Byrd admirális óriás hójárója

2016. március 18. - JTom

A kétes hírű felfedező és a legnagyobb jármű, amivel tetszés szerint lett volna átszelhető az Antarktisz jege.

0_15b9ea_4039e2bd_orig.jpg

Byrd harmadszor készül az Antarktiszra

Richard E. Byrd Jr. felmenői korukban nagy tiszteletnek örvendtek. Köztük volt John Rolfe, az első virginiai kolónia vezetője (akinek felesége nem volt más, mint Pocahontas), vagy William Byrd, Richmond megalapítója, hogy csak a híresebbeket említsem. A kis Richard is elhatározta, hogy felnőttként maga is felfedez majd valamit. Pechjére az 1900-as évek kezdetére már mindent felfedeztek, ami csak érdekes lehetett, a nagy felfedezők kora lejárt, így inkább a katonaság felé orientálódott. Ám volt hely, ahová nem jutott el még az ember, például az Északi-sark. Bár Peary 1909-ban bejelentette a sark elérését, valószínűsíthetően csak 40 kilométerre közelítette meg azt. 1926-ban a fiatal katonai karrierjét lezárni készülő Byrd meghallva a norvég Roald Amundsen léghajós expedíciójának hírét, azt eszelte ki, hogy a lassú léghajót megelőzve repülővel repül a sarkpontra.

Megnyerte magának Floyd Bennett pilótát, akinek tudásával és gazdag hírességek pénzéből (Rockefeller, Astor, Edsel Ford) tervezte meg az expedíciót egy akkor igen korszerű Fokker géppel.

"Mivel mások is készültek erre a tettre, Byrd nagyon sietett. Hajóval vitette gépét Grönland egyik megfelelő pontjára, és május 9-én, néhány próbarepülés után Byrd és Bennett elindult nagy útjára. Tizenhat órás repülés után pedig visszatértek, és diadalmasan közölték, hogy... ott voltak!
Akkoriban ezt semmilyen eszközzel nem lehetett ellenőrizni, sem az utazással egyidejűleg, sem utólag, és a világ hitt a híres admirális szavának. A bejelentés szerint Bennett volt a pilóta, Byrd a navigátor, és a Fokker gép így megelőzte ellenfeleit. Köztük Amundsent, a híres és valódi sarkkutatót, aki mindössze két nappal később repült el merev léghajójával a sarok fölött.
Ám mire Amundsen visszajött a civilizált világba, Byrdöt már mindenki ünnepelte. Aki kételkedni merészelt igazában, arra nem figyeltek, vagy azt elhallgattatták. Amerikában maga az elnök tüntette ki az admirálist, nemzeti hősnek kijáró tisztelettel és díszfelvonulással fogadták mindenfelé. Bennett a háttérben maradt, és nem tiltakozott, nem nyitotta ki a száját.
Az európaiak nem voltak ennyire naivak. Szemére vetették az admirálisnak, hogy útja megtételéhez minimum húsz órára lett volna szüksége. Hogyan térhetett hát vissza tizenhat óra múlva, ráadásul elromlott motorral? Byrd azt felelte, hogy mindkét irányban hátszele volt. Az segítette a sarkig, ott meg szerencsére "éppen megfordult a szél", és visszahozta, így nyert négy órát. Semmit nem tudtak rábizonyítani, de a kétség megmaradt. Ezenközben egyszer csak Bennett
[kevesebb mint két évvel a sarkrepülés után, egy baleset utáni szövődményben - Jtom] meghalt.
Később azonban kiderült, hogy a lelkiismerete nem hagyta nyugodni, és a halála előtt bevallotta egyik barátjának, hogyan is történt az a "repülés". Gépük az Északi-sarknak még csak a közelében sem járt! Tudatosan köröztek egy ideig, aztán amikor már elvesztették türelmüket, visszarepültek a kiindulási pontra, és Bennett - Byrd rábeszélésére - szintén azt állította: eljutottak a sarkra, és ott ledobták az amerikai zászlót."

(Nemere István, Tudományos csalók)

Ennek fényében 1929-es déli-sarki repülése is megkérdőjelezhető, amit az 1928-30-as első antarktiszi expedíciója idején tett.

Byrdöt persze továbbra is nemzeti hősnek tartották, sőt világszerte is elismerték. Bizonyára ennek köszönhette a németek beszédes nevű Új-Svábföld, 1938-as antarktiszi expedíciójába történt meghívását, amit udvariasan visszautasított.

