Árposz • 7 nap
2024. szeptember 12-én és 13-án kétnapos konferenciát tartottak az egyetlen magyar alapítású és máig létező szerzetesrend, a Magyar Pálos Rend történetéről és jelenéről Budapesten, a D50 Hotel és Rendezvényközpontban. A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című rendezvény egy 2019-ben indult sorozat része, amelynek célja, hogy időről időre bemutassa az új kutatási eredményeket, a renddel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a kulturális és idegenforgalmi újdonságokat. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött rendezvény mindkét napjára több mint 150 fő jelentkezett.
Résztvevők a A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című konferencia első napján. Fotó: Madarász Tímea, MNMKK OSZK
A konferencián a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ több kutatója is részt vett, köztük az OSZK két munkatársa is, Sarbak Gábor irodalomtörténész, kodikológus, az első nap délelőttjének levezető elnöke, illetve Sudár Annamária irodalmi szerkesztő, aki a második napon tartotta meg „Nem késő azt tanulnunk, mit oly sokáig nem tudtunk…” – A pálos rendtörténet és a közoktatás. Gondolatok a Pálos olvasókönyv kapcsán című előadását.
Sarbak Gábor, az első nap levezető elnöke. Fotó: Madarász Tímea, MNMKK OSZK
A pálos rend múltjának a kutatása, feltárása és bemutatása nemcsak a pálos szerzetesek és a szűkebb tudományosság számára fontos, hanem része a magyar kulturális emlékezetnek is, számos ponton kapcsolódva az ország történetéhez, irodalmához, művelődéstörténetéhez, építészeti és régészeti örökségéhez. A rend fontos törekvése az is, hogy jó kapcsolatot ápoljon a pálos történelmi és épített örökséget őrző településekkel, támogatva a pálos múlt megőrzésére és élővé tételére irányuló erőfeszítéseiket, mert a történelmi múlt – megfelelő tolmácsolásban – közösségteremtő erő és a jövőbe mutató erőforrássá is válhat. Ezért a konferencia régészeti, történettudományi és vallástörténeti tudományos előadásai mellett fontos szerepet kaptak az építészeti előadások, valamint az idegenforgalmi jó gyakorlatok bemutatásai – köztük a pálos vonatkozású helyszíneket üzemeltető tulajdonosok megszólalásai.
A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című konferencia szekciónként összesített programja
A Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával megvalósult konferencia fővédnöke Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár volt. Az első napon Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket, a második napon pedig Nacsa Lőrinc miniszteri biztos (Miniszterelnökség, Magyar Országgyűlés) A vallásturisztika aktuális fejlesztései és lehetőségei címmel tartotta meg a nyitó előadást.
Puskás Antal OSPPE. Fotó: Matiné
Puskás Antal pálos tartományfőnök nemcsak a konferencia elején köszöntötte a vendégeket, hanem a második nap kora estéjén, reflektálva az elhangzott előadásokra, A pálosok jelene címmel összegző beszédet is mondott, kiemelve a pálos rend körül működő közösségek jelentős szerepét, amelyek a viszonylag kis létszámú szerzetesközösség mellett működve erősítik a rend társadalmi hatását. Példaként említette a PÁLOS70 néven működő zarándoklat, kirándulás és teljesítménytúra szerepét, amelyet 2024 őszén immár tizennegyedszer rendeznek meg, illetve a Pálos utak egyre fejlődő hálózatát, amely „Természetben a Természetfelettivel” mottójával, egykori és mai pálos helyek bejárására, elmélkedésre, a lélek útjainak keresésére hívja az embereket a Pilisbe, s nemsokára a Mecsek, illetve Pécs városának útjaira is. (A pálos tematikus utakról a második nap délutánján Gadácsi Péter turisztikai fejlesztési szakközgazdász tartott előadást.)
A rendezvény első napján Bátor Botond atya, hargitafürdői perjel, korábbi tartományfőnök (2008–2014) is részt vett; s Maczalik Arnold (Mossfern építészműhely), a hargitafürdői új kolostor tervezőépítésze átütő, szenvedélyes előadásából az is kiderült, hogy a tervezés és az építkezés során milyen fontos szerepet játszottak a Botond atyával való inspiráló egyeztetések és viták, valamint a rend elfogadó és befogadó magatartása.
