SZTORIK - TECHNIKATÖRTÉNET - RETRÓ - KATASZTRÓFÁK - HÁBORÚK - VINTÁZS

Fekete-fehér kis színesek 1926-ból

2018. július 12. Szerző: DDQ

Tovább böngésztem az Arcanum archívumát, s kiválogattam belőle egy pár érdekes képet, most az 1926-os évet célba véve. Vágjunk is bele az időutazásba, íme az első :

2.png

Winston Churchill láthatóan nem volt túl boldog, amikor ez a kép készült.

 

13.png

Jeritza Mária, énekesnő a New York-i Metropolitan tagja, vendégszereplésen volt Budapesten. Nagyon nagy sikerű előadásokat adott, közönségkedvenc volt.Gombaszögi Frida magyar színésznő, testvérei , Ella , Irén és Margit szintén színésznők voltak. 

 

7.png

Paavo Nurmi ( 1897.06.13.-1973.10.02. finn „csodafutó”. Az 1920-as években a világ legjobb közép- és hosszútávfutója volt, sok világrekordot állított be a legkülönbözőbb távokon, 1500 m-től 20 km-ig. A „futók királyának” és a „repülő-finn-nek” is elnevezett Nurmit minden idők legnagyobb olimpikonjának és atlétájának is tartják. 

Douglas Fairbanks (1883.05.23.-1939.12.12.) amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező és producer. A némafilm korszak legendája .Mary Pickford , Fairbanks felesége, szintén színész, egykor az egyik legjobban fizetett sztár volt.

 

nevtelen11.png

A mérkőzéseket az MHC , Magyar Hockey Club régi lóversenytéri pályáján játszották. A belépők 40-20 és 10,000 korona áron voltak elérhetőek.

 

pestinaplokepesmelleklet_1926_pages73-73-page-001.jpg

Talán a választások miatt volt az összevonás.

 

1.png

Sokat vitáztak a megépítése miatt, kifogásolták a robbantásokat. Egy időre fel is függesztették az 1924-ben elkezdett munkálatokat.A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. 

 

14.png

 

8.png

Rin Tin Tin története az első világháború hadszinterén indult, 1918-ban. Lee Duncan amerikai pilóta egy lebombázott repülőtéren talált egy németjuhász kutyát, kölykeivel. Duncan ebből egy hímet és egy nőstényt vett magához. Idomítani kezdte a kutyákat, mivel csak hobbiállatként nem maradhattak volna vele, s a háború után haza akarta vinni őket. A két kutyából csak, ahogy ő nevezete, Rinty maradt életben. A háború után a kutyával versenyekre járt, ahol felfedezték a leendő sztárt. Kezdetben csak rövidfilmekben szerepelt, s hiába házalt Duncan egy nagyfilm ötletével, rendre elutasították. Első sikeres szerepében, farkast játszott, s ez hozta meg neki a sikert. Az eredetileg szereplő állat helyére ugrott be, s mutatta meg tudását  Igazi sztár lett, 26 filmet forgatott, széles rajongótábora lett. Saját dublőrei is voltak, magánszakács főzte neki minden nap az ételt. Halála után visszaszállították Franciaországba, s ott temették el. 

 

15.png

 

9.png

 

pestinaplokepesmelleklet_1926_pages76-76-page-001.jpg

 

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Nyugat felől a Déli vasút pályája, északon a Víziváros, ill. a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. (Eredetileg a Tabán külterülete volt az egész mai Lágymányos is.) A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.

A Tabán területe a kezdetektől fogva kedvelt lakóhely volt. Állt itt római őrtorony, fontos átkelőhely is volt. A történelem során változatosan fejlődött, a tatárjárás után, mivel a várfalon kívül maradt, Buda előtelepülése. A török korban a magyar lakosság nagy része elhagyja, de a törökök fejlesztik a területet, köszönhetően a hőforrásoknak. A hódoltság után jelentős számú szerb lakosság települ le itt. A 18. századra egymáshoz ragasztott, zsindelyfedésű, szegényes vályogházakkal szegélyezett, szabálytalan, girbegurba utcácskák alakultak ki. Lakóik a több évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőműveléssel foglalkoztak, de jelentős számú iparosnak, kereskedőnek is otthont adott a rendezetlen és nagyon sűrűn beépített negyed. A Tabánt 1810-ben tűzvész pusztította, s nem kímélték az Ördög-árok árvizei sem. 1821-ben ezer házat írtak itt össze. A századfordulóra szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. A budapesti ”Montmartre”-ként is emlegetett Tabán írók, költők, művészek helye lett. 1933–36-ban bontották le a Tabán házait, s csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz”. Az ide tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. A Tabán rendezési terve körül nagy viták voltak, művészek harcoltak a megmaradásáért. A mai napig vitatkoznak arról, szükséges volt-e a városrész ilyen mérvű átalakítása.

