Írország - Örök harc?

2013. december 09. - JTom

Belfast. Gyermekkoromban a hírekben sokszor hallottam ezt a nevet és akkor még nem tudtam, hogy nemcsak ez a város, de a mára kettészakított szigetország lakói évszázadok óta vívják harcukat megszállóik ellen.

A szembenállás gyökere

1536-ban VIII. Henrik szakít a pápával - aki nem nézte jó szemmel a király állandóan lefejeztetett feleségeit - és megalapítja az anglikán egyházat. Míg az angolok, walesiek, és később a skótok is, átvették a protestáns vallást, addig az írek megmaradtak katolikusnak. Ez a tény meghatározó volt az ír történelem további alakulásában.

1541-ben az ír parlament elfogadta, 1542-ben pedig törvénybe iktatta a királyi címről szóló törvényt (Crown of Ireland Act, 1542). VIII. Henrik így elődeivel ellentétben nem Írország lordja, hanem annak királya lett. Az ország meghódítását tehát gyakorlatilag innen számíthatjuk. ettől kezdve a katolikusok kiszorítása a döntéshozatalból évszázadokon át folyamatosan zajlott.

Famine, a nagy éhínség

1845-ben észlelték először a szigeten azt a burgonyakórt (Phytophthora infestans), amely attól kezdve minden évben elpusztította az ország burgonyatermését – elrothasztotta még lábon. Mivel a burgonya volt az ír parasztság fő tápláléka, és takarmányként is használták, élelem nélkül maradtak. Az angol és a protestáns ír földesurak (katolikusok csak 5%-át birtokolták a földnek Írországban addigra már), kihasználva a szegénységet, elűzték a fizetni képtelen családokat földjeikről, házaikat leromboltatták, hogy nagyobb legelőkhöz jussanak.

Starving-family-in-Carraroe-County-Galway-during-Great-Famine.jpg

Éhező család a burgonyavész idején Galwayben

irish-immigrants-ellis-island_cr.jpg

Ír emigránsok érkezése a new york-i Ellis szigetre a bevándorlási ellenőrzőpontra

1841-ben Írország lakosainak száma 8 175 000 volt. Jelenleg az ír szigeten kb. 6 720 000 ember él. 1846-tól kezdődően több mint egymillió ember éhen halt, további félmillió pedig – legyengült szervezete miatt – valamilyen betegség áldozata lett. Több millióan Amerikába, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájaira emigráltak az éhínség elől, és ott kolóniákat létesítettek. A legtöbben úgy gondolják, Anglia tehetett volna az éhínség és a kivándorlások ellen, ám szándékosan nem cselekedett.

Függetlenségi törekvések

A szigeten a 19. században kezdődött meg a komolyan vehető függetlenségi törekvés. 

IRB: 1858-ban alakult meg az Ír Köztársasági Testvériség (Irish Republican Brotherhood, más néven Fenians, azaz feniánusok), azzal a céllal, hogy ha kell, erőszakkal is kivívja az ír függetlenséget. Az Amerikába emigrált írek támogatták őket, így volt is némi esélyük elérni céljukat. 1867-ben kirobbantottak egy felkelést, amit az angolok levertek.

Sinn Féin: 1900-ban az IRB elkezdett újjászerveződni, majd 1905-ben megalakult a leghatározottabban angolellenes párt, a Sinn Féin (Mi Magunk), melynek vezetője a dublini Arthur Griffith volt. Griffith a Magyarország feltámadása (The Resurrection of Hungary) című könyvében fejtette ki elveit az ország függetlenségét illetően, példaértékűnek tartván az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést.

ica13.jpg

Eközben a parlamentben éles és végeláthatatlan viták folytak Írország függetlenségéről – mivel a protestánsok ki akartak maradni minden, az íreket érintő rendeletből, továbbra is angol kormányt akartak. 1913-ban létrejött az Ulsteri Önkéntes Erők (Ulster Volunteer Force), egy rendkívül agresszív katolikusellenes félkatonai szervezet, amely ellen a rendőrség nem tette meg a megfelelő lépéseket, így a katolikusok is megalakították a maguk félkatonai szervezetét, az Ír Önkéntes Erők-et (Irish Volunteer Force).  A képen jobbra dublini Sinn Féin tagok.

1916-ban, amikor felismerték, hogy az első világháború még évekig eltarthat, és Angliának nincs ideje rájuk figyelni, az IRB és az IVF felkelést szerveztek. Patrick Pearse vezetésével április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját, majd a Főposta előtt felolvasták az Írországot független köztársasággá nyilvánító kiáltványt, és felhúzták az ír zászlót. Az angolok leverték a felkelést, és 15 vezetőjét kivégezték. A Sinn Féint hibáztatják a felkelésért, holott az IRB állt az egésznek a hátterében. Ám éppen ennek a hamis vádnak köszönhetően a Sinn Féin Írország legnépszerűbb pártja lett. 1917-ben Éamon de Valerát bízták meg a párt vezetésével. A félig ír, félig spanyol de Valera a Húsvéti felkelés egyik vezetője volt, ám nem végezhették ki, mivel amerikai állampolgársággal rendelkezett. Elhatározta, hogy saját kormányt alakítanak, visszautasította a választások útján nyert westminsteri helyeket, és elkezdi a húsvéti felkeléskor függetlennek nyilvánított Írország kormányzását.

