A leánytévéfilm feltalálása... Isten áldásával

Abigél - 1978

2020. december 23. arcanum

A Tüskevár után egy évtizeddel visszatért Matula a képernyőre, de ezúttal nem öreg nádicsősz volt, hanem leányiskola. Úgy tűnt, az Abigél nagy és egyhangú sikerre van ítélve. A nagy bejött, az egyhangúságot  azonban szétmorogta néhány kritikus. A siker napjainkig elkíséri ismétlésről ismétlésre Abigélt, a morgásokra már senki sem emlékszik. Pedig azokban is lehetett valami. Hiába, egy leányregény nem lehet olyan szigorú, mint a történelem. 

f_fri19770203019.jpg

abigel_1_3.jpg

A leányregény leányai, a Matula hetedikes gimnazistái. Az első padban balra Vitay Georgina (Szerencsi Éva), jobbra Murai (Rátonyi Hajnalka), mögötte félig takarásban Kis Mari (Zsurzs Kati), mellette áll Kalmár Péter, a szívdöglesztő, de nácibarát osztályfőnök (Balázsovits Lajos), Kalmár másik oldalán Bánki Anna (Egri Kati). (Film, Színház, Muzsika, 1977. március 5.)  

A kálvinista Rómában, Debrecenben szigorú kálvinista iskolában kinevelt, magyar-latin szakon végzett és a tanári pályáját az őt kibocsátó felekezeti iskolában kezdő Szabó Magda a Babits nyomában járó nyugatos-polgári Újhold kör költőjeként lépett be az irodalomba. Első (verses)kötetei is az Újholdasokhoz kapcsolták. Az Újhold folyóiratot 1948-ban betiltották, Szabó Magda Baumgarten-díját 1949-ben visszavonták, őt a minisztériumi állásából elbocsátották, és 1957-ig egyáltalán nem publikálhatott. Azután bepótolta. Tizenhárom év alatt tizennyolc kötete jelent meg (nem számítva a többedik kiadásokat), és egy idő után a kritikusok is leszoktak arról, hogy elv- és pártszerűen kimutassák műveiben a polgári csökevényeket. A tizennyolcadik kötet 1970-ben az ifjúsági leányregények sorozatában, a "csíkos könyvek" között jelent meg. Ez volt az Abigél. 

abigel_2_1.jpg

A csíkos könyv Abigél korsós szobrával, amelyet az úttörők lapjában ajánlanak általános iskolásoknak. (Pajtás, 1971. február 11.) A regény itt olvasható.

A szocialista Magyarország televíziós sorozatairól szóló mai bejegyzés is a kimeríthetetlen Arcanum adatbázis felhasználásával készült.

Januárban érkezik még egy utolsó bejegyzés - akkor a nyolcvanas évek nagy sikerű sorozatáról olvashattok - aztán egy teljesen új témakör felé vesszük az irányt az Arcanum segítségével.

Ekkor jött el az ideje annak, hogy az írónő emléket állítson hajdani iskolájának, a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetnek, amelyet 1952-ben felszámoltak. Nyilván az Intézet híres, névadó igazgatójának, Dóczi Gedeonnak az emlékére lett a regénybeli igazgató Torma Gedeon. A regényben Debrecenből Árkod, a Dócziból Matula lett, és nem a két világháború közötti béke éveiben játszódik, amikor az írónő ott tanult, hanem a háborús években, amikor ott tanított. A regénybeli lányok többsége az ő tanítványai is lehettek volna. Vitay éppen nem, mert az írónő nagyjából akkor ment el az iskolából, amikor a regény kezdetén a főhős leány, Vitay Georgina megérkezett oda.

Alább a cselekmény részletezése következik, szóval ha még nem láttad és megnéznéd, tekerj a következő vonalig!

Gina, Vitay tábornok elkényeztetett és emancipált, félárva kamasz leánya, aki már nagylányként öltözködik és szépítkezik, akinek már komolyan udvarolnak. Őt a tábornok 1943-ban, amikor életveszélyes ellenálló tevékenységre készül, beadja az érinthetetlen erődnek tekintett árkodi intézetbe, hogy ott biztonságban legyen, nehogy apja ellenségeinek kezébe kerüljön, akik vele zsarolhatják a tábornokot lebukása esetén.

Az internátus szigorú puritanizmusa és a benne élő lányok életfelfogása kezdetben teljesen idegen Gina számára, és ebből súlyos problémák adódnak. Gina akaratlanul bár, de beárulja a lányokat, akik kiközösítik. Gina megszökik, és a vajszívű, erélytelen és (látszólag) ügyefogyott latin tanár hozza vissza. Ginának elmagyarázza atyja, miért kell mindenképpen az intézetben maradnia és beilleszkednie. Gina ezt megérti és megteszi. Amikor a történelem betör az intézetbe, és annak sérthetetlensége megszűnik, Ginának el kell szöknie. Ekkor derül ki, hogy ki a barát, és ki az ellenség. Ekkor lép be a fontos szereplők közé az intézet mindenkit elbűvölő, a mindenkori diákokat pátyolgató és életre nevelő alumnija, Horn Mici (Ruttkai Éva). A legbátrabb ellenállónak és mentőangyalnak az ügyefogyottnak mutatkozó latin tanár, König bizonyul, és Abigél titkára is fény derül. Abigél az Intézet kertjében álló korsós nőszobor, s ha valaki nagy bajba kerül s Abigél korsójába dugja a cetlit, amelyre a baját lejegyezte, akkor Abigél segít rajta. Kiderül, hogy König tanár úr volt a lányokat megsegítő Abigél. Az ő alakjában az írónő legkedvesebb tanárának, a francia-német-magyar szakos Hettesheimer Ernőnek  állított emléket.

