Sokakban ébreszt kellemes emléket az építőtábor említése, ami nekünk - akik már nem vettek részt a mozgalomban - furcsa lehet. Hiszen mi lehet jó abban hogy az egész éves tanulás végén nyáron még hetekig-hónapokig tartó nehéz fizikai munkát is végezzünk, spártai körülmények között, távol otthonunktól? A bejegyzés kezdőképén a hölgyek elég csábítóak lehetnek a laikus olvasónak, de most mit higgyünk el? Jó volt az építőtábor, vagy inkább szörnyű?
1961. július 8. Balatonboglár. Lányok pihennek, olvasnak, zenét hallgatnak és mosnak szabadidejükben sátruk előtt a Kállai Éva önkéntes ifjúsági építőtáborban. Itt a feladat elsősorban gyümölcsszedés és -válogatás volt a Balatonboglári Állami Gazdaságban. MTI Fotó: Friedmann Endre
Kezdjük az elején. Mi is volt az építőtábor? A szovjet Komszomol rohambrigádjai szolgáltatták a példát, mert nagyjából mindenhez a nagy Szovjetunióból jött az ihlet az ötvenes-hatvanas években. Az ottani rohammunkabrigádok (először azt hiszem Lenin akárhányadik születésnapját ünnepelve, már a harmincas években) hurráoptimistán, először csak hétvégeken, önkéntes alapon szerveződtek és nagy számban leptek el bizonyos helyszíneket, és rövid idő alatt elvégezve a munkát valósítottak meg kisebb-nagyobb célokat.
A "kommunista szombat" is hasonló elven szerveződött, azt már az 1919-es évben elkezdték szintén a szovjet elvtársak; ezen a pihenőnapon pl. a gyár minden dolgozója berohant a munkahelyére, és egy problémára koncentrálva együtt oldották azt meg. Így az első kommunista szombaton a feljegyzések szerint egy gyár dolgozói "206-an megjavítottak négy mozdonyt és 16 vagont".
A kommunista szombatoknak és az építőtáboroknak volt két nagyon fontos közös pontja: az önkéntesség, valamint az, hogy a munkáért nem járt pénz...
Építőtáborokat a gazdasági mellett nevelési és propagandacélokból már az ötvenes évektől szerveztek (bizonyos iskolákban elvárás volt a diákoktól néhány heti önkéntes munka felajánlása), ám csúcspontjukat nem ekkor érték el. Azaz: ami a résztvevőket illeti nem ekkorra tehető a csúcs, hanem a hetvenes évekre (annak is inkább a végére) vagyis a klasszikus kádári pangás időszakára. Míg 1960-ban 22 ezer fiú és lány dolgozott nyáron önkéntes munkán, 1982-re mintegy 54 ezerre nőtt a nyári munkára a huszonegy felállított KISZ-táborba érkezett fiatalok száma.
Ami az elvégzett munkát illeti - legalábbis minőségre nem mennyiségre - az ötvenes évek viszi el a pálmát. Olyan fontos állami beruházásokon kubikoltak a középiskolások és az egyetemisták, mint például a monstre sztálinvárosi építkezések. A hatvanas évekre még jutottak ilyen nagyberuházások, így például a Hanság lecsapolása (1958-1967), a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű építése (1960-1968) vagy a Kiskörei vizierőmű építése (1967-1973).
Természetesen a nagyberuházásokra érkező fiatalok mellett számos egyéb építőtábor is létezett, amelyekben elsősorban mezőgazdasági munkát végeztek a diákok, gyümölcs- és zöldségszedés és -feldolgozás volt a legtöbb esetben az elvégzendő munka. A nagyvállalatok, termelőszövetkezetek eleinte örültek az ingyenmunkaerőnek, ám a hetvenes évek végére a fiatalokat már a munka utáni (helyetti) marhulás, bulizás és szabad(abb) szex vonzotta elsősorban a KISZ-táborokba. Sok esetben a kitűzött normákat nem sikerült elérni vagy megközelíteni sem és számos alkalommal már inkább szükséges rossznak tartották a téeszek és a vállalatok a fiatalok érkezését, mert nőttek a kiadásaik, például a károk enyhítésére, amit a diákok okoztak a gyümölcsösökben vagy a szálláson.
