Ritkán látható léghajóbalesetek

2020. február 27. walter sobchak

A léghajók meglehetősen rövid fénykorában számos baleset vagy incidens történt, amely bár nem olyan ismert, mint például a Hindenburg katasztrófája, legalább annyira érdekes (vagy meghökkentő) volt. Ebből válogattam nektek párat, a teljesség igénye nélkül.

1904_turul.jpg

1903 - Kezdjünk mindjárt egy magyar léghajóbalesettel. 1903. április 2-án rossz időjárási körülmények miatt lezuhant az első magyar léghajó, a Turul. A hajót túl erős szélben akarták indítani, az egyik szélroham kitépte a hajót lehorgonyzó utászkatonák kezéből a kötelet, és a Turul elszabadult. A léghajó a régi újlipótvárosi gázgyárnak (a mai Kárpát utca) ütközött, egyik utasa kizuhant, és halálra zúzta magát. A kiszakadt léghajó végül egy szomszédos gyártelep udvarára hullott rá. Felelőst nem találtak, ugyanis 1903-ban Magyarországon még nem létezett olyan hatóság, amely a repülő járművek balesetei ügyében eljárhatott volna. A Turul kinézete ellenére nem hőlégballon, mert nem forró levegővel, hanem  városi gázzal (szén-monoxid, metán és hidrogén keveréke) volt töltve. Az amúgy sárga és zöld színű léghajóval az I. vh-ig repültek, később a Közlekedési Múzeumba került, ahol a II. világháború alatt sajnos elpusztult.

A balesetről részletesebben Rollende Landstrasse barátunk régi blogomra írt cikkében olvashattok (itt).

1906_lz-2.jpg

1906 – Az LZ 2 német kísérleti léghajó balesete, rögtön az első útján. A hajó a rossz időjárási körülmények miatt kényszerleszállást hajtott végre, a baden-württembergi Kisslegg városa mellett; a lecsapó vihar aztán teljesen tönkretette a járművet. Az LZ 2-t nem hozták rendbe, mert már készülőfélben volt a sokkal fejlettebb LZ 3, amely néhány hónappal később sikeres tesztrepülést hajtott végre, és egészen 1913-ig használatban volt.

1908_morell_1.jpg

1908 – John Morrell amerikai feltaláló 15 000 köbméteres, merevtörzsű óriásléghajójának lezuhanása a kaliforniai Berkeley-ben. A nagy melegben az egyik gázzsák eldurrant, és a léghajó eleje a földhöz csapódott. Áldozat nem volt, de a fedélzeten tartózkodó összes utas súlyosan sérült.

1908_lz-4.jpg

1908 – Az LZ 4 német léghajó kiégett roncsa. A léghajó motorproblémák miatt kényszerleszállást hajtott végre Echterdingen város közelében. A javítási munkálatok során a gyengén rögzített hajót egy erős széllökés egyszerűen leszakította a horgonykötelekről, és az LZ 4 elszabadult. A fedélzeten maradt személyzet egyik tagjának sikerült lehoznia, azonban leszállás közben a hajótest beleakadt egy fába, ami kiszakította az egyik gázcellát. Az elszabaduló hidrogén meggyulladt (valószínűleg elektrosztatikus kisülés következtében), és az LZ 4 néhány pillanat alatt leégett.

A balesetet több tízezres tömeg nézte végig; furcsa módon a szerencsétlen esemény ahelyett, hogy véget vetett volna az éppen csak meginduló léghajó-építési törekvéseknek, éppen hogy jót tett az ügynek. A tragédia hatására a német nép komoly adakozásba kezdett: több mint 6 millió német márkát sikerült ilyen módon összeszedni, ez pedig elég volt arra, hogy Ferdinand von Zeppelin gróf megalapíthassa a léghajók gyártásával foglalkozó Luftschiffbau Zeppelin gyárat, amelynek a későbbi évtizedek híres német léghajóit köszönhetjük.

1909_lz-5.jpg

1909 – A súlyosan sérült LZ 5. Az új (mindössze 5 napos) német léghajó tankolás miatt készült leszállni, de pilótahiba miatt beleakadt egy fába, és az első négy gázcella kiszakadt. Az LZ 5-öt később rendbe hozták, és még számos repülést hajtott végre...

1910_lz-5.jpg

... amíg 1910-ben egy viharban oda nem veszett. Az erős szélben az LZ 5 elszabadult, majd rövid sodródás után lezuhant.

1909_republique.jpg

1909 – A francia „La République” léghajó roncsai. A République éppen Párizsba tartott, amikor a közép-franciaországi Avrilly település közelében a meghajtó légcsavar egyszer csak leszakadt a tengelyéről, és nekivágódott a hajótest borításának. A nagy sebességgel becsapódó alkatrész nem okozott közvetlen károkat, viszont egy olyan dinamikus nyomáshullámot indított el a hajótestben, amely szétszakította a huzatot a másik oldalon. A hidrogén töltőgáz néhány pillanat alatt elszökött a hajóból, amely még mindig nagy sebességgel haladt a levegőben. A „La République” azonnal lezuhant; a becsapódást a fedélzeten utazó négyfős személyzetből senki nem élte túl.

1910_m1.jpg

1910 – Az olasz M1 léghajó kettétörik a levegőben

1911_mayfly.jpg

1911 – HMA No. 1-es jelű, „Mayfly” nevű brit kísérleti katonai léghajó balesete. A frissen elkészült R-1-esen éppen az új fejlesztésű elektromos mozgatású horgonykábeleket tesztelték, amikor egy erős szélroham egyszerűen kettétörte a hajót. Áldozat nem volt, a léghajót nem állították helyre.

