Hajók a viharban

2013. december 14. JTom

Az MS Stolt Surf, MS München és az SS Edmund Fitzgerald története.

Három óriás szállítóhajó. Három esemény, egymástól távoli helyszínen térben és időben egyaránt. Egy tó és két óceán. Csak egy dolog közös. A gyilkos hullám.

00.jpg

MS Stolt Surf 1978-ban Texas City-ben

A gyilkos hullám (rogue wave, killer wave, olas monstruo, százéves-hullám), mint legenda rengetegszer felbukkan a hajózás történetében. A tengerészek hevülten meséltek gigantikus hullámokkal való találkozásaikról a kikötői kocsmákban, de akiknek egyáltalán volt szerencséjük ilyesmiről mesélni, azok beszédét túlzónak találhatták és körülbelül a tengeri kígyó valóságtartalmával tartották egyenlőnek.
A kereskedelmi hajózás fejlődésével a huszadik század második felében megjelentek a gigantikus méretű szállítóhajók, amelyek rendkívül biztonságosan, "nagyüzemben" kezdték átszelni a világóceánokat. Ezeket a hajókat a tenger által elsüllyeszthetetlennek tervezték. Úgy tartották, hogy ha nem ütközik sziklának, jéghegynek, ami kettétörheti, a hullámok nem tudnak komolyabb kárt tenni benne.
Persze, ért baleset ilyen típusú hajókat is, sőt egy-két rejtélyes eltűnés is akadt, amire nem volt magyarázat, ám az óriáshullámot, mint okot mindig kizárták a lehetőségek közül.
 
1977 október 4-én a svéd felségjelű, mindössze hét éve üzemben lévő, vegyi anyag-szállító tartályhajó, a Stolt Surf Szingapúrból kihajózott a Csendes-óceánra. Úti célja Portland volt az Egyesült Államokban. Rutin útnak indult, hiszen a hajó ekkora már hatvanhét alkalommal szelte át az óceánt. A 170 méter hosszú, 25 méter széles, modern, megbízható hajó kapitánya a svéd Guttorm Oddenes, öreg tengeri medvének számított már. 
 
01.jpg
A kép bal oldalán Guttorm Oddenes kapitány a filippínó legénységgel a vihar előtti napokban, remek hangulatban.
 

A legénység különösebb megerőltetés nélkül töltötte munkanapjait, aminek végén esténként zenés mulatságokat tartottak.  A hajó főmérnöke Karsten Petersen Szingapúrban frissen vásárolt japán gépével készített fotókat az eseményekről.

A tengeri viharokat figyelő és előrejelző szolgálat egy a hajóútvonaltól kissé délre fejlődő vihar miatt, északi kitérőt javasolt a teherhajónak. Tapasztalatai és ösztöne ellenére Oddenes kapitány úgy döntött, követi a tanácsaikat. Ez nagy hibának bizonyult, ugyanis október 19-én nem sokkal éjfél előtt a Stolt Surf egy hatalmas ciklonba futott bele. Miközben a szokásos rutinfeladatot jelentő tíz méteres hullámokkal küzdött a személyzet, a vihar intenzívebb lett és reggel 7 órára a hullámok magassága lassan meghaladta a húsz méteres magasságot. Ekkor már mentőcsónakot is elragadott a fedélzetről. 

03.jpg

04.jpg

05.jpg

07.jpg

A tartályhajó orrát a hullámok felé kormányozták, nehogy felborítsa az oldalról érkező lökés, ezért egyre inkább tűnt úgy a hídról, mintha egy falnak vezetnék a hajót. És a fal egyre magasabb lett. Amikor egy kritikus magasságot elértek a hullámok - ez körülbelül 22-25 méter - a tartályhajó orra nem tudott föléjük emelkedni és az iszonyatos tömegű és sebességű víz 9.30-kor átcsapott rajta. A hullámok betörték a tisztiszállás és a személyzeti bár ablakait, a bennük lévő rögzítetlen bútorok szilánkokká törtek. A személyzeti szállás a betörő víz miatt az út végéig használhatatlanná vált, lévén teljesen elázott minden. A raktérben a vízbetörés elleni, több száz kilogrammos, nagy teljesítményű szivattyúk feladják a harcot és a egyszerűen leszakadnak a falról.

