Találmányok, amelyek régebbiek, mint hitted

2014. szeptember 17. Andrassy Gabor (törölt)

people_thomas_edison.gif

Néhány találmány, amelyet mi itt, Kelet-Európában csak a 70-es, 80-as években ismerhettünk meg, jóval régebbi, mint gondolnátok. Ezek közül mutatok be most egy csokorra valót.

Hűtőszekrény

Az elpárologtató rendszerű, kompresszoros hűtőgép legkorábbi leírása Oliver Evans amerikai feltalálótól származik, 1805-ből, de az első működőképes gépet csak Jacob Perkinsnek sikerült elkészítenie 1834-ben. A sorozatgyártás beindítása James Harrison nevéhez fűződik, aki 1854-től árulta jégkészítő gépeit és 1861-től telepített húsipari hűtőkamrákat.

Hűtőszekrény hirdetés 1905-ből
Ez az 1887-ben alapított vállalat még ma is létezik.

Kezdetben a hűtőszekrény és a hűtőgép még külön egység volt, utóbbit általában az alagsorban helyezték el, és csöveket építettek ki odáig, hasonlóképpen, mint a mai split klímáknál. Az első teljesen egybeépült, háztartási hűtőgépet az amerikai Alfred Mellowes fejlesztette ki, és 1916-tól volt megvásárolható. Vállalatát 1918-ban felvásárolta William C. Durant, és bevezette a "Frigidaire" márkanevet a piacra, ami aztán a hatvanas években nálunk "fricsiderré" torzult.

Monitor_refer.jpgGeneral Electric háztartási hűtőszekrény 1927-ből
több mint egymillió darab készült belőle

Európában az Electrolux vállalat ismertette meg a háztartási hűtőgépet a széles közönséggel. Az amerikai gyártókkal szemben ők nem kompresszoros, hanem a Baltzar von Platen és Carl Munters által 1922-ben kifejlesztett elven alapuló abszorpciós gépeket gyártottak. Ezek mozgó alkatrészt nem tartalmaztak, működtetésükhöz csupán melegre volt szükség, amely nem csak elektromos árammal, hanem gáz- vagy petróleumégővel is biztosítható volt. 

KYLSKAP.jpg

Electrolux hűtőszekrény 1930-ból

 

Magnetofon

Az első mágneses hangrögzítő eszköz Valdemar Poulsen, az 1890-es évek végén kifejlesztett Telegraphone-ja volt. Ebben még a felvételi médium hajszálvékony acélhuzal volt.

telegraphone.jpg

A készüléket diktafonnak lehetett használni, illetve telefonbeszélgetéseket lehetett rá felvenni.

Utána hosszú-hosszú idő telt el, mire az első szalagos magnetofonkészülék 1935-ben elkészült. Hol máshol, mint a náci Németországban? ;-) Ez még nagyon primitív készülék volt, 100 cm/sec sebességgel futott benne a szalag (vagyis a compact casette sebességének hússzorosával), és mivel előmágnesezés sem volt benne, nem csoda, hogy amikor az AEG mérnökei 1936-ban felvették vele Mozart 39. Szimfóniáját a Londoni Filharmonikusok előadásában, mind a karmester (Sir Thomas Beecham), mind a zenészek nagyon csalódottak voltak, amikor visszahallgatták a torz és zajos felvételt. (Ez a szalag egyébként még a kilencvenes években is megvolt, de azóta rejtélyes körülmények között nyoma veszett. Valószínűleg egy magángyűjteménybe került. :))

Gyorsan sikerült a készüléket tökéletesíteni. 1939-ben új fajta szalagot fejlesztettek ki, 1941-ben alkalmazták az előmágnesezést, 1943-ban elkészítették az első sztereó készüléket.

 

A negyvenes években számos sztereó felvételt készítettek a Bécsi Operában, Richard Strauss és Furtwängler vezényletével, ezek közül a szalagok közül sok fenn is maradt, néhányat ki is adtak CD-n.

Ezeknek a magnetofonkészülékeknek a létéről azonban nem tudott a világ, csak Németország megszállásakor fedezték fel a majdnem minden rádióállomásban felszerelt csodálatos készülékeket.

Az első közhasználatú magnetofonok 1947 körül kerültek a piacra, és olcsósága miatt ismét visszatért az acélhuzal, mint a jelek hordozója.

WebsterWireRecorder.jpg

Mivel a nyávogásmentesítés és a többsávos felvétel nem volt megoldható, viszont az ötvenes évek a szalagok ára jelentősen esett, ezek a készülékek nagyon hamar kiszorultak a közhasználatból, és a polgári életben is elterjedtek a szalagok.  1963-ban pedig elindult világhódító útjára a Philips féle Compact Casette.