 

16.png

Hajdani Jezsuita rendház volt eredetileg, Mária Terézia idején kapta a kastély jelleget. Több átalakítást követően ma is gyógyintézményként működik.  

 

17.png

A nap, amelyen harmincezer kilogramm lőszert robbant fel Csepelen - A robbanás ereje a földhöz és a gépekhez csapta a közeli gyárakban dolgozó munkásokat
Csepelen egy, a méreteiben még át sem tekinthető borzalmas katasztrófa történt. Fölrobbant a csepeli lőszerraktár és a Weiss Manfréd-gyártelepen dolgozó munkások százai könnyebb és súlyosabb sérülésekkel, tébolyodott halálfélelemben rohantak a gyár kijárata felé, hogy az egymást követő robbanások emberírtó hatását elkerüljék, hogy életüket megmentsék.A hivatalos jelentések teljesen jelentéktelennek tüntetik föl az emberéletben okozott kárt és nekünk a késő éjjeli órákban nincs módunkban megállapítani, hogy a robbanásnak hány áldozata volt. Lehetséges, hogy a véletlen szerencse ezúttal megóvta a munkások százainak életét; lehet, hogy, az áldozatok száma nem jelentékeny.
Felrobbannak a lőporaknák
Fél 7 órakor a telepen dolgozó munkások a lőporaknák irányából fölcsapódó lángokra lettek figyelmesek, de ugyanabban a pillanatban földrengésszerű robaj kíséretében alapjában rázkódott meg minden épület, a föld méhe felől irtózatos lökést kaptak a tárgyak és az emberek, a következő másodpercben fülsiketítő hang-orkán támadt, majd a telepet fekete, átható szagú füstfelhők lepték el és néhány másodpercig megingott minden, ami mozgatható. Az üzemekben és műhelyekben dolgozó munkások, mintha csak valami ismeret-len erő játszott volna velük, egymásnak vágódtak vagy a gépekhez ütődtek. Az ablakok csörömpölve zúzódtak be és az irtózatos erejű légnyomás megakasztotta a tüdő munkáját, fönnakadt a száj mozgása, és mint élettelen testek dőltek le a munkások a levált gépdarabokra, a faltörmelékekre és a padlóra.
Irtózatos pánik keletkezett. A gyárban dolgozó munkások nagyon jól tudták, hogy a robbanóanyagok pusztulása mit jelent. Önkéntelenül mindenki, aki lábára tudott állni a kiállott ijedtségtől, halottsápadtan a kijárat felé támolygott.
Véresre sebzett, rogyadozó lábú munkások lepték el a gyártelep útjait, akik lélekszakadva rohantak a kapuk irányához.
Senki sem tudta, hogy mi történt, de mindenki érezte a veszedelmet.
Újabb három robbanás
Alig telt el néhány perc az első robbanás után, máris újabb detonációk történtek. Gyors egymásutánban még háromszor rengett bele a föld az újabb robbanásokba, amelyek közül a középső volt a leghatalmasabb erejű
Akit a légnyomás a szabadban-talált, azt a földre vágta. A gyárépületek és üzemek teteje, mintha, csak papírból készült volna, leröpült. A légnyomás leborotválta az épületekről az ablakokat és ajtókat és minden olyan kiszögelést, amely útjában volt. Megrepedtek a falak, elhajlottak a gépek, megszakadt a világítás és az újabb és újabb lökések ereje mindenütt irtózatos pusztítást végzett.
Budafokot részben romba döntötte a robbanás
Budafokot a széles Duna folyam választja el a robbanás tulajdonképpeni színhelyétől, Csepeltől, azonban a katasztrófa a nagy távolság és hatalmas víztömeg ellenére itt is rettenetes mértékben érvényesítette hatását.
Budafok rendezett tanácsú város az esti órákban éppen közgyűlését tartotta az Árpád-mozgóban, mert a városi képviselők nagy számára való tekintettel egyelőre itt tartják a városi közgyűléseket. Éppen szünet volt, a városatyák az előcsarnokban időztek és beszélgettek, amikor egyszerre óriási lángoszlop emelkedett égnek a Duna másik oldaláról. Néhány pillanat múlva fülsüketítő robbanás hallatszott.
A robbanás ereje a budafoki Árpád-mozgó plafonját és tetejét megemelte.
Az egész épület recsegett-ropogott. Az épületben tartózkodók fejvesztett rémülettel rohantak ki. A nagy ijedelemben nem is tudtak összefüggést találni a túlsó oldalról látott lángoszlop és e között a rettenetes földindulás között.
— Bombamerénylet! — kiáltotta valaki és mindjárt tovább fűzték: Bombamerényletet követtek el a városi tanács ellen!
A városi képviselőtestület tagjai kirohantak az utcára, de ekkor már bekövetkezett a második robbanás, amelynek pusztító hatása még rettenetesebb volt. Amennyire ez eddig megállapítható volt, legalább 200 budafoki háznak a tetejét vitte el ennek a második robbanásnak a légnyomása. Sok lakásban az ajtókat, ablakokat a szó-szoros értelmében véve, szárnyastól tépte ki és sodorta el a robbanás.
Záborszky polgármester lakása teljesen tönkrement. A Dunaparton lévő Abel-féle vendéglőnek nemcsak a tetejét vitte le, hanem a belső bútorzatát is hasznavehetetlenné törte össze. Teljesen tönkrement a gyógyszertár. Berendezése, az üvegekben és tégelyekben volt gyógyszerek mind tönkrementek. A gyógyszertár épületének emeleti falai összeomlottak.
A lakosság rémülete leírhatatlan volt. Asszonyok és gyermekek jajveszékelése és sírása töltötte be az utcákat. És ez a rémület még fokozódott, amikor az utcákon föltűntek véres emberek.
A robbanásban összetört bútorok, ablakok fa-, vas- és üvegszilánkjai rengeteg embert sebesítettek meg. Az éjféli órákig ötven embernek nyújtottak első segélyt.
Népszava 1926. augusztus 13.