A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című konferencia első napjának közönsége, köztük (jobb oldalon) Sudár Annamária. Fotó: Madarász Tímea, MNMKK OSZK
A két nap alatt a fentiekben idézettekkel együtt mintegy harminc előadás hangzott el. A teljesség igénye nélkül válogatva:
Romhányi Beatrix történész, egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem BTK Medievisztika) a pálos rend középkori kolostorairól tartott átfogó előadást, érzékletesen bemutatva a rend társadalmi támogatásának változásait, illetve gazdasági és gazdálkodó tevékenységét, kiemelve, hogy a korszak végén a rend adómentességet élvezett, mivel a rendtagok – miként a ferencesek is – részt vettek a törökellenes küzdelmekben. Bojtos Anita történész (MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum) a rend barokk kori történetét foglalta össze. Előadását a pálosok 1644-ben, azaz 380 évvel ezelőtt elfogadott, megújított konstitúcójának említésével indította, majd a korszak rendtartományának helyszíneit és a rendtagok származását (nemzetiség és tárdalami rétegek) elemezte. Előadásában kiemelte, hogy számos jelentős család (pl. Széchényi, Nádasdy, Esterházy) adott pálos szerzeteseket a korszakban, amelynek nyomán a rend tárdalami befolyása is megnövekedett.
Benei Bernadett (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Főegyházmegyei Levéltár, Eger) Csepellényi György, 17. századi pálos vértanú kapcsán tartott előadást. A kortárs szemtanúk beszámolóit kutató történész tagja annak a három fős történész munkacsoportnak, amely Csepellényi ismét elindított boldoggá avatási eljárása kapcsán készíti elő a háttéranyagokat. Pető Zsuzsa Eszter régész, szakmuzeológus (MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum) a 19. századi elődök, Rómer Flóris, Ádám Iván, illetve a 20. századi építész, Guzsik Tamás munkásságát is megemlítve az elmúlt évek általa is végzett régészeti ásatásai kapcsán a közösségi régészet bekapcsolásáról, és a települések lakosságával való kapcsolat fontosságáról beszélt.
A második napon többek között a már korábban helyreállított egykori pálos kolostor épületében jelenleg működő Sopronbánfalvi Kolostor Hotel és Étterem működéséről beszélt Tama István divízióvezető, megemlítve, hogy terveik között szerepel az egykori kálvária helyreállítása is. A zalamerenyei Pálos Malom megmentéséről és fejlesztéséről hallhattunk Szabadics Attila tulajdonostól, illetve a zalacsányi vendégház kapcsán Badacsonyi Tamás említette az egykori örvényeshegyi pálos kolostort is, amelynek csak a helyét látták a tulajdoni lapon, amikor birtokukba került a terület.
Sudár Annamária előadása A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című konferencián. Fotó: Matiné
Sudár Annamária az előadása címében is idézett (majd az előadásban kiegészített) Virág Benedek-idézet – „Nem késő azt tanulnunk, amit oly sokáig nem tudtunk, mert senki által nem taníttattunk. Most érezzük kártékonyságát a tudatlanságnak.” – nyomán arra mutatott példákat, hogy a közoktásban hogyan jelenhet meg a pálosok múltja és öröksége, hogyan lehet „bevarrogatni” az egyes részleteket, a rendtörténet eseményeit, a rendtagok munkásságát a történelem- és az irodalomtanításba, illetve a rendelkezésre álló különböző tankönyvekbe.
Sudár Annamária előadása A Pálosok nyomában – múlt, jelen és jövő című konferencián. Fotó: Matiné
Számos kézenfekvő példa mellett (pl. II. József kalapos király megnevezése kapcsán a vonatkozó Ányos-vers részletének idézése) megemlítette az 1528-ban nyomtatott első magyar térképet, a Tabula Hungariae-t, amelyen a mohácsi csatát is ábrázolták, de látható a rend középkori központja, a jelentős búcsújáróhely, Budaszentlőrinc is, ahol Remete Szent Pál ereklyéjét őrizték a pálosok. Ezt mutatja a térképen szereplő S. Paulus megnevezés is. A tankönyvek szövegébe bizonyos helyeken beékelt mondatok, bekezdések, illetve képek és képaláírások lehetőséget adhatnak arra, hogy a pálosok múltjának ismerete természetes módon váljék az általános műveltség részévé. Az előadás utalt arra is, hogy a 2023 végén megjelent Pálos olvasókönyv című irodalmi antológia példányai örvendetes módon elfogytak. A reménybeli, képekkel kiegészített második kiadás várhatóan 2026-ban jelenik meg.
Petrás Mária népdalénekes. Fotó: Matiné
Mindkét napot zenei program zárta, amelyekben közreműködött – többek között – az Anima Musicae kamarazenekar tagjaiból alakult vonósötös, illetve Petrás Mária népdalénekes.
Sudár Annamária (Főigazgatói Kabinet)
