Sugárveszély a cipőboltban

2019. július 17. - JTom

A pedoszkóp vagy fluoroszkóp a maga nemében egyedülállóan veszélyes alkalmatosság volt a negyvenes-ötvenes évek cipőboltjaiban. Hogy miért? Mert minden egyes felpróbált cipő után megröntgenezte a lábakat...

000.jpg

A pedoszkóp (angol nyelvterületen fluoroscope) megalkotásának ötlete még abból az időből származik, amikor az emberek ritkán vásároltak cipőt. Így nagyon fontos volt hogy a lábbeli ne legyen kényelmetlen hosszú távon sem. Jó lett volna belelátni a cipőbe hogy a lábujjak hogyan állnak, mennyire szorulnak össze vagy deformálódnak. Erre kínálta magát megoldásnak a 19. század végén alkalmazott röntgensugár.

flcjrt2zezhh2gdqfoi62a1eny9drlcofpzojvudoc5gdr1xdj_wggovps3yprpxm1tdooyk66dxn--jiyy4agw0zl1a8rfyigfibfrnow_cr.jpg

Hogy állnak az ujjak az új cipőben?

Ha a feltalálót kellene megnevezni, bajban lennénk, hiszen hárman is pályáztak a címre, de végül pereskedésre nem került sor az ügyben. A milwaukee-i Clarence Karrer radiológiai berendezéseket árult, és állítása szerint ő készítette el először a készülék prototípusát 1924-ben, ám szabadalmi oltalmat nem kért rá. Jacob J. Lowe bostoni orvos 1919-ben nyújtotta be találmányát, amit csak 1927 januárjában fogadtak el. Ő később egy másik milwaukee-i iparossal társulva kezdte meg a gyártást 'Foot-O-Scope' néven, és 900 dollárért árulta a berendezést, amit csak az igazán nagy áruházak engedhettek meg maguknak. A legkorábban kelő azonban Matthew B. Adrian volt, aki már 1917-ben bejelentette találmányát a megfelelő hivatalban, ám azt csak - most figyeljünk - 1927. március 8-án fogadtak el, másfél hónappal Jacob J. Lowe után, aki közel két évvel később adta be a kérelmét, ám mégis ő kapott előbb engedélyt.

Mindenesetre Adrian is elkezdte gyártani a saját gépeit és egy időben piacvezető is volt az Egyesült Államokban.

Mekkora dózissal dolgozott a pedoszkóp? Egy 1948-ban Detroitban gyártott gép 30-40 röntgennel sugárzott percenként, ami kb. 373 mSv (Sievert)-nek felel meg! De volt olyan gép is ami ennek csaknem a kétszeresével dolgozott (75 röntgen/perc, azaz 700 mSv)! Mivel én nem értek hozzá, így utánanéztem. A magyar katasztrófavédelem honlapján találtam rá erre a megjegyzésre: 

"A legkisebb dózis, amely már egyértelműen növeli a rákbetegség kockázatát, az 100 mSv.

A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatásokat okozhat, az 400 mSv."

Így már kellőképpen hátborzongatóan hangzik a dolog. Főleg hogy ha tudjuk hogy a gépek akár több percig is használatban voltak, mert az expozíciós idő jellemzően 20-45 mp volt, és több cipő próbájánál ez percekig is eltarthatott. A későbbiekben - miután a tudomány felhívta a figyelmet a veszélyre - a cégek csökkentve a kockázatot 5-7 mp-es expozíciós idővel szállítoták a gépeiket, de a régiek továbbra is üzemeltek.

Vajon hányan használhatták ezeket a készüléket világszerte? Ezt nem tudjuk, de még azt sem hogy összesen mennyit gyárthattak belőlük. Amit tudunk az mindössze annyi, hogy az 1950-es években mennyi volt forgalomban. Az Egyesült Államokban két nagyobb és három kisebb üzem gyártotta a berendezéseket, az Egyesült Királyságban kettő, valamint legalább kettő további cég Németországban. Az Államokban 1955-ben mintegy 10 000, Kanadában 1000, az Egyesült Királyságban 3000, Svájcban és Németországban további 1500 darab volt üzemben.

