venember83 • 3 nap
A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2024-ben összesen 49 új taxont – úgymint 42 tudományra új fajt és hét új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is egyre több figyelmet érdemlő biológiai sokféleségről, azaz a biodiverzitásról.
Rendszeressé vált, hogy az újévbe lépve összegezzük és megosztjuk a biodiverzitás-kutatásban elért legfrissebb eredményeinket, hogy olvasóink is betekinthessenek a múzeum taxonómiai műhelyeibe, és méltán lehessenek büszkék e „kis ország nagy múzeumában” folyó munkára és világszínvonalú tudományos eredményekre. A korábbi évek összefoglalói itt érhetők el: 2020, 2021, 2022, 2023.
A taxonómia, más néven rendszertan, az élőlények rendszerezésének, osztályozásának tudománya. Neve a taxon szóból származik, amely kifejezés tetszőleges rendszertani kategóriájú egységet jelent. Taxon tehát a faj, a nemzetség és a törzs is. A taxonómia területéhez tartozik a tudományra új taxonok leírása és a már ismert taxonok folyamatos, kritikai revíziója is. Világszerte döntően a múzeumok tudományos gyűjteményeiben művelt tudományág, hiszen reprezentatív, jól feldolgozott természetrajzi gyűjtemények nélkül ilyen irányú szakértelem megszerzése nem lehetséges. Művelői mára olyannyira megritkultak, hogy a közelmúltban a megmaradt szakértőket az Európai Bizottság, a CETAF, az IUCN és a Pensoft lajstromba vette, és létrehozták a „taxonómusok vörös listáját” – hasonlóan a vörös listás, kihalással veszélyeztetett fajokhoz. Az európai rovartaxonómusok vörös listáján múzeumunk több szakembere is szerepel.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum (továbbiakban MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata (sőt, törvényi kötelezettsége) a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során keletkező tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a példányok meghatározását jelenti – azaz egy-egy addig meghatározatlan példányt pl. határozókulcsok segítségével azonosít a kutató, majd elhelyezi azt a gyűjteményben a rendszertanilag meghatározott helyére. Így a meghatározatlan állatok, növények, fosszíliák stb. halmazából kikerül az adott példány, és a rendezett gyűjteményrészben új helyet kapva gyarapítja azt. E munka során pedig időről időre előfordul, hogy a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen fajok képviselőivel találják szembe magukat. Ekkor jön a komoly és aprólékos taxonómiai kutatómunka java. Múzeumi példányok akár százainak-ezreinek vizsgálatával és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások tanulmányozásával a kutató megbizonyosodik arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolga. Végül a nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelő tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálja az új taxont.
Bárminemű, a fajhoz kapcsolódó tudás alapja ez a tevékenység, hiszen amíg valamit nem tudunk a nevén nevezni, más fajoktól megkülönböztetni, addig rá vonatkozó biológiai vagy alkalmazott módon hasznosuló ismeretekről nem is beszélhetünk. Az evolúciós (a faj kialakulása) és a személyes történet (a faj felfedezése, leírása) találkozása teremti meg a lehetőséget, hogy az egész emberiség számára értékes tudás és akár valamilyen alkalmazott formában hasznosuló ismeret lehessen az eredmény. Ennek a folyamatnak a „tárgyi bizonyítékait”, a fajleírás alapjául szolgáló ún. típuspéldányokat pedig a természettudományos közgyűjtemények őrzik meg az emberiség számára.
Összegző infografika az MTM-ben 2024-ben leírt, tudományra új taxonokról: összesen 23 országból 49 új taxont – úgymint 42 tudományra új fajt és hét új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a múzeum kutatói. Az új fajok földrajzi eloszlása szépen tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos, esetenként már évszázados múltú erősségeit. Habár a korábbi évekhez képest viszonylag kisebb szerepet kapott tavaly Ázsia, ám Afrika zoológiai kutatása ismét erősen magán viseli a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereinek névjegyét. Az Újvilág taxonómiai kutatásában magától értetődően kisebb a szerepünk, mint az Óvilágéban, de múzeumunk tudományos súlya az újvilági (különösen a neotropikus) fauna megismerésében tavaly is megmutatkozott.
