Állatok az űrben

2019. november 06. - walter sobchak

"Ha van köztetek olyan aki ismerte és szerette a három éve megszűnt Techstory blogot, annak van egy nagyon jó hírem. Az egykori bloggazda walter sobchak jelezte hogy néhány cikkel jelentkezne első körben nálunk és itt folytatná munkásságát. Mindjárt aktuális anyagokkal érkezik! Mivel éppen Lajka kutya űrutazásának van az évfordulója, a világűrben járt állatokról készített egy képes blogra illő összeállítást. Üdv a fedélzeten, walter!" - Jtom

November 3-án, azaz most vasárnap volt a 62. évfordulója a Szputnyik-2 fellövésének és annak, hogy a világ első élőlénye, Lajka kutya, Föld körüli pályára állt. Mivel a kutya űrutazásával minden évfordulón foglalkoznak a lapok, én most a világűrt megjárt többi állatról írnék inkább, ugyanis az űrben igen sok más földi élőlény is járt, amelyekről alig esik szó.

1957_lajka.png

Azért a rend kedvéért pár szót ejtsünk Lajkáról és az űrutazásáról is. A körülbelül 3 éves keverék szuka kutyát (a cikkekben gyakran leírt husky-terrier keverék nem biztos, hogy igaz, valójában senki nem tudta pontosan, milyen keverék volt Lajka) Moszkva utcáin fogták be (más források szerint állatmenhelyről hozták el), és több társával együtt képezték ki az űrutazásra. A kiképzés során több neve is volt, hívták Kudrjávkának ("Göndör"), Zucskának („Kicsi bogár”) és „Limoncsik”-nak („Kicsi Citrom”) is, de a főleg a nyugati lapokban használt Lajka (pontosabban Lájka, azaz "Ugatós") név terjedt el végül. A kutyát eredetileg csak 1958 tavaszán tervezték fellőni, de a program várttól eltérő alakulása miatt végül úgy döntöttek, a Szputnyik-2-vel fog repülni (a nyugati sajtóban a Szputnyik-2-t „Muttnik”-nak, vagyis szabad fordításban „Korcs-nyik”-nak is hívták).

Az indítás rendben zajlott, a rakéta sikerrel Föld körüli pályára állította a Szputnyik-2-t, egy igen elnyújtott pályán – az űrhajó távolpontja több mint 1600 km, földközelpontja 200 km volt.

Ismert (bár sokáig nem közismert) tény, hogy Lajka nem élte túl az űrutazást, és nem is tervezték visszahozni (nem is létezett még akkoriban megfelelő jármű erre). A tervek szerint a kutyát 7-10 nappal a felbocsátást követően az ételébe kevert méreggel elaltatták volna (egy hétre elegendő élelmet pakoltak neki). 2002-ben hozták azonban nyilvánosságra, hogy a kutya nem élte meg ezt a pár napot sem: a fellövés után a Szputnyik-2 kabinhőmérséklete rövidesen felszökött 40-45 fokra, és Lajka a negyedik Föld körüli keringés során (6-7 órával indítás után) elpusztult. A Szputnyik-2 a természetes pályaesés következtében fél évvel később, 1958. április 14-én visszatért a légkörbe és elégett.

lajka.jpg

Lajkával kapcsolatos újabb tévhit, hogy ő volt az első élőlény az űrben, pedig ő „csak” az első Föld körüli pályára álló élőlény volt; utazása előtti 10 évben rengeteg állatot lőttek fel úgynevezett szuborbitális (Föld körüli pályára nem álló) „űrugrásokra”. Nagy részük sajnos szintén nem élte túl ezeket a küldetéseket.

1947_v2.jpg

1947 - Az első űrutazó élőlények nem kutyák vagy majmok, hanem rovarok, méghozzá muslicák voltak, amelyeket a hírhedt II. világháborús V-2 rakétákkal lőttek fel az amerikaiak. A rovarok élve tértek vissza a küldetésből, az őket tartalmazó kis doboz végül ejtőernyővel ért földet. A muslicák 109 kilométeres repülési magasságot értek el, azaz mind az akkori amerikai, mind az európai szabványok (amelyek a 80-, illetve a 100 km-es repülési magasságot tekintik a világűr határának) szerint űrutazást hajtottak végre. A fenti kép ezen a küldetésen készült.

