.

Fredddy 2021.09.07. 18:11:38

@Jadeite: Több oka is van ennek, a másik, hogy régen nem volt olyan gördülékeny a veszteségek feltöltése, mint a XIX. század végére. Minden hadjáratot azokkal az emberekkel kellett végigharcolni, akikkel elkezdték, ezért a hadvezérek sokkal kevésbé szívesen mentek bele a nagy veszteségeket kockáztató helyzetekbe- akit elveszítettek, annak a helyére hónapokig nem jött más.

bioLarzen 2021.09.07. 18:16:03

@MIG-31: Jaaa, akkor azért nem volt annyira ismerős :) Láttam persze, de nekem Tímár filmjei valahogy nem annyira bejövősek. - kivétel a Csinibaba, amit eléggé szeretek, meg tán a Csapdlecsacsi (nem vagyok ekkoora filmtudor, itt van előttem a filmográfiája ;))

CSOKKI MÁLNA 2021.09.07. 18:21:57

@Jadeite: Az elöltöltősök között is volt huzagolt, ha jól tudom. Sőt az utolsó elöltöltősök egyike, a Lorenz puska pontosabb volt , mint az egyik első hátultöltős ún, gyútűs Dreyse puska, amelyet a poroszok is használtak Königraetznél. Ennél az ütközetnél is jól érvényesült a hátultöltősök másik nagy előnye a gyorsabb töltés mellett, hogy hason fekve is be lehetett tölteni a fegyvert.
Egyébkét a 19. sz. második felének nagy részében az elöltöltős távlövész puskákat pontosabbnak tartották, mint az hátultölsöket. Nagy szenzáció volt, amikor a világverő-elöltöltős puskákat használó- ír lövészcsapatot, hacsak egy hajszállal is, de meg tudta verni az amerikai csapat hátultöltős puskákat használva.

chrisred 2021.09.07. 19:29:50

@Jadeite: Voltak ilyen háborúk, ahol nagyok voltak a veszteségek, csak Európán kívül. Már ha a Krímet Európán kívülinek tekintjük. Egyébként a porosz-francia háborúban se a hadszíntereken voltak nagyok a beszteségek, hanem a köztársaságot kikiáltó Párizs ostroma, illetve a Kommün leverése során.

omron 2021.09.07. 21:28:56

@Frady Endre: htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam
A békeszerződés aláírása képtől lefelé a harmadik bekezdés. Nem akarom a szövegkörnyezetből kiszedni.

bioLarzen 2021.09.07. 22:30:10

@David Bowman: Még a neve is ismert -"Mad Jack", becses nevén John Churchill brit ales (lieutenant colonel) Legenda is lett belőle. Ha jól csal az emlékezetem, hadifogságba esett, de úgy bántak vele, mint a hímes tojással, mert nem tartották kizártnak, hogy a miniszterelnök Churchill rokona (nem az volt, és ezt nem is titkolta a fogságban sem). Az utolsó európai katonaként tartják számon, aki rendes alakulat tagjaként íjjal harcolt egy európai háborúban.

fareszjó 2021.09.07. 23:35:20

@Fredddy: Akkor lényegében eltaláltam, köszi:)

Fredddy 2021.09.08. 01:17:00

@CSOKKI MÁLNA: huzagolt elöltöltősök nagyon régóta vannak, főleg a pontosan lövő alakulatokat szerelték fel vele, általában a könnyűgyalogságot pl a napóleoni háborúkban. A baj az volt ezekkel, hogy ahhoz, hogy a golyót a huzagok megforgassák, elég passzentosnak kell lennie, ezért nehéz (lassú ) volt tölteni. Erre találták ki 1850 körül a Minié-töltényt, az olyan volt, mint egy tollaslabda, a szoknyájába befújt a gáz és úgy tágult ki, szóval befelé könnyen ment, kifelé volt csak passzentos. Ezzel már nagyon pontosak lettek a huzagolt csövű elöltöltősök, ki is szorították a huzagolatlanokat. Ilyen volt a Lorenz-puska is, meg az amerikai polgárháború puskáinak nagyja. Az első hátultöltők elég tökéletlen konstrukciók voltak, egyszerűen nem volt kiforrott a technika, el kellett telnie pár évtizednek, mire teljesen összeállt. Plusz elöltöltőt, mivel egyszerűbb szerkezet, könnyebben lehetett magas minőségben kisipari műhelyekben készíteni.

András Kató 2021.09.08. 02:29:19

@Fotósképző: Michael Jackson EGÉSZ ÉLETE arról szólt hogy ő FEKETE-FEHÉR...

Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2021.09.08. 03:29:40

A kék fehér csíkos pólóról:
magyarul "tyelnyáska" (Тельняшка) a neve, a tengerészetnél, parti őrségnél, matrózokál, tengrész kadétoknál része a viseletnek.
részletesen itt olvashattok többet róla, ha bírjátok a nyelvet:

ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D1%8F%D1%88%D0%BA%D0%B0

egészen részletesen leírja kik mikor és miért viselték, igazi kultikus póló ez az oroszoknál.

chrisred 2021.09.08. 04:37:52

@CSOKKI MÁLNA: Ahol szintén hasonlóak voltak az arányok a kor hasonló eurpai csatáihoz. 400 ezer katona vett részt, és 5 ezzer körüli volt az áldozatok száma. Az egész szárd-francia-osztrák háború szintén alig tartott tovább két hónapnál, április végén indult, és a júliusi mezőgazdasági munkákra már otthon is lehettek a katonák. Szóval volt alapja, hogy az emberek 1914-ben hittek Vilmos császárnak, hogy mire lehullanak a falevelek, már vége is lesz az egész csetepaténak.

Tejinashi 2021.09.08. 07:38:34

@David Bowman: Vélhetőleg azért, mert egyrészt senki nem számított rá, hogy íjjal lövöldöz valaki, másrészt meg nincs hangja, így nem könnyű kideríteni, honnan jött a lövés.

Void Bunkoid 2021.09.08. 08:42:22

@hátramozdító: ne feledd, 1919 van a képen. Akkor még nem akart senki úgy kinézni, mint egy elbaszarintott képregény-szuperhős, ergo nem is tartották szépnek.

A kigyúrt embereket nem újságok címlapjain, hanem vidéki freakshowkban mutogatták pénzért.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.09.08. 09:30:15

@omron: Köszönöm, ez tök jó! Mármint információként, nem pedig az, hogy a tömegek milyen könnyen meg tudnak hülyülni... ;-)

CSOKKI MÁLNA 2021.09.08. 09:33:11

@chrisred:

Nem láthatták előre az elhúzódó lövészárok háborút , meg a harci gázokat. Ettől függetlenül a tömegek lelkesedése nem köthető közvetlenül ahhoz a tényhez, hogy időben messze voltak a napóleoni háborúk.
1848-ban időben még sokkal közelebb voltak, mégis lelkesen jelentkeztek tömegek a honvédseregbe. A kor emberének nem voltak olyan közvetlen naturális filmélményei a háborúról, mint nekünk. Nem olvastak szörnyű képekkel teletűzdelt újságcikkeket, mint mi. A még csatában részt nem vetteknek teljesen más volt a képe a háborúról, mint nekünk. Valamint a fiúk többsége kötelességének tekintette, hogy adott esetben életét adja a hazáért. Egyszerűen így nevelték őket. Míg ma ez már nagyon nem így van. Teljesen másképpen gondolkodik a fiatalok többsége.

hátrasarc 2021.09.08. 09:40:02

@MIG-31: Markos-Nádas!
is..
és egy régi vicc-mondjon keleti államokat:

CSOKKI MÁLNA 2021.09.08. 09:42:17

@Fredddy:

Úgy tudom, hogy a francia seregen Napóleon szüntette meg a huzagolt puskák használatát, mert többre tartotta a tűzgyorsaságot a pontosságnál.

