@molnibalage: A Váci út angyalföldi szakasza mellett jobb lakni?

@Generic Jingle: mert az kertváros?

Az nem lehet hogy a WTC melletti búzamező akkor készült, amikor a város határa épp ott volt? Mert a háttérben építkezésnyomok is láthatók, földhányások, daruk.

Amennyire én tudom, a szarkofág célja a rekatormaradványok védelme volt, vagyis hogy a rekatormaradványokból radioaktív részecskék ne juthassanak ki a környezetbe.

Többször is nekifutottam már ennek a radiaktív sugárzás témakörnek, hogy minél jobban megértsem, főleg azt hogy egyáltalán mi az a sugárzás, hogy lehet ellene védekezni, sugármentesíteni, ilyesmik, elolvastam a neten ezt-azt, most legutóbb a Csernobil HBO sorozat kapcsán megint. Az a baj hogy a sok ismeretterjesztő filmben is a hatásvadászat megy. Valamelyikben is mondják hogy csak pár percet dolgozhattak az emberek a magas sugárzás miatt. Hát, nemtudom, de nem hiszem el hogy egy darukezelőt pl. percenként váltottak le a szarkofág építésénél. Meg a művezetőket se cserélték le pár perc után. Ez a pár perc munka a legmagasabb sugárzási szinteken lévő helyeken volt, pl. a tetőt takarító biorobotoknál.

A búzaföld csak egy 8 ezer négyzetméteres művészeti installáció volt Dénes Ágnes műve.
Dénes Ágnes (Agnes Denes) Budapest, 1931. –) magyar származású amerikai festő, konceptuális művész, egyetemi tanár, a land art egyik legelső művelője.

A Búzaföld (1982) (Wheatfield - A Confrontation) a legismertebb, és a Public Art Fund támogatásával valósult meg. Manhattanben egy építési törmelékkel teli kb. 8000 m² területet megtisztítottak, termőföldet hordtak rá. Azután felszántották, búzával bevetették, végül learatták. A búza a Minnesota Museum of American Art által rendezett vándorkiállítás keretében jutott el a világ 28 városába 1987 és 1990 között. Az emberek kis csomagokban vitték el, és újra elültették. A szalmát a New York-i rendőrség kapta meg lovai számára.[

www.messynessychic.com/2018/02/27/that-time-a-wheat-field-grew-in-downtown-new-york/

Az Ufa-i vonatszerencsétlenségnek pont most a hónap elején a 30 éves évfordulója, annak kapcsán került bele a válogatásba, vagy csak véletlen?
Egy jó áttekintő cikk a témában, több, mint a wiki oldala.
index.hu/kulfold/2019/06/03/vasut_robbanas_evfordulo_oroszorszag_transzsziberia/

@JTom: Pont ezt akartam kérdezni. Igen kis falu maradványok vannak már csak ott.

@molnibalage: Egy észak-amerikai (akár USA, akár Kanada) út egyik tapasztalata lehet az is, hogy 2 x 3-4-5 sáv mellett lakni nem feltétlenül jelenti azt, hogy szar helyen laksz.

@Sunsetjoy: köszi az infót! Ez izgalmas alkotás lehetett. Mármint az ötletet tekintve izgalmas.

@Sunsetjoy: köszi az infót! Ez izgalmas alkotás lehetett. Mármint az ötletet tekintve izgalmas.

@JTom: semmi gond, én mindig hétfőn reggel munkában nézem meg, közben a kvmat szürcsölgetem.

Köszi, ismét egy remek válogatás!

@Sunsetjoy: Búzamező Manhattan,,, ezért szeretem ezt a blogot, mert egy-egy egyszerű pillanatfelvételnek tűnő képről ilyen érdekességek derülnek ki gyakran! Köszi a felvilágosítást!

1974. Dodge Monaco típusú, New York állami rendőrségi autó
Kíváncsi lennék a töréstesztjére a jószágnak! :-) a gyalogos védelem meg... Hátborzongató milyen járgányok voltak... Vajon hányan haltak meg mire ezek megváltoztak? Hány baleset kell egy szériánál, hogy a mérnökök változtassanak? Van erre mostanában valami irányszám?

@szita szita péntek:
Vízből mentés alapelve, hogy először azokat kell kimenteni, akik könnyen menthetők.
Ennek oka az, hogy ha várakoztatod őket, nem biztos, hogy a nehezen menthetőt megmentheted, viszont addig a könnyen menthető is bajba kerül.
(ismereteim szerint ez nem csak vízből mentésnél van így, de majd úgyis valaki pontosít)

A coloradói bányászok légsűrítéses fúrót használnak a robbantótöltet berakásához.
A képen egy vágathajtás látszik.

@Namely: Ráadásul a képen lévő szavsztika több szempontból sem egyezik a nácik által használttal.
De a fehér ember majd megaszondja, hogy mit szabad a régi kultúráknak megtartaniuk...

"1925. Leonhard Seppala és kutyája Togo, akik a rendkívül zord és viharos időjárás mellett 91 mérföldet utaztak a távoli alaszkai vadonban hogy gyógyszert vigyenek a diftéria sújtotta városba Noméba"

Ezt elég sok filmben és rajzfilmben feldolgozták.
De "utazásnak" hívni azt a kínkeservet - némi költői túlzás

Azok a 19. századi fotók! Nagy kedvenceim! :)

Bár csak címlapos vagyok, de nagyon szeretem ezt a blogot. Nem csak a képek szenzációsak, de minden tiszteletem a kommentelőké, akik sokszor hihetetlen érdekes, és részletekbe menő tudással bírnak, és olyasmiket vesznek észre, amin én simán átsiklok
Cheers!

@molnibalage: Ráadásul egy magyar művész kísérlete volt a búzamező a WTC mellett: 548oranewyorkban.blog.hu/2014/05/22/egy_magyar_no_aki_buzat_termelt_a_world_trade_centert

Ismét csak köszi a képeket!
Az első képen egy mozdonyfordító vagy fordítókorong (vagy mozdonyfordító korong) látható. A "vas", azaz a sínek és a mechanika jó eséllyel működik - helyreállították vagy nem is károsodott, csak a ledőlt falakat kellett letolni róla. Talán az első lokomotívot indítják és ebből az alkalomból készült a fotó.
Apróság: Nome (és a tenger) a helyszíne a Discovery egyik aranyásós sorozatának és konzekvensen "Nomm"-nak ejtik, eszerint nem "Noméba", hanem "Nome-ba" ment a két álcázott jegesmedve.

@MIG-31: a sugárzás témához valaszolnék. Sűrűn váltották őket, mert a sugárzás kikészítette az embereket. Gyerek voltam még, de emlékszem, hogy az egyik akkori szomszédunk ment ki, darukezelő vagy valami ilyesmi volt a fickó, és toboroztak itthon is, jó pénzt fizettek, hát ő is kiment. Ő mesélte a szüleimnek, hogy a likvidátorok tényleg csak pár percet tudtak dolgozni, pont, ahogy a filmben is van, és az az 1-2 perc úgy kikészítette őket, mintha egy marathont futottak volna le. De a többi poszton is csak rövid ideig dolgoztak az emberek, azért is kellett ilyen rengeteg munkás, hogy még Magyarországról is mentek ki, mert fizikailag kikészültek, fáradtak lettek tőle, nem bírtak dolgozni, kiszívta az erejüket a sugárzás. Persze mondanom sem kell, hogy a szomszéd pár év múlva meghalt rákban. A gyerekei egy darabig próbálkoztak kártérítést szerezni, de nem sikerült. Nagyon sok csernobili áldozat van, nagyságrendekkel több, mint az ismert számok, csak a legtöbbjét hivatalosan el sem ismerik.