(Megjegyzem az acélhuzalos magnókat sokáig még a repülőgépek fekete dobozaiban használták, mivel ez a technológia könnyedén túlélt tüzet-vizet, ami egy repülőgépkatasztrófa esetén előfordulhatott.)

 

Kontaktlencse

Bár mi csak a hetvenes években ismertük meg, a kontaktlencse mégis 126 éves. Adolf Flick találta fel 1888-ban.

kontaktlencse.jpg

Amint a képen látható, lencséje még a teljes szemet fedte, és persze vastag, nehéz üvegből készült. Pár óránál tovább aligha lehetett viselni. 1902-ben fel is adta a kísérletezést.

Legközelebb az 1930 Augusztus 4-én olvashatunk róla a  New York Times-ban. A cikk szerint elkezdődött a Németországban gyártott "szemre illeszthető lencse" tesztelése. A teszt sikerülhetett, mert egy 1937-es felmérés szerint már négyezren viseltek kontaktlencsét Amerikában. Egy pár ára 50 dollár volt, ami kb. 650 mai dollárnak felel meg.

 

Légkondicionáló

Az első ilyen rendeltetésű gépet Willis Carrier tervezte egy nyomda számára, 1902-ben.

1902_ac_carrier.jpg

Carrier gépe. Figyeljük meg, hogy a ventilátort egy kis dugattyús gép hajtja :)

Noha a berendezéseknek kapacitástól függően $10,000-től $50,000-ig ment az ára, a légkondicionálás a harmincas évekre általánosan elterjedt az amerikai középületekben, munkahelyeken, filmszínházakban. Számos kísérlettel bizonyították, hogy a hűtött légtér növeli a munkahatékonyságot. Pl. Gail Cooper légkondicionáló vállalata gépírónőket tesztelt, és méréseik szerint átlagosan 24%-al növekedett a leütések száma, amikor légkondicionált szobába ültették át őket. Egy 1957-es felmérés szerint már a munkáltatók 90%-a már úgy vélekedett, hogy a légkondicionálás a hatékony munkavégzés legfontosabb feltétele.

Az első (légcsatornás) háztartási légkondicionálót 1914-ben hozták forgalomba, de ez még nem talált piacra. Túlságosan nagy épületszerkezeti átalakításokat igényelt a felszerelése. 1935-re viszont megszületett az első kompakt, ablak alá beépíthető légkondicionáló berendezés, amely a negyvenes évekre olyan "ablakklímává" zsugorodott, aminőt mi csak a nyolcvanas évek végén ismerhettük meg:

360_air_conditioning_0712.jpg

Az első légkondicionált automobilt pedig a Chrysler készítette 1933-ban:

first_air_conditioned_auto.jpg

 

 Telefax

Az első, távíródróton keresztül képet továbbító berendezést egy Alexander Bain nevű skót fejlesztette ki 1843-ban.

keptaviro2.jpg

Az ötlet lényege az, hogy a továbbítandó képet savval írták a papírra, majd az így átlyukadt papirost egy fémhenger palástjára vonták, a hengert megforgatták, miközben egy letapogató érintkező tengelyirányban haladva szépen felvette az alakzatot. A vevőkészülék ugyanígy nézett ki, csak tapintó érintkező helyett egy irónt nyomott a papírra, ha az adónál záródott az áramkör.

Persze igazándiból hasznossá a készülék akkor vált, G.R. Carey feltalálta a fotocellát (1875) és így már akár fotókat is tudtak továbbítani. Továbbítottak is, még az Osztrák-Magyar Monarchia rendőrsége is használt ilyen készülékeket kőrözési képek továbbítására, Amerikában pedig a századfordulóra minden újság szerkesztőségében éppúgy ott volt ez a készülék, mint három emberöltővel később a hőpapíros faxok.

keptaviro1.jpg

 

Görkorcsolya

Noha már egy 1743-as londoni feljegyzésben is említés történik róla, a görkorcsolya feltalálójának mégis John Joseph Merlin belga órásmestert tekintjük, aki 1760-ban mutatta be találmányát. Ez a görkori egysoros volt, és feljegyezték róla, hogy manőverezni nem nagyon lehetett vele. Nem is terjedt el, de azért "szöget ütött az emberek fejébe." Folyt a kísérletezés, 1819-ben M. Petitbled szabadalmat is jelentett be Franciaországban, 1823-ban John Tyers egy másik eszközre Londonban, utóbbi öt darab, cipőtalp alá egy sorba rendezett kerekével már egészen hasonlított a mai görkorikra. 1857-ben még görkoripályát is építettek hozzá Londonban.