"Az első hátultöltők elég tökéletlen konstrukciók voltak, egyszerűen nem volt kiforrott a technika."

Az egyik első hátultöltős konstrukció, a már említett Dreyse puska volt. Az ebbe való töltény hüvelye kartonból készült, és a hüvely közepén volt a gyújtója, amit egy a lövéskor behatoló tű aktivált. Ezért nevezték gyútűs puskának. Szóval még közel sem a mai értelemben vett hátultöltős fémhüvelyes fegyver volt.
Érdekesség, hogy a feltalálója és gyártója az osztrák haderő fegyverhivatalának is megpróbálta eladni, ők azonban azzal utasították el, hogy a fegyver lőszerpazarláshoz vezetne. A sors fintora, hogy később a poroszok ilyen fegyverekkel győzték le őket Königgratz-nél.

Fredddy 2021.09.08. 10:30:55

@CSOKKI MÁLNA: igen , máshol meg két huzagolt puskát vittek, hogy biztos mindig legyen töltött, szóval volt baj vele.
A Dreyse-puska is max az elöltöltőkhöz képest volt jó, mert pl a papírhüvely+feketelőpor kombó eléggé koszolt, úgyhogy pár lövésenként ugyanúgy puskavesszőzni kellett, mint az elöltöltősöket.

chrisred 2021.09.08. 12:06:40

@CSOKKI MÁLNA: Pont ugyanazt mondod, amit én. Nem volt családi élmény vagy tapasztalat pusztító háborúkról.Nem épült be úgy a kollektív tudatba, mint Amerikában a polgárháború időnként teljesen értelmetlen mészárlásai.

M. Péter 2021.09.08. 19:12:15

@J.László: Az oroszok is begyűjtötték a rádiókat 1944-45-ben, de a nagyapám barkácsolt rádiót alkatrészekből.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.08. 20:58:38

@chrisred: Miért épült volna be jobban Amerikában a polgárháború a kollektív tudatba a következő évtizedekre, mint a napóleoni háborúk 1848-ra itthon?
Egyébként az USA is belépett az I. világháborúba. A polgárháború után pedig hadat viseltek az indián törzsek ellen.

élhetetlen 2021.09.09. 01:26:28

Off. Kényszer hajvágás. 1967 és 71 között egy ipari technikum, szombaton műhelygyakorlat. Úgy kezdődött a nap, hogy álljunk fel két sorba, első sor előrelép. a második megfordul, és Gyula bácsi végig ment a két sor között, és akinek hosszúnak találta a haját (ez ránk, lányokra nem vonatkozott), azokat kiszedte a sorból, és átvitte a mellettünk levő orosz laktanyába, és az orosz katonai fodrász megnyírta őket rendesen.

élhetetlen 2021.09.09. 01:50:40

@András Kató: Hallottál már arról, hogy vitiligo? Három közvetlen ismerősöm van, aki ezzel él, csak egy normál „fehér bőrön” ez annyira feltűnő. Két barátnőmnél ráadásul szimmetrikusan, a szem körül jelentkezik az arcon, tehát nem is csúnya. Ezeket a színvesztett területeket visszabarnítani nem lehet. Ha Jackson hozzá akart a foltjaihoz fehéríteni, azt megértem.

élhetetlen 2021.09.09. 02:16:35

@Tejinashi: Ha tényleg érdekel, itt egy link. De nem lett nő. Itt az igazság Michael Jackson külsejéről - Starity.hu . Két barátnőm is ezzel él, csak a világos bőrön ez nem annyira feltűnő, és egyik sem sztár, tehát nem annyira fontos a megjelenés.

chrisred 2021.09.09. 08:10:24

@CSOKKI MÁLNA: "Miért épült volna be jobban Amerikában a polgárháború a kollektív tudatba a következő évtizedekre, mint a napóleoni háborúk 1848-ra itthon?"

Semmi ilyesmit nem állítottam, ez a te következtetésed, ha a 48-as szabadságharcot olyan pusztító háborúnak tartod, mint az amerikai polgárháborút. Én azt állítottam, hogy az amerikai kollektív tudatba az épült bed, hogy a háború mechanikus tömegmészárlás, míg a magyarba az a 48-as honvédek nyomán, hogy a háborúban részt venni férfias, hősies cselekedet.

"Egyébként az USA is belépett az I. világháborúba."

És ez annyira népszerű lépés volt, hogy Wilson utána rögtön el is vesztette a kongresszusi többségét a választásokon.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.09. 19:52:26

@chrisred: A honvédseregbe jelentkező tömegek nem tudhatták, hogy mennyire lesz pusztító a szabadságharc, hisz nem volt időgépük.:) Viszont ott állt előttük a napóleoni háborúk veszteségeinek példája, mégis lelkesen vettek részt a mozgósításban.

"míg a magyarba az a 48-as honvédek nyomán, hogy a háborúban részt venni férfias, hősies cselekedet."

Az elején még azt mondtad, hogy azért lelkesedtek az I. világháború kitörésekor, mert már nagyon távol volt a napóleoni háborúk mészárlásainak példája. 1848-ban viszont még meglehetősen közel volt, mégis lelkesen vonultak be. Ez nem ellentmondás?

"Én azt állítottam, hogy az amerikai kollektív tudatba az épült be, hogy a háború mechanikus tömegmészárlás, "

Kérdés, hogy mennyiben volt valójában az?
A polgárháború ikonikus ütközetében a gettysburgi csatában nem volt nagyságrendileg több halott, mint a fentebb nevesített ütközetekben, viszont lényegesen kevesebb halott volt, mint Waterloonál.

mult-kor.hu/minden-tdik-katona-meghalt-a-napoleon-vegso-vereseget-jelento-waterlooi-csataban-20200618

Nemezanevem 2021.09.10. 02:29:44

A Marlene Dietrich fotónak semmi köze a képaláíráshoz. Nem tartóztatták le. Tévesen kering a neten ez a verzió.
observers.france24.com/en/culture/20210809-debunked-marlene-dietrich-arrested-wearing-trousers-paris

chrisred 2021.09.10. 08:13:34

@CSOKKI MÁLNA: Nem. Azt írtam, hogy egy évszázada, a napóleoni háborúk óta nem volt pusztító háború Európában. 1848-at te hoztad szóba, megjegyzem, Napóleon idejében nem volt általános mozgósítás a magyar nép körében, a győri csatában is nemesi felkelők mint önkéntes haderő vettek részt. Tehát semmilyen általános tapasztalat nem volt a magyar emberek körében a napóleoni háborúkról, olyan, mint mondjuk a franciák, angolok, oroszok vagy a poroszok (németek) körében lehetett.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.10. 09:59:38

@chrisred: Hát de azért hoztam szóba, mert az közelebb volt időben a napóleoni háborúkhoz, mint 1914, mégis lelkesen vonultak be a honvédseregbe.