1916-os Húsvéti felkelés a galériában

Az illegális parlament neve Dail Eireann (a mai, hivatalos parlamentet is így hívják) lett, és 1919. január 21-én tartotta első ülését.

IRA: Ekkor az angol kormány letartóztatta az illegális ír kormány tagjait, erre válaszul megalakult az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA- Irish Republican Army), akik különböző gerillaakciókkal próbálták lehetetlenné tenni az angol kormány munkáját. 1920-ban, Michael Collins vezetésével, a gerillaháború egyre nagyobb méreteket öltött. November 21-én az IRA tagjai lelőttek tizenegy brit katonát. Válaszul az angol katonák benyomultak egy dublini "gaelic football" ír futball mérkőzésre, és tüzet nyitottak az ártatlan szurkolókra. Ez az esemény az első Véres Vasárnap (Bloody Sunday) néven elhíresült tragédiák közül. Az IRA válasza nem késett sokat, tíz nappal később megöltek tizenhét brit katonát.

Brit katona őrségben egy homokzsákokból épített őrhely előtt az Orange Day-en Belfastban. Ez az esemény, amelyen a protestánsok vallási jelképeikkel az utcára vonulnak, rendszeresen erőszakba torkollottak. (Fotó Central Press/Getty Images). 1920.

Protestánsok Orange Day menete a Shaftesbury téren Belfastban. (Fotó Topical Press Agency/Getty Images). 1920. július.

Belfasti rendőrök járőröznek az utcákon a munkanélküliek és a rendőrség között lezajlott összecsapások után, aminek egy halálos áldozata és 46 sérültje volt. (Fotó: Topical Press Agency/Getty Images). 1932. október 12.

Brit Északír Rendőrség (RUC) járőrözik az Orange Day felvonulás után kitört zavargások idején a belfasti York Street-en  (Fotó: Fox Photos/Getty Images). 1935. június 22.

1921-ben az angol kormány tűzszünetet kért, és tárgyalni hívta a Sinn Féint valamint az IRA-t. Az egyezség ami garantálta Írország függetlenségét 1949-ig teljesen létrejött, de az északi országrész, belfasti székhellyel továbbra is a Brit birodalom része maradt.

Az IRA radikális szárnya Észak-Írországban folytatta a függetlenségi törekvéseket. Az erőszakhullám az ötvenes évektől a kétezredik évig változó intenzitású, de folyamatos volt.

Orange Day felvonulás 1951-ben. (Fotó: Fox Photos/Getty Images).

Bombatámasás egy Bogside negyedben lévő lakóházban Belfastban. (Fotó: Jones/Evening Standard/Getty Images). 1969. augusztus 13.

Két fiatal lány mászik át az útzár alatt a Falls Road-on, Belfastban. A Falls Road nyugat-belfast fontos főközlekedési utcája, amely sokszor volt összecsapások színhelye. (Fotó: Evening Standard/Getty Images). 1969. augusztus 16.

Öt katolikus halt meg, hatvanan sérültek meg és tucatnyi ház semmisült meg a kijárási tilalom ellen tiltakozók és a fegyveres brit katonák között a Falls Road térségében lezajlott összecsapásokban, Belfastban. (Fotó: Evening Standard/Getty Images). 1969. augusztus 16.

A Falls Road-i összecsapások után brit katona állít meg egy gyermekével a szögesdrót akadályon átkelni szándékozó férfit. Belfast. (Fotó: James Jackson/Getty Images). 1969. augusztus

Tüntetők a Leeson Street-en a Falls Road térségben. Belfast. (Fotó: Malcolm Stroud/Express/Getty Images). 1970. július

Pihenő brit katonák 1970. július

Brit katonák a Falls Road-i iskolánál. (Fotó: Malcolm Stroud/Express/Getty Images). 1970. július

Brit katonák védekező állásban a Falls Road-on. (Fotó: Wesley/Keystone/Getty Images). 1970. július 4.

Falls Road-i asszonyok élő lánccal tiltakoznak a napok óta tartó erőszak ellen. (Fotó: Malcolm Stroud/Express/Getty Images). 1970. július 3.


Gyerekek cukkolják a brit katonai járőrt. Belfast. (Fotó: Malcolm Stroud/Express/Getty Images). 1970. július

A britek északír politikája ellen tüntetők (Fotó: Michael Stroud/Express/Getty Images). 1970. július 10.

1971. (Fotó: Keystone/Getty Images).

Brit katona Belfastban. (Fotó: John Minihan/Evening Standard/Getty Images). 1971. március 24.

Belfasti nő teával kínálja a brit katonai posztot. (Fotó: Chris Ware/Keystone Features/Getty Images). 1971. április 20.

Gyanús civil motozása (Fotó: Keystone/Getty Images). 1971. augusztus 12.

Autóba rejtett pokolgépet robbantanak fel brit katonák. (Fotó: Keystone/Getty Images). 1971. november 17.

Gyógyszertári lövöldözésben megsérült civil nő. (Fotó: Keystone/Getty Images). 1971. november 28.

Gyerekek mulatságosnak találják, hogy brit katonák motozzák meg őket. (Fotó: Keystone/Getty Images). 1971. december 7.

Brit katonák járőröznek az egyik IRA által meghirdetett tűzszünet idején a Lisbon Street-en. (Fotó: Evening Standard/Getty Images). 1972.

