Az engedélyezett örülés

Kántor — történetek a híres nyomozó kutyáról (1976)

2020. november 19. arcanum

A rendőrök között is vannak állatok. A legállatibb állat közöttük a magyarországi bűnüldözés történetének kimagaslóan legkiválóbb nyomozókutyája, Kántor volt, kinek nem adatott meg a sírbéli nyugalom. Ma is a Rendőrség-történeti Múzeumban mutogatják kitömött testét. Milliós nagyságrendben fogytak sok nyelven a róla szóló regények, és az eredeti tervekhez képest jókora késéssel, de megszületett az életének történetét nem egészen valósághű módon bemutató televíziós sorozat.

tkssl19750601032.jpg

1975. június 2. Csupati őrmester szerepében Madaras József. MTV Fotó: Kiss Júlia

kantor_1.jpg

Kántor szerepében Tuskó, aki Kántornál kicsit szebb kutya volt, csak persze nem olyan okos. (Vas népe, 1976. május 20.) ...és aki a közhiedelemtől eltérően egyáltalán nem volt a fia

A szocialista Magyarország televíziós sorozatairól szóló mai bejegyzés is az Arcanum adatbázisa segítségével készült.

A rendszeres rendőrkutya-képzés 1953-ban kezdődött a világháború utáni Magyarországon. Minden megye egy embert küldhetett a kiképzésre. Zala megye egy népes csákánydoroszlói család fiát, az akkor 24 éves Tóth Tibort (1929-2011), későbbi és filmbéli becenevén Csupatit delegálta. Ő kovácsként kezdte, ejtőernyősként folytatta és rendőrként végezte. A Wikipédia és számos cikk szerint Kántor 1953-ban félévesen kerül a gazdájához, és együtt kezdték a kiképzést. Kölcsönösen kiválasztották egymást sok kutya és sok rendőr közül, és Kántort kezdettől a végleges gazdája nevelte. Egy másik változat szerint viszont Kántor ekkor már két éves, "előnevelt" kutya volt. A legilletékesebb ez utóbbi változatot támasztotta alá, amikor 1963. március 20-án azt nyilatkozta a Vas Népében Kántorról, hogy "Tizenkét éves, fajtiszta nyomozókutya. Tíz éve dolgozik a kezem alatt." Négy évtizeddel később már Tóth is félévesnek emlékezte egykori kutyája életkorát az első találkozásukkor. (Népszabadság, 2002. január 5.) Úgy látszik, alkalmazkodott az emlékezete a legendához. A fajtisztaság kérdésében is változott a gazda tudomása. "Nem volt fajtatiszta német juhász, ezt idézik Tóth Tibortól a kutyastortenetek.freeblog.hu egyik írásában. 

Az azonban nem kétséges, hogy Kántor a bűnüldözés magyarországi történetének legkiválóbb és legeredményesebb nyomozókutyája volt. Szombathelyen és a nyugat-magyarországi megyékben működött. Szimata, kitartása, munkabírása egyedülálló volt. Háromszor nyerte meg az országos nyomozókutya-versenyt. Szolgálatának tizenegy éve alatt 536 ügyben nyomozott, 279 esetben (52 százalékban) eredményesen. (Magyarország, 1965. augusztus 8.) Volt úgy, hogy két napig követték a gazdájával a nyomot, 120 kilométert tettek meg, mire célhoz értek. Az esetek többségében persze piaci lopások és egyéb kisebb súlyú, közönséges bűncselekmények tetteseit derítették föl, de akadtak szép számmal súlyos esetek és nagy fogások is. Természetesen ezek kerültek bele a Kántor-regényekbe és a tévé sorozatba

kantor_2.jpg

Az igazi Kántor. (Népszabadság, 2002. január 5.)