A német expedíció hírére Byrd hanyatt-homlok rohant a hadsereghez, és meggyőzte őket, hogy ha a németek kitűzik zászlajukat a felfedezetlen fehér kontinens egy részén, akkor ásványkincsei is őket illetik majd. Ne feledjük, akkor - a néhány év alatt gazdasági csodát produkáló - Németország ereje teljében volt, léghajói repkedtek a világban, kirakatolimpiát rendezett, ami propagálta a felsőbbrendűségét, és megkezdte birodalma kiterjesztését (Anschluss, Szudétavidék). Az USA szemében elsősorban nem ellenség, hanem gazdasági versenypartner volt.

Szóval a financiális problémák gyorsan elhárultak, és megkezdődött a kapkodás, aminek Byrd állt az élén. Az expedíció további előkészületei és gyakorlati haszna nem különösen érdekesek, hanem a jármű, amit megálmodtak... Nos, arról szólnak az alábbi képek.

4656976.jpg

0_15b9e2_8d021ded_orig.jpg

Megépítésével kevesebb mint három hónap alatt, egész pontosan 11 hét alatt végeztek a chicagói katonai járműkutató technológiai intézetben

 

0_15b9e7_a7b82c93_orig.jpg

Próbaüzem

 

A műszaki adatok: 16 méter hossz, 6 méteres szélesség. Hibrid hajtás. 2, összesen 11 literes Cummins H-6 dízelmotor és 4 General Electric villanymotor, együtt elméletileg 450 lóerős teljesítmény. 5 fős legénység. Végsebesség 48 km/óra. Hatótáv 8000 km. Üzemanyagtartály: fő 9463 liter, tartalék 3785 liter. Teljes össztömeg 34 tonna (!). A megépítés teljes költsége 300 ezer (mai áron kb. 5 millió) dollár.

1844807_900.jpg

Több mint 1600 kilométeres út lábon Chicagótól Bostonig. Tömegek várták és ünnepelték. Senki sem sejtette, hogy teljes futásteljesítményének  99%-át a már le is tudta a bostoni kikötőig

 

20gl84_cr.jpg

Elakadva a Lincoln autópályán. A kormánymű hibája miatt 3 napig álltak.

 

0_15b9e8_5adc91e6_orig.jpg

Megérkezés a bostoni kikötőbe

 

0_15b9fc_8e1e0454_orig.jpg

Filmfelvételen az ünnepélyes alkalom:

0_15b9e9_7907d520_orig.jpg

Behajózva

 

0_15b9eb_a433b092_orig.jpg

A megérkezés után nem segítette tovább daru a rakodást, a hójárót egy fából épített rámpán tervezték kihajózni, ami nem ment zökkenőmentesen

 

828.jpg

Felvételen a baleset:

0_15b9ec_35a4693b_orig.jpg

0_15b9ee_8a7c8a41_orig.jpg

Rövidesen azonban kiderültek a hiányosságok. A hójáró iszonyatos tömege miatt minduntalan méter mélyen a hóba süllyedt, és sima futófelületű gumija (?!) miatt nem is tudott kikapaszkodni belőle. Próbálták a két első kereket a tartalékokkal megszélesíteni, ám lényegesen nem változott a helyzet. A hójáróból egy költséges, mozdíthatatlan bázis lett. Pedig néhány igen innovatív részlete is volt a gépnek, ami használhatóvá tette volna, amennyiben képes lett volna tartósan haladni. Ilyen volt a motor hűtését szolgáló víz, ami cirkulálva a belső tereket fűtötte, vagy az akkumulátorrendszer, amit a motor töltött, így tárolva az éjszakára szükséges áramot a világításhoz a rádióhoz, és amivel szintén lehetett fűteni is. A gumikat a kipufogógáz tartotta melegen, így óvva meg őket a tartós hideg okozta károsodástól.