________________________________________________________

 

abigel_3.jpg

Gina Matula előtti élete. Kétes udvarlója, Kuncz Feri hadnagy (Kovács István). (Film, Színház, Muzsika, 1977. október 15.)

A regény kritikai visszhangja felettébb pozitív volt. Sok kiadást megért, sok nyelvre lefordították, musicalt is írtak belőle, az Újvidéki Rádió magyar adásában rádiójátékként is bemutatták. Szabó Magda már szinte a megjelenése után hozzáfogott a tévéváltozat forgatókönyvének megírásához, s a Magyar Televízió irodalmi osztályának tervei között már 1971-ben szerepelt az Abigél kilenc /!/ részes televíziós feldolgozása. (Magyarország, 1971. november 7.) 1972 nyarán Szabó Magda azt nyilatkozta, hogy hamarosan forgatják az Abigélből készült hét /!/ részes sorozatot. (Vas Népe, 1972. július 23.) Zsurzs Éva, a rendező ez év végén az 1973-as feladatai között említi az Abigélt. (Népszava, 1972. december 24.) Aztán, ahogy a sorozatunk előző részében tárgyalt Kántort, úgy az Abigélt is hosszú évekre elfelejtették. Szó sem esett róla, csak 1977 elején tudatta a Hétfői Hírek (1977. január 10.), hogy abban az évben leforgatják az ekkor már csak három részesnek hirdetett sorozatot. És valóban le is forgatták. Júniusra elkészült, de csak 1978. április 14-én mutatták be. A korábbi szokásoktól eltérően egy héten két részt adtak le a pénteki és vasárnapi főműsoridőben, szombat délelőtti ismétléssel. Még a forgatás befejezése után is háromrészes sorozatként írtak az Abigélről (Magyarország, 1977. szeptember 18.). A kilenc-hét-három részesre tervezett tévéjáték végül négy részes lett. A teljes sorozat 290 perc, három részesnek valóban kicsit sok, ha félórás részekre szabdalják, kilenc részes is lehetett volna.

abigel_4.jpg

Egy fontos osztálytárs Ginával, akit az osztálytermi képen nem láttunk: az árva Torma Piroska (Bánfalvy Ágnes), pechjére az igazgató unokahúga és szigorának kitüntetett tárgya. (Új Tükör, 1978. március 12.)

Básti Lajosnál 1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak, és meg is műtötték. A Népszava (1977. február 6.) megkereste a műtét után munkára kész színészt: "Kimagasló színművészünket, Básti Lajost két hónap óta nélkülözzük a Nemzeti Színház színpadáról. Műtéten esett át — örömmel értesültünk róla, hogy már jól van. Annyira jól, hogy nem is volt könnyű megállapodni a találkozó időpontjában. /.../ — Milyen filmezést említett találkozónk megbeszélésekor? — Még betegségem előtt vállaltam szerepet Szabó Magda háromrészes televíziós filmjében, amelynek a címe: Abigél, rendezője örömömre Zsurzs Éva. Olyan igénybevételt jelent, amelynek mai, szerencsére javuló egészségi állapotomban meg tudok felelni."

A javulás látszólagos volt és ideiglenes. Básti nem egészen négy hónappal később, június elsején meghalt. Az Abigél Torma Gedeonja lett a nagy színész utolsó szerepe. Szabó Magda visszaemlékezése szerint: "Az utolsó forgatási napokon már gyakran kellett változtatni a szövegen és Balázsovits 'tanár úr' szájába adni Torma Gedeon mondatait (az igazgató úr ezt meg azt üzeni), mert e kivételesen nagy színészben már egyre fogyott az erő. De talpon maradt végig, már nagybetegen is és kivételes invencióval, elhitető erővel adott testet, jellemet ennek a kemény, kálvinista, rigorózus embernek, aki nemcsak akkor veszi szigorúan az egyházi normákat, ha növendékeivel áll szemben, hanem a kíméletlen erőszak, az életet fenyegető fegyverek árnyékában is." (Lobogó, 1978. április 27.)

abigel_5.jpg

König tanár úr (Garas Dezső), Torma Gedeon igazgató (Básti Lajos) Ginával a folyosón. (Lobogó, 1978. április 27.

Mire a regényből tévéfilm lett, a matulás lányok két évet öregedtek. A regényben ötödikesek (mai számozással kilencedikesek) voltak, a filmen hetedikesek (tizenegyedikesek). Érthető. Huszonéves fiatal színésznőket 16-17 évesnek még el lehet adni a sminkesek segedelmével, de 14-15 évesnek aligha. Szerencsi Éva például már 25 éves volt ekkor, a többi lány 22-23 éves, többen (például Zsurzs Kati, Rátonyi Hajnalka) Kazimir Károlynak a forgatás évében végzős főiskolai osztályából jöttek. Ellenben a saját .életkorát játszotta a 29 éves Piros Ildikó, Zsuzsanna nővér, az osztály prefektája. "A szereposztás meglepetése Piros Ildikó diakonisszája. A fiatal színésznő kilépett a gödröcskés arcú, bájos szépség szerepköri skatulyájából, és lám, ezt is tudja. Ezt a nagy belső fegyelmet, halk határozottságot, erőt és lágyságot palástoló sápadt szigort. S így is szép. mert Zsuzsanna figurájának belső szépségét tolmácsolja." (Vajk Vera, Népszava, 1978. április 25.) 

abigel_6.jpg

Zsuzsanna diakonissza (Piros Ildikó) a beteg Ginával. (Film, Színház, Muzsika, 1977. március 5.)