Kántor kizárólag a gazdájától fogadott el ételt és csak a saját tényárjából evett. Naponta egyszer, délután négykor kapott enni. 70 deka hús járt neki, plusz még sok egyéb, zöldség, gyümölcs, miegymás. Ha nem volt náluk a tányér, a gazdája kézből etette. 1,2 millió akkori (200-300 millió mai) forintot szerzett vissza jogos tulajdonosainak. Gazdája "anyagilag is akkor alapozta meg a jövőjét: a sikeres elfogások után ugyanis Csupati rendszeresen pénzjutalmat kapott a feletteseitől". (Népszabadság, 2002. január 5.) Tóth őrmester (törzsőrmester, főtörzsőrmester...főhadnagy) nem csupán a kutyája képességei révén érte el sikereit. Ő dolgozta ki a szagminták konzerválásának legjobb módszerét. Az ő módszerével Ágnes pelenkába csomagolt és dunsztos üvegbe zárt mintából még három évvel később is szagot foghattak az ügyes ebek. 

Kántor életének nemcsak a kezdetéről, hanem a végéről is eltérő változatok maradtak fönn. Az egyik szerint 1963 vége felé a lestrapált eb már igen rossz bőrben volt, ki kellett őt vonni a szolgálatból, és pár hónappal később, amikor már csak fájdalmai voltak, és úgyszólván se mozogni, se enni sem bírt, el kellett altatni. Ezek szerint 1953. május 10-től 1963. december 31-ig teljesített szolgálatot a Vas megyei főkapitányságon. (Magyarország, 1965. augusztus 8,) Mi azonban ebben a tekintetben higgyünk inkább Kántor gazdájának: "Kántort nem bűnöző lőtte le. Akkoriban nem lehetett arról beszélni, hogy a Fertő tónál műszaki zár volt. Hatvannégy tavaszán egy bűnözőt üldöztünk, aki bemenekült a lápba, Kántor utánament s egy vízi aknára úszott, ami felrobbant. Levitte a kutyám lábát boka környékén. Sajnos olyan súlyos volt a sérülés, hogy a vérzés nem akart elállni, Kántor nagyon szenvedett, s el kellett altatni." (Kisalföld, 2010. október 16.) Kántor tehát hősi halált halt. Azok aknája ölte meg, akiket védett.

kantor_3.jpg

A kitömött Kántor a Rendőr Múzeumban. A hatvanas években vándorkiállítás keretében körbeutazta az országot a szuperkutya teteme. (Magyarország, 1965. augusztus 8.)

Kántor halála után Csupati, Kántor lányával, Ellivel dolgozott tovább. Több mint húsz év terepszolgálat az ő egészségét is kikezdte. Negyvenhét éves korában nyugdíjba vonult. Nagyjából akkor, amikor a Kántorról szóló televíziós sorozatot bemutatták. A következő három és fél évtizedben előadásokat tartott, találkozókra járt szerte az országban, szombathelyi törzshelyén borozgatott a barátaival. 2011 januárjában dísztemetéssel, sortűzzel búcsúztatták. A temetéséről készült film itt látható.

kantor_4.jpg

Tóth Tibor rendőrfőhadnagy nyugdíjazása után huszonöt évvel. (Népszabadság, 2002. január 15.)

Szamos Rudolf író, újságíró, rádióriporter, műfordító (1929-2009) Kántor halálának idején az ő lakóhelyén, Szombathelyen működött. Ő volt a megyei napilap, a Vas népe főszerkesztője 1963-1965 között. Vélhetőleg már ekkor találkozott Kántor történeteivel. Első Kántor-regénye, a Kántor nyomoz, 1969-ben jelent meg folytatásokban több dunántúli megyei napilapban, 1970-ben pedig könyv alakban. Ezt követte 1972-ben a második regény, a Kántor a nagyvárosban. Már az első is több mint egymillió példányban kelt el. Kiadták angolul, németül, oroszul, kazahul, románul, szlovákul, csehül, románul. Csehszlovákiában rádiójáték-sorozatot készítettek belőle. Szamos már 1970 végén bejelentette, hogy "a televízió filmre viszi Kántor történetét, és 1971 első negyedében forgatni kezdik" (Vas népe, 1970. december 20). A Televízió drámai osztályának főszerkesztője, Szűcs Andor is az aktuális tervek között említette a Kántort 1971 végén. (Rádió és Televízió Szemle, 1971/4.)