 

0_15b9ef_6a4de64a_orig.jpg

0_15b9f0_b252a90c_orig.jpg

0_15b9f1_a659d0af_orig.jpg

0_15b9f2_5fe26492_orig.jpg

0_15b9f3_f0c4d03a_orig.jpg

0_15b9f4_e7f2e3c1_orig.jpg

0_15b9f5_14c83fd4_orig.jpg

Az 1946-os következő amerikai expedíció (ami valójában egy feltételezett, rejtett náci bázist keresett, hiszen 4700 fővel, 13 hajójával és 33 repülőjével inkább egy hadseregre hajazott, nem egy tudományos expedícióra) még megtalálta a hójárót, ami tökéletes kondícióban, indítható állapotban volt. A 12 évvel későbbi, 1958-as expedícióban szintén ráleltek, de azóta már nem találták.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr628492266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

for-avar 2016.03.18. 15:01:24

Hihetetlen hogy azt feltételezték hogy ez a jármű amely még az uton sem tudott közlekedni...a végtelen hómezőn majd simán megy...mintázat nélküli abroncs...
Azok tán hogy nem első amerikaiként nyilván hazudott és csalt az expediciójáról...
Peary se járt a közelében az északi sarknak...Amdsen azonban lovagiasan nem mondta ki azt rá hogy csaló...pedig az időeredmény alapján LEHETETLEN kutyaszánon...
Peary csak az Északi-sark közelében járhatott, attól valószínűleg akár több száz kilométer távolságra, ám meghamisította a méréseket, hogy az Északi-sark felfedezőjeként szerepelhessen. Erre utal az is, hogy a sark eléréséről nincs bejegyzés Peary egyébként részletes naplójában sem. Ezenkívül egy brit és egy amerikai szakértő, akik jártak az Északi-sarkon, egybehangzó véleménye, hogy a Peary által megadott mérési eredmények elfogadhatatlanok.
A kutatók szerint furcsa, hogy míg Peary expedíciója az első három hétben átlagosan napi 21 km-t tett meg, az utolsó szakaszon, amikor csak Hensonnal, majd egyedül haladt tovább, napi 42 km-t könyvelt el. Ilyen sebesség még a mai motoros szánokkal is képtelenség....
Itt is ez lehetett. Egy hírverés nagy reklám...3 hónap alatt egyszer sem tesztelték havon puha talajon...

nandras01 2016.03.18. 15:21:57

bár valószínűleg igaz, hogy byrd nem kicsit szélhámos volt, de azért nemerénél autentikusabb forrást is lehetett volna találni ennek igazolására...
**************
mégis, hogy a fenébe képzelték azt a slick gumit???

gigabursch 2016.03.18. 15:22:06

Nagy az isten állatkertje...

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.03.18. 16:47:02

@nandras01: nem lehetett. magyarul senki nem írta le még ilyen összeszedetten, tömöre, fordítani meg nem volt időm. sajnos az idővel hadban állok, de még nem győzött le :)

kószák egyike 2016.03.18. 17:11:31

Nagyon jó, érdekes poszt volt! Köszi!
Semmi baj, hogy eltűnt. Majd kiolvad nem sokára és megjelenik valahol...mondjuk Kuba partjainál. :))

Arra nem térek ki micsoda baromság volt ez a sima gumi buli.

szita szita péntek 2016.03.18. 17:38:00

Ez az egész annyira abszurd ötlet, hogy nehéz feltételezni azt, hogy komolyan gondolták. Mer' tegyük fel, hogy komolyan elhitték, hogy a sima, nagy kerék nagy tömeggel menni fog. Ok. Van ilyen, tévedtek, nem gond. Node egy ilyen extrém körülmények közé szánt (és ilyen költséges) jármű tervezésénél minimum elvárható, hogy legalább az alapvető elveket teszteljék néhány kísérleti járművön. A mérnökök akkor sem voltak hülyék - nem értem, hogy hogyan nem merült fel ez a lehetőség. Hacsak... hacsak eleve nem volt cél a működés. (És most konteózok egy állati nagyot, aki nem bírja az ilyesmit ne olvasson tovább.) Ha jól olvasom 1939-ben indult az expedíció. Nagyon egybevág nekem a világháború dátumával. Az expedíció egy satbil bázis létrehozását eredményezte ami a jóég tudja milyen haszon reményében lehetett fontos. Monnyuk meteorológiai állomás. Bár... annak meg elég drága...

kugi · http://kugi.blog.hu 2016.03.18. 20:04:56

Nyilván az akkumulátor-rendszer nagyban hozzájárult a 34 tonnás tömeghez. Hogy gondolták, hogy ekkora tömeg alatt a fa rámpa nem szakad le?

Byrd életét egy kicsit elnagyoltnak érzem a leírásban. Az egyik mondatban még a fiatal katonai karrierjét zárja le, pár mondattal arrébb meg már admirális. És ő meddig volt a járműben/-vel/-nél? A későbbi expedíciókkal is visszament?