A domináns dizájn mégis a négykerekű görkori lett, amelyet 1863-ban talált föl egy James Leonard Plimpton nevű new yorki. Hatalmas siker lett.

roller_skates.jpg

Még sokan és sok mindent tettek hozzá a görkorihoz, de 1979-ig, a Rollerblade megalapításáig lényegében változatlan maradt az eszköz..

 

Sugárhajtású repülőgép

Ha eddig azt hitted, hogy a Messerschmitt Me 262 volt az első sugárhajtású repülőgép, akkor itt az ideje, hogy megtudd az igazat.

coanda_1910.jpg

Az első sugárhajtású repülőgépet egy Henri Coandă nevű román aviátor építette 1910-ben. A fenti foto egy párizsi kiállításon készült róla.

A gépben egy négyhengeres dugattyús motor hajtott egy kompresszort, amely a gépet meghajtó légáramot hozta volna létre. *Volna* - merthogy repülni e gépet nem látta a széles közönség, egyesek kétségbe vonják azt is, hogy egyáltalán képes lehetett-e valaha repülni. Állítólag repült, és állítólag egy próbakörön lezuhant és ripityára tört. Így volt, nem így volt, nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy ugyanezen az elven működő sugárhajtóművet épített Secondo Campini 1932-ben egy csónakba, és sikeres bemutatója után minden támogatást megkapott a fasiszta kormánytól ahhoz, hogy repülőgépbe is beépíthesse. A gép két prototípusa 1940-re el is készült, és ezeket már rengeteg hiteles szemtanú látta repülni is:

Campini-Caproni_C.C.2.jpg

Caprioni C.C.2

 

Mikrohullámú sütő

Az első, besugárzással melegítő készüléket Dr. Percy Spencer építette 1945-ben. Két évi kísérletezés után vállalata, a Raytheon, bemutatta a "Radarange" fantázianevű készüléket, a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő mikrohullámú sütőjét:

radarange.jpg

A szekrény méretű masina ára $3000 volt ($25.000-nek felelne meg vásárlóparitáson átszámítva). Ezt persze magánszemély még nem nagyon engedhette meg magának. Viszont az éttermek, közintézmények az ötvenes években elkezdték vásárolgatni a készüléket, léte és előnyei bekerültek a köztudatba, és 1965-re megszületett a háztartási változat is.

early_microwave.jpg

 

 

MP3 lejátszó

1979 közepén került piacra az első Sony Walkman, és még ugyanebben az évben megszületett a teljesen elektronikus, cigarettás doboz méretű zenelejátszó ötlete is Kane Kramer és James Campbell fejében.

IXI_player.jpg

A készülékből öt működő prototípus is készült, amelyeket a potenciális befektetőknek mutogattak. A feltalálók úgy képzelték, hogy a zeneszámokat a hanglemezboltokban lehetne letölteni rájuk dial-up modemeken keresztül (ekkoriban a modem sebesség 1200 bit/szekundum körül volt). Végül is azért nem lett semmi az egészből, mert a felhasznált memóriachipek csupán 3,5 percnyi zene tárolására voltak elegendő kapacitásúak.

 

A tengeralattjáró

Legtöbbünk számára a tengeralattjáró az első világháborúhoz, esetleg Verne Gyula munkásságához kötődik.

Valójában az ötlet William Bourne-től származik 1580-ból, és az első működőképes tengeralattjárót egy Cornelius Drebbel nevű hollandus készítette.

submarine_1623.jpg submarine3.jpg

Búvárhajóját 12 matróz hajtotta előre, és 4-5 méter mélységre tudott lemerülni.

Az első hadi célokra szolgáló tengeralattjárót 1776-ban készítették, fegyvere -torpedó helyett- egy kézzel kurblizott furdancs volt.

submarine4.jpg

 

Videojáték

Sokan talán úgy tudjátok, hogy az első videojáték a Pong volt 1972-ben:

2pong-1972.jpg

Nos, valójában az első videojátékot Thomas Goldsmith Jr professzor készítette, és 1948-ban szabadalmaztatta az utolérhetetlenül pocsék Cathode Ray Tube Amusement Device néven.

crtad.jpg

A készülék lelke egy katonai selejtezésből származó radarernyő volt, a játék a Space Invadershez volt hasonló - persze lényegesen szerényebb grafikai megvalósítással. Néhány prototípus készült, de végül is kereskedelmi forgalomba nem került.