tkssl19750601141.jpg

1975. június 1. A Kántor című tv filmsorozat főszereplői és a stáb tagjai. Középen Szilágyi Tibor, jobbra Madaras József áll. MTV Fotó: Kiss Júlia

Nem tudjuk, miért altatták el hosszú évekre a Kántor-projektet, de tény, hogy 1975-ig egy szó sem esik róla. 1975. június 23-án adja hírül a Hétfői Hírek, hogy azon a héten megkezdték a sorozat forgatását. Talán ennek a csúszásnak is köze van ahhoz, hogy ez az ötrészes, összesen 266 perces sorozat - a maga műfajában utolsóként - még fekete-fehér lett. A wikipédia által is "hitelesített" későbbi legenda szerint a Kántor szerepét játszó Tuskó Kántor fia volt. Pedig nem. Már ebből az első híradásból megtudjuk, hogy Tuskó "ötéves, 65 centiméter magas és 35 kiló. Apja, Brix hétesztendős, ma is aktív nyomozókutya". Kántor fia aligha lett volna alkalmas a szerepre. A sorozatot Kántor halála után tizenegy évvel forgatták. Akkor már Kántor legifjabb fiának is a német juhászi életkor végefelé kellett járnia. (A sorozat megtekinthető itt.)

kantor_5.jpg

Kántor (Tuskó) és Csupati (Madaras József) a tévésorozat forgatásán. (Film, Színház, Muzsika, 1975. augusztus 30.)

A forgatókönyvet maga Szamos Rudolf írta, a sorozatot Nemere László rendezte. Szakértőként Tóth Tibor is jelen volt a forgatáson és óránként 800 forint tiszteletdíjban részesült, amikor egy jó szakmunkás órabére 30 forint körül mozgott. (L. itt.) A valóságos történeteket a filmben alaposan kiszínezték, Kántor pályakezdését pedig teljesen függetlenítették a valóságtól. 

A sorozat szerint Kántor rablóból lesz pandúr. Eredetileg piaci tolvaj. Gonosz gazdája, aki rosszul bánik vele és rettegésben tartja, arra tanította be, hogy a piacon ellopja a vásárló asszonyok retiküljét, pénztárcáját. A filmben polgári nevén Tóti Tibornak keresztelt Csupati őrmester meglátja a rosszra nevelt kutyában a jó kutya lehetőségét, és kiharcolja, hogy maga mellé vehesse és betaníthassa, mert egyébként, kutyátlanul, nem boldogul a körzetében garázdálkodó csirkefogókkal. Ez valójában nem Kántor, hanem egy Dollár nevű kutya története. Ő volt egy tolvaj házaspár tettestársa. A bíró az ítéletében kitért arra is, hogy Dollárt át kell programozni rablóból pandúrrá, és ez meg is történt. (Magyarország, 1977. január 2.)

tkssl19750601135.jpg

1975. június 1. Szilágyi Tibor (nyakkendőben), Nemere László rendező (a forgatókönyvet olvassa) és Bornyi Gyula operatőr (mögötte jobbra áll) a piaci jelenet forgatásán. MTV Fotó: Kiss Júlia

Tuskó kutyát tehát (akit a forgatás alatt sem vontak ki a nyomozó munkából) külön meg kellett tanítani a lopásra. Csupati kisfőnöke (Sátori főhadnagy, Szilágyi Tibor) rokonszenvezik a kutya-projekttel, a szigorú, mogorva nagyfőnök (Bokor István százados, Horváth Sándor) annál kevésbé - amíg az utolsó részben Kántor meg nem menti az életét. 