"Napóleon idejében nem volt általános mozgósítás a magyar nép körében,"

Magyarországnak újoncállítási kötelezettsége volt a Habsburg seregbe, amelynek létszámát az 1770-es évektől jelentősen emelték. Ezenkívül a háború miatti adóemelések is komolyan érintették a hazai lakosságot.

"mint mondjuk a franciák, angolok, oroszok vagy a poroszok (németek) körében lehetett."

Az angolok csak 1808 közepétől szálltak be a Napóleon elleni szárazföldi hadviselésbe komolyabb erővel, mintegy 50-100 ezer katonával az Ibériai-félszigeten. Waterloonál pedig mintegy 70 ezer emberrel képviseltették magukat.

" a győri csatában is nemesi felkelők mint önkéntes haderő vettek részt."

Rajtuk kívül számos magyar szolgált a császári seregben:

hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91ri_csata

"Fontos megjegyezni, hogy János főherceg seregében is rengeteg magyar szolgált császári egyenruhában, aki felszerelt és kiképzett katonák voltak az inszurrekcióban szolgálatot teljesítő honfitársaikkal ellentétben. Így a győri csatában számszerűleg több magyar harcolt a franciák ellen, mint amennyi az inszurrekció létszáma volt. "

chrisred 2021.09.10. 10:17:17

@CSOKKI MÁLNA: "Ezenkívül a háború miatti adóemelések is komolyan érintették a hazai lakosságot."

Nem tudom, ez hogyan jön ide, de akkor már tegyük hozzá, hogy a napóleoni háborúk során fegyverben tartott nagy létszámú hadsereg élelmezési szükségletei miatt ez az időszak konjunktúrát hozott a magyar mezőgazdaság számára.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.10. 11:41:47

@chrisred:

Vagy inkább a kartellező, korrumpáló terményfelvásárlók és nagykereskedők számára. Ekkor alapozódtak meg azok a vagyonok, amelyek a Kiegyezés után ipari és banktőkévé transzformálódtak.
Az egyszerű jobbágy, kisbirtokos vagy városi átlagpolgár nem sokat érzett ebből a konjunktúrából.

chrisred 2021.09.10. 12:04:57

@CSOKKI MÁLNA: Városi átlagpolgár akkoriban nem nagyon volt Magyarországon, a hadsereg beszerzői meg közvetlenül álltak kapcsolatban a földbirtokosokkal. Semmi köze nem volt a kiegyezéshez, a hatalmas pénzek főleg az arisztokráciához vándoroltak. A jobbágyság valóban keveset érzett belőle, de attól még elég nagy sokk volt az erre épülő magyar mezőgazdaság és az abból élők számára, amikor a háborús időszak végeztével ez a bevételi forrás hirtelen elapadt. Ez ebbből fakadó társadalmi elégedetlenség is egy összetevő volt azokhoz a motívumokhoz, amik a reformkort előidézték.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.10. 13:14:44

@chrisred:

regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/83-02/ch12.html

" Deutsch Ábrahám

Kőszegről települt át Aradra, a híres dél-magyarországi gabonavidék központjába, ahol szatócsüzletet nyitott, s szövettel, gyapottal, gabonával és más terményekkel kereskedett. A napóleoni háborúk konjunktúrájának hatására figyelme a gabonakereskedelem felé fordult. Ezzel teremtette meg a későbbi hatalmas vagyon alapjait."

"Semmi köze nem volt a kiegyezéshez, a hatalmas pénzek főleg az arisztokráciához vándoroltak."

A kiegyezés utáni hazai ipart és bankszektort nem az arisztokrácia teremtette meg, hanem egészen mások...

" és az abból élők számára, amikor a háborús időszak végeztével ez a bevételi forrás hirtelen elapadt."

Valóban, a nagy macherek nem tudtak már akkora üzleteket kötni. Amely üzletek különösen úgy voltak igen jövedelmezőek, hogy a főhadnagy urat meg lehetett kenni, aki szemet húnyt afelett, hogy a szállítmány alsó rétegeiben homok van búza helyett.:)

chrisred 2021.09.10. 13:29:00

@CSOKKI MÁLNA: "A család első ismert tagja, Deutsch Ábrahám Kőszegről települt át Aradra, a híres dél-magyarországi gabonavidék központjába, ahol szatócsboltot nyitott, és emellett szövettel, gyapottal, gabonával és más terményekkel kereskedett. A napóleoni háborúk teremtette konjunktúra hatására figyelme a gabonakereskedelem felé fordult; ezzel teremtette meg a család későbbi, hatalmas vagyonának alapját. Egyetlen fia, Deutsch Ignác már Aradon született.

Deutsch Ignác (1803-1873) kezdetben apja szatócsüzletébe társult. Még húszéves sem volt, amikor 1822-ben szülővárosában létrehozta terménykereskedő cégét. Emellett különböző arisztokrata családoknál (pl. a gróf Zelenski családnál) volt kereskedő, hitelt nyújtó, úgynevezett „házi zsidó”."

Tehát Deutsch Ábrahámnak szatócsboltja volt, tehát nem hadi beszerzésekkel foglalkozott, a fia meg az arisztokrácia üzleti ügyeiben működött közre a napóleoni háborúk után.

"A kiegyezés utáni hazai ipart és bankszektort nem az arisztokrácia teremtette meg, hanem egészen mások..."

Ez nem vitás, csak azoknak a másoknak semmi köze nem volt a hadibeszerzésekhez a napóleoni háborúk idején.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.10. 14:21:48

@chrisred:

www.fajltube.com/irodalom/tortenelem/A-napoleoni-haboruk-fellendule63682.php

" A háborús konjunktúra Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s növekedett a nyersanyagok (pl. a vas) exportja is. A jórészt zsidó származású új magyarországi tőkés réteg megerősödött a korszakban."

"A magyar nemesség a rendi dualizmus visszaállítását követően felsorakozott a Habsburg-dinasztia mögött, s megadta a kért adókat és újoncokat a forradalmi Franciaországgal, majd a Napóleonnal vívott háborúkhoz. Több mint háromszázezer magyarországi katona harcolt a kor világháborújában, és ezeknek közel fele elesett, illetve megsebesült a háborúban. "

chrisred 2021.09.11. 04:33:19

@CSOKKI MÁLNA: "A jórészt zsidó származású új magyarországi tőkés réteg megerősödött a korszakban."

