Világkiállítások - 1964 New York

2014. december 17. - JTom

A világkiállítások mára már talán kicsit vonzerejüket vesztették. A média fejlődésével hamar eljutnak hozzánk a hírek a technikai újdonságokról és az internet segítségével csak egy kattintásnyira vannak tőlünk egy-egy régió, vagy ország információi. Ám nem volt ez mindig így. 

Egy új sorozat első bejegyzését láthatjátok ma, a szokásosnál jóval több - ám rendkívül jó minőségű, látványos - képpel. Ha tehetitek a blogon nézzétek meg a posztot, a képeket a kiemelés sokszor összekuszálja.

00.jpeg

50 éve New York-ban

 

A világkiállítások fénykorában minden komolyabb cég, gyártó, ország, vagy régió fontosnak érezte, hogy megjelenjen az expókon. A mai célpontunk az 1964-es New York-i kiállítás tulajdonképpen két évig volt látogatható, hiszen - bár 1964 októberében télire bezárt - 1965 áprilisától októberig újra megnyitotta kapuit.

Az amerikai expóra akkoriban 51,6 millióan voltak kíváncsiak, ami elképesztő szám. Mára csak álom az ekkora nézőszám a szervezőknek. A 2000-ben Hannoverben tartott kiállításon 18 millióan fordultak meg, de a 2012-es dél-koreain csak 8,2 millióan.  Kivételt talán a 2010-es sanghaji jelenthet a maga 73 milliós nézőszámával, de ez persze relatív, mint minden Kínában. A külföldiek létszáma mindössze a teljes látogatószám 7 %-a volt Sanghajban.

De térjünk vissza 1964-be. 15 cég és szervezet, valamint 58 ország kiállítói jöttek el (Magyarország nem) és itt már megfigyelhetővé vált az a tendencia, hogy a cégek mellett az országok tudatos imázsépítéssel kezdtek részt venni az expókon.

Természetesen most nem látogathatunk végig virtuálisan minden pavilont (azért majdnem mind meglesz, legalábbis kívülről :)), de a fontosabbakat azért útba ejtjük, valamint megnézzük az expó utasainak szállítási feladatait ellátó járműveket is.

A világkiállítás hivatalos térképe (kattintásra megnő):

map1.jpg

map2.jpg

map31.jpg

Kezdjük is a fent említett járművekkel a sétánkat.

A vásár szenzációja a szállításban kétségtelenül az AMF Monorail volt. A függővasút - bár nem újkeletü találmány - a vásáron rendkívül népszerű volt.

Másik levegőben közlekedő eszköz a Swiss Sky Ride névre keresztelt libegő, amiről szintén nagyszerű panoráma nyílt a kiállításra:

Az egyik kiállító - a Greyhound busztársaság - vállalta, hogy a földön szállítja a látogatókat - a speciálisan erre a célra gyártott - elektromos járműveken, amelyek szólóban is bérelhetőek voltak, de menetrend szerint is be lehetett járni az expót a hozzácsatolt nyitott kocsikon való utazással is.

grey.jpg

greyhound-3.jpg

A vásár legfontosabb "landmark"-jai, azaz meghatározó épületei - a rozsdamentes fém földgolyó, az Unisphere mellett  - a Heliport és a State Pavilion a SKZ kilátókkal, amik a Men in Black mozifilmben is szerepeltek, mint idegen űrhajók.

A legnagyobb érdeklődés - az autógyártók pavilonjai mellett - a néhány évvel előbb, Kennedy elnök által bejelentett űrprogram kiállítási tárgyait övezte.

A hidegháború űrversenyében a kiállított tárgyak nagy része nem az eredeti volt és szándékosan pontatlanok voltak rajta apróbb alkatrészek. A fenti képeken többek között az X-15 kísérleti repülőgép, a TITAN II, Mercury-Atlas és a Saturn-V rakéta látható.

A nagy amerikai autógyárak természetesen kötelességüknek érezték a részvételt. A FORD nagy dobása a Mustang mellett a Magic Skyway volt, ami nem volt más, mint egy üvegfolyosó az épület körül, ahol kötött pályán - amolyan autómosó rendszerben - "próbálhatták ki" a látogatók modelljeiket.