tkssl19750601097.jpg

A mogorva Bokor százados (Horváth Sándor (j), a forgatási szünetben kedélyesen beszélget "beosztottjával". MTV Fotó: Kiss Júlia

Amilyen ritkán találkozott Kántor és Csupati halálos bűnténnyel a valóságban, oly gyakran a filmben. Már az első részben is meggyilkolnak egy orgazdát. A másodikban egy postakocsiból ellopott pénz mellett találnak egy halott leányt. A harmadikban a tőrösi erdész hal meg, akihez megérkezik látogatóba a "disszidens" unkaöccse egy amerikai milliomossal, hogy itt gengszterkedjenek tovább. Az utolsó részben két állomás között eltűnik egy vonat több millió forintot tartalmazó postazsákkal, s a tettesek persze a nyugati határ felé igyekeznek.

Ugyancsak a regényíró találmánya az epizódok obligát zárójelenete, melyben Csupati kettejük nevében engedélyt kér örülni, s örülésképp Tuskó felugrik a színészre. Az igazi Kántor természetétől ez távol állt. Ő a gazdája szerint nem volt játékos típus. Nem szeretett labdázni, nem futkározott céltalanul, neki a bűnös üldözése volt a szórakozás.

kantor_6.jpg

Kihallgatási jelenet. Három rendőr (Szilágyi Tibor, Horesnyi László, Benkő Péter) és a kihallgatott (Velenczei István). (Film, Színház, Muzsika, 1975. augusztus 30.

A fővároson kívül sok dunántúli helyszínen forgattak Tatától Veszprémen, Cseszneken, Ajkán át Kőszegig. A budai Mátyás-hegyi-barlangban folyó forgatásról adta Torday Aliz a Film, Színház, Muzsikában (1975. augusztus 30.) ezt az életképet: "A stáb minden tagja, ahogyan a színészekre irányuló erős fények árnyékaiban kiderül, igen fáradt. Két napja élnek itt, a föld alatt. Azelőtt a Bakonyban, sziklák között, hegyoldalban, sebes sodrású patakban forgattak. A föld mélye azonban sokkal nyomasztóbb minden stúdiónál vagy külső természeti helyszínnél. Madaras József, aki nem egyszer tett bizonyságot nemcsak tehetségéről, hanem fizikai állóképességéről, ügyességéről is, most fáradtnak, gyűröttnek maszkírozva dolgozik. Később kiderül: a sminkes a felszínen maradt. A fáradtság eredeti." Sok is lett volna egy kutyának ennyi munka. "Egyetlen kutya ugyanis nem bírta volna, hogy kora reggeltől késő estig engedelmeskedjék a rendező, az operatőr és nem utolsó soriban a Csupati őrmestert alakító Madaras József utasításainak. Ezért mindig két 'Kántor' volt a felvételek színhelyén." (Vas népe, 1976. május 20.) Néró és Satyi volt Tuskó váltókutyája. (Hétfői Hírek, 1975. június 23.) Ugyanebből a cikkből tudjuk azt is, hogy Madaras Józsefnek azt - a filmben nem hallható - utasítást kellett Tuskó fülébe súgnia, hogy "Keresd a gazdit!", és akkor az eb rohant, hogy a néző azt higgye, a gazfickót üldözi. 

kantor_7.jpg

A forgatás szünetében Madaras József, Tóth Tibor és Tuskó gazdája, Miszlay Ferenc rendőrfőtörzsőrmester. (Vas népe, 1976. november 11.)

Azon a napon mutatták be a sorozat első részét, amikor a fenti kép a Vas népében megjelent. Korábban először valamennyi sorozatot a hét végén vagy ünnepnapon vetítettek. Kántorét azonban, nem tudjuk, miért, csütörtökönként. Viszont az első rész előtt egészen szokatlan módon fél órás felvezető riportműsorban helyezték el a történetet a valóságos térben és időben. 