Vajk Verának a fent idézett cikkében a főszereplőről is van néhány jó szava: "Szerencsi Éva duzzogó, viháncoló, ábrándos kislányból a szemünk láttára vált a gondot, felelősséget elbíró, koraérett emberkévé." 

A legnagyobb kihívás volt és a film legnagyobb értéke lett a leányinternátus belső életének, szellemének megjelenítése. "Szabó Magda alkotása egy nagyon szigorú szabályok közt élő internátus falai közt játszódik. Ilyenkor derül ki, milyen messze van a mai fiataloktól ez a nem is olyan régen volt 'drill'. A régi református vallási szokások is ismeretlenek számukra. A film szereplői főiskolások és fiatal színésznők, akik nem értik, nem érzik, mit jelentett az, hátratett kézzel, egyenesen, mozdulatlanul ülni a padban, képtelenek felfogni, hogy a pokrócnak mindig 'elvágólag" kellett lenni az ágyon." Így nyilatkozott a rendező, Zsurzs Éva. (Film, Színház, Muzsika, 1977. március 5.) Jelen cikk szerzőjét - aki nagyjából egyidős a matulás lányokat játszó színésznőkkel -, ültették hátratett kézzel állami iskolában, és dobták föl az ágyát a laktanyában, ha a pokróc nem volt eléggé elvágólagos (hogy a stokiról már ne is beszéljünk). A több mint száz lányra kiterjedő (akkor még ismeretlen szóval) castingolás után kiválasztott szereplők élettapasztalataiktól függetlenül remek karaktereket alkottak, és nagyon érzékenyen jelenítették meg a szigorú rend elfogadásának és ellensúlyozásának, a begyakorolt önuralomnak és a kitörő ifjonti hévnek a kettősségét. 

A stáb Debrecen és az egykori (és későbbi) Dóczy kötelében sem járt. Az intézeti szobákat a Filmgyárban építették fel. Az árkodi templom (a debreceni Nagytemplom) belseje a Kálvin térié volt, a külseje a váci székesegyházé. Ezen kívül katolikus épületek adták a Matula homlokzatát is (a váci Püspöki Palotáé) és a Matula belsejét is (a Váci utcai rendház). A Matula kertje szintén a váci püspök palotájáé volt. Abigél szobrát egy budapesti belvárosi ház, az Október 6. utca 19. udvaráról kölcsönözték. 

f_fri19770203038.jpg

1977. február 3. Zsurzs Éva (k) rendező a Szabó Magda regényéből készülő Abigél című film jelenetét állítja be a filmstúdióban megépített osztályteremben. A női főszerepeket Szerencsi Éva és Piros Ildikó alakítja. MTI Fotó: Friedmann Endre

A nevesített szereplők mellé persze a tömegjelenetekhez kellett egy csomó statiszta is, akiknek igen jó étvágyuk volt: "Szigorú előírás: naponta egyszer meleg ételt is kell kapniuk a forgatás résztvevőinek. Két fogást számítva tehát nemegyszer 120-140 tányér kíséri el útjára a forgatócsoportot. Szabó Magda 'Abigél' című műve tévéváltozatának forgatásakor 200 rántott szeletet fogyasztott el a félszáz főnyi lánystatisztéria." (Magyarország, 1978. március 19.)

abigel_7.jpg

Zsurzs Éva rendez. (Magyarország, 1978. december 24.)

Az Esti Hírlap (1978. április 24.) tévényüstölője, Barabás Tamás módfelett elégedett volt ezzel a sorozattal: "Hosszú ideje erősen próbára teszi közönsége tűrőképességét a Magyar Televízió. Egyre gyengébb tévéfilmek s tévéjátékok hosszú sorát szenvedtük el. Nagyon helye volt már valami igazán kellemes, országos beszédtémát kínáló tévésélménynek. Abigél nagy ínségben érkezett meg. Négy estén át mi, felnőttek is, mintha Matulás kamasz lányok volnánk, nemcsak izgultunk a szereplők sorsán, de azonosultunk is velük. Folytatásról folytatásra növekvő izgalommal próbáltuk megfejteni Abigél kilétét, országszerte ezt tárgyalva-találgatva... Lehet, hogy jók voltunk csakugyan, s jutalmul megkaptuk a vérbeli mesét. Mert ez az Abigél az volt, hullámzó-fejlődő cselekménnyel, itt könnyeztető, amott hátborzongató fordulatokkal, hús-vér (néha kissé emberfeletti) hősökkel s hősnőkkel, akiket gyengéden szeretni, vagy éppen engesztelhetetlenül gyűlölni tudtunk. Ebben az érdekes, sokfelé ágazó, fegyelmezetten szerkesztett mesében, mégha egyes részleteiben a földi valóság olykor talán kissé megszépülve lebegett is a vágyálmok tündérvilágának szféráiban, a tisztesség, a jóság s az igazság diadalmaskodott." Zsurzs Éva "kitűnő érzékkel, hibátlan ritmusban, nagy műgonddal ültette át Szabó Magda forgatókönyvét a képernyőre." Vajk Vera lelkes kritikájából már idéztünk. Hári Sándor a Zalai Hírlapban (1978. április 25.)  agyondícséri "legsikeresebb — és legtermékenyebb — televíziós filmrendezőnket" és a színészgárdát: "Lám, milyen szívesen, örömmel, természetesen, milyen — filmszínész módra mozog a sok fiatal színésznő, ha nekik való, megírt, emberforma szerepet bíznak rájuk! Tehetségük szinte virágba borul, valósággal megélik figuráikat. De az idősebbek is. Sehol egy hamis hang, sehol a sokat kárhoztatott rájátszó színészkedés, ami oly gyakran jellemzi a magyar filmet De bántó rutinmegoldást sem lehet rajtacsípni." 

