Éljen a szabad Fűszer-szigetek!

2015. február 27. - Izak2

Avagy miért ejtettek túszokat a malukuiak Hollandiában?

rhweurw_1_.jpg

Többek között egy 1977. május 23-án kezdődött és 482 órán keresztül tartott vonateltérítés és egy iskolai túszejtés lesz a mai témánk. Az akciók indítéka meglehetősen érdekes volt: Maluku-szigetbeli fegyveresek ejtetettek túszul több mint száz embert, hogy így kényszerítsék a holland kormányt saját, független államuk megteremtésére és elismerésre. 

Hogy mi is a kapcsolat a Maluku-szigetek és Hollandia között, nos ehhez bizony több száz évet kell visszamennünk az időben.

A 17. századtól kezdve egészen a 20. század közepéig Hollandia uralta a Csendes óceáni szigetvilágot: szinte a teljes térség az uralmuk alá tartozott. A II. világháború után azonban sok minden megváltozott. Ekkorra a térség országai, élükön Indonéziával függetlenségi háborút indítottak, amelynek végén  1949-ben Hollandia elismerte a független Indonéziát. Maluku (magyarul Fűszer-szigetek), azon belül is Dél-Maluku ezt a függetlenségi háborút kihasználva próbálta elérni saját szuverenitását is (1945-től Kelet-Indonézia autonóm állama volt), ám Indonézia nem ismerte el a törpeállamot és bekebelezte.

640px-maluku_islands_en.png

Maluku (Fűszer-szigetek) balra Indonézia, jobbra Pápua Új-Guinea 

155053234.jpg

Egy fiatal a malukui zászlóval Hollandiában

sfa001004357_1.jpg

Miután indonéz megtorlás várt volna függetlenségpártiakra, így Hollandia - aki korábban önálló államot ígért a szigeteknek - mintegy 12.500 főt vitt Európába és helyezett el az egykori német koncentrációs tábor, Westerbork barakkjaiban.

mhm01_mhm01_f966428_1.jpg

waterhalen_nieuw_1.jpg

Mivel letelepedésüket csak átmenetinek szánta a holland kormány, így munkalehetőséget nem kaptak. Már csak azért sem, mert a holland szakszervezetek - tartva attól, hogy megjelenésük a munkaerőpiacon árleszorító hatású lesz - mindent megtettek annak érdekében, hogy a bevándorlók ne juthassanak munkához.  

20120425_-vk_maak_excuses_aan_molukkers_1_.jpg

Egy 1951-ben készült cikk a tábor lakóiról.

A javarészt második generációs bevándorlók a 70-es évek közepére elégelték meg a holland kormányok semmittevését. Ebben az időben már mintegy 40 ezer Dél-Maluku szigeteki ember élt Hollandiában, akik már 1975-ben is felhívták magukra a figyelmet, amikor túszokat ejtettek egy vonaton Assen közelében ill. megrohamozták Amszterdam indonéz követségi épületét. Ezek az akciók halálos áldozatokat is követeltek, ám igazi hatást nem értek el vele. 

9lmplha_1_.jpg

Jan Stappenbeld később World Press Photo díjat nyert képei az 1975-ös túszejtésről. Az áldozat a 22 éves Leo Bulter katona volt.

 

Északkelet Hollandia tehát a helyszín, ahol 1977. május 23-án először fegyveresek foglalják el az Assen-Groningen expressz járatát, majd ugyanebben az időben egy észak-hollandiai iskolában is túszokat ejtenek: itt több mint 100 iskolás és 6 tanár került fogságba. Mindkét helyszínen Maluku-szigeteki fegyveresek a túszejtők.

Az Assen-Groningen között közlekedő intercity vonatot reggel 9 órakor 9 fegyveres foglalja el. Mintegy 40 utast elengednek, de 51-en túszként a vonaton maradnak. Követelték, hogy a holland kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Indonéziával és engedje szabadon 21 társukat, akiket az 1975-ös események miatt tartottak fogva.

Hollandia választások előtt állt, a kormány ugyanakkor, egyeztetve a pártokkal csak a kampányt függesztette fel, a választásokat 25-én megtartották.

treinkaping_bij_de_punt_-_929-1935_1_.jpg

treinkaping_bij_de_punt_929-2025_1.jpg

1024px-treinkaping_bij_de_punt_-_929-2111_1_.jpg

1277093288_1_.jpg

m1oxgw7axm1h_wd640_1_.jpg

1024px-treinkaping_bij_de_punt_-_934-6625_1_.jpg

m1oxgw7axo1g_wd640_1_.jpg

har107vrouwelijke_20kaper_1_.jpg

de-punt1_1_.jpg

m1oxgw7axs1d_wd640_1_.jpg

A holland kormány a megadott határidőig nem teljesítette a követeléseket, annak lejárta után a túszejtők pedig új igényekkel álltak elő: repülőt követeltek, hogy bebörtönzött társaikkal együtt elhagyhassák az országot. A holland kormány ezt a követelést sem teljesítette.

sfa002025744_1_.jpg

Az emberrablók a túszokat kényszerítették, hogy eltakarják az ablakokat, így hosszú ideig senki sem tudta mi történik a vonaton. 

