Fiume és az eltűnt magyar tengeri világ

2018. augusztus 19. - D.David

Októberben lesz 100 éve, hogy a magyar közigazgatás kivonult az ország egyetlen igazi kikötőjéből, Fiuméből. Fiume, vagy horvát nevén Rijeka, különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Egy eltűnt világ emlékét hordozza: a magyar tengeri világét.

c_von_mayr_rijeka_kresimirova_akvarel_1832_rafinerija_e_era_kolodvor_fiume.jpg

Fiume 1832-ben, a második "magyar korszakban", még a modern kikötő kiépítése előtt.
Christian von Mayr akvarellje

"Egy hiánypótló poszttal készültünk nektek a mai ünnepnapra, ami a A Magyar Tengermellékhez kalauzol vissza minket; mégpedig az akkor volt legnagyobb magyar kikötőbe. Mai szerzőnktől - aki egy Brüsszelben élő magyar jogász- olyan érdekességeket tudunk meg a tengeri kikötővárosról, ami a történelem könyvekből sokszor nem derült ki. Ennek a kissé mellőzött -fejezetnek a mélységeibe ásta bele magát Czika Tihamér, megfűszerezve írását remek képekkel. Örömmel vennénk - remélem Ti is így gondoljátok majd a poszt végén - ha máskor is kedvet kapna a publikáláshoz oldalunkon. Köszönjük neki!"- D. David

A római alapítású kikötőváros történelme legnagyobb részét az olasz Velencei Köztársaság és a Horvátország között tölti, hol egyik, hol a másik fennhatósága alatt (Miközben Horvátország maga is hol Magyarország, hol Ausztria része). Fiume 116 évig volt közvetlen magyar fennhatóság alatt, 1779 és 1918 között (kisebb megszakításokkal a napóleoni betörés idején, illetve a Bach korszakban). Az olasz-horvát történelmi versenyt a városért a magyar fennhatóság tulajdonképpen csak időlegesen zavarta meg.
59afc4832e2d7-fiume-fiume-varos-es-terulete-terkep-1905-eredeti.jpg

A corpus separatumként Horvátországról leválasztott, Magyarországhoz 1868-ban visszacsatolt Fiumei területének (felül) és a városnak a térképe (alul). Készült 1905-ben

 

Történelmünkből fakadóan, a magyar nem mondható egy kifejezetten tengeri népnek. A tengeri kijárat szükségességét, kereskedelemre való fejlesztését a mindenkori magyar elit igen későn fedezi fel. Hiába tartozott már az Árpád-kortól a mai horvát tengerpart kisebb-nagyobb része Magyarországhoz, a különböző budai, pozsonyi majd budapesti országvezetők nem fektettek különösebb hangsúlyt kikötők fejlesztésére, kereskedelmi vagy katonai flották működtetésére. A dalmát part lényegében horvát belügy volt. Így a horvátokkal s a hamarosan ugyanide kijutó osztrákokkal együtt alaposan kimaradtunk felfedezések és a gyarmatosítások korából (a kínai tiencsini osztrák-magyar koncessziós zónát leszámítva). Visszatekintve nem biztos, hogy a legjobb döntés volt mellőzni ezt a lehetőséget.

fiume_rijeka_corso_via_lodovico_kossuth_tramvaji.JPG

A korzónál; a Kossuth Lajos utca (ma Adamićeva), a 20. Század első éveiben, egy színezett képeslapon. A képen már látható villamost 1899-ben vezették be, elsősorban, hogy összekösse a központot a vasútállomással

 

S bár Kossuth Lajos már 1846-ban megírta híres szavait "Tengerhez magyar!", a magyar kormány csak a Béccsel való kiegyezés, után 1868-ban kapta újra vissza Fiumét és vághatott bele végre egy magyar kikötő fejlesztésébe. Az ezt követő 50 év a magyar tengeri világ aranykora. Ahogy Tóth Tibor írja "tengerjáró hajók befogadására és javítására is alkalmas vadonatúj kikötő, hullámgát, hajógyár, kávé- és rizsfeldolgozó üzemek, raktárak, vegyipari létesítmények nőnek ki a földből a Budapest által kinevezett kormányzók felügyelete alatt (…). Az első világháború végéig, a magyar állam 60 millió aranykoronát, mai árfolyamon körülbelül 150 milliárd forintot költött Fiuméra a központi költségvetésből." Ebből a pénzből 1880-ra megépült a modern kikötő, amelybe már egész Magyarországról lehetett árukat szállítani az 1873-ben átadott Budapest-Fiume vasútvonalon.

fiume_bahnhof_u_corso_deak_1899_1.jpg

A fiumei vasútállomás 1899-ben. A vasút 1873-ban érkezett a városba, Budapest – Zágráb – Károlyváros vonalon, és nagyban hozzájárult a kikötő fejlődéséhez

 

rije_ka_luka_1905_zagreb.jpg

Árurakodás a fiumei kikötőben, 1905-ben

 

Az áruforgalom beindult, legyen az gabona vagy marha az Alföldről, fa és gyapjú Erdélyből. Visszafelé pedig jött a kávé, kakaó, tea, fűszerek, kőolaj, gépek s minden; amire szüksége lehetett egy olyan fejlődő országnak, mint a kiegyezéskori Magyarország volt.

fiume_piazza_e_molo_adamich_1904.jpg

Adamich móló 1904-ben. A kereskedelmi kikötő szívét képező móló nevét Andrea Lodovico Adamich (Adamić)-ról kapta. Adamich egy igazi fiumei volt, horvát-olasz-zsidó kereskedő családban született, a város leggazdagabb embere volt a XIX. század első felében. Papír, ital, kelme gyárakat tulajdonolt, s érdekeltségei voltak a hajózásban is. 6 nyelvet beszélt (horvátul, olaszul, németül, angolul, franciául és latinul). Képviselte a várost a pozsonyi 1825-ös országgyűlésen, színházat építtetett, támogatta a kultúrát.  A városban ma az egyik főutca és egy iskola is őrzi nevét.  Andrea de Adamich, a 70-es években versenyző trieszti olasz Forma–1-es pilóta az egyik leszármazottja

 

1900_korzo_library_of_congress.pngA korzó, a városháza tornyával 1900-ban, egy színezett képeslapon. Valamikor a város egyik kapuja volt, római időkben itt volt a partvonal. A tornyot többször átépítették, legutoljára az 1750-es földrengés után. A ma is látható órája 1873-ban került fel

 

A századfordulóra 11 magyar tengerhajózási vállalat 123 hajója bonyolított le forgalmat Fiume és a világ kikötői között. 1913-ben a mediterrán térség ötödik legnagyobb és egész Európa tizedik legnagyobb kikötőjévé vált áruforgalmát tekintve. Magyarország egyik legfontosabb városa lett, a magyar export kulcsvárosa, az ország kapuja a világ felé.

grand_hotel_europa.jpg

A Grand Hotel Europe, a kikötő egyik legelőkelőbb szállodája egy színezett képeslapon, 1910 körül. Előtérben jól látható egy magyar zászló

 

Hadikikötővé soha nem lett a város. Az osztrák-magyar hadiflotta bázisa az Isztria félszigeten lévő Póla városa volt, kisebb részben Trieszt és Kotor. Fiumében azonban már 1875-től gyártottak torpedókat, illetve itt készültek el a közös flotta egyes "magyar" hadihajói is, közöttük az 1918 júniusában, a világháború egyik utolsó tengeri csatájában elsüllyedt SMS Szent István. 

