Dagen 'H', azaz a 'J' nap - 1967

2014. szeptember 03. JTom

1967 szeptemberében ezen a napon tértek át Svédországban a bal oldali közlekedésről a jobb oldalira. Egy ilyen átállás nem olyan egyszerű, mint ahogyan gondolnánk...

Dagen H, the day Sweden switched sides of the road, 1967 (1).jpg

A jobboldali közlekedési módra való átállás gondolata már többször megfogalmazódott a svédek fejében. Már 1927-ben 1934-ben és 1945-ben is foglalkoztak a törvényhozásban a gondolattal, hogy a motorizáció fejlődésével a többséghez kéne hasonulni. Akkoriban a szárazföldön szomszédos országok jobbos közlekedésével indokolták a változtatást, ám egészen a II. világháború végéig nem született meg a döntés. 1954-ben azonban, amikor újra felvetődött a kérdés már a motorizáció nagy iramú fejlődése volt az ok, ami miatt a változtatást sürgősen be kell vezetni. Ám az 1955-re kiírt választáson a svédek 83 %-a nemmel szavazott a változásra. Mégis, hat évvel később, 1961-re elkészült a törvényjavaslat, ami már konkrét időpontot és költségeket is tartalmazott.

A svédek nagy része már évek óta balkormányos autót használt ami - a balos közlekedéssel kombinálva - sok esetben a balesetek kiváltó oka lett.

1024px-Dagen_H.svg.png

Dagen H (Dagen = Nap, H, mint Högertrafik = Jobboldali közlekedés)

Az átállás dátuma látható a fenti képen, ami az esemény egyik hivatalos logója lett. Ahogyan közeledett az időpont egyre több helyen lett látható. A kampányban elképesztő helyeken jelent meg az áttérést népszerűsítő H-betű. Tejes dobozokon, csomagolópapírokon (a szeletelt szalámit ebbe tekerték be), férfinadrágokon és női fehérneműkön, de érméken és autóra (és mindenre) ragasztható matricákon is naponta több százszor láthatta egy átlag svéd. Jellemző a kampány méretére, hogy a dalfesztivált abban az évben a The Telstars együttes: "Tarts jobbra Svensson" című dala nyerte.

Höger (1).jpg

Dagen H, the day Sweden switched sides of the road, 1967 (3).jpg

Az autós magazinokban, autós naptárakon még a lányok bugyján is a Högertrafik logója virított

Höger (2).jpg

Az átállás egyik felelőse az akkori kommunikációs miniszter - a későbbi meggyilkolt miniszterelnök - Olof Palme volt (az autóban).

Bild_Dagen_H1.jpg

A terv szerint 1967 szeptember harmadikán hajnali 4.50-től lassan, óvatosan kell a másik oldalra áttérni. 5.00-ig nem szabad továbbhaladni. A forgalom csak 5.00-kor indulhat újra.

3745702018.jpg

Szeptember 3. hajnali 5 óra.

A kampány sikere borítékolható volt, ezért volt meglepő a reggeli órákban készült néhány stockholmi és malmői fotó:

Kungsgatan_3_september_1967_Dagen_H.jpg

Dagen H, the day Sweden switched sides of the road, 1967 (2).jpg

99.jpg

Ennek ellenére az áttérést sikeresnek minősítették, hiszen halálos baleset nem történt, sőt az átlagosnál 25%-kal kevesebb volt a koccanások száma.

Az átállás percei a svéd televízió élő körkapcsolásos közvetítésében. Az illetékesek között Olof Palme (középen).

Essingeleden_1967_Dagen_H.jpg

Propagandafotó a sikeres áttérést ünneplő politikusokról (érdekes, hogy "rossz oldalra" nyíló ajtajú busszal jöttek)

Gondoljunk bele mivel jár egy ilyen változtatás közlekedéstechnikai szempontból. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, útburkolati jelek, gyorsforgalmi utak fel- és lehajtói... A gyakorlati megvalósítás a következőképp zajlott:

Hetekkel, hónapokkal előbb elkezdték az új táblák és a jelzőlámpák felszerelését. Ezeket fekete nejlonzsákokkal takarták le, amit az átállás hajnalán az útkarbantartók és katonák távolítottak el. A régi táblákat értelemszerűen letakarták a későbbi eltávolításukig. Azon az éjszakán csak a legszükségesebb esetben ülhettek a svédek autóba. Minden nem szükséges forgalmat leállítottak 01.00 és 06.00 között (a nagyobb városokban tovább tarthatott a tilalom). Nem minden útburkolati jelet festettek át egyetlen éjszaka alatt, ezek egy része ideiglenesen érvénytelenné vált. De még persze számos más "apróságot" is meg kellett oldani: vasúti kereszteződések sorompói, lámpái, egyirányú utcák autóbusz-megállóhelyeinek áthelyezése, stb.