@Snedronningen: Kérném a forrásokat a "nagyságrendekkel nagyobb" (ami 10-100-1000-szeres szorzó) halálozásra. Ez ugyanis látszana a korfán, mert a likvidátorok egy szűk élettartamban és csak férfiak közül kerültek ki. Ha több százezer átlagos halálozás lenne, akkor az látszana. Ehhez képest nem tudtak ilyesmit kimutatni. Ezért engedtek csak 90 sec-et a tetőn, ami a legveszélyesebb hely volt.

Röviden, a konteó topikik kettővel odébb vannak...

Csernobil aldozatairol azt lehet tudni tapasztalataim szerint, hogy szamuk az internet nepe szerint 4 (négy) es 800.000 kozott szór, attol fuggoen, ki mennyire atomparti vagy -ellenes.

Ha jol emlekszem, a negy ugy jott ki, hogy egyre raomlott a teto a sajnalatos uzemzavar alatt, a tobbivel meg kesobb tortent baleset, pl elutottek.

Szerintem Cs aldozatainak szama pont akkor fog pontosan kiderulni, amikor sztalin aldozatainak szama is.

@adg: Soha senkitől nem láttam akkora baromságot leírni, hogy négy áldozat volt.

1. Ennél sokkal több erőművi üzemeltető és tűzoltó halt, akik név szerint ismertek. Az emlékműnél több arckép van, mint négy...
allthatsinteresting.com/wordpress/wp-content/uploads/2019/05/chernobyl-firefighter-memorial.jpg

2. A hivatalos szovjet lista csak az operátorok és tűzoltókról, de ők kevesebb, mint 4 hónapon belül meghaltak.
en.wikipedia.org/wiki/Deaths_due_to_the_Chernobyl_disaster

3. 800 ezer halott férfi az olyan hatású lenne, hogy a korfán látszana. Vagy akkor ezek szerint minden orosz népszámlálási adat hamisítvány?
Itt láthatóak konkrét adatok.
pangea.blog.hu/2015/11/22/az_orosz_kereszt

4. A katasztrófa utáni kiemelt monitorozás által kb. 4000 extra pajzsmirigy rákos esetet regisztráltak, aminek 98,8%-a gyógyult, mert szerencsére ez a legjobban kezelhető rák forma.
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3246767/

Reports have linked the Chernobyl disaster to an increased incidence of thyroid cancer in children. During 1992–2000 in Belarus, Russia, and Ukraine, about 4,000 cases of thyroid cancer were diagnosed in children and adolescents aged 0–18 years, with about 3,000 of these occurring in children aged 0–14 years. The survival rate has been 98.8% for the 1152 cases of thyroid cancer diagnosed among Chernobyl children in Belarus during 1986–2002. Eight children died due to thyroid cancer progression, and six patients died from other causes. One patient in Russia died from thyroid cancer [1]

Ezek alapján a négy az pont olyan nyilvánvaló ökörség, mint a 800 extra haláleset, mert az brutálisan kiugró lenne, mert ez a férfiaknál és egy 15 évben belül eső korcsoportnál jelentkezne.

A szvasztika miatt mostanában a japánok írják át a térképeket, mert a templomaikat jelezte:
www.origo.hu/utazas/20160121-eltunik-a-horogkereszt-a-japan-terkepek-egy-reszerol.html
A manhattani búzamezőről a Legenda vagyok nyitó jelenete jutott eszembe. :)

@molnibalage: nyilvanvaloan okorseg a negy is (es tenyleg olvastam) es a nyolcszazezer is. Es internet nepet irtam forrasnak, nem akartalak cafolni, csak hozzatettem a kis tapasztalatomat a temaban. Ezert is nem linkeltelek bele.

Nekem pl fogalmam sincs az aldozatok szamarol, a linkeidet holnap elolvasom, mar nincs erom hozza.

@adg: Nekem sem kötekedés volt a célom csak a nagyságrendre rávilágítani.

Sorvezetőnek még ez.
ourworldindata.org/grapher/death-rates-from-energy-production-per-twh

Fele lemaradt...
Szerintem megbecsulni is kb lehetetlen, eleve ki szamit aldozatnk, mennyi idon belul, stb. Meg igazabol mindegy is.

@molnibalage:

azért ez az önkényesen odaképzelt 10-100-1000-szeres szorzó meglehetősen szalmabáb érvelés gyanús:)

@adg:

az tény, hogy anno rengeteg ökörséget összehordtak a várható hatások kapcsán

pl. a fene se gondolta volna, hogy 30 év múltán egy búja őserdő képe kezd kibontakozni Kijev tőszomszédságában:)

Radioactive Wolves Of Chernobyl
www.youtube.com/watch?v=2Op2ZIg4JxE

@molnibalage: na ez erdekesnek igerkezik, van alatta egy nagyon hosszu leiras a modszerrol, felretettem.

@molnibalage:

adg nem 800 ezer halott férfiról írt... csak maximumként 800 ezer áldozatról... azt is csak úgy légből kapva...

@pitcairn2: A mért dózisteljesítmény értékek ismertek a katasztrófa után. Azokból látható, hogy a likvidátorokat leszámítva komoly dózistöbblet nem fenyegetett túl senkit Pripijatyon túl, de őket is csak az első napon és egyes helyeken, lásd a hídon álló bámészkodó embereket.

Mára viszonylag jó modellek vannak arra, hogy mekkora az a dózis érték, aminél a 10,20,30 éves rákmegbetegedés kockázata kimutatható. Ekkora dózis nem kaptak sokan.

Innentől fogva meg aztán lehet erőlködni azzal, hogy kiszámolva mitől jön ki egyesek szerint több százezer korai elhalálozás a korfa átlagához képest, amikor ehhez szükséges dózis közelében sem voltak emberek. Sehol.

@pitcairn2: eleg sokat lehetett tanulni belole, meg ha azt azert nem is mondanam, hogy mar ezert megerte. :)
sokan laknak viszonylag kozel, aztan valahogy megis elnek. Azert en inkabb ellene lennek, ha szavaznom kellene rola. De hat nem nem nagyon kell.

Csernobil kb ugyanolyan tema, mint a 9/11. Tuti siker barhol bedobni, mindenki rogton tud mindent is rola.

@adg:

az értékelést nagyban nehezíti a SZU összeomlását követő egészségügyi válság, mondjuk az sokatmondó, hogy nem Ukrajnában esett vissza a legnagyobb mértékben a várható életkor

www.google.com/search?q=belorus+life+expectancy&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b-ab

és az is, hogy 1990-ig még nőtt a várható átlagéletkor

www.google.com/search?q=ukraine+life+expectancy&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b-ab

már ha komolyan lehet venni a vonatkozó statisztikákat

@pitcairn2: ez volt a ket veglet, amire emlekszem. Nagyon tudomanyosnak tunik mindketto.