torepdogyar_1.jpg

Fiumei torpedógyár a századfordulón. A torpedó ősének, egy önjáró, irányított, robbanófejjel ellátott csónaknak a kifejlesztője a fiumei Giovanni Luppis osztrák-magyar tengerésztiszt nevéhez kötődik. Ő aztán társult az angol Robert Whiteheaddel, hogy közösen immár egy használható, bevethető fegyvert dolgozzanak ki. A gyárat 1875-ben alapították Fiumében. Aranykorában egész Európa, sőt a világ haditengerészetei innen vásárolták torpedóikat. Az I. világháborúig ez a volt a világ legfontosabb torpedógyára.  A gyár a jugoszláv időkig kihúzta, bár a végén már nem gyártott torpedókat

 

porinu_e_broda_szent_istvan_1.JPG

Az SMS Szent István Tegetthoff-osztály csatahajó vízre bocsátása 1912-ben. Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár fiumei gyártelepe kapta a megbízást annak fejében, hogy a magyar kormány elfogadja a Monarchia 1910-11-es haditengerészeti költségvetését. A csatahajó, bár a monarchia flottájának egyik legnagyobbja volt, nem sokat látott a háborúból. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, mikor az első bevetésének gyülekezőhelyére tartott. A tragédiában 89 tengerész veszett oda, közülük 41 volt magyar állampolgár. Június 10-e azóta az olasz haditengerészet ünnepnapja. Elsüllyesztése az I. Világháború egyetlen filmre vett tengeri csatajelenete

Fiumében székelt továbbá a közös császári és királyi haditengerészeti akadémia (haditengerészeti tisztikar képző) illetve a kifejezetten csak magyar királyi állami tengerészeti akadémia is (kereskedelmi tengerészet képző). A két tanintézmény soknyelvű diákjaitól hemzsegtek a város utcái, főleg ballagáskor. Turisták is jöttek szerte az országból, de inkább átmenőben az osztrák riviéra olyan ismert közeli üdülőhelyeire, mint Abázzia vagy Lovrán.

nautische_akademie_fiume.jpg

A Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia, a "Nautica" 1903-ban felavatott új épülete. Az akadémiát 1871-ben hozták létre két a városban már korábbról létező kisebb tengerészeket képző iskola összevonásával. A képzés nyelve vegyesen volt olasz és magyar,  de tanítottak angolt is. A szaktantárgyak nyelve végig olasz maradt. Akadémia rangra 1894-ben emelték, ekkor vette fel a Magyar Királyi előnevet is. A századforduló után a város kereskedelmi hajtótársaságai is beszálltak ösztöndíjakkal, bár az iskola ekkora már méretes állami támogatásban is részesült. 

 

marine_academie_1901_1.jpg

A Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémia kadétjai gyakorlatoznak a kikötőben 1901-ben. Az 1802-ben Velencében, majd 1848-tól Triesztben működő képző 1868-ban költözött Fiuméba, és egészen 1918-as megszűnéséig működött itt. Az akadémia diáksága etnikailag igencsak sokszínű volt, a monarchia majd minden részéről jöttek ide tanulni, bár elkerülhetetlenül domináltak a horvát és olasz nemzetiségűek

 

Fiume azonban sosem volt magyar lakosságú város; a középkor óta osztoztak a (velencei) olaszok, illetve a város hátországát uraló horvátok. Az olaszok voltak mindig valamivel többen, ők uralták a belvárost, a kereskedelmet, ők volt a város elitje a magyar időszakban is, a Magyarországhoz való egyenes csatolás támogatói voltak, hisz így elkerülhetőnek látták a város „elhorvátosodását”. A XIX. század végi komoly fejlesztések gyorsan növelték a lakosság számát, az ország minden szegeltéből vándoroltak be az emberek dolgozni a kikötőkbe. Az 1910-es népszámlálás során már közel 50 000 embert él a városban. Ekkor a lakosság 51% volt olasz, 25% horvát, 13%-a magyar, míg 10% egyéb nemzetiségű; a Monarchia különböző szegleteiből.

3_carpathia.jpg

RMS Carpathia angol gőzős fiumei kikötőben, 1910 körül. A város egyik legnagyobb "kereskedelme" az Amerikába kivándorlók utaztatása volt, amelyet elsősorban az angol Cunard társaság végzett. A Carpathia 1912 áprilisában éppen Fiume fele tartott New Yorkból, amikor a kanadai partok előtt kimentette az elsüllyedt Titanic túlélőit

 

Ha a városban sétáltunk volna ekkoriban, nemcsak ezt a három fő nyelvet, hanem Magyarország összes nyelvét hallhattuk volna, hisz a kikötő egyik legnagyobb üzlete az Amerikába való migráció volt. A kiegyezés korában Magyarországot elhagyó kb. 1,8 millió állampolgár jó része Fiumén keresztül indult neki a nagyvilágnak. Míg a századfordulóig a monarchia lakói elsősorban Hamburgból és Brémából indultak New Yorkba vagy Montrealba, 1903-tól az angol Cunard társaság Fiuméből kínált egyenes New York-i járatokat, majd megjelentek a német társaságok is ezzel a szolgáltatással.  A kikötőben külön "kivándorló hotelek" működtek, ezzel nem kis profitot hozva a helyieknek.

magyar_horvat.jpg

Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársaság egyik hirdetőplakátja az 1910-es évekből. Az 1892-1921 között működő sikeres társaság elsősorban a kelet-mediterrán térséget szolgálta ki, több tíz gőzőse állandó járatokat biztosított a régió kikötőibe

 

Természetesen nem maradhatott el az európai hajózás sem: az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. a nyugat-európai nagy kikötőkbe biztosított járatokat, a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. pedig állandó menetrenddel biztosított hajóutakat Olaszország, Görögország több városába, valamint az osztrák-horvát Dalmácia délebbi kikötőibe is.

rijeka_fiume_1910_korul.jpg

Riva Szapáry, avagy a Szapáry rakpart (ma egyszerűen csak Riva), középen az Adria palotával, 1910 körül egy színezett képeslapon. Előtérben a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Társaság egyik gőzőse. A nevét Szapáry Gézáról kapta, aki Fiume magyar kormányzója volt 1873 és 1883 között. Két fia, Pál és László is kormányzók voltak pár évig a századfordulón

 

A világháború előestéjén kb. 6000 lelket számláló magyar közösség saját iskolákat, lapokat tartott fenn. A magyarság természetesen a hivatalnoki, mérnöki rétegben képviseltette magát a legmagasabb arányban, de nagyon sok dokkmunkás is érkezett az országból, legnagyobb számban az Alföld szegény falvaiból. Trianon után, nem utolsó sorban az olaszok és horvátok különböző oda-vissza harcai miatt is, a magyar lakosság nagyrésze "visszavándorolt". 1925-re hozzávetőlegesen csak 1000 magyar élt már a városban. A 20-as évek végére megszűntek a magyar iskolák és lapok is. A városban született Kádár János, MSZMP főtitkár vagy az 56-ban a barikád túlsó oldalán lévő Vásárhelyi Miklós, aki később a rendszerváltás egyik legfontosabb személyisége is lett.

Fiumét az 1920-as Trianoni békeszerződés Olaszországnak ítéli, Jugoszlávia nagy bosszúságára. Az olaszok csak 1924-ben tudják becsatolni a várost, a Fiumei Szabad Állam nevű rövid politikai performansz után. 1945-ig olasz határváros, hisz a kikötő másik oldalán a jugoszláv Sušak állt (ma Rijeka része). Innentől kezdve Horvátország részeként Jugoszlávia legnagyobb kikötővárosa.

fiume_ma.jpg

Ma a 120.000-es lakosú Rijeka Horvátország harmadik legnagyobb városa, az ország és az egész Balkán-félsziget egyik legnagyobb kikötője, fejlődő turizmussal. Ma is soknemzetiségű város, a lakosság 82%-át kitevő horvátok mellett élnek itt a volt Jugoszlávia többi utódállamából származók, így szerbek, bosnyákok és szlovénok, de őrzi a város történelmi örökségét még kb. 2500 olasz és 200 magyar is.