1913_sl-1.jpg

1913 – A német SL-1 léghajó roncsa, miután egy viharos széllökés felemelte, majd földhöz vágta. Az SL-1-et a Schütte-Lanz léghajógyár építette 1911-ben, amely Zeppelin-gyár egyik riválisa volt a korai időkben. Az SL-1 váza nem acélból vagy alumíniumból, hanem fából készült, és megépültekor a leggyorsabb léghajó volt a világon.

1915_citta_di_ferrara.jpg

1915 – A „Cittá di Ferrara” olasz bombázó léghajó roncsai Pólában. A léghajó 1915. június 8-án a fiumei Danubius hajógyárat bombázta, és éppen hazafelé tartott Olaszországba, amikor Lussin- (a mai horvátországi Losinj)-sziget közelében egy L-48 típusú osztrák-magyar hidroplán megtámadta. A léghajót végül egy közvetlen közelről kilőtt világítórakétával sikerült eltalálni; a Cittá di Ferrara kigyulladt, és lezuhant. A léghajó személyzetéből ketten meghaltak, 7-en azonban túlélték a zuhanást, ők hadifogságba kerültek.

1915_lz-40.jpg

1915 - A német LZ-40 maradványai az Északi-tengerben. A bombázó léghajó 1915. szeptember 3-án a németországi Cuxhaven közelében viharba került, és egy villámcsapás végzett vele; a kigyulladt hajó égő roncsai a tengerbe zuhantak. Az LZ-40-en utazó 19 fős személyzet teljes egészében odaveszett.

1915_giant.jpg

1916 – Az orosz „Gigant” félmerev törzsű léghajó kettétört roncsa. A léghajó szerkezete alulméretezett volt a nehéz motorokhoz, a félmerev váz ezért repülés közben túlságosan meghajlott. Az egyik légcsavar emiatt hozzáért a borításhoz, szétvágta az egyik merevítőkábelt, és szétszakította a huzatot (és természetesen maga a légcsavar is eltört eközben). A „V” alakban, középen összecsuklott, részben még repképes, de meghajtás nélkül maradt hajótest a fák közé ereszkedett le. A balesetben senki nem sérült meg.

1916_zeppelin.jpg

1916 – Az Anglia felett lelőtt német LZ-72 (haditengerészeti lajstromjel szerint L-31) bombázó léghajó kapitányának a körvonalai a földön, miután a brit Királyi Haditengerészet repülőgépei 1916. október 2-án éjfélkor lelőtték a repülőeszközt, és a parancsnoknak ki kellett ugrania. Az LZ-72-t a London melletti Wormley-nál érték utol a brit repülőgépek, majd egy rövid, néhány perces tűzharc során (az akkor új fejlesztésű) gyújtólövedékekkel sikerült felgyújtaniuk a léghajót. A földre zuhanó, lángoló hajó személyzetéből senki sem élte túl. Egy részük az égő hajótestben lelte halálát, míg mások a kapitányhoz hasonlóan kiugrottak a zuhanó Zeppelinből, és a földetérés végzett velük. Testüket a helyszínen temették el. Az LZ-72 lelövése fordulópontot jelentett az addig félelmetes ellenfélnek számító bombázó léghajók elleni harcban. A „Hertfordshire-i rajtaütés”-ként elhíresült eset után megritkultak a Nagy-Britannia elleni német léghajótámadások; a németek később a nagy magasságból végrehajtott bombázásokra tértek át.

1916_lz-48.jpg

 1916 - A brit légvédelem által lelőtt német LZ-48 bombázó léghajó a Temzében.

1921_red_star.jpg

1921 - az orosz "Krasznaja Zvezda" (Vörös Csillag) léghajó balesete. Az újonnan átnevezett (korábban egyszerűen "Astra", azaz Csillag néven futó) léghajó Petrograd (Pétervár) közelében horgonyzott, amikor egy erős széllökés letépte a gondoláról a hajótestet, és a szétszakadt ballont messzire sodorta.

1923_dixmude.jpg

1923 – A francia Dixmude léghajóról készült egyik utolsó ismert fénykép (képeslapfotó). A hajó 1923. december 19-én indult hazafelé a francia-algériai In Salah oázisból, és december 20-án látták utoljára, amikor elhagyta Tunézia partjait. A hajó utolsó üzenetét 21-én hajnalban küldte, amelyben erős vihar közeledéséről számolt be. 21-én hajnali fél 3-kor a Szicília déli partjainál dolgozó vasútépítő munkások egy tenger felett zuhanó tűzgolyóról számoltak be, illetve a partközelben tartózkodó halászoktól is hasonló bejelentések érkeztek. A hajóról napokig senki nem tudott semmit. Végül december 26-án egy halászhajó hálójában holttestek és a léghajó darabjai akadtak fenn: az egyik test a Dixmude kapitányáé volt (zsebórája 2 óra 27 perckor állt meg). A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a léghajó vesztét valószínűleg villámcsapás okozta. A Dixmude balesetében 52-en vesztek oda (senki sem élte túl), a mai napig ez a második legsúlyosabb léghajóbaleset a történelemben.