@adg:

ha hihetünk az alábbi grafinak, akkor néhány évig még javult is a mortalitási statisztika 1986 után

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0f/Natural_Population_Growth_of_Ukraine.PNG

@adg:

a sötétzöld "tudományos" rizsák inkább szocialista propagandának tűnnek:)

@adg:

állítólag olyanok is vannak akik spontán visszaköltöztek a zónába...

en.wikipedia.org/wiki/Samosely

@adg:

ha a valóság érdekel fizess be egy útra:)

chernobyl trips

soo.gd/zlYU

@pitcairn2: nem tudom, szerintem a grafikonod azt mutatja, hogy kb 2000-ig no a halalozasok szama es csokken a szuleteseke, ahogy a nepesseg novekedese is csokken.

En amugy nem gondolnam, hogy nepessegnovekedessel vagy varhato elettartam grafikonokkal ala lehetne tamasztani barmit ebben az esetben.
Esek eleg sok mas dologtol is fuggnek.

@adg:

2017-ben már 50000 turista látogatta meg a zónát...

Chernobyl disaster zone lures tourists as visitor numbers boom

phys.org/news/2018-04-chernobyl-disaster-zone-lures-tourists.html

@adg:

1985 és 1990 között mintha lenne egy megtorpanás:)

@adg:

itt 2019-re már 150000 turistát saccolnak...

Chernobyl becomes major tourist hot spot after success of TV show
metro.co.uk/2019/06/14/chernoyl-becomes-major-tourist-hot-spot-success-tv-show-9958189/

hát ez vhogy nincs összhangban a méregzöld narratívával...

@molnibalage:

engem nem kell győzködni:)

Reginald Kenneth Dwight hivatalosan csak 1972. január 7-én vette fel az Elton John nevet, tehát ha a kép 1971-ben készült, akkor azon Fat Reg (pályatársai akkoriban Izzadós Reg néven csúfolták a fellépések stresszét nem túl jól tűrő énekes-dalszerző-zongorista zenészt) látható édesanyjával és a mostohaapjával.

@molnibalage: Csakúgy mint az M3-as bevezetője mellett lakni. 80-ban mikor építették egy csomó házat szanáltak.Az unokatesómék hátső kertje mögött már az M3 dübörgött..

Gyerekkori barátnőm apja Hungarokamionos volt. Éjjel keltették fel, hogy szigetelő anyagokat kell vinni az oroszokhoz. Nagy pénz, beígért zsíros külföldi fuvarok azoknak akik jönnek. Egy kört csinált meg (magánál a lerakodásnál kb. 20 percig volt pár száz méterre "árnyékban" az erőmű ellentétes oldalán), pár hónap után meghalt. Mivel otthon volt a családja körében (első naptól magas láza és influenzaszerű tünetei voltak) ők ápolták, gondozták. Utána feleségének leállt a veséje, a lányának SM-je lett, még a kutyájukkal is volt valami. Amikor kórházba vitték, vitték a ruhákat, ágyat, széket, mindent amit használt. A kamionja vagy egy évig dekkolt a Hungarokamion végében néhány társával. Szűrös Mátyás nyilatkozta a tévében, hogy nincsenek sugárfertőzöttek Magyarországon..... Sok-sok év pereskedés után végül kaptak valamennyi kárpótlást az államtól, aminek az átvételekor aláírattak velük egy papírt hogy elállnak minden további követeléstől és nyilvánosan nem beszélnek az esetről.

@adg: A robbanásban és heveny sugárbetegségben pár tucat halt meg. A gyerekkori pajzsmirigyrák mind az atomerőmű-baleset miatt van, ugyanis amúgy nem fordul elő. Őket viszont meg lehet gyógyítani.
Utána nyilván megemelkedett a rákos esetek száma, a környéken a várható élettartam viszont megnőtt, a gondos orvosi odafigyelés és a jobb ellátás okán.
Így az se lenne meglepő, hogy az egész baleset pozitív embermérleggel zárult.
Utólag kijelenthető, a dolog nagyon túl volt spilázva, dehát ilyen először fordult elő, senki se tudta, mit is kéne tenni.

a Manhatteni képen nagyon pici a kombájn, magtartálya sincs, zsákba szedi a búzát, azidőtájt majd 10* akkorákat használtak az Usaban, bár ez talán jobban passzolt a magas művészethez, meg meg tudott fordulni a birtokon :)

@Balázs Paróczi: Az ilyen sztorizgatásokon mindig csak fogni tudom a fejemet...

Picit off: Hogy az autókat tervező tervezők mikor változtattak valamin, azt nem tudom, de a repülőket tervező tervezők :) akkor jöttek rá, hogy rossz ötlet az üzemanyagtartály alá építeni a légkondicionáló berendezést és együtt vezetni az alacsony és magasfeszültségű kábeleket, amikor - ha jól emlékszem - a 90-es évek elején egy Boeing747-es azért robbant fel a felszállás után, mert a rendkívül hosszú várakozás alatt (gazdátlannak tűnő csomag a fedélzeten) a légkondi felmelegítette az üzemanyagtartályt, és az elöregedett vezetékeken keletkező rövidzárlat miatt magasfeszültség jutott a tartályba. Ezt végiggondolni is hátborzongató, mégis így építették ezeket a gépeket.

@Segna: Előbbit ide szántam válasznak.

@molnibalage:

a 2x3-as út mellett valószínűleg nem nagy élmény lakni, de a közvetlen környék nagyon szép

soo.gd/Uhp5

@molnibalage: Nyugodtan fogjad :-) Végigasszisztáltuk ezt az egészet jó páran a baráti körünkből. Majd megkérdezem az Orsit hogy kiadhatom-e a nevét és vele beszélhetsz.

@molnibalage: "Több mint tíz hasonló per közül eddig egyetlen esetben született pozitív bírósági döntés. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben mondta ki, hogy a szállítmányozási céget felelősség terheli Szabadszállási Kálmán halála miatt. A céget az elhunyt kamionsofőr lánya perelte be. Az ítélet kimondta: összefüggés van a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája és az apa halála között."

hvg.hu/itthon/20160426_A_mai_napig_faj_amikor_latom_hogy_masok_belemondjak_a_telefonba_szia_apu
Megkerestem a cikket is hozzá, hogy ne kelljen fogni a fejünket :-)
Ami furcsa (illetve dehogyis) hogy elég sok minden van amire mi máshogy emlékszünk. Beszéltem pár régi barátommal, nehogy csak az én szita agyamra támaszkodjak.
Tehát:
Ami tuti, hogy nem "cipőket" vittek. Felpakolt kamionok várták őket a Hungaronál (nem a Tefunál) éjjel már indulni kellett nekik. Amelyik sofőrt telefonon nem érték el, személyesen kocsival mentek ki értük. Ellenőrző pontokon kellett átmenniük és katonák által kontrollált területen rakodtak le, a fülkéből nem szállhattak ki. Amikor hazaért, rögtön rosszul lett. Pár (én ötre emlékszem) nap után jöttek és kórházba vitték és elvitték a cumókat amivel érintkezett. Nagyon meglepett, hogy nem említik a cikkben, hogy a Orsi anyja vesebeteg, transzplantos lett. Új vesét is kapott jó pár évvel később. Azt tudom, hogy az Orsinak később a gerincvelőjével és a vérképzésével voltak problémái, én úgy emlékszem végül SM-t diagnosztizáltak nála de erre csak én emlékszem. Régen beszéltünk már és a végén úgy döntöttem nem keresem meg ezzel a dologgal ennyi év után. Ami tuti, hogy nagyon sokáig próbáltak valamelyik minisztériumban és a bíróságon is ennek az ügynek nyilvánosságot szerezni, de esélytelen volt. Egyszer bent volt az Orsi anyja a Szűrös Mátyásnál ő mondta, hogy amíg Ő itt van ez soha sem lesz elismerve mint történet a sajtóban.