 

12.png

 

6.png

A kép egy 1926-os labdarúgó mérkőzés nézőit ábrázolja. Nekem kicsit furcsa, ahogy és ahová néznek.S mintha páran többször is feltűnnének... Kinek mi a véleménye? (Nem kérdés, korabeli kollázs. Sok az "iker". Ja és kedvencem a jobb oldalon feljebb a hatalmas fej a kicsik mögé félig eldugva :D - Jtom)

 

3.png

 

4.png

 

5.png

 

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2018.07.12. 08:25:31

"A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon."

Az semmi, de kis falvakban is van Tabán utca... ott is mind tímárok laktak volna???

Van egy másik magyarázat: "A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed."

Ez az eredet a mi falunkban jobban passzol, mert a templom "alján" van a Tabán út...

Terézágyú 2018.07.12. 08:27:08

"A belépők 40-20 és 10,000 korona áron voltak elérhetőek."

Ne felejtsük el, hogy ezek inflációs koronák.

(és ne használjuk a tizedesvesszőt számérték tagolására)

Division 2018.07.12. 08:44:58

Az Árpád-mozgó az Árpád mozi lenne mai nyelven?

Terézágyú 2018.07.12. 08:55:12

@Division:
Igen, pedig akkor már majdnem 20 éve feltalálták a mozi szót is :)

" A Vígszínházban 1907-ben bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról (közkeletűen Berta a moziban) című kuplé refrénje népszerűsítette az új kifejezést.
„S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.” "

De az ilyen kicsinyítőképzős új szavaknak sok ellenzője van mindig :)
Köszcsi a figyelmet :)

kugi · http://kugi.blog.hu 2018.07.12. 11:27:03

Motorbiciklis futballmeccs - szuper :)

¿Qué tapas hay? 2018.07.12. 16:57:37

@Terézágyú: Pünkt ugyanez jutott eszembe, hogy ez a szöveg így egy kicsit megtévesztő, mert gondolom tíz-, húsz- és negyvenezer koronás jegyekről volt szó. Ami tényleg nem egy nagy szám, a legdrágább jegy is mai áron olyan 2300,- Ft lenne, vagy 1927-es értéken kb. három pengő.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2018.07.12. 21:11:47

Hát :-D Azt a nézőszám növelő fotókollázst, azt ma is alkalmazhatják NB1-es meccsek TV közvetítésénél :-D

morph on deer 2018.07.13. 00:47:46

@Sigismundus:
És tudod mekkora meló lehetett azt akkor megcsinálni?
Merthogy ki kellett vágni a figurákat, mondjuk szikével, - szerencsés esetben többet egymás mellett - a különböző méretre nagyított eredetikből, aztán hátulról előre növekvő sorrendben egymás fölé ragasztgatni őket!
Pár helyen ez majdnem sikerült is...
Aztán az egészről egy új, repro felvétel, kis retus, és már készen is van a mű!