A hatalmas, csaknem 230 méteres (a Hindenburgnál alig rövidebb) Dixmude-öt eredetileg Németországban építették hadicélokra: egy új típusú, interkontinentális bombázó léghajónak szánták, amellyel amerikai célpontokat is lehet támadni. A hajót a háború vége miatt nem fejezték be ilyen formában, később háborús jóvátételként Franciaországnak kellett átadniuk.

1924_shenandoah.jpg

1924 – az USS Shenandoah amerikai léghajó kisebb balesete, amikor egy erősebb széllökés leszakította a járművet a kikötőtoronyról. A baleset ugyan nem annyira súlyosnak, inkább meglehetősen kellemetlennek számított, ugyanis a hajó elszabadulását végignézte Calvin Coolidge akkori amerikai elnök, akit éppen egy északi-sarki léghajós expedíció ügyében hívtak oda. A küldetésből természetesen ezek után nem lett semmi. A balesetben kiszakadt az egyik héliummal töltött gázzsák, ami azért volt probléma, mert a héliumgáz 1924-ben olyan iszonyatosan nehezen elérhető (és emiatt drága) anyag volt, hogy a világon csak egyetlen helyen gyártottak eleget egy léghajó megtöltéséhez (persze az USA-ban). A Shenandoah bizonyos tekintetben olyan volt, mint Amerika kapitány pajzsa: a világ héliumtermelésének majdnem az egésze benne volt a léghajóban. Sajnos strapabíróságban már nem hasonlított a képregényes ereklyére…

1925_shenandoah.jpg

…ugyanis 1925-ben a Shenandoah-t elérte a végzete. A léghajó éppen a Michigan állambeli Dearborn városába tartott (a Ford rajongóknak ismerős lehet a város), amikor belerepültek vele egy hatalmas viharba. Az egyik igen erős széllökés egyszerűen kettétörte a léghajót (amely egyébként a viharban motorjai egy részét is elhagyta), és a Shenandoah lezuhant. A katasztrófát szerencsére sokan túlélték, tekintve, hogy a léghajók nem úgy esnek le, mint a repülőgépek; a Shenandoah roncsai is viszonylag lassan hullottak le egy völgy oldalába. A hajóban megmaradt héliumot nem hagyhatták kárba veszni, a később megépült USS Los Angeles léghajóba szivattyúzták át.

1927_los_angeles.jpg

1927 – Az USS Los Angeles léghajó kisebb bakija. Horgonyzás közben a hajó farát egy felszálló légtömeg megemelte, és a 200 méteres óriást szinte teljesen függőleges helyzetbe állította. Szerencsére sikerült visszaállni vele vízszintesbe, áldozatok nem voltak.

1930_r-101.jpg

1930 – A brit R-101 léghajó roncsai a franciaországi Beuvais város közelében. Az R-101-et 1929-ben építették meg, 230 méteres hosszával ez volt a valaha épült legnagyobb brit léghajó. A hajó elsődleges célja a Brit Birodalom legtávolabbi területeinek (India, Ausztrália) viszonylag gyors elérése volt (az akkori repülőgépek még nem voltak alkalmasak erre). Az R-101 emellett háború esetén átalakítható volt úgy, hogy vadászrepülőgépeket vegyen a fedélzetére, és repülőgép-hordozóként működjön (hasonlóan az amerikai USS Akron és Macon léghajókhoz).

1930. október 4-én az R-101 útnak indult a brit-indiai (a mai Pakisztán területén található) Karachi felé. A csaknem 8000 kilométeres út során csak Egyiptomban álltak volna meg üzemanyag-felvétel céljából, ettől eltekintve megszakítás nélkül repültek volna Indiáig. Anglia partjait elhagyva azonban rohamosan romlani kezdett az időjárás, Franciaország fölött pedig már óriási széllökésekkel és szinte átláthatatlanul sűrű esőzéssel találkozott a léghajó (ráadásul közben be is sötétedett). A vihar megrongálta az első két gázcellát, aminek hatására a léghajó orra gyors süllyedésbe kezdett. A magasságcsökkenést nem tudták elég gyorsan ellensúlyozni a vízballaszt kiengedésével, az R-101 orra ezért a földnek ütközött, és azonnal ki is gyulladt. A lángok néhány pillanat alatt elemésztették a hajót. A fedélzeten tárolt több ezer liter gázolaj szétfolyt a környéken, meggyulladt, és több mint egy napig égett. A szerencsétlenségben a léghajó 54 utasából 48-an haltak meg.

Az R-101 pusztulása a brit léghajóprogram végét jelentette.

1931_los_angeles.jpg

1931 – Az USS Los Angeles léghajó véletlenül felemeli a kikötésre szolgáló USS Patoka kiszolgálóhajót... a kép természetesen hamisítvány. Kizárt dolog, hogy egy néhányszor tíz tonna megemelésére képes léghajó felemeljen egy 17 ezer tonnás „vízi” hajót.

1928_los_angeles.jpg

1928 - Az USS Los Angeles leszállása, mintegy 12 órányi várakozás után, a 23. próbálkozásra. Géphiba és rossz időjárás miatt a léghajó egyszerűen nem tudott leszállni, tehetetlenül lengedezett a légikikötő felett. Végül úgy sikerült letenni, hogy a töltőgáznak használt méregdrága héliumból elengedtek néhány ezer köbmétert, és a kikötőszemélyzet képen látható tornamutatványokkal hozta le a hajót.