@Balázs Paróczi: Látom nem esik le, hogy attól, mert időben közel történnek események, akkor ott van ok és okozati viszony. Szóval tök mindegy, mert nem tudod bizonyítani, hogy mitől történt. Sok kamionos volt Csernobil előtt és után is beteg és épült le, mert az ilyen munka volt. Meg a természetes arányok felett dohányoztak a sofőrök stb.

TE és sokan meg fogják és leírják, hogy ez Csernobil és a sugárterhelés miatt volt. És az nem esik le, hogy akkor bárki más, aki közelükben volt, akkor annak is nagyrészt halottnak kéne lennie? Hogy ez eleve borítja az a "csodásan megalapozott" sztorikat?

Egyszerűen belefáradok abba, hogy felnőtt embereknek ennyire alap dolgokat kell elmagyarázni.

@molnibalage: Mármint nem feltétlenül van.

@molnibalage: Ne fáradj vele :-) Tudod volt nekem egy kollégám még a kétezres évek elején. A "közös" beszélgetéseket az az apropó adta, hogy mindketten ugyanabban az évben január 26-án születtünk. Én a lőrinci fonónál egy munkásnegyedben nőttem fel, kerti budival, kerti csappal, lavórban mosakodva, hetente 3-4 "vegetáriánus nappal", szóval szegényen. A Zoli pedig a belvárosban, pártfunkos szülőkkel, svédországi rokonokkal, autóval, svájci kirándulásokkal, stb... Szóval nem egyforma volt a startunk. Azon röhögtünk sokat, hogy bár ugyanazt a 30 évet meséljük el egymásnak, de mintha egy másik bolygóról jöttünk volna. Ez ilyen. Nem kell hogy egyezzen a véleményünk, lehet hogy sem az enyém, sem a Tiéd nem helyes. Én úgy gondolom hogy van összefüggés a családtagokon később kialakuló betegségek és a "cipőszállítás" között, szerinted nincs. Senki nem fogja már tudni az igazat. Ez igaz. De mielőtt még azt gondolnád, hogy egy ilyen nörd zöld lennék, hagy írjam le. Szerintem jelenleg is az atomenergia e legstabilabb és legskálázhatóbb energiaforrás az emberiségnek. Amíg a coldfusion vagy valami új cucc Azgaar-ról nem jön, erre kell támaszkodnunk. A mai igen kényelmes társadalmunk nem fog elfogadni egy időszakos jelleggel elérhető (nap vagy szél), vagy nagy önkontrollt igénylő (saját áramtermelés) verziót. Egyszerűen megszokták hogy akkor fogyasztanak és annyit amennyit csak akarnak, vagy épp ki tudnak fizetni. Ez már egy generációs elvárás, a mai fiatalok egyszerűen alapnak tekintik a folyamatos rendelkezésre állást az élet minden területén. Nem mondom hogy nincs igazuk. Néhány éve a gázfűtés helyett, újra meg kellett barátkoznom a begyújtással, hamuzással, stb... Romantikus dolog, de ha valaki nem ebben nőtt fel, utálni fogja. Ugyanúgy, mintha naponta csak 3-4 óra áramot használhatna tetszőlegesen bármire, vagy 6-7 zsákba kellene a szemetét szelektál vagy gyűjteni. Elkalandoztam tudom, csak nem szeretném ha valami aktivistának gondolnál. Öreg vagyok már, sok minden sz@rt láttam és pont ez a régi szoc korszak tanított meg ara, hogy nem pont úgy mennek a dolgok ahogy logikából képzelné ez ember.

@MIG-31: "pár percet dolgozhattak" A mentesítés legintenzívebb szakaszában (májustól november végéig) a likvidátoroknak személyi dóziskorlát volt megállapítva, SI-mértékben kb. 200 mSv. Volt aki ezt negyven másodperc alatt teljesítette, volt olyan aki két hónap alatt se. A darukezelő pont egy kevésbé intenzív feladat volt. A nagy DEMAG-ok (mint a képen látható CC4800-as) földről kezelt gépek voltak, zárt, szűrt levegőjű, árnyékolt fülkével, a teher mozgását kamerával követték.

@pitcairn2: Ehhez azért tárgyszerű adalék, hogy a csernobili szennyeződés nagyobb részét kapta Fehéroroszország mint Ukrajna.

@Balázs Paróczi: Én azért több okból is szkeptikus vagyok ezekkel a történetekkel.

1) Az akut sugárterhelés egy, a testet érő fizikai hatás, az ennek következtében kialakuló "sugárbetegség" nem fertőző. (A leírt történet kb. olyannyira valószerű, mintha azt mondanám, hogy elaludtam a napon, leégett a hátam és napszúrást kaptam, amikor hazamentem a strandról utána az egész család megbetegedett az én napszúrásomtól.)
2) Május harmadika után az erőmű területére belépő járművek nem hagyhatták el a külső zónát.
3) Ha az egész család beteg lett, a ruhákat, ágyat stb. mindent elvittek, akkor valószínűleg sikerült valami erősen sugárzó dolgot hazahoznia. Az erőműtől Magyarországig (legalább) öt ellenőrző ponton mérték a kilépő járművek (és az azon utazók) sugárzását: Kopacsi, Leljov, Rudnya-Veresznya, Dityatki és Csap. Ennyi helyen elkerülte volna a figyelmet?
Nem mondom, hogy lehetetlen, mert jópáran meghaltak akik rossz helyen voltak rossz időben; mindazonáltal a történet így leírva meglehetősen valószínűtlennek tűnik.

@Balázs Paróczi: Az valahol vicces, hogy te magad írod, hogy nem tudni. Kettővel fentebb meg "Csernobil miatt"
Ez aztán fantasztikusan koherens álláspont...

@¿Qué tapas hay?: Csak azokat a dolgokat tudom megerősíteni amiket én is tudok. Az ellenőrző pontokra emlékszem, többször is megálltak az út során. A fülkéből nem szállhattak ki, ez nekem "tini" koromban olyan erőszakos dolognak tűnt. Nem tudom mit hozott haza. Az Orsi anyukájának a betegségét végig láttam, sokat beszéltem vele egészen a transzplantációig, komolyan semmi baja sem volt előtte. Az Orsi vérképző rendszerének betegsége (vagy SM-e) ha jól tudom szintén sugárzáshoz kapcsolódó betegség, de én csak azt mondom (molnibalage) hogy előtte nem voltak betegek. Tényleg elvitték a cuccaikat, aztán hogy ott mértek-e sugárzást, vagy ez normális protokoll volt akkor, nem tudom. Ott voltam és beszéltük az Orsival mi történik, ott voltam a betegségek kialakulásánál is. Gondolom az teljesen jogos, hogy a család úgy látta hogy a "cipőszállítmány" miatt van az egész, az viszont biztos hogy előtte semmi bajuk sem volt, hiszen évek óta ismertük a családot. Nem vagyok az időszakos energia híve és semmi bajom nincs az atommal. Az a 2000MW amit Paks termel (vagy 4500MW ha kész lesz az új) egyszerűen nem váltható ki sem időszakos energiával, sem szilárd tüzelésű erőművekkel. Majd ha feltalálják a "holdelemet" ami éjjel tölti a Teslákat, valamint a társadalom elfogadja az "akkor megy a klíma ha süt a nap" szolgáltatást, lekapcsolhatjuk ezeket. De amíg ezt a kommentet egy 750W-os tápegységű gépről írom (tudom névlegesen kevesebb), a konyhában egy 1500W-os hűtő dolgozik és bármikor szeretnék mosni vagy mosogatógépezni, az atom marad. Kiszámoltattam egy napelemes céggel, mennyi lenne ha mindent saját nap-szél erőműről látnék el. Csak az inverterek árából pár évig elélek. Egyszerűen ezt az ember nem finanszírozza ki amíg van más választása.