abigel_8.jpg

Vitay tábornok (Nagy Attila) Zsuzsanna nővérrel. (Film, Színház, Muzsika, 1977. március 5.

A Magyar Nemzet kritikusa (1978. április 26.) Lőcsei Gabriella egészen másképp vélekedett, mint fentebb idézett kollégái: "Egy még eddig nemigen létezett ifjúsági műfajkategóriát kell meghirdetni, útjára bocsátani, a leánytévéfilmet a leányregény mintájára. /.../ Kislányos viháncolások, bakfisos haragok és nekibuzdulások világa az Abigél című tévéfilm, melyben még az ellenálló is kamaszlány módra áll ellent, s az elvhűség, a politikai előrelátás, a faji meghurcoltatás is teadélutáni, avagy tánciskolai rendbontásnak, csiklandós kis kalandnak tűnik fel. A háborús és kriminalisztikai izgalmakat,... a lélektani rejtelmeket, a pedagógiai intelmeket oly óvatos figyelmességgel és negédes kedéllyel adta elő a négy epizód, ahogyan azt a fejlődésben levő leánygyermekek lelki egyensúlyára ügyelő, az iskolának de nem az életnek nevelő tanár teszi. /.../ Mert ez a leánytévéfilm korra és nemre való tekintet nélkül valamennyi kedves nézőjét bakfislánynak tekintette. /.../ Az esti vetítések után nem gyötörhetett senkit a kétely, vajon megmenekül-e a főhős tábornok-papája a háború rettenetéből, s ép lélekkel ússza-e meg maga a kislány, a szépséges, ám — a film története szerint — meglehetősen lassú észjárású kis Gina a világégés és a vaskalapos pedagógia egyéniségdeformáló nyomását. Illedelmes álmokat parancsolt az Abigél sokféle szerelmi szála is — Kaffka Margit, Diderot s a zárt leánynevelő intézetek világát őszintén megörökítő írók írásaiból, mint tudjuk, zaklatottabb kép bontakozott ki. /…/ az eredeti mű... markáns rajzolatai, mesteri gyakorlottsággal felszikráztatott feszültségei elvesztek a lassú tempó, a kedveskedő játékstílus mögött."

Zappe László (Népszabadság, 1978. május 6.) elismeri a sorozat értékeit, ha sikerét túlzottnak tartja is, ám nem helyesli, hogy kiemelték az ifjúsági műveknek dukáló keretből és idősávból: "Az eszmei mondandó tehát indokolná a kiemelt helyet. Az ifjúsági naivitás azonban éppen ellentmond ennek. Hisz a történetnek — ha felnőtteknek szólna — ott kellene kezdődnie, ahol végződött. 1944 március végén megmenekülni egy csapdából, a valóságban még semmiféle megoldást, végeredményt nem jelenthet. Sőt csaknem bizonyosra vehető, hogy a filmben szereplő járőr jelentése alapján Ginát, König tanár urat, Horn Micit és Zsuzsanna nővért egy héten belül elfogják.
Az ifjúsági regények jól bevált trükkje vesztes háborúk győztes csatáinak bemutatása. Itt is valami hasonló történt. Azzal, hogy az alkotók Abigél kilétét állították az érdeklődés középpontjába, dramaturgiai kibúvót találtak maguknak a történelmi teljesség bemutatása alól. Egy pillanatnyi győzelem alkalmával kiderül a titok, s ezzel be lehet fejezni a történetet. Felnőttek számára ez kissé olcsó megoldás." Galsai Pongrác (Filmvilág, 1978. május 15.) szépen elválasztja a mű búzáját az ocsújától: "Az írónő tudja, hogyan ütik fel a táblás zsoltároskönyvet a református istentiszteleten. Mit csipognak egymásnak a 'matulások', amikor hazafelé mennek a templomból. Hogyan keletkezik a tanár-diák szerelem. Micsoda kincs egy elrejtett szájrúzs, púdertartó vagy illatos zsebkendő. Milyen 'szenzációkkal' izgatják-bolondítják egymást a lányok a hálóteremben. Mekkora szerepe van az intézet életében a mosdónak! . . . Csak mit nem tud Szabó Magda? Ami ez életteli, intim és feszült regényanyagban nem is igazán fontos. Hogy hogyan kell 'krimit' bonyolítani. A 'titokzatos' szálat úgy húzták el az orrunk előtt, akár a mézesmadzagot. Már a második folytatásban kiderült: König tanár úrra nem feltétlenül gyanakodni egy ártatlan 'krimiíró' iránti, naiv lovagiasság lehet. De ugyan miért teljesítette a szobor nevében a zárdanövendékek kívánságait? Mi célja volt ezzel? Eleve tudta, hogy Vitay Georgina 'titkos Abigélje' lesz? Továbbá hogyan sikerült — ha már ennyire óvatlan — a Vitay-lány elrejtését oly óramű pontossággal lebonyolítania? Mindezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy a rendőri szervek éppúgy nem értettek a kriminalisztikához, mint König tanár úr vagy a szerző."

abigel_9.jpg

Leány sutyorgás a hálóteremben. Murai, Vitay és Kis mögött Szabó Anikó (Gelecsényi Sára). (Film, Színház, Muzsika, 1977.március 5.)