1932_akron.jpg

1932 – Az USS Akron amerikai repülőgép-hordozó léghajó kisebb balesete… A valaha épült legnagyobb héliumtöltésű léghajót (csak a Hindenburg és annak testvérhajója, a Graf Zeppelin II volt nagyobb nála) éppen a hangárból vontatták ki, amikor a nagy szélben elszakadtak a horgonykötelek, és a 240 méteres Akron elszabadult. A viharban ide-oda sodródó léghajót végül egy nagy széllökés egyszerűen földhöz csapta. Az Akron farokrésze úgy megsérült, hogy 2 hónapig tartott, mire kijavították. Az incidensről egyébként filmfelvétel is készült, ami erre a linkre kattintva tekinthető meg.

1932_akron2.jpg

1932 - Ugyanebben az évben történt az Akron első halálos balesete is. Szintén indulás előtt történt, hogy a lehorgonyzott léghajó töltőgázát túlságosan felmelegítette a Nap (ez megnövelte az emelőerejét), ezért a földi személyzet, illetve a hajóhoz túl kicsi kikötőtorony nem tudta a földön tartani a hatalmas Akront. A léghajó a magasba emelkedett, és 3 embert, akik nem tudták a horgonykötelüket idejében elengedni (a képen), magával rántott. Ketten nagy magasságból visszazuhantak földre és szörnyethaltak, harmadik társuk szerencsére tartani tudta magát addig, amíg a léghajó vissza nem ereszkedett.

1933_akron2.jpg

1933 - Az Akron végzetét szintén egy baleset okozta: 1933. április 4-én az Akron éppen a New Jersey-beli Lakehurst felé közeledett az Atlanti-óceán felett, amikor nagy viharba került. Az egyik széllökés erőteljesen lenyomta, majd felemelte a léghajó elejét. Ezt a gyors magasságváltozást nem tudták követni a vízballaszt kiengedésével, így a hajó könnyű orra a magasba emelkedett, a farka pedig lesüllyedt. A szélroham elszakította a vezérsíkokat mozgató huzalokat is, így az Akron kormányozhatatlanná vált; néhány pillanattal később a magatehetetlen léghajó farka elérte a vízfelszínt. Innen már menthetetlen volt a helyzet: az Akron az Atlanti-óceánba zuhant. Mivel a fedélzeten nem voltak sem mentőmellények, sem mentőcsónakok, a viharban a fedélzeten tartózkodó 76 emberből 73-an vesztek oda (kétszer annyian, mint a Hindenburg esetében), ezzel az Akron balesete a legsúlyosabb léghajó-szerencsétlenség, ami valaha történt.

1933_cccp.jpg

 1933 - A szovjet V-2 felderítő léghajó gondolája, miután a jármű géphiba miatt lezuhant.

1935_macon2.jpg

1935 - Az Akron testvérhajója, a külsőre szinte teljesen azonos USS Macon szintén szerencsétlenül járt. Mindössze másfél évvel 1933 júniusi első útja után, 1935 februárjában a kaliforniai Point Sur közelében a nagy szélben kettétört a szerkezete, és a farnehézzé vált léghajó 76 emberrel a fedélzetén belezuhant a Csendes-óceánba. Mivel a Macon zuhanása nem volt gyors (lassan ereszkedett bele a vízbe), az Akron balesetéhez képest kevesen, csak 2-en vesztek oda.

A Macon katasztrófája gyakorlatilag véget vetett az amerikai léghajóprogramnak. Az egyedüliként megmaradt USS Los Angeles (amelyet 1932-ben leállítottak, és az Akron elvesztése után 1934-ben reaktiváltak) még 1937-ig részt vett néhány repülésen, de 1939-ben (nagyjából egyszerre a német léghajókkal) végleg leszerelték. A Shenandoah, az Akron és a Macon elvesztésével a Los Angeles maradt az egyetlen amerikai merev törzsű léghajó, amelynek nem katasztrófa okozta a végzetét.

1936_hindenburg.jpg

1936 - A Hindenburg 1936 áprilisában az Akronéhoz hasonló balesetet szenvedett, amikor Ernst Lehmann kapitány az első úton a propagandaminisztérium emberei előtt be akarta mutatni, mit tud a hajó. Maximális teljesítménnyel, hátszéllel szállt fel, azonban egy légáramlat nekicsapta az alsó vezérsíkot a földnek. Leszállás után Hugo Eckener, a Hindenburgot megépítő Zeppelin léghajógyár igazgatója (aki híres volt a biztonság iránti megszállottságáról) nekiesett Lehmannak, és hangosan szidta a kapitányt, illetve Joseph Goebbels propagandaminisztert is keresetlen szavakkal illette. Az incidens miatt (pontosabban annak ürügyén) Eckenert egy időre "bojkottálta" a német vezetés, nem írhattak róla az újságok.

Az infóért köszönet K.S. barátomnak!