08.jpg

09.jpg

10.jpg

11.jpg

12.jpg

10 órakor az áramellátás megszűnt, rövidzárlat miatt, amit a több szint mélységbe betörő víz okozott. Az elektromos műszereket nem lehetett tovább használni, teljesen kézi irányításra kapcsoltak. Három raktértetőt, melyek egyenként több tonnásak és sínen mozognak egyszerűen letépnek a hullámok és magukkal sodorják. 

23.jpg

A tizenegy órán át tartó vihar meglepően hirtelen, minden átmenet nélkül ért véget. Délután öt órára az óceán majdhogy nem csendes lett újra. Szerencsére emberéletben nem esett kár, csak az egyik matrózt kell töréses sérüléssel ellátni. A Stolt Surf szerencséjére a motor továbbra is működőképes maradt és a hajó ha lassan is, de folytathatta útját. A javításon intenzíven dolgozó személyzet ellátása és pihenésének biztosítása igen nehéz volt. A szakács elektromosság híján egyetlen gázrezsón főzött a 35 főre és a szálláshelyek, ruhák, takarók is jórészt eláztak. A tervezettől három nappal később, egy hét múlva érkezett meg a kikötőbe. Az alábbi képeken a hajó belsejében és a fedélzeten végbement pusztítás látható.

13.jpg

14.jpg

15.jpg

16.jpg

17.jpg

18.jpg

19.jpg

20.jpg

21.jpg

22.jpg

A fent leírt 1977-es események fényében, már nem volt meglepő az MS München tragédiája.

50. 1978 átvizsgálás, Houston.jpg

MS München az előírt nagyjavításon a katasztrófa előtt három hónappal

A mindössze hat éves, 261 méteres teherhajót a Hapag-Lloyd üzemeltette és német zászló alatt hajózott. 28 tagú legénységével, acéláruval megrakodva 1978 december 7-én indult útnak Bremerhaven-ből Savannah-ba, az Egyesült Államokba. John Daenekamp parancsnoknak ez a 62. atlanti-óceáni átkelése lett volna. A térségben már néhány hete heves vihar tombolt, de nem ez lett volna az első eset, hogy a monstrum ilyen időben is átkel.

December 13-án, alig nulla óra után az MS Caribe fogja a hajó adását, miszerint heves viharban közlekedik és a fedélzeten kisebb károk is keletkeztek. Segítséget nem kértek. Körülbelül három órával később (3:10-03:20), a görög Panamax teherszállító Marion SOS jeleket fog a München-ről melyet továbbít a közelebb lévő szovjet Marija Jermolova teherhajónak és a német vontatóhajónak a Titan-nak.

53.jpg

A München kommunikációs szobája, az odaveszett rádióssal.

54_cr.jpg

Fantáziarajz a hajóról a viharban

A következő napok a teherszállító keresésével telnek. Már másnap három repülőgép és hat hajó cirkál a katasztrófa feltételezett térségében. Reggel 9 óra körül egy brüsszeli (!) rádióamatőr fogja a nehezen érthető segélykérést, amiből csak annyi érthető, hogy 'München'. Délután a spanyol tengerészet veszi a hajó hívását, amiben többször megemlítik "28 fő a fedélzeten". A megadott pozíciókban azonban nem találják meg a hajót.

58.jpg

Kutatás a bajba jutott hajó után

Az addigra csaknem száz hajóra és egy tucat repülőre duzzadt mentőosztag tíz nappal később feladja a keresést. Az óriás szállítóhajóból mindössze egy üres konténert, egy összetört, üres mentőcsónakot, két mentőövet és egy bóját találtak meg.

59.JPG

Nagyon valószínű, hogy ez a teherhajó is egy gyilkos hullám áldozatául esett.