Tűzoltó lát el egy IRA által végrehajtott autóba rejtett pokolgépes merényletben megsérült civilt a Donegal Street-en. A detonációban hatan haltak meg, további 146-an megsebesültek. (Fotó: Keystone/Getty Images). 1972

Felkelők teherautót borítanak fel barikádnak. Az erőszak akkor lángolt fel ismét, amikor az IRA egyik fogva tartott vezetője, az ír parlament tagja a britek börtönében belehalt az éhségsztrájkba. 1981. május 6. (Fotó: Getty Images)

Az IRA és a brit rendfenntartók közti hosszú harc eredményeként 1973 és 1980 között 1398 ember veszti életét bombamerénylet, taposóakna vagy golyó által.

Az IRA-s foglyok a Maze börtönben kerültek, ahol a „soronkívüli” kategóriába tartoztak. 1976-ban az angolok eltörlik ezt a kategóriát, az IRA-s foglyok többé nem számítanak politikai fogolynak, a gyilkosokéval megegyező elbánásban részesülnek. A hírre több IRA-s fogoly visszautasította a rabruha használatát, pokrócot borítottak magukra, nem tisztálkodtak, nem borotválkoztak, sőt cellájuk falára vizeltek. 1980-ban foglyok egy csoportja éhségsztrájkba kezdett, a "soronkívüli" jogok visszaszerzéséért. A sztrájk lezárult, amikor ígéretet kaptak követeléseik teljesítésére, ám 1981 márciusában Bobby Sands vezetésével újraindult, miután kiderült, hogy az ígéretet nem tartják meg. Az akkori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher a 'Vaslady' süket maradt a foglyok követeléseire, és Bobby Sands kilenc társával együtt éhenhalt.

1969. Kíváncsi lány bámulja a járőröző angol katonát az Észak-ír zavargások idején..jpg

Gyerekek elvonják a katona figyelmét és a hátsó fiú a leütését imitálja. (Fotó: Getty Image)

Brit katona engedi egy kisgyereknek, hogy belenézzen a fegyver távcsövébe. (Fotó: Central Press/Getty Images). 1981. május 13.

hotel.jpg

Az éhen halt Bobby Sands és kilenc társa haláláért 1984. október 12-én az IRA bombamerényletet hajtott végre a brightoni Grand Hotel ellen, mialatt Thatcher és pártja megbeszélést tart az épületben. Öt ember meghalt, sokan megsebesültek, a szálloda egy része ledőlt, Thatcher is csak óriási szerencsével maradt életben. 

Ezt követően az angol kormány megpróbált megegyezésre jutni Észak-Írországgal, többek között beleszólást biztosít neki az észak-ír politikába. Ezt sem Észak-Írországban sem Írországban nem nézték túl jó szemmel. A merényletek folytatódtak, megtorlás megtorlást követ, egészen a kilencvenes évek közepéig.

1993-ban az események minden résztvevője úgy gondolta, hogy ideje tárgyalóasztalhoz ülni. Az ún. Downing Street-i nyilatkozatban Anglia kijelentette, hogy nincs semmilyen „saját stratégiai vagy gazdasági” célja Észak-Írországgal, és kilátásba helyezte egy egyesült Írország létrehozását, amennyiben ez a döntés a többség döntését képviselné. Ez a kijelentés feldühítette az Ulsteri Unionistákat (UUP), akik azzal vádolták a brit kormányt, hogy eladja Észak-Írországot a Sinn Féinnek. A mérsékelt politikai pártok viszont örömmel fogadták a kormány kijelentését, mindkét oldalon.

Később a brit kormány pontosított, és fegyverletételhez kötötte a tárgyalások elkezdését. Bill Clinton amerikai elnök is bekapcsolódott a békekampányba, és megkérte az IRA-t, hogy hirdessen végleges tűzszünetet. 1994. augusztus 31-én az IRA ezt meg is tette, és bár nem mondta ki, hogy az végleges lenne, kihirdette a „katonai tevékenységek teljes leállítását”. Október 13-án az észak-ír protestáns félkatonai ernyőszervezet, a CLMC (az UVF-et és az UDA-t képviselő Combined Loyalist Military Command) is hasonlóképpen tett.

A brit kormány tárgyalási időpontokat egyeztetett a Sinn Féinnel, melynek vezetőjét, Gerry Adams-et a Fehér Házba is meghívták Szent Patrik-napra. A tárgyalások el is kezdődtek 1995-ben, ám sem a Sinn Féint, sem az észak-ír lojalistákat nem engedték a tárgyalóasztalhoz. John Major brit miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy a szervezeteknek be kell szolgáltatniuk fegyvereiket, ahhoz, hogy a brit kormány komolyan vegye a végleges tűzszünetet. Az IRA dühös válasza: a fegyverek beszolgáltatása nem kezdődhet meg addig, amíg a tárgyalások eredményei nem tisztázódnak, a tűzszünetnek vége! 60 másodperccel a bejelentés után bomba robban Londonban, több millió font kárt és két emberéletet követelve.

SouthKey_bombing_-_9.2.96.jpg

1997-ben az új brit miniszterelnök, Tony Blair, bejelentette, hogy a tárgyalások elkezdődnek, a Sinn Féinnel vagy nélküle. A Sinn Féin ekkorra már túlságosan össze van fonódva a tűzszünetet felmondó IRA-val, így nem ülhet tárgyalóasztalhoz. Amikor az IRA látta, hogy Blair komolyan beszélt, és a tárgyalások tényleg elkezdődnek a Sinn Féin nélkül, tűzszünetet hirdetett, hogy az mégis részt vehessen rajtuk.