Viszont alig három évvel később a Ferranti nevű angol elektronikai gyár előállt egy kifejezetten játék céljára tervezett, és csak erre alkalmas számítógéppel, a NIMROD-dal.

ferranti_nimrod.jpg

A rajta futó játékprogram pedig a még ma is ismert NIM volt.

Később mégiscsak a Mark-1-es kompjuterük lett a sikertermék, kilenc darabot is el tudtak adni belőle.

 

Konzerv

A széles közönség szintén az első világháború idején ismerte meg a konzerveket, de azok már sokkal korábban is léteztek. Az első konzerveket a holland hadsereg megrendelésére gyártották 1772-ben.

konzerv.jpg

A konzervipar első szabadalma 1810-ből származik, az első konzervnyitó szabadalom pedig 1855-ből. (Azelőtt a véső+kalapács volt a konzervbontás metódusa. :))

 

Mosógép

Az elektromos mosógépek nálunk csak a hatvanas években kezdtek elterjedni. Pedig a találmány nagyon régi, elsőnek Hamilton Smith szabadalmaztatta 1858-ban. Hamarosan a gőzgéppel, később stabilmotorokkal meghajtott gépek általánosan elterjedtek az angliai és amerikai mosodákban, és a századforduló környékén, amikor a nagyobb városokban elkezdték kiépíteni az elektromos erőátviteli hálózatot, megjelentek a villanymotorral hajtott háztartási mosógépek is:

mosogep_1.jpg mosogep_2.jpg mosogep_1908.jpg

 A századforduló mosógépei

Egy 1940-es felmérés szerint az amerikai háztartások 60%-ában volt már mosógép.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr186611579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Disznó Úr 2014.09.17. 08:00:12

A hűtőszekrényről jut eszembe. Édesanyám mesélte, hogy a 60-as évek elején még bőszen jégszekrényt használtak, szombaton jött a jegesember, őt pedig kiküldték jégért.

Mivel a hős, dicsőséges szocializmus még a 30-as évekhez képest is visszaesést hozott sok tekintetben, felmerült bennem, hogy vajon a két háború között a háztartásokban voltak-e elektromos hűtők?

Nyilván itt a polgári otthonokra kell gondolni, de kíváncsi lennék. Valaki nem hallott ilyenről von Haus aus?

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.17. 09:22:09

@Disznó Úr: Nem jellemző. Akkoriban a polgári háztartásokban nem gépek, hanem cselédlány volt, aki lement a jégért, meg prakkerrel kiporolta a szőnyeget stb. Egy-két kósza fricsider persze előfordulhatott a korabeli kockáknál, de ritkaság számba ment. Bővebben a 30-as évek házi munkáiról itt:
www.bibl.u-szeged.hu/ha/eletmod/

Kagehiko Yamazaki 2014.09.17. 10:40:49

A tengeralattjarorol tudtam, volt is egy NatGeo vagy History Channel doksi filmem ami a kezdetek kezdetetöl mutatja be a törtenetet a mai legmodernebb tengeralattjarokig. Hat, anno nem volt egy eletbiztositas merülni...

Disznó Úr 2014.09.17. 11:27:46

@Andrassy Gabor: Köszi. Egyébként azért merült fel bennem, mert láttam olyan, a 30-as években épült bauhaus épületet, amelyben a lakásokban központi porszívó dugalj volt. Csak a csövet kellett csatlakoztatni. Értelemszerűen az IKV időkben ez nem működött.

A mai ember hajlamos a múltat - akár a közelmúltat is - valamiféle borzalmas, fejletlen világnak látni, sokszor nagy csapda.

Sir Oliver Yolland 2014.09.17. 11:33:26

@Disznó Úr: Budapest belvárosában az elegáns ház(ak) pl. Balassi Bálint utca 2./Markó u. 1 eleve hűtőszekrénnyel felszerelve épült 1937-ben... Természetesen ez kifejezett luxus volt.

norbert79 2014.09.17. 11:40:12

Egy okosabb ember itt kisegíthetne: Szóval a konzervről egy hajó története jutott eszembe, ahol a hajót elhagyták a matrózok, s mindenki megbolondult. Kiderült, hogy az ételes-konzervek, amikben az ételt szállították ólomból készült, s ólommérgezés miatt futott zátonyra a hajó, s tűnt el a legénység is.

Kis pontosítás kellene, valaki?