A magyar idők emlékét mára kevés kültéri dolog őrzi. Ezek közé tartoznak a kikötő máig fennmaradt eredeti vasbakjain látható „Skull Mátyás vasöntödéje, 1893” illetve a "Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. Budapest" felirat, a Transadria székház falán található Baross Gábor közlekedési miniszter emléktáblája, akinek elvitathatatlan érdemei voltak a város nagytengeri kikötővé való fejlesztésében a XIX század végén, a vasútállomás épületét tervező Pfaff Ferenc MÁV-főépítész emléktáblája az állomás épületén vagy a kozalai temető zsidó parcelláiban található számtalan magyar sírfelirat.

A város magyar közösségét a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége rijekai alapszervezete fogja össze. Rijeka magyar testvérvárosa az ország mai legnagyobb szabad kikötőjének otthont adó Csepel (Budapest XXI. ker.). A város történelmi örökségének megőrzését, a magyar-horvát-olasz barátság erősítését és a kapcsolatok ápolását támogatja továbbá a 2017-ben Pécsett megalakult Fiume Magyar Barátai egyesület is.

Írta: Czika Tihamér

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2018.08.20. 01:45:35

Ez egy remek cikk lett, gratulálok!

Ha szabad belekotnyeleskedni:
- a nyolcadik képen nem magyar zászló van, az egy félreszínezett cs. és kir. haditengerészeti hajólobogó, eredeti színében piros-fehér-piros. A magyar színeket csak a kereskedelmi hajólobogóban használták, ez látható is a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt színes reklámképén. Ez utóbbi lobogó magyar felén egy ívelt pajzsú koronás kiscímer volt (ami nem látható a képen).
- a tizenegyedik képen a m. kir Tengerészeti Akadémia (königl. ung. Nautische Academie, a "Nautica") épülete látható, ez volt a kereskedelmi tengerészeti akadémia. A cs. és kir. Haditengerészeti Akadémia (k. u. k. Marine-Akademie) épülete ez volt: www.lokalpatrioti-rijeka.com/forum/download/file.php?id=33111

hátramozdító 2018.08.20. 09:48:32

Tegnap délben kissé morcosan konstatáltam, hogy nincs poszt, de megkaptam az adagomat, köszönet és hála érte, valamint gratuláció a szerzőnek! Pompás poszt, épp ezért hörög a bennem bujkáló nyelvtannáci, hogy árurakodás és nem árurakÓdás, valamint színezett és nem színesített képeslap. Kár elrontani egy ennyire jó posztot is figyelmetlenségből fakadó hibákkal. Kérünk szépen méééééég!

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2018.08.20. 10:36:35

@hátramozdító: a 'színesített' mint szó nekem kimondottan tetszik, kifejezönek találom. a másikat javitom

bioLarzen 2018.08.20. 14:38:33

@¿Qué tapas hay?: Nekem az volt a gyanús azon a zászlón, hogy mintha fordítva lenne: mintha a zöld sáv lenne legfölül és a vörös alul...

bioLarzen 2018.08.20. 14:39:19

@JTom: Szigorúan magánvélemény, de nekem is tetszik a "színesített".

VonalZoo 2018.08.20. 17:48:48

És Daniló bácsiról egy szó sem??? :) Nekem Fiuméről főleg Dékány András jut eszembe. (Bár ha jól emlékszem, a regényében a Nautica nem korhű helyen szerepelt)

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.08.20. 19:32:17

Jó cikk lett. Látni a fotókon, képeslapokon, hogy gyakorlatilag a fotózás feltalálása (ami egyébként a napokban volt 179 éve) óta megvolt már a színes fotók iránti igény. Színeztek mindent, csak akkor nem fotósoppal, hanem tintával. Nem valami valósághűre sikeredtek (ahogy a fotósopolás sem lesz az sosem), de attól még szépek ezek.

@hátramozdító: Van több elírás, nyelvtani hiba is a cikkben (mindig szokott lenni itt is), nem működik mindig a lektorálás, sajnos.
A modern nyelvtan szerint minden szót, amit valaki kitalált és használt, helyesnek kell vennünk, mert ezzel már bekerült a nyelv szókincsébe. Ráadásul a magyar nyelv elég színes, hogy csak a tényleg kifacsart szavakat utasítsuk el. Persze, más a szaknyelv, ebből a szempontból a szinezett a helyes kifejezés.

az övezet gázai 2018.08.20. 19:41:01

Talán Bobby Fisher, világbajnok sakkozó magyar származású (matematikus) apja is itt született...

az övezet gázai 2018.08.20. 19:44:17

És még valami: kedvenc gyerekkori olvasmányom, a Sándor Mátyás itt kezdődik. Ugyan csak fikció, de itt tervez '48 után újabb felkelést három magyar nemes.

Éhesló 2018.08.20. 20:00:20

Köszönöm.
Szép poszt lett és a kommentek külön is hozzátettek.

Enok mester 2018.08.20. 20:06:02

Kis pontosítás: Kossuthról utcát Fiumében az olasz időkben neveztek el.

¿Qué tapas hay? 2018.08.20. 20:20:11

@Enok mester: És tényleg, a bal oldali (jelenleg Adamić) utca neve via Andrássy volt. Grat!

Balango 2018.08.20. 20:22:12

1. Szerintem Vásárhelyi Miklósnál kár volt értékelést - "egyik legfontosabb személyiség" - írni, talán jobb lett volna így: "a rendszerváltás egyik jelentős szereplője". De túl nagy jelentősége nincs, csak megütötte a szememet.

2. A Szapáry rakpart előtt álló fehér hajó szinte bizonyosan a Pannónia.

3. Egyik nagy bánatom, hogy a horvát Adriát immár teljesen kinyírja a tömegturizmus. A horvátok pedig befekszenek a leproletárabb - ezt most kulturális értelemben értem, nem történelmiben - tömegigényeknek, és a turistákkal karöltve tesznek tönkre mindent. Sokszor úgy érzem, nem is kötődnek a tájhoz és a városokhoz, csak használják őket. Amit pedig építkezés alatt művelnek - értve mind a magánerős (családi), mind az üzleti beruházásokat -, az egyszerűen minősíthetetlen. A tengerparton az utolsó szép épület 80 évvel ezelőtt épült.