1936_hindenburg2.png

1936 – Szintén kevéssé ismert történet a Hindenburggal kapcsolatban az első útján hazafelé történt incidens, amikor a hajó majdnem odaveszett Afrikában. A Hindenburg Rio de Janeiróból tartott hazafelé, de útközben a négy közül két motorja is meghibásodott az Atlanti-óceán felett, Afrika partjainál. Az óriási hajó így már nem tudta legyőzni az erős ellenszelet, ami szép lassan a Szahara fölé sodorta a 245 méteres óriást. Félő volt, hogy ha nem tudnak kikerülni az áramlatból, akkor a léghajó lezuhan Afrikában, ami a katasztrófa potenciális súlyossága mellett óriási szégyent is jelentett volna az 1936-os olimpiára készülő Németországnak. A problémát végül úgy oldották meg, hogy rövid időre a Hindenburg engedélyezett repülési magassága fölé emelkedtek, és az ott uralkodó kedvezőbb széljárást kihasználva sikerült hazarepülni. (a képen a Hindenburg első felszállása látható 1936 márciusában)

1937_hindenburg2.jpg

1937 – A leghíresebb léghajóbaleset, a Hindenburg kigyulladása a New Jersey-beli Lakehurstben, 1937. május 7-én. A mai napig nincs pontosan tisztázva, mi okozta a hajó vesztét, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a hajótest túlterhelése miatt elpattant egy merevítőhuzal, és kiszakította az egyik gázcellát, illetve a hajó borítását. A léghajóból ömlő hidrogéngázt pedig elektrosztatikus kisülés gyújthatta meg (a Hindenburg egyébként szigorúan nézve nem felrobbant, „csak” kigyulladt). A 200 ezer köbméteres hajótest mintegy fél perc alatt elégett a balesetben, és a Hindenburg lezuhant. A fedélzeten utazó 97 főnyi utasból és személyzetből 36-an vesztek oda, illetve egy ember a földi személyzetből.

1937_hindenburg3.jpg

1937 – A Hindenburg roncsai Lakehurstben (a háttérben a ma is létező léghajóhangár). A hajó értékes alumíniumvázát visszaszállították Németországba, ahol nagy részét beolvasztották, és vadászgépek építéséhez (és kisebb részben emléktárgyak készítéséhez) használták fel.

A közhiedelemmel ellentétben nem a Hindenburg katasztrófája okozta a léghajókorszak végét. A 30-as évek végére a korszerű hidroplánok már képesek voltak rövidebb idő alatt átrepülni az óceánt, mint a léghajók (40-50 óra helyett 25-30 óra alatt). Az első Csendes-óceánt átrepülő menetrend szerinti hidroplánjárat 1936-ban, az Atlanti-ócánt átszelő repülőcsónakok pedig 1937-38-ban indultak meg. Annak ellenére, hogy a Hindenburg vesztét a gyúlékony hidrogéngáz alkalmazása okozta, a mai napig ez az egyetlen, közvetlenül erre visszavezethető német polgári léghajóbaleset.

1937_hindenburg.jpg

1937 – Ernst Lehmann kapitány koporsójának búcsúztatása német haditengerészeti tiszteletadás mellett New Jersey-ben. A Hindenburg utolsó útján nem Lehmann volt a parancsnok (hanem Max Pruss), de szolgálaton kívül a fedélzeten utazott, és egyike volt a katasztrófa 37 áldozatának. Lehman egyébként a végzetes úton éppen azért utazott az USA-ba, hogy az amerikai kormánytól kérvényezze a német polgári léghajók (köztük a Hindenburg) számára a biztonságos hélium exportját Németországba.

1942_l-8.jpg

1942 – Az San Franciscó-i „szellemléghajó” gazdátlanul sodródik a kaliforniai Daly City felett. Az L-8-as számú nem merev törzsű haditengerészeti léghajó 1942. augusztus 16-án reggel felszállásra készült háromfős személyzettel (két pilóta és egy gépész) a San Francisco melletti Treasure Islandről, hogy a San Franciscó-i öböl környékén japán tengeralattjárókra vadásszon. A felszerelése között két 150 kilós (325 fontos) mélyvízi bomba is helyet kapott. Induláskor azonban kiderült, hogy a léghajó túl nehéz; a borítás által felszívott reggeli harmat 100-150 kilóval növelte meg a felszállótömeget. A két pilóta végül úgy döntött, nem várja meg, míg kiszárad a huzat, hanem inkább nem viszik magukkal a gépészt, így csökkent a szállított teher. A léghajó így két személlyel indult el a szokásos őrjáratra…

1942_l-8_2.jpg

…hogy ezután mi történt, arról csak találgatni lehet, mert a bekövetkezett balesetet a mai napig nem sikerült egyértelműen megmagyarázni. Mindenesetre a legvalószínűbb feltételezés szerint a helytelen üzemeltetés miatt a motorok túlmelegedtek, és leálltak őrjáratozás közben. A pilóták valószínűleg kimásztak megjavítani a gépeket, de a művelet közben lezuhanhattak, vagy (a helyzet súlyosságát felismerve) ejtőernyővel ugrottak ki, és később vesztek oda. A léghajó mindenesetre személyzet és meghajtás nélkül, de röpképesen továbbrepült (a pilóták sorsát illetően volt olyan feltételezés is, hogy egy óriáshullám csapott át a gondolán, és kiestek, a japánok lőtték le őket, dezertáltak, illetve olyan is, hogy a marslakók rabolták el őket). San Francisco-szerte bejelentések érkeztek egy hallhatóan kikapcsolt motorral repülő, furcsa manővereket végrehajtó bombázó léghajóról. Az L-8 as borítása ráadásul a motorerő hiánya miatt kezdett leereszteni, így meglehetősen ijesztő látványt nyújthatott a két óriási bombával megrakott, „összeplöttyedve” lebegő jármű. Az L-8 repülése közben több alkalommal is földet ért: egyik alkalommal egy strandon szállt le (ekkor az ütközéstől elhagyta az egyik bombáját is, majd a lecsökkent terhelés miatt újra felszállt), a másik esetben pedig egy golfpályán hozta rá a frászt a játékosokra, amikor a pályán landolt egy rövid időre, majd továbbsodródott.