Apropó a szállások. Semmiféleképpen sem épületeket képzeljünk el. Az építőtáborok lakói sátorban tértek nyugalomra az egész napos munka után, és bizony a körülményekre már a hatvanas évektől volt panasz (az ötvenes években is lett volna, de ugye ki mert akkoriban panaszkodni?). A beázó sátraktól a szúnyoginvázión át rengeteg kifogást említettek a táborozók, és a sátor csak egy volt a sok probléma közül. Az étel nem megfelelő mennyisége, minősége vagy egyhangúsága mellett a hetvenes évektől a randalírozó, verekedő és a szexuális erőszakoskodástól sem visszariadó ifjakra is érkezett panasz a KISZ-táborvezetőkhöz, akárcsak a rossz szerszámokra, a szerény tisztálkodási lehetőségekre, vagy a szórakozás hiányára.
Az alábbi képeken az MTI Fotóarchívuma jóvoltából ízelítőt kaphatunk a kor eme furcsa képződményéről, amit itt Magyarországon úgy hívtak, hogy szocialista építőtábor.
1952. augusztus 24. Sztalinváros. A Dolgozó Ifjúság Szövetség (DISZ - a KISZ elődszervezete) tagjai építőtábori munkára indulnak. Magyar Fotó
1952. augusztus 24. Sztaálinváros. A DISZ-es Augusztus 20. brigád tagjai a táborból az építkezésre indulnak. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nyári sztálinvárosi táborába az ország minden tájáról érkeztek fiatalok, hogy dolgozzanak a város és a vasmű építkezésén. MTI Fotó/Magyar Fotó
1956. május 8. Munkára indulnak az árvízkárok helyreállítási munkálataiban önkéntesen segédkező Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) egyetemista fiataljai Új-Mohácson. MTI Fotó: Bojár Sándor
1958. június 18. Vízlevezető csatornát ásnak Kimlén a Mező Imre önkéntes Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) táborának lakói a Hanságban. A Győr megyei fiatalok járásonként munkacsapatokká alakulva kezdték meg a Hanság lápos területeinek lecsapolását. MTI Fotó: Bereth Ferenc
1960. július 8. A fiatalok, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói és a Zalka Máté gépipari technikum tanulói, az Oprendek Sándorról elnevezett önkéntes ifjúsági építőtáborban olvassák a köszönő levelet, melyet a Bükk-hegységben található Csanyik-völgyben létesülő úttörőváros építésében végzett jó munkájuk jutalmai mellé kaptak. MTI Fotó: Bereth Ferenc
1964. augusztus 11. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Budapesti Bizottsága által szervezett építőtábor résztvevői dolgoznak a Szilas patak szabályozási munkálatai során. A főváros külső, IV., XV. és XVI. kerületében lakóknak már évtizedek óta sok gondot okoz a patak rendezetlensége A kertészeknek ugyan hasznos öntözésre a patak, de alig akadt még olyan esős ősz, vagy hirtelen hóolvadásos tavasz, hogy ne öntött volna el a patakból kiáramló víz hasznos területeket és az áradás ne fenyegetett volna lakótelepeket. Az idén már ezer fiatal dolgozott a rendezésen és mintegy három kilométere szakaszon - a veszélyeztetettebb részeken - szabályozták a medret. A fiatalok egymillió forint értékű munkát végeztek és a jövő évi szünidőben újabb szakaszon dolgoznak majd, amivel végleg megszüntetik az áradásokat. MTI Fotó: Percze Lajos
1959. július 4. Balatonboglár. Ifjúsági építőtáborokban töltik el a nyarat a diákok. A Balaton melletti tábor a munka végeztével lehetőséget ad a tó vizében enyhíteni a napi fáradalmakat. MTI Fotó: Friedmann Endre
1962. július 2. Százhalombatta. Talicskán hordják a földet a Rózsa Ferenc KISZ Építőtábor diákjai a Dunamenti Hőerőmű és az Olajfinomító építkezésén. MTI Fotó: Friedmann Endre
1962. július 2. Százhalombatta. Földmunkát végeznek a Rózsa Ferenc KISZ Építőtábor diákjai a Dunamenti Hőerőmű és az Olajfinomító építkezésén. MTI Fotó: Friedmann Endre
1962. július 12. Hegyfalu. Munkába indulnak a Vas megyei KISZ építőtábor fiataljai, akik a Bécs-Balaton nemzetközi műút építkezésén dolgoznak. MTI Fotó: Hadas János
1962. július 12. Hegyfalu. A József Attila Gimnázium negyedik osztályos tanulói a hírdetőtáblát nézik a Schönherz Zoltán munkásmozgalmi vezetőről elnevezett középiskolás önkéntes KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) építőtáborban. A több mint ezer budapesti középiskolás a Bécs-balatoni nemzetközi műút építésében vesz részt, ahol mintegy 15 ezer köbméter földet mozgatnak meg a község határában. A fiatalok munkáját az üzemi gyakorlatot folytató utolsó éves egyetemisták irányítják. MTI Fotó: Hadas János