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.08.20. 20:48:28

Ezt minden áron vissza kell szerezni /bérel különben a kormány egy kikötőrészt ma is/. Vagy venni másik kikötőt a becsődölt görögöktől.

csorsza 2018.08.20. 21:19:31

@Balango: Azért nem teljesen, vannak védett épített "környezetek" , vagy mik, szóval falvak-városok az Isztrián, ahol nem lehet építkezni, csak a meglévőt felújítani.
De, egyébként, ők kb. ebből élnek, semmi másuk nincs gyakorlatilag. Hogy aztán mennyire fenntartható a fejlődés... ki tudja... Ilyen szempontból már a Balaton sem jobb, ami ott beépítés elszabadult...

csorsza 2018.08.20. 21:22:24

@Balango: Egyébként, igazad van, ami szép, az Monarchia-olasz uralom alatti arra. Mennyi pusztuló, elhagyott gyönyörű villa van ott, Lovran felé, és még lejjeb...A jugók csak a betonban hittek.

kkn 2018.08.20. 22:00:17

@Magyar ember ne viseljen baseball sapkát: Muszáj volt betrollkodni? Nem igaz,gy a kultúrált kommentelésbe mindig bele kell valakinek kevernie valami aktuálpolitikát.
Jó lett volna, ha figyelmesen elolvasod a cikket. Talán akkor megérted, hogy mi csak elbitoroltuk a várost. Vagy országot, Horvátország hamarabb megalakult keresztény állam volt, amit házassági/örökösödési indokkal elfoglaltunk. Ugyanúgy, ahogyan később minket az osztrákok. Utóbbi ellen hős háborúkat vívtunk, de, ha az ellenkező oldalon vagyunk, akkor jön a pálfordulat, és az általunk lopott cuccunkat vissza akarjuk kapni, mert a mi országunkat jogtalanul lopta el az osztrák, de a mi általunk lopott Horvátországot vissza nekünk. Pedig az nem egy magyar lakta volt Felvidék, vagy Erdély.

Pootj 2018.08.20. 22:08:39

@csorsza: Ahogy Zorán is énekli: "A doboz házakból ne ítéld, bár nem hirdettük a szürkeséget, de azt hittük, hogy drágább, ami szép"... Szóval igény lett volna másra is, csak nem lehetett.

Krumpli Bogart 2018.08.20. 22:33:02

Bocsánat, elkerülte a figyelmemet, hogy Kádár szerepel a cikkben.

Balango 2018.08.20. 22:33:58

@kkn: "és az általunk lopott cuccunkat vissza akarjuk kapni"

Lazítsál. Senki nem lopott el semmit. Fiume aranykora volt a magyar uralom, sokkal jobban fejlődött, mint a későbbi Horvátország bármelyik része.

Abból, hogy egy kommentelőtárs hülyeségeket írogat, levonni azt a következtetést, hogy "az általunk lopott cuccunkat vissza akarjuk kapni", nagyobb hülyeség, mint maga a támadott komment.
A magyar lakosság matematikailag kimutathatlan hányada gondolja úgy, hogy Fiumét vissza kellene kapnunk. A probléma egyszerűen nem létezik.

Ha pedig figyelmesen elolvastad volna a cikket, akkor nem érvelnél a horvátokkal és az ezeréves Horvát Állammal, mert láthattad, hogy amikor a "horvátok" - valójában Jugoszlávia - megszerezték, akkor Fiume alapvetően olasz város volt, az új hódítók - akiktől szerint mi elloptuk a várost - pedig nemes egyszerűséggel elűzték az olaszokat. Mi egyáltalán nem nyúltunk a város etnikai viszonyaihoz.
Hogy a város az alapításától kezdve pedig mikor kihez tartozott - legkevésbé egyébként a Horvát Királysághoz -, az olyan bonyolult, hogy csak a történészek tudják. (Egy biztos: az aranykor a magyar uralom volt.)

Kár ezekben a kelet-európai történetekben "lopással", "bitorlással" és hasonlókkal érvelni. A helyzet ennél sokszor bonyolultabb.
De aludj nyugodtan, biztos forrásból tudom, hogy ezen a héten még nem indulnak meg a magyar hadak Fiume visszaszerzéséért.

Balango 2018.08.20. 22:36:27

@csorsza: De most is borzalmas házakat építenek a nyaralók tömegeinek. Rossz rájuk nézni. Pedig a térségnek van egy egy jól meghatározható építési stílusa, azt kellene - nyilván korszerű módon - preferálni.

kekegsm 2018.08.20. 22:38:20

@¿Qué tapas hay?: Haditengerészeti akadémia manapság kórház: https://www.google.com/maps/@45.331672,14.4269753,3a,75y,359.48h,111.51t/data=!3m8!1e1!3m6!1sAF1QipMKyC3Lu7UgxnxSEV8Rx4V7m6k-jAdU6RaMkjLY!2e10!3e11!6shttps:%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipMKyC3Lu7UgxnxSEV8Rx4V7m6k-jAdU6RaMkjLY%3Dw203-h100-k-no-pi-0-ya90.49639-ro-0-fo100!7i10240!8i5120

Arcade Macho 2018.08.20. 22:39:49

@Magyar ember ne viseljen baseball sapkát: sajna a berles maradt hiszen EU tag Horvatorszag
felolem megkaphatnak BAZ megyet vagy Szabolcsot cserebe, ilyen videk ugy sincsen a hrvtsk -knak

az övezet gázai 2018.08.20. 22:44:24

@Krumpli Bogart: Különben is, itt csak egy bizonyos Csermanek János született. ;)

Arcade Macho 2018.08.20. 22:50:11

@kkn: wikit is el kellene olvasni: "By order of Empress Maria Theresa in 1779, the city was annexed to the Kingdom of Hungary and governed as corpus separatum directly from Budapest by an appointed governor, as Hungary's only international port. From 1804, Rijeka was part of the Austrian Empire (Kingdom of Croatia-Slavonia after the Compromise of 1867), in the Croatia-Slavonia province."

e szerint onkent es dalova adtak at nekunk azt a teruletet hogy naggya tegyuk, kb mint Szvatopluk tette korabban

Arcade Macho 2018.08.20. 22:52:52

@Balango: "A magyar lakosság matematikailag kimutathatlan hányada gondolja úgy, hogy Fiumét vissza kellene kapnunk. A probléma egyszerűen nem létezik."

ez azert van mert ok nem igazi magyarok!
az igazi magyarok akik neha hordanak csak baseball sapkat, mint pl. en is, nos szamunkra letszukseglet egy MAGYAR TENGERPART!!!
en magyar tengeri kijaratot akarok pont mint a tobbi habsburg-berencz mai krealmany orszagocska, mint pl. Szlovenia es Bosznia

szellemkor 2018.08.20. 23:21:55

Egy olyan horvát-olasz város, amely a történelmi városképét magyar uralom korszakának köszönheti. Lépten-nyomon magyar feliratokba, régi magyar plakátok reprintjeibe botlik az ember az új helyeken is, látszik, hogy a mostaniak magukénak érzik azt a korszakot.

Egyébként a kikötőben és a kishajó kikötőben még Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár Budapest feliratú vasbakok tömkelege is található, a korabeli csatornafedelek magyar feliratairól nem is beszélve.

Rizmayer Katalin 2018.08.20. 23:42:56

Ha valaki ebben a hangulatban szeretne tovább olvasni, neki ajánlom Benedek Szabolcs: A fiumei cápa c. könyvét. Minden itt megemített helyszín és figura bele van írva. Plusz néhány cápa.

¿Qué tapas hay? 2018.08.21. 00:01:11

@kekegsm: Ja. A Nautica épületében meg a Josip Pavlišić katolikus általános iskola, valamint a zágrábi egyetem római katolikus hittudományi karának fiumei intézete működik.

@Arcade Macho: Hát inkább nem kéne ezt elolvasni. Ez a Wiki-szöveg akkora marhaság, hogy a fal adja a másikat. Mit kormányoztak 1779-ben "Budapestről"? Semmit. Száz év politikai-közigazgatási változásait egy mondatban összefoglalni elég nagy bátorság, nem is sikerült.
A fiumei sztori egy összefoglalása: mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/fiume_betagolasa_a_magyar_szent_koronaba.html

butyko 2018.08.21. 02:44:00

A Grand Hotel Europe előtt a fiumei Magyar Királyi Tengeri Biológiai Állomás KLOTILD gőzhajója van kikötve. E kis hajót használták mentésre és vontatásra is,szükség szerint.