A szellemléghajó kalandjai végül a közeli Daly City nevű kisváros központjában értek véget. Az L-8 itt több háztető végigszántása után nekirepült egy telefonpóznának, belegabalyodott a telefonvezetékekbe, és lezuhant. A léghajó gondolája pontosan egy autó tetején állapodott meg.

1957_k-class_plumbbob.jpg

1957 – Ugyan nem baleset volt, de a léghajó szempontjából szerencsétlenül végződött az amerikai haditengerészet egyik K-osztályú nem merev törzsű léghajójának a találkozója az 1957-es Függőón-hadművelet (Operation Plumbbob) egyik kísérleti atomrobbanásával. Az összesen 29 robbantásból álló teszt keretében összesen négy ilyen hajót áldoztak fel; a haditengerészet azt akarta kideríteni, hogy pontosan milyen távolságból végzetes egy atomrobbantás egy léghajó számára. Ezekben az időkben ugyanis tervezték, hogy a tengeralattjárók kiiktatására szolgáló új fejlesztésű, 11 kilotonnás mélyvízi atombombákat léghajókkal juttatják célba, és ehhez fontos volt tudni, hogy mennyi időt kell adni a léghajóknak (azaz mennyivel kell késleltetni a robbanást), hogy elmeneküljenek a saját maguk által ledobott bombák hatósugarából. A tesztek nyomán végül úgy döntött a haditengerészet, hogy nem alkalmazza a léghajókat erre a célra.

2004_t-mobile.jpg

2004 – Majdnem pontosan 100 évvel a Turul balesete után, 2004 júniusában hatalmas vihar csapott le Budapestre és környékére, és tönkretette a budaörsi repülőtéren tárolt T-Mobile-os léghajót. A kikötött jármű elszabadult, a felszakadt burkolatból a gáz elszökött, a kiürült vászont pedig a vihar ráfújta egy helikopterre. A léghajó becsomagolta a Kamovot, és mint egy tömött labda, úgy gurultak száz métert. Ennyi maradt belőlük.

A történetért szintén Rollende Landstrassét illeti köszönet, egy régi kommentjében olvastam róla :).

2006_macon.jpg

2006 – A USS Macon fedélzetén tárolt kétfedelű Curtiss Sparrowhawk felderítő repülőgépek maradványai. A Macon roncsait 1990-ben fedezték fel 500 méteres mélységben. Az első búvárexpedíció 2006-ban jutott el a léghajóhoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4215353794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.02.27. 08:14:26

Ez érdekes volt, köszi!
A Hindenburg tragédiáján kívül más nem nagyon ismert a szélesebb közvélemény számára.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2020.02.27. 09:56:43

megint szétcsúsztak kb a közepétől a képalák, FF-en

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2020.02.27. 10:40:14

Ez tényleg érdekes volt. Némelyik kép egészen szürreálisan néz ki, a Gigant fotójáról például meg nem mondtam volna, hogy az egy léghajó félbehajtva. A felágaskodó Los Angeles se semmi.

David Bowman 2020.02.27. 10:46:45

" képest kevesen, 2-en vesztek odacsak 2-en vesztek oda"
A link meg lemaradt.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.02.27. 10:57:50

@David Bowman: kösz, javítjuk ahogy tudjuk. Kicsit kapkodva lett kész az anyag, Walter hajnali kettőre végzett, én pedig reggel csak gyorsan atfutottam mielőtt élesítettem. Elnézést érte.

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2020.02.27. 11:23:39

wow. innen nézve baromi veszélyes volt léghajózni. Abban, amelyik kikötés közben függőlegesbe fordult, vajon mit csinált a legénység? egymásra csúsztak a gondola orrában? :D

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.27. 12:02:42

A képek igen jól demonstrálják, hogy miért volt zsákutca a léghajózás. Eszméletlenül időjárásfüggő. Hatalmas felület kis felhajtóerőhöz, ami ráadásul nehezen szabályozható.

Ennek ellenére néha sikerült olyan futóbolondokba belefutni, akik még mai is olyanokat mondanak, hogy csak a repülőslobbi nyírta ki őket...

gigabursch 2020.02.27. 12:37:57

Csodaszépek a léghajók, alighanem volt egy különleges bája a rajtuk történt utazásnak, de sajnos @molnibalage: -nak csak igazat tudok adni.

Ha tehetném, mindezek ellenére szívesen kipróbálnám.

walter sobchak 2020.02.27. 13:23:08

@David Bowman: Javítottam, viszont nem tudom, melyik linkre írod, hogy hiányzik.

@Nils Holgersonné: Tulajdonképpen igen :D. Olvastam egy beszámolót egyszer a személyzet egyik tagjától, ő mondta, hogy csak úgy záporoztak lefelé a nehéz tárgyak a gondolában, nem sokon múlt, hogy nem halt meg senki.