És nálunk? A negyvenes évek Magyarországán csekély információk szerint legalább két áruházban használtak német gyártmányú pedoszkópot, Budapesten. Ezek 1945 után biztosan nem üzemeltek már.

pedoscope_2277331b.jpg

shoe_h1.jpg

shoe_h2.jpg

Az amerikai Adrian Shoe Fitter, Inc. által gyártott pedoszkóp 1938-ból

1440px-adrian_fluoroscope_operating_controls_jg.jpg

Egy későbbi (szintén amerikai Adrian) gép az ötvenes évekből

shoecard.jpg

 

schucoskop_fcm.jpg

schucoskop-typenschild.jpg

Egy német gyártmány 1956-ból

pedoskop-schucoskop-padoskop-roboy-30er-jahre-deutschland-_1.jpg

Szintén egy német gép a Röboy

A hatvanas évekre kezdett kiderülni hogy komoly egészségügyi kockázata van a berendezések használatának. Először a gépek kezelői, a cipőbolti alkalmazottak között bukkantak fel egyre gyakrabban - az elsősorban a kezeket betegítő - bőrelváltozások.

allinthenameofscience3.jpg

Thomas Edison röntgensugárzással dolgozó asszisztensének kezei a kezdeti bőrelváltozástól a csonkolásokig

Ezek már a röntgensugárzás veszélyeinek látható jelei voltak, és a sugárzással kapcsolatos szigorodó törvénykezési változások kezdték kiszorítani a veszélyes készülékeket a boltokból. Az 1970-re már az Egyesült Államok 33 államából kitiltották a pedoszkópokat, az évtized végére pedig országosan tiltották további használatukat, az utolsó gép 1979-ig üzemelt Bostonban.

Nagy-Britanniában már 1950-ben megfogalmazták az aggályokat, és 1958-ra a kockázatra felhívó feliratokkal látták el a gépeket, javaslatuk szerint évi 12-szeri expozíciónál többet nem ajánlottak. 1960-ban Svájcban is betiltották az új berendezések üzembe helyezését, ám ekkor már csak 160 darab volt használatban az országban. Az utolsó pedoszkóp mégis itt élt a legtovább, Bernben 1989-ben látták utoljára egy régivágású cipőboltban.

 

forrás: orau.org, jaspaking.com.au, wikipedia, katasztrofavedelem.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2019.07.17. 09:36:04

A rádium lányok után egy újabb brutális történet. Veszélyes volt a 20. században élni.

Mrs Broccoli 2019.07.17. 09:44:58

uhh, az egyik reklámfotón gyerek is szerepel... :(
akkoriban a kórházakban is elővigyázatlanul használták, nézték, mint a tv-t, naponta többször... egy korabeli reklámfilmben láttam, fiatal fürdőruhás modell nő ácsorgott percekig (!) az egész alakos képet rögzítő gép előtt. a tanár, akivel néztük a filmet, azt mondta, nem sokkal később valszeg már nem élt a lány.

gintonic.azigazi 2019.07.18. 07:47:45

Volt amerikaban sugarzo gyerekjatek is!!
“Manapság a mobiltelefonokból kapott sugárdózis a nagy hiszti tárgya, pedig az 50-es években még uránnal játszottak a gyerekek. A kísérletező doboz alap kiszerelésben négyféle radioaktív ércet tartalmazott és egy listát, amelyről további sugárzó anyagokat lehetett rendelni. A gyerekek imádták, a szülőket meg cseppet sem nem érdekelte, hogy miért olyan sugárzó a kölök mosolya.”

offline.hu/kikapcs/2014/07/eletveszelyes-gyerekjatekok/

randomgenerator 2019.07.18. 08:35:38

Valahol vicces. Kicsit mint a Fallout világa.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://1st1.ga 2019.07.18. 09:06:12

Vajon a mai korban milyen veszélyes dolgokról hisszük azt, hogy jó poén?

Fellegjáró Marci 2019.07.18. 09:28:02

30-40 roentgen? Not great, not terrible...

Vulgo 2019.07.18. 09:38:26

Antibiotikum az egyik hasonlo, vagy veszelyesebb jatek, amit most nyakra fore nyomatnak. Mondjuk arra a kis idore ami meg van, tokmindegy.

erkölcsi hulla 2019.07.18. 09:44:43

@Vulgo: Igen, egy emberöltőn belül a legtöbb halált a rezisztens baktériumok fogják okozni, a gyógyszergyárak szarnak rá, nem fejlesztenek újakat, mert anyagilag kockázatos, nem éri meg, és más módszerek sincsenek csak a scifiben.

Ezt majd akkor fogjuk tapasztalni amikor egészséges emberek halnak majd meg egy régen egyszerűen kezelhető betegségben, vagy egy kis sérülés miatt. Majd mikor a lakosság nagy részének családtagjai halnak majd meg, gyerekek, felnőttek, stb. ilyenek miatt, és kiderül hogy megoldás nincs, mert a haszon miatt a nagy cégek ezt tudták de nem csináltak semmit, kíváncsi leszek mi fog történni, ha megérem.

Majd mennek tüntikézni, miután rájöttek hogy az állam szart rájuk megint, nem oldotta meg az egyik élet halál problémájukat. Sem.
Ott van még a nagyvárosi légszennyezés, mikoműanyagok, stb strb.

acycloren 2019.07.18. 10:08:24

@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember: Akik ma valami új technikai vívmányt veszélyesnek tartanak, azokat lehurrogják, hogy összeesküvés-elméletekben hisznek.
A 20. század elején meg maradinak tartották azt, aki nem akart rádiumos fogkrémmel fogat mosni.