A másik nagy probléma a tömegközlekedés átszervezése volt. A buszok és trolik ajtajai a bal oldalon voltak, ezért tovább nem lehetett használni őket. Néhány buszt átalakítottak (a jobb oldalukra is tettek ajtót), ám legtöbbjüket eladták Pakisztánnak és Kenyának. Az átállás legnagyobb költsége a 8.000 új autóbusz beszerzése lett.

bis0.jpg

Egy "régi" svéd busz...

bis.JPG

...és egy "új".

Dagen_H_Headlamp.jpg

"Ne távolítsa el 1967. szeptember 3-ig."

Az újonnan üzembe helyezett gépkocsikon a lámpatestek, már a jobb oldali közlekedés igényeihez készültek, azért a matrica az átállásig takarta a "rossz oldalra" fókuszáló, vakító sugarat.

lamp.jpg

Svéd rendőr tépi le a fényszóró matricáját az átállás után.

30-jubelH_11.jpg

Hogy autós körökben mennyire sokkolt a jobb oldali közlekedésre történő váltás, azt mi sem jellemzi jobban, hogy ötévente megemlékeznek az eseményről. A fenti képen a harmincadik évforduló 1997-ben, korhű autókkal, természetesen a bal oldalon.

H-Dagurrin - az izlandi átállás

Alig nyolc hónappal később Izland is meglépte, amit a svédek. A H-Dagurrin (Hægri dagurinn), azaz a "jobb-oldal nap" 1968 május 26-án jött el. Reggel hat órakor tértek át a jobb oldali közlekedésre, ami igazából csak Reykjavikban volt esemény, lévén a lakosság legnagyobb hányada a fővárosban élt. A Közlekedési Bizottság (Umferðarnefnd) feladata volt a táblák átszerelése. Egyetlen éjszaka alatt oldották meg az 5.727 közlekedési jelzés megváltoztatását. Természetesen ott is a tömegközlekedés átszervezése rótta a legnagyobb terheket az illetékesekre. A néhány tucat új autóbusz vásárlása alaposan megterhelte a költségvetést.  Az átállás teljes 45 millió koronás költségvetésből 33 milliót tett ki az új buszok beszerzése.

isla1.jpg

Reykjavik-i buszok, bal oldali ajtóval.

isla2_cr.jpg

A régi buszokra Egyiptom tartott igényt, ám egy tűzeset meghiúsította az üzletet. A járműgarázs 1970-ben leégett és az összes busz odalett. Problem solved.

Magyarország

Magyarországon az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. Július 6-án hajnali 3-kor - Budapestet és környékét kivéve - az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobboldali rendre. Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. 

HU.jpg

A fővárosi tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat! Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni. Az átállás teljes költsége 12 millió pengő volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr36644247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Disznó Úr 2014.09.03. 00:27:45

Megint tanultam valamit. Azt hitem, hogy a kontinens már a 30-as években áttért.

szita szita péntek 2014.09.03. 08:49:31

Lusta vagyok utánanézni és tényekkel alátámasztani, de azért csak leírom mit tudok erről a balos-jobbos közlekedésről, mer' szerintem érdekes. Remélem jól tudom.

Tehát a közlekedés alapesetben mindenhol balos volt. Miért? Mert amikor két lovas fegyveres elment egymással szemben, akkor a fegyverforgató kezeik így voltak egymás irányában -> ha a másik kardot rántott, támadott volna így lehetett volna védeni a csapását és küzdeni. Amikor bejött a motorizáció ez a gyakorlat került át az úttestekre is. Kivéve a németeknél, akik - talán egy fajta kivagyiságból - eleve másképp gondolkodtak és bezony direkt a másik oldalon oldották meg ezt a kérdést. Mer' olyan kemény legények, hogy így is megy a küzdelem, de az is lehet azért, mert a "rosz" oldal felől való kerülés bizonyíthatta a békés szándékot is... Mindegy is miért is alakult így de a németek jobbról kerültek, jobbos lett a közlekedésük. Aztán jött a tömeges motorizáció elterjedése, ami eléggé egybeesett a világháborúkkal. A németek pedig a megszállt területeken is a jobb oldalon közlekedtek, gyakorlatilag rákényszerítették európára a jobbra tarts-ot. Aztán a háború vége után a legtöbb országban ez úgy is maradt, ahol meg nem, hát idővel ott is igazodtak a többséghez. Anglia nem lett meghódítva - maradt is a bal oldal. Legalábbis én így tudom.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2014.09.03. 09:01:05