1998. április 10-én hajnali 5 órakor megállapodás született, amelyet a Nagypénteki egyezmény (Good Friday Agreement) szentesített. 

image.jpg1998. A Nagypénteki egyezmény aláírói

Ez azonban nem jelentette az erőszak végét: az egyezményt ellenző, magát Igazi IRA-nak nevező szakadár csoport (Real IRA) bombamerényletekbe kezdett.

Omagh_imminent.jpg

1998. Omagh. A képen látható Vauxhall Cavalier 136 kilogramm robbanóanyagot tartalmaz és három perccel később felrobban. A fotót készítő spanyol család szerencsésen túléli a robbanást. A képen szereplők nem mindegyike ilyen szerencsés.

om3.jpg

A detonációban huszonkilencen haltak meg, kétszázhúszan megsérültek.

om1.jpg

om2.jpg

omagh_2641900k.jpgA Real IRA autóba rejtett pokolgépe elképesztő pusztítást végez.

om4.jpg

Az áldozatok fotója

Ezzel az akciójával a Real IRA osztatlan megvetést szerzett. Mindkét szemben álló fél elítélte az akciót, később a szervezet is bocsánatot kért az áldozatok családjaitól.

Az 1999 decemberében létrejött észak-ír kormányban Sinn Féin-tagok is voltak. 2000-ben, majd 2001-ben újra, Anglia felfüggesztette az észak-ír parlamentet, mivel az IRA nem hajlandó letenni a fegyvert. 2001 októberében az IRA elkezdte a fegyverek beszolgáltatását, 2002-ben viszont több incidens arra engedett következtetni, hogy az nem volt teljes, ezért újra felfüggesztették az észak-ír kormányt, melynek státusza jelenleg is függőben van.

Írország gazdasági helyzete az 1990-as évektől rohamosan fejlődik. A munkanélküliség eltűnőben van, az életszínvonal egyre magasabb. Az idegenforgalom a növekvő kelta-divatnak köszönhetően soha nem látott méreteket öltött. Ma Európa fejlett országai között is az egyik leggyorsabban fejlődő ország. Talán a gazdasági sikerek idővel feledtetik a vallási ellentéteket és beköszönthet végre a béke időszaka.

 

(Fotók: Getty Images, The Guardian, Telegraph. Forrás: Wikipedia)

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr795683213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

In Motion 2013.12.11. 00:34:31

Oh, come out you black and tans,
Come out and fight me like a man
Show your wives how you won medals down in Flanders
Tell them how the IRA made you run like hell away,
From the green and lovely lanes in Killashandra.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2013.12.11. 05:04:51

Nagyon jó poszt. Számomra ez mindig fehér folt volt a történelemben.
Köszönet!

kewcheg 2013.12.11. 08:39:55

Számomra az egészből csak az jön le, hogy a brit hozzáállás az egészhez sokkal normálisabb és szimpatikusabb, mint a szélsőséges írek viselkedése.Skót ismerőseim mondták nemrég, hogy józan észérvek alapján mindenképpen amellett fognak voksolni, hogy a UK-ban maradjanak, habár ők is megtehetnék hogy régi sérelmeik miatt kilépjenek onnan.
Az se sgít az írek szimpatikusabbá válásában mondjuk, ahogy ezt a tobin nevű férget elvtelenül- több hatóság,bíróság- asszisztálásával "kimentették" jól megérdemelt de még így is enyhe büntetése alól....

belekotty 2013.12.11. 09:29:41

@kewcheg: Igazad van! Az a normálisabb és szimpatikusabb, hogy megszállunk valamit és részben megszállva is tartjuk, mint azok akik harcolnak a szabadságért.
Értem.

focibuzi 2013.12.11. 10:27:20

@kewcheg: " a brit hozzáállás az egészhez sokkal normálisabb és szimpatikusabb, mint a szélsőséges írek viselkedése" - 150 évvel ezelőtt a hatalma és gazdagsága csúcsán lévő brit birodalom hagyott éhenhalni másfél millió írt. minden negyedik-ötödik ír éhen halt. ha csak az angolokon múlik, több ír is meghalt volna, csak pár százezer írnek sikerült kivándorolnia... ennyit a jófej britekről. az írek ezt azóta sem bocsátották meg nekik.

Jimbo75 2013.12.11. 10:50:54

@kewcheg: Kétlem, hogy szimpatikus lenne az a hozzáállás, hogy hagyunk éhen halni több százezer embert. Ezek után és a megszállás hosszú évszázadai után meg tudom érteni, hogy az írek miért gyűlölik az angolokat...

Ginlia 2013.12.11. 10:56:25

@kewcheg: Az angol barátaim úgy tartják, hogy azért vannak még mindig É-Írországban angol katonák, mert ők tartják fenn a rendet a katolikusok és a protestánsok között. Amikor ezt hallottam, csak bámultam bután. Mi van??? Ez a brit hozzáállás se nem normális, se nem szimpatikus nekem. :(

Mozartkugel · http://baronesregni.blogspot.hu/ 2013.12.11. 11:17:02

@Ginlia:

Annyiban nem hülyeség, hogyha elvonulnának a brit rendfenntartó erők,akkor a protestáns és katolikus írek rövid időn belül lemészárolnák egymást. Nehéz ügy és Európában bizonyos tekintetben különleges, hogy a megoszlás nem nemzeti, hanem vallási alapú.