A harmadik történet azért különleges, mert ahol történt az nem a hatalmas Csendes-, vagy Atlanti-óceán, hanem az észak-amerikai - Kanadát az Egyesült Államoktól elválasztó - öt tavak egyike, az édesvizű Felső-tó. A Felső-tó igen nagy, csaknem Magyarország méretű, elég nagy ahhoz, hogy hatalmas viharok alakulhassanak ki rajta, de ami 1975 novemberében történt, arra senki sem számított.

A tragédia megvilágításában visszamenőleg sokat segített a két-, illetve három évvel később történt MS Stolt Surf és az MS München esete.

62.jpg

Az SS Edmund Fitzgerald a nagy tavak legnagyobb szállítóhajója volt, azóta sem épült nagyobb méretű hajó. 1958-ben bocsátották vízre Murray Bay-ben. Eredetileg széntüzelésű motorját 1972-ben dízelre cserélték. Ekkor egy orrtolót is beszereltek, így manőverező képessége, fordulékonysága nagymértékben javult. 

62_1.jpeg

Az SS Edmund Fitzgerald vízrebocsátása 1958-ban

63_1.jpg

1975 november 9-én, délután két órakor indult el a wisconsini Superior kikötőjéből, Ernest M. McSorley kapitány parancsnoksága alatt és a detroiti autógyáraknak szállított acélt. Ehhez előbb át kellett zsilipelni az alacsonyabban fekvő Huron-tóra, amit Sault Ste. Marie-nél lehet néhány óra alatt megtenni. De oda az SS Edmund Fitzgerald már soha nem érkezett meg.

63_2.gif

A hajót nem sokkal követte az  SS Arthur M. Anderson, tartályhajó, amely szintén a Huron-tóra tartott. Ők a szembejövő SS Wilfred Sykes hajótól kapott - készülődő vihar miatti -információk alapján a szokásos hajóútvonaltól 80-90 kilométerre északra eltértek. Valószínűleg az Edmund Fitzgerald is belehallgatott a beszélgetésükbe, mert az Arthur M. Anderson sokáig látta maga előtt haladni a módosított útvonalon. A készülő vihar miatti rossz látási viszonyok és a sebességkülönbség miatt (a Edmund Fitzgerald  gyorsabb volt) azonban hamar eltűnt a látómezőből. A késő délutáni órákra a szélsebesség fokozatosan erősödött és átlépte a szokásos felső-tavi vihar értékeit. 19 órára már elérte a 140 kilométer per órás sebességet. Az utolsó rádióüzenetében az Arthur M. Anderson kérdezte az Edmund Fitzgerald-ot állapotáról és pozíciójáról. A válasz rövid volt: "Minden rendben, tartjuk az irányt." Alig húsz perc múltán azonban már nem válaszoltak. Egyszerűen eltűntek a radarról és szédítő gyorsasággal elsüllyedtek. Mindössze tizenhét mérföldre voltak az öböl bejáratától.

A két napig tartó mentés semmilyen eredménnyel nem járt. Egy sérült mentőcsónakon kívül semmit sem találtak. A víz azon a helyen nagyon mély, 160-170 méter.

Még az év őszén egy katonai radarral felszerelt hajó megtalálta a roncsot, meglepődve látták, hogy kettétört, de ami még meglepőbb volt, a hajó orra pont az ellentétes irányba néz, mint ahogy számítottak rá. Valószínűleg fordulót próbáltak tenni, hogy elhagyják a vihar közepét, de egy óriáshullám azonnal 'kivégezte' a hajót. Ezért nem tudott a rádiós segítséget sem kérni, mert egy pillanat alatt a feje tetejére állhatott minden.

64. The_Edmund_Fitzgerald_by_dureall.jpg

Festmény a szerencsétlenül járt hajóról

64_0.JPG

Az egyetlen megtalált mentőcsónak

64_1.jpg

A roncs helyzete a fenéken

65.jpg

Búvárok a roncsnál 1985-ben


A szakértők már tudják, az óriáshullám nem legenda, de sajnos kevesen tudják elmesélni, hogy látták.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr515686855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2013.12.15. 15:40:08

na, és mi van az óriáspolippal?

Skunkworks 2013.12.15. 15:44:57

Olyat lökött a hajón a hullám, mint bányalovon a sújtólég...