Könyveslány 2016.03.18. 20:07:14

De hát ez...az M577 korai prototípusa, nem? :)
youtu.be/nZ5J8ZiS2f8?t=1m20s

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.03.18. 20:34:27

@kugi: mivel képes blogon vagyunk nem akartam a mondandót túl bő lére ereszteni és nem szántam életrajznak. abban igazad van - és Nemere is folyton admirálisnak hívja - hogy a "sarkrepülés" előtt csak korvettkapitány (lieutenant commander) volt a rangja, admirális (rear admiral) csak 1929-ben lett, mikor is Antarktisz expedícióján repülőn elérte a Déli-sarkot is (akkor már négyen repültek, szóval talán már nem csalt:))
1940-ben rendelték vissza a II. vh. miatt szolgálatba. ott volt a japán kapitulációnál is.
még két expedíción vett részt. az említett 46-os Highjump-on és az 55-56-os Deep Freeze-en. 1957-ben halt meg.
számomra megosztó egyéniség, tény hogy sokat tett az Antarktisz felfedezéséért és igazi hazafi volt, de kétségtelen, hogy az első lökést karrierjéhez csalással érte el. rang, medal of honor, elnöki- és külföldi elismerés...
onnantól egyenes volt az út. ki mást hívjunk ha a sarkra kell menni, nem igaz?
Byrd 1939. november 25-től 1940. márciusáig volt az expedíción - a hójárót hátrahagyták pár emberrel a kihajózási pont közelében - tehát ő kvázi egy napot sem töltött benne :)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.03.18. 20:40:24

@kugi: ja még annyit hogy a hójáró 34 tonnájában a legtöbbet az üzemagyag nyomta (több, mint 13 tonnát).
és az admirális is pongyola fordítás talán, mert a rear admiral emlékeim szerint ellentengernagyot jelent.

kugi · http://kugi.blog.hu 2016.03.18. 20:51:48

@JTom: Köszönöm a kiegészítést! Így számomra is kerek a történet. Egyébként a képek zseniálisak!
A fickó meg tényleg csalással kezdte...akármilyen nagy ász is lett belőle.
13 tonna üzemanyag, az nem semmi!

bioLarzen 2016.03.18. 20:58:25

@nandras01: Hát, az Antarktiszon igen ritka az eső, úgyhogy sem az átmeneti, sem a vizes gumi nem tűnt logikusnak :D :D :D

David Bowman 2016.03.18. 22:53:51

@for-avar: Ez az Amundsen se volt sokkal különb.

McKinney 2016.03.19. 10:12:05

pedig ott van az, pontosan ahol hagyták.

Kegyetlen 2016.03.19. 10:28:38

ebben ez a szép: "katonai járműkutató technológiai intézetben" ha ilyen hatásfokkal dolgoznak ott, sok jót nem jósoltam volna nekik...

Circus 2016.03.19. 11:16:08

@Kegyetlen: posztban is szerepel - kevesebb, mint 3 hónap alatt építették meg, a 'katonai járműkutatók' tevékenységéről talán már a bloggazda is hozott korábban képeket, ha nem, érdemes haditechnikai és egyéb technikai-történelmi blogokon körülnézni (lásd még atommeghajtású repülő).
Tipikusan fehérasztal mellett, elméleti mérnökök (?) által összedobott, logikus és fantasztikus ötletekkel valamint alapvető, józan paraszti ésszel azonnal szembetűnő hiányosságokkal küszködő végtermék :)

Slick ballonos gumik - tán másfél-éltűnek tervezték, ha olvad a hó, vagy tengerbe csúsznak? :)

Doubledeceker 2016.03.19. 11:30:16

A sima gumi az nagyon durva hülyeség volt.
De szerintem traktor gumival sem tudott volna menni, mert elsüllyedt volna azzal is.

Lehet tényleg tesztelni kellett volna.

altona 2016.03.19. 11:44:22

@David Bowman: bocsi, de mi is a gár Amundsennel? Még senki sem cáfolta meg az sikereit, eredménykéit, ha jól tudom. Télen mikor leesik az első hó, elő szoktam venni az életéről kiadott könyvet, nagyon jó olvasmány, fantasztikus élmény!!
www.antikvarium.hu/konyv/alina-centkiewicz-czeslaw-centkiewicz-amundsen-utja-415581

még nem találtam + letölthető formában,

átlátó 2016.03.19. 11:46:22

...a Zarabok látványnak látvány építkezési jutnak eszembe, meg Scott. Ezt a sok marhát ebben a prodzsektben. :D