" Az 1848-as magyar alkotmányos reformokat Fiume lelkesedéssel fogadta. Március 22.-én föliratban üdvözölték Kossuthot. Megszervezték és anyagilag támogatták a nemzetőrséget; 6 században 717 nemzetőr tevékenykedett, a kapitányok: Ürményi László, Matcovich Gáspár, Mohovich Döme, Radich Antal, Scarpa Pál, Suppe Ferenc. Vezényleti nyelvük az olasz volt. Susani Józsefet a magyar országgyűlésbe követté választották. Április 25.-én a kinevezett gróf Erdődy János fiumei kormányzó irányította a Fiumében működő ügynököket (akik Dalmácia visszacsatolását készítették elő), és az Implacabile hajó megvásárlására és fölfegyverzésére irányuló tárgyalásokat. Július végén Szádrév megtagadta a kormányzó utasításainak végrehajtását, és elismerte Jellasicsot. A magyar kormány Fiume védelmére honvéd zászlóaljat irányított a városba, de az osztrákok megakadályozták érkezésüket. Augusztus 31.-én Jellasics parancsára az eszéki 53. gyalogezred horvát fölkelőkkel elfoglalta Fiumét. A magyar kormány tiltakozott az uralkodónál, Fiume városa küldöttséget menesztett Bécsbe, és követelte az idegen csapatok távozását. Néhány nappal később Jellasics csapataival átkelt a Dráván és megindult Buda elfoglalására." A többit már tudjuk. ( Érdekesség,hogy Jellasics egyik közkatonája ,aki 1839. szeptember 6-án Sopronban önként belépett a császári hadseregbe ,majd egészségügyi alkalmatlansága miatt Zágrábban 1841. január 31-én leszereltek,a szabadságharc alatt komoly katonai pályát futott be. Petőfi Sándor őrnagy,valamennyien ismerjük.

B55 2018.08.21. 06:03:59

Jó írás , különösen a képek nagyon érdekesek. Az ember hajlamos elnosztalgiázni, hajdan mekkora vot az ország. Országunk egy történelmileg fontos időszakában egy tengerész irányította az országot. Elég sajátságos ma már. Ugyanakkor nekem mindig azt mutatta a korabeli helyzet , mennyi náció tudott egymás mellett békében élni. Persze voltak villongások , időnkint feszültségek , de ezekkel együtt ma ez elképzelhetetlen lenne. Ennek alapján ha ma , vmilyen okból visszakapnánk az elcsatolt területeket, véleményem szerint ,nem tudnánk mit kezdeni vele, nem működne a dolog. A történelem ezen túllépett.

bontottcsirke 2018.08.21. 08:07:59

Remek írás, számomra is érthetetlen. hogy a magyar politika miért nem fedezte fel idejében a tengeri kijáró szükségességét. Talán ha nem jött volna a török egy százassal előbb kezdünk, de még az sem garancia...

Balango 2018.08.21. 09:31:45

@Arcade Macho: Én igazi magyar vagyok, példának okáért egy házasságból 5 gyermeket nevelek a Hazának, mégsem gondolom, hogy Fiumét vissza kellene kapnunk.
Ugyanis ez nem kívánságműsor.
Fiume önkéntes csatlakozásának az esélye nulla.
Fiume horvátok által átengedésének az esélye nulla.
Fiume nagyhatalmak általi hozzánk csatolásának az esélye nulla.
Fiume háború általi megszerzésének az esélye nulla.

Most akkor miről beszélünk?

Csak a kommentek miatt... 2018.08.21. 10:51:07

@¿Qué tapas hay?: Azt esetleg tudod hogy a volt Nautica jelenleg milyen funkciot tolt be?

C. Lee Boss 2018.08.21. 11:03:52

Az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű állam volt. Krakkó, Prága, Fiume, Szarajevó… a monarchia városai. Nem csak Fiume, Budapest, mint város, az ipar is nyugatias fejlődésnek indult. De hiába javasolta már Kossuth is a Dunamenti köztársaságot – persze száműzetésből, a bukás után – a nemzetiségi kérdéseket a duális állam nem oldotta meg, a történelem süllyesztőjébe került. Ezért kell ma európainak lennünk, hogy akár Fiuméban is otthon érezhessük magunkat!

kávé53 2018.08.21. 12:04:55

@C. Lee Boss: magyar szívvel és magyar lélekkel (és ismerve történelmümket) én otthon érzem magam a Felvidéken, a Magas Tártában, Nedec váránál, Erdélyben és a Partiumban vagy akár az Adrián, egészen Záráig (vagy Trogir-ig). Ez nem azt jelenti, hogy kivont karddal vonulnék bárhova is, bármit is visszafogalalni - erre manapság semmi szükség nincs. A definit nem magyar többségű területeken (pl. Burgerland, az Adria, Horvátország/Szlovénia és Szlovákia nagy része) igyekszem a helyi lakossággal saját anyanyelvén (akár kézzel-lábbal is) szót érteni (szálláshelyek, éttermek). Sajnos ezeket a nyelveket (a német kivételével) nem tanították, nem tanítják az oskolákban. Talán majd 1x fogják, ha a pán-európai gondolkodás jegyében az É-D orientáció -számunkra itt, e régióban természetes módon - végre felül írja a K-Ny-it. A 100 + évvel ezelőtti kor tehetős emberei télen Tátráfüreden üdültek, nyáron pedig Abbáziában (jó levegő, gyógykúrák). Ma ez szerencsére sokaknak megadatik. Ahol járunk -én így gondolom- ott illik megismerni a hely történetét és a magyar történelem részeként megélt aranykorát. Ezért is külön hála ennek az írásnak.

pitcairn2 2018.08.21. 12:28:49

@C. Lee Boss:

ha a reformkori - egyébként szintén multietnikus (lásd alább a Natio Hungarica szócikket) - magyar elit nem a magyar államnyelv és a "magyarosítás" mellett voksolt volna, akkor ma jó sansszal németül irkálnál ilyen bölcseket a "Nagy Német Birodalom" állampolgáraként egy a maitól radikálisan eltérő világban:)

en.wikipedia.org/wiki/Natio_Hungarica

mondjuk a Kaiser német ajkú alattvalójaként:)

anno a XIX. században a latin államnyelv már tarthatatlanná vált és kis hazánkban mindössze két reális opció közül lehetett választani

a magyar és a német közül

a multietnikus "magyar" nemesség döntése - alaposabban belegondolva - világtörténelmi konzekvenciákkal bírt...

az osztrákoknak teljesen igaza van abban, hogy végső soron a nyakaskodó (multietnikus...) "magyar" elit verte szét a birodalmat

a konkurens nacionalista mozgalmak osztrák támogatása is ezt volt hivatva ellensúlyozni

a "magyart" különben nem véletlenül tettem idézőjelbe, mivel a mi magyar nemességünk jelentős részben nem is volt magyar

a multietnikus háttér annyira erősen benne van az itteni mindennapokban, hogy pl. még a number 1 szabadsághősünk - Kossuth Lajos - is leginkább szlovák, illetve felvidéki szász etnikai háttérrel büszkélkedhet...

pitcairn2 2018.08.21. 12:37:40

@JTom:

Vásárhelyi Miklós nemcsak az 1989-es rendszerváltásban játszott kiemelkedő szerepet, hanem 1948-ban a fordulat évében is:)

Daniel W. Mcload 2018.08.21. 12:42:10

Épp a napokban meséltem az egyik angol kollégámnak Fiuméről és ez a cikk nagyon sokat hozzátett most nekem. Köszönöm.