Én mindig várok 5 évet, hogy legalább ne horror áron jussak a legújabb tecnikai újdonsághoz.
Laptopot is akkor vettem, amikor az ára már lement. Okostelefont is csak akkor, amikor már volt sok márka sok típusa, amik versenyeztek és sokkal jobb terméket tudtam venni kevesebb pénzért, mint 5 évvel előtte.
A negatív egészségügyi hatásokat azért ez nem szűr ki teljesen (évtizedekbe kerülhet, mire kiderül valamiről, hogy káros), de legalább nem a bevezető, horror áron jutok hozzá valami kiforratlan újdonsághoz, ami tervezési gyerekbetegségektől szenved.

ostvan2 2019.07.18. 10:17:58

Szörnyen néznek ki azok a kezek a sugárzás következtében. Ám, akkor sem rák végzett azzal az emberrel. Szóval oda akarok kilyukadni, hogy a sugárzásnak (radioaktivitásnak) NEM a rák az egyenes következménye. Mert a médiamunkások csak azt ismerik, hogy pl. Csernobil 30 év után is rákot okozott. A fenét. Az azóta eltelt időben kb 1000 féle rákkeltő anyaggal találkozott a beteg, és egyszerűbb arra a régi sugárzásra fogni. A radioaktivitásnak a leggyakoribb hatása az immunrendszer gyengülése és szív- meg érrendszeri betegségek.

szazharminchet 2019.07.18. 10:26:47

@gintonic.azigazi: Azt nem tudod véletlenül, hogy milyen mennyiségű és aktivitású izotópminta volt ebben a játékkészletben?

Gondolom, amúgy nem olyan kicsit. Ma elég fejlett a méréstechnika, nagyon kis aktivitást is tudunk mérni (mellesleg szinte minden rádióaktív valamennyire, te is (kb. 9 kBq )), de ez régi, és még elég olcsónak is kellett lennie.

Mj.: valamelyik Öveges-könyvben (talán a Kis fizikában) is vannak rádióaktivitással kapcsolatos kísérletek. Ha jól emlékszem, a minta világító számlapú óra.

czjanos 2019.07.18. 11:13:16

Gyerekként még én is átestem ilyen "vizsgálaton", persze, nem többször, egymás után. Most, 80 felé, még megvannak a lábaim.

Zabalint 2019.07.18. 11:16:50

@ostvan2:
Nyilván baromi bonyolult azt vizsgálni, hogy mennyien haltak meg a csernobili katasztrófa következtében rákban, nincsenek is pontos számok, de minden vizsgálat arról szól, hogy mennyivel növelte a rákban meghaltak arányát, mondjuk összevetve egy olyan területet, amit elért a szennyezés egy olyannal, amit nem.

Egyébként nagyjából nagyságrendileg annyival, mint ha mindenki elszívott volna egy fél doboz cigit. Nyilvan ennél nagyságrendekkel súlyosabb akár a légszennyezés, akár a rendszeres dohányzás.

Viszont ahhoz nagyon kicsi volt a sugárdózis, hogy Európa szerte gyengítse az emberek immunrendszerét.

gigabursch 2019.07.18. 16:32:09

Pedig maga az alapötlet nem is butaság.
Csak kár, hogy ennek ez az ára.

kugi · http://kugi.blog.hu 2019.07.18. 18:11:24

Vajon azt a berni darabot '89-ben még használták is?
Esetleg lehetett olyan egyéb ország, ahol még a '90-es években is használták?
Belegondolni is szörnyű...hisz ez már bőven a közelmúlt, miközben évtizedek óta ismerik a káros hatását..

¿Qué tapas hay? 2019.07.18. 21:04:02

@gigabursch: Adott esetben valamiféle x-ray backscatter imaging, vagy milliméteres mikrohullámú képalkotó eszközzel meg lehetne ugyanezt csinálni. A tömegeknek sem lenne szokatlan, mert a repülőtéri testszkennerek is így működnek. Bár ha sugárzásról van szó, akkor az egységsugarú felhasználó az ájfón töltőjét is csak ólomkesztyűben meri bedugni a konnektorba, mert hátha atomerőműből jön az áram...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.07.18. 22:19:57

"... csak ólomkesztyűben meri bedugni a konnektorba, mert hátha atomerőműből jön az áram..." ;)))))

lomposfarkas 2019.07.19. 01:34:56

"'Foot-O-Scope'"
Sokszor láttam ezt a stílusú kifejezést. Ezekben mit jelent a középső o betű?

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2019.07.19. 04:16:30

@acycloren: csoringer. Én nem szarozok, valami kijon és jónak tűnik azt megveszem. GSM mobil 94 tavaszán, Internet otthon 96 tavaszán.