@molnibalage: A FB-os "Airships, dirigibles and zeppelins..." rajongói csoportban szinte alap komment az összes kép alatt, hogy ma is mennyire sikeres lehetne egy ilyen léghajó, mert mennyivel környezetbarátabb, mint egy repülőgép. Sőt, a kirándulóhajókat és a légi teherszállítást is ki lehetne váltani velük (szerintük). Egy párszor beírtam, hogy azért ne felejtsük már el, hogy a Titanic méretű Hindenburg kemény 60 utast tudott magával vinni, és ha héliumtöltésre alakították volna át, még ennyien se utazhattak volna rajta a nehezebb gáz miatt. De lehetetlen meggyőzni a "hívőket" :D

@gigabursch: Friedrichshafenben a mai napig működik a Luftschiffbau Zeppelin gyár, és be lehet fizetni léghajóutakra is. Az egyetlen bökkenő, hogy valami egészen elképesztően drága, 275 eurótól indul egy 30 perces utazás, egy valamire való (60-90 perces) kirándulás pedig 400-500 euró, fejenként. Mindezek ellenére pár barátommal tervezzük, hogy ha léghajózni nem is, egy gyártúrára benevezünk idén.

Itt lehet amúgy jelentkezni: zeppelin-nt.de/en/zeppelin-flights/search-flights.html

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.27. 13:42:47

@walter sobchak: Hát igen, a konteósokonak és ál-szkeptikusoknak soha nem volt erőssége a fizika...

bloggerheni 2020.02.27. 15:40:32

Azért az nagy merészségre vallott, hogy elrepültek vele Rióba, New Yorkba... Nem sámli!

hhh. 2020.02.27. 16:10:54

Tudnak ezek az amerikaiak. A legsúlyosabb léghajóbaleset az övék, de 100 kilemcvenkilenc embernek a Hindenburg ugrik be, ebben biztos vagyok...

tatatürk 2020.02.27. 16:21:22

A két Nobile északi sark léghajós utazásról nincs kép (a Norge - ról lehet utána is, a Citta di Milano lezuhant)?

hátramozdító 2020.02.27. 17:31:56

Az a csata, Dávid, a hidroplán, Góliát, a léghajó ellen... Köszönjük szépen, pompás poszt lett!

Maga Lenin 2020.02.27. 18:40:53

Ez de jó volt! Köszi

gabiro 2020.02.27. 18:47:00

Az R101 története az Iron Maiden feldolgozásában: www.youtube.com/watch?v=Ne9cBnwHpBU

fareszjó 2020.02.27. 19:13:24

Én az Akronról olvastam mostanában, a személyzet egyik tagja, aki túlélte mindkét balesetet megkapta a Lucky becenevet.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.02.27. 19:36:42

Na ja, a szelek nem csak az embereket kínozzák, hanem a léghajókat is. ;)

Érdekes esetek, közülük az egyik legjobb a világítópisztollyal lelőtt ellenséges hadiléghajó esete. A legkülönösebb hazai hadisikerek egyike, az biztos.

"1932 – Az USS Akron amerikai repülőgép-hordozó léghajó kisebb balesete… A incidensről egyébként videó is készült..."
Azért akkor még csak filmeket készítettek, a videózás későbbi találmány.
(És "aZ incidensről...")
;)

David Bowman 2020.02.27. 22:25:42

@tatatürk: Film viszont van róla. Nemrég láttam. A jégsziget foglyai.

David Bowman 2020.02.27. 22:33:19

@walter sobchak: A incidensről egyébként videó is készült, ami erre a linkre kattintva tekinthető meg.
Én ezt a linket nem látom.
@hhh.:
Arról olyan élő rádióadás volt, hogy azóta is viszhangzik.
@Fotósképző:
Hagyományos skulóval hiába lövöldöztek a jórészt üres léghajóra. Csak átment rajta. Fel kellett gyújtani.

Bár nem ez volt a fő csapásirány, megjegyezném, hogy az Empire State Building tetején az az érdekez izé egy léghajókikötő.

Club Sandwich 2020.02.27. 22:56:35

" A incidensről egyébként videó is készült"

Namost bar nemreg vacsoraztam, de ennek ellenere most azonnal megeszem a kalapom, ha 1932-ben valoban videofelvetel keszult az incidensrol :) Azert jol el sikerult utana meg vagy 45 evig titkolni a technikat, mire megint kitalaltak a magneses keprogzito berendezeseket.

Maradjunk annyiban, hogy filmfelvetel keszult az esetrol...

hhh. 2020.02.27. 23:10:03

@David Bowman: ugyeugye. Mondtam, hogy ügyes.

2020.02.27. 23:10:39

A léghajózás a kor legbiztonságosabb közlekedési eszköze lehetett, kevesebben haltak meg, mint közúton.

walter sobchak 2020.02.27. 23:28:11

@Fotósképző: @Club Sandwich: Javítottam az mondatot, nyilván pongyolán fogalmaztam, de most már tudom, hogy erre is figyelni kell :D.

A Cittá di Ferrarát nem magyar származású repülősök lőtték le. A Triesztben született Gustav Klasing sorhajóhadnagy (ő volt a pilóta, ő lőtt) és a szintén osztrák (salzurgi születésű) Johann Fritsch fregatthadnagy (navigátor) voltak a hidroplánon. Klasing 1916-ban Isztriánál tengeren, Fritsch 1917-ben Albániában halt meg, mindketten repülőgép-balesetben.