Akik közül egyet említettél, de neki se Pesthez, se a háborús szállításokhoz nem volt köze. Viszont volt egy szatócsboltja Aradon.

rubicon.hu/kalendarium/1768-februar-12-i-ferenc-magyar-kiraly-szuletese

"Bécs természetes szövetségesekre lelt a pozsonyi országgyűlésben, amit teljes mértékig ki is használt. A jó viszonyhoz persze az is hozzájárult, hogy a napóleoni háborúk hatalmas piacot teremtettek a magyar gabona és szarvasmarha számára, ezáltal pedig hatalmas hasznot hoztak a hazai földbirtokosoknak."

hu.wikipedia.org/wiki/Nap%C3%B3leoni_h%C3%A1bor%C3%BAk

"Közel egymillió magyarországi katona vett részt a küzdelmekben, s tízezrek estek el az európai harctereken."

Láthatóan teljesen tisztázatlanok a magyar besorozottakkal kapcsolatos adatok, mindenesetre ezek a számok egy 16 éves periódusra vontkoznak, ami alatt mintegy 2 és félmillió katona halt meg.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.11. 11:23:03

@chrisred:

Bocsánat , hogy nem ismerem őket ABC sorrendben.:) Mindenesetre ez a zömmel zsidó származású, ekkor még alapvetően kereskedelemmel foglalkozó tőkés réteg alaposan megtollasodott ezen a háborús konjunktúrán(is). Nyilván nem csak a hadi szállításokról van szó, hanem tőzsdei spekulációról is. Több lábon kell állni.

"ezáltal pedig hatalmas hasznot hoztak a hazai földbirtokosoknak."

Vagyis nem az átlagembereknek, hanem a spekulánsoknak, nagykereskedőknek, nagybirtokosoknak.

Egy tipikus hadi beszállító família Nagykanizsáról:

kisebbsegkutato.tk.hu/csalad-es-uzlet-egy-zsido-csalad-mikrotortenete

"Az elemzés középpontjában álló Lackenbacherek nem csupán a lokális (Nagykanizsa) zsidó közösségben töltöttek be meghatározó szerepet a 19. században, hanem egy transzregionális kapcsolatokkal rendelkező hálózat részei is voltak. A Moses Lackenbacher & Compagnie nevű cég fő profilja a hadseregellátás volt: az Alsó-Ausztriában, Stájerországban, Horvátországban és Nyugat-Magyarországon állomásozó császári-királyi hadsereg alakulatainak szállított gabonát és vágómarhát a különböző településeken lévő lerakataiból. A cég hatékony vezetéséhez szükséges volt a személyes jelenlét, így a rokonság egyes tagjai Bécsbe és Pestre költöztek, míg mások Nagykanizsán maradtak."

"Láthatóan teljesen tisztázatlanok a magyar besorozottakkal kapcsolatos adatok.'

A Habsburg birodalom legnagyobb népességű országa Magyarország volt. Nyilvánvaló, hogy igen sok katona került innen a császári seregbe. De az előbb még ott tartottunk, hogy a Győri csatában magyarként csak önkéntes alapon vettek részt nemesi felkelők, aztán kiderült, hogy jóval több magyar volt ott a császári seregbe besorozott katonaként.
A Habsburg birodalmi seregben sok magyar szolgált, ami abból is kitűnik, hogyha korábban az osztrák örökösödési háború idején a magyarok kihátráltak volna Mária Terézia mögül, és a nemesi országgyűlés nem szavazza meg a katonaállítást és a támogatást (Vitam et sanguinem!), akkor a birodalom az összeomlás szélére került volna a poroszokkal és a bajorokkal folytatott háborújában.

chrisred 2021.09.12. 06:04:48

@CSOKKI MÁLNA: Megbocsátom, de akkor is tény, hogy egyet sem tudsz közülük felsorolni.

"Vagyis nem az átlagembereknek, hanem a spekulánsoknak, nagykereskedőknek, nagybirtokosoknak."

Vagyis nem a zsidóknak, akiknek a XIX. század elején nem lehetett földbirtoka, hanem a földbirtokos nemességnek, elsősorban az arisztokráciának.

"Az elemzés középpontjában álló Lackenbacherek nem csupán a lokális (Nagykanizsa) zsidó közösségben töltöttek be meghatározó szerepet a 19. században, hanem egy transzregionális kapcsolatokkal rendelkező hálózat részei is voltak."

A XIX. század 1800-1899 között volt, beletartozik a szazadnak a jelentős része, a reformkortól a kiegyezésig, amikor a zsidóság emncipációja lezajlott. Az elemzés erre az időszakra vonatkozik.

"De az előbb még ott tartottunk, hogy a Győri csatában magyarként csak önkéntes alapon vettek részt nemesi felkelők, aztán kiderült, hogy jóval több magyar volt ott a császári seregbe besorozott katonaként."

Nem, arról volt szó, hogy nem volt általános mozgósítás, mint mondjuk a franciáknál, ahol egy teljes nemzedékre kiható emlékezetté vált a katonáskodás. Náunk soroztak be fiatalembereket, akik közül pár ezer évente itt-ott meg is halt Európa különböző csataterein a császár szolgálatában. Nagyjából olyan lehetett, mint manapság a NATO és ENSZ missziókban részt vevő katonák, nem érintette az emberek általános életét.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.12. 11:15:41

@chrisred:

"Vagyis nem a zsidóknak, akiknek a XIX. század elején nem lehetett földbirtoka, hanem a földbirtokos nemességnek, elsősorban az arisztokráciának."

A kor polgársága elsősorban német illetve zsidó volt. A német eredetű polgárság jellemzően nem foglalkozott kereskedelemmel itthon. Ez zsidó érdekeltség volt elsősorban. Ezért tollasodott meg erősen a zsidó polgárság a napóleoni háborúk konjunktúráján, ahogy a fentebbi idézetben is egyértelműen szerepel.

"A háborús konjunktúra Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s növekedett a nyersanyagok (pl. a vas) exportja is. A jórészt zsidó származású új magyarországi TŐKÉS réteg megerősödött a korszakban."

"Az elemzés erre az időszakra vonatkozik."

Amelybe beletartozik Napóleon uralkodása is.

"Nem, arról volt szó, hogy nem volt általános mozgósítás"

Azt írtad, hogy önkéntes részvétel volt a győri csatában nemesi felkelés formájában. Ehhez képest kiderült, hogy számos magyar származású sorozott katona volt az osztrák seregben.