1949_alber-ii.jpg

1949 - Albert-II, a rhesusmajom, a világ első gerinces űrutazója. 1949 júniusában lőtték fel, szintén egy V-2-essel, miután elődje, Albert-I odaveszett az indításkor. Bár őt vissza akarták hozni, ejtőernyője nem működött, és szegény majom nem élte túl a becsapódást. Albert-II 134 kilométeres magasságba emelkedett. Az őt követő űrutazók szintén szerencsétlenül jártak, a makákó Albert-III indításkor robbant fel, a rhesusmajom Albert-IV pedig szintén ejtőernyő-problémák miatt veszett oda.

1950_mice_in_space.jpg

Az 1950-ben fellőtt amerikai űregerek szintén nem tértek vissza élve, űrkabinjuk széthullott visszaérkezéskor.

1951_cigany_es_dezik.jpg

1951 – a két szovjet űrkutya, Cigány és Dezik, az első gerinces élőlények, amelyek túléltek egy űrutazást (Dezik egy következő bevetésen viszont odaveszett...). Pár hónappal később a hatodik amerikai űrmajmot, Albert-VI-ot is élve hozták vissza az űrből, egér utastársaival együtt (igaz, a majom csak 72 km-ig emelkedett, és bár magát a küldetést túlélte, pár órával landolás után elpusztult).

1959_miss_baker.jpg

1959 – Able és Miss Baker (utóbbi a képen; nevüket az akkori haditengerészeti ábécé első két betűjéről kapták) az első élőlények, amelyek élve vissza is tértek egy Föld körüli űrutazásról. Able rhesus-, Miss Baker pedig mókusmajom volt. Able nem sokkal később egy rutinműtét közben (az elektródákat operálták ki a testéből) elpusztult, Miss Baker azonban sokáig, egészen 1984-ig élt. A majmokat a hírhedt Jupiter hordozórakéták vitték fel az űrbe – a rakétatípus a kubai rakétaválsággal kapcsolatban vált világszerte ismertté.

1960_belka_es_sztrelka.jpg

1960 – Belka („Fehérke” vagy "Mókus". a képen balra) és Sztrelka („Nyilacska”) szovjet kozmonauta kutyák, az elsők, amelyek a szovjet űrprogram keretében visszatértek a Föld körüli küldetésükből, a Szputnyik-5 fedélzetén. Az utazáson részt vett még több tucat egér, patkány, nyúl és számos rovar, valamint gombatelepek is. Belkának és Sztrelkának hamarosan közös kiskutyáik is születtek. Az alom egyik tagját Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár az új amerikai elnök, Jack Kennedy kislányának ajándékozta, és később JFK másik kutyájával lettek közös kölykei. Kennedy a szovjet-amerikai kiskutyákat „Pupnik”-oknak (pup = kölyökkutya és a Szputnyik szavak összevonásával) nevezte el. Belka és Sztrelka kitömött teste napjainkban is megtekinthető a moszkvai Űrhajózási Múzeumban.

Gyakran (tévesen) a Sztrelkáról készült felvételeket mutatják be úgy, mintha Lajkáról készültek volna, azonban a Szputnyik-2-n még nem volt kamera. A mára az orosz folklór részévé vált kutyákról egyébként pár éve rajzfilmet is készítettek

1963_felicette.jpg

1963 - Félicette, az első macska az űrben, és egyben a mai napig fajának egyetlen tagja, amelyik túlélt egy űrutazást. A francia űrügynökség az akkoriban "szokásos" kutyák és majmok helyett patkányokat és macskákat választott első űrutazásainak alanyaiul (1961-ben egy Hector nevű francia patkányt juttattak fel, ezzel Franciaország lett a harmadik ország, amely állatokat küldött az űrbe). A 14 kijelölt macska közül végül a C 341-es jelű példányt, későbbi nevén Félicette-et küldték fel elsőnek (az űrügynökség eredetileg vonakodott nevet adni a tesztpéldányoknak; így akarták elkerülni, hogy a programban részt vevő tudósok érzelmileg kötődni kezdjenek az állatokhoz).