Ad Dio 2016.03.19. 12:33:35

@nandras01:

Azoktól akik egy 36 tonnás, ilyen nyomfelületű jármű alá AZT a bizonyos rámpát megalkották, BÁRMI kitelik.

adg 2016.03.19. 13:06:20

@Ad Dio: semmi baj a rampaval. Koltseghatekony megoldas volt, a feladatra optimalizalva. Epp a minimalis teherbirasa megvolt, a jarmu lejutott a hajorol, es nem kellett sokat bajlodni a tuzifaval sem. Tokeletes munka volt. :)

Egér Fogó 2016.03.19. 13:55:00

A sima felületű gumi nem feltétlenül elvetélt ötlet. Nagyobb felületen tapadhat a jéghez. Ha havon kell haladni, az persze más tészta.

Ad Dio 2016.03.19. 15:44:27

@Egér Fogó:

A korban szerintem egész egyszerűen nem tudtak volna olyan gumikereket csinálni, ami ekkora átmérőben "terepes". Szvsz ezek a kerekek valami repülőgép gumik átalakítása voltak. De ilyen tömeggel egy ekkora tapadófelület egész egyszerűen elvetélt ötlet.

A háború előtti szöges acél erőgépkerekekkel kellett volna dolgozni. Igaz akkor nem lehetett volna közúton mozgatni.

David Bowman 2016.03.19. 16:50:42

@Circus: Az abroncsgyártás igen hardwearigényes ügy. Hat spéci abroncsért le kellett volna gyártani a szerszámokat. Tizenöt évvel később a B-36osra készítettek ekkora gumikat.

riddick0 2016.03.19. 18:00:15

@Egér Fogó: A 60-as években az egyesült államokban kifejlesztettek egy hójárót, amit a mai napig használnak.A különlegessége az hogy alacsony nyomású abroncsban van /gyakorlatilag egy "hordó/ amely jármű teljes szélessége alatt található . Ha jól emlékszem azon sem található mintázat.

nagyfavor 2016.03.19. 18:04:24

...mit vacakoltak...:P csak egy időgép kellett volna ehhez:
www.youtube.com/watch?v=Mrt6pVJO468

Rocko- 2016.03.19. 19:09:13

na, tudtam én, hogy olvastam róla, csak azt nem hogy Belsőségen vagy Tech-storyn.

Ser Baristan 2016.03.19. 19:43:39

A dízelmotor - generátor - villanymotorok nem hidridhajtás, csak simán dízel-elektromos hajtás.
Ilyen hajtásrendszert használnak ma is egyes dízelmozdonyokban.

dukeekud 2016.03.19. 19:57:29

Nekem is az a gondom, hogy hogy gondolhattak komolyan, hogy 34 tonna 4 kerekre elosztva kepes lesz elmenni a hoban. Akkoriban mar szamitogepet, tankokat, atombombakat epitettek, nehezen tudom elkepzelni, hogy a ennyire amatorok legyenek azok a mernokok.

klacus 2016.03.19. 20:45:57

Ekkora tömeget eloszlatni valamiféle lánctalppal lehet, ha lehet.. Az is lehet, hogy a jármű kicsi ekkora súly elosztásához. A legendás németek is építettek ritka szarul mozgó tankokat. Kislók és sárrét a felsőbbrendű dög nehéz tankok temetője lett.

¿Qué tapas hay? 2016.03.19. 21:23:21

@Ser Baristan: +1 Bár én ezt a hibát nem a poszter hibájának tudom be, lévén szinte minden elérhető forrás ezt a hibridhajtás-képtelenséget írja. Amúgy a hibridhajtás már abban az időben is ismert volt (pl. a Gato-osztályú tengeralattjárók hajtása), de a korabeli akkumulátor-technika mellett ehhez a hójáróhoz kb. 8-10 tonnányi akkumulátor (és kb. 6,5 köbméternyi tárolótérfogat) kellett volna. A jármű felhasználási területe meg nem igen igényelte a hibridhajtást. Mindemellett nem igazán sarki utazásra való technika ez, bár a Harcjármű-technikai Kutatóintézet azért láthatóan más képtelenségeket is belegyömöszölt ebbe a járműbe.

soarvány 2016.03.20. 00:09:13

nem vittek hóláncot

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2016.03.20. 13:58:09

@soarvány: Vittek hóláncot. Miután felszerelték, tolatni már tudtak vele. Jobb híján így használták, egy 150 kilométer hosszú úton is..

