A teljes történetet meghallgathatjátok a fenti linken, alább pedig egy rövid, képes összefoglalót láthattok:

November 7. tér (ma Oktogon) a forradalom idején (Forrás: Fortepan)

Magyarország és Észak-Korea között jó volt a viszony az ideológiai egyezés miatt. A jó kapcsolatok következtében a koreai háború alatt (1950-53) magyar pénzből építettek Észak-Koreában egy hadikórházat, amit Rákosi Mátyásról neveztek el

A fegyverszüneti megállapodásig a Magyar Országos Béketanács pénzéből tartották fent a kórházat, azt követően a koreai Egészségügyi Minisztérium költségvetésében szerepeltek a kórház berendezései, műszerei és gyógyszerszükségletei, valamint a kiutazó magyar egészségügyi személyzet minden költsége is. A kórház mind a mai napig létezik, és Rákosi Mátyás nevét viseli

Az egyik orvos visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy 1950 elején még bárki megközelíthette a két ország közötti határzárat, ott fényképeket készíthetett és beszélgethetett a dél-koreaiakkal. Ma már persze ez teljesen elképzelhetetlen

Magyar orvosok a szarivoni piactéren, egy évvel a budapesti forradalom előtt

A forradalom idején a kórház dolgozói értesültek a budapesti eseményekről, közülük többen táviratot is kaptak hozzátartozóiktól. Az egyik szakorvossal levélben tudatták a rokonai, hogy elhagyták Magyarországot. Ezután az orvos maga is jobbnak látta, ha elhagyja a szocialista tömböt és Észak-Koreát. A déli határhoz utazott, azzal a céllal, hogy disszidál, de a déli határ közelében elfogták a hatóságok.

Az 50-es években egyre több észak-koreai diák jött Magyarországra tanulni, egy részük hadiárva volt, és a Kim Ir Szenről elnevezett iskolában tanultak. A forradalom kitörésének idején körülbelül 1000 koreai diák tanult Magyarországon

Korabeli újság részlet egy magyarul tanuló koreai árváról

A Voice of America rádió a forradalom leverése után egy hónappal arról számolt be, hogy több észak-koreai diák is segítette az októberi forradalmat. Egy 24 éves koreai műegyetemista például a Móricz Zsigmond körtéren fegyverhasználati tapasztalatait osztotta meg a felkelőkkel, amiket feltehetőleg még a koreai háború (1950-53) alatt szerzett

Nem ő volt az egyetlen észak-koreai diák, aki a forradalom mellé állt. Több visszaemlékezés is arról tanúskodik, hogy a Széna téri harcokban több koreai diák is részt vett, de a Tűzoltó utcai felkelők között is voltak távol-keleti fiatalok. A képen a Széna tér, háttérben lévő telek és ház helyén ma a Mammut áruház található

Nemes Nagy Ágnes szintén tanított a budapesti Kim Ir Szen iskolában. Az ő visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy állítólag a tányéros módszer is a koreaiak ötlete volt. A trükk lényege az volt, hogy konyhai eszközöket, tányérokat fejjel lefelé helyeztek el az utakon, abban reménykedve, hogy az ellenséges tankokból aknáknak tűnnek az edények, és az oroszok nem mernek rájuk hajtani a nehéz járművekkel

Dél-Koreát is érintették az itthoni események- A szöuli sajtó először 1956. október 25-én számolt be a budapesti fejleményekről. Október 29-én szimpátiatüntetést szerveztek a szöuli Városháza előtt, mely az "Északi nemzettestvéreink, keljetek fel!" címet viselte, azaz nyíltan azt tűzte ki céljául, hogy az események hatására a forradalmi hangulat átterjedjen Észak-Koreára is. Két hónappal a magyar forradalom után, még 1956 karácsonyán megjelent a Koreai Szabad Irodalmárok Társasága nevű szervezet antikommunista verseskötete, aminek a címe „Magyarország szomorú dala” volt. Érdekesség, hogy akkoriban nem sokat tudtak Magyarország aktuális helyzetéről távol-keleten, ezért lehetséges, hogy a könyvben szerepelt egy revizionista Nagy-Magyarország térkép, és a "Nem, nem, soha!" kifejezés is többször előfordult a kötetben, ahogy a "Hiszek Magyarország végső feltámadásában" idézet is. (Képen egy korabeli észak-koreai Petőfi kötet.)