Ezek a svédek igazán megadták a módját. Tarts jobbra Svensson :D :D :D

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 09:18:58

@szita szita péntek: Amerikában is jobbra tarts volt. Már egész régen is:
youtu.be/Uz4AmeSApBE

szita szita péntek 2014.09.03. 10:30:12

@Andrassy Gabor: Úgy tudom, Amerikában szintén bal oldali közlekedés volt, nyilván a gyarmati rendszer ezt hozta. A függetlenedés egyik szimbóluma volt a változtatás.
www.worldstandards.eu/cars/driving-on-the-left/

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 10:36:45

@szita szita péntek: Idézet az általad belinkelt szövegből: "In the late 1700s, however, teamsters in France and the United States began hauling farm products in big wagons pulled by several pairs of horses. These wagons had no driver’s seat; instead the driver sat on the left rear horse, so he could keep his right arm free to lash the team. Since he was sitting on the left, he naturally wanted everybody to pass on the left so he could look down and make sure he kept clear of the oncoming wagon’s wheels. Therefore he kept to the right side of the road."

Egyébként a kései középkorban ez nálunk is így működött. Csak amikor a reformkorban divatba jöttek a hittyes fogatok, meg úgy általában az angol módi, akkor tértünk át balra tartsra. Aztán 41-ben vissza. Bár hozzáteszem, hogy a 19. századi forgalmi viszonyok között ennek nem sok jelentősége volt még.

szita szita péntek 2014.09.03. 10:40:25

@Andrassy Gabor: Ez is egy idézet onnan: "In the early years of English colonisation of North America, English driving customs were followed and the colonies drove on the left. After gaining independence from England, however, they were anxious to cast off all remaining links with their British colonial past and gradually changed to right-hand driving. "

No de a tudásom csekély - simán lehet tévedek.

Skorzeny 2014.09.03. 11:16:03

Nálunk azért könnyebb volt, főleg '41-ben. Kicsivel több volt az országos jármű, mint a motorizált...:)

toto92 2014.09.03. 12:33:14

Érdemes még zárójelesen megemlíteni, hogy Stockholmban erre a napra időzítették a villamoshálózat végleges felszámolását.

(Forrás: villamosok.hu/nza/tatra-pcc/index2.html#skandinavia )

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 13:12:39

@Skorzeny: A '38-as statisztikai évkönyv szerint 20.000 gépkocsi és 10.000 motorkerékpár volt forgalomban. Az azért baromi kevés egy 6 milliós országban!
Itt is a tömegközlekedéssel volt a baj. A buszokat átépíteni nem volt kis meló. A vasutat meg néhol át sem építették, pl. a Gödöllői HÉV még ma is baloldalt megy.

Skorzeny 2014.09.03. 17:50:54

@Andrassy Gabor:

Az hagyján, de annak a gépkocsiállománynak a kétharmadát be is vonultatták a Honvédséghez '41-től. Voltak kavarodások belőle a fronton, mert a fűszeres teherautójától a henteséig mindent kivittek... Egy karbantartási rémálom volt az egész. Szerencsére a szövetségesek nem értették a rajtuk lévő hirdetések feliratait...:)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 19:21:36

@Skorzeny: Na azért nem mindent... pl. az akkor már 20. életévükön túl járó magomobil taxikat nem vitték ki. De tény, hogy sokat elvittek. (Kivéve azokat, amelyeket gazdáik elástak. Több ilyen volt, példul egy ásott Fiat túrakocsi ma is fut.) 1947-re már csak 7000db működőképes autó maradt, azok közül is sok különböző típusú roncsokból összekendrácsolt gnóm. Aztán a Rákosi korszak autótilalma alatt egészen 2000db-ig csökkent az autóállomány, igaz, ezek már többnyire korszerű pobjedák és moszkvicsok voltak. Innen kezdődött újra a magyar motorizáció 1958-ban az első trabant/wartburg kocsikkal és Skoda Spartakokkal.