@molnibalage: Nem tudom mit szeretnél jobban. Emberek igenlő válaszát, vagy értelmes beszélgetést. Amennyiben az a fétised, hogy Neked van igazad, bánom is én .... Ha meg beszélgetni szeretsz mint én, szívesen látlak. :-)

@Balázs Paróczi: Az SM alatt mit értesz? sclerosis multiplex? Mert egy csomó ember szenved tőle akik kemény sugárdózis közelében sem volt soha...

@T3.14: repülőgép tervezés a katasztrófák hatására...
Nem nyugtattál meg! :-) Jó lenne hinni, hogy az autóiparban is van valami olyasmi, mint a repülőgépgyártóknál, h a nagy balesetek tanulságait rendszerszinten vonják le... (lehet, h nyitott kapukat döngetek)
Mindenesetre az ilyen Boing-s történeteket hallva, óhatatlanul arra gondol az ember, hogy lehet jobb nem tudni (vagy inkább belegondolni) ezek működésébe.... Csak hát az embert már csak olyan, hogy jó-jó gőzgép, de mi hajtja? kérdések foglalkoztatják.

@molnibalage:

Nem tudom miért nehéz megérteni, hogy az a kamionos, aki kint volt, az simán hazahozhatott a cipőtalpon annyi mocskot, ami otthon a perzsaszőnyegbe beletapadva csendes gyilkosként végrehajtotta a családban a többi problémát.
A sugárzás - bármilyen hülyén is hangzik - kisüzemi szinten 'így fertőz".

Ebből kifolyólag szerintem nem kéne @Balázs Paróczi: (és a hasonló tapasztalatokat átélt emberek) hozzászólásait negligálnod.

@gigabursch: Hazahozhatott ennyi erővel bármilyen mérgező vegyszert is.
Egész egyszerűen őrület az, hogy ha valaki rákos lett 1986 táján, az akkor biztosan Csernobil miatt volt.

Nekem ebből a tudománytalan megközelítésből mondjuk úgy, hogy nagyon elegem van.

@molnibalage: Szia. Igen arra gondoltam. Érdekes egy betegség, amivel a dokik igazán nem is tudnak mit kezdeni. Sőt egy olyan betegség, aminek a "léte" is inkább diagnosztikai fejlettséget és "fejlettebb" társadalmat igényel. Mondom hogyan: Legelőször amikor az orvosok elkezdtek foglalkozni vele, rájöttek hogy sok SM-es (vagy angolul MS-os) emberben jelen van a JC vírus. Aki meg esetleg eljut az SM hardcore verziójához a PML-hez (itt már a myelintermelés leáll, két hét aztán nyekk) ott mindenkiben van JC vírus, tehát kikiáltották a JC-t mint kiváltó okot. Igaz a maradék lakosságnak a földön legalább a felében is van JC vírus aztán nem csinál semmit, de valamire hivatkozni lehetett. Aztán amióta szélesebb körben elérhetők az MR vizsgálatok és a gyógyszergyárak is ráfeküdtek a témára, a következő derült ki. Az SM-t nem tudjuk mi okozza. Általában az egyenlítői térséghez kötik az előfordulását, ugyanis először jellemzően azoknál tűnt fel akik hajózási cégeknél, olajtársaságoknál, katonaságnál stb. dolgoztak, mivel náluk költöttek átfogó diagnosztikai vizsgálatokra. Ha megnézzük hol nincs SM a világon, akkor kiderül hogy ott nincs SM ahol nincs fejlett orvostudomány, diagnosztikai berendezések, vagy politikai érdek nincs arra hogy foglalkozzanak vele. Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában, Karib régióban nem gyakori. Az oroszoknál egyszerűen nincs :-) Míg Amerika, Európa tele van vele. Illetve tele van olyan fejlett társadalombiztosítással rendelkező országgal, ahol a drága diagnosztikai kezeléseket elvégzik. Afrikában, az oroszoknál vagy ázsiában mezei ember nem jut csak úgy MR-gép közelébe. Aztán hogy mi veszi rá a vár-agy gátad arra, hogy átengedjen néhány falósejtet az agyadba, azt senki sem tudja. Valami környezeti tényező az biztos. Tippelgetnek a sugárterhelésre (ezek közül is a sokáig fennálló kis mennyiségű nem ütésszerű dózisra), az ivóvízben lévő gyógyszerek hatására, a JC vírus "mutálódására". Valóban nem köthető konkrétan semmihez, főleg nem a radioaktív balesetekhez, ebben igazad van. Viszont Európában kimelkedően sok SM beteg lett az északi (skandináv) régióban a '80 évek óta, az USA-ban bár a legtöbb beteg a két parton van ahol a nagy a népsűrüség, az egy lakosra vetített SM-ek számában viszont Nevada és Arizona államban a legtöbb.

@Balázs Paróczi: És ez hogyan jön ahhoz, hogy ha bárki rákos 1986 közelében, akkor verik a tamtamot, hogy Csernobil, Csernobil...?

Mivel tiszteletben tartom a kérdezőt, Te pedig az SM-ről kérdeztél, válaszoltam. Nem vertem tamtam-ot. Biztos van itt nálam sokkal okosabb guru a témában aki tud statisztikát mondani arról, hogy az erőmű alkalmazottak között hogy alakul a rákos megbetegedések száma. Szerintem egyébként a lakosságra inkább a nagyobb számban üzemelő vegyi üzemek, nyersanyag előállítók és hulladéklerakók jelentik a veszélyt. És persze a lapos föld, mert ha túl sokan laknak már valamelyik szélén, akkor lebillen ... :-)

@Balázs Paróczi: Nem. A szomorú igazság az, hogy közlekedés. Nézd meg hány ember hal meg évente ipari balesetekben. Aztán nézd meg a közlekedési baleseteket....

@molnibalage:

@Balázs Paróczi:

az egész város ki van plakátolva a közúti közelekedési balesetek által napont követelt 3500 emberélettel

ez majdnem 1,3 millió ember per év (globálisan)

szép lassan már a II. világháború áldozatainak a számával fog vetekedni a közúti közlekedési balesetekben meghaltak száma...

@Balázs Paróczi:

2005-ben már 60 millióra saccolták a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát...

soo.gd/0rpG

szóval a közutakon szörnyethaltak száma már messze magasabb mint a II. világháborúban meghaltak száma...

@pitcairn2: Ehhez képest az atomenergiától rettegnek itt egyesek. Röhej.

@Sunsetjoy: Hogy mik vannak, mindenesetre kösz az infókat, érdekes.