1957 júliusában három magyar „antikommunista” diák meglátogatta Dél-Koreát. A látogatás pikantériáját pont az adja, hogy a magyar fiatalok előadást tartottak a forradalomról és az itthoni történésekről, ami érezhetően óriási hatással volt a dél-koreai diákokra. Az ország vezetője ekkor az a Li Szin Man volt, aki egy féldiktatórikus rendszert épített ki, elcsalta a választásokat és leszámolt az ellenfeleivel. A képen a három magyar diák a szöuli repülőtéren

Az egyik magyar diák, Derecskey Károly tartotta meg a forradalomról szóló előadását nyolc-tízezres diáksereg előtt az egyetemen. Derecskey így emlékezik vissza az eseményekre: „Amint beszélek, érzem, hogy változik a hangulat, pirulnak az arcok, feszült csendben figyelnek, csüngenek minden mondaton. Dermesztő csend van, a feszültség szinte kibírhatatlan, érzem, hogy itt valami nagyon fontos esemény tanúja, szereplője lettem, hogy tovább kell mennem. Aztán rátérek a forradalomra és arra a határtalan odaadásra, lelkesedésre, mellyel a magyar ifjúság széttörte az elnyomó diktatúrát. [...] A beszédnek vége. A lelkesedés leírhatatlan. Tombolnak, kiabálnak, ugrálnak fel a padokra és az ablakpárkányra. A nagy tömeg előre lódul, az első sorokban lévők már kapaszkodnak fel a pódiumra. Kísérőim közrekapnak és tuszkolna ki egy hátsó kijáraton. Kint, az egyetem előtti nagy téren utolér a tömeg. Mindenki a kezemet akarja megrázni. Mindenki izgatottan, kipirultan magyaráz. Egyszerre elárasztanak határtalan szeretetükkel és lelkesedésükkel.”

1960 márciusában új választást tartottak, ahol Li Szin Man a szavazatok 90%-át szerezte meg, ami egyértelmű csalásra utalt. A helyzet pattanásig feszültté vált, és pár héttel a választások után diáktüntetések robbantak ki. A tüntetéseken az egyik diáknak kilőtték a szemét, halálos sebet kapott, testét pedig a tengerbe dobták. A holttestét napokkal később vetette partra a víz. Ezután a közhangulatban érezhetően fokozódott az elégedetlenség, és egyre több iskola és egyetem diákjai csatlakoztak a tüntetésekhez

1960 áprilisában a szöuli rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, melynek következtében 130 ember vesztette életét. A feszült helyzetben végül a katonaság vezetője megtagadta, hogy fegyveresen lépjen fel a tüntetők ellen, azaz a nagy emberáldozatok ellenére a tüntetés elérte célját. Az események hatására az elnök lemondott, és elhagyta az országot.

Az 56-os magyar forradalom és a dél-koreai diáklázadás közti összefüggéséről így nyilatkozott egy önkéntes katonának jelentkező dél-koreai diák: „Úgy vélem, hogy a magyar 56-os forradalomnak nagy hatása volt az 1960 tavaszán Dél-Koreában végbement eseményekre. Kim Cshun Szu és Ju Csi Hvan költő is írt verset a magyar forradalom hatására, amelyek megmozdították a koreai fiatalok lelkét. A magyar forradalom, négy évvel a bukása után is nagy hatást gyakorolt Dél-Koreára.”

Most, hogy a képek végére értetek, hallgassátok meg a teljes történetet is! Az adást eléritek a fenti linken keresztül vagy meghallgathatjátok Apple Podcasten, Spotify-on és a többi podcast alkalmazásban.

További érdekességeket itt olvashattok és itt hallgathattok a Hihetetlen Történelem Podcast csapatától.

továbbá:

https://ma7.sk/kavezo/meg-ma-is-mukodik-a-magyar-korhaz-koreaban

https://archivnet.hu/politika/magyar_orvosok_koreaban_19501957.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/magyarsagkep.html

https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/10/21/varosi_harcmodor_az_1956-os_forradalom_idejen?layout=5

https://24.hu/kultura/2021/01/05/eszak-korea-diak-1956-forradalom-budapest-ismeretlen-budapest/

https://index.hu/fortepan/2018/05/27/sajat_veruket_adtak_magyarok_a_koreaiaknak/

Képek további forrása: ma7.sk; 24.hu; Arcanum Digitális Tudománytár; Fortepan; index.hu; koreajoongangdaily.joins.com; en.snu.ac.kr; napitortenelmiforras.blog.hu