Namely 2014.09.17. 11:46:30

Nem is igaz!
Mosógépük a gumimaciknak is volt, és mindenki tudja, hogy ők a középkorban éltek.
;)

Disznó Úr 2014.09.17. 11:47:39

@Sir Oliver Yolland: Köszönöm, igen ilyesmire gondoltam.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.17. 12:21:42

@Sir Oliver Yolland: És ez hogy volt? Központi fricsider volt közös hűtőagregáttal a pincében, avagy csak külön-külön betettek egy-egy abszorpciós electroluxot?

@Disznó Úr: volt ilyesmi, de nem volt jellemző. Még a központi fűtés sem! A legtöbb körfolyósósban (amelyek akkoriban nem is számítottak túl réginek), cserépkályháztak, vagy legjobb esetben is csak egy MARABU kiskazánjuk volt. Olyat viszont én is láttam már, hogy körfolyósós ház, a főlépcsőházban természetesen tükrös, bőrkanapés, automata lift (Wertheim Felvonógyár), ez még meg is úszta az IKV-s időket, és működőképes volt, hátul meg a cselédlépcső mellett pedig volt egy cselédlift, amivel a cselédlányok vihették föl a szenesvödröt, meg le a mosókonyhába a cihát, meg ilyesmi. Sajnos ez már nem volt tanulmányozható állapotban, kocsija leszakadva, aknája törött székekkel, öres dobozokkal teledobálva... de jól láthatóan egy lift volt valaha.

Amúgy a harmincas évek végére már nagyjából minden luxus fel volt találva, csak éppen a találmányok nem voltak általánosan elterjedve.

Greg36 2014.09.17. 13:01:39

@norbert79:
A Franklin-expedíció exhumálásainál találtak pl. nagyon magas ólomszintet a csontokban, de vita megy arról, hogyan, vagy inkább pontosan mitől került a szervezetükbe.

Rollende Landstrasse 2014.09.17. 14:18:17

@norbert79: Mint az előttem szóló megjegyezte, ez a Franklin-expedíció története. Egyre elfogadottabb az ólommal lezárt konzervek miatti mérgezés elmélete.

Részletesen:
hu.wikipedia.org/wiki/Franklin-exped%C3%ADci%C3%B3

johnibyg 2014.09.17. 15:43:36

@Disznó Úr: Volt elektromos hűtő akkoriban, igaz inkább luxuscikknek számított az ára miatt

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.17. 17:53:51

@Rollende Landstrasse: Ez érdekes történet... vicces lehetett, ahogy három év alatt szép lassan lefoszlott róluk a civilizáció, és a Terror gőzfűtéses olvastótermétől eljutottak a kannibalizmusig.

Harrison Bergeron 2014.09.17. 19:10:31

@norbert79: John Harris, Nyomtalanul (Hajókatasztrófák) - antikvárium. A Franklin-expedíció eltűnésének feltételezett oka; ólommérgezés, ti. a korabeli konzerveket azzal zárták le. Am. állítólag nemrég megint megtalálták az Erebust vagy a Terrort, tehát a két hajó egyikét, de ez már előfordult párszor. Jó könyv, érdemes pénzt is adni érte.

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.09.17. 21:35:40

Egy apró kiegészítés a videójáték-részleghez. A Cathode Tube Amusement cuccnál van az a kép az oszcilloszkóp képernyőjéről.

Na az nem oda való, hiszen az a pár évvel későbbi 'Tennis for two' képe...

Az amusementről leginkább a szabadalmi képével, avagy a "leszármazottnak" tekinthető Spacewar! játékgéppel lehetne képet adni.

bbocs 2014.09.18. 08:38:47

"városokban elkezdték kiépíteni az elektromos erőátviteli hálózatot"

mármint az elektromos hálózatot, nem?

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.18. 09:05:36

@bbocs: a villanyerőt. a delejes energiát. Olyan szép ez a magyar nyelv, miért kellene leragadni a legköznapibb, legelcsépeltebb terminológiáknál? Főleg egy történelmi blogon... ;-)

hajdagaspar 2014.09.18. 10:16:58

A budapesti országház épületében már létezett klíma! :)

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.18. 10:25:50

@hajdagaspar: Ja, minden reggel beborítottak egy szekérderéknyi jeget a szellőztetőrendszerbe. Magyarországon enynire futotta a műszaki kultúrából. :)

erol 2014.09.18. 10:43:39

@Andrassy Gabor: Miért? Szerintem tökéletes megoldás.