Itt lehet róluk egy kicsit többet olvasni:

www.armedconflicts.com/Klasing-Gustav-t175316

www.armedconflicts.com/Cronenwald-Johann-Ritter-Fritsch-von-t175322

@David Bowman: ha arra a szövegre kattintasz, hogy "erre a linkre kattintva", ott lesz az :). De ja, sajnos elég rosszul látszik, ha nem mobilon nézed a szöveget.

walter sobchak 2020.02.27. 23:38:38

@David Bowman: ez, hogy az Empire State Building teteje léghajókikötőként is szolgált, egy közkeletű tévhit, városi legenda. Amikor épült, akkor ötletként felmerült, hogy akár lehetne is, de soha nem valósult meg. A léghajók kikötéséhez rengeteg ember és komoly felszerelés kell, emellett nem lett volna megoldott az utasok kiszállítása sem. Arról nem is beszélve, hogy 400 méter magasban elég komoly széllökések is lehetnek. Ezt a legendát amúgy egy hamisított fénykép indította el, ami úgy ábrázolja az Akront, mintha ki lenne kötve az épülethez, illetve számos olyan fénykép készült, amit szándékosan lőttek olyan szögből, hogy úgy látsszon, mintha a nagy léghajók az épülethez lennének kikötve :).

Ennek ellenére egyszer tényleg leszállt a tetőn egy kicsi léghajó, de az inkább kényszerleszállás volt a nagy szél miatt, és pár perc múlva tovább is repült a hajó.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.02.28. 00:30:04

@walter sobchak: Igen, itt figyelni kell, figyelni kell, figyelni kell, mindenre és mindenkor! Mert mi is f i g y e l ü n k m i n d i g! ;)))

A Cittá di Ferrarával kapcsolatos infóért köszönet. Ugyan nem tudtam semmit az eseményről, csak itt olvastam, hogy "osztrák-magyar", tehát valami közünk talán volt hozzá – mégha csak elvágólag is.

6174 2020.02.28. 00:38:54

A "Cittá di Ferrara" léghajót Gustav Klasing sorhajóhadnagy (1884-1916) lőtte le.

6174 2020.02.28. 00:40:34

(Bocsánat, amíg írtam a fenti kommentet, más is fontosnak érezte, hogy ne maradjon a pilóta névtelen. Köszönet érte.)

David Bowman 2020.02.28. 11:42:33

@walter sobchak: Azt nem írtam, hogy használták is.

Metálvörös 2020.02.28. 12:26:33

Szerintem a léghajó egy nagyon szép (mint példa is, de mint műszaki alkotás is) példája a technikai fejlődésnek, ami később egész más megoldást talált a problémára.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.28. 12:33:41

@walter sobchak: Ehhez képest pont nem túl rég szerepelt ez egy videóban is. Sajnálatos. Pedig én is pislogtam, hogy ha batár nagy mezőn nem tud leszállni, akkor 400 méteres magasan egy ponton hogyan tudna. Meg hogyan jön le az utas róla, hogy ne legyen életveszélyes.

Ez pont olyan, mint az SR-71 körüli vérostoba és ellentmondó legendák...

walter sobchak 2020.02.28. 12:58:31

@molnibalage: ez amúgy egy eléggé mélyen gyökerező tévhit, amiről komoly(nak szánt) cikkek is születtek, amik tudni vélték, hogy a Graf Zeppelin is kikötött a tetőn (hogy én is egy hozzám közeli hasonlattal éljek, olyan, mint az a legenda, hogy a Titanic a leggyorsabb átkelésért versengett; gyakorlatilag kiirthatatlan). Jól hangzik, akár igaz is lehetne, de ha jobban belegondolsz, teljesen egyértelműen hülyeség, viszont az embereket sosem érdekli annyira a téma, hogy jobban utánamenjenek.

walter sobchak 2020.02.28. 15:11:51

@Maga Lenin: Szia Lenin, csak most vettem észre a kommented. Örülök, hogy tetszett :).

J.László 2020.02.29. 05:05:20

Léghajóval akartak atombombázni. Csúcs.

Conan The Librarian 2020.02.29. 16:10:29

Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy hogyan élték túl a Hindernburg katasztrófáját a szerencsések? Amit láttam filmfelvételt, azon egy kvázi infernó temeti maga alá az utasok kabinját. De mégis túlélték relative sokan. Hogyan? Megvédte őket a körülöttük tomboló tűztől a kabin fala?

walter sobchak 2020.02.29. 23:25:41

@Conan The Librarian: A túlélők nagy része is csak súlyos égési sérülésekkel úszta meg a balesetet. Egyébként viszonylag szerencsésen zuhant le a Hindenburg, mert a gondola ért utoljára földet, már viszonylag kis sebességgel. Az ablakok kitörtek, és gyorsan ki lehetett ugrani. Ráadásul a tűz (ez szintén látszik a felvételeken), utoljára a gondolát érte el, volt valamennyi idő azért. Akik meghaltak, azok a hajótest belsejében voltak, gyakorlatilag megsültek pillanatok alatt, vagy az összedőlő váz agyonnyomta őket (a híres filmfelvételen látszik, ahogy a hajóorr hegyénél kitörnek a lángok, mint egy fáklyából - azon a ponton, a hajótesten belül 9 tiszt állt a Hindenburg kigyulladásakor, nekik annyi volt egy pillanat alatt.)

Ezen a képen látszanak a túlélők és az odaveszett emberek "helyszínei" a hajótesten belül:

www.airships.net/hindenburg/disaster/#gallery-9

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2020.03.01. 06:00:25

"budaörsi repülőgépen tárolt"
Inkább téren. :)

fairlane 2020.03.09. 11:57:35

Bakker! Volt egyáltalán léghajó, amelyik nem zuhant le?

Rollende Landstrasse 2020.03.09. 20:44:18

Jól összeszedted. Köszi, hogy megemlítettél.
süti beállítások módosítása