Unbiased 2013.12.15. 16:09:02

Már Petőfi megmondta, hogy bár felül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr. Minél nagyobb hajókat építenek, a tenger annál nagyobb hullámokat vet.

David Bowman 2013.12.15. 17:08:38

Vaze, ez nagyon kemény. Még itt a kanapén is be vagyok szarva.
Jöhet a White Sqwall. Mellékesen ajánlom mindenkinek az azonos című filmet.

RÖVIDLÁTÓ 2013.12.15. 18:16:06

Hogy lehet a hullám gyilkos?
Van túlvilág?

Piréz Atya 2013.12.15. 20:21:08

Mi a bánatos rezsicsökkentés az az ORRTOLÓ ? Valami állat? Gyík? Keserűvíz vagy fingópárna, mi a picsa az?

toody 2013.12.15. 20:33:42

bow-thruster
magyarul: orrsugár-kormány

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2013.12.15. 20:50:48

@Piréz Atya: a hajó orrában lévő, fordulást segítő motor, ami nem propellert hajt, hanem vízsugarat nyom, így a hajó eleje is azonnal fordul... sem a keserűvízhez, sem a picsához semmi köze.

ledo76 2013.12.15. 21:09:55

Hiába nagyok ezek a hajók, az a baj, hogy esetlen teknők, ugyanis a teherszállító hajók tervezésénél csak egyik szempont a biztonság. Fontos a minnél jobb kihasználhatóság és a viszonylag alacsony építési költség. Az extra nagy hullámok bizonyos viharok, tengerrengések esetén tények, nem mítosz, viszont azért érdemes a realitás talaján maradni, sok szerencsétlen körülménynek kell összejátszani és ahogy az előttem is említették: azért a víz az úr...
Azért az sem véletlen, hogy korszerűbb hadihajók nem szoktak elsüllyedni ilyen banálisan, pedig azokból sincs kevés.

FlybyWire 2013.12.15. 21:35:57

Már bizonyított tény, hogy léteznek.
en.wikipedia.org/wiki/Rogue_wave

Ezzel a hajóval én is utaztam (kompként Franciaországból Írországba), szerencsére nem akkor történt vele a lenti eset:
www.dailymail.co.uk/news/article-387321/Terror-holiday-Britons-wall-water-hits-ferry.html
Szóval sok dokumentált eset van már, google a barátod.

Piréz Atya 2013.12.15. 23:51:17

@JTom: A vízsugarat meg csak a propeller nyomja, és ORRTOLÓNAK még Tiszaburán sem hívják. Igaz miapicsának se.

McKinney 2013.12.16. 00:17:06

1. nincs az a hajó amit ne tudna kinyírni hullám, csak még nem találkozott a magáéval.
2. a legnagyobb hullámnál is lesz még nagyobb.
3. repülni ezért jobb: eddig még egy gép se maradt fent.

tattila 2013.12.16. 02:34:34

Ez meg egy ELTE-s tananyag html:
elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/oceanografia/ch05s02.html
Az "5.2.2. A hullámok fajtái" részben, annak is a vége felé ír a szokatlan nagy hullámokról.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.12.16. 11:17:06

@McKinney: "repülni ezért jobb: eddig még egy gép se maradt fent"
:) jogos

¿Qué tapas hay? 2013.12.16. 11:56:17

Jó cikk lenne ez, csak valaki elolvashatta volna közzététel előtt. Orrtoló már volt, de mi az ördög az a széntüzelésű motor?

Egyebekre meg AkH 217

@Piréz Atya: A "bánatos rezsicsökkentés" kifejezésért pluszpont.

David Bowman 2013.12.16. 11:58:34

@ledo76: Kereskedelmi hajóból vagy három nagyságrenddel több van.