¿Qué tapas hay? 2014.09.18. 10:53:30

@Disznó Úr: Lehetett kapni elektronos hűtőket, de nem volt jellemző. Egyrészről sokkal kevesebb hűtést igénylő dolgot tartottak otthon az emberek, inkább frisset vásároltak, illetve még nem felejtették el a régi praktikákat, hogy hogyan lehet vajat, tojást, egyes húsárukat hűtés nélkül eltartani.

Működött a jéggyár is, a kevés hűtést igénylő dolgot olcsón lehetett a jégszekrényben eltartani. Egész pontosan, a jégszekrény költsége sokkal kisebb volt. A villamos áram fajlagosan kb. a mai ár négyszeresébe került.

az egyéb háztartási gépek (porszívó, mosógép) pedig az élőmunka árához képest jelentősen drágábbak voltak. Egy gépesített háztartás beruházási költségéből évtizedekig lehetett a cselédlányt, a mosónőt, a bejárónőt, adott esetben a szakácsnőt fizetni.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.18. 10:55:28

@erol: Nem azt mondom, hogy nem működik, de azért baromi sok munka azt nap-mint-nap odacipelni.

¿Qué tapas hay? 2014.09.18. 11:03:01

@Andrassy Gabor: A cselédlány nem hordott fel sem jeget, sem tüzelőt. Azt a vici hordta fel 15-20 fillér borravalóért. A szőnyeget is a viciné porolta, szintén némi aprópénzért cserébe. A hivatkozott weblap egyébként pontosan leírja. A cselédlány feladata a napi takarítás, ágyazás, terítés, kisbevásárlás volt. Felszolgálta az étkezéseket, mosogatott és segített a főzésben a nagys. asszonynak. Legalábbis a P 200-600-as jövedelem-kategóriában.

¿Qué tapas hay? 2014.09.18. 11:10:17

@Andrassy Gabor: A nyolcvanas években Pásztor professzor mindig azzal kezdte a Hő- és áramlástan gépei c. tárgy IV. folyamának (hűtőgépek) első előadását, hogy mesterséges hűtőkörfolyamatot csak ott érdemes alkalmazni, ahol természetes hűtőközeg nem áll rendelkezésre. Az országház épületének tervezésekor még nem volt akkora teljesítményű mesterséges hűtőkörfolyamat, amivel az épületet megfelelően hűteni tudták volna. Viszont természetes jég volt a városi jégvermekben olyan mennyiségben, amennyiből azon a pár napon, amikor ez nagyon szükséges volt, elő tudták temperálni az épületbe befújt levegőt.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.18. 12:24:07

@¿Qué tapas hay?: Hát itt nem nagyon állt rendelkezésre. Legfeljebb a Duna vizét használhatták volna, mint (viszonylag) hűvös közeget. A jég csak akkor állt rendelkezésre, ha télen fáradságos munkával begyűjtötték, elvermelték, nyáron kidaruzták, és a helyszínre szállították. Hát ezt helyben való rendelkezésre állásnak nem nevezném. Hűtő- és jégkészítő gépek meg már az 1860-as évektől kereskedelmi forgalomban voltak. Más kérdés, hogy az 1880-as években, amikor a Parlamentet tervezték, még villanyos hálózatról szó sem lehetett, de talán még világító gázról sem, széntüzelésű gőzgéppel hűtőgépet hajtani meg csakugyan nem kisebb logisztikai feladat, mint jeget hordani, ennyiből védhető az elgondolás.
De modern honatyáink még jobb megoldást találtak a problémára: egyszerűen nyáron nem üléseznek, hanem elmennek a vízpartra üdülni. :)

Sir Oliver Yolland 2014.09.18. 14:19:37

@Andrassy Gabor: A lakásoknak egyéni hűtője volt, nem Elektrolux hanem Bosch.

Az egyik kommentben felvetett központi fűtés már sokkal korábban is létezett. Pl. a Falk Miksa utca házai is már eleve azzal épültek. Más kérdés persze, hogy a háború után nem azt állították helyre, hanem inkább mindenki csináltatott kályhát, majd sokkal később az IKV "szakszerűen" (jellemzően a szétszabdalt lakások új alaprajzához igazítva) ismét bevezette a házközponti fűtést. Ez működik ma is.

Void Bunkoid 2014.09.18. 14:43:35

@Andrassy Gabor: K*RVAJÓÓÓÓÓÓ a link!!!!

Nagyon nagyon jó!
Ez valami szakdolgozat volt ifjúkorában?

Nem győzöm olvasni, eszméletlen jól leír mindent.