Alig egy nap mehetett el rá, de megérte, mint látni.
:)

Főszerkesztő. 2018.07.13. 09:27:32

Utolsó kép: alagút, felette a miniszterelnöki palota. Hamarosan lesz ujra kormányfőnknek palotája a várban. Kíváncsi lennék a kép keltezésére, hogy lássuk mennyi idő a kontinuitás.

ZON 2018.07.13. 09:44:02

@kugi: és a sportolók dolgát még nehezebbé tette, hogy a lábkapcsolásos sebességváltók motoroknál - tudtommal - csak a 30-as években kezdtek terjedni.

IamTwo 2018.07.13. 10:13:28

@¿Qué tapas hay?: Jaaa, hogy az 10-20-40 ezer akart lenni; engem a csökkenő sorrend eleve megzavart és végül én úgy értettem, hogy 40-20 korona, meg valami szuper VIP 10 000-ért. :)

DDQ · https://www.facebook.com/Menetszel2016/ 2018.07.13. 10:14:58

@Terézágyú: Nem tudtam, hogy inflációs korona. Az újságban nem tértek ki rá, köszi az infót! ( a szöveg az újságból van, korbeli írásmóddal, nem jelöltem külön, bocs.)

Terézágyú 2018.07.13. 10:23:05

@DDQ:
"Nem tudtam, hogy inflációs korona. Az újságban nem tértek ki rá"
Hát nyilván nem, mert akkor mindenki tudta, hogy "most" infláció van, és ezért ekkorák a pénzösszegek :)

Ez nekünk, az utókornak fontos infó, hogy 1926 éppen a "csúcspontja" a magyar korona inflálódásának, merthogy 1927. január 27-én bevezették a pengőt: 12 500 magyar korona ért 1 pengőt.

Sezamme1 2018.07.13. 13:22:49

"Winston Churchill láthatóan nem volt túl boldog, amikor ez a kép készült." - vagy csak másnapos volt :)

Főszerkesztő. 2018.07.13. 15:28:29

@DDQ: köszi. Ezek szerint 92 év után tért vissza a Horthy kor "romantikája".

Diverzáns 2018.07.13. 16:06:11

@Főszerkesztő.: a fő hadúrnak és hűbérúrnak a várban a helye!

Warlimont 2018.07.13. 23:57:59

Nem tudom, Churchillröl keszult-e valaha olyan felnöttkori foto, amin nem volt berugva, vagy nem volt masnapos, szerintem itt is ez volt a gond a kepen. :)

bioLarzen 2018.07.15. 15:57:50

Ismét remek kis sor!

"Jeritza Mária, énekesnő a New York-i Metropolitan tagja, vendégszereplésen volt Budapesten."

A hölgy cseh volt, Maria Jeritzának hívták. Akkoriban - és még egy jó ideig - bevett újságírói eljárás volt a külföldi nevek magyarítása (lásd "Bleriot (sőt, egyes helyeken "Blérió") Lajos", "Nobel Alfréd", "May Károly", "Marx Károly" és "Engel Frigyes" - gondolom, a fenti cseh operaénekesnőből is így lett Jeritza Mária.

bioLarzen 2018.07.15. 16:08:12

@morph on deer: Hát, igen, volt, amikor a munka még munkával járt :D

bioLarzen 2018.07.15. 16:12:52

@Főszerkesztő.: Ez alighanem a Sándor-palota, amit akkoriban még Miniszterelnöki palotának hívtak (ma pedig a köztársasági elnök reizenciája)

bioLarzen 2018.07.15. 16:14:06

@Főszerkesztő.: Ja, és mint ilyen (tehát miniszterelnöki palota) jóval korábbi mint a Horthy-rendszer - már a XIX. század végén is így hívták (meg lehet, hogy korábban is, én erről tudok :D.

¿Qué tapas hay? 2018.07.15. 22:54:54

@bioLarzen: A Sándor-palota 1867-1945 között volt miniszterelnöki rezidencia.

bioLarzen 2018.07.16. 11:24:34

@¿Qué tapas hay?: Kösz!
Akkor ez az 1926-os kép pont beleesik.