Vajon a "Hű barát, hiába vársz!" feliratú képeslapot ki és milyen alkalomból küldhette?

A karikatúra szerűeket (4., 10. és 16.) Fritz Schönpflug követte el:

de.wikipedia.org/wiki/Fritz_Sch%C3%B6npflug

@Ren42: Hát ezt nem hittem volna! Érdekes egy írásképe van, az S semmire sem hasonlít, az l pedig e-vé kicsinyedett...

SZépek ezek a régi lapok. Öriznek még valamit abból a korból, amikor az ember még ember volt, és a az állattal is emberségesen bánt, ahogy egy háborúban lehetett.
A lemaradt lovasként aposztrofált kép felirata helyesen "A lovas éji imája".

@Crass: ...A (15. számú) "Widergefunden" feliratúé pedid nem "visszatalálás", hanem "megtalálás".:-)

ismét egy nagyon érdekes válogatás, köszi.

@Crass: "amikor az ember még ember volt, és a az állattal is emberségesen bánt, ahogy egy háborúban lehetett"

Ezt pont nem lehet idealizált festményekről megítélni, de nem lettem volna ló a háborúban.

a témában ajánlott a War Horse című film, remekül bemutatja, hogy a háborúban az átlagos katonaló az bizony többnyire beszolgáltatott/elkobzott szódás/fogatos/stb lovat jelentett. A lovas katonának sorozott katona is "gyorstalpalón" tanulta meg a lovon maradás művészetét.

A HUSZÁR ezért (is) volt különleges, azok évek alatt dolgozták össze magukat a lovukkal, ott valóban lehetett/volt/van bajtársiasság ló és lovasa között.

@Baloldali érték: én meg szívesebben lettem volna ló ebben a háborúban, mint közkatona. ;-)

@protézisesh: No, azért akkoriban nem nagyon kellett a lovaglást tanítani. A századfordulón a lovagolni, hajtani tudás épp olyan természetes volt, mint manapság egy B-s jogsi. Ja, meg a fegyvertartás sem volt olyan szigorúan szabályozva, mint manapság.

@Baloldali érték: èn sem. Nem véletlenül van a háborúban szenvedö állatoknak is külön emlékmüve Londonban.

A "A lemaradt lovas" c. szöveg helyesen inkább a "Lovas imája".
A Nachtgebet az ima... amúgy szenzációs az összeállítás!
GRATULA, rendszeresen nézem, várom az újakat.

Látom, más is írta... (Esti ima, igen.)
:))

@Boli – Ch.T. stb...(gábriel, menj te a pics.ba!): furi, úgy látszik, a sztaki szótár még a dialektikus materializmus korából maradt vissza:

szotar.sztaki.hu/search?fromlang=ger&tolang=hun&searchWord=nachgeben&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=1

@Andrassy Gabor:
Nem mondod, hogy nem ismeri az ima szót?

szotar.sztaki.hu/search?fromlang=ger&tolang=hun&searchWord=gebet&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=1

De... a Sztaki csak az esti ima alakot nem ismeri.
A geben alaknak semmi köze hozzá, az az "adni" forma...

@Andrassy Gabor: hát nem éppen... Fogatot hajtani vidéken még csak-csak, de hátasra felülni és azt kezelni az idők kezdete óta a katonák és gazdagok kiváltsága volt. A héparaszt, meg a nincstelen/kispénzű városi "nép" sose ült lovon már a XIX-XX. században sem.

Mellesleg fogatot (lovaskocsit, ágyútalpat) hajtani olyan messze esik a lovaglástól, mint a vitorlás hajón ülés a szörfözéstől.

@protézisesh: Egészen pontosan II. Lipót volt szíves rendeletileg betiltani előbb a nyereg birtoklását, majd amikor erre a parasztok elkezdtek patracon meg szőrin lovagolni, akkor a nyereg alá tanított lóét is. De még ezzel sem volt vége a hátas használatnak, ekkor jött a "megy a juhász a szamáron" korszak.
De igazándiból a lótól eltiltani a magyart sosem lehetett, hiszen Magyarország két fő exportcikke a búza és a katonai hátas volt, utóbbit lehetetlen lett volna megtermelni szakemberek nélkül.
Továbbá jegyezzük meg, hogy az 1868. évi XLI. törvénycikk bevezette sorkötelezettséget, egyebek között 32 lovas századot állítottak fel, így hát ettől kezdve évente kb. 1500 fiatal kapott lovas katonai kiképzést (uis két évig tartott a szolgálat.)
Szóval egyáltalán nem kellett lámpással keresni lovagolni tudó személyeket a Monarchiában. Nagyon sokan tudtak. Lehet, hogy a városi szegény proletariátus pont nem, de akkoriban ez nem is volt egy túl nagy népcsoport. Ne feledjük, hogy Bp. kb. a nagykörútig tartott. :)