A Népszava (1976. november 16.) kritikusa, 'rév' szerint "fél sikerrel mutatkozott be Kántor az első epizódban. A kutya ügyes, jól idomított, a történet azonban nem valami izgalmas, mozgalmas. Madaras Józseftől inkább fizikai, mint színészi teljesítményt igényelt Csupati őrmester kutyanehéz szerepe."

A Magyar Ifjúság (1976. nvember 26.) kritikusa, Bersényi István elégedettebb volt: "Mértéktartásuk az alkotók sikerének egyik legfőbb nyitja. Ritka erényt mondhatnak magukénak: nem akartak többet, mint amire vállalkoztak. Kalandfilmet ígértek és azt is adtak. Nem nehezítették sodrását több társadalmi háttérrel, mint amennyit a műfaj elbírt. Nem akarták a két kötetet maradéktalanul visszaadni a képernyőn, hanem kiválasztották azokat az epizódokat, amelyekből egy-egy önálló, önmagában is teljes részt készíthettek. A színészi felelősségtudat a sorozat sikerének másik forrása. Nem volt ehhez a filmhez ugyanis elegendő a tehetség, a szokásos színészi felkészültség. Különösen a már annyi filmben remeklő Madaras Józsefnek kellett hosszú időt és sok energiát fordítania arra, hogy olyan kapcsolat alakuljon ki közte és a Kántort megjelenítő kutyák között, ami zökkenőmentessé, szinte hétköznapian természetessé varázsolta közös munkájukat. De hasonlóan kellett megközelítenie feladatát ezúttal szinte valamennyi szereplőnek. Szeretniük kellett valamennyiüknek ezt a feladatot, mert csak így tudták megszerettetni Kántort is, így tudták emberi közelségbe hozni a filmben szereplő rendőröket. Csak így válhatott sikerré a sorozat."

 kantor_8.jpg

Tűzön, vízen át... (Film, Színház, Muzsika, 1975. augusztus 30.)

A sorozatról a legigényesebb elemzést K. Horváth Zsolt médiakutató adta (Korunk, 2011/3.): "Kántor épp egy olyan időszakban segítette a rendőrség munkáját (1951-1964), mely nem tartozott a kulturális emlékezet kellemes korszakai közé; a regény azonban ragaszkodik a valós időhöz és ideológiához, a kutya pl. Nyugatról átdobott imperialista kémeket fog el a határszélen, vagyis hordozza az ötvenes évek ellenségképének számtalan elemét. Ám az 'ötvenes évek' idejének felelevenítése vagy a forradalom s az azt követő megtorlás korszakának felidézése a Magyar Televízióban 1975-ben egyenlő lett volna a biztos bukással, így az alkotók Szamos Rudolf forgatókönyve révén jelen idejűvé tették a cselekményt. Ez nemcsak kronologikus változtatás volt, de egyben átírták a krimi mélyében működő erkölcsi mintázatot is: már nem az imperialista kém az első számú célpont, hanem a nyugati fogyasztást megtestesítő, ide érkező 'idegen'. /.../ A rendőr... az egyszerű kisemberekhez áll közel, s ő maga is csak elszenvedi a hatalom képében megjelenő Bokor őrnagy indulatos letolását. Csupati és Kántor tehát nem részesei ennek a hatalomnak, rendőri szerepükben, mivoltukban mindig a becsületes emberek, de nem a hatalmat megtestesítő intézmény, az arctalan bűnüldöző szervek oldalán állnak. A karakternek ez a beállítása több epizód elején is tapasztalható: valamilyen lényegtelen, sőt néha komikus függelemsértés miatt 'ledegradálják' Csupatit (ahogyan ő fogalmaz), vagyis minduntalan elszenvedi, de sosem gyakorolja a rendőri hatalmat. A nyomozati ügyekben való esetlen szerencsétlenkedései (egyszer leütik nyomkövetés közben, egy másik részben majdnem belefullad a vízbe stb.) vagy a szellemi restségét kiemelő mozzanatok (Sátori megszidja sakkozás közben, hogy már Kántor is ismeri minden lépését) kiemelik, hogy korántsem a korszak krimijeiből ismert nagyszerű képességekkel megáldott nyomozóval, hanem egy kisrendőrrel van dolgunk... Csupati... a nép egyszerű fia."