Globetrotter2014 2013.12.11. 11:54:36

Apróság az intróhoz, azért hallottuk gyakran ifatalon Belfast nevét, mert ők akkor az ellenséges imperialista Nagy Británniával fasírtban voltak.

Azért összességében elmondható, hogy mindketten jobban járnának ha elásnák a csatabárdot.

Írország akkor lépett előre (minden értelemben, de a lényeg a gazdasági fellendülés volt) amikor beindult a békefolyamat és kvázi kiegyeztek az angolokkal.

Amúgy azért írek is gyakran viszik magukat röhejes szitukba, pl amikor erőltetik a mára tkp mára majdnem kihalt nyelvüket.

Ginlia 2013.12.11. 11:55:39

@Mozartkugel: Az angol megszállás nagyobb feszültséget teremt É-Írorszgában mint a vallási különbség. Ezt már a 20. század elejétől elmondhatjuk.
Az angolok fejében Írország egy gyarmat. Nemrég olvastam egy könyvet egy olyan angoltól, aki több mint egy évtizedet töltött Magyarországon. Egy briliáns és szórakoztató könyvet írt a kulturális különbségekről, de amikor azt fejtegette, hogy ha a magyarok "joggal" követelik Erdélyt, akkor nekik is jár Írország.

___________________________ (törölt) 2013.12.11. 11:59:20

@Ginlia: nekem teljesen normálisan hangzik, úgy értem, nem tudom, hogy tényleg szükség van-e erre, vagy sem, de elképzelni simán el tudom, hogy egymásnak ugranának. tehát nem utasítom alapból el. sok nép van a világon, aki nem tudja visszafogni magát.

greycup 2013.12.11. 12:04:28

@Ginlia:
"Az angol megszállás nagyobb feszültséget teremt É-Írorszgában mint a vallási különbség. Ezt már a 20. század elejétől elmondhatjuk."

Mindig kiváncsi vagyok, hogy az ilyen ex-cathedra kinyilatkoztatásoknak mi az alapja... Hogyan lehet hitelesen mérni azt pl. hogy melyik teremt nagyobb feszültséget?
Vagy mit takar a királyi többes a következő mondatban ("elmondhatjuk")?

Ginlia 2013.12.11. 12:22:33

@greycup: Voltam olyan bátor és a tanulmányaimat vettem alapul a kijelentésemhez, illetve az angol és ír ismerőseim véleményét. Sőt még utána is olvastam, mivel nagyon érdekel a téma. Az első diplomámat brit történelemből írtam. Remélem átmentem a szűrőn. :))

Globetrotter2014 2013.12.11. 12:24:41

Én egy valamit nem értek, miért vallási feszültség az hogy az írek szabadulnának a britektől.

Mégis mi köze ennek a valláshoz?

Ne írjunk már ilyen hülyeségeket.

Nem vallásdogmatikai kérdések miatt szórták egymásra a molotov koktélt meg a bombákat...

Ginlia 2013.12.11. 12:29:01

@ZF2: Félreértetted. A vallási feszültség az írek belügye (lehetne), az angolok meg erre hivatkozva gyarmatosítanak. Most jól kisarkítottam, de így remélem érthető.

Globetrotter2014 2013.12.11. 12:40:46

@Ginlia: milyen vallás felszültség? Ez egy politikai vita. Semmi vallási elem nincs benne...

greycup 2013.12.11. 12:41:51

@Ginlia:
Talákoztál valahol a tanulmányaid során a kért méréssél? Vagy te folytattad le? :)
Ami pedig a mintát illeti, csak min. több száz fős, megfelelően reprezentatív ismerősi mintát tudok elfogadni. Sajnálom. :)

De egy "szerintem", vagy "véleményem szerint" sokat lendítene a dolgon. :)

Ginlia 2013.12.11. 12:47:00

@greycup: Nem célom meggyőzni téged. :)

@ZF2: Ha többet szeretnél tudni a vallási feszültségről, akkor javaslom olvass a témába vágó könyveket. A 16. századi egyházszakadásnál kezdj.

greycup 2013.12.11. 12:50:09

@Ginlia:
Engem egy szimplán odavágott mondattal -amit jelen pillanatban nem tudsz alátámasztani- nem is tudsz. :)
Ez a személyes vélemény kategória. Olyanod természetesen lehet.

Ginlia 2013.12.11. 12:54:32

@greycup: Minden kommentem a személyes véleményemet tükrözi, ahogy a tiéd is. A retorika pedig annak tulajdonítható, hogy az esetemben szó sincs EX catherdráról. :)
Minden jót!

kewcheg 2013.12.11. 15:43:58

@Ginlia: mondjuk én alapból kicsit elfogult vagyok a UK iránt, pozitív irányban, számomra a brit világbirodalom azt szimbolizálta, hogy hogyan tud egy rátermett monarchia viszonylag kis erőkkel, aránylag igazságosan, csak a "szükséges mértékű" erőszakot (és lehetőleg azt kerülve) valamint tiszta kezű, egyszerű közigazgatást működtetve fenntartani egy fél világ méretű birodalmat.Most meg lehet nézni, mi lett ebből, és vajon nem volt-e jobb pl. India, míg a brit birodalom része volt? Ha sarkosan akarnék fogalmazni, a gyarmatosítást a legjobban (ha szabad ilyet mondani) a britek csinálták ( rendben , tudom hogy idejétmúlt a véleményem) szemben pl. olyan ritka nagy gané gyarmatosítókkal mint pl. a belgák, akik nem több, mint csupán csak 1-2 millió bennszülöttet gyilkoltak le Kongóban...:(

