Egy 1960-as szovjet diafilm jövendölései 2017-re. Kommunista sci-fi bajkeverő, robbantó imperialistákkal, akik egy csendes-óceáni szigetre szorultak vissza. Élet egy utópisztikus Szovjetunióban, videofonnal, földalatti kvarc-nappal, internet nélkül.
"Az alábbi szovjet diafilm kockái pár napja járták be az internetet. Magyarul is olvashattátok néhány helyen, ám ott csak néhány diája jelent meg. Most nálunk a teljes filmet megnézhetitek - a tavalyi csernobilos poszt elkövetőjének - ¿Qué tapas hay?-nak jóvoltából. A fordítás is az ő érdeme. Köszönjük!" - Jtom

V. Sztrukova - V. Sevcsenko
"2017-ben"
ajzolta: L. Szmehov
a "Diafilm" stúdió kiadása, 1960.
 Mindenkit foglalkoztat a jövő kérdése, milyen is lesz majd a jövőben? Ki ne szeretne bepillantani a jövő századba?
Mindenkit foglalkoztat a jövő kérdése, milyen is lesz majd a jövőben? Ki ne szeretne bepillantani a jövő századba?
Tudományos-fantasztikus köveket olvasva, a tudományos kutatások eredményeit, a merész mérnöki terveket megismerve megrajzolhatjuk magunknak a jövő képét.

Ugorjunk előre 50-60 évet, és vessünk egy pillantást a jövőbe. Lehet hogy a NOSZF (Nagy Októberi Szocialista Forradalom) századik évfordulóján hozzátok hasonló diákok a földrajzórán szélesvásznú filmet nézve ismerkednek meg országuk közelmúltjával és jelenével. Egy olyan filmet mely arról szól, hogy a szovjet emberek hogyan alakították át a földi természetet a béke és a boldogság megteremtéséért.

Íme a 2017. év tanulói az iskolai moziteremben. Az "időnagyító" - a mozi egy sajátos formája - lehetővé teszi számukra, hogy láthassák hogyan alakult ki országuk új arculata.

A gyerekek láthatják, hogyan nyújtózkodnak egymás felé az épülő hidak a feneketlen szakadékok fölött...

... ahogy a nagyon pontosan irányított atomrobbantásokkal vágják át az útban lévő hegyeket, hogy utat nyissanak csatornáknak...

... hogy megfordítsák az Ob és a Jenyiszej folyását a Kaszpi-tenger felé irányítva a folyókat. Ezt, a nemrégiben még kiszáradásra ítélt tengert most bő hozamú folyók táplálják.

A gyerekek az előadó hangját hallgatják: "Íme a Bering-szorost lezáró gát, amin - látjátok gyerekek - atommeghajtású vonatok száguldanak. Ez a gát útját állja a Jeges-tengerből induló hideg áramlatnak, ezzel kellemesebbé téve a Távol-Kelet éghajlatát.

Láthatjuk mi történik a földfelszín alatti olvadt rétegekben, erősen hőálló acélból épült vakondszerű járművek vájnak aknákat e kifogyhatatlan energiaforrás felé.

Elhagyva a földet, a világűrben közel fénysebességű fotonrakéta-hajtású csillagközi űrhajók száguldanak a legközelebbi, bár így is messzi Alfa Centauri naprendszer felé.

A vetítés befejeztével Nyikolaj Boriszovics, a földrajztanár kihirdeti, hogy másnap az osztály kirándulni megy a sarkvidéki földalatti városba, Uglegrádba (Szénvárosba).

Igor másnap reggel arra ébredt, hogy valaki finoman megfricskázza az orrát. Így ébresztette őt az édesapja által kieszelt vicces falióra. Igor tréfás édesapja egyébként a központi időjárás-szabályozó intézet diszpécsereként dolgozik.

Hunyorogva nézte, hogy az orrfricskázó műanyag kar visszahúzódik az óra házába. "Ma saját szememmel láthatom Szénvárost!"- gondolta boldogan Igor.

Anyu nem volt a konyhában, csak egy üzenetet hagyott, egy programot az intelligens konyhagépnek. "A kedvenc reggelim!"- örült a fiú.

Igor óvatosan bekapcsolta a gépet, és bedobta a programcédulát. Láthatatlan fénysugarak leolvasták a szöveget, majd a gép kimérte a szükséges összetevőket, különleges késeivel gyorsan felaprította a zöldségeket.

Hirtelen édesanyja hangját hallotta apja dolgozószobájából.

Anyja nézett rá a televideofon képernyőjéről, amint egy hajó fedélzetén áll. Ezen a hajón volt az óvoda, ahová fiatalabb gyermekei jártak. "Megfelelt a reggeli?"- kérdezte mosolyogva.

"Te... te a Fekete-tengeren vagy?" - lepődött meg Igor.
"Kiküldetésen vagyok, ellenőrzöm a fekete-tengeri úszó óvodákat, és egyúttal meglátogatom a kicsiket is. Hívd fel apádat, hogy csak holnap érek haza."

Igor fél óra múlva már messze járt a fővárostól. A sarkvidék vad hóviharral fogadta az érkezőket. A moszkvai csapatot körülvették a helyi dolgozók.

Egy fedél nyílt ki a kirándulók előtt, és széles mozgólépcső vitte őket a mélybe.

Ezt követően már Szénváros utcáin utaztak. A levegőt betöltötte a hársfaillat. A kvarc műnap alatt napfürdőzőket nézve nehéz volt elképzelni, hogy odafent hóvihar tombol.

A város szélén óriási fejtőgépek martak a sziklába. Vlagyiszlav Ivanovics, a város főmérnöke sok érdekességet mesélt az iskolásoknak.