Kántor pedig a nép nagyszerű kutyája.

kantor_9.jpg

A nép egyszerű fia és a nép nagyszerű kutyája - immáron állományon kívül. (Hajdú-Bihari Napló, 1999. április 27.)

- hacsa -  

 

Ha kedvet kaptál az ötrészes sorozat megtekintéséhez, akár itt és most is megteheted:

További négy rész itt:

https://archivum.mtva.hu/m3/open/search?q=k%C3%A1ntor

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3616287428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2020.11.19. 08:36:39

Ahhoz képest, hogy elvileg Kántor mellső lábai lerobbantak, a kitömött kutyán semmilyen sérülést sem látni.

AtiSnatch 2020.11.19. 11:41:38

@Gazz: igen, nekem is ez tűnt fel. De gondolom, egy ügyes preparátornak nem nagy gond megoldani.

lomposfarkas 2020.11.19. 20:49:45

" ...sóhajtott mélyet és önfeledten kezdte figyelni egy előtte kopogó, csinos nő formás bokáit. Milyen jó, hogy megváltozott a világ, hogy újra tavasz lesz."

Mecsoda idők! Mikor hősünk illemtudóan a nők bokáját fixírozza :)

(ez nagyon megragadt bennem annak idején, most rá is kerestem)

bioLarzen 2020.11.19. 22:13:03

Nagyon szerettem az átkos-beli magyar krimiket és krimisorozatokat, a mai napig újranézem őket időről időre. A Kántor különösen a kedvencem - mindig is volt egy olyan hangulata, amitől gyerekként kivert a víz - ami egy kriminél pont jó. "Véresen komoly" volt - és már gyerekként is úgy voltam vele, hogy egy krimi legyen véresen komoly...

Akik ismerték az "eredeti" Csupatit, azok szerint Madaras abszolút elkapta a jellemét, stílusát. A faszi amúgy nagy figura volt állítólag, még egy csomó epizódot le lehetett volna forgatni az eseteiről - csak azok nem Kántorral történtek, hanem szólóban, csak vele - engem nem kicsit meglepett, amikor anno, a 2000-es évek végén még friss interjút olvastam tőle... (2011-ben halt meg)

Tarantinódi Sebestyénballadázs 2020.11.20. 12:14:09

Na de miért pont KÁNTOR volt a neve? Akkoriban. Hm?

Rollende Landstrasse 2020.11.20. 12:18:54

Rajongtam gyerekkoromban a filmért. A könyvet évente elolvastam, most újra kedvet kaptam hozzá. A forgatásról sorozatot közölt A Kutya cimű folyóirat, faltam azokat a cikkeket. Naygon örültem, mikor a Rendőrség-történeti Múzeumban végre megláthattam a rajongott kutyát. Szerintem nem kegyeletsértő (ne felejtsük el, hogy nem emberről van szó!), én örülök, hogy látható, milyen volt ötven éve egy rendőrkutya.

A sorozat első részében Kántor és Lux szerepét összemosták. Nem tudtam, kitalált vagy létezett szereplő a másik kutya? Most megkaptam a választ, hogy a valóságban Dollárnak nevezték. Ha élne még Csupati, bizony sok kérdesem lenne hozzá.

A képekhez: Az első csoportkép az utolsó, "Az ellopott vonat" című rész forgatásán készült. Tudja valaki, melyik vízimalom volt a helyszín? A kép, melyen Csupati beszélget Bokor őrnaggyal, nem forgatási szünetben van, hanem jelenet a negyedik részből.

CSOKKI MÁLNA 2020.11.20. 13:12:21

-Alkalmatlan rendőrkutya?