A Magyar Hírlap glosszistája (- banki -, 1978. április 25.) feljegyez egy történetet, amelyből többek között az is kiderül, mennyire beleépült a sorozat már "elsőre" még a tíz év körüli gyerekek közös tudásába is, akiknek elvileg már rég ágyban lenne a helyük, amikor az egyes epizódok véget érnek : "Belvárosi általános iskola negyedik osztályában történt. A tanítás kezdetekor a nebulók — a szokásos módon — kórusban, harsány jónapottal köszöntik a tanterembe lépő tanító nénit. Ám ezúttal — a szokásostól eltérő módon — a köszöntést néhány kisdiák az orra alatt dörmögve megtoldja: ... isten áldásával! Szerteáradó kuncogás, nevetés, amibe aztán villámként vág a tanító néni kiáltása: csend legyen! Majd fenyegető hangon a kérdés: ki volt az?! Hat kicsi kéz emelkedik a magasba. A vétkesek intőt kaptak 'tiszteletlenségükért'. Ám a tanító néni szigora bizony nem valami kifinomult pedagógiád érzékre vall. Ellenkezőleg ... A gyerekek bizonyára látták a tévében az Abigélt. Hiszem, hogy a tanító néni is. Ezért — vélem én — megértőbb is lehetett volna. Mondjuk: intés helyett inkább megmagyarázza a gyerekeknek, hogy 1978-ban, Magyarországon, egy állami iskolában, miért nem szokás a jónapothoz hozzátenni: isten áldásával. S ha igényesebb, akkor már elmesélhette volna azt is, hogy miért volt természetes ez á köszöntés 1943-ban Magyarországon, egy egyházi iskolában."

A tévésorozat bemutatása után a regény legújabb kiadása természetesen a könyvesbolti sikerlisták élére került. Szerencsi Éva után futottak a gyerekek az utcán, és kiabálták: Itt az Abigél. (Ifjúsági Magazin, 1978/9.)

abigel_10.jpg

Szabó Magda. (Film, Színház, Muzsika, 1978. május 27. Koncz Zsuzsa felvétele.)

- hacsa - 

 

A Szabó Magda regényéből készült négy részes filmsorozat az M3 archívumában ultra HD-ben is megnézhető, az ünnepi délutánokra is ajánlom.

Az első rész nagy felbontásban:

A további epizódok ITT érhetőek el.

 

Kedves Olvasóink! Legközelebb csak Karácsony után találkozunk, mindenkinek Áldott Ünnepeket és jó pihenést kívánunk! 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr2716354430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bioLarzen 2020.12.23. 01:08:22

Tán kevéssé ismert tény, hogy Kovács István - saját elmondása szerint - kifejezetten kérte, hogy eljátszhassa a hadnagy szerepét, akkoriban ugyanis ő volt az ügyeletes szépfiú-színész, akinek gyakorlatilag csak pozitív-főhős szerepeket adtak, és már nagyon szeretett volna egyszer negatív figurát is játszani.

bioLarzen 2020.12.23. 01:09:25

Én egyébként csak pár éve láttam először az Abigélt, és eléggé bejött.

bioLarzen 2020.12.23. 01:12:12

Ja, még valami: régi vesszőparipám ez: látta valaki Balázsovits Lajost más figurát hozni, mint ez az intelligens, végletesen kimért, érzelmektől teljesen mentes, fájdalmasan tárgyilagos entellektüellt?
Ha létezik egyfigurás sztárszínész, akkor Balázsovits az volt. Woody Allennek szélesebb figurapalettája volt, mint neki...

¿Qué tapas hay? 2020.12.23. 02:32:21

Hamarabb láttam a filmet, mintsem a könyvet olvastam volna, így elsőre tetszett, bár kicist mesterkéltnek éreztem. Harmincegynéhány év után újraolvastam a könyvet és élveztem, annál kevésbé az utána végignézett sorozatot. Halovány árnyéka nincs a könyvnek, egyet is tudok érteni a kritikusokkal. Bár König figurájához Garas Dezső alakja teljesen hozzárögzült a képzeletemben.

Apróságok: Vitay abszolút nem volt emancipált figura, elkényeztetett, kozmopolita gellérthegyi úrilány, aki álmában sem akart "egyenjogú" lenni; inkább az úri hölgyek lehetőségeit végletekig kihasználni. Horn Mici határozottan feminin figura, így inkább én alumnának (alumna, alumnae - végzett női hallgató, nőnemű öregdiák) nevezném (az alumni a hímnemű alumnus alak többesszáma). Nem tudom, (nem emlékszem), hogy a filmben a Nagytemplomba mentek-e, de a könyvben a Matula-intézet határozottan a Csonkatemplomba jár istentiszteletre.

cicmen 2020.12.23. 09:30:51

@bioLarzen: Tán kevéssé ismert tény, hogy Kovács István - saját elmondása szerint - kifejezetten kérte, hogy eljátszhassa a hadnagy szerepét,...................................