"- Nálunk, a föld alatt örök tavasz uralkodik - mondta büszkén - bár odafent szeszélyes az időjárás, mi tervszerűen termelünk idelent."

"- Ezek az újfajta repülő időjárás-szabályozó állomások nem segíthetnének a szeszélyes sarkvidéki időjárás megszelídítésében? - kérdezte Nyikolaj Boriszovics. A gyerekek érdeklődve várták a főmérnök válaszát.

- A repülő időjárás-szabályzók hatása időleges. - válaszolta Vlagyiszlav Ivanovics. - A termékek folyamatos szállításához szükséges feltételeket csak a teljes sarkkört kiszolgáló földalatti városközi vasút tudja biztosítani.

- Íme az új nagy sebességű alagútfúrógép modellje. Ezek a gépek a nemrégiben felfedezett mezonenergiával működnek, mely megháromszorozza a fúrási teljesítményt.

Mindemellett, a repülő időjárás-szabályozó állomásoknak nagy jövője van. Az ember csak nyomkodja az irodában a rádió-távvezérlés gombjait, az állomás a helyszínre repül, megszelídíti a tornádókat, elfojtja a viharokat.

Arról, hogy mit is tud egy repülő időjárás-szabályozó állomás, az iskolások hamarosan meggyőződhettek...
Ugyanabban a pillanatban, amikor Vlagyiszlav ivanovics a gyerekekkel beszélgetett az irodájában, Moszkvában a Központi Meteorológiai Intézet országos előrejelzési vezetője és az ügyeletes időjárás-diszpécser - Igor édesapja - egy, a Csendes-óceáni térségből érkezett vészjelzésről tanácskozott.

- Épp most jelentették, - mondta az előrejelzés vezetője - hogy az utolsó imperialisták, akik egy távoli szigeten rejtőzködtek, egy tiltott mezonfegyver-kísérletet hajtottak végre. A kísérlet során példátlan erejű robbanás történt, amely megsemmisítette a szigetet és egyidejűleg hatalmas légköri zavart keltett.

- Szóval hát ezért jelzett a gépünk mára 12. Beaufort-fokozatú vihart a Fekete-tengerre, noha a tegnapi előrejelzés szép időt mondott! - kiáltott fel Jevgenyij Szargejevics.

- A dél csendes-óceáni robbanás szörnyű viharokat és ciklonokat hoz ránk. Sürgősen tenni kell az emberek megmentéséért! - mondta határozottan az előrejelzési vezető. - A repülő időjárás-szabályozó állomások készen állnak?

Jevgenyij Szergejevics fejében szörnyű gondolatok követték egymást: Hajók..., az úszó óvodák..., és ott a felesége; a kicsik, Nyina és Vitya. A szélvihar minden percben odaérhet, és az állomásnak még nincs rádió-távvezérlése.

- Engedélyt kérünk, hogy emberek is felszállhassanak az időjárás-szabályozó állomásokkal - mondta az előrejelzési vezető. Mi magunk megyünk, nekünk kell az életünket kockáztatnunk. De nekünk is kell a gyerekeket, tengerészeket, hajókat megmentenünk.

Az engedélyt megadták. Az állomás ablakán át a felhőkig érő száguldó vízoszlopok látszottak.

Az állomás képernyőjén feltűnt a Fekete-tenger partvidéke. Egy hatalmas tornádó-tölcsér csavart ki évszázados fákat és szaggatta le a házak tetejét.

Az előrejelzési vezető fekete fényvédő üveget eresztett az ablakok elé, a vezérlőpultoknál a technikusok készenlétben álltak. A tűz még a fekete ablakokon át is a szemükbe hasított. Az állomás példátlan erejű mezonsugarakat bocsátott ki. A sugarak küzdöttek a forgószéllel.

Mire végül kikapcsolták a mezonsugárzót és felhúzták a fekete üveget, a tornádó varázslatosan eltűnt. A repülő időjárás-szabályzó állomás százak életét mentette meg.

A fekete-tengeri partvidéket is halálos veszéllyel fenyegető dél-csendes-óceáni robbanás a fővárosban is megmutatta hatását. Szürke, átláthatatlan fellegek kavarogtak az elsötétült égbolton.

A fővárosban ünnepre készültek. az utcák szokatlanul benépesültek. Az emberek egymás kezéből kapkodták ki a szovjet tudomány időjárás-szabályozás területén bemutatott legújabb vívmányáról beszámoló újságokat.

Egyszerre hirtelen felszakadoztak a felhők, aranyló fénysugarak ragyogtak a város házaira és parkjaira. A fénysugárnyaláb szétterült a város felett.

A város felett lassan átlebegett a repülő időjárás-szabályozó állomás. A város a Nagy Októberi Szocialista forradalom századik évfordulójának megünneplésére készült, és ez az ünnep éppen egybeesett a szovjet tudománynak a természet felett aratott legújabb győzelmével.

Amikor Igor apja kiszállt az állomásból, fia hosszú ideig nem tudott öleléséből kiszabadulni.

Este Jevgenyij Szergejevics bekapcsolta a televideofont és a Kahetyija hajót hívta. A képernyőn felesége mosolygott, mellette állt lánya Nyina és kiabált: "Papa, nálunk olyan meleg, meleg esőcske esett!"

VÉGE
Szerkesztő: Je. Kavtiasvili
Művészeti szerkesztő: A. Morozov
D-212-60___B02260
"Diafilm" stúdió
Moszkva, központi kerület, Sztaroszadszkij pereulok 7.

 
                                                                