Egy kis adalék a témához:

www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2/magyarorszag-tortenete-a-szatmari-beketol-a-becsi-congressusig-17111815-5836/otodik-konyv-a-franczia-forradalom-es-a-reactio-kora-6050/ii-fejezet-magyarorszag-reszvete-a-franczia-haborukban-6084/

"
Magyarországon a háboru kezdete óta nem szünt meg a toborzás, és számos „önkéntest” vittek vasban a katonai gyűlőhelyekre. De most, a közeledő veszélylyel szemben, nemzeti, általános intézkedésre volt szükség.
A király 1796 november 6-ikára hivta össze a rendeket, hogy tanácskozzék velük a háború szerencsés befejezésére szolgáló eszközökről. E háborút, mint a királyi meghivó mondja, a trón, a nemzet és a kiváltságok védelmére folytatják azok ellen, kik az alkotmánynak és a keresztény vallásnak esküdt ellenségei. A megnyitó beszédben egyenesen a nemzetnek Mária Terézia idejében tanusitott áldozatkészségére hivatkozott a király. A beszédnek megvolt a hatása. A rendek 50,000 katonát, a 340,000-nyi sereg eltartására 2.400,000 mérő rozsot, 80,000 ló tartására 3.760,000 mérő zabot, továbbá 20,000 ökröt és 10,000 lovat ajánlottak fel. "

Az idézetből az is kiderül, hogy a földbirtokos rendek nagy mennyiségű gabonát is inygen biztosítottak az 50 ezer katona mellett a császári seregnek.

chrisred 2021.09.12. 12:14:36

@CSOKKI MÁLNA: "Ezért tollasodott meg erősen a zsidó polgárság a napóleoni háborúk konjunktúráján, ahogy a fentebbi idézetben is egyértelműen szerepel."

Nem szerepel a fenti idézetben.

"Amelybe beletartozik Napóleon uralkodása is."

Ez az, amit nem sikerült igazolni.

"Azt írtad, hogy önkéntes részvétel volt a győri csatában nemesi felkelés formájában."

Semmi ilyesmit nem írtam. Hanem ezt: "Napóleon idejében nem volt általános mozgósítás a magyar nép körében, a győri csatában is nemesi felkelők mint önkéntes haderő vettek részt. Tehát semmilyen általános tapasztalat nem volt a magyar emberek körében a napóleoni háborúkról, olyan, mint mondjuk a franciák, angolok, oroszok vagy a poroszok (németek) körében lehetett." Szóba sem került, hogy a csak a nemesek harcoltak a napóleoni háborúkban, csak arról, hogy a felsorolt országokkal szemben a Magyar Királyság nem állított fel hadsereget, hadviselő félként Magyarország csak a nemesi inszurgensekből álló erővel vett részt a háborúkban.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.12. 16:32:29

@chrisred:

"Nem szerepel a fenti idézetben."

Nem szó szerint, de ez az értelme. Vagy te mégis mit olvasol ki az alábbi-többször idézett-mondatból?

"A háborús konjunktúra Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s növekedett a nyersanyagok (pl. a vas) exportja is. A jórészt zsidó származású új magyarországi TŐKÉS réteg megerősödött a korszakban."

"Ez az, amit nem sikerült igazolni."

Mit kellene ezen igazolni? Napóleon császársága a 19. századra esik.

"Semmi ilyesmit nem írtam."

Ezt írtad:

"Napóleon idejében nem volt általános mozgósítás a magyar nép körében , a győri csatában is nemesi felkelők mint önkéntes haderő vettek részt. "

Láthatóan úgy tudtad, hogy a győri csatában erre korlátozódott a magyar részvétel, holott ennél lényegesen több magyar vett részt az ütközetben a császári seregbe besorozott magyarként.

Még egyszer a fenti idézet:

"Magyarországon a háboru kezdete óta nem szünt meg a toborzás, és számos „önkéntest” vittek vasban a katonai gyűlőhelyekre. De most, a közeledő veszélylyel szemben, nemzeti, általános intézkedésre volt szükség.
A király 1796 november 6-ikára hivta össze a rendeket, hogy tanácskozzék velük a háború szerencsés befejezésére szolgáló eszközökről. E háborút, mint a királyi meghivó mondja, a trón, a nemzet és a kiváltságok védelmére folytatják azok ellen, kik az alkotmánynak és a keresztény vallásnak esküdt ellenségei. A megnyitó beszédben egyenesen a nemzetnek Mária Terézia idejében tanusitott áldozatkészségére hivatkozott a király. A beszédnek megvolt a hatása. A rendek 50,000 katonát, a 340,000-nyi sereg eltartására 2.400,000 mérő rozsot, 80,000 ló tartására 3.760,000 mérő zabot, továbbá 20,000 ökröt és 10,000 lovat ajánlottak fel. "

Miről van szó? Arról, hogy már közel húsz évvel a napóleoni háborúk befejezése előtt a magyar rendi országgyűlés 50 ezer plusz katonát, és egy rahedli ingyen gabonát szavazott meg a császári seregnek.
Mivel akkoriban a hazai lakosság alig fele volt a mainak, ez kb. olyan, mintha ma a magyar parlament 100-150 ezer 18-40 év közötti férfit küldene egy Magyarországon kívüli konfliktusba. Finoman fogalmazva nem jelentéktelen intézkedés. Összehasonlításul a magyarnál jelentősen nagyobb lakosságú anglia például a waterlooi csatában 75 ezer emberrel vett részt.

chrisred 2021.09.12. 17:11:02

@CSOKKI MÁLNA: "Nem szó szerint, de ez az értelme. Vagy te mégis mit olvasol ki az alábbi-többször idézett-mondatból?"

Úgy fogalmaztál, hogy a "fentebbi idézet". Csak az a helyzet, ezt a szöveg a megelőző kommentedben nem szerepelt, csak ez: "Az elemzés középpontjában álló Lackenbacherek nem csupán a lokális (Nagykanizsa) zsidó közösségben töltöttek be meghatározó szerepet a 19. században, hanem egy transzregionális kapcsolatokkal rendelkező hálózat részei is voltak. A Moses Lackenbacher & Compagnie nevű cég fő profilja a hadseregellátás volt: az Alsó-Ausztriában, Stájerországban, Horvátországban és Nyugat-Magyarországon állomásozó császári-királyi hadsereg alakulatainak szállított gabonát és vágómarhát a különböző településeken lévő lerakataiból. A cég hatékony vezetéséhez szükséges volt a személyes jelenlét, így a rokonság egyes tagjai Bécsbe és Pestre költöztek, míg mások Nagykanizsán maradtak."

Erről már leírtam, hogy a XIX. század másik időszakára vonatkozik. Ezzel a mostani idézettel kapcsolatban már korábban leírtam, hogy az oidézetben szereplő állítólagos magyarországi tőkés rétegre még nem hoztál példát. Nem is lehetett, mert akkoriban a nyugatihoz hasonló tőkés vállalkozó réteg nem létezett. íÍErről szól Széchenyinek a Hitel című műve is.

"Láthatóan úgy tudtad, hogy a győri csatában erre korlátozódott a magyar részvétel, holott ennél lényegesen több magyar vett részt az ütközetben a császári seregbe besorozott magyarként."