gigabursch 2016.03.20. 15:00:13

@altona:
Dékány András: A Sarkvidék meghódítója.
Itt többet találsz róla

David Bowman 2016.03.21. 07:33:56

@altona: Tisztességtelenül játszott. Az Északi-sarkra indult, és a délire ért. Hagyta megfagyni az egyik társát, pedig nem kellett volna.

teddybear01 2016.03.21. 08:08:11

@klacus: Ami azt illeti, ha felhasználtak volna egy M4 Sherman szintű alvázat és meghajtást sokkal jobb eredményt érhettek volna el. Igaz ugyan hogy ezt a típusú tankot csak jóval később tervezték meg, de a lánctalp elve már régen ismert és használt műszaki megoldás volt akkor már.

Csak a kommentek miatt... 2016.03.21. 10:35:45

@szita szita péntek:

Szerintem 3 honap alatt egy visszapillanto tukrot sem terveznek meg, ez a jarmu mar keszen allt valami mas celra, csak ugy gondoltak, talan erre is meg fog felelni. Ezert slickek a gumik, az 1930-as evekben mar adott volt a technologia a mintas gumikhoz, de gyartosort felepiteni hozza biztos honapokba kerult volna, nem beszelve a kisszerias gyartas rettenetes koltsegeirol.
Az en sajat kutfos, minden utanajarast nelkulozo konteom szerint az elsodleges cel az Arktisz "lestoppolasa" lett volna az USA reszerol, nehogy mint nemzetkozi teruletet a nacik elkezdjenek epitkezni vagy kiaknazni a nyersanyagokat. Ha utanuk mennek a nacik oda, az mar az USA elleni aggresszio lett volna.

gigabursch 2016.03.21. 12:09:55

@David Bowman:
Na most ez nem egészen világos.

Amudsen célja volt, hogy elsőként érje el az Északi-sarkot.

Ennek előzményeképp átcsetteget a mostanában kiolvadó ÉNY-i átjárón, ahol megtanulta másfél év tétlen téli tökölődés alatt, hogy az inuitok hogyan oldják meg a dolgot.

Ezután lement a Déli sarkra, ahol az inuitoknál tapasztaltak alapján csinált egy sikeres Déli-sark expediciót, versenyben Peary-vel, aki a shetlandi-póni - motorosszán kombóval bár közelebbről ndult, messze lemaradt időben.
Ráadásul otthagyott egy iglut a sarkon, benne egy csomó maradék kajával, hogyha Peary megérkezik, legalább ennyi esélye maradjon, mert az ő koncepcióját eleve kivitelezhetetlennek gondolta (vö: Malloryék is kajcsiztak 8300 méteren az előző évi svájci expedíció kajájából és használták az otthagyott oxigénjüket.), s mivel nem volt nyoma Pearynak, hát kitűzte a halálfejes bugyogót.
Peary meg pontosan ugyanoda jutott, tehát mindketten ott jártak, csak pár héttel később, amiről a megtalált naplója is tanúskodott.

A saját expedíciójából senkit nem hagyott ott.

tomware · http://tomware.blog.hu 2016.03.23. 08:24:17

Scott volt a shetlandi-pónis motoros-szános ürge.És ő találta me meg Amundsen sátrát.

ZON 2016.03.23. 21:37:35

@adg: Ja, csak a nehezen pótolható abroncsok épségét tették kockára.

vino-et-veritas 2017.01.08. 12:20:15

Gyerekkoromban valami technikai "ismeretterjesztő" könyvben olvastam a járműről, de nem fogott meg nagyon.
Talán még sikeres is lehetett volna a vállalkozás ha - amit többen írtak is - alaposan felkészülnek. Az nagyon is elképzelhető, hogy ez a technika tulajdonképpen készen is volt már akkor (pl. valami partraszálló eszköz korai fejlesztése?).
Viszont ez a Byrd igencsak a kalandorság határán mozgott egész életében. Mégis mindig megszerezte a kellő támogatást és persze az elismerést is.Érdekes, hogy mindig a "hideg" vonzotta, a legtöbb akciója eköré épült...
Amúgy felrémlik valami szovjet próbálkozás is hasonló szerkezetre, de erre nem emlékszem igazán.

David Bowman 2017.01.08. 14:14:48

@vino-et-veritas: 34 tonnás. A BELAZ 400 tonnás teherautókat is gyárt. Rendes gumikkal.