Gyerekkoromban sokat játszottam az első katalógusból összeállított készlettel. Felhúzható gőzmozdonyom volt, hozzá két személykocsi, hűtőkocsi, teherkocsi, egy állomásépület, felüljáró, jelzők, sok sín meg két váltó. Ja, és volt egy fordítókorongom is, a legegyszerűbb a katalógusból. Csak felnőttkoromban jöttem rá, hogy ezek a maguk korában nagyon drága játékszerek voltak, tehát egy régen letűnt, úri világ emlékeivel játszottam. Valószínűleg nagybátyám családjából került hozzám, aki Csanádpalotán volt nagyon jó hírű körorvos.

Most felnőtt fejjel a katalógus végéről választanék egy működő gőzgépet. Érdekes, hogy a Märklin mindenfélét modellezett, a gőzgéppel és a szerszámokkal fel lehetett építeni egy komplett műhelyt transzmissziós hajtással.

Nekem a sínzeppelin nagyon megtetszett. Utána is olvastam, őrület ez a propelleres meghajtás. Sajnos kísérlet maradt.

@Disznó Úr: nyilván borzasztóan energiapazarló erőátviteli mód lehetett, főleg egy nagy tömegű, és nagy gördülőellenállású járművön alkalmazva.

@ZON: Kombinálva a gőzgép tízegynéhány százalékos hatásfokával csoda, hogy egyáltalán valakiben felmerülhetett egyáltalán a gondolat is...

@Andrassy Gabor: belsőégésű motor hajtotta. A lassú fordulatú gőzgép semmilyen fordulatszámfokozóval sem igen tudta volna megfelelően megpörgetni a légcsavart, másrészt a gázreakció sem lehetett az Ariel Atomhoz mérhető...

@ZON: Ja, aszittem valamilyen gőzturbina. Ez sokmindent megmagyaráz... a belső égésű motorokkal azóta is csak szenvedés van a vasútnál, diesel-elektromos, diesel-hidraulikus stb...

@Andrassy Gabor: Szenvedésnek nem mondanám. A felsorolásodban erőátviteli módok vannak. Ki lehetne egészíteni a mechanikussal, na az szenvedés lenne a vasúti tömegek mozgatásában.

Anno a 80-as években a Marklin játékboltot mindig megcsodáltam a külső (anem sétáló) Váci utcában.

Elképesztö, hogy 32-ben mi mindent kínált már a Märklin "játékként". Srác koromban az Állami Pénzverö szegényes kínálatú, de amúgy jó minőségű 0-ás méretű vasútjával játszhattam - nyáron. Mivel az ovális sínpálya két kitérővel a szobában egyszerűen nem fért el, ezért a kertben kellett felállítani, fűben, porban, nedvességben. Mindezek ellenére ment, mint a mérgezett egér.

@trollsalab: A Märklin bolt a Szabadsajtó úton - a Klotild palota üzletsorában - volt eredetileg, amikor az Erzsébet híd újjáépült kitették a "sötét" Váci utcába, mert maszeknak nem lehetett boltja föútvonalon. Mindig izgalmas kirakata volt, de az eredeti Märklin nagyon drága volt.

Bár a vasútmodellek önmagukban nem különösebben vonzanak, azért a Märklinért odavoltam kiskoromban. Nagynéném Belgiumban élt, onnan hozott és küldött haza holland nyelvű katalógusokat kilószám. Az a kicsike hollandtudásom, ami van, azokból a könyvekből származik :D. A historische straat lantaarn-t, azaz a régi típusú utcai lámpát szerintem örökre megjegyeztem, mert a katalógus szerint egyedül az került annyiba, hogy sokheti zsebpénzemből egyáltalán szóba jöhessen egy darab megvásárlása (még gulden volt, utána is kellett néznem, mennyit ér, ha jól emlékszem, nagyjából a német márkával volt azonos értékű, nagy bánatomra :D). De egy Trans Europ Expressért, svájci Krokodil villanymozdonyért, Fliegender Hamburger motorvonatért több százezer forintot elkértek (1999 körül). Nemrég jártam egy vasútmodell kiállításon, ahol lehetett adományokkal támogatni az egyesületet, és cserébe a kikészített újságokból el lehetett hozni (persze csak úgy is le lehetett nyúlni, na de azért...). Adtam 2000 Ft-ot, és elhoztam egy Märklin-katalógust megint, hogy ismét megállapítsam, hogy sokheti "zsebpénzembe" kerülne egy komolyabb vonat megvásárlása. És akkor az még csak egy vonat, úgy magában :D. Egyébként közlekedésrajongóként szégyen, de valahol azt olvastam 2008-ban, a válság idején, hogy a Märklin tönkrement, és évekig abban a hitben éltem.