Láthatóan erről szó sem volt, háborúban a magyar részvétel ezt jelenti, hogy a magyar állam állít ki hadsereget. Egy ilyen volt a napóleoni háborúk során, arról írtam. Egyébként az osztrák hadsereg magyar származású tagjairól nem írtam, de nem írtam például azokról a volt 48-asokról, aki például Garibaldi oldalán harcolrak az osztrákok ellen, vagy a francia idegemnlégió magyar tagjairól sem.

moly.hu/konyvek/pete-laszlo-garibaldi-magyar-parancsnokai

chrisred 2021.09.12. 21:32:35

@CSOKKI MÁLNA: Egyébként az adataid tévesek, a Magyar Királyság területén, ami háromszor akkora volt, mint a mostani ország, akkoriban mintegy 8 millióan éltek.

Értelmetlen a Habsburg Birodalom és Angla hadseregét összehasonlítani. Az angoloknak nem kellett akkora haderőt fegyverben tartania, mint a kontinentális országoknak, az ő katonai védelmi vonalát a Csatorna és a fléottája jelentette.

ZON 2021.09.12. 21:56:18

@chrisred: milyen szánalmas, mikor egy kiutált/kitiltott náci széklet visszasunnyog egy másik nick alatt ...

CSOKKI MÁLNA 2021.09.12. 22:25:05

@chrisred:

A "fentebbi idézet" kitétel nemcsak a közvetlenül előtte lévő kommentemre vonatkozhat. De akkor idemásolom még egyszer:

"A háborús konjunktúra Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s növekedett a nyersanyagok (pl. a vas) exportja is. A jórészt zsidó származású új magyarországi TŐKÉS réteg megerősödött a korszakban."

Egy újabb adalék a 19. sz. eleji zsidóság gazdasági szerepéhez és kereskedelemben betöltött szerepére:

karpatmedence.net/tarsadalomneprajz/kozosseg/611-zsido-nagykereskedk-pesten

"A Pesten tevékenykedő zsidó nagykereskedők eleinte – főként azért, mert más tiltva volt a számukra – terménykereskedelemmel foglalkoztak. Ez a már említett HADISZÁLLÍTÁSOK miatt nagyon jó volt arra, hogy vagyont szerezzenek. A háború után lement a termények ára, ezért átváltottak kézműárura és textilre. Az 1820-as 30-as években számos nagykereskedés alakult (Schönwald Péter, Kaan Henrik Sámuel, Thiel Ágoston, Gross Károly)."

"A századfordulós konjuktúra kedvezően hatott rájuk. A napóleoni háborúk alatti HADISZÁLLÍTÁSOK miatt egyre több nagykereskedőnek nyílt lehetősége vagyona megalapozásához, kereskedelmi kapcsolatai kiépítéséhez. Bár számokkal is alátámasztott, hogy a zsidó nagykereskedők nem voltak egyeduralkodók a terménykereskedelemben és hitelügyletekben, mégis szerepük roppant nagy volt. Százalékosan ez a szám 60-70%, de a családi összefonódások és a zsidó kereskedések nagyságrendje miatt ez a hatalom százalékosan sokkal nagyobb volt."

"Láthatóan erről szó sem volt, háborúban a magyar részvétel ezt jelenti, hogy a magyar állam állít ki hadsereget."

? A törvényesen megválasztott magyar király ebben az időben I. Ferenc volt, aki a császár is volt egyúttal.

"Egyébként az osztrák hadsereg magyar származású tagjairól nem írtam, de nem írtam például azokról a volt 48-asokról, aki például Garibaldi oldalán harcolrak az osztrákok ellen, vagy a francia idegemnlégió magyar tagjairól sem."

Valóban nem:) Különösen, hogy Garibaldiról szó sem volt, a győri csatáról viszont igen.

"Egyébként az adataid tévesek, a Magyar Királyság területén, ami háromszor akkora volt, mint a mostani ország, akkoriban mintegy 8 millióan éltek."

"Unió Erdéllyel!" /12 pont/

"Az angoloknak nem kellett akkora haderőt fegyverben tartania, mint a kontinentális országoknak, az ő katonai védelmi vonalát a Csatorna és a fléottája jelentette"

Hát de te írtad, hogy totális mozgósítás volt náluk náluk. Nem tudom, lehet,(bár erre jó lenne valami forrás). Mindenesetre a komoly veszteségekkel járó Napóleon elleni szárazföldi hadviselésbe csak 1808 közepén szálltak be az Ibériai-félszigeten, illetve később Waterloonál. Nem hinném, hogy nagyobb veszteségeik lettek volna, mint a Magyar Királyságnak.

"

chrisred 2021.09.12. 22:45:02

"Unió Erdéllyel!" /12 pont/

?

polgariszemle.hu/archivum/103-2016-augusztus-12-evfolyam-1-3-szam/allam-es-tarsadalompolitika/737-etnikai-es-demografiai-valtozasok-magyarorszag-1100-eves-nel-is-regebbi-toertenelmeben

"Hasonlóan nőtt annak a több hullámban menekülő több százezer szerb befogadottnak a száma, akik a török háborúk során, még 1690 után is menekültek Magyarországra. Az oláh és szerb paraszti és pásztortömegek tömbökben telepedtek le, a germán (sváb, vallon, szász stb.) betelepülők szétszórtan, főleg a nagyobb városokban (zömmel kézművesek és kereskedők). 1785-re – a népszámlálás adatai szerint – a kb. 8 millió lakos 38%-a volt magyar etnikum."

chrisred 2021.09.12. 22:45:54

@CSOKKI MÁLNA: "Hát de te írtad, hogy totális mozgósítás volt náluk náluk.

Semmi ilyesmit nem írtam.

chrisred 2021.09.12. 22:47:00

"? A törvényesen megválasztott magyar király ebben az időben I. Ferenc volt, aki a császár is volt egyúttal."

És?

chrisred 2021.09.12. 22:52:02

@CSOKKI MÁLNA: "Nem hinném, hogy nagyobb veszteségeik lettek volna, mint a Magyar Királyságnak."

hu.wikipedia.org/wiki/A_nap%C3%B3leoni_h%C3%A1bor%C3%BAk_%C3%A1ldozatai

Itt a Brit Birodalom veszteségeit 200 ezer főre becsülik, nem tízezrekre.

gigabursch 2021.09.13. 10:04:04

@ZON:
Szánalmas ez a nácizós duma.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.13. 23:24:27

@chrisred:
Arra szerettem volna utalni, hogy ebben az időben a magyar rendi országgyűlés hatásköre, és törvényalkotása nem terjed ki Erdélyre, illetve a horvát-szavón területre. Tehát az a bizonyos 50 ezer császári seregnek megszavazott katona nem a kárpát-medencei 8 millió lakosra vonatkozik, hanem lényegesen kevesebbre. Az Erdély és Horvátország nélküli területre. Így már kb. érvényes a párhuzam, hogy olyan, mintha ma közel 100 ezer fiatal férfit küldene a mai magyar parlament egy külhoni konfliktusba.

"Semmi ilyesmit nem írtam"

"olyan, mint mondjuk a franciák, angolok, oroszok vagy a poroszok (németek) körében lehetett."

Holott ebből a felsorolásból igencsak kilógnak az angolok. Már csak azért is , mert a trafalgari csata után már semmilyen realitása nem volt egy francia partraszállásnak a Brit-szigeteken.( Ebben az ütközetben egyébként 500 fő alatti brit veszteség volt.)