Az MTM-ben 2024-ben leírt valamennyi új taxon az állatok rendszertani országába tartozik. Többségük ma is élő állatokat reprezentál, azonban öt új nemzetség és kilenc új faj már kihalt.
A múzeum rovarászai két új nemzetséget és 29 új fajt jegyeztek:
A Balkán-félszigetről leírt álkérészfajok egyike (Leuctra puskasi Murányi et Kovács, 2024).
A Venezuelából leírt új lepkefaj példányai (felül a színük, alatta a fonákuk), amely nevét a görög mitológia ihlette (Thaeides hyperion Bálint, Costa et Viloria, 2024). Az új fajok leírását a múzeum évkönyvében olvashattuk (akárcsak a következő ábrán szereplő új Capys-fajokét is).
Összeállítás az új afrikai lepkefajokból: boglárkák (Capys-fajok, fölül a példányok színe, alatta a fonáka) és középen az új szitkárfaj (Afranthrene cinerea Bartsch et Sáfián, 2024).
A Kínából leírt új bagolylepkefaj, Hampsonidia georgii Kiss, 2024, amelynek nevében édesapjáról emlékezik meg a faj leírója.
A Szenegálból leírt új szivacsfátyolkafaj (Sisyborina arrietty Szőke, 2024) családjának eddig ismert legkisebb képviselője; nevét a Miyazaki Hayao által megálmodott anime szintén apró termetű főhősnőjéről kapta. Az új szivacsfátyolkafaj leírását a múzeum egyik tudományos folyóiratában olvashattuk (akárcsak a következő ábrán szereplő új fürkészdarázsét is).
Ennek az Argentínából leírt új fürkészdarázsfajnak a típuspéldányait néhai kollégánk, Topál György (1931–2016) emlőskutató gyűjtötte 1961-ben; az új faj (Diadegma topali Vas, 2024) neki állít emléket. Mindez szépen rávilágít arra is, mennyire fontos és hosszú távon is értékteremtő eleink és jelenlegi kollégáink múzeumot gyarapító gyűjtőtevékenysége.
A nem rovar gerincteleneket a Szabó Márton és társszerzői által leírt, kréta időszaki, kihalt álskorpió (új nemzetség és új faj), a Nagy Hajnalka és társszerzői által leírt három televényféregfaj, a Kovács Zoltán és társszerzője által leírt, miocén korú, kihalt csigák hét faja, valamint a pörgekarúak Vörös Attila által leírt négy, jura időszaki, kihalt nemzetsége és egy faja képviseli.
A gerincteleneknél jóval ritkább az új gerinces állatok felfedezése, ám a múzeum kutatói évről-évre mégis megörvendeztetik a világot egy-egy új gerinces fajjal is: 2024-ban Csorba Gábor társszerzőivel egy új denevérfajjal gyarapította Ázsia faunáját.
Új álskorpiófaj az ajkai késő-kréta korú borostyánból (Ajkagarypinus stephani Novák et al., 2024).
Habituskép az egyik új televényféregfajról (Marionina reicharti Felföldi, Nagy et Dózsa-Farkas, 2024).
Válogatás a tudományra új, fosszilis csigafajokból (balról jobbra: Murexsul sztanoae Kovács et Vicián, 2024, Attiliosa juhaszi Kovács et Vicián, 2024, Pazinotus martonszaboi Kovács et Vicián, 2024, Coralliophila subscarrosa Kovács et Vicián, 2024, Galeropsis badenica Kovács et Vicián, 2024, Acanthais? sutii Kovács et Vicián, 2024). Az új csigák leírását a múzeum egyik tudományos folyóiratában olvashattuk.