Void Bunkoid 2014.09.18. 14:48:21

Amúgy a "régi" dolgok közül tök vicces dolog, hogy a napi rendszeres fürdés (főként zuhanyzás) amúgy ilyen amerikai találmány, ők már a háború előtt ezt művelték, és teljesen meg voltak rökönyödve pl az Európába vezényelt amerikai katonák, hogy ezek a népek nem ismerik a zuhanyzót, legtöbb háztartásban nincs is, csak kád, hát az meg minek...

Megjegyezném amúgy, még a kora nyolcvanas évekbeli iskolai környezetismeretórai emlékeim szerint is az volt a higiéniai előírás, hogy HETENTE egyszer alaposan fürödjünk meg-mossunk hajat, mindennap viszont rendszeres mosdás.

Ez a napi akár többször zuhanyzós mánia inkább a rendszerváltás óta dívik nálunk, és annyira sikerült utolérnünk Amerikát, hogy a legtöbb _európai_ ország fia-lánya meg szokta jegyezni a magyarokról (főleg erasmusos cserediákságok alkalmával), hogy "indokolatlanul sokat és sokszor fürdenek" :))))

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.18. 16:38:45

@Sir Oliver Yolland: Ezt azért nem hiszem, mert a kályházáshoz megfelelő mennyiségű kéményt is kell biztosítani, és azt utólag megvalósítani már nem olyan egyszerű, mint egy kályhát rakatni. (Bár megjegyzem egy emberesebb cserépkályhához födém is kell, ami meg bírja tartani, mert van súlya.)

@Void Bunkoid: Nem. Unatkozó könyvtárosok csinálták. Itt a főoldal: www.bibl.u-szeged.hu/ha/

Én ma sem értem ezt az örökös pancsikálást. Én hetente egyszer fürdök. Nyáron a közeli Dunában, hideg időben kádban. Ennél csak akkor gyakrabban, hogyha kánikula van vagy valami nehéz munkát végzek, és megizzadok. De volt olyan kollégám, aki naponta kétszer zuhanyozott csak a munkahelyi zuhanyzóban. (Gondolom otthon még legalább egyszer.) A vicces az volt, hogy ehhez képest -saját állítása szerint- hetente egyszer vett fel tiszta alsógatyát. Én meg elgondoltam, ahogy a frissen fényesre sikált habtestét belepasszírozza a három-négy napos, vonalkódos gatyóba... :) nesze neked tisztaságmánia.

régi villamos 2014.09.21. 20:18:30

@Sir Oliver Yolland: Hááát csodálkozom azon, hogy központi fűtéses házban hogyan fűtöttke egyénien, mert hol volt annyi kémény? Ez esetben egy központi kémény lehetett, a kazánnak. ???

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.21. 21:13:31

@régi villamos: Esetleg úgy el tudnám képzelni, hogy épült valamikor a milleneum idején gyűjtőkéményekkel, aztán valamikor a húszas években utólag belemókolták a gőzfűtést, ami aztán a negyvenes évek második felére vagy lerohadt, vagy megsérült a háborúban, vagy csak megunták a lakók a durrogást és visszatértek a kályházásra.

Cirrus 2014.09.21. 23:18:09

Azért szinte, vagy teljesen csak tervben létezett, és kezdetleges termékeket szerintem egy kicsit erős itt szerepeltetni, gondolok itt pl. a sugárhajtású gépre, és az 1979-es zenelejátszó (akkoriban sci-fi) ötletre, akkoriban még CD sem volt, digitális hang legfeljebb stúdióban volt szalagon, persze hatalmas és méregdrága gépen, de ebben nem vagyok otthon.

for-avar 2014.09.21. 23:58:06

a román és az olasz gép sajnos egy kis tévedés...
mert ezek Campini féle thermojet hajtásúak...a motor termelte meleg is rádolgozott, akár a japán Yokosuka MXY7 Ohka kamikáze repülőnél!
A Heinkel He176 volt a világ első gázturbinás sugárhajtású repülője 1939 agusztus végén repült elsőként. Muzeumba került. A szövetséges bombázók pusztították el. A Heinkel He280 volt az első kéthajtóműves gázturbinás sugárhajtóműves repülőgép. Ez már fegyvert is hordozott 3db MG151/20 gépágyút. Ám akkori teljesítmánye ami jó volt...a Me262 felülmúlta

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.22. 08:18:05

@Cirrus: A Philips 1979 március 8-án u mutatta be a saját digitális lézerlemezét. A sony 1978 szeptemberében. Aztán letárgyalták, hogy nem kezdenek formátum-háborúba, hanem csinálnak közösen egy harmadik félét. Ez lett a CD, amit 1980-ban szabványosítottak. Szóval azért már eléggé a levegőben lógott a dolog.
A kezdetleges termékekről szóló gondolatodat úgy ahogy van, nem értem. Olyat már hallottam, hogy valaki nem a szabadalom bejegyzését, hanem az első működő prototípus elkészültét avagy az első kereskedelmi forgalomba kerülő darab megjelenését tekintse, no de egy ilyen szubjektív fogalmat benvonni, mint ez a "kezdetlegesség" ez azért kicsit meredek...