1962. július 12. Hegyfalu Szabadidejükben kártyáznak, kugliznak a Schönherz Zoltán munkásmozgalmi vezetőről elnevezett középiskolás önkéntes KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) építőtábor lakói akik a Bécs-balatoni nemzetközi műút építésében vesznek részt. MTI Fotó: Hadas János
1962. július 12. Hegyfalu. Kunos Imre és Horváth Lajos, a József Attila Gimnázium másodikos tanulói az ebédhez készülődnek. MTI Fotó: Hadas János
1970. július 2. Enese. Munkába indulnak a brigádok a tizenharmadszor megnyílt, Sziklai Sándor hansági KISZ- (Kommunista Ifjúsági Szövetség) építőtáborban. MTI Fotó: Hadas János
1970. július 1. Szőlőt kötöznek a Bagi Ilona Önkéntes Ifjúsági Építőtábor lakói, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium I. osztályos tanulói Lakitelken, a Szikra Állami Gazdaságban. MTI Fotó: Karáth Imre
1961. július 5. Kazincbarcika. Munka után fociznak a Mező Imre kommunista politikusról elnevezett önkéntes ifjúsági építőtábor lakói. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának védnöksége alatt több mint 600 budapesti egyetemista dolgozik két hétig a Berentei Vegyiművek építkezésénél. MTI Fotó: Mikó László
1961. július 5. Kazincbarcika. Munka után fagylaltoznak a Mező Imre kommunista politikusról elnevezett önkéntes ifjúsági építőtábor lakói. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának védnöksége alatt több mint 600 budapesti egyetemista dolgozik két hétig a Berentei Vegyiművek építkezésénél. MTI Fotó: Mikó László
1961. július 4. Munka közben vízzel hűsíti kollégáját a Berentei Vegyiművek PVC üzeme ballonraktárának alapozási munkálatain dolgozó fiatal. A nyári hónapok alatt kéthetes turnusokban több mint 600 KISZ-es (Kommunista Ifjúsági Szövetség) budapesti egyetemista váltja egymást két hónap alatt. A munka után kényelmesen berendezett sátortáborban hideg-meleg vizes zuhanyozók, több ezer kötetes könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére és különböző sport- és kulturális eseményeket rendeznek. MTI Fotó: Birgés Árpád
1961. július 4. Ebédelnek a Berentei Vegyiművek PVC üzemének építkezésén dolgozó fiatalok. A nyári hónapok alatt kéthetes turnusokban több mint 600 KISZ-es (Kommunista Ifjúsági Szövetség) budapesti egyetemista váltja egymást két hónap alatt. A munka után kényelmesen berendezett sátortáborban hideg-meleg vizes zuhanyozók, több ezer kötetes könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére és különböző sport- és kulturális eseményeket rendeznek. MTI Fotó: Birgés Árpád
1961. július 4. Az esti kultúrműsorhoz a színpadot dekorálják a Berentei Vegyiművek PVC üzemének építkezésén dolgozó fiatalok. A nyári hónapok alatt kéthetes turnusokban több mint 600 KISZ-es (Kommunista Ifjúsági Szövetség) budapesti egyetemista váltja egymást két hónap alatt. A munka után kényelmesen berendezett sátortáborban hideg-meleg vizes zuhanyozók, több ezer kötetes könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére és különböző sport- és kulturális eseményeket rendeznek. MTI Fotó: Birgés Árpád
1962. július 14. Zalkod. A Kilián György Nemzetközi KISZ Ifjúsági Önkéntes Építőtábor résztvevői a Bodrog és a Tisza árterületén lévő több mint 10 ezer hold mocsár lecsapolásában segédkeznek az Észak-magyar Vízügyi Igazgatóságnak. A táborban az ország valamennyi egyeteméről érkezett magyar és a hazánkban tanuló külföldi, több mint 500 egyetemista, kéthetenként váltva egymást kubikosmunkát végez. A fiatalok 20 ezer köbméter földet mozgatnak meg, és több mint 4 kilométer hosszú csatornarendszert építenek. MTI Fotó: Birgés Árpád
1962. július 14. Zalkod. Munkából érkeznek vissza a Kilián György Nemzetközi KISZ Ifjúsági Önkéntes Építőtábor résztvevői, akik a Bodrog és a Tisza árterületén lévő több mint 10 ezer hold mocsár lecsapolásában segédkeznek az Észak-magyar Vízügyi Igazgatóságnak. A táborban az ország valamennyi egyeteméről érkezett magyar és a hazánkban tanuló külföldi, több mint 500 egyetemista, kéthetenként váltva egymást kubikosmunkát végez. A fiatalok 20 ezer köbméter földet mozgatnak meg, és több mint 4 kilométer hosszú csatornarendszert építenek. MTI Fotó: Birgés Árpád