Ginlia 2013.12.11. 16:00:59

@kewcheg: A leigázott nép szemszögéből a gyarmatosítók mindig erőszakosak lesznek és most nem feltétlenül az áldozatok számáról beszélek. Az eredeti indiai és brit kultúra akkora különbségeket mutatott a gyarmatosítás előtt, hogy tényleg felveti a kérdést, hogy ez mentálisan mekkora kárt okozott. Persze az angolok úgy könyvelik el az egészet, hogy ők vitték oda azt az alapvető fejlődést, amely kimozdította Indiát az "őskorból".
Meglepődnél ha hallanád, hogy a török gyerekek a mai napig az tanulják, hogy ők hozták Magyarországra a kultúrát. Amikor megemlítem, hogy ezt mi hogyan éltük meg, akkor igencsak meg vannak lepődve.
Amúgy értem, hogy mit akarsz mondani. A brit gyarmatosítás nem csak az erőforrások kiaknázásán alapult.

kewcheg 2013.12.11. 19:26:08

@Ginlia: A török dolgon jót derültem, ha hoztak kultúrát,az max.a fürdőkultúra volt:)A brit gyarmatosítás ellenben adott a gyarmatainak : elsősorban egy nyelvet,aztán vasutakat,utakat,közigazgatást,puritán értékrendet, Joy Adamsont, Land Rovert és még sorolhatnám.:)Kvázi ebből élnek még most is....

Ginlia 2013.12.11. 19:56:49

@kewcheg: Nemrég külföldi kollégákkal ebédeltem együtt. Voltak Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából és Lengyelországból is. Különösen a szerb és a horvát kolléganő húzta össze a szemöldökét, amikor a közös történelmi időkről beszélgettünk. Furcsa volt hallani, hogy a magyarok voltak az elnyomók. Ennyire szubjektív a történelem... :)

Trónkövetelő 2013.12.11. 20:03:23

@Ginlia:
Ulster nem brit gyarmat, és a protestánsok (akik jórészt nem is írek) ott nem is megszállók. Belfast városát 1612-ben alapította Sir Arthur Chichester, azelőtt nem volt ott semmi, csak egy erőd, meg mocsárvidék. Az oda letelepülő protestánsok (főleg skót presbiteriánusok, akik a mai napig markánsan jelen vannak) néhány évtized alatt szorgos munkával ezt a várost az egész ír sziget leggazdagabbjává tették. Nem lakott itt sok katolikus (azaz ír) egészen a burgonyavészig. Szóval a protestánsok Belfastban NEM "megszállók", "gyarmatosítók", sőt...

Ginlia 2013.12.11. 20:08:42

@Trónkövetelő: Ööööö, ezt biztos, hogy nekem szántad?

Trónkövetelő 2013.12.11. 20:11:13

@In Motion:
In 1912 a home rule bill England would impose
And so Lord Carson he did raise an army to oppose
But off to France our boys were sent and Lord Carson he did say
Go take our sons and tell the huns that we are on our way

And we're coming were coming we are coming down the road
Were the volunteers of the U.V.F. and were coming down the road
We're coming we're coming we are coming down the road
We're the volunteers of the U.V.F. and we're coming down the road

So how far have we now come how far have we to go
And those we thought who were our friends now stand beside the foe
But take you heed the price is high that you will have to pay
So listen now and heed my words that we are on our way

And we're coming we're coming we are coming down the road
We're the 1st batallion U.V.F. and we're coming down the road
We're coming were coming we are coming down the road
We're the 1st batallion U.V.F. and we're coming down the road

STILL UNDER SIEGE NO SURRENDER! ;-))

Trónkövetelő 2013.12.11. 20:12:02

@Ginlia:
Te hívtad Ulstert gyarmatnak, úgyhogy igen :)

kewcheg 2013.12.11. 21:21:08

@Ginlia: a horvátot nem értem. 1848-ig önként és dalolva voltak a Szentkorona tagországa.Ami azután volt,az már nem egyértelmű,az igaz...

kalandozomagyar 2013.12.11. 22:25:13

@kewcheg: Azért 1868-ban volt egy horvát-magyar kiegyezés ami megintcsak nem volt nekik olyan rossz, ahogy nekünk sem az 1867-es...

kalandozomagyar 2013.12.11. 22:27:08

@Trónkövetelő: Igen, ezt az epizódot (hogy a protestánsok, többnyire skót telepesek) elég sokan elfelejtik.

Ahogy azt is, hogy Írország mai city rangú városait mind a vikingek alapították. S az angolokat ők maguk hívták be a vikingek ellen. Csak aztán ottragadtak.

Persze az angolokat sem kell félteni...

Ginlia 2013.12.12. 09:43:28

@kewcheg: Az I. vh utáni területrendezés egyik érve az volt, hogy a magyarok nem bántak jól a területén élő nemzetiségekkel. Erre rárímel a horvát kollégám véleménye.