-Kontár Kántor.

:)

Az igazi Trebics 2020.11.20. 14:17:01

@Rollende Landstrasse: "látható, milyen volt ötven éve egy rendőrkutya."

A gazdája szerint a valóságban nagyobb termetű volt, de a preparátor elrontott valamit, és összement a kikészített bőr.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.11.20. 14:49:06

Gyerekkorom egyik kedvenc sorozata volt, tényleg jól elkészített epizódokkal – még ma is előttem van néhány jelenet. Láttam "élőben" is a kitömött Kántort, tényleg kisebb volt, mint amire számítottam a film alapján. Több forgatási helyszínt is be tudtam azonosítani a film nézése közben, ez külön öröm volt... ;)

gigabursch 2020.11.20. 16:05:43

A jó nyomozókutya a tények áerjából hozzá a cselekedeteit, ezért nem is tányérból, hanem tényárból eszik.

Nagyon jó elgépelés. Ezen rötyögök..
:-)
Ki ne töröld Tom! Legfeljebb csak áthúzd! Ha lehet kérni.

pobeda 2020.11.20. 16:08:03

Én úgy olvastam, hogy Tóti Tibor volt a neve, onnan a Csupati, nem Tóth Tibor.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.11.20. 16:57:12

@pobeda: itt a sírja: ibb.co/xHzqB85
négy öt éve belémveszett itt valaki a kurv**nyázásig hogy márpedig Tóti Tibor, nem Tóth. a sírkövét belinkeltem neki is, szerinte ott is elírták... az egész családét akkor bizonyára. :)

Reisezugwagen 2020.11.20. 20:18:31

@pobeda: Úgy van, én is Tóti Tiborra emlékeztem de azért megnéztem a könyvben

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2020.11.20. 22:15:28

@Reisezugwagen: És mi az eredmény? Mert én is a Tóti Tiborra emlékszem, egy feljebbvalója említette valakinek "azt a csupa ti nevűt". Sajnos most nem otthon vagyok, nem tudom felütni a könyvet, de kíváncsivá tett. Mert nincs okom kételkedni a posztban levő adatokban, akkor viszont váratlan fordulat, hogy a regényekben Szamos Rudolf egy ilyen alapvető pontban változtatta meg a valóságot.

A regényben a már kicsit lesérült Kántort pisztollyal, vagy talán géppisztollyal lövi meg egy menekülő bűnöző. Kisgyerekként olvastam, és sírtam utána. :-) Ha tényleg akna sebezte halálra a kutyát, az a regényben valóban kevésbé lett volna eladható.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.11.20. 23:09:31

@Androsz: @Reisezugwagen: @pobeda: a könyvben/filmben a főszereplő neve Csupati, azaz Tóti Tibor. A valóságban Tóth Tibort azután kezdték Csupatinak hívni, miután a regényben ezt a nevet költötte neki Szamos.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.11.20. 23:14:35

@Rollende Landstrasse: a Cuha-völgyben a jásdi Poós-vízimalomban forgatták az egyébként sok hülyeséget összehordó wikis szócikk szerint, de a belső jeleneteket már nem ott vették fel hanem Tatán a Cifra-malomban. a cuha völgyben éppen idén szeptemberben jártam, szóval nekem elég friss...

Rollende Landstrasse 2020.11.21. 00:21:29

@JTom: Erre az információra vártam gyerekkorom óta. Köszönöm! Tavasszal megyek oda filmhelyszín-turistának. :-)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.11.21. 11:48:02