Más. Nem igaz, hogy a hullámok nem kezdik ki a nagy hajókat. Minél nagyobb, annál jobban kikezdik. Gondoljatok bele: 250 méteres hullámhossz. Ez már jó nagy vihar. A hajód eleje és vége a hullámhegyen, a közepe alatt meg semmi. Tíz másodperc után meg fordítva. Így tört ketéé pl a Torchh nevű bazi nagy ömlesztett árú hordó hajó.
A legnagyobb hullám valami alaszkai fjordban volt sziklaomlás következtében. 230 m magas volt. Egy pasi és a kisfia ott pecázott egy csónakból, és túlélték.
Mindkét sztorit a TVben láttam.

toody 2013.12.16. 12:09:02

@JTom:
Igaz, csak általánosságban írtam
(nem tudom ilyen hajókon konkrétan tunnel vagy waterjet thruster van)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2013.12.16. 12:19:56

@¿Qué tapas hay?: nincs "valaki", aki elolvassa. én vagyok, aki idegenből fordítottam, sajnos nem értek a hajómotorokhoz. azért szerintem érthető volt nem? eredeti:
"Originally coal-fired, her boilers were converted to burn oil."
orrtoló: "improved by the installation of a diesel-powered bow thruster".
ezért keresek szerzőtársat is ott fent balra. sajnos megmondóemberek sokan vannak, de akik érdemben segítenének is, kevesen.

¿Qué tapas hay? 2013.12.16. 12:28:10

@Piréz Atya: Az jó lenne, bár maga a hajó az átépítést követően is csavargőzös maradt, csak éppen széntüzelésű helyett olajtüzelésű kazánokkal. Az orrsugárkormányt hajtotta dízelmotor.

"Originally coal-fired, her boilers were converted to burn oil during the 1971–72 winter layup. In 1969, the ship's maneuverability was improved by the installation of a diesel-powered bow thruster."

¿Qué tapas hay? 2013.12.16. 12:33:25

@JTom: Nincs itt baj, csak ezesetben nem csak a szavak, hanem a mondat is hibásan lett fordítva. Ami miatt szóltam, hogy a "széntüzelésű motor" még köznyelvi szinten is erősen zavaró. Tudom, nem egyszerű kitalálni, hogy az engine-t mikor kell gépnek és mikor motornak fordítani, bár ebben a mondatban épp nem erről van szó.

dr Smittpálelnökúr 2013.12.16. 13:25:47

És akkor még nem is említette a sharknadot! Na az a cudar dolog igazán, nem az ilyen hullámok!
Még a szárazföldön sem vagy biztonságban, bizony.

Roan 2013.12.16. 13:37:19

Én csak azt nem értem, hogy a 3. történetben, ha a Wilfred Sykes szembejött, akkor hogyan látta sokáig maga előtt haladni a Fitzgeraldot? Nem az Anderson volt az, aki követte? Vagy inkább az Anderson jött szembe?

Piréz Atya 2013.12.16. 13:46:47

@JTom: Nem tudok angolul, de a hajós dolgokban szívesen segítek, azokhoz értek.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2013.12.16. 13:47:33

@Roan: igazad van, összekevertem a második mondatban a nevet! javítva.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2013.12.16. 13:55:59

@Piréz Atya: nagyon köszi, ha a yahoo-s mailed él akkor azon kereslek legközelebb.
közben eszembe jutott honnét az orrtoló...
google translate. :) ereszd rá a wikis szócikkre
intelligensebb helyeken így fordítják: "Orrsugár-kormány".
na, most már lassan minden a helyére kerül, mindenkinek köszönöm a segítséget.

belekotty 2013.12.16. 14:45:56

@McKinney: Csak ha száz darabban jön le, azt nem leszállásnak nevezik.

ledo76 2013.12.16. 16:16:42

@David Bowman: Több van és tény, hogy a nagy hajók, általad említett okból (én is láttam a doksit) legalább olyan veszélyesek, de azért egy USS Nimitz-t mégsem törne ketté, boritaná fel semmilyen vihar. Röhögne is rajtuk a konkurencia, a hozzátartozóknak meg lehetne magyarázkodni, hogy egy puskalövés nélkül elesett a fiúk.

első 2013.12.21. 11:32:41

@McKinney: Hajóból is mind földet ért. Vertikálisan vagy horizontálisan, de földet ért.

Sinistroll 2013.12.21. 21:00:05

1., nem a "tervezettől", hanem a tervezettnél 3 nappal később ért be a hajó. Plíííz!