Void Bunkoid 2014.09.22. 08:35:25

@Andrassy Gabor: még a vonalkód hagyján, de férfiembernél mindig fennáll az "utolsó csepp" problémája, ami már két nap után igen penetráns, méteres körben érezhető húgyszagot produkál az illető körül, ha nem vált alsónadrágot :P

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.22. 09:35:13

@Void Bunkoid: én ki szoktam rázni az utolsó cseppeket... nekem nem komfortábilis ázott gatyóban ülni estig. :)

Cirrus 2014.09.22. 09:49:37

Tudtommal az a lézerlemez videózáshoz készült, ezen kívül szerintem az akkori technikai lehetőségek mellett a tömörítés (főleg röptében) gondolata fel sem merült, tehát ha lett is volna CD pár évvel korábban, ilyen zenelejátszó akkor sem nagyon lehetett volna. Talán nem véletlen, hogy csak a kilencvenes évek közepén kezdtek megjelenni lassan ilyenek, tudtommal részben a formátum szabadalmaztatott volta miatt is, más hasonló meg nem nagyon volt.
A sugárhajtásúnak mondott gép - ha jól értem - sűrített levegővel ment volna, ami elég messze van a tényleges sugárhajtástól, a többivel nincs probléma így utólag átgondolva...

teddybear01 2014.09.22. 09:55:27

@for-avar: Ezek a gépek csak egyfajta rásegítőnek használták a turbinát. Normál repülés alatt csak a motor vitte a gépet, és egyfajta turbóként bekapcsolták volna egy harci helyzetben. Hátránya épp az, mint az utánégetőnek, pokoli nagy az üzemanyag-fogyasztása.

Az oroszok is csináltak ilyesmit a II.VH. előtt közvetlenül, de a háború miatt abbahagyták az egészet. A háború után meg részben a zsákmányolt német, részben a vásárolt angol sugárhajtóműveket felhasználva, majd továbbfejlesztve építették a saját gépeiket.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.22. 12:31:07

@hajdagaspar: Érdekes ez a cikk... De szerintem marha nagy könnyelműség egy ilyen szellőztető rendszert működtetni. Mi lenne, ha mondjuk egy, a parlament munkájával elégedetlen honpolgár valamilyen színtelen-szagtalan mérges gázt vezetne bele abba légnyelő kútba? Egy pillanat alatt kipusztulna az egész kétharmad miniszterelnök urastul, oszt jöhetne vissza gyurcsány... brrr.

Interplanet 2014.11.18. 20:21:08

A sugárhajtású sztori bizton nem igaz. Az első igazi sugárhajtású gép 1939 aug. 27-én emelkedett a levegőbe ez volt a Heinkel He 178-as. Mivel azonban a leszállásnál rendszeresen kigyulladt a maradék üzemeanyag kivonták a forgalomból. Az első katonai célokra szánt gép pedig a Messerschmitt Me 262 Schwalbe gépe volt ami bár már repült 1942-ben, de csak 1944-re lett belőle sorozatgyártás.

en.wikipedia.org/wiki/Heinkel_He_178

en.wikipedia.org/wiki/Messerschmitt_Me_262

vino-et-veritas 2016.07.21. 07:14:25

@Andrassy Gabor (törölt): Jaj, a XX. század elején nemigen volt ilyen "terrorista-veszély". Más közintézménynél is használtak hasonlót, mivel nem voltak megfelelő gépi berendezések.

vino-et-veritas 2016.07.21. 07:19:49

@Disznó Úr: A központi porszívó sok nagyobb épületnél megvolt, ahol volt értelme kiépíteni, pl. szállodákban, nagyobb irodaházakban, még komolyabb magánházakban is, stb. Illetve kisebb, egyedi gépek még nem léteztek. Ilyen hálózatok régebbi épületekben ma is megvannak, legfeljebb nem használják. Külföldön én is laktam ilyen hotelben.
Amúgy ezt most is lehet beépíttetni, van sok ilyen megoldás modern kivitelben is.
süti beállítások módosítása