A macska egy mindössze 13 perces űrutazáson vett részt (tehát itt is csak űrugrásról volt szó), melynek során 152 kilométeres repülési magasságot ért el, és 5 percet töltött a súlytalanság állapotában; Félicette űrkapszulája végül sikeresen landolt. A pár nappal később egy másik macskával végrehajtott repülés azonban szerencsétlenül végződött, és az állat nem élte túl, társaikat emiatt végül nem is használták fel további küldetésekhez. Félicette-et néhány héttel a sikeres űrrepülés után elaltatták, hogy felboncolhassák, és tanulmányozhassák az űrutazás hatásait az állat agyán. A Félicette-ről készült fotók, melyeken beszíjazva, elektródákkal a koponyájában látható, később komoly felháborodást váltottak ki az állatvédők részéről, és közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy az űrutazások tesztalanyaiként a későbbiekben nem alkalmaztak háziállatokat. A francia űrcicának egyébként éppen most készülnek szobrot emelni Párizsban.

1966_vetyerok_es_ugoljok.jpg

1966 – Vetyerok és Ugoljok ("Szellőcske" és "Parázska"), a szovjet Koszmosz-110 küldetés űrkutyái. 22 napot töltöttek az űrben, és épen, egészségesen tértek vissza, sokáig tartották a leghosszabb űrutazás rekordját.

Az orosz kutyanevek helyes (illetve választékosabb) fordításáért köszönet muv-nak :).

1968_zond-5.jpg

1968 – A Zond-5 küldetés teknősei, az első űrbéli hüllők a történelemben. A Zond-5 a szovjet holdprogram része volt, a küldetés során megkerülte a Holdat is, 3 hónappal azelőtt, hogy az amerikai űrhajósok ott jártak volna az Apollo-8-cal. Így a két sztyeppi teknős az első Holdhoz eljutó élőlény is egyben.

1972_apollo-17.jpg

1972 – az Apollo-17 egyik egere (az ötből). Nem ők voltak az első állatok a Holdon (az Neil Armstrong volt :D), már az Apollo-16 is vitt magával néhány apró férget kutatási célokra.

1973_skylab-3.jpg

1973 – Skylab-3, az első halak az űrben. Az űrbéli tudományos kísérlet során azt akarták tanulmányozni, hogy hogyan úsznak (egyáltalán tudnak-e úszni) a halak a vízben a súlytalanság állapotában. A teszt során a halak a súlytalanság miatt csak körbe-körbe tudtak úszni, mivel nem tudták, merre van a "fel és a le". Ha viszont egy fényforrást felvillantottak nekik, és volt tájékozódási pontjuk, újra egyenesen haladtak, mint a Földön.

1973_arabella.jpg

Szintén a Skylab-3, és Arabella, az első űrpók. A tudományos kísérlet, aminek a keretében felvitték, azt akarta tanulmányozni, hogy a pókok tudnak-e odafent hálót fonni. Mint kiderült, tudnak, de a földi hálóktól eltérő, szabálytalanabb felépítésű szöveteket készítettek, ráadásul a fonálvastagság is változó volt (ellentétben a földi hálókkal, amelyeknél mindig egyforma a fonalak vastagsága). A póknak időbe telt, míg hozzászokott a súlytalansághoz, amíg ez nem történt meg, befejezetlen hálókat csinált. Arabella sajnos szintén nem élte túl az utat, pár nappal később kiszáradás végzett vele.

1985_challenger.jpg

1985 – az első állatok az űrsiklóval. A Challenger űrrepülőgép által felvitt Spacelab-3 űrlaborban számos kisállat (egerek, patkányok, legyek, gőték) juthattak fel az űrbe.