A Chrysler is igyekezett kitenni magáért. Egy stilizált óriás motor és autó, valamint egy transzformersz-szerű - autóalkatrészekből épített - szoborpark mellett egy látszólag dolgozó autógyártó üzemet láthatott a közönség, amiben - meglepő módon - kis Simca 1000-esek készültek. Legkomolyabb fejlesztésük a turbinás autó volt, amit a benzinmotor életképes alternatívájaként emlegettek.

A harmadik nagy autógyártó a General Motors, kísérleti prototípusai mellett a FUTURAMA fantázianevű kiállítással jelentkezett, ami talán a legérdekesebb volt a expón. A bátor jövőbetekintéssel 30-50 évre előre próbálták megjósolni a technikai, technológiai fejlődést. Szóval az alább látható installációkból mára mindegyiknek meg kellett volna valósulnia.

GM pavilon:

FUTURAMA kiállítás (képaláírásokkal):

Az egyik nagy attrakciót ígérő Hall of Science, amolyan a "Tudomány Vára" külsővel csalogatta be a látogatókat. Nem sok érdemlegeset lehet elmondani arról, ami a falak mögött volt zajlott. Az egyetlen számomra elképesztő "látványosság" a...

...sugárzó érme! A látogatók saját negyeddollárosait tették a szervezők radioaktívvá. Amit aztán visszakapva zsebre vágtak és hazavittek.

Az expón részt vevő cégek pavilonjai:

A két kóla és a 7UP

Kodak

Kiállító országok pavilonjait láthatjuk a következő nagyobb képcsokorban. Érdekes, hogy például Kanada mellett nem vett részt a kiállításon Kína, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sem.

Számomra a legérdekesebb kiállító Belgium volt, aki egy komplett középkori belga falut álmodott az expóra:

 

További országok:

A cikk folytatása itt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.12.17. 08:43:21

Nagyon érdekes képek!
Tényleg radioaktívvá tették a látogatók érmeit???

Csak a kommentek miatt... 2014.12.17. 10:43:14

@kugi: akkoriban mar kellett ismerni a sugarbetegseget, de a ii. vh elott vagy alatt meg pl a verszegenyseget radioaktiv ivovizzel, agymelegito vizparnaval, stb kezeltek, hisz ez verboseget, pirospozsgassagot adott.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.12.17. 10:56:38

@tromf: Mivel ismerték már, pont ezért furcsállom... Még ha kis mértékben is tették radioaktívvá...

norbert79 2014.12.17. 12:09:35

Az a WTC makett elég kemény: Akkor MÉG nem létezett, most meg MÁR nem létezik...

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2014.12.17. 14:03:57

@kugi: Neutronbesugárzással elsődorban a pénzérmék ezüsttartalmának egy része lett radioaktív izotóp, leginkább Ag110. Ennek a felezési ideje 22 másodperc, tehát nem sokkal azután, hogy egy GM-számlálóval rögtön a besugárzás után demonstrálták a radioaktivitást, az meg is szűnt.

Trónkövetelő 2014.12.17. 21:12:35

Szerintem a Saturn V-öt nem állíthatták ki 1964-65-ben New Yorkban, mert akkor azt még nem fejlesztették ki. A Saturn V-öt kifejezetten a Holdra szálláshoz, azaz az Apollo-programhoz tervezték, 1966-ban fejlesztették ki, és 1967. november 9.-én repült először, ez volt az Apollo 4:
en.wikipedia.org/wiki/Saturn_V

Tahó Sandokan 2014.12.24. 19:25:50

@kugi: A radioaktivitás is kicsit olyan, mint bármelyik méreg abban a tekintetben, hogy bizonyos szint alatt teljesen veszélytelen. Pár tucat arzén molekulától nem fogsz sem meghalni, sem károsodást szenvedni. Ugyanúgy a radioaktivitás is veszélytelen egy adott mérték alatt, főleg, mivel nap-mint-nap ki vagyunk téve sugárzásnak, de ez a halálos dózis nagyon elenyésző része.

gigabursch 2017.01.29. 17:23:39

Érdekes volt, köszi.
Csak most fedeztem fel.