Az újonnan leírt tibeti csövesorrú-denevér (Murina yushuensis Han, Csorba et Wu, 2024) alcsaládjának első Tibetből ismert faja; elszigetelten, rokonaitól több száz kilométerre, szélsőséges éghajlati körülmények közt él (a jobb oldali képeken a barlang környéke látható, ahol felfedezték).
A 2024-ben leírt, tudományra új fajok rendszertani eloszlása.
2024-ben összesen 23 országból írtak le tudományra új taxont a múzeum kutatói.
Az MTM összesen 12 munkatársa írt le tudományra új taxont 2024-ben; beleértjük ebbe az intézményi filiálék munkatársait és az önkéntes munkatársakat is. A tudományra új taxont közlő munkatársainak névsora ezek alapján (betűrendben):
Bálint Zsolt (Állattár, Lepkegyűjtemény, Budapest), Csorba Gábor (Állattár, Emlősgyűjtemény, Budapest), Kiss Ádám (Mátra Múzeum, Rovargyűjtemény, Gyöngyös), Kovács Tibor (Mátra Múzeum, Rovargyűjtemény, Gyöngyös), Kovács Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen és gerinces őslénytani gyűjtemény, Budapest), Nagy Hajnalka (Állattár, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye, Budapest), Sáfián Szabolcs (Állattár, Lepkegyűjtemény, Budapest), Szabó Márton (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen és gerinces őslénytani gyűjtemény, Budapest), Sziráki György (Állattár, Kisebb rovarrendek gyűjteménye, Budapest), Szőke Viktória (Állattár, Kisebb rovarrendek gyűjteménye, Budapest), Vas Zoltán (Állattár, Hártyásszárnyúak gyűjteménye, Budapest) és Vörös Attila (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen és gerinces őslénytani gyűjtemény, Budapest).
A taxonómiai kutatómunka aprólékos, időigényes tevékenység, és egy új taxon csak leírásának tudományos publikációban való megjelenésével „kel életre” a tudomány számára, gyakran több éves munka eredményeként. Új taxonjaik leírásán, eredményeik közlésén jelenleg is dolgozó kollégáink munkái a következő, egy év múlva esedékes összeállításban jelennek majd meg.
Az új fajok teljes nevei után szögletes zárójelben a típuspéldányok lelőhelyeinek országai szerepelnek (kihalt taxon esetében a földtörténeti időszak vagy kor is). A tudományos név magyar köznévi megfelelőjét – ha van – feltüntettük. A † szimbólum kihalt taxont jelöl.
TÖRZS: GERINCHÚROSOK (CHORDATA)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Család: Simaorrú-denevérfélék (Vespertilionidae)
Murina yushuensis Han, Csorba et Wu, 2024 (tibeti csövesorrú-denevér) [Kína]
TÖRZS: ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Bagolylepkefélék (Noctuidae)
Hampsonidia georgii Kiss, 2024 [Kína]
Hampsonidia rocinante Kiss et Han, 2024 [Kína]
Család: Boglárkalepke-félék (Lycaenidae)
Capys arba Sáfián et Fric, 2024 [Etiópia]
Capys moroto Sáfián et Collins, 2024 [Uganda]
Capys robertsi Collins et Sáfián, 2024 [Kenya]
Capys smithi Takano et Sáfián, 2024 [Elefántcsontpart, Ghána]
Thaeides hyperion Bálint, Costa et Viloria, 2024 [Venezuela]
Violatheclus Bálint, 2024
Család: Szitkárfélék (Sesiidae)
Afranthrene Bartsch et Sáfián, 2024
Afranthrene cinerea Bartsch et Sáfián, 2024 [Angola]
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Család: Valódi fürkészdarázsfélék (Ichneumonidae)
Alophophion lendli Vas, 2024 [Chile]
Alophophion mahunkai Vas, 2024 [Chile]
Campoletis yaga Vas, 2024 [Chile]