"Itt a Brit Birodalom veszteségeit 200 ezer főre becsülik, nem tízezrekre. "

És a lakossága hányszor volt nagyobb, mint a magyar? Mindenesetre érdekes szám, annak fényében, hogy hány és milyen méretű ütközetben vettek részt:

Pl. Waterloonál 22 ezres brit veszteségről lehet olvasni.
Az ibériai hadjáratban(félszigeti háború) pedig Wellington 40-80 ezres brit-portugál sereget vezetett a franciák ellen..
A britek nem voltak ott sem Marengonál, sem Austerlitznél, sem Wagramnál, sem Jénánál, sem Lipcsénél. Az egyetlen ikonikus ütközet , ahol jelen voltak, Waterloo.

chrisred 2021.09.14. 09:44:55

@CSOKKI MÁLNA: mult-kor.hu/cikk.php?id=5865

"A népszámlálás eredménye szerint Magyarországon a lakosság száma mintegy 6,5 millió, Horvátországé 650 ezer és Erdélyé 1,5 millió, összesen tehát több mint 8,5 millió fő (illetve az újabb kutatások szerint 9,2 millió fő) volt."

Oké, tehát 6,5-7 millió. Ami nem lényegesen kevesebb, mint a 8 milli, csak valamivel.

"Így már kb. érvényes a párhuzam, hogy olyan, mintha ma közel 100 ezer fiatal férfit küldene a mai magyar parlament egy külhoni konfliktusba."

Nem érvényes, mert az osztrák hadsereg nem küldte az össze katonáját a hadműveleteibe.

epa.oszk.hu/02400/02463/00033/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2016_04_154-182.pdf

A 173. oldalon vannak az 1809-es mozgósítási terv létszámadatai, abból kiderül, hogy a 600 ezer körüli mozgósított erőből 212 ezer katona alkotta a sorcsapatokat.

"Már csak azért is , mert a trafalgari csata után már semmilyen realitása nem volt egy francia partraszállásnak a Brit-szigeteken.( Ebben az ütközetben egyébként 500 fő alatti brit veszteség volt.)"

Tekintve, hogy a brit flotta egy hajót sem veszített, a másik oldalon tízezres nagyságrendű volt a vezsteség.

"És a lakossága hányszor volt nagyobb, mint a magyar?"

1800 körül Anglia népessége 10 millió körül volt. Ami valamivel több, mint a fenti 6-7 millió, de nem a sokszorosa.

"Pl. Waterloonál 22 ezres brit veszteségről lehet olvasni."

Vagyis egy nap alatt halt meg annyi ember, mint a besorozott magyar katonák nagyságrendileg 16 év alatt.

bioLarzen 2021.09.14. 19:05:31

A bloggazdát kérdezném, hogy ez a felettem látható hozzászólás teljesen okés? Tényleg az a cél, hogy egy bányászváros kocsmájában érezze itt magát az ember, fizetésnap este?

CSOKKI MÁLNA 2021.09.14. 23:14:58

@chrisred:

"1800 körül Anglia népessége 10 millió körül volt. Ami valamivel több, mint a fenti 6-7 millió, de nem a sokszorosa."

Nemcsak Angliáról van szó, hanem Nagy-Britanniáról. Az angol lakosságszámhoz valami forrás nem ártott volna. A mult-koros linked pedig nem nyitható meg.

"Nem érvényes, mert az osztrák hadsereg nem küldte az össze katonáját a hadműveleteibe."

Ez az 50 ezer egy plusz létszám. A császári seregben eddig a parlamenti döntésig is magyarok tízezrei szolgáltak.

"Vagyis egy nap alatt halt meg annyi ember, mint a besorozott magyar katonák nagyságrendileg 16 év alatt. "

A Habsburg császári sereg négy nagy ütközetben is harcolt Napóleon ellen Marengonál, Wagramnál, Austerlitznél, és Lipcsénél is. A britek egyik ütközetben sem voltak ott ezek közül. És ugye az osztrák császár nyilván jó fej akart lenni a magyar bakákkal, és véletlenül sem őket használta ágyúgolyó tölteléknek. Biztos úgy volt.:)

"Tekintve, hogy a brit flotta egy hajót sem veszített, a másik oldalon tízezres nagyságrendű volt a vezsteség."

Vagyis ezután már nem kellett teljes készültség, hisz nem kellett tartani a francia partraszállástól. Ezután még kb. három év telt el, amikor Wellington úgy 50 ezer emberrel partra szállt Portugáliában.

chrisred 2021.09.15. 08:05:36

@CSOKKI MÁLNA: en.wikipedia.org/wiki/Demography_of_the_United_Kingdom#cite_note-23

"The first Census in 1801 revealed that the population of Great Britain was 10.5 million."

"Ez az 50 ezer egy plusz létszám. A császári seregben eddig a parlamenti döntésig is magyarok tízezrei szolgáltak."

Mihez képest? Akkor volt az újoncok sorozása, amikor azt a rendi gyűlés megszavazta.

"És ugye az osztrák császár nyilván jó fej akart lenni a magyar bakákkal, és véletlenül sem őket használta ágyúgolyó tölteléknek."

Ki tudja? Talán a frontalakulatoknál sokkal lényegesebb volt a német nyelvtudás a parancsok gyors végrehajtásához, mint azoknál, akik valamilyen nemzetiségi területen láttak el területvédelmi szolgálatot.

"Vagyis ezután már nem kellett teljes készültség, hisz nem kellett tartani a francia partraszállástól. Ezután még kb. három év telt el, amikor Wellington úgy 50 ezer emberrel partra szállt Portugáliában."

Ettől még a 200 ezres áldozatszám nem változik.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.17. 15:30:02

@chrisred:

Viszont Írország csak a 20. században vált függetlenné. A 19. század elején az Egyesült Királyság része volt.

"Mihez képest?"

1770-től jelentősen nőtt a birodalmi sereg létszáma. 1796-ban már a franciák jelentette veszély miatt szavazták meg azt a bizonyos 50 ezernyi többletet.

"Ki tudja? Talán a frontalakulatoknál sokkal lényegesebb volt a német nyelvtudás a parancsok gyors végrehajtásához, mint azoknál, akik valamilyen nemzetiségi területen láttak el területvédelmi szolgálatot.2

Láttad a 80 huszár c. filmet? Remekül megértették a zömmel paraszti legénységi állományú huszárok a német vezényszavakat. Egy biztos magyar származású csapatokat nem lett volna sok értelme Magyarországon állomásoztatni, már csak biztonsági szempontból sem.

"Ettől még a 200 ezres áldozatszám nem változik. "

Erősen megkérdőjelezhető. Tekintve az Ibériai-hadjáratban részt vevő britek létszámát, és a 22 ezres Waterloo-i veszteséget. Ráadásul nekik civil veszteségeik sem nagyon voltak, tekintve, hogy nem léptek idegen katonák a területükre.

chrisred 2021.09.19. 09:59:29

@CSOKKI MÁLNA: "Láttad a 80 huszár c. filmet?"