@Andrassy Gabor: "így hát ettől kezdve évente kb. 1500 fiatal kapott lovas katonai kiképzést"

Hahóóó, épp arról beszéltem fentebb, hogy a lovas katonai kiképzést a kaszárnyában kapta meg a talpas parasztgyerek. Nem úgy volt, hogy bement a kaszárnyába, aztán hopp, már tudott is lovagolni, csak ló kellett alá!
Magamat idézve: "a háborúban az átlagos katonaló az bizony többnyire beszolgáltatott/elkobzott szódás/fogatos/stb lovat jelentett. A lovas katonának sorozott katona is "gyorstalpalón" tanulta meg a lovon maradás művészetét."

A korabeli szakirodalom nem véletlenül állít fel "ökölszabályokat" (hogyan nyergelj, mikor van jó helyen a zabla a ló szájában, stb.) ugyanúgy, mint ahogy a 90es évek óta az amerikai hadsereg MINDEN gumikerekes járműve (a 40-60t nehézvontatókat is beleértve) automata váltós, kezelni pont úgy kell, mint anyu SUV-ját otthon: PRND21, aztán kész. Minél egyszerűbb a technika, annál valószínűbb, hogy VALAKI képes lesz kezelni. A ló viszont baromira nem egyszerű "technika". :)

Te ráadásul összemosod a "békeidőszakot" a háborúval. Márpedig a háborúban a ló fogy a legjobban, ezért jöttek a beszolgáltatások. Szerintem ugyanúgy lámpással kellett keresni a gyakorlott lovasokat, mint most.

Ez a "lovasnemzet a magyar" meg egy ugyanolyan <<Magyarországon világhírű>> kategória, mint a tschikósch-gulasch romantikája, meg a híres magyar konyha, a téliszalámi, meg a híresen szép magyar nők. Ehhez képest a világ lovassportjában SEHOL nem jegyzik a magyarokat se díjlovaglásban, se ugrásban, se militaryban, sem galoppban, vagy ügetőben. Overdose is egy szlovákiai magyar által felvásárolt ír vérvonanú, angol tenyésztésű ló, annyira se magyar, mint az Audi.

Sajnos az van, hogy HA volt is világhírű magyar lóbázis (igen, exportcikk volt a magyar ló, de a II.vh. után az oroszok tönkretették az összes magyar ménesbirtokot (is)), mára híre-hamva nem maradt.

a Lipótos résszel viszont (nekem) újat mondtál. :)

@protézisesh: Azért egy két éves sorszolgálatot én nem neveznék gyorstalpalónak. ;-)
Az, hogy a katonai szabályzat leírta az alapműveleteket közérthető formában, még nem jelenti azt, hogy a haza szolgálatára bevonult fiatalok mindezzel ne lettek volna tisztában. Le volt ez írva civil könyvekben is, pl. Kovácsy-Monostory A ló és tenyésztése (1889) vagy Balassa György: A ló nevelése és idomítása (1901) szerinted ki a faszomnak adták el ezeket?
Lovaglás volt, mert lovagolni kellett. Városon belüli tömegközlekedés nem volt, bicigli sem. Falun meg aztán abszolúte... jópár faluba nem ment el a vonat, szerinted ott mindenki gyalog járt?
A lovasnemzetes hülyeség megint hogy jön ide? Nem erről beszélek én. Kit érdekelnek a belterjes lovassportok? Viszont az összes híres tenyészetünket az osztrákok nyomták pénzzel és minden elképzelhető segítséggel. Úgy a napóleoni háborúk idején, mint az olasz-osztrák konfliktus idején mi termeltük meg a lovat az osztrák huszárok alá. Nem azért, mert ilyenolyan locvasnemzet, hanem azért, mert itt voltak meg az adottságok a lótermeléshez. A Groß Glockneren nem tudtak lovat termelni. ;-)
Ja, és megjegyzem, az 1938-as statisztikai évkönyv is még 800.000 civil lóról, és mindösszesen 20.000 automobilról és 10.000 motorkerékpárról ad számot. Ehhez képest manapság van 2,5 millió automobil és 80.000 ló, azok sem hétköznapi használatra, csak egy szűk csoport hobbyja. Akkoriban volt 6 millió lakosunk, ma 10 millió. Hát már ezekből a számokból is látható, hogy mennyire nem kellett ugyanúgy lámpással keresni jó lovast, mint ma.
Vécsey Aurél könyveit nagyon ajánlhatom. II. Lipótról is nála olvastam, a magyar betyárvilágot tárgyaló munkájában. (Uis Lipót e rendeleteit azért adta ki, mert így akarta elejét venni a lovas betyárkodásnak, fosztogatásoknak.)