Ami a frontvonali karbantartást illeti, azért az akkori autókat nem úgy kell elképzelni, mint a maiakat. Azokban még nem volt elektronika, meg műanyag bigyulák meg peremezett alkatrészek. Sok alkatrész különböző típusok közt is csereszabatos volt, pl. önindító, generátor stb. És minden gépkocsizó alakulat szervizkocsijában egy-egy kisebb gépműhely volt berendezve, esztergapaddal, hónolóapparáttal, autogén hegesztővel, meg mindenféle egyéb készséggel, és persze a hozzájuk való nyersanyagokkal, amelyek segítségével az elhasználódott alkatrészek újragyárthatóak voltak. Szóval a II. világháborús frontvonalat nem úgy kell elképzelni, hogy a szerelő megnézte a mikrofilmen a cikkszámot, majd pedig megrendelte tábori postával a Wanderer gyárból a 3-as túlméretű herebogyóbögyörítő perselyt, és addig, amíg megérkezett, a százados úr egy teherautó platóján zötyögött... ottan nekiálltak, és megoldották a problémákat. Megtehették, mert olyan volt a technológia. Pl. a hűtőradiátorok vastag sárgaréz lemezből készültek, ha netán belelőttek, és folyni kezdett, kivették, cinnel leforrasztották, és ment tovább a verkli. Ezt egy mai hűtővel nem lehet megcsinálni. Éppen tavaly vergődtem egy csomót a magaméval, szar papírvékony aluminiumból és műanyagból kendrácsolt ipari hulladékkal, és semmire sem jutottam vele, végül meg kellett vennem a vadiújat.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.09.03. 19:49:07

A kisföldalatti pedig 1973-is a "rossz" irányba ment, mivel zárt, a felszíntől elkülönített volt, nem volt szükséges a váltókat, jelzőket átépíteni. Az 1973-as felújításkor és meghosszabbításkor tért csak át a jobboldali közlekedésre.

A vasúton is "jobbrahajts" van főszabály szerint kétvágányú vonalon, a menetirány szerinti jobb vágány a helyes, a másik a helytelen. Kivétel ezalól pl. Budapest keleti-Rákos, és Déli pályaudvar-Kelenföld, ahol baljárat van technikai és célszerűségi okokból.

GERI87 2014.09.03. 20:17:24

@szita szita péntek:

"A németek pedig a megszállt területeken is a jobb oldalon közlekedtek, gyakorlatilag rákényszerítették európára a jobbra tarts-ot."

Napóleon-nal is van egy ilyen mendemonda:

"A Napóleonnal kapcsolatos szóbeszéd, hogy ő rendelte el az általa meghódított területeken a jobb oldali közlekedést. Eszerint Napóleon valóban elrendelte az általa meghódított területeken a jobbkezes közlekedést. Napóleon csak az addigi gyakorlatot intézményesítette, néhány korábban balkezes országban is. Ráadásul a francia seregek visszavonulását követően a felszabadult országok visszatértek a bal oldali közlekedésre. A 20. század közepéig emellett is maradtak."

"A lovas közlekedésben kiemelkedő Nagy-Britanniában és Írországban 1835-ben a baloldali közlekedést törvényben rögzítették, melyet később az akkori gyarmatok is átvettek. Ezzel ellentétben olyan országokban, mint Németország vagy Franciaország, ahol nagy szerepe volt a belvízi hajózásnak, ott a jobboldali közlekedés érvényesült. Napóleon hódításaival ez a közlekedési szabály más európai országokban is megjelent, azonban akad olyan is, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia, ahol utána ismét visszatértek a baloldali közlekedéshez. Végül 1938-ban jelent meg újra a jobboldali rendszer Ausztriában, de például a svédek csak ’67-ben tértek át a másik oldalra."

Teljesen változatos volt ki melyik oldalt választotta, a közúti (személyi és áru) közlekedés csak a XX.sz-ban vált annyira nemzetközivé hogy egységesíteni kellett.
Ausztrián belül pl még tartományonként is eltért hogy melyik oldalon kell hajtani.

GERI87 2014.09.03. 20:23:42

@Andrassy Gabor:

"ha netán belelőttek, és folyni kezdett, kivették, cinnel leforrasztották, és ment tovább a verkli. Ezt egy mai hűtővel nem lehet megcsinálni. Éppen tavaly vergődtem egy csomót a magaméval, szar papírvékony aluminiumból és műanyagból kendrácsolt ipari hulladékkal, és semmire sem jutottam vele, végül meg kellett vennem a vadiújat."