Igen, ezért tudom, hogy az az alakulat is hátországi feladatot látott el egy lengyelországi helyőrségben.

"Erősen megkérdőjelezhető. Tekintve az Ibériai-hadjáratban részt vevő britek létszámát, és a 22 ezres Waterloo-i veszteséget. Ráadásul nekik civil veszteségeik sem nagyon voltak, tekintve, hogy nem léptek idegen katonák a területükre."

Kérdőjelezd, korábban már betettem a linket. necrometrics.com/wars19c.htm Egyébként katonai áldozatokról voilt szó, nem cvivilekről.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.19. 10:26:23

@chrisred:

Mindenesetre a filmben látható, hogy német a vezényszavakat nagyon is értik. Mária Terézia háborúiban is elég sok magyar huszár harcolt. Akkoriban alakult ki az a mondás, hogyha van egy ezrednyi magyar huszárod, már félig megvan a győzelem. Alapvető vezényszavakat könnyen el lehet sajátítani, és a magasabb rangú magyar tisztek egyébként is tudtak németül.

"Egyébként katonai áldozatokról voilt szó, nem cvivilekről. "

Többségük sebesült.

chrisred 2021.09.20. 07:53:49

@CSOKKI MÁLNA: "Többségük sebesült."

Ezt a necrometrics oldalon taláható adatokból vezetted le?

CSOKKI MÁLNA 2021.09.20. 12:11:14

@chrisred:

A salamacai csatában például 3129 fős brit veszteség volt, beleértve a halottakat, és a sebesülteket, és a fogságba kerülteket is.

en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Salamanca

"Igen, ezért tudom, hogy az az alakulat is hátországi feladatot látott el egy lengyelországi helyőrségben."

Sok magyar katona viszont nem:

m.militaria.hu/digitalis-hadtortenelem-hadtorteneti-oktatasi-csomagok-iskolak-szamara/magyarorszag-hadtortenete-1711-1848/magyarorszag-hadtortenete-1711-1848-a-hadszervezet/a-csaszari-kiralyi-hadsereg-szervezete

"A Habsburg Monarchia állandó fegyveres ereje, a császári-királyi hadsereg 1790-ben 313 000 fős hadilétszámával egyike volt Európa legjelentősebb szárazföldi hadseregének, mellyel csak az orosz és a porosz haderő versenyezhetett. Ebből az óriási katonatömegből és a hadsereg fenntartásának anyagi terheiből a Magyar Királyság és kapcsolt részei jelentős, egyre növekvő részt vállaltak. "

"az 1798-as hadsereg-fejlesztés után Magyarország és Erdély területéréről 15 gyalogezredet és 11 huszárezredet állítottak ki. Az alig félmilliós lakosságú horvát-szlavón, bánsági és erdélyi Katonai Határőrvidék azonban 17 gyalogezredet, a titeli sajkás zászlóaljat és a székely huszárezredet küldhetett a harctérre. Mivel egy magyar gyalogezred elvi hadilétszáma a napóleoni háborúk csúcspontján 1813-ban mintegy 6500 fő, míg egy huszárezredé közel 1800 fő volt, így a császári-királyi hadsereg hazai komponense, melyet a törvényekben a pozsonyi országgyűlés magyar hadseregnek nevezett, közel 120 ezer főre rúgott és az egész császári hadsereg egyharmadát tették ki."

"A császári-királyi hadsereg gerincét a sorgyalogság alkotta, mely az 1798. évi letisztult szervezetben 58 német és magyar gyalogezredből (regimentből) állt, azonban a „német” egyszerűen csak azt jelentette, hogy „nem magyar” vagyis lehetett cseh, osztrák, galíciai vagy itáliai kiegészítésű. Az ezredek elsősorban igazgatási funkciókat láttak el, a taktikai alapegység a zászlóalj volt. A gyalogezred elit részeit, a gránátosokat az ezred többi részéről leválasztva, 1769-től az önálló zászlóaljakba vonták össze. A nehéz és megbízhatatlan kézigránátok lassan eltűntek a harcmezőről, de a gránátosok megmaradtak, mint válogatott gyalogság, akik csákó helyett magas medvebőr süveget viseltek, és akiket magas termetű, erős veteránokból válogatták össze. Az gránátosokat főleg csatadöntő tartalékként, illetve rohamcsapatként alkalmazták sáncok és egyéb megerődített pontok ellen. A francia háborúk idején különösen nagy reputációt élveztek a magyar gyalogezredek gránátosai, akiknek kackiás bajsza és vad ábrázata gyakran rémítette meg az ellenséget. A párizsi Mars-mezőn 1814-ben Napóleon legyőzésének alkalmából tartott parádén a császári-királyi hadsereget egy magyar gránátos zászlóalj képviselte és tett kiváló benyomást. "

chrisred 2021.09.20. 12:53:59

@CSOKKI MÁLNA: Nem azt írtam, hogy a brit hadseregnek nem voltak sebesültjei, csak azt, hogy az említett oldalon a 200 ezres szám a halottakra vonatkozik. A sebesültek ezen felül voltak.

Az idézetből nem derül ki, hogy a magyar katonák közül milyen arányban voltak harctéri vagy hátországi szolgálatban. Csak az, hogy az általad korábban Magyarországtól elkülönített erdélyI, vagy a nem magyar lakta területekről sokkal nagyobb arányban soroztak katonákat.

CSOKKI MÁLNA 2021.09.21. 23:13:41

@chrisred:

De mégis hogy jött ki ez a szám, amikor a két legnagyobb Napóleon elleni csatájukban úgy max. 25 ezer halottjuk volt összesen. Trafalgarnál pedig 500 embert vesztettek. Különös..
Az idézetben szerepel, hogy a magyar sorgyalogezredek illetve a huszárság igen nagy presztizsű volt, és a vezényléssel sem voltak nyelvi problémák. Nyilvánvaló, hogy legalább a teljes seregben betöltött arányszámuknak megfelelően voltak. Mi oka lett volna a hadvezetésnek, hogy kisebb arányban vessen be magyarokat az ütközetekben? (Már csak azért is, mert hogyha csak az osztrák katonák esnek el sorozatosan a franciák ellen az biztonsági problémákat is felvet a birodalmon belül.)

"A francia háborúk idején különösen nagy reputációt élveztek a magyar gyalogezredek gránátosai, akiknek kackiás bajsza és vad ábrázata gyakran rémítette meg az ellenséget. A párizsi Mars-mezőn 1814-ben Napóleon legyőzésének alkalmából tartott parádén a császári-királyi hadsereget egy magyar gránátos zászlóalj képviselte és tett kiváló benyomást. "

chrisred 2021.09.22. 10:33:48

@CSOKKI MÁLNA: A linkelt oldalon megtalálható a brit veszteségek több forrás szerinti kategorizálása. Nyilvánvaló az, amit adatok igazolnak, ami egy feltételezésen alapul, iinkább csak feltételezhető.
süti beállítások módosítása