Daniel W. Mcload 2018.08.21. 12:43:52

@C. Lee Boss: Szerintem nem helyes az európainak kell lennünk felszólítás, sokkal helyesebb úgy mondani, hogy mindannyian Európaiak vagyunk és azok is lehetünk.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2018.08.21. 13:13:46

Viola Éva küldte az alábbi levélkét nekünk amit megosztanék veletek:
""Ritkán látható történelem" -ben olvasva Fiuméröl dontöttem, hogy írok Önöknek.
A Csika Tihamer szövege nagyon tetszett, és nagy örömmel olvastam.
Még szerettem volna egy adatot megosztani Csika Tihamérrel. A Baross kulturkör már nem létezik évek óta!
A fiumei Magyarok elnöke vagyok és megyei képviselője és kb. 250-en is vagyunk
Őrizzük az itteni magyar emlékeket.
Üdvözlettel Viola Éva"

pitcairn2 2018.08.21. 13:51:14

@kkn:

a magyar központi költségvetés horribilis összegeket invesztált Fiume fejlesztésébe, ezért óvatosabb lennék azzal az "elbitorlással", különösen mivel a város valódi gazdáit - az "olaszokat" (bár lehet, hogy helyesebb lenne latin nyelvjárást beszélő dalmátot írni...) végül nem a magyarok, hanem a jugoszláv partizánok rúgták ki véres atrocitások keretében 1945 után...

en.wikipedia.org/wiki/Istrian-Dalmatian_exodus

ez különben - sajnálatos módon - kimaradt a posztból...

Fiume különben ma is multietnikus - mondhatni jugoszláv identitású - város, mivel az 1945 után érkező hódítók az egykori Jugoszlávia teljes területéről gyüttek

pontosan ezért a mai Rijeka ugyanúgy idegen test a környező horvát települések között, mint ahogy 1945 előtt az olasz Fiume volt az...

az "európai" zanza helyett én inkább ebben keresnék kontinuitást...

pitcairn2 2018.08.21. 13:54:45

@Arcade Macho:

vegyél magadnak egy tengerparti villát külön stranddal:)

pitcairn2 2018.08.21. 13:56:05

@¿Qué tapas hay?:

amennyire tudom a "magyar Tengermellék" meglehetősen autonóm világ volt olasz politikusokkal és jóformán "melléjük" rendelt magyar kormányzóval:)

pitcairn2 2018.08.21. 14:01:35

@¿Qué tapas hay?:

ihol lenne Deák Ferenc helyi embere:)

Giovanni de Ciotta
en.wikipedia.org/wiki/Giovanni_de_Ciotta

magyar országgyűlési képviselő és az

Associazione politica Club Deak

alapítója

és 1875-1890 között a number 1 helyi politikus aki leginkább magyar pénzből fejlesztett...

lényegében ő építette ki azt a várost amit ma láthatunk...

pitcairn2 2018.08.21. 14:04:33

@¿Qué tapas hay?:

és hát Cotta után se horvát került a helyi autonómia mozgalom élére...

Michele Maylender
en.wikipedia.org/wiki/Michele_Maylender

hanem egy igazi olasz ajkú kozmopolita úriember...

pitcairn2 2018.08.21. 14:05:52

@pitcairn2:

ezt különben nem pejoratívan írtam (még mielőtt vki félreérti), valószínűleg nem véletlenül választottak egy ilyen multietnikus városban egy ilyen multietnikus polgármestert

pitcairn2 2018.08.21. 14:25:26

@¿Qué tapas hay?:

újabb kozmopolita helyi potentát

Luigi Ossoinack
en.wikipedia.org/wiki/Luigi_Ossoinack

így első blikkre olasz-szlovénnek tűnik

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2018.08.21. 15:09:21

Itt valami el lett szúrva. Mármint '18-ban.

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://dimenzioutazo.blog.hu 2018.08.21. 16:04:39

Azért a halpiacon ránk köszönt egy idős bácsi tört magyarsággal, aki elmesélte, hogy a magyart annak idején az iskolában tanulta. Boszniában pedig meglepetésünkre közölték velünk, hogy utoljára a magyarok alatt érezték magukat biztonságban. Nem ide tartozik, de ha jól emlékszem Kladanj önkormányzata kapott egy levelet egy osztrák építőipari cégtől, hogy most járt le a 100 éves garancia az épületre. Amúgy az első választási rendszert a magyarok vezették be Boszniában. A délszláv tengerparton amúgy sokáig élt a magyarokkal szemben egyfajta megbecsülés, amit pár év alatt sikerült lenullázni, nyaraló honfitársainknak köszönhetően. Amúgy a fiumei kivonulásról nem esett túl sok szó, de egy másik blogon olvastam, hogy különösebb probléma nélkül zajlott le. Ha mi építettük ki a kikötőt, akkor ez érthető is.

warr 2018.08.21. 18:19:44

@pitcairn2: Kossuth, mint No. 1 szabadsághős? Ugye csak viccelsz? :)

Gyáva szájhős, maximum.

Balango 2018.08.21. 18:57:13

@Korunk egyik legnagyobb gondolkodója:
"A délszláv tengerparton amúgy sokáig élt a magyarokkal szemben egyfajta megbecsülés, amit pár év alatt sikerült lenullázni, nyaraló honfitársainknak köszönhetően."

Én nagyon sokat járok le, és szerintem e körben egyik etnikum sem vethet a másik szemére semmit. Saját tapasztalatiam sz

Balango 2018.08.21. 19:00:51

@Korunk egyik legnagyobb gondolkodója:
"A délszláv tengerparton amúgy sokáig élt a magyarokkal szemben egyfajta megbecsülés, amit pár év alatt sikerült lenullázni, nyaraló honfitársainknak köszönhetően."

Én nagyon sokat járok le, és szerintem e körben egyik etnikum sem vethet a másik szemére semmit. Saját tapasztalataim szerint pl. az agyba-főbe dicsért szlovének valami elképesztően bunkók tudnak lenni, és isznak, mint az állat.

És persze, a magyar nyaraló olyan, amilyen - nekem igazán nem kell bemutatni -, de a horvát házigazdától sem kell hasra esni.

Ez egyébként nem etnikai kérdés - mi, térségbeli népek, nagyjából hasonlók vagyunk -, hanem neveltetésbeli. A proli - nem a munkásembert értem alatta, hanem a kultúrproletárt - akkor is proli marad, ha 30 milliós autó van a sejhaja alatt.

¿Qué tapas hay? 2018.08.21. 21:54:42

@Csak a kommentek miatt...: Mint kicsit feljebb írtam volt: "A Nautica épületében jelenleg a Josip Pavlišić katolikus általános iskola, valamint a zágrábi egyetem római katolikus hittudományi karának fiumei intézete működik."

C. Lee Boss 2018.08.22. 10:02:30

@Daniel W. Mcload: Akinek nem inge..., de igaza van!