Na mert egy mai hűtőt olyan gyakran kell cserélni, pláne azért mert kilövik:)

Én meg mostanában az 'jó öreg magyar' karburátorokkal szopok állandóan...
(Injektor még valahogy nem akart beszarni.)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 20:35:21

@GERI87: A karburátor, az akkumullátorgyújtás meg a dinamók elektromechanikus fesszabja állandó karbantartást igényel. De ez egyszerű eszközökkel elvégezhető. Ezzel szemben a najmódi technológiák megbízhatóbbak, de ha egyszer elbaszódnak, azt nem fogja neked a sárga angyal megcsinálni az út szélén. :-p

MargieM 2014.09.03. 21:13:17

Igazából, nem lett teljesen felszámolva. Pár éve voltam ott, és jópár vonal ma is üzemel.

MargieM 2014.09.03. 21:13:56

Mármint, a stockholmi villamoshálózat.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.09.03. 21:29:51

@toto92: @MargieM: MargieMnek igaza van. 1967-ben a belvárosi vonalak szűntek csak meg. A Lidingöbanan és a Nockebybanan, kertvárosi vonalak továbbra is üzemeltek.
A kilencvenes évek elején a Djurgårdslinjent is újranyitották, de ennek inkább csak turisztikai jelentősége volt. 2000-ben aztán a 22-es és a 7-es vonalat is megnyitották, tavaly pedig a 22-es meg is hosszabbították.
Jelenleg 39,4 kilométernyi villamosvonallal rendelkezik Stockholm, ami persze a budapesti 150+ kilométerhez mérve még mindig nem sok, de ahogy láttam szebb és jobb. :D

GERI87 2014.09.03. 22:10:11

@Andrassy Gabor:

Hát nem, de a lényeg hogy megbízhatóbbak.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.09.03. 22:52:07

Az ilyen bejegyzésekért érdemes látogatni ezt az oldalt.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.03. 23:42:51

@GERI87: csekély vígaszt fog ez neked jelenteni, majd ha egyszer kapsz egy 300e Ft-os árajánlatot a márkaszervizből... ;-)
Amúgy tök mindegy, más kor, más koncepciók, nincs sok értelme összehasonlíthatni őket. Én csupán annyit szerettem volna megjegyezni, hogy a klasszikus autók szervizigénye ugyan vitathatatlanul nagyobb volt, azonban üzemeltetőik nem voltak kiszolgáltatva az alkatrészellátóknak, ugyanis egyszerű eszközökkel, helyben tudtak cseredarabokat készíteni, avagy a sérült alkatrészt megjavítani. Ekkoriban még egy törött laprugó helyett újat kovácsolni nem jelentett gondot az átlag falusi kovácsnak. Ma meg se laprugó, se kovács nincsen.

2014.09.04. 05:50:47

@molnibalage: tévedsz.
MINDEN bejegyzéséért érdemes látogatni ezt az oldalt.
Én már súlyosan függővé váltam. elvonási tüneteim vannak, ha a munkám miatt pár napig nem tudok benézni.

Labancz 2014.09.04. 09:29:38

@toto92: Annyira nem volt végleges. Ma már ismét jár villamos Stockholmban.

efi 2014.09.04. 20:33:22

Hogy mit csináltak Pesten november 8-án? Nem inkább július 8-án?
Amúgy a jobbra hajts manapság sokkal jobb, mivel az emberek döntő többsége jobb kezes és a sebváltót így sokkal könnyebb kezelni.
Viszont jobb kormányos autót meg nem engednék közlekedni ott, ahol jobbra hajts van. Főleg azért, mert nemigen lát semmit, másrészt némileg hajlamosít a régi reflexekre (tudnillik balra húzódni).

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2015.03.21. 09:35:18

Haha ez annyira cuki......
.."A terv szerint 1967 szeptember harmadikán hajnali 4.50-től lassan, óvatosan kell a másik oldalra áttérni. 5.00-ig nem szabad továbbhaladni. A forgalom csak 5.00-kor indulhat újra."

És addig álltak és memorizáltak ezerrel...:-DDD

l ember 2016.03.01. 10:19:27

Egy Budapesten rezignálódott profi közlekedő társunk mondta, hogy nem biztonsági öv kéne az autókba, hanem egy borotvaéles penge, a sorőf előtt, keresztbe, nyakmagasságban,az nullára redukálná a balesetek számát. Ennek a napnak a baleseti statisztikái ezt fényesen bizonyították
süti beállítások módosítása