2., Búvárok 160 méteren?! Lehet olyan?

David Bowman 2013.12.22. 15:11:45

Lehet. Nem csak könnyűbúvárok vannak.

fotoszubjektív 2013.12.30. 19:52:43

Technika történeti érdekesség, hogy Rudolf Diesel az első motorjait szénpor tüzeléssel üzemeltette. Ez nem vált be a hengerben visszamaradó kátrány és egyéb szennyeződések miatt, ezért tért át az olajra, mint tüzelőanyagra.

A kazánok tüzelésére az olajgyártás egyik melléktermékét a pakurát használják. Ez egy nagyon sűrű kátrányszerű anyag, amit folyékonyra melegítenek fel és gőzzel porlasztanak be a kazán égésterébe.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2014.01.23. 07:31:47

A bejegyzés jó, csak a fordításhoz egy megjegyzés. Történelmi okok miatt magyarra a chief engineert főgépésznek fordítjuk. Amikor ez a beosztás kialakult, nem kellett az ellátásához gépész diploma, sőt hajónagyságtól függően ma se.
Az se tetszik a tengerésznek, amikor a hajó főgépét motornak hívják. Valamikor gőzgépek voltak a hajóban, és a gép elnevezés megmaradt a hajózási nyelvben.
Ha érdekel egy kicsit a hajózási nyelv, akkor bolt.hettenger.hu és Szavak a hullámok hátán.

Dr_utcai_arcos 2014.08.25. 22:37:20

Kíváncsi lennék rá, az első alkalommal vajon hányan NEM fosták össze magukat. Csak a képeket elnézve -na az a csóka se volt komplett...- összeszorul az ember ...a. Jó történetek, köszi!(ez az új kommentbox borzasztó!)

fairlane 2014.09.05. 08:05:38

@David Bowman: Hát ha a tévében láttad, akkor tuti igaz lehet a sztori!

Revolutionist 2021.06.05. 17:55:40

Az óráshullám soha nem biztos, mindig csak feltevés, hiszen nem nagyon élték túl hajók... a roncson, meg nehéz kimutatni, hogy a víz óriáshullám miatt lepte el, vagy más miatt (pl víz alatti szikla, ami a nagy hullámzás miatt "sekélyebbre került"... stb). A Ftizgerald esetében kimondottan álláspont, hogy NEM TUDJÁK, miért süllyedt el, talán óriáshullám volt, de azért a Superior tavon, úgy tudni (főleg ott ahol ez elsüllyedt, ahol már jelentősen szűkül a tó), hogy inkább csak legenda, indián mendemonda a bizonyos "három boszorkány", azaz amikor villámgyorsan és egymástól szinte fizikailag lehetetlen közelségben jön a három óriáshullám, melyek min 25 méteresek, de lehet hogy éppen 40... Fitzgerald elsüllyedésének valós igazolt oka, máig rejtély, holott 200 óra videoanyag van a roncsról... (csak nem valami humbug van a dologban?)... mivel az viszont tudható, hogy indulás előtti rovancsnál szándékosan megrongáltak néhány siló fedelet (!!!), hogy konkrétan ez mint jelent nem tudom, nyilván nem azt, hogy lobogott a szélben, hanem tán azt, hogy lehegesztették (a zsalukat is), hogy nagyon nagy munka legyen kinyitni, amit már csak az anya kikötőben szárazdokkban lehet elvégezni... (nyilván szűkíteni a hatásfokot, tehát hogy ne bírjon maximum mennyiségeket vinni, esetleg vagy megelőzni a csempészést, nem tudom)... de ha a bizonyos szándékos "rongálás" úgy sikerült történetesen, hogy a szél és víz azért simán le tudta tépni valamelyiket, akkor nincs is mit agyalni többet, nyilvánvaló hogy pikk-pakk a 140 km/h erejű szél a 10-30 méteres hullámok/óriáshullámok poklában. Az biztos, hogy a roncson ill körülötte több ilyen fedél is ott van leszakadva.. hogy a süllyedéskor sérültek meg ill szakadtak le, vagy már előbb, nehéz megmondani...
süti beállítások módosítása