Diadegma kovacsi Vas, 2024 [Argentína]
Diadegma topali Vas, 2024 [Argentína]
Diadegma vezenyii Vas, 2024 [Argentína]
Hyposoter ara Vas, 2024 [Malajzia]
Hyposoter daeva Vas, 2024 [Irán]
Hyposoter djalai Vas, 2024 [Malajzia]
Nemeritis centurio Vas, 2024 [Argentína]
Olesicampe africana Vas, 2024 [Guinea]
Porizon dahaka Vas, 2024 [Irán]
Sinophorus runei Vas, 2024 [Dél-afrikai Köztársaság]
Venturia dayang Vas, 2024 [Malajzia]
Rend: Igazi recésszárnyúak (Neuroptera)
Család: Lisztesfátyolka-félék (Coniopterygidae)
Nimboa timnewi Sziráki, 2024 [Madagaszkár]
Nimboa vkrivohatszkii Sziráki, 2024 [Madagaszkár]
Család: Szivacsfátyolka-félék (Sisyridae)
Sisyborina arrietty Szőke, 2024 [Szenegál]
Rend: Álkérészek (Plecoptera)
Család: Hengeresszárnyúálkérész-félék (Leuctridae)
Leuctra enigma Kovács et Murányi, 2024 [Albánia]
Leuctra golija Murányi et Kovács, 2024 [Szerbia]
Leuctra puskasi Murányi et Kovács, 2024 [Bosznia-Hercegovina]
Leuctra visitor Murányi et Kovács, 2024 [Montenegró]
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Álskorpiók (Pseudoscorpiones)
Család: Garypinidae
†Ajkagarypinus Novák, Harvey, Szabó, Hammel, Harms, Kotthoff, Hörweg, Brazidec et Ősi, 2024
†Ajkagarypinus stephani Novák, Harvey, Szabó, Hammel, Harms, Kotthoff, Hörweg, Brazidec et Ősi, 2024 [Magyarország, kréta]
TÖRZS: GYŰRŰSFÉRGEK (ANNELIDA)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Rend: Televényféreg-alkatúak (Enchytraeida)
Család: Televényféreg-félék (Enchytraeidae)
Marionina orbifera Felföldi, Nagy et Dózsa-Farkas, 2024 [Olaszország]
Marionina puntaalanensis Felföldi, Nagy et Dózsa-Farkas, 2024 [Olaszország]
Marionina reicharti Felföldi, Nagy et Dózsa-Farkas, 2024 [Magyarország]
TÖRZS: PUHATESTŰEK (MOLLUSCA)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Neogastropoda
Család: Tüskéscsigafélék (Muricidae)
†Acanthais? sutii Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
†Attiliosa juhaszi Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
†Coralliophila subscarrosa Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
†Galeropsis badenica Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
†Gracilipurpura? evae Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
†Murexsul sztanoae Kovács et Vicián, 2024 [Románia, miocén]
†Pazinotus martonszaboi Kovács et Vicián, 2024 [Magyarország, miocén]
TÖRZS: PÖRGEKARÚAK (BRACHIOPODA)
Osztály: Rhynchonellata
Rend: Rhynchonellida
Család: †Cyclothyrididae
†Galatirhynchia Vörös, 2024
Család: †Norellidae
†Fenyveskutella fallax Vörös, 2024 [Magyarország, jura]
Order: Terebratulida
Család: †Muirwoodellidae
†Hajagithyris Vörös, 2024
Család: †Zugmayeriidae
†Paralinguithyris Vörös, 2024
†Pseudopapodina Vörös, 2024
Szerzők: Szőke Viktória (Kisebb rovarrendek gyűjteménye), Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye)
Infografikák: Szőke Viktória (Kisebb rovarrendek gyűjteménye)
További közreműködők (betűrendben): Bálint Zsolt (Állattár), Csorba Gábor (Állattár), Kiss Ádám (Mátra Múzeum), Kovács Tibor (Mátra Múzeum), Kovács Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár), Nagy Hajnalka (Állattár), Sáfián Szabolcs (Állattár), Szabó Márton (Őslénytani és Földtani Tár), Sziráki György (Állattár) és Vörös Attila (Őslénytani és Földtani Tár).