@Mdavid89: Hihetetlen, művészet az hogy egy városi építési, vagy építésre váró területre búzát vetett. :) :) :)
8000m2 az majdnem egy hektár, a falunkban ennél kisebb kertekben is van búza évről-évre :) persze az nem Manhattan. :)

Az nem “rendes” buzafold volt Manhattanben

@molnibalage: látom még kommentelsz azért, itt-ott :) Nem kimondottan neked, ileltve nem csak neked célzom a hozzászólásom, csak nem úgy a "levegőbe" írom.
Érdekes dolog ez a rádioaktív sugárzás, és a hatásai. Magam túl sokat nem értek hozzá (és ezt el is ismerem), de próbálok minél többet összeszedni, tájékozódni, most épp ebben a témában.

Az egyik alapvető baj szerintem az vele, hogy az emberek többsége nemigazán tud róla semmit, illetve azt tudja hogy káros, és hogy lehet mérni. És azt is hallotta hogy Csernobilban volt egy hatalmas nukleáris baleset, ami mellesleg igaz. De az hogy káros, az sem igaz, mert csak bizonyos mértékben káros, a cigaretta is sugároz, mégis milliók szívják naponta többször, vagy egy banán is sugároz, egy világító számlapú óra, egy gránittömb, sőt, az utcán is van háttérsugárzás, és ettől sem félünk.

Szerintem valós egészségügyi és halálozási adatokat nem fogunk soha megtudni, és ezt nem a konteóhívőség mondatja velem, hanem azért a szovjet és az orosz mentalitásban erősen benne van a titkolózás, félrevezetés, a nem teregetjük ki a szennyest mentalitás.

Amennyire én tudom, a sugárzás rövid távú hatása viszonylag jól ismert és körülhatárolható, ezt hívják sugárbetegségnek. A hosszú távú hatása viszont már ennyire jól nem határolható el. És azt is nagyon nehéz megmondani, hogy ha valaki rákos lesz, akkor az mitől van. És a daganatos statisztikákban állítólag semmi kiemelkedő nincs se 86-után, se 45-után.
A tudatlanságra ráerősít rendesen a média is, sokáig mutogattak egy 6-lábú borjút, mint a katasztrófa bizonyítékát, csak azt nem mondták el, hogy igaz hogy Csernobil környékén született, de jóval 1986 április 26 előtt, és azt sem mondták el hogy statisztikailag minden x-ik. borjúnál előfordul ez a rendellenesség.

Én hallottam már olyan szélsőséges véleményeket is, hogy Európában minden rákos megbetegedés Csernobil miatt van. Ez szerintem úgy hülyeség, ahogy van. Egyrészt Csernobil előtt is voltak rákos megbetegedések, sőt 1945 előtt is.
Ugyanúgy azt sem hiszem el, hogy egy kamionos mondjuk 86. nyári egy Kijevi fuvartól lett rákos. Az itt megszólaló kommentelőtől függetlenül is leírtam volna ezt. Mert ha ez igaz lenne, akkor mi lett volna az összes likvidátorral, és mi van a kijevi lakosokkal, akkor majd minden kijevi már rég meghalt volna. Az biztos hogy az érintettnek talán könnyebb akkor, ha valakit vagy valamit hibáztathat.

@¿Qué tapas hay?: Köszi az információkat. És ezt a személyi dóziskorlátot hogy mérték, mi alapján állapították meg? A sugárzási szinteket folyamatosan mérték a területen, ezekből állapították meg és számítottak időt?

Vagy volt mindenkin egy személyi dózismérő? Ilyet mondjuk csak egy filmbe láttam nagyon régen (nem Csernobilos film volt), rajt volt a ruhájukon és mikor elszíneződött akkor vége, el kellett hagyniuk a helyszínt.

@MIG-31: A két atomtámadásból és egyéb balesetekből vannak statisztikailag értelmezhető adatok, hogy mekkora sugárdózis esetén lehet számítani nagyobb rák kockázatokra.

@molnibalage: végülis igen, ez igaz.
Amúgy ma pont elkaptam az RTL KLUB-on egy Csernobillal foglalkozó riportot, talán a fókuszban, a HBO sorozat apropóján. Ott a végén egy szakértő (a nevét nemtudom) asszem azt mondta hogy kb. 6-7 millió embert érintett a baleset, és olyan 10ezer többlet rákos halálesetre számítanak., az 1-1,5 millió egyébként is bekövetkező megbetegedésen kívül.

Egyébként pl. a wikipédia cikkeken is azt írják hogy az európai lakosságra vetítve a rákos megbetegedések előfordulásában nincs kimutatható emelkedés 86-óta.

@MIG-31: A dóziskorlát értékét jogszabály határozta meg, így az adott volt. A személyi sugárterhelést pl. az erőműben személyi doziméterrel állapították meg, de ez a megoldás a terepen nem volt széleskörűen alkalmazható. Egyszerűen annyi ember dolgozott ott, hogy a személyi dozimetriai felügyelethez a Szovjetunió teljes műszerállománya se lett volna elég.

Az eljárás az volt, hogy katonai sugárfelderítők folyamatosan mérték a terepet, a mérések alapján elkészült szennyezettségi térképek alapján meg tudták határozni, hogy az egyes munkaterületeken egy műszak, vagy egy adott munkafázis elvégzése alatt mekkora terhelés éri a dolgozót; ebből állapították meg az adott területre, vagy munkára vonatkozó átlagdózis-értékeket. Például, ha egy mixerkocsi beton elszállítása a keverőtől a betonszivattyúig, megadott útvonalon, adott sebességgel mondjuk 0,2 egység, egy műszakban négy forduló 0,8 egység, kiállás-beállás 0,1, összesen 0,9, felkerekítve 1 egység, akkor a sofőrnek műszakonként egy egységet írtak jóvá. Ha összegyűlt a dóziskorlátnak megfelelő mennyiség, akkor lehetett hazamenni. Persze a korrupció itt is gyorsan megjelent: kellemetlen feladatokat lehetett vonzóbbá tenni nagyobb dózis-jóváírással, meg ilyesmik.

A korábbi eszmefuttatáshoz kapcsolódóan annyit tennék hozzá, hogy az átlagembernek a közoktatás által nyújtott tananyagból "összeálló" természettudományos világképe alapján a magfizikai, vagy radiokémiai folyamatok egyszerűen nem érthetők, mert a fizika és a kémia középiskolai tanításánál, a könnyebb megértés végett alkalmazott egyszerűsítések ezeknél a tudományágaknál nem alkalmazhatók.

@¿Qué tapas hay?: Kösz. Akkor az első verzió amit írtam. Hát, a jogszabályban meghatározott dóziskorlátot gondolom nem állt sokból felemelni a Szovjetunióban. Egyébként egyik ismerősömmel beszéltünk a sorozatról, és mondja hogy van egy ukrajnai ismerőse, akit tartalékos katonaként behívtak anno és odavezényeltek, és ő is ilyesmit mondott, persze nem ennyire szakszerűen. Ő úgy mondta hogy volt egy idő amit el kellett töltenie, és ha ez megvolt, akkor mehetett haza, de a lényege ugyanaz, megértettem.