Zelovich Gábor 2018.08.22. 10:35:53

@JTom: Ha eddig senki nem tette meg, ezuton szeretnem megkoszonni, hogy megosztottad velunk ezt a levelet.
Megindito tudni es latni, hogy meg mindig vannak magyarok, magat magyarnak vallok a varosban!
Kitartast, jo egeszseget kivanok es udvozletem kuldom Viola Evanak!
Zelovich Gábor

Herkules_ 2018.08.22. 22:18:59

Jó összefoglalás! Egy pontosítás: Horvátország sosem tartozott Ausztriához. 1091-től 1918-ig a Magyar Birodalom (Szent Korona Országai) része volt. A Habsburgok egyes időszakokban külön igazgatták, de a magyar királlyá koronázás során lettek horvát királyok is. A tartomány élén többnyire magyar főurak álltak.

gigabursch 2018.08.23. 11:31:04

Van ott még egy nagyon fontos magyar tábla!

www.hajocsavar.hu/hirek-aktualitasok/?sw_12_item=1864

A Magyar Hajózásért Egyesület rakta ki a Nautica homlokzatára.

gigabursch 2018.08.23. 11:37:48

@bontottcsirke:
Sokan elfelejtik Zára szerepét, és azt amit az Árpádoktól a török korig képviselt.
Valóban az Adria zárja volt.
Nem ok nélkül kapart érte folyamatosan Velence.

gigabursch 2018.08.23. 11:40:09

@kávé53:
Jót derültem ezen: Burgerland
Így magam elé képzeltem egy országot, ahol még a fák is hamburgerből vannak.
:-)))))))

Nagyon aranyos elütés.

¿Qué tapas hay? 2018.08.23. 14:32:43

@gigabursch: Ez az Adria-palota. Ebben az épületben is működött az akadémia?

Éhesló 2018.08.23. 19:58:22

@kkn: nem bánnám, ha a csermaneki, rosenfeldi történelemhamisítás mocskát nem böfögnéd ide.

A poszt - szemben a hazugságiaval - arról szól, mi mindent építettünk mi magyarok is ott, ahol semmi nem volt, vagy alig volt valami.
Azt is leírja, hogy mindez egy olyan államszervezetben történhetett meg, ahol a nem csak a központi hatalomnak, hanem a helyi polgárságnak is teret nyitott nem csak a város szépítésében, építésében, hanem az iskoláiban és a gyáraiban, kikötőiben is.
A magyar horvát közös történelem - ha a ballibbant antimagyar szólamokon túl is érdekli - itt (is) olvasható, ha már Zrínyire és Frangepánra, Jurisicsra nem jutott ideje eddig:
tortenelemportal.hu/2013/07/horvat-tortenelem-1100-eve/

(Még egy apróság: ha a magyarok a közös történelmünk során úgy bántak volna a horvátokkal, rácokkal, ahogy azok a magyarokkal bántak az letelt kétszáz évben, ma hírmondó se lenne se horvátból, se rácból - ahogy a posztban is olvashatóan, mára Fiuméban is csak hírmondónak maradtak a valaha sokmilliós magyar kisebbségből, amit a délszláv királyság, majd a tömeggyilkos titói kommunista terrorállam kényére kedvére adott a "fejlett" "demokratikus" ejrópa.)

Arcade Macho 2018.08.24. 01:02:42

@Éhesló: "ahogy a posztban is olvashatóan, mára Fiuméban is csak hírmondónak maradtak a valaha sokmilliós magyar kisebbségből"

az a vicc, hogy egyaltalan nem volt magyar sose, magaban a neveben is benne van: Corpus Separatum

en ettol fuggetlenul visszacsatoltatnam az anyaorszaghoz, jo lenne egy tengeri kijarat es tengerpart

Arcade Macho 2018.08.24. 01:03:15

@gigabursch: "Sokan elfelejtik Zára szerepét,"
azt is megvedtuk anno
en azt is vissza szeretnem kapni

Éhesló 2018.08.24. 19:00:16

@Arcade Macho: a délszláv királyságban és a titói jugoszláviában éltek magyarok milliószám.
Fiuméban pedig nem 250 magyar volt a nagy háború előtt, hanem 42 ezer körül.
72varmegye.eu/varos/Fiume

¿Qué tapas hay? 2018.08.25. 00:53:57

@Éhesló: Hm. A sarkos kijelentések előtt érdemesebb lenne az általad hivatkozott - hajszálpontos adatokat tartalmazó - oldalt végigolvasni.

Fiume város és kerülete lakossága 1910-ben: 49806 fő, ebből magyar 6493 fő
Horvát- és Szlavónországok lakossága 1910-ben: 2602544 fő, ebből magyar 105948 fő
Magyarországtól a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került területek lakossága 1910-ben*: 1434433 fő, ebből magyar 456876 fő
A Magyar Szent Korona országaiból a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került területek lakossága 1910-ben*: 4036977 fő, ebből magyar 564824 fő
* járási szinten összesítve, az utódállamhoz került thjv-k és rtv-k lakosságával együtt.
Pontosabb adatokat szükség szerint innen lehet kapni: A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAINAK 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA, I. rész library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1910_01/?pg=0&layout=r

Éhesló 2018.08.25. 12:08:55

@¿Qué tapas hay?: más forrás más adatok.
A lényeg azonban ugyan az.
A török kiűzését követően brutális, gyakran tömeggyilkosságokkal tarkítottan véres etnikai tisztogatás a Dévidéken, majd Dalmáciában és a gúnyhatmenti részeken 700 év együttélést követően, több hullámban, előbb pápai és habsburg támogatással, majd önerőből egészen a mai napig.

pitcairn2 2018.08.25. 16:22:10

@Éhesló:

a Pallas Nagy Lexikona (1895) az alábbit írja:

"1890. lakosainak száma 29494-re (tehát 10 év alatt több mint 40 %-kal) emelkedett, mig a házak száma 1731 lett. Lakói tulnyomóan olaszok (13012), illyrek (6995), horvátok (3766) és vendek (2750); a magyarok száma csak 1062, mig a németeké 1495, a többi 69 tót, oláh, ruthén és szerb. Vallásra nézve csekély kivétellel római katolikusok (28483), ezenkivül van 489 izraelita, 225 ágostai evang., 98 ev. ref., 145 görög-keleti, 13 görög-kat., 1 unitárius és 40 egyéb ker. felekezetü."

mek.oszk.hu/00000/00060/html/036/pc003695.html#8

pitcairn2 2018.08.25. 16:23:13

@¿Qué tapas hay?:

na ez még a Pallas Nagy Lexikonánál is jobb

pitcairn2 2018.08.25. 16:27:49

@gigabursch:

oszt az olaszok:)

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/95/Zara-Zadar-1920-1947.png

a két világháború között olasz enklávé volt a stratégiai enklávékra épülő Dalmát Kormányzóság részeként

en.wikipedia.org/wiki/Governorate_of_Dalmatia

Zára stratégiai fontosságát egyébként nagyon jól mutatja, hogy a II. világháborúban valósággal porrá bombázták, kb. Drezdával és Sztálingráddal szokták összehasonlítani a pusztítást, csak annyi a különbség, hogy itt jobb volt az újjáépítés

Bombing of Zadar in World War II

en.wikipedia.org/wiki/Bombing_of_Zadar_in_World_War_II

Éhesló 2018.08.25. 16:30:19

@pitcairn2: más évszámok, más adatok.

".... A város lakossága a politikai és gazdasági növekedésnek megfelelő ütemben nőtt. Lakosainak száma a XVII. század végén még csak 2.500 volt, de már 1787-ban 5.436-ra, 1870-ben 17.800-ra emelkedett. Az 1880. évi népszámlálás szerint a lakosok száma 20.981. Területe 20 km2, lakossága 29.494, 4% magyar, 5% német, 37% horvát, 44% olasz, 9% szlovén. Népsűrűsége 1474,7 fő/km2 (1890). Területe 21 km2, népessége 49.806, 14% magyar, 4% német, 26% horvát, 49% olasz, népsűrűsége 2371,7 fő/km2 (1910). Az eltelt 20 év alatt a lakosság száma több mint 1,6-szorosára nőtt, ezért mindegyik nemzetiségnél növekmény tapasztalható, csak más mértékben. A magyarok száma több mint 6-szorosára, a németeké 43%-kal, a horvátoké 21%-kal, az olaszoké 86%-kal nőtt. ...."