Édesjóistenem, még te is? Az a rendfokozat FŐhadnagy!!!!!! Senki sem volt katona?

cicmen 2020.12.23. 09:33:40

Ahogy néztem ezeket a képeket, feltűnt, hogy a Rátonyi hajnal is igencsak cuki csaj volt, a világbajnok Szerencsi Éváról, meg Piros Ildikóról nem is beszélve!

cicmen 2020.12.23. 09:42:56

A kritikákat nem volt idegrendszerem végigolvasni, mert az ilyen megélhetési kötözködések mindig kihoznak a sodromból! Mi a jóistennek kell percre pontosan, a történelmi helyzetnek megfelelően számonkérni baromságokat egy regényen, illetve egy filmen, nyilvánvaló, hogy vannak benne anomáliák, de pont attól éri el azt az aranyos, kissé naiv szórakoztató hatását, ami a cél és nem dokumentálásra kíváncsi az ember fia!

David Bowman 2020.12.23. 09:42:57

12 évesen láttam. nem sokat értettem belőle, de a túlkoros diáklányokon jókat derültünk.

cicmen 2020.12.23. 09:58:35

@David Bowman: a túlkoros diáklányokon jókat derültünk............................................

Akkor gondolom a Grease pláne kiverte a biztosítékot! :D Tudni kell elvonatkoztatni!

bioLarzen 2020.12.23. 12:53:40

@cicmen: A helyes megszólításom: tizedes úr ;)

bioLarzen 2020.12.23. 12:56:54

@cicmen: A Linda első epizódjának legelején egy elvileg középiskola negyedikes osztályt mutatnak - a felismerhető színészek közül a felvétel időpontjában a legfiatalabb, ha jól emléxem, valahol 24 körül járt ;)

Gyerekkorunk legnagyobb sztárja, Jelisztratov Szergej is mindig 4-5 évvel fiatalabbat játszott - de ő pont azért, mert neki tényleg ennyivel fiatalabbnak látszott az arca.

cicmen 2020.12.23. 13:24:25

@bioLarzen: Rossz napod volt? :)...........................

Nem, én mindig ilyen bunkó vagyok! :DDDDDDDDDDDDDD

csodalámpa 2020.12.23. 13:31:22

A vasútállomásos jelenet pedig Rákospalota-Újpesten lett felvéve :) Szeretem ezt a tv-film sorozatot, már nagyon sokat láttam. A musical az már túl nyálas az én ízlésemnek, ami készült belőle.

Ekrü 2020.12.23. 15:50:59

Egyik kedvenc sorozatom és könyvem.Az meg külön öröm volt hogy anno a 10 éves lányom a musical megnézése után elolvasta a könyvet és megnézte a sorozatot is.Ráadásul tetszett is neki...:)

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.23. 18:07:49

A kereszténydemokrata vezetésű Németországban az oktatási minisztérium pár éve kiadott egy anyagot iskolaigazgatók részére, amely azzal foglalkozott, hogy milyen jelekből sejthető, ha a tanuló náci családból jön.
A lányok esetében a gyanús jelek: copf, szoknya, és ha a leányzó rendszeresen jár sportolni.
Hát ide is eljutottunk kérem szépen! No comment...

5valve 2020.12.23. 18:23:55

@bioLarzen: Nekem Páger Antal olyan aki mindig megkeseredett elégedetlen mártírt játszott. Talán egyszer kétszer megpróbált bohóckodni de nagyon nem állt jól neki....

bioLarzen 2020.12.23. 18:33:13

@csodalámpa: Haha, a Rákospalota-Újpest állomás itt van tőlünk gyalog kb. 8 percre :) Egyébként kedvelt forgatási helyszín - pl. a szerelem első vérigben is felbukkan, amikor Füge hazamegy az anyjához ;) haa minden igaz, a Bors egyoik epizódjában (Az Attasé) egy német állomást alakít, illetve, úgy jó 6-7 éve forgattak itt valamit, abban egy svéd állomás volt. Poén volt, mert amúgy nem zárták le az állomástt, és amikor beérkezett a vonatom a Nyugatiból leszállok, és látom, hogyy svéd zászlók lengenek az épóületen és egy svéd városnév van a homlokzaton :)

bioLarzen 2020.12.23. 18:35:24

@5valve: Valóban :)
Mondjuk, ő azért játszott hősszerelmest, parasztot, városi nyugdíjast, a Hattyúdalban vén svindlert...

MIG-31 2020.12.23. 19:02:43

Nekem akin megakadt a szemem, az Bánfalvy Ágnes. A mai napig egy szép nő, szerencsés.

cicmen 2020.12.23. 19:19:44

@bioLarzen: amúgy nem zárták le az állomástt, és amikor beérkezett a vonatom a Nyugatiból leszállok, és látom, hogyy svéd zászlók lengenek az épóületen és egy svéd városnév van a homlokzaton :)...............................