Az oktatásban sok mindent meg lehetne csinálni, de ahhoz nagyot kéne változni a szemléletnek (mérnök is vagyok, és az oktatásban is dolgozom). Fizikából és kémiából is vannak olyan jó szemléltető kísérletek, és a mai számítógépes technikával olyan látványos animációkat lehetne csinálni. Ezt kellene csinálni többek között, nem kétévente új tantervet kiadni, amikben csak az egyes tantárgyak elnevezése változik, meg az hogy melyik évben tanulja, de általában ugyanazt az anyagot kevesebb idő alatt kéne megtanítani. Volt szerencsém Hanula Barnának meghallgatni 1-2 előadását, már mérnökként, egyszerűen olyan jó szemléletes példákat mondott, hogy megértettem olyanokat amit főiskolásként nem, csak valahogy betanultam meg levizsgáztam belőle. Hiába volt 3 vagy 4 félévig hő és áramlástan nevű tárgyunk. Vagy a youtube-n Gajdán Miklós előadásai, a garázskapun gyönyörűen elmondja mit hogyan és miért.
Kémiából is elektronhéjak szerkezetét azt tanították, de hogy mi is az a rádióaktív sugárzás, vagy hogy hogy lehet ellen védekezni, azt nem.
Vissza a sugárzáshoz. Az érdekelne engem igazán, hogy hogyan lehet ellene védekezni, és mit takar a sugármentesítés, persze csak dióhéjban. Már többször nekifutottam, több-kevesebb sikerrel.
Szakszerűtlenül, de leírom mire jutottam, hogy ez nagyjából helyes-e, persze csak nagyon röviden. Az egyik védekezési mód a távolság, ezt alkalmazzák a lakosság kitelepítésénél, távirányításos munkavégzésnél. Ha elkerülhetetlen a sugárforrás közelébe menni akkor jön a dóziskorlátozás, tehát hogy csak meghatározott ideig legyen az ember a sugárzásnál, és még hozzájön a védőruha.
Az alfa és a béta sugárzás áthatoló képessége kicsi, megfogja a ruházat, a belélegzése, lenyelése okoz gondot. Védekezni lehet ellene ruházattal, gázálarccal, és hogy ilyen helyen nem eszünk, iszunk, dohányzunk.
És igazából a sugárzás a sugárzó részecskékkel terjed.
A gamma sugárzás a bajosabb, vastag fal, beton, ólom, acél tudja elnyelni.

@MIG-31:

www.rhk.hu/a-biztonsagrol/sugarvedelem/
oldweb.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/kis/Sugved_mernokoknek_01_2017.pdf
semmelweis.hu/oralis-diagnosztika/files/2015/12/p%C3%A1ciens-sug%C3%A1rv%C3%A9delem-M-Tok%C3%A1r-2015.pdf
Dióhéjban.

"Ahogyan a világon máshol is, úgy az indiánok is használták az eredetileg pozitív jelentésű horogkeresztet."

- Aha, tehat akkor ha jol ertem, a velemeny es a kifejezes szabadsaga szent az amerikkai alkotmany szerint, kiveve, ha a zsidoknak nem tetszik.

@Full metal burka: Gondolom a helyi zsidok osztottak vmi nyalokat az irastudatlan indianoknak, hogy itt ird ala, mert a hivatalos amerikai politika (es kozhangulat) akkor meg nem volt Hitler ellenes, sot. Gondolj a Time magazinra, vagy Henry Fordra.

Zs tipusu allampolgar tenyeszti es hasznalja a c tipusut, akarcsak kis hazankban.

@Segna: ma megpróbálják eltussolni a hibákat, ha azt beismerve milliárd dolláros class action és kártérítési pereket akasztanának a gyártó nyakába a fogyasztók

@Namely: A horogkereszt betiltása a legbutább döntések egyike. Pont olyan, mint egyes szavak, kifejezések tiltása. A kontextus számít, nem a jelkép.

Azért, mert egy jelképet kisajátított egy szekta, vallás, mozgalom, politikai irányzat, rezsim, nem lenne szabad a többségnek lemondani a használatáról. Ezzel azt érjük el, hogy a végén kisajátítanak maguknak mindent.
Amit meg betiltanak, ahelyett keresnek másik jelképet, akik náculni akarnak. Lásd Amerikában Under Armour zászlókkal vonulgatnak a fehér felsőbbrendűség hívei. Úgyis találnak mást, akármit tiltanak be.

Ázsiában élek, itt buddhista templomokban, temetőkben, mindenütt feltűnik a horogkereszt.

Ami még roppant idegesítő, hogy olyan közkeletű jelképeket is lefoglalnak, mint a szivárvány. A homoszexuálisok jelképe lett, holott gyerekkoromban én is rajzoltam szivárványokat, kifestőkönyvben színeztem szivárványt, mindenütt előfordult stb.
Nem kellene hagyni, hogy bárki kisajátítson jelképeket. Mindenki találjon ki magának saját jelképet. Ahogy egy ruhamárka is megtervezteti a saját logóját, minden politikai, szexuális, vallási mozgalom csinálja meg a saját, eredeti, korábban nem létező, levédhető logóját.

A horogkeresztet kisajátítani pont olyan taplóság a nácik részéről, mint a szivárványt kisajátítani a homoszexuálisok részéről, a vörös csillagot és vörös zászlót a kommunistáknak, a félholdat a mohamedánoknak.

Vegyük vissza a szivárványt, a horogkeresztet és a vörös csillagot is.

Ja és a meleg szót is kisajátították. Angolban a gay-t. A gay eredetileg vidámat jelentett. Nekem nem tetszik, hogy lefoglalnak maguknak mozgalmak egyes szavakat.

De jó kis összeállítás. Külön megörültem, hogy két sportsztoríz-os kapcsolódás is van benne. Ha megengeded belinkelem ide, de szedd ki nyugodtan, ha nem idevaló. :)

" Leonhard Seppala és kutyája, Togo" - Önfeláldozásuknak állít emléket a legendás Iditarod kutyaszános verseny, amelyet a világ legkeményebb sporteseményei közt tartanak számon.
sportsztoriz.blog.hu/2018/10/07/8_verseny_a_vilag_legkemenyebb_sportesemenyei_kozul

Duke Kahanamokunak egy egész cikket szenteltünk még a blog indulásának elején. Nagyon érdekes életútja volt neki is. :)
sportsztoriz.blog.hu/2015/12/11/az_ember_aki_a_szorfozest_megszerettette_a_vilaggal

@molnibalage: Köszi. Megnéztem őket, valamelyiket már előtte is, magamtól. De ez is mind túl tudományos, frankón elmagyarázza a jelenséget, a dózisokat, mértékegységeket, számolásokat, csak épp azt nem hogy hogyan, miből áll a védekezés, konkrétan, gyakorlatiasan, mert ahhoz nem kell integrálni meg deriválni.
Nemrég láttam egy blogon írást arról, hogy milyen védőruhákat alkalmaztak Csernobilnál a likvidátorok. Meg régebben olvastam valamit a repülőkről kiszórt anyagokról, burba meg asszem latex volt a nevük.

@MIG-31: Kérdés, hogy mi ellen akarsz védekezni?
Dióhéjban:
Belső terhelést okozó szennyeződés szervezetbe jutása (inkorporáció) ellen porok és aeroszolok esetén FFP3 szűrőképességű szűrőfélálarc, gázok esetében izolációs légzőkészülék. Zárt védőszemüveg.

A ruházat és a szabad testfelületek külső terhelést okozó elszennyeződése ellen csuklyás védőoverall (ProShield, Tyvek, vagy vízhatlan Tychem), cipővédő, vízhatlan védőkesztyű.