1963. július 12. Tiszalök. A munka utáni szabadidős programajánlatot nézik a Kilián György Önkéntes Ifjúsági Építőtábor lakói, akik a Bodrog és a Tisza árterületén, a Bodrogzug vadvizeinek lecsapolásában segédkeznek. A mintegy 1600 fiatal három és fél kilométer hosszúságban 16 ezer köbméter földet mozgat meg a nyári táborozás idején. MTI Fotó: Birgés Árpád
1964. július 17. Zalkod. Munka után pörgős asztali focival (csocsó) játszanak a Kilián György Önkéntes Ifjúsági Építőtábor fiataljai. A középiskolás diákok a Bodrogzug belvízmentesítése során idén több mint 10 kilométer hosszú csatornahálózatot építenek és 28 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A négyszer kéthetes táborban turnusonként 400 középiskolás diák vesz részt. MTI Fotó: Birgés Árpád
1960. július 1. Bakonszeg. Munka után zuhanyoznak, az Asztalos Jánosról, az AVH az 1956-os események során elhunyt tisztjéről elnevezett fjúsági építőtábor lakói, akik a Keleti Főcsatorna mellett lévő 12 kilométer hosszú övcsatorna építésén dolgoznak. A Hajdú-Bihar megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Bizottság önkéntes építőtáborában június végétől augusztus 20-ig összesen 1200 debreceni és Hajdú-Bihar megyei középiskolás és egyetemista fiatal mintegy 40 ezer köbméter földet mozgat meg, és így 550 hektár földről vezetik le a bel- és vadvizeket. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
1960. július 1. A napi munka kiértékelését mutató munkaverseny híradó-táblát veszik körül munka után az Asztalos János ifjúsági építőtábor fiataljai. Bakonszeg határában épült fel az idén először a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság építőtábora. Június végétől augusztus 20-ig összesen 1200 debreceni és Hajdú-Bihar megyei középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt a Keleti Főcsatorna melletti 12 kilométer hosszú övcsatorna építésében. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Köszönet az MTI Fotóarchívumának a képekért. Ahogyan az állandó olvasók már tudhatják, az archívum fotói falra akasztható vászonképként, nagy méretekben is megrendelhetőek!
Az archívumról bővebben:
Az elmúlt években nagyszabású digitalizáció kezdődött az MTI Fotóarchívumában, aminek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. 2018 nyarára egy online felülettel készül a Fotóarchívum, hogy közgyűjteményként jelenjen meg a kibertérben, ahol nem csak fotók, de múltszázad elejéről származó régi hírek mellett hanganyagok, kották is megjelennek majd, mindehhez pedig egy közös kereső felület is társul. Ebbe a nagy munkába enged most betekintést a mai poszt.
Mindig is szerettük volna, hogy minél több magyar vonatkozású képet publikáljunk, így amikor - még ebben a hónapban - elindul majd a bárki számára hozzáférhető és szabadon böngészhető MTI Fotóarchívuma, a Ritkán Látható Történelem blogon lesznek láthatóak a legérdekesebb képek, aktualitások, tematikus válogatások, segítve ezzel, hogy minél szélesebb körben ismerhessük meg ritkán látható történelmünket.
Az MTI Fotóarchívumról:
Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára, amely alapvetően az MTI (Magyar Távirati Iroda) és jogelődjei által készített és gyűjtött közel 13 millió fotónegatívot őriz. Az archívum két részből áll: a film tárból (negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások. Ezenkívül az archívum része a 781 db, a fotóriportok leírását tartalmazó eredeti szövegeket őrző szövegkönyv és a 131 db, csupán a riportok címét rögzítő, úgynevezett negatív beíró könyv is.
A gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, ezért a kifejezetten az erre a célra átalakított mélypincében tároljuk, állandó hőmérsékleten 18 Celsius-fokon és 60%-os relatív páratartalom mellett. Külön speciális biztonsági helyiséget kaptak a tűz- és robbanásveszélyes, az ’50-es évek végéig használatban lévő nitrocellulóz-alapú filmek. Az archívumot 24 órás ipari kamerás megfigyelés is védi.
A gyűjtemény még a Magyar Televízió egykori, mintegy 1 millió darabos fotógyűjteményével is gyarapodott!
A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő, retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális fotót tartalmaz.