Gondolom a nyakába ugrottál a bakternek és menedékjogot kértél! :D

duplasuzy 2020.12.23. 19:48:00

@David Bowman: Hát ugyanez elmondható a most forgatott Tanár, és a német Fákjú, Tanár Úr! című filmekre is.

duplasuzy 2020.12.23. 19:50:39

@5valve: Szegény Páger Antal örült, hogy bármit eljátszhat. 1948-ban lelépett.

¿Qué tapas hay? 2020.12.23. 19:57:40

@cicmen: A regényben Kuncz Feri rendfokozata végig hadnagy volt, még '44-ben is, amihez mondjuk egy 24-25 éves hivatásos tiszt kissé már túlkoros. Lehet ezt akarták orvosolni a filmben, vagy egyszerűen a jelmeztervező elnézte.

Amúgy a gríz legdögösebb tinédzser-karaktere a 34 éves Stockard Channing által alakított Betty Rizzo.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.23. 20:37:01

@bioLarzen: Nálam ez a kérdés mindig Bálint András kapcsán vetődik fel.Ez amiatt is lehet, mert mindig ezt kérték tőle a rendezők. Egyébként Balázsovits játszott Jancsó Magánbűnük, közerkölcsök c. botrányfilmjében is.

www.mafab.hu/movies/vizi-privati-pubbliche-virtu-35344.html

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.23. 20:38:15

@duplasuzy: Aztán '56-ban visszajött pont az októberi események előtt,

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.23. 20:45:30

@5valve: Mondjuk a Pacsirtában valóban, dehát milyen is lehetne egy ilyen szerencsétlen lány apja? A Hattyúdalban viszont inkább egy minden lében két kanál, élelmes figurát alakít, aki a jég hátán is megél. Az Isten hozta őrnagy úr! plébánosaként sem tűnik megkeseredettnek.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2020.12.23. 21:02:50

Hatodikos voltam, amikor adták. Családilag néztük (mint akkoriban mindenki mindent...) és nagyon szerettük. :)
A megélhetési kritikusok pedig már akkor is el voltak szállva és a kutyát sem érdekelte, miket hümmögnek... :)

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.23. 21:11:26

@Frady Endre: Esetleg ezek a "megélhetési kritikusok" kérték számon az Exodus c. filmen, hogy Ramszesz miért nézegeti saját felépítendő piramisának makettjét, amikor ebben az időben már vagy ezer éve nem temetkeztek az egyiptomi fáraók piramisokba? A rohadt szőrszálhasogatók.:))

cicmen 2020.12.23. 21:22:47

@¿Qué tapas hay?: Hát szerintem meg basszuskulcs, ha két csillaga van, akkor ne írjanak hadnagyot a kép alá, viszont látom, hogy te is a ribanc kinézetű nőket favorizálod, nem csak én! Azt vittem volna én is!

Archie52 2020.12.23. 21:52:46

Nem csak a Te szemed akadt meg az Ágin. Egy volt katonatársam szeme is megakadt rajta, sőt. Egy hétvégi "hosszú eltáv" alkalmával (ha jól emlékezem) el is vette feleségűl.
Aztán, mivel egy kis éves szabadság is járt a katonának, az ifjú pár, a katonatársam leánytestvére meg jómagam együtt nyaraltunk a szentendrei pap-szigeti campingben.
Leszerelés után eltüntek. Mint megtudtam Svédországba. Majd pár év múlva egy étteremben összefutottam az Ágival. Ő visszajött, a fiú maradt.
Egyébként magam is szépnek tartom, és tartottam akkor is, mikor igazán fiatalként ismertem.

csodalámpa 2020.12.23. 22:02:04

@bioLarzen: Igen, az a Hajnali láz című film volt. Az speciel könyvként jobban tetszett, a fim nem annyira. De én is láttam a svéd nyelvű állomástáblát a vonatról leszállva :)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2020.12.23. 22:10:43

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Szerinted a mindent fikázók és a valódi történész szakértők ugyanazok? ;)

gigabursch 2020.12.23. 22:35:18

Sose olvastam, viszont látni... ki tudja hányszor.
Zseniális.

el periodista 2020.12.24. 06:56:49

"Matula kertje szintén a váci püspök palotájáé" - főleg ott, de például a lányok zárt alakzatban vonultak a Kossuth téren (mai neve ez, Lőrincen van, az Üllői útról nyilik).
Édesanyám is a lánystatisztéria csapatának egyik tagja volt. A kerti vonulások alkalmával el-el tudom csípni a jelenetet :)

68nyara 2020.12.24. 08:19:01

A korabeli kritikusok nem szőrszálhasogatásból, vagy szimpla kötözködésből morogtak. A baj az volt, hogy van egy író, aki nem kommunista, van egy film amiben nem a kommunisták dicső ám nem létező történelmével foglalkoznak - lásd Bors - és még népszerű is, miközben Isten neve is elhangzik részenként pár százszor, a nélkül, hogy a reakciós ellenforradalmár jelző mellé kerülne. Hova tovűbb az egyházi iskola megdicsőül. Na ezt kellett valahogy ellensúlyozni szocialista szellemiséggel. Na, aztán ezek a kritikusok és ezek gyermekei a mai napig ott gubbazstanak szerkesztáségekben csak ma más kutya seggét kell nyalni. A szellemiség nem változott, csak most nem annyira "divatos" a nemzetközi proletariátusra és Leninre hivatkozni, helyette haladó szelleműt kell írni.

bioLarzen 2020.12.24. 11:21:53

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Ja, Bálint András nagyjábból ikertestvére volt Balázsovitsnak... mondjuk, ő legalább dühös is volt néha a szerepe szerint... Balázsovits még az sem...
(És, szigorúan magánvéleményem szerint, Bálint András nagyságrendekkel jobb színész volt mindig is, mint Balázsovits...)

bioLarzen 2020.12.24. 11:23:46

@csodalámpa: Oh, nem is tudtam, hogy az a film volt... Itt van a DVD-s polcomon, szerintem még a celofán is rajta van... Meg akartuk nézni, de valahogy mindig elhalasztódott...
Köszi az infót!