1989_chix_in_space.jpg

1989 - Tyúktojás-keltető a Discovery űrsiklón, az STS-29-es küldetésen. A stílszerűen a KFC által szponzorált kísérletben („Chix in Space”) 32 tojást akartak keltetni az űrsikló fedélzetén, miközben a Föld körül keringenek. Ezzel egyrészt tanulmányozták a súlytalanság hatását a tojásokra és a bennük növekvő csirke-embriókra, illetve később a Földön kikelhettek az első "űrcsirkék" is. A Chix in Space-program egyébként az 1986-os, tragédiába torkolló Challenger-űrrepülés megismétlése volt: az első adag tojásokat pont azon a küldetésen vitték volna fel az űrbe; az űrsikló katasztrófája miatt természetesen a kísérletből akkor nem lett semmi.

2003_columbia.jpg

2003 – a Columbia űrsikló katasztrófájának túlélői – az űrbéli tudományos kísérlethez szállított pici férgeket élve találták meg a roncsok között…

2009_bat.jpg

2009 - az STS-119-es űrrepülőgép-küldetés "potyautasa" - egy kicsi szelindekdenevér - a Discovery űrsikló külső üzemanyagtartályán. A denevér valószínűleg szárnysérülés miatt nem tudott időben elrepülni, ezért a tartály narancssárga habburkolatába kapaszkodott még indításkor is. Sajnos nem tudni, mi lett a szerencsétlen utas sorsa, de valószínűleg nagy magasságban az erős rázkódás lerázta az üzemanyagtartály faláról, és a gyorsítórakéta-hajtóművek gázsugara végzett vele.

2019_moonsprouts.jpg

2019 - A kínai Csang-o-4 holdmisszió űrpalántái, az első olyan élőlények, amelyek egy idegen égitesten keltek ki (és egyben az első élőlények a Hold túloldalán). A Csang-o-4 számos növény magját (köztük gyapotmagvakat), illetve muslicapetéket vitt magával a Hold túlsó oldalán található Kármán-kráterbe, ahol 2019. január 4-én sikeresen leszállt. A misszió egyik célja az volt, hogy kiderítsék, lehetséges-e, hogy a növények és az állatok egyfajta "szimbiózisban" éljenek idegen bolygókon, oly módon, hogy az állatok a növények által termelt oxigént használják fel, míg a növények az állatok kilélegzett szén-dioxidját hasznosítsák (vagy legalábbis meghosszabbítható-e így az ott tartózkodás). A gyapotmagvak néhány nappal leszállás után sikeresen ki is keltek (lásd a képen), azonban január 16-án a Kínai Nemzeti Űrügynökség bejelentette, hogy a palánták végül elpusztultak (a muslicapetékről nem esett szó, de valószínűleg ugyanaz lett a sorsuk).

Ahogy láthatjuk, a mai napig használnak állatokat és növényeket az űrutazásokon. A jövőben pedig talán olyan cikkeket olvashatunk majd, amiben az első állatok a Marson vagy egy távoli égitesten kapnak szerepet.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4415267552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Head Honcho 2019.11.06. 05:11:38

Részemről örülök a vendégposztoknak. Csak ez a téma hagy hidegen olyan szempontból, hogy sajnálom a tudomány nevében elpusztult/elpusztított állatokat.

hátramozdító 2019.11.06. 10:44:40

Nu, a ritkásból kisgömböc lett :) Köszönjük a posztot!!!

IamTwo 2019.11.06. 19:42:43

Köszönöm, máskor is jöhet vendégposzt, jó volt!

kugi · http://kugi.blog.hu 2019.11.06. 23:49:42

Érdekes téma volt, tetszett, köszi!

nomen nudum 2019.11.07. 00:12:13

És ha siklót is vittek volna föl, az meg űrsikló lett volna?

StrongholdHN 2019.11.07. 06:03:52

@Head Honcho: értem, amit írsz, mert nem ők választották, hogy akarnak-e vagy nem, csakhát felvetődik, a kérdés, hogy akkor mégis hogy..mert az emberek nem szívesen jelentkeznek meghalni..

fzoli415 2019.11.07. 07:46:34

Nagyon jó, köszönjük! Esetleg Ham, a csimpánz még szerepelhetett volna, de így is nagyon érdekes a gyűjtés.

fideSS a retardáltak gyűjtőhelye 2019.11.07. 07:55:36

Jópofa az állatvédők hisztériája, de addig amíg nem jelentkeznek önként a tesztekre inkább csak szánalmasnak lehet nevezni.

walter sobchak 2019.11.07. 08:25:02

@fzoli415: Hát igen, nagyon gondolkodtam, hogy beletegyem-e Hamet, de úgy éreztem, hogy erősen felülreprezentáltak az amerikai majmok a cikkben így is, végül ezért maradt ki.