@Trónkövetelő: Pont, hogy szétválasztottam a pusztán kolonizációs folyamatot a vallási problémától. Az angol barátaim szeretik összemosni a kettőt.

kewcheg 2013.12.12. 12:36:23

...most nekem ebből az egészből az jön le, hogy - bocs ha bunkó leszek- de az ír egy ramaty egy népség.Lusták, isznak, hőbörögnek de se katonának se dolgozónak nem nagyon alkalmasak...A világtörténelemben se nagyon számottevőek,és még csak nem is szántóvetőek..:)Szal, hajrá British!!

szittyah 2014.03.16. 16:15:16

Nem rossz cikk!
Pár apróság, ami szerintem kimaradt:
- a krumpli vész idején az ír sziget brit fennhatóság alatt állt, így nekik kellett volna gondoskodni arról, hogy a polgáraik ne haljanak éhen. Erre meg is volt a megfelelő keret, a szállítmányok útra készen álltak, de az élelmezési miniszter lefújta a segély programot, merthogy Isten akarata, hogy az íreket büntetni akarja... (amúgy azért volt annyira súlyos ez a vész, ha valakinek ez nem lenne érthető, mert ezen a földön kb. a krumpli az egyetlen növény ami megterem. Meg a fű. :) gabonájuk nagyon rossz minőségű, a kukorica be se érik rendesen, csak takarmányozásra tudják használni)
- kimaradt Cromwell és Orániai Vilmos. A cromwell-i háborúk is sokat segítettek a két nép közti viszony elmélyítésében...Itt a környékünkön Droghedában jártam pl, ahol 2000 civilt mészároltak le Cromwell csapatai. A trim-i vár mellett (ahol a Rettenthetetlent is forgatták részben) van egy düledező templom torony. A protestáns katonák célba lőttek rá ágyúval a vártoronyból, amikor unatkoztak és berúgtak...
- Collinsot tartják a gerilla hadviselés megalkotójának. Kiterjedt kémhálózatot működtetett, és őt tekintik az IRA atyjának. Nem esett szó arról, hogy miután delegálták, hogy tárgyaljon az angolokkal, és aláírta a szerződést, mely ugyan engedményeket tartalmazott, de nem érte el a teljes függetlenséget, megalakult az IRA-n belül a kiegyezés-ellenes szárny és kitört a polgárháború. Collinsot ennek során lőtték le egy rajtaütés során, tulajdonképp honfitársai. Azóta ő nagyjából az első számú nemzeti hős. Liam Neeson főszereplésével készült róla film, csak ajánlani tudom a téma iránt érdeklődőknek.
- A cikk elsősorban Belfastra koncentrál, de az egész ribillió a 70-es években (Troubles, ahogy itt hívják az időszakot) (London)Derryben pattant ki. Valamint Armagh térségét érdemes megemlíteni, ami az ellenállás legnagyobb fészke volt mindig. (Sok a munkanélküli, az ír határ meg közel van.) South-Armagh massacre-ként emlegetik a britek, ami az egyik legvéresebb akciója volt az IRA-nak.
- A kiegyezést az IRA akkori politikai szárnya ütötte nyélbe. Kikötésük volt, hogy nemzetközi delegációnak adják át a fegyvereket, nem a briteknek. Ezután létrejöttek mindenféle szakadár csoportok, nem csak az említett Real IRA, de még egy tucatnyi másik. Katonai erejük már elenyésző, és társadalmi támogatottságuk sem akkora már (állítólag azon, hogy egy mesterlövész elsüsse a fegyvert és lelőjön egy brit katonát a hírszerzéstől még másik 150-200 ember dolgozott...Saját kórházaik voltak tanyákon berendezve, orvosok, boltosok, borbélyok...tízezres hátországuk volt. Mára ez már nincs meg) viszont a fekete kereskedelmet elég jól a kezükben tartják (cigi-alkohol csempészet, stb). Még mindig akkora az erejük, hogy állítólag a drogbáróknak is engedélyt kell kérniük, hogy X városban teríthessenek.
- A különböző felvonulások és összecsapások (mint pl. Július 12) a múltban gyakran elterelő hadműveletként is funkcionáltak. Az IRA célpontjai elsősorban a hírszerzés és SAS tisztek voltak. A fiatalokat feltüzelték, azok dobálták a molotov koktélt az utcán, a rendőrséget összpontosítani kellett. Közben az IRA kihasználva a helyzetet nyugodtan lecsaphatott az áldozatára valamelyik vidéki műúton...
- A kommentek közt kibontakozó vitába nem szállnék be, én nem akarok semerre elfogult lenni, nem az én bizniszem, mondhatni. De maradjunk annyiban, hogy mindig úgy kezdődik, hogy valamelyik visszaütött...