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.12.24. 15:48:56

Szerettem ezt a sorozatot gyerekkoromban, bár kicsit erőltetettnek tartottam a kötelező, antifasiszta vonalat (mármint annak ábrázolását – a regényt nem olvastam, az már túl lányos volt), meg a romantikus felhangokat, inkább a csajokra koncentráltam. ;) Aztán gimnazista koromban megcsodálhattam Zsuzsanna nővér 18 éves kori fényképét is, ugyanis ugyanott érettségiztünk, és csak fel kellett nézni az érettségi tablójukra a gimi folyosóján. (Ja, nem apácazárdában érettségiztem, még mielőtt... ; ) )

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2020.12.24. 16:10:21

Abigél, azaz Hettesheimer tanár úr tanította anyukámat is, aki még nekem is sokat emlegette a Monsieur-t., annyira emlékezetes tanár volt. Pontosan mintázta meg alakját az író.

duplasuzy 2020.12.24. 21:38:18

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: És csak úgy megbocsátottak 8 évet Dél-Amerikában, ahová a nácik is szöktek?

duplasuzy 2020.12.24. 22:04:28

@Mitzi von Küche: Az én rokonom 2 évvel Sz.M. fölött járt a Dóczyba, de sajnos, már nem tudom megkérdezni erről a tanárról.

gigabursch 2020.12.25. 08:31:50

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK:
S ki se mozdult majd' egy hóünapig - ha jól rémlik - a Gellért Hotelből.

@cicmen:
Jájjj... :-)

@68nyara:
Pontosan!

pitcairn2 2020.12.25. 11:08:44

a "folytatás" sem volt semmi...

Levél Szerencsi Évának!
www.facebook.com/ujsagmuzeum/posts/718966198625537/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerencsi_Éva

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.25. 14:01:20

@duplasuzy: Egyrészt pl. a kis nyilasoknak is meg lett bocsátva. Páger bűne annyi volt, hogy megjelent Szálasi bizonyos eseményein, de senkinek sem ártott. Népbírósági per sem indult ellene. Az enyhülés idején nem ő kereste a magyar vezetéssel a kapcsolatot, hanem fordítva. A magyar kultúrpolitika hívta haza Dél-Amerikából. Villáját id visszakapta, felesége pedig a színművészeti tanára lett.

bioLarzen 2020.12.25. 14:23:33

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Páger rovásán azért ennél sokkal több volt - szerencsére elég jól kitárgyalt a téma, rengeteg cikk és video található róla a neten.

cicmen 2020.12.25. 16:12:48

@duplasuzy: És csak úgy megbocsátottak 8 évet Dél-Amerikában, ahová a nácik is szöktek?...........................................................

Barátom, a magyarok nem is haragudtak rá, a major tamás, meg gobbi hilda féléket, meg a rákosi hordát ki nem szarja le, hogy mit hogyan bocsátottak meg!

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.25. 18:16:21

@bioLarzen: Gondolom ezekben nem szerepel, hogy Páger zsidókat bújtatott a vészkorszak idején.

bioLarzen 2020.12.25. 20:59:08

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Mpondom: megtalálod a neten, ellenőrizd, ha tényleg kíváncsi vagy rá.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.12.25. 21:38:23

@bioLarzen: MGP könyvében olvasható, hogy több zsidót is bújtatott.

duplasuzy 2020.12.26. 13:15:44

@cicmen: Sajnos, nem a magyarok adtak munkát, hanem a Nemzeti Színház vezetői, és az akkor pozícióban lévő funkcionáriusok.

gigabursch 2020.12.26. 17:22:39

Azért a Magyar Hírlapos sztoriból kiderül, hogy nem kellett három évtized a kommunista agymosás sikeréhez.
Proletár agy, proletár léptékű primitív gondolkodás. Ez volt a tanárnő.
Megjegyzem én is jópár intőt kaptam. Volt köztük hasonló kaliberű. Büszke is vagyok rá.
Harmadikban betelt az ellenőrzőm. Dícsérőkkel és intőkkel felváltva.
A legröhejesebb a "...-ét megszokásból megintem."
Na ez volt az a pont, amikor jó apám a tanácselnöktől megkérdezte: "...mi lenne, ha tenné végre a dolgát és "megszokás nélkül" fegyelmezné a megfelelő kárláncolatot, azaz Diri, tanár, ofő? Mert ha a gyerek színjeles, akkor ezek után csak a tanár lehet már a hülye!"

S pontosan ez volt az egyik oka, hogy veszettül gyűlölöm a mai napig a komcsi férgeket.
Szakmai munkára alkalmatlanok, gerinctelen tervek.

gyéef 2020.12.29. 13:15:07

Ginát mint a lopott biciklit.... ha érted, hogy mondom.
süti beállítások módosítása