De miről is vitázunk?
Tény: 100 év alatt elüldözték, kipusztították onnan a magyarokat, olaszokat.
Büntetlenül.
Remélem azokkal is ez történik, akik ezt tették, legyen az horvát, rác, bunyevác, crnagorác.

pitcairn2 2018.08.25. 16:32:09

@Éhesló:

Titóék Fiuméből az olaszokat rúgták ki véres atrocitások közepette

Istrian-Dalmatian exodus

en.wikipedia.org/wiki/Istrian-Dalmatian_exodus

az 1914 előtti Magyar Királyságon belül - amennyire tudom - Fiume volt az egyetlen olasz többségű település, olasz képviselővel a magyar parlamentben:)

"In 1869, as a fiuman citizen, Ciotta was elected member of Parliament in Budapest.[2] In the same year he became the head of the Associazione politica Club Deak "

en.wikipedia.org/wiki/Giovanni_de_Ciotta

pitcairn2 2018.08.25. 16:39:03

@Éhesló:

istenigazából az olaszokra mentek rá, a magyarok inkább a "Vajdaság" területén kerültek célkeresztbe, az ottani népirtás azonban viszonylag gyorsan véget ért és utána konszolidálódott a helyzett

"csak" a németeket és az olaszokat rúgták ki en bloc...

a dalmáciai olasz lakosság sorsa egyébként felettébb érdekes, mivel a XIX. században még durván 25%-át tették ki az ottani lakosságnak, ráadásul ők voltak a valódi "uralkodó elit" Dalmáciában

már jóformán hírmondó is alig maradt belőlük

en.wikipedia.org/wiki/Dalmatian_Italians

mármint olyan aki olasz-dalmátnak tekintené magát, mivel jelentős volt az asszimiláció

Éhesló 2018.08.25. 16:40:02

@pitcairn2: továbbra sem értem mi a vita tárgya szerinted.
Sehol nem írtam, hogy Fiume magyar többségű lett volna.
Azt írtam, amit ott olvashatsz.
Talán nem pusztították onnan ki a magyarokat (osztrákokat, olaszokat, németeket bárkit a délszláv mocskon túl)?
Kipusztították.
Több lépcsőben.
Hírmondó maradt belőlük.
Pár évtized és az sem.
Délvidék detto.
Drávaköz detto.
Muraköz detto.
Dél Baranya detto.
Büntetlenül.
A smúzolás meg megy a gyilkosaikkal.

pitcairn2 2018.08.25. 16:44:18

@Éhesló:

fentebb különben már kitértem arra, hogy Rijeka ma ugyanolyan idegen test a horvát falvak gyűrűjében mint anno Fiume volt

csak annyi a különbség, hogy ma nem olaszként, hanem büszke "jugoszlávként" az

az 1945 utáni hódítók ugyanis nem horvátok voltak, hiszen ők akkor gonosz usztasaként nem igazán voltak helyzetben, hanem inkább szerbek, bosnyákok, albánok, stb.

szerintem az ottani magyarok többsége is 1945 után kerülhetett oda

a város egyébként gyönyörű, érdemes meglátogatni!

egy kicsit identitás zavarban vannak, ez pl. a karnevál alatt nagyon látszik, ami elméletileg olasz hagyomány lenne, de inkább valami délszláv őrületté alakult, óriási hangerővel:)

mindenesetre legalább az épített örökséget megkímélték és értékelték... ez is nagy dolog...

pitcairn2 2018.08.25. 16:49:40

@Éhesló:

mint fentebb már írtam "csak" az olaszok és a németek kapcsán vitték végig a teljes "kiűzés" politikáját, ha elmész a Vajdaságba akkor érteni és értékelni fogod a különbséget

különben mindkettő hatalmas nagy öngól volt, hiszen jobbára a legproduktívabb állampolgároktól sikerült megszabadulniuk

az sem semmi, hogy néhány évtized múlva már százezrével mentek vendégmunkásnak a gaz fritzekhez, illetve a dalmát turizmus is jelentős részben az olasz-német szegmensre épít...

Éhesló 2018.08.25. 17:01:37

@pitcairn2: nem járok a vajdaságban. Délvidéken voltam már párszor, évtizedekkel ezelőtt is és mostanában is.
Látom a pusztulást, amit te nem látsz, vagy nem akarsz látni.
Látom a feliratokat is a házak falán és azt is, hogy a halottaik emlékére szeméttelepeken állított keresztjeiket miként rombolják le a rácok, azt is látom, hogy a temerini fiúk és a naponta megvert, porbaalázott magyarok szenvedésére miként épít szarvárat a gyilkosaikkal smúzoló pásztor és orbán.
Horvátok detto.
Szlovének detto.
Oláhok detto.
Tótok detto.
Ukránok detto.
Osztrákok detto.

pitcairn2 2018.08.26. 23:50:48

@Éhesló:

a szerbek speciel olyan kálvárián mentek át az utóbbi 30 évben amit kb. Trianonhoz lehet hasonlítani, a horvátok pedig már 1920 után akkorát szívtak a bimbódzó Jugoszláviában, hogy 1940 után valósággal irtó-hadjáratot indítottak a szerbek ellen

en.wikipedia.org/wiki/Persecution_of_Serbs_in_the_Independent_State_of_Croatia

kb. ez is hozzátartozik a teljes képhez

és hosszan lehetne még hasonlókat irni

Trianon nem "magyar", hanem közép európai katasztrófa

a Kisantant szerintem mindössze azért kapott "jutalmat" mert beleillett ez az anglo-amerikai tengely geopolitikai játékaiba (Németország körbekerítéséhez szét kellett verni a K und K-t)

és 25 év múlva jóformán hezitálás nélkül áldozták fel ezeket a "szövetségeseket" egy újabb geopolitikai játék keretében a "magasabb célok" oltárán

en.wikipedia.org/wiki/Western_betrayal

gigabursch 2018.08.27. 16:27:23

@¿Qué tapas hay?:
Ismereteim szerint igen.
A Magyar Hajózásért Egyesület eléggé ott van hajózási történelemben, főleg Dr. Horváth József kapitány, de még sokan mások is..

¿Qué tapas hay? 2018.08.28. 23:56:55

@gigabursch: Nem akarom én itt senki szaktudását megítélni, pusztán ez új információ volt számomra. Végülis a Nautica 1895-ben költözött át a tengerészeti hatóság palotájából a Corsia Deák - Via del Molino sarkán álló épületbe, majd onnan nyolc év után a belvederei új épületbe. Hogy ez idő alatt az Adria-palotában is volt tanítás - no ezt nem tudtam.

gigabursch 2018.08.29. 18:31:53

@¿Qué tapas hay?:
Kérdéseiddel túlmutatsz az ismereteimen.

Terézágyú 2018.08.30. 09:28:59

@Éhesló:

Egy nő: utálom a férfiakat, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítják a nőket!

Egy néger: utálom a fehéreket, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítják a feketéket!

Egy fehér: utálom a négereket, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítanak bennünket!

Egy zsidó: utálom a gojokat, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítják a zsidókat!

Egy nemzsidó: utálom a zsidókat, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítanak bennünket!

Egy horvát/szlovák/román/szerb: utálom a magyarokat, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítanak bennünket!

Egy Éhesló: utálom a szerbeket/románokat/horvátokat/szlovákokat, mert folyamatosan évtizedek/századok/ezredek óta pusztítanak bennünket!

...................................................................................................................................................................................................

Éhesló 2018.08.30. 20:37:42

@Terézágyú: az utolsó bekezdésed érdekelne.
Forrásokkal.