Titkos szovjet háborúk - Korea (FILM)

2014. június 25. - JTom

A Szovjetunió egyik nyíltan nem vállalt konfliktusa volt a 64 éve ezen a napon kezdődött koreai háború. Ebben a Spektrum TV-n vetített dokumentumfilmben talán sok eddig tisztázatlan kérdésre kapunk választ.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddybear01 2014.06.25. 10:11:57

Kissé pontatlan a megfogalmazás.
A koreai háborút az észak-koreai vezetőség robbantotta ki, mert úgy vélték alkalmas az idő az egész félsziget elfoglalására.
Előzőleg Kim Ir Szen megpróbálta a Szálin vezette Szovjetuniót is bevonni, de Sztálinnak nem volt érdeke egy nyílt háború ilyen közel a II.VH. befejezése után. Viszont az észak-koreai hadsereg kiképzéséhez és felfegyverzéséhez komoly támogatást biztosított hadianyagból és kiképzőkből.

Az első északi támadások sikeresek voltak, majdnem az egész félszigetet sikerült elfoglalni, Puszan város környékének kivételével, amikor az USA és az Ensz-erők közbeavatkoztak.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.06.25. 16:51:45

46:05-nél aranyos félrefordítás: "Az amerikai gépek folytatták Észak-Korea rémes bombázását". Helyesen terrorbombázás, avagy szőnyegbombázás lenne ez...

Makkmarci1975 2015.01.28. 12:17:40

Inkább 64 év az, nem 54. :)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2015.01.28. 13:51:35

@Makkmarci1975: én ezt már vagy háromszor kijavítottam... nehéz a bloggerek élete, na :)

zbzbzb 2016.04.27. 21:09:50

Milyen Puszan város? Nem inkább Bushan? Miért találunk ki teljesen nem is hasonló neveket a Távol-keleti helyeknek?
Lásd még: Pjongjang / Phenjan -> még soha, senki a környéken azt nem mondta, hogy "fenjan".
Kínaiakkal ugyanez.
Mégis ki ez aki irányítja ezt?

¿Qué tapas hay? 2016.04.28. 21:52:10

@zbzbzb: AkH 218: A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel [vö. 10.], lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.

Tessék a Magyar Tudományos Akadémiánál reklamálni.

gigabursch 2016.05.02. 12:50:18

@zbzbzb:
Azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy Pekinget mi nem ok nélkül nevezzük így, az angol átirat sem véletlenül olyan amilyen és hogy Kínában legalább hányféle olvasata van.

Jó múltkorjában a Kossuthon volt erről egy aranyos beszélgetés, még az olimpia előtt.