800px-treinkaping_bij_de_punt_-_929-2130_1_.jpg

A tárgyalások alatt jó néhány túszt elengedtek, köztük volt Annie Brouwer (jobbra) Utrecht későbbi polgármestere is. 

1977. június 11-én hajnalban speciális antiterrorista egységek szabadították ki a túszokat. 6 Starfighter F-104-es vadászgép repült el alacsonyan a szerelvény felett, azzal a céllal, hogy eltereljék a túszejtők figyelmét. Az akcióban végül 6 embert megöltek, hármat elfogtak.

sfa002025738_1_.jpg

m1oxgw8a081i_wd640_1_.jpg

kabinet-accepteerde-dood-molukse-treinkapers-punt_1_.jpg

Mintegy 15 ezer találat érte a vonatot.

01_1_.jpg

depunt5_1_.jpg

untitled.png

1024px-treinkaping_bij_de_punt_929-2217_1.jpg

A kommandós akció után. 

Eközben Bovensmilde-ben 4 fegyveres foglalt el egy iskolát, túszul ejtve 105 gyermeket és 5 tanárt. A követelések itt is hasonlóak voltak, mint a másik helyszínen.

50995-620-459_1_.jpg

50994-620-457_1_.jpg

50997-620-453_1_.jpg

Május 25-ére az összes gyermeket szabadon engedték, mivel hasmenésre, hányásra panaszkodtak. Egyes feltételezések szerint a hatóságok kevertek hashajtót az ételbe, hogy így érjék el legalább a gyerekek szabadon engedését. Négy tanár maradt a túszejtők fogságában. 

Az iskolai akció végül 3 hét után szerencsés véget ért, a túszejtők egy rendőrségi akció után megadták magukat. 6-9 év börtönbüntetést kaptak.

Korabeli híradó összefoglaló az eseményekről:

A vasúti túszejtésről 2009-ben film is készült:

1002004007767385_1_.jpg

A hetvenes évek elején kezdődött erőszakos akciók, ha úgy tetszik végül eredményre vezettek, hisz ezt követően a holland kormányok törekedtek a kisebbségek szociális, oktatási és foglalkoztatási felzárkóztatásra. A harmadik generációs bevándorlók - bár múltjukat nem felejtik - hollandnak is vallják magukat, közülük többen országos ismertségre is szert tettek.

giovanni_van_bronckhorst_1_.png

A leghíresebb és legismertebb Maluku-szigetekről származó holland állampolgár: Giovanni Van Bronckhorst, azóta már visszavonult 106-szoros holland válogatott labdarúgó.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.02.27. 09:15:00

A sok nagyon jó poszt között ez igazi unikum volt. Nem tudtam, hogy a malukuiak anno így akcióztak a függetlenségért. Köszönöm az infókat!

Namely 2015.02.27. 10:03:22

Nevetséges: 6-9 évet kapni túszejtésért..... :( és csodálkoznak azon, hogy 2014-ben már a rasszista Mikulás ellen volt tüntetés Hollandiában.
Amúgy Giovanni Van Bronckhorst, mivel kevert, így nem beilleszkedés szerintem, mivel az két "Moluccan" gyerekénél lenne. (bocs a Moluccan-ért, de fogalmam sincsen, magyarul hogy van)-

Namely 2015.02.27. 10:06:21

@Namely:
bocs, ott a szövegben (facepalm): malukui

HarrisonBergeron 2015.02.27. 13:43:23

Hűűűű, ez már tanítás volt, nem puszta szórakoztatás, ilyenkor különösen nagyon szeretem ezt a blogot, elképesztően tájékozottnak érzem magam tőle :)

Albu 2015.02.27. 19:32:06

Ha valakinek azonnal az jutna eszébe, hogy miért Európától követelik konfliktusaik megoldását: mert sokszor ők okozták. A gyarmatosítás mai módszertana, objektíven: www.hir24.hu/kulfold/2015/01/14/a-gyarmatoktol-a-charlie-hebdo-i-terrorig/

Arról sem sok szó esik, hogy Afrikában az éhínséget Európa okozta. Addig egy szarvasmarha-alapú kontinens volt: hús, tej, bőr, csont, trágya. Bevittek egy járványt, ami kipusztította őket, és még úgy sem sikerült megakadályozni a déli irányú terjedést, hogy árkot ástak az Indiai-óceántól az Atlantiig. A nyakig érő fű, amit ma idilli érintetlen Afrikának hiszünk, a XIX. század óta létezik. Pár segéllyel kipipálja a művelt nyugat, na meg hogy „hajlandó megvenni” onnan a javakat.