"Tiszta" sugárzás ellen: elzárkózás, távoltartás, árnyékolás, expozíciós (munka)idő korlátozása, dóziskorlátozás.

Alfa- és bétasugárzás ellen a ruházat kellő védelmet nyújt. Nagy áthatolóképességű sugárzásfajták (gamma, neutron) ellen nincs védőruházat. Vannak hordható árnyékolóeszközök (ólomkötény, pajzsmirigy- és gonádvédők stb.) jellemzően a dóziskorlát alá nem eső orvosi sugárterhelések esetén a besugározni nem kívánt testrészek védelmére. Ezek az eszközök igazából védőruházatnak súlyuk és a szabad mozgás korlátozása miatt nemigen valók, mert ezzel épp az expozíciós időt növelik meg. Csernobilban használtak ilyet a biorobotok, de jellemzően csak párperces időtartamú munkavégzések során.

A helikopterekről a romokra szórt anyagok:
489 t kaucsuk
42 t bórkarbid
140 t folyékony polimerizáló anyag
1167 t dolomit
1536 t trisó (trinátrium-foszfát)
1800 t homok
1890 t zeolit
3532 t márványzúzalék
6720 t ólom

@¿Qué tapas hay?: Kösz! Na ez kézzelfogható. Te nagyon vágod ezt a témát úgy látom.

Igazából az alfa és béta sugárzásnál is fennáll a belső terhelés által való beszennyeződés belélegzéssel, lenyeléssel, ez ellen véd a gázálarc, meg az hogy nem esznek isznak a szennyezett területen. A helikopteres műveletekről szóló cikkben olvastam régebben, hogy volt olyan is, hogy egy helikopter belsejében étkeztek. Ez a helikopter berepült a szennyezett zónába, leszállt, megebédeltek a fedélzeten, majd kirepült.

A nehéz páncélos harcjárművek védhetnek valamennyire a gamma és a neutronsugárzás ellen. Valahol olvastam hogy amikor az amerikaiak elkezdték a neutronbombát rendszeresíteni, akkor erre válaszul a szovjet tankokat ellátták belülről egy speciális szintetikus ólom alapú bevonattal, ami valamelyest védi a személyzetet a neutronsugárzás ellen, a műszereket meg az elektromágneses impulzusoktól.

Most rengeteg anyag kerül fel a youtube-ra, visszaemlékezések, fotók, most láttam Legaszov kazettáinak hanganyagát is, persze oroszul nemtudok.

Abból mi lehet az igazság, hogy később Legaszovnak hatalmas lelkiismeretfurdalása volt amiatt is, hogy utólag feleslegesnek ítélték homokkal való tűzoltást?

@MIG-31: Sorjában:
1) A belső terhelést okozó szennyeződés elleni védelemről írtam az előző hozzászólás első bekezdésében.
2) Használtak klnf. páncélozott járműveket Csernobilban, pon ebből a célból. A HBO-sorozatban Pikalov vőrgy. egy árnyékolt fülkéjű GAZ-66-tal megy felderíteni, a valóságban erre először egy BTSz-4A páncélozott vontatót, majd később, májustól "Ladoga" magas védettségű járművet használtak. A mentesítés során nagyon sok, kifejezetten szennyezett területre alkalmas harci technikát vetettek be, a polgári járművek közül a legérdekesebb az árnyékolt, szűrt levegőjű fülkével felszerelt KrAZ-255-ös volt, amit kifejezetten a Karacsáj-tavi szabadtéri nukleáris hulladéktároló kiszolgálására fejlesztettek ki.
3) Legaszov nem érte meg azt, amíg kiderült, hogy a reaktormaradvány klnf. anyagokkal való leszórása gyakorlatilag felesleges volt. Akkor és ott ez egy adekvát megoldásnak tűnt, hogy viszonylag könnyen, messziről be lehet ármenetileg fedni az egész romhalmazt, amíg a szilárd védőépületet köré lehet húzni. Mondjuk a helikopterekkel ezt a munkát elég rossz találati pontossággal végezték, leszórtak mindent a környéken, a környező épületeket, a trafókat, a villamos szabadteret, bedobtak egy köteg ólomrudat a 3. reaktorcsarnokba, de legritkábban a sérült reaktort találták el. Egyszerűen rosszul, nehezen célozható cél volt, a helikopteresek elmesélése szerint legtöbbször a déli pihentető medencére céloztak, mert az olyan szépen izzott.
Ugyanúgy fölösleges volt a hűtőtálcát beépíteni a IV. reaktorépület alá, vagy a talajvíz-szivárgást megakadályozó résfalat megépíteni a hűtőtó mellett. De mindezek csak legkorábban öt-tíz évvel később derültek ki.

@¿Qué tapas hay?: Kösz. Még kérdezek. :)
Az alkalmazott járművekről én is láttam régebben válogatást, benne ezzel a spéci Kraz-zal, meg ugyanilyen gyári árnyékolt fülkés T-130 bulldózerrel, a különféle házilag a fülkére szerelt ólomlemez burkolásig.

Akkor a Legaszovos dologra rosszul emlékeztem, vagy ahol hallottam ott volt rosszul. És utólag mik a vélemények, mit kellett volna csinálni a reaktorral? Mert akkor valamit csinálni kellett vele, nem hagyhatták égni, vízzel meg nem lehetett oltani. Az egy olyan tűz és olyan katasztrófa volt, amire igazából előtte nem volt példa. Az hogy a helikopteres ledobás olyan pontos amilyen, szerintem nem volt jobb. Egy ukrán filmben helikopter egy markolókanalat emelt fel kötélen, és azt nyitotta ki a reaktor felett. Máshol meg azt látni, hogy kézzel dobálták le a homokzsákokat.

A reaktor alatti hűtőrendszernek kiásott üreget végül bebetonozták, legalábbis egyik dokumentumfilm szerint.

@MIG-31: vagy külső függesztésként vitte a terhet, ezt lehagytam, bocs.

@¿Qué tapas hay?: Én sem értettem, a sorozatban mit hülyéskedtek azzal a GAZzal?. Csak akadt egy VS FUG a nagy Szovjetunióban?
Amúgy a Ladogánál a hatalmas lánctalpas TESz-3ra gondolsz?

@¿Qué tapas hay?: Egy Ladoga Csernobilban:
topwar.ru/uploads/posts/2013-02/thumbs/1362073270_7.jpg

@¿Qué tapas hay?: topwar.ru/24858-ot-peredvizhnoy-aes-do-yadernogo-razvedchika-ladoga.html

@MIG-31: Pontatlanul fogalmaztam. A felsorolt intézkedések nem voltak feleslegesek, csak UTÓLAG szükségtelennek bizonyultak. Ott és akkor a legrosszabb eshetőségekre kellett felkészülni, ennek a fényében ezek indokolt intézkedések voltak. A reaktor- és az épületkárok pontos ismerete hiányában nem tudták azt modellezni, hogy a zónaleolvadás hogyan fog végbemenni, az olvadt corium hogyan mozog majd az épületben, és végül milyen formában állapodik meg. A szerencsés véletlenek hihetetlen láncolatában, ami ezt a folyamatot kísérte, abban előre nem lehetett és nem is lett volna szabad hinni.

@David Bowman: A második részben leírt Ladogára gondoltam.

@¿Qué tapas hay?: Kösz! :)
Klasszikus esete "a vásár után okos a paraszt" szólás-mondásnak.