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.03.16. 17:19:41

@szittyah: nagyon jókat írtál, köszönöm a kiegészítést.
én nem akartam nagy lére ereszteni a cikket, így is túl hosszú lett fotóbloghoz képest.

pelinkovac 2014.03.17. 11:11:59

Jó az írás.
Sőt mi több, aktuálissá is vált a konfliktus és annak "rendezése". (Rossz) mintaként szolgálhatna a krími konfliktushoz. Megkockáztatom a kijelentést, hogy Oroszországnak több joga van a Krímhez, mint az angoloknak Észak-Írországhoz. Az angolok is részben az északír protestánsok védelmében léptek fel, s lépnek fel a mai napig. Nem szeretnék kiállni az oroszok mellett, de a nyugat európai példákat nézve megértem, hogy jogot formálnak egy 2/3-ában oroszok lakta területre, ami talán soha nem is volt igazán Ukrajna szerves része. Persze, amit lehet a "civilizált" nyugatnak, azt nem lehet a barbár keletnek. Míg Thatcher egy keménykezű vezető (vaslady) - Putyin egyszerűen egy diktátor. Pedig egyik sem jobb a másiknál...

blacklord 2014.03.17. 12:04:58

"így a katolikusok is megalakították a maguk félkatonai szervezetét, az Ír Önkéntes Erők-et (Irish Volunteer Force). A képen jobbra dublini Sinn Féin tagok."
Ez nem "jobbra dublini Irish Volunteer Force-tagok" akarna lenni (Sinn Féin valamivel feljebb volt taglalva)?

Csak a kommentek miatt... 2014.03.17. 21:03:11

@szittyah: a fanime-t én úgy tudom, hogy exportálták is az angolok rendesen az élelmiszert, csak olyan magas árakat határoztak meg, amit az emberek képtelenek voltak megfizetni, úgy haltak éhen hogy a szomszédban az angol földesúr raktára dugig volt. Ebben az időben egyébként törvénybe volt iktatva hogy ingatlannal csakis protestánsok rendelkezhetnek, a katolikusnak bérelnie kell.

Csak a kommentek miatt... 2014.03.17. 21:09:28

Kihagytam hogy az angolok ezen tevékenységét számos akadémikus fajírtásnak titulálja.

szittyah 2014.03.18. 16:25:13

@tromf: Nem tudom, mivel a dolog több évig tartott, megeshet, hogy mindkettőnknek igaza van. Mindenesetre én ezt a verziót olvastam a helyi kilátó toronynál, amely mellett valaha egy tömegsír volt az éhezés idején.

Más: ezt a videót most találtam. Egy kis ízelítő abból, hogy hogy működnek a dolgok Derryben. www.vice.com/en_uk/vice-news/free-derry-the-ira-drug-war?utm_source=vicefbuk

Csak a kommentek miatt... 2014.03.18. 23:20:37

@szittyah: en is errefele lakom (Offaly), nekem ezt a sztorit a lokalpatriota tanarnenim meselte igy, amikor ez volt a tema. De attol lehet igaz. :)

Csak a kommentek miatt... 2014.03.18. 23:38:15

Tegnap bementem Patrikozni Dublinba, kulso keruletben hagytam a kocsit es bevillamosoztam a kozpontba. Utkozben lattam jopar Ira graffityt a falakon, bar valoszinu kissracok muve csak.

fairlane 2014.07.14. 16:39:27

Civileket, főleg gyerekeket akármilyen szentnek tekintett ügy érdekében felrobbantani barbár és eszetlen dolog!

kekegsm 2014.09.04. 16:23:10

@kewcheg: Ismersz egyetlen írt is? Jártál ott? Éltél köztük? Ha nem, hanem pár kommentből és sztoriból alkotsz véleményt, akkor inkább tartsd meg magadnak.

Nekem volt szerencsém élni Dublinban és Londonban is. A britekhez nem vágyom vissza, Írország viszont hiányzik nagyon. Az emberek miatt, a hangulata miatt, a felfogásuk miatt. Írországban soha nem néztek le magyarságom miatt, soha, sőt érdekes színfolt voltam a sok lengyel, cseh, szlovák, ukrán után. London? Majdhogynem beléd rúgnak, annyira megvetnek, nekik mindenki más csak szolganép. Nagyobb nácik, mint a németek bármikor voltak...

És tudod mi a különbség egy ír és egy angol között ivásban? Annyi, hogy bár mindkettő ugyanannyit iszik, és mindkettő ugyanúgy berúg, az írtől kapsz egy pofont, majd meghív egy pintre, az angol meg hátulról megszúr, és beléd is rúg.

Tapasztalat, öcsém, tapasztalat. Először szerezz, majd utána mondj véleményt.

kekegsm 2014.09.04. 16:28:04

@fairlane: ilyen minden konfliktusban van. Szemét dolog volt ez az IRA-tól, de hidd el, azok a brit katonák sem voltak éppen angyalok, ők is irtották a civileket rendesen... ( www.youtube.com/watch?v=Htk1BRsArRA )

Azonkívül az Ulster-pártiak, a protestánsok is ugyanúgy gyilkoltak, robbantgattak a katolikusok sorai között.

Félre ne érts, nem védem egyik felet sem. Szemét mindkettő (mindhárom, ha a hadsereget külön számoljuk).

Szerencsére mára már jelentősen lecsillapodtak az indulatok, talán soha nem jön vissza a régi polgárháborús világ.

agika88 2014.12.30. 22:46:27

Az Éhség című film is feldolgozta a szóban forgó éhségsztrájkot, nem is akárhogyan. Aki szereti a művészi megközelítést, és bírja a naturalisztikus megjelenítést, annak ajánlom: www.port.hu/ehseg_hunger/pls/w/films.film_page?i_film_id=99681

A poszt nagyon jó.. Nem is gondoltam volna, hogy ez egy ilyen messzire visszanyúló probléma. Sose tudtam pontosan, h miért harcolnak az írek.