Albu 2015.02.27. 19:49:31

Megtaláltam az egyetlen magyar nyelvű írást, pár éve még kettő volt. www.hotdog.hu/blog/rozsdanabla_blogja/afrika-erintetlen-elohelyei-valojaban-muviek Idézem:

Afrika csak 1900 táján vált azzá az „állat- és vadászparadicsommá”, amelyet a természetfilmekből ismerünk: a fekete kontinens történetének legnagyobb katasztrófája előtt királyságok, magaskultúrák és állattenyésztés voltak jellemzőek azokra a területekre, ahol ma csak bozót van, cecelégy és vadállatok. Az Európában már régóta ismert marhavész 1887-ben érte el az afrikai Eritreát, amikor olasz katonák a magukkal vitt állatokkal behurcolták. Etiópiában 1888-ban kezdett el pusztítani, majd Szudánon és Csádon keresztül öt év alatt jutott el az Atlanti-óceánhoz – és 10 éven belül ott volt Dél-Afrikában is. A történész John Rowe (Northwestern University, Evanston, Illionis) szerint a marhavész következtében az afrikai marhaállomány 90 százaléka: egyedül Dél-Afrikában 5,5 millió állat pusztult el, és ennek következtében az emberek nem tudtak mit enni (a hús és a tej elsődleges táplálékforrásuk volt), nem volt mivel megművelni a földeket, nem tudták működtetni a vízemelő berendezéseket, stb., ráadásul az európaiak által behurcolt, más fertőző betegségek az embereket is megtámadták, és Etiópiában például 1888 és 1892 között a becslések szerint az emberek egyharmada halt meg; 1891-ben Kenyában pedig a maszájok kétharmada, úgyhogy az európaiak a marhavész után gyakorlatilag ellenállás nélkül meg tudták hódítani Afrikát.

A marhavész másik következménye az volt, hogy az álomkórt terjesztő cecelégy elveszítette korábbi "otthonát", a sz*rvasmarhát, ám a sz*rvasmarhák ettől kezdve nem legelték le a füvet, és így a cecelegyek nagy számban találtak számukra kedvező, árnyékos, hosszú füvű, bokros helyeket. Amikor pedig az elvadult területeken megjelentek a vadállatok, akkor rohamosan kezdtek terjedni, úgyhogy pl. Kelet-Afrikában, ahol korábban ismeretlen volt, az álomkór az egyik első számú betegséggé vált. Jelenleg Afrikában évente mintegy félmillióan betegszenek meg álomkórban, és százezren halnak bele, és ez nagyban gátolja az 1800-as évek végén még megművelt területek visszahódítását.

Vagyis amikor egy természetfilmben az "érintetlen Afrika értékeinek megóvásáról" van szó, akkor valójában annak a századforduló utáni állapotnak a konzerválásáról beszélnek, melyet minden idők egyik legnagyobb, az európaiak által okozott és egy egész kontinenst sújtó katasztrófáját követően alakult ki.

Térképen: books.google.hu/books?id=Q70ffyHl2YAC&pg=PA101&dq=rinderpest+Africa+1887

Andika69 2015.02.27. 20:03:13

Egyébként ez az NS Holland Államvasutak "Hondekopp" becenevű (kutyafej) motorvonata volt a túszejtés területe.

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2015.03.05. 09:37:03

Nem tudom, de ha engem elcibálnának otthonról. Majd 20-30 évre egy volt náci fogolytáborba kéne laknom, minden munkalehetőség nélkül. (Gondolom azért valamivel csak foglalkoztak?! Ha mást nem, hát kaját termeltek különben éhen pusztultak volna.) Mindenesetre olyan felsőbb vezetés óvó szárnyai alatt, akik nem hogy elősegítenék az integrációt, de inkább alátesznek. Hát szóval, lehet, hogy én is pipás lettem volna egy kicsit...
Ettől még gyerekeket túszul ejteni az nonszensz.

l ember 2015.03.09. 08:28:58

@Albu: félrevezető kiemelni egy nem is a teljes kontinensre kiterjedő marhavészt, mint fő okot, már csak azért is, mert az az ötmillió a teljes állomány százalékában értelmezendő, amiről nemigen van adat. Talán segít felmérni az arányokat, hogy tudjuk, hogy 1961-ben 120 millió marha volt a kontinensen, ma 300 millió (faostat3.fao.org/browse/Q/QA/E). Ugyanitt van egy térkép, ami megmutatja, hol van egyáltalán érdemi szarvasmarhatartás. A sivatagi és nedves trópusi területek alapból ki vannak zárva, pedig ezen régiók problémái közt nem így oszlanak meg területileg az eltérések.

A cecelégy alapvetően a nedves trópusokhoz kötött, ahol amúgy sem nagyon lehet marhát tartani

a nem lelegeltetett szavannát pedig nem nevezném másodlagos vegetációnak.