@Rollende Landstrasse: akkor most már írhatnál is megint valamit nekünk pl. csinálhatnál egy filmhelyszín túráról beszámolót, amiben 4-5 helyet bemutatsz az eredeti képek mellé az mostanit..., na? ;)

bioLarzen 2020.11.21. 12:37:24

@Tarantinódi Sebestyénballadázs: Apám munkahelyén volt egy Pap nevű közép-főmufti - a "Pap elvtárs" se hangzott anno rosszul ;)

bioLarzen 2020.11.21. 12:40:15

@pobeda: Anno a készítők egy riportban elmondták,hogy egyrészt azért változtatták meg Tótira a Tóth nevet, hogy azért mégse ugyanaz legyen már a név - hiszen a történetek sem teljesen valódiak - másrészt így jobban kijön a "Csupati" név. Az eredeti név valóban Tóth volt.

bioLarzen 2020.11.21. 14:49:37

Még egy apró kiigazítás: "Kihallgatási jelenet. Három rendőr (Szilágyi Tibor, Horesnyi László, Benkő Péter) és a kihallgatott (Velenczei István). " - Horesenyi László nem rendőrt, hanem az egyik gyanúsítottat, Paku Pált alakítja, aki *** SPOILER!!!!!*** a tulajdonképpeni gyilkos.

bioLarzen 2020.11.21. 14:57:50

A Kádár-kép alatti csoportkép fura. Három szereplő látható rajta a stábtagokkal: Madaras és Szilágyi OK - de vajon miérrt van rajta (a bal szélen) Az ellopott vonat című epizódban csupán pármondatos mellékszerepet (egy határőrt) alakító csóka? (Aki vagy valódi határőr volt vagy, ha színész, akkor szerintem az a Farkas Tamás, aki a Szomszédokban Rozsomákot alakította - a hangja is hasonló, és a Kántor forgatásakor 24-25 éves volt).

¿Qué tapas hay? 2020.11.21. 15:36:50

@bioLarzen: Van a képen egy vasutas is, a két kislány között, a létra előtt. Szegény Bokor őrnagy le lett fokozva századossá a céllövöldés képen, bár volt ő százados is a sorozatban, mint ahogy a legelső képen is látszik.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2020.11.21. 16:50:32

@bioLarzen: "azért változtatták meg Tótira a Tóth nevet, hogy azért mégse ugyanaz legyen már a név" @JTom: "A valóságban Tóth Tibort azután kezdték Csupatinak hívni, miután a regényben ezt a nevet költötte neki Szamos."

Ezt nevezem ám fordulatnak a névrejtély megfejtésében.

"hiszen a történetek sem teljesen valódiak"

Nem?? Gyerekként úgy olvastam, hogy hittem, a könyv minden szava igaz. :-D Winnetou esetében a dolog kétesélyes, ezt elismerem, de itt a kutya is létezett, a rendőr is létezett, a helyszínek is valódiak, elvileg lehetne igaz az egész könyv is, mindenestül.

bioLarzen 2020.11.21. 21:15:41

@¿Qué tapas hay?: Valóban, nem néztem meg elég alaposan - Csiti szolgálatvezető (vagy mi) elvtárs is ott figyel a képen :)

Smouse 2020.11.22. 14:40:31

Ha jól emlékszem a filmben vagy Csupati, vagy a Kisfőnök nevezi el Kántornak, a hangja miatt...

KamAnT 2020.11.22. 17:14:24

@bioLarzen: Azért azt a Kádár-képet nézd meg jobban! :D

KamAnT 2020.11.22. 17:23:26

@Smouse: Az első részben 19:40-nél az egyik "kutyás rendőr": "Te, figyeled, olyan érces hangja van, akár egy kántoré".

KamAnT 2020.11.22. 18:01:08

"Zala megye egy népes csákánydoroszlói család fiát,"
Nem Vas megye lesz az? Tudtommal Csupatinak nem volt zalai kötődése.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.11.22. 18:42:05

@KamAnT: elírás lehet, Csákánydoroszló mindig is Vashoz tartozott

b.f. 2020.11.26. 21:48:49

@KamAnT: valószínűleg Vas lesz az. Én is furcsálltam, hogy a zalai rendőrség küldte kiképzésre, majd aztán már a szombathelyi rendőrségen derítették fel a bűntényeket.
süti beállítások módosítása