Egyébként jelentkező tuti lett volna az emberek közül is, úgy is, hogy nem jön vissza, ahogy a Mars-missziónál is gondolkodnak, hogy úgy kéne elküldeni valakit, hogy ő már nem jön vissza. Inkább csak az, hogy milyen üzenete van ennek, és szerintem jogi szempontból se sima a terep.

walter sobchak 2019.11.07. 08:53:20

@nomen nudum: igen, és örömmel lecsaptam volna ezt a magas labdát :D

Terézágyú 2019.11.07. 09:27:51

Pluszpont, hogy le lettek fordítva a beszélő állatnevek!

Ezek viszont kimaradtak a lefordításból:
Vetyerok és Ugoljok

walter sobchak 2019.11.07. 09:40:54

@Terézágyú: "Szellő" és "Szén" :), ha minden igaz.

muv 2019.11.07. 10:15:34

a Lájka az Ugatós, a Kudrjávka az meg Göndör.

muv 2019.11.07. 10:30:06

@walter sobchak: minden igaz. kicsit pontosabban Szellocske es Parazska.
A Belka meg nem bizots, hogy a feher szobol szarmazik, inkabb Mokus.

walter sobchak 2019.11.07. 10:35:05

@muv: oh, köszi szépen, javítva, és köszönetnyilvánítás mellékelve a posztban :).

Eugene Horse 2019.11.07. 11:48:50

@fideSS a retardáltak gyűjtőhelye: mondjuk az állatok se önként jelentkeztek...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.11.07. 13:52:46

"1947 - Az első űrutazó élőlények nem kutyák vagy majmok, hanem rovarok, méghozzá muslicák voltak, ... A fenti kép ezen a küldetésen készült."
Jól megtanultak fotózni a muslicák. Mindig azt tanítjuk, hogy a fényképezés egyszerű dolog, nos, itt a bizonyíték!
;)

népszopás 2019.11.07. 19:58:47

észak-korea csak azért is (piros) elefántot küld majd fel

Head Honcho 2019.11.07. 23:25:04

@StrongholdHN: Mégse érted. Értékelem a tudomány érdekében elvégzett effortot a felhasználásukkal, csak nem akarok erről olvasni. Erre utaltam volna.

gintonic.azigazi 2019.11.08. 14:36:05

Eszak koreat nem lehetne felloni? Az ott lakok nem tiltakoznanak, nekik csak jobb lehet.

Viccet felreteve: inkabb a Foldre kene vigyazni mint abban gondolkodni hogy atkozltozunk mashova.

Fredddy 2019.11.09. 13:21:53

A szovjet űrkutyák neve körüli bizonytalanság szándékos, az imperialisták megtévesztése érdekében egy állatnak több neve is volt. De az űrprogramban résztvevő szovjet tudósok is álnéven szerepeltek pl nemzetközi konferenciákon.

Mivel az űrbe csak tökéletes állapotú állatot lehet küldeni, a majmok esetében késés lehetett pl egy kisebb megfázás miatt is- meg kellett várni, amíg meggyógyul. (Egy kicsit eldugult arcüreg a földön múló kellemetlenség, alacsony nyomásnál viszont olyan fájdalmas, hogy azonnal kiüt bárkit) Az oroszok ezért használtak kutyákat, azokból még a szigorú válogatási procedúrával együtt is végtelen mennyiség volt. Ha valamelyik kutyával valami volt, nem okozott késést, mindig volt ,,beugró".

gigabursch 2019.11.11. 09:30:52

Érdekes volt, köszi!

@walter sobchak:
Amerikában a